FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

Upgrade your account for 30 days for only $3!

FB-RSS feed for Kiss Balázs "Nyilvánvalóan magában nem az iszlám mint vallás jelent veszély, hanem az Európára ömlesztett fanatikus és civilizálatlan tömegek. Természetes, hogy a harmadik világ országait hazájukban fontos lehetne segíteni, beruházásokkal, gazdasági, oktatási, egészségügyi ismeretetek átadásával, azonban a civilizálatlan, integrálhatatlan, fanatikus tömegek importja csak felrobbanthatja Európát. Az is érthetÅ', hogy, hogy a demográfiai gondokkal küzdÅ' Európának munkaerÅ're van szüksége. Ez könnyen megoldható lenne, példaként Latin-Amerikából több tízmilliós, fehér, katolikus tömegeket lehetne â€" talán a legjobb kifejezéssel â€" visszavándoroltatni. Természetesen ez nem a Kalergi-terv kivitelezése lenne…" A rendi-keresztény nemzettudat, hazaszeretet, áldozatkészség, erkölcsi értékrend olyan nagy tettekkel, örök erkölcsi példákkal írta be magát az öreg kontinens történetébe, melyek Európát lényegileg Európává tették. Azonban a modern polgári nemzetek megszületését Európa legtöbb nemzeténél a XIX. századtól számíthatjuk. E folyamat összekapcsolódott a mintegy kétszáz évvel ezelÅ'tti eszmékkel, a nacionalizmussal, a liberalizmussal, valamint ízlésirányzatokkal: a romantikával, a klasszicizmussal, az 1820-49 közötti Európa történetének nagyszerű fejezetét megírva. Bár a francia forradalom több hullámban â€" ellentmondásai, terrorja ellenére is â€" a társadalmi és a politikai szabadság elterjedését segítette, de ez nem párosult a részben pontosan ellene megfogalmazódó nemzetállami igények érvényesülésével. Merlin, a konvent tagja 1794-ben úgy nyilatkozott, hogy a belgák, az elzásziak stb. akkor lesznek szabadok, ha egyben franciák is lesznek. Hát ezt nem biztos, hogy mindenki igényelte. A Francia Császárság pedig a kis nepotista és szatellitállamok létrehozásával provokálta az ébredÅ' nemzettudatot, részben ez váltotta ki az Ifjú Németország és az Ifjú Olaszország mint a nemzetegyesítést célként kitűzÅ' mozgalmak létrejöttét. 1820 január elején a Latin-Amerika függetlensége leverésére indított spanyol katonaság a fiatal Rafael del Riego ezredes vezetésével fellázadt, VÍI. Ferdinánd királyt az 1812-es liberális alkotmány helyreállítására kényszerítette, ezáltal forradalom vezetÅ'i egy nemzeti-alkotmányos monarchiát szándékoztak kialakítani. Rafael del Riego A spanyol forradalmat 1823-ra leverte a Szent Szövetség és a XVIII. Lajos francia király által odaküldött, még a napóleoni hagyományokat Å'rzÅ' francia hadsereg (Szent Lajos százezer fia) Artois gróf, a késÅ'bbi, az 1824-30 közötti X. Károly király vezetésével. Riegót a spanyol király kivégeztette, de szabadságküzdelme, hazafias öröksége máig fontos spanyol nemzeti hagyomány. A spanyol forradalom kitörése 1820 januárjában Az 1820-as évtizedben egymás után bontakoztak ki Európa elnyomott, önálló nemzetállamra és alkotmányos berendezkedésre vágyó nemzeteinek forradalmai, szabadságküzdelmei. 1821-ben Görögországban robbant ki szabadságharc, a hosszú évszázadok óta elnyomó Ottomán Birodalom ellen. A véres szabadságküzdelem megrázta az egész keresztény Európát. Az egyenlÅ'tlen küzdelem 1829-re kedvezÅ' fordulatot vett, részben a Szent Szövetség nagyhatalmai és Franciaország beavatkozásának betudhatóan Görögország kivívta függetlenségét. Szintén autonómiát sikerült kivívnia Szerbiának. A görög szabadságharc egy tragikus pillanata Delacroix festményén. A bevándorlást támogató Avramopulosz már nem emlékezik rá? Forradalmi, vagy nemzetegyesítÅ' mozgalmak robbantak ki Oroszországban (dekabristák), illetÅ'leg Itáliában (karbonári mozgalom), mely utóbbit Ausztria vert le. Latin-Amerika nemzetei is ezekben az évtizedekben léphettek az önálló államiság útjára, a helyi művelt, felvilágosult, nacionalista arisztokrácia, katonai-értelmiségi réteg vezetésével. „Forr a világ bús tengere óh magyar”, írta a hazafi Berzsenyi Dániel költÅ'. A nemzeti-alkotmányos forradalmi mozgalmak következÅ' hulláma az 1830-as évtized elején zajlott le. Egész Európát, de leginkább a reformkori Magyarországot rázta meg a cárizmus ellen kirobbant, Adam Czartoryski és Henryk Dembinsky vezette 1830-31-es lengyel szabadságharc, mely a túlerÅ'vel szemben elbukott. Párizsban X. Károly király túlzásai, valamint a gazdasági és szociális feszültségek eredményeképp 1830. július 28-30. között gyÅ'zött a Delacroix festményein is megörökített forradalom, az orleansi herceg, az egyébkén jó kedélyű és emberséges Lajos Fülöp lehetett a korlátozottan alkotmányos rendszer uralkodója. Érdekes, és talán hazánkban kevésbé is ismert a belga forradalom története. Napóleon vereségét követÅ'en a mai Belgiumot az Egyesült Németalföldi Királysághoz csatolták. Rövid 16 év együttélés alatt kiütköztek az együttélés ellentmondásai. A népesebb déli, tehát a belga tartományok kevesebb arányban kaptak képviseletet a királyság törvényhozásában, mint a csekélyebb létszámú holland tartományok. A Németalföldi Egyesült Királyság létrejöttével a belga textilipar elvesztette francia piacait, mely az Angliával kötött szabadkereskedelmi egyezmények révén nehéz helyzetbe került, így gazdasági-szociális válság is kibontakozott. A flamand és a holland nyelv rovására korlátozták a vallon-francia nyelvet, a holland-flamand református egyház pozíciói a vallon katolikus egyház elé kerültek. MindebbÅ'l láthatjuk, az elnyomás ölthet liberális-szabadpiaci és kálvinista arculatot is. Ezután a nemzeti, romantikus forradalmi események sora következett. ElÅ'ször a holland hatóságok betiltották, majd nehezen engedélyezték Auber: A portici néma című nemzeti operája bemutatását. 1830. augusztus 25-án, a végre engedélyezett bemutatót követÅ'en zavargások, majd forradalom robbant ki Brüsszelben, nemzeti kormány alakult, mely a holland katonai beavatkozást követÅ'en kinyilvánította Belgium függetlenségét. Minden bizonnyal a forradalom kirobbanásában jelentÅ's szerepet töltöttek be a francia ügynökök, és a függetlenség megvédésében is szerepet kapott a francia katonai segítség is. A forradalom tragikus pillanatai 1830 szeptemberében Brüsszelben Wappers festményén Talán csak érdekességképp jegyezzük meg, a mai Belgiumban még működik az 1830-as forradalomban résztvevÅ'k leszármazottjai családjainak szövetsége, mely hagyományÅ'rzÅ' szerepet tölt be. Tehát 1830-31 után, majd 1848-49-ra Európa nagy részén szabadelvű nemzetállamok jöhettek létre, közjogilag alkotmányos monarchiák, vagy köztársaságok kereteiben. Az 1849 utáni több mint fél évszázadban a liberális kapitalizmus bejárta diadalútját, ugyan súlyos társadalmi ellentmondások mellett, de gazdasági felvirágzást hozott Európában. Ezeket az ellentmondásokat ekkoriban nem igazán tudta ellensúlyozni sem a keresztényszocializmus, sem az állami beavatkozás, sem a szociáldemokrácia. A liberális kapitalizmus, majd az imperialista kapitalizmus mohósága taszította az emberiséget az I. világháborúba, az azt lezáró Párizs környéki igazságtalan békeszerzÅ'désekbe, melyek logikus következménye lett a II. világháború. Itt merül fel a szabadkÅ'művesség szerepe, melynek talán a kezdetben lehetett létjogosultsága, voltak pozitív törekvései a feudális rendszerek leépítése, a szabadságjogok biztosítása tekintetében. A szabadkÅ'művesség századfordulón már a nemzetközi, agresszív liberális kapitalizmust szolgálta, közben a széplelkűségre, állítólagos nemzeti elnyomásra apellálva folyamatosan támadta példaként Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát. Közismert a Francia Nagykelet szerepe hazánk feldarabolásában. A két világháború között a szabadkÅ'művesség tovább folytatta romboló munkáját, az általa keltett liberális káosz logikusan vezetett a fasizmus, nemzetiszocializmus, falangizmus, korporatív állami törekvések, és egyéb hasonló eszmék kialakulásához és gyÅ'zelméhez. Bár lehetséges, hogy példaként az olasz fasizmus, a spanyol falangizmus, a Francia Állam alatt a háborús viszonyok miatt történhettek egyes csoportok részérÅ'l kegyetlen, igazságtalan tettek, de teljesen logikus, hogy a káosz és a tudatos rombolás katasztrofális következményei hatására betiltották a szabadkÅ'művességet. A szabadkÅ'művesség kritikája a Francia Állam plakátján Mikor ma nemzeti államok és a polgári szabadságeszme 1820-49 közötti áttörésére tekinthettünk vissza, egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy a két forradalmi ciklus között mintegy 29 év telt el. Talán ugyanennyi ideje lehet jelenleg még Európának, hogy megvédje 2500 éves kultúráját, és az itt röviden felvázolt, közel kétszáz éve született nemzeti-polgári hagyományait és szabadságeszméit a végérvényes megsemmisüléstÅ'l. A legnagyobb veszély, az 1920-as években született Kalergi-tervre épített migrációs koncepció, mely ekkor az olasz nemzeti erÅ'k gyÅ'zelme eredményeképp lekerült a napirendrÅ'l. E koncepció ma két oldalról is kaphat támogatást. Egyrészt bizonyos iszlám hatalmi központok célja lehet Európa iszlámosítása, másrészt az európai szabadkÅ'műves páholyok az említett Kalergi-tervre építve multikulturálissá akarják formálni Európát. Az extrém, liberális szabadkÅ'műves tevékenység leginkább a 90-es évtizedtÅ'l lépett fel rombolóan a nemzetállamok kulturális identitása, a közrend és a közmorál ellen. Hivatkozási alapja a másság, a multikulturalizmus, a széplelkűen beállított emberi jogok, melyek azonban szinte csak kizárólag az antiszociális, deviáns etnikai vagy társadalmi csoportok, a bűnözés védelmében fogalmazódnak meg, a közösség rovására túlhangsúlyozott módon. Folyamatosan rombolják az oktatást és a jogrendszert, ez hazánkban is megfigyelhetÅ'. Pár éve álhumánus, álliberális jelszavakkal a migráció támogatását indították el. Azonban nehéz elképzelni, hogyan is lehetséges a távlati együttélés a harmadik világ Európába irányított, civilizálatlan és fanatikus tömegei és az eredeti, elméletileg keresztény európai nemzetek között. Aki e szándékok iránt érdeklÅ'dik, nyugodtan nézzen rá a Francia Nagykelet, vagy a B’nai B’rith, esetleg más páholyok honlapjaira. Lehetetlen e tömegek integrációjában gondolkodni. Ha nem áll le a migráció, akkor a fanatizált ázsiai-afrikai tömegek olyan arányt érhetnek el, melynek következményei már nem csak egyéni merényletek, hanem vallási-etnikai-polgárháborús konfliktusok lehetnek. Nehéz megérteni, hogy a szabadkÅ'művesség talán reálisabb, mérsékeltebb irányzatai miért nem tudják visszafogni e szélsÅ'ségesen liberális elgondolásokat. Ugyanis, ha erÅ's iszlám enklávék alakulnak ki, akkor azok rá akarják majd szempontjaikat, értékrendszerüket erÅ'ltetni a többségre. Vége lesz a szabadkÅ'művesek által idealizált liberális demokráciának, mely lényegében nem más, mint a különféle társadalmi-, etnikai-, szexuális értelemben deviáns csoportok, a spekulánsok eldorádója. A nemzeti identitásától megfosztott, állandóan fasisztázott, rasszistázott, nácizott stb. európai értelmiség jelenleg morális-ideológia-jogi értelemben sem képes ellenállást tanúsítani. RemélhetÅ'en Európa magára fog találni, és rálép a jobboldali radikalizmus által megfogalmazott, talán kizárólagosan helyesnek tekinthetÅ' útra. Szomorú esemény képeit közölte a Secolo d’Italia. A múlt év végén tucatnyi keresztény gyilkoltak meg Nigériában az iszlám szélsÅ'ségesek. Ilyen folyamatokat akarnak a liberálisok importálni? Nyilvánvalóan magában nem az iszlám mint vallás jelent veszély, hanem az Európára ömlesztett fanatikus és civilizálatlan tömegek. Természetes, hogy a harmadik világ országait hazájukban fontos lehetne segíteni, beruházásokkal, gazdasági, oktatási, egészségügyi ismeretetek átadásával, azonban a civilizálatlan, integrálhatatlan, fanatikus tömegek importja csak felrobbanthatja Európát. Az is érthetÅ', hogy, hogy a demográfiai gondokkal küzdÅ' Európának munkaerÅ're van szüksége. Ez könnyen megoldható lenne, példaként Latin-Amerikából több tízmilliós, fehér, katolikus tömegeket lehetne â€" talán a legjobb kifejezéssel â€" visszavándoroltatni. Természetesen ez nem a Kalergi-terv kivitelezése lenne… Kétszáz éve, 1820-49 között, szinte mindenütt hÅ'skölteményt írva, megszülettek Európa polgári nemzetállamai. Európa felelÅ's értelmiségén múlik, hogy a következÅ' három évtizedben a múlt értékei erÅ't adhatnak a kontinens megvédéséhez és újraformálásához. Károlyfalvi József â€" Hunhír.info Read More →

FB-RSS feed for Kiss Balázs "Életmódmagazin" ??? Mind politizál, érzelmileg befolyásol azzal, hogy közügyekben rendre a liberális oldalon foglal állást. 1990 után pár évig Magyar NÅ'k Lapja volt. Miután a helsingin sanomat megvette, le és kikerült a Magyar a nevébÅ'l, meg sajnos a tartalmából is. A lap egy ideje amúgy veszteségesen jelenik meg, zsíros hirdetÅ'i ellenére. Köztudott, hogy bankok és multik nemzeti, konzervatív médiában elvbÅ'l nem hirdetnek. A NÅ'k Lapja karácsonyi számában egész oldalas hirdetés jelent meg, amely a magyar szivárványcsaládok létezésének elfogadását hangsúlyozza. Az anyag ellen tiltakoznak a citizengo.org oldalon, s élükön Schittl Eszterrel petíciót is indítottak a hagyományos családba vetett hitet gyűlölködÅ' szemléletmódnak beállító megbélyegzés ellen. “Nyílt levelünkben arra kérjük a NÅ'k Lapja vezetÅ'ségét, hogy a jövÅ'ben tartózkodjanak az ehhez hasonló tartalmak megosztásától. Ha Ön szerint is fontos a kérésünk, csatlakozzon aláírásával a nyílt levélhez, és küldje tovább ismerÅ'seinek is, hogy Å'k is aláírhassák!” â€" olvasható az oldalon. “A gyermekek élete édesanyjuk és édesapjuk szerelmébÅ'l fakad. AlapvetÅ' természetük szerint szükségük van anyára és apára is. Ha egy anya vagy apa bármilyen okból nem nevelheti gyermekét, a gyermek hiányt él át.” â€" olvasható a nyílt levélben (a kiemelés nem tÅ'lünk van). “Nem szolgálja a gyermekek és a családok javát szándékosan olyan modell mellett kampányolni, amelyben eleve kizárják az anyát a történetbÅ'l. A magyar társadalom és a NÅ'k Lapja olvasóinak nagy részére nézve bántó a hirdetés, mivel gyűlölködÅ'nek állítja be azokat az embereket, akik nem értenek egyet az azonos nemű “szülÅ'ség” társadalmi elfogadásával. Régóta ez a taktikája az LMBT lobbicsoportoknak: aki nem ért velük egyet, az gyűlölködÅ', homofób. Mi Magyarországon szeretnénk elejét venni ennek a szemléletmódnak, mivel meggyÅ'zÅ'désünk az emberiség évezredes tapasztalatain, értékeinken, alapvetÅ' erkölcsi normáinkon és a gyermekek iránt tanúsított felelÅ'sségünkön, nem pedig gyűlöleten alapszik. Kérjük, hogy ezt a megalapozott meggyÅ'zÅ'désünket a NÅ'k Lapja tartsa tiszteletben” â€" olvasható a levél további részében. A petíció, amelynek címzettjei többek között a felelÅ's kiadó vezérigazgatója, valamint a NÅ'k Lapja fÅ'szerkesztÅ'je â€" közel 10 ezer aláírásnál tart. A kampányra reagálva Becca Prior írónÅ' ellenkampányt indított: “Mert hazánkban nem sötét, ostoba emberekbÅ'l áll a társadalom, és nem nézhetjük tétlenül, hogy minden olyan törekvést sárba tiporjanak, ahol az elfogadásról van szó. Nem hagyhatjuk, hogy a kirekesztÅ', gyűlöletkeltÅ' emberek többségnek látszanak, pusztán azért, mert bennük elég erÅ's a késztetés, hogy hangot adjanak a véleményüknek. Nekünk is van, mutassuk meg, hogy sokan vagyunk, és képesek vagyunk küzdeni!” “Boldogsággal töltött el, amikor láttam a NÅ'k Lapja karácsonyi számában közzétett egész oldalas hirdetést, ami a homoszexuális férfiak gyereknevelését reklámozza. Úgy tudom, a NÅ'k Lapja a nÅ'k lapja. Pontosan ezért örülök neki, hogy haladó szellemű magazin, és szem elÅ'tt tartja az egyenlÅ' bánásmódot, az elfogadást, és komolyan veszi az olvasóközönsége érzékenyítését. A gyermekek élete jó esetben édesanyjuk és édesapjuk szerelmébÅ'l fakad. De sajnos, felnÅ'tt korára rájön az ember, hogy az élet nem egy mese, és sok gyermek család nélkül, nevelÅ'otthonokban, vagy nevelÅ'szülÅ'knél reked, holott hazánkban rengeteg család vár az örökbefogadás lehetÅ'ségére. Többek között meleg párok is, akik valóban szeretÅ', támogató családja lehetnének ezeknek a kicsiknek és a nagyobbaknak is” â€" olvasható többek között a nyílt levélben. Hunhír.info â€" Humen Read More →

FB-RSS feed for Kiss Balázs 101 évvel ezelÅ'tt, nem volt az olyan régen. Ma is ugyanazok az oldalak állnak, nemzeti és nemzetellenes, köztük a közömbösök tömegével. Akik személyes sorsa viszont szorosan köthetÅ' a nemzetEKéhez!!! Mondják erre azt, minek nemzetieskedni, akinek itt nincs elég pénze, oldja meg úgy hogy elmegy valamelyik másik európai országba pl. a németekhez - igen ám, de ott is folyik a nemzetellenesség, az európai hagyomány és civilizáció megszüntetése, a helyi érdekek leépítése! Nem lesz hova menni a kulturális marxizmus elÅ'l, arról nem is szólva, hogy nem lehet örökké menekülni mint egy patkány.  2011.06.17.  Hazájáért harcolt, halnia kellett Domonkos László: Francia Kiss Mihály élete és halála Az idei könyvhét egyik keresett sikerkönyve Domonkos László legújabb keletű írása, Francia Kiss Mihálynak, a Rongyos Gárda egykori legendás harcosának állít méltó emléket. Francia Kiss Mihályt még 1994-ben is méltatlannak találta a magyar igazságügy a felmentésre, az SZDSZ ávós örökös országgyűlési képviselÅ'i ezt megakadályozták. „Annyi bizonyos, hogy a legfelsÅ'bb bíróság 1994. november 28-án megtartott nyilvános ülésén â€" a terhelt lánya által benyújtott felülvizsgálati indítvány nyomán â€" a háborús és egyéb bűncselekmények miatt Francia Kiss Mihályra 1957-ben kiszabott halálos ítéletet hatályában fenntartotta.” Párját ritkítja a Francia Kiss Mihály ellen indított rágalomhadjárat, ami rögtön 1919 augusztusa után megindult a kommunista-zsidó emigráció részérÅ'l. 1947-ben ez folytatódott. 1957-ben a vád tárgyát képezÅ' idÅ'szak után 40 évvel aztán végkifejletéhez közeledett a Francia Kiss elleni irtóhadjárat. Ismét perbe fogták, és a 70 éves öregembert felakasztották. Maga a kivégzés is kegyetlen volt; a krónika feljegyzi: az 56 utáni megtorlás során két hÅ's szenvedett hosszan az akasztófán: Mansfeld Péter, a 18 éves gyerek, és Francia Kiss Mihály, a 70 esztendÅ's öregúr. Mansfeld Pétert 17 percig hagyták haldokolni, hörögni a bitófán, Francia Kiss Mihályt 7 perccel tovább. Nagy dicsÅ'sége ez a bolsevizmusnak, a kegyetlen terrornak. Milyen légkörben élt Francia Kiss Mihály és kik vették körül az ellenfelek közül? Olvassunk bele Domonkos László könyvébe. „Bizonyos Roboz Imre (hazatérvén az Apolló kabaré alapítója, késÅ'bb a Vígszínház, majd a FÅ'városi Operettszínház igazgatója) ekkoriban maga vallott errÅ'l, többek között imígyen: „Drága ifjúságom szemétdombja, álmaim temetÅ'árka, Budapest székesfÅ'város, kis csirkefogók Eldorádója, mit sajnálhatnék belÅ'led? Ne cseréljem-e el a Rákóczi utat Berlinért, a Dob utcát Párizsért, a Kálvin teret Londonért, a Múzeum kertet az olasz tavaszokért, a belvárosi kávéház karzatát az óceánok mérhetetlenségéért, az Astoria 4. emeleti szobáját a New York-i kikötÅ'ért, ahova messzire ragyog a World aranykupolája, a Vígszínház művésznÅ'jét a csodálatos kis tokiói színésznÅ'kért… Pokolba a parasztnak, féregnek való nosztalgiával, tűzre minden, minden pesti gondolattal, magyar gonddal, magyar ragadással… Mit silbakoljak a régi magyar tragédia függönye elÅ'tt, hátam mögött a magyar táj. Hadd maradjon… Hadd pusztuljon… A magyar röggel, magyar szóval, akár sohase találkozzam többé.”” „Budapest székesfÅ'város kis csirkefogók Eldorádója.” Így nyilatkozik Magyarország fÅ'városáról bizonyos Roboz Imre. Bizony igaza van. Kis csirkefogók Eldorádója volt 1919-ben a dicsÅ'séges 133 nap a Tanácsköztársaság idején Budapest. Kis csirkefogó volt Kun Béla, a kolozsvári betegpénztár könyökvédÅ's alkalmazottja, aki tolvaj volt a javából, kis csirkefogó volt a perverz gyilkos Szamuely Tibor, kis csirkefogó volt Gábor Andor, az „író”, és kis csirkefogó volt az a pár száz ember, aki a dögvészt hozta rá Magyarországra. A dögvészbe üldözött Magyarországot, a hazát, a földet és a népet meg a váltig rágalmazott Francia Kiss Mihály védte. Ezt bizonyítja perrendtartásszerű pontossággal Domonkos László a könyvheti könyvében. A tanácsköztársaságiak a nyulak fürgeségével a vörös Bécsbe menekültek. „A bécsi fÅ'hadiszállás másik reprezentánsa már a mai Magyarországon is lényegesen ismertebb név: Gábor (Greiner) Andoré. A Ludas Matyi elsÅ', híres szerkesztÅ'je Déry Tibor jó barátja, aki az Ítélet nincs szerint az elsÅ'k között figyelmeztette a nagy írót, a nevezetes Felet-vita alatt a rá leselkedÅ' életveszélyre, némát átadva neki a Buharin-per bekötött jegyzÅ'köny- vét… az aggódó szívű, együttérzÅ' barát 1945-ben szovjet tiszti egyenruhában érkezik vissza Budapestre, akárcsak Illés Béla, a Kárpáti rapszódia írója. Pályáját az elsÅ' világháború elÅ'tt a könnyű fajsúlyúnak is csak meglehetÅ's jóindulattal nevezhetÅ' pesti orgánumnál, a „félvilág kedvenc lapjában, a Fidibuszban kezdte.” Miként Mályusz Elemér fejtegeti, itt írta malackodó rigmusait, és szemérmetlenkedÅ', prózai műveit, melyeknek olvastára a legvastagabb bÅ'rű férfiábrázat is elpirult… A „mulattató bohócból” ahogyan Mályusz minÅ'síti, Kun Béláék terroruralma idején a hatalom lelkes híve, az új világrend elszánt kommunista harcosa lesz.” De nézzük tovább a neveket, a dicsÅ'séges 133 nap neveit. „Kunfi mellett még két menekült népbiztos buzgólkodik a magyarországi hírek külföldi terjesztésében: Böhm Vilmos és Rónai (Rosenthal) Zoltán. A bécsi magyar újságnál dolgozik Németh Andor és Gábor Andor mellett Balázs Béla (Bauer Herbert), Bíró (Blau) Lajos. KésÅ'bb az újság hetilap kiadásának fÅ'szerkesztÅ'jeként Bölöni György, Fényes (Fein) Samu, Jászi (Jakubovics) Oszkár, de közöttük van, ha rövid ideig is, (alkalmatlanság miatt kirúgták) Déry (Deutsch) Tibor és a már ekkor is mindinkább külön utakon járó Kassák Lajos.” Kassák azért más volt. A névsor természetesen korántsem teljes, sÅ't, nagyon is hiányos, mert azért a magyar árulóknak vastag volt a névjegyzéke. E „tiszteletre méltó” társaság jelzése után helyezzük el Francia Kiss Mihály alakját. Azt írja róla a könyv szerzÅ'je: „Ahol tudott, segített, s ha erre nem volt mód, gondosan feljegyezte a gyilkosok, felbujtók és spiclik nevét. Lánya így vall minderrÅ'l: „A dolga az volt, hogy felmérje a vörös katonák mozgását, valamint hogy álruhában járja a falvakat és feljegyezze, kiknek a javaslatára hajtották végre a polgári lakosság megbüntetését, a vérengzést. Mihály jelen volt Dunapatajon, ahol a felakasztott ártatlan emberek alól kigurul a teherautó, ott van Hartán, Kecelen, Dunaföldváron, Kecskeméten. â€" A legjobb kém volt, ezt még a vörösök is elismerték, földművesnek öltözött, ami neki egyáltalán nem okozott nehézséget, s SzegedrÅ'l a fÅ'városba vezetÅ' utakon többször járt gyalog, kapával a vállán, s amikor a kommunisták vonalain megállították, csak annyit mondott: ide megyek a szÅ'lÅ'be kapálni… Közben megjegyezte, hogy kik szervezték a békés emberek elleni megtorlást… Ő az, aki rendkívüli fontosságú, nagyon értékes információk egész sorát szerzi meg a vörös terror elkövetÅ'irÅ'l, a kommün kollaboránsairól, a gyilkosságok, kínzások értelmi szerzÅ'irÅ'l, a burzsoának, osztályidegennek, ellenforradalmárnak kinevezett szerencsétlen áldozatok hóhérkézre juttatóiról, a személyes bosszúból, rosszindulatból, irigységbÅ'l árulkodókról, a szomszédjaikat, haragosaikat gyakran a halálnak feladókról, felbujtókról és a végrehajtókról.” Ez volt a fÅ' bűne Francia Kiss Mihálynak, és ezért rágalmazták gyilkossággal meg mindennel, és ezért üldözték egészen az akasztásáig, 1957-ig. 37 éven keresztül nem hagytak nyugodalmat Francia Kiss Mihálynak Å'si ellenségei, az akkori bolsevikok, és a korai SZDSZ-esek. De volt más bűne is Francia Kiss Mihálynak, a Rongyos Gárda. Ők védték Nyugat-Magyarországon a haza földjét az osztrák elszakadástól. „A Rongyos Gárda hol itt, hol ott bukkant fel, kiszámíthatatlan, gyors és ügyes akcióival egyfolytában zaklatja, nyugtalanítja a román csapatokat. Sok esetben fegyverük sincs: a jelentkezÅ' parasztok vasvillával vagy bottal jönnek, fiatalok, idÅ'sebbek vegyesen. Héjjasék látják: az érdemi ellenállás csak komolyabb fegyverszerzÅ' akciók révén lehetséges. Francia Kiss Mihály helyi kollégái a Rongyos Gárda hírszerzÅ'i, a legtöbb esetben csikóslegények, magányos tanyai emberek jelentik, hogy ÖrkényrÅ'l Budapestre négy teherautónyi, LajosmizsérÅ'l Kecskemétre egy vonatszerelvény fegyver- és lÅ'szerszállítmány indul. A teherautókat kísérÅ' pihenÅ', italozó románok az adacsi kocsmánál csapnak le. A szerelvény két tehervagonját pedig KecskeméttÅ'l 11 km-re Kisnyírnél egy alig néhány fÅ'bÅ'l álló lovas csapat kapcsolja le gyorsan és eredményesen. (Egy másik világháborús repülÅ'tiszt Francia Kiss Mihály késÅ'bbi jó komája és harcostársa a sok legendás, rongyos név között az egyik leghíresebb, bizonyos Kaszala Károly, az osztag parancsnoka.) E néhány hónap alatt a Rongyos Gárda olyan félelmetes hírnévre tett szert â€" Héjjas fejére vérdíjat tűztek ki a románok â€", hogy mikor 1919 novemberének közepén a románokat végre kiparancsolják a Duna-Tisza közérÅ'l is, a helyÅ'rség parancsnoka â€" írja Földi Pál â€" félve a nép jogos haragjától, kapcsolatot keresett Héjjas Ivánnal azzal a kérÅ' üzenettel, hogy hagyják Å'ket békességgel elvonulni, és biztosítsák Å'ket a népharagtól.«” A Rongyos Gárda megvédte Sopront és Ágfalvát, harcolt a románok ellen mindvégig, amíg itt kalamoltak Magyarország szívében, és sajátos módon készítette elÅ' a ruszin földet a magyar hazához történÅ' viszszatérésre. Az ávós ivadékok ezt nem bocsátották meg sosem Francia Kiss Mihálynak, nyakába akasztották Kalmár Vilmos halálát. Kalmár Vilmos a Duna-Tisza közén élt, zsidó kereskedÅ' volt. JellemzÅ', Kalmár Vilmos halálát hogyan akasztották Francia Kiss Mihály nyakába. „Én soha nem laktam Pusztamérgesen, s az alábbi vallomáson tartalma az 1919 nyarán közvetlenül a kommün bukása után meggyilkolt Kalmár Vilmos nagybátyám családtagjai által közölteken alapszik. Innen tudom, hogy ha jól emlékszem (?) egy szombati napon délután megjelent a háznál több fegyveres katona, kik közül határozottan csak Francia Kiss Mihály nevére emlékszem vissza, és Kalmár Vilmost magukkal akarták vinni. A nevezettet a falubeliek nagyon szerették, és az akkori plébános, jegyzÅ', csendÅ'rök és falubeliek kérték Å'ket, hogy ne bántsák nagybátyámat. Ezek közül valakinek mutatkozott be Francia Kiss Mihály, és innen tudom a nevét.”  Micsoda tanú megjelölése, szóbeszédek, pletykák, és az abszolút bizonytalan történetmesék. Erre mondták azt korábban a cigányok ezen a vidéken: nagy hazudgálás volt akkoron. A Kalmár-affér nagy kitalációja volt a bolsevikoknak. De jól jött Francia Kiss Mihály befeketítéséhez. Francia Kiss Mihály jött-ment a Duna-Tisza közén, Nyugat-Magyarországon,  a ruszin tájon, és bicskával ette a vörösöket. Ezt terjesztették Bécs- és Párizs-szerte Francia Kiss Mihályról. Domonkos László levéltári pontossággal igazít el bennünket, a vádakból egy szó sem volt igaz. Angliában mérsékeltebben szóltak errÅ'l a korszakról. „Lord Newton például a következÅ'ket mondta az angol parlamentben: »Sohasem vehetek kézbe haladó irányú lapot anélkül, hogy hosszú leírásokat ne találnék benne arról, amit »fehérterrornak« neveznek, és ami Magyarországon most állítólag teljes erÅ'vel tombol. ErÅ's kételyeim vannak arra vonatkozólag, hogy egyáltalán van-e fehérterror.« Lord Seydenham szintén a parlamentben szó szerint idézte a budapesti brit követ jelentését: »Terrornak nyoma sincs. Nagy eredmény, hogy lehetséges volt ezt a szenvedélyes népet, amelyet a bolsevizmus a sír szélére juttatott, ennyire megfékezni.« Gorton tábornok, a budapesti brit katonai misszió vezetÅ'je: »Egy nép sem mutatott volna annyi mérsékletet kínzóival szemben, mint a magyarok.« A zsidó származású Nathan Horowitz ezredes, az antant katonai bizottságának amerikai tagja jelentésében azt írta: »Horthy tengernagy hadserege minden méltányos intézkedést megtesz, hogy az üldözéseket megakadályozza… Nem történt több kilengés, mint amennyi bárhol is megtörténne ilyen körülmények nyomasztó hatása alatt.«” Mennyi is volt az áldozata a „fehérterrornak”? „Tény, hogy a közvéleményt legjobban a Duna-Tisza közén történtek kavarták fel. Erre játszott rá külföldrÅ'l a már kifejtett módon a fehérterror, és a terrorista tömeggyilkosok mítoszát kitaláló és (évtizedekig élÅ'-ható) óriás léggömbbé felfújó ún. menekültsajtó. (Egyetlen friss információ a „fehérterror” tömegméretűen â€" legalább ötezres számról regéltek â€" pumpált áldozatainak valós számáról a HVG 2009. 41. száma ad hírt egy, az ELTE történész diákjai által nemrégiben készített, természetesen publikálatlan dolgozatról, amely a legfrissebb kutatások alapján közli, hogy legfeljebb alig háromszáz emberrÅ'l lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a tanácsköztársaságnak becézett rémuralom bukása után a megtorló akciók áldozata lett.)” Egyébként: „A kormányzó mindig a Duna-Tisza közét tartotta az országban a hozzá leghűségesebb rétegnek.  â€" így Földi. Ezen felül Horthy Miklós a Rongyos Gárdáról mondta mindig, hogy olyan ütÅ'képes, hűséges erÅ', amely még az államvezetés közvetlen védelmét is el tudná látni. Ezért jutott különleges szerep a Rongyos Gárdán belül is a Mihály â€" és Héjjas â€" szülÅ'földjérÅ'l érkezett kommandósoknak. Most a feladat: a cseh megszállás alatti Kárpátalján szabadcsapat akciókkal „elÅ'segíteni” egy esetleges felkelést, és általában elÅ'készíteni a honvédcsapatok részvételét az Å'si magyar terület visszafoglalására.” Horthy kedvelte a Rongyos Gárdát és Francia Kiss Mihályt. Más se kell több az ellenérdekeltségű ideológusoknak. Hiszen maga Aczél György mondta: Horthy Miklós böllérkéssel érkezett Budapestre. Szörnyű. Szörnyű hazudozás. Francia Kiss Mihály háromszor állt bíróság elÅ'tt. 1920-ban felmentették. A bíróság elismerte, hogy becsületén semmiféle folt nem esett. Aztán bíróság elé állította az 1945 utáni ideológiai népbíróság. „A Budapesti Népbíróság Nb. IV. 131/1947-5 szám alatti ítélete szerint „a távollétében és szökésben lévÅ' a NBR. VI. paragrafusa alapján bűnvádi eljárás alá vont Francia Kiss Mihály LXII. r. vádlott, aki 60 éves, Kecskeméten született és volt kecskeméti lakos bűnös mint a Btk. 70. paragrafusa szerinti tettestárs, 44 rendbeli bűnsegédi bűnrészes, 22 rendbeli a Btk. 278. paragrafusában meghatározott gyilkosság bűntettében, továbbá mint a Btk. 70. paragrafusa szerinti tettestárs egyrendbeli, a Btk. 306. paragrafusa elsÅ' tételében meghatározott halált okozó súlyos testi sértés bűntettében… A Népbíróság ezért a Btk. 278. paragrafusa és a Btk. 306. paragrafusa elsÅ' tétele, továbbá az 1945. évi VII. tc. kelt törvényerÅ're emelt 5900/1945 M. E. sz rendű. r. pragrafusa alapján a Btk. 96. és 99. paragrafusa felhasználásával kötél általi halálra mint fÅ'büntetésre ítéli. Ezután az ítélet â€" hihetetlen â€" hozzáteszi: ugyanakkor a gyilkosság bűntette miatt emelt vád alól felmenti.” CsÅ're töltött zűrzavar a Népbíróság ítélete. Hazugság hazugság hátán, és rágalmazás a végtelenségig. Mert mi történt ezután? Jó tíz esztendÅ'vel késÅ'bb Francia Kiss Mihályt egy  kósza feljelentés alapján elfogják a karhatalmisták vagy rendÅ'rök, bíróság elé állítják, azt a színjátékot újra lejátsszák, amit már egyszer lejátszottak, a vádlottat halálra ítélik, majd kivégzik. „A 301-es parcella nemzeti kegyhellyé avatásakor a forradalom Jeanne d’Arcjával Tóth Ilona szigorló orvosnÅ'vel kerül egy sorba. (14. sor, 27. szám) A parcella szélén található az áldozatok nevét tartalmazó hatalmas tábláról a közelmúltban egy-két másik névvel együtt eltűnt Francia Kiss Mihályé is. (Információink szerint néhány évvel ezelÅ'tt az SZDSZ arra való hivatkozással, hogy háborús bűnösök és köztörvényesek neve is találhatók a táblán, követelte a névsor átalakítását. A Pofosz akkori vezetése eleget tett a követelésnek. Új márványtábla készült, s „A 301-es parcellában nyugosznak” felirat alatt az 1957-63 közötti kivégzettek ABC sorrendben olvasható névsorából már hiányzik a Francia Kiss Mihály név.) Napfényes tavaszi délelÅ'tt Rákoskeresztúron. Itt a 14 .sor. nagyjából a parcella közepén. Csönd és teljes néptelenség, szemben nem túl messze már a temetÅ'kerítés, az a bizonyos… Hirtelen szinte a földbÅ'l elénk ugorva kerül elénk a kÅ'lapon csak a név és a születés és halál évszáma. Mihály neve fölé örökzöld aprócska fenyÅ'gally van tűzve.” Ez volt Francia Kiss Mihály élete és halála.   (Domonkos László: Francia Kiss Mihály élete és halála, Püskiâ€" Maszszi Könyvesház, Budapest, 2011.)   GyÅ'ri Béla Read More →

This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail. Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads