FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála miatt. Eze

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála miatt. Ezek az emberek sokat utaztak, rengeteg mindenkivel találkoztak..."Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engineering interests Saturday 09 May 2020 05:22 PM UTC+00 Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, lets the cat out of the bag: "Doctors have been seeing very strange pneumonia, very severe, particularly in old people, in December, and even November" A "strange pneumonia" was circulating in northern Italy as long ago as November, weeks before doctors were made aware of the novel coronavirus outbreak in China, one of the European country's leading medical experts said this week. "They [general practitioners] remember having seen very strange pneumonia, very severe, particularly in old people in December and even November," Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, said in an interview with the National Public Radio of the United States. "This means that the virus was circulating, at least in [the northern region of] Lombardy and before we were aware of this outbreak occurring in China." Remuzzi's comments came as scientists continue to search for the origin of the coronavirus. Chinese respiratory disease expert Zhong Nanshan said earlier that although China was the first to report the pathogen, it was not yet certain where it actually came from. Remuzzi said it was only recently that he had heard from Italian doctors about the disease, which meant it had existed and been spreading without people's knowledge. Despite reporting its first locally transmitted coronavirus infections - in Lombardy - only on February 21 - it had only imported cases before then - Italy has since had more than 53,000 confirmed cases and 4,825 deaths from Covid-19, the disease caused by the pathogen. By comparison, China has had just over 81,000 cases and 3,261 fatalities. Italy suspended all flights to China on January 31, the first nation to do so. In the central China city of Wuhan, where the epidemic was first identified, doctors began noticing a "pneumonia with an unknown cause" in December. The first known infection in the city can be traced back to December 1. A report by the South China Morning Post said that the first Chinese case might have been as early as mid-November, but that has not been confirmed by Beijing. The current thinking among the scientific community is that the first infection in Lombardy was the result of an Italian coming into contact with a Chinese person in late January. However, if it can be shown that the novel coronavirus - officially known as SARS-CoV-2 - was in circulation in Italy in November, then that theory would be turned on its head. The debate over the possible origin of the pathogen has also been at the heart of a war of words between Beijing and Washington, with US President Donald Trump repeatedly referring to it as the "Chinese virus" and US Secretary of State Mike Pompeo calling it the "Wuhan virus", infuriating Beijing in the process. Chinese foreign ministry spokesman Zhao Lijian took to Twitter to contest the claims. "By calling it 'China virus' and thus suggesting its origin without any supporting facts or evidence, some media clearly want China to take the blame, and their ulterior motives are laid bare," he said. He then went on to suggest that the coronavirus outbreak might have started in the United States and been carried to Wuhan by the US Army. Comment: A question remains: why is this affecting one province (Bergamo) of one region (Lombardy) of northern Italy so badly? We don't have the answer to that, but it's noteworthy that China took this seriously enough to take the measures it did in Wuhan, and to identify the culprit ('COVID-19'), and to crack its genome, and to inform the world about it, including what did and did not work to mitigate its effects and save however many lives. Italy, the EU, the US, NATO, and the haughty 'Western Order', did NOT. Incidentally, this revelation of a 'strange pneumonia outbreak' last Fall fits with our own direct experience. One of our editors contracted what we suspected was 'cryptogenic pneumonia' - which is a cover-all term experts use for 'pneumonia of unknown origin' - in early December. Several physicians, however, couldn't diagnose it, believing instead that what they were seeing in lung scans was cancer. Biopsies, however, ruled this out. Even then they would NOT consider a viral source! Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engineering interests.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Hamis statisztika, győzelmi jelentések, propagands, mind semmit sem érnek mikor az ember bevásároláskor közvetlenül meggyőződik arról hogy igenis letagadja a kormány az in

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Hamis statisztika, győzelmi jelentések, propagands, mind semmit sem érnek mikor az ember bevásároláskor közvetlenül meggyőződik arról hogy igenis letagadja a kormány az inflációt. Számok, tények, pénzek. Sunday 10 May 2020 12:25 PM UTC+00 A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A koronavírus-válságban új impulzusokat kapott ez a jelenség és minden korábbinál nagyobb lett a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között. A héten megjelent az áprilisi inflációs adat, ami az üzemanyagárak óriási esése következtében 2,4%-os éves drágulást jelez. Az általunk képzett étkezési árindex viszont már 9,6%, vagyis közel van a két számjegyű tartományhoz. Az "étkezési árindexben" a  hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Ezek azok a termékek, amelyekért gyakran térünk be a boltokba, ezért ezek árváltozása bizonyára az inflációs érzetünkön is nagy nyomot hagy.  Az étkezési árindexben szereplő nagyobb tételek szinte mindegyike az átlagos infláció feletti ütemben drágul, sőt, nagyon sok két számjegyű mértékben. Ilyen például a sertéshús (29%), felvágott (13%), tojás (9%), gyümölcs (31%), házon kívüli étkezés (8%).  A hivatalos inflációt az üzemanyagárak esése mellett az húzza jóval lejjebb, hogy van egy jól meghatározható termékkör, aminek az ára régóta alig változik. A ruházkodás, az elektronikai és más tartós fogyasztási cikkek, valamint a rezsiköltségek együttesen sem drágultak az elmúlt évben. (Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy a minőségjavulással korrigált árindex alacsony, vagyis mobiltelefont vagy televíziót akár drágábban is vásárolhatunk, de ezek már más termékek, mint amiket ezekben a termékkörökben pár éve láthattunk.)  Érdekesség, hogy hiába gyenge a forint, ennek hatása egyelőre az importtermékeken sem látszik, hiszen a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedik.  A témával foglalkozó korábbi írásainkban éppen ezért azt állapítottuk meg, hogy a magasabb inflációs érzet jórészt szubjektív okokra vezethető vissza, egyszerűen hajlamosabbak vagyunk elfelejteni a nagy értékű (tartós cikkek), vagy automatikusan fizetett (rezsi) költségek változatlanságát. A koronavírus-járvány azonban ebben is változást hozott, és ma már két okból sem mernénk magabiztosan állítani, hogy a hivatalos inflációs adat sokkal pontosabban ragadja meg a családok inflációs veszteségeit. A KSH külön dokumentumban hívja fel a figyelmet, hogy az infláció mérése a koronavírus járványban különösen nehézzé vált. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges. Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, így e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része az új koronavírus okozta járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. Azt természetesen nem tudhatjuk biztosan, hogy ez a probléma összességében lefelé vagy felfelé téríti el az árindexet, de sejtéseink azért lehetnek. Amit a másik, ezzel összefüggő tényező is erősít:  A KSH érthető módon az árak változását a két évvel ezelőtti fogyasztási szerkezet alapján súlyozza össze (csak erre van az év elején adata). Ez nyugodt időszakokban nem okoz különösebb problémát, hiszen évről évre a háztartások vásárlási szokásai csak kis mértékben változnak. Most azonban nem ez a helyzet. A háztartások fogyasztási szerkezete óriásit változhatott a koronavírus-járvány kitörésével. Hogy csak két nagyon erős hatást említsünk: a felvásárlási láz idején bizonyosan sokkal több élelmiszert vásároltunk, illetve sokkal kevesebb üzemanyagot használtunk. Előbbi termékkört (mint fent láthattuk) kifejezetten átlag feletti drágulás jellemzi, utóbbi pedig az óriási árzuhanásával éppen a hivatalos inflációs adatot húzta le. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy a háztartások tényleges fogyasztói kosarában az élelmiszerek jóval nagyobb, az üzemanyagok pedig jóval kisebb súllyal szerepeltek a hivatalosnál.  Ennek fényében érthető, hogy hiába esett az infláció áprilisban 3,9%-ról 2,4%-ra, eközben a lakosság inflációs várakozása az MNB szerint emelkedett: Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A bioelektromosság és az elektroszmog. Nincs vizsgálva káros-e, majd utólag kiderül. Mint mindig mindennel eddig a kapitalizmusban.

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A bioelektromosság és az elektroszmog. Nincs vizsgálva káros-e, majd utólag kiderül. Mint mindig mindennel eddig a kapitalizmusban. Saturday 09 May 2020 03:04 PM UTC+00 fejkép forrása: pont-most.hu Dr. Thomas Cowan, M.D. feltételezi, hogy a koronavírus esetében lehet, hogy a történelem ismétli önmagát és (a járványt) az 5G okozza. A felvétel az arizonai Tucsonban készült, az Egészség és Emberi Jogok Csúcstalálkozón, 2020. március 12-én.[1] „Nos, van tíz percem, nem voltam biztos benne, hogy feljutok a színpadra, de nem tudom megállni, hogy ne szóljak erről a koronavírus-dologról – ha megengedik. Tehát, ha ismerik Steinert, megvan a válaszuk a tesztre, de ki kell találniuk a részleteket. A legnagyobb pandémia, a spanyolnátha után, 1919-ben Steinert megkérdezték, mi volt ez az egész, és azt válaszolta: nos, a vírusok egyszerűen egy megmérgezett sejt kiválasztódásai (váladékai). A vírusok DNS- vagy RNS-darabok, néhány egyéb fehérjével együtt, melyek kikerülnek a sejtből, ez akkor fordul elő, ha a sejtet megmérgezik. Ők semminek nem az okozói. És az első mód, amire bátorítanám Önöket, hogy gondolkodjanak erről, az ez: tegyük fel, hogy ön egy híres delfin-doktor, és évszázadokon át, vagy legalábbis hosszú időn keresztül delfineket tanulmányozott a sarkkörön és a delfinek jól voltak. És akkor felhívják, hogy Fred, az összes delfin, vagy legalábbis sok delfin haldoklik a sarkkörön, tudnál jönni, hogy kiderítsd (mi történt). Akkor egy kérdést lehet feltenniük. Tegyék fel a kezüket, hányan mondanák azt: én a delfint nyomoznám, hogy megnézzem annak a delfinnek a genetikai felépítését? Senki. Hülyeség lenne, ugye? Hányan mondanák azt Önök közül, hogy meg akarom nézni, ez vagy amaz a delfin vírusos-e, mert akkor fertőző lehet, és ezért betegednek meg ezek a delfinek? Egy ember. Önök közül hányan mondanák (elnézést a barátaimtól): valaki beletett valami szarságot itt a vízbe? Mondjuk egy Exxon-Valdez. Valaki? Mindenki. Mert ez történt. És a sejtek megmérgeződtek, megpróbálják megtisztítani magukat azáltal, hogy kiválasztják a hulladékot, amit vírusnak nevezünk. Ha belemegyünk a jelenleg érvényes vírus-elméletbe, amiket "exosome"-nak hívnak, az utóbbi NHI konferencián beszéltek a vírusok komplexitásáról, akkor azt látnák, hogy mindez egyezik a mostani víruselméletekkel. Van erről egy jó példám. Amikor felnövekedtem, a házon kívül, jobbra voltak mocsarak. Tele voltak békákkal, akik felébresztettek éjjel. Leragasztottam az ablakokat. Tavasszal óriási zajt csináltak. Idővel a békák eltűntek. – Hányan gondolják, hogy a békáknak genetikai betegsége volt? – Hányan gondolják, hogy a békák kaptak egy vírust? – Hányan gondolják, hogy DDT-t tettek a vízbe? Valóban ez történt. A betegség egy mérgezés. Ez egy oka annak, hogy az oltások… majd erre visszatérek 1 perc múlva. Szóval mi történt 1918-ban? Az elmúlt 150 évben minden járványnak a Föld kvantumugrású elektrifikációjához van köze. 1918-ban, 1917 őszének végén vezették be a rádióhullámokat világszerte. Bármely élőlényt új elektromágneses térnek teszünk ki, megmérgezzük. Párat megölünk és a többi egyfajta felfüggesztett animációs állapotba kerül. Érdekes, hosszabb ideig élnek, de betegebbek. És a II. világháború alatt egy újabb járvány indult, a radarok bevezetésével a Földön, betakarva az egész Földet a radarok elektromágneses terével. Ez volt az első alkalom, hogy az emberek ki voltak ennek téve. 1968-ban volt a Hong-Kong-i influenza. Akkor történt először, hogy a védőrétegbe, a Van Allen-övbe, – aminek az a feladata, hogy felvegye a kozmikus sugarakat, amelyek érkeznek a Napról, a Holdról és Jupiterről, stb. és szétossza őket az összes élőlény között a Földön – és műholdakat helyeztek el a Van Allen-övbe, amelyek radioaktív hullámokat bocsátanak ki. Hat hónapra rá volt egy újabb vírusos járvány. Miért vírusos? Mert az emberek meg lettek mérgezve, és toxinokat adnak ki magukból, amik olyanok, mint a vírusok. Az emberek azt hitték, hogy ez influenza.1918-ban a bostoni Egészségügyi Hivatal elhatározta, hogy megvizsgálja a járvány ragályos jellegét. Hiszik, vagy sem, kerestek olyan embereket, akiknek influenzájuk volt, kivonták azt, ami az orrukban volt, és beleinjekciózták egészséges emberekbe, akik nem voltak influenzásak. És egyszer sem sikerült megbetegíteni egyetlen ilyen egészséges embert sem. Többször is megcsinálták és nem tudták bebizonyítani, hogy fertőzést kaptak. Lovakkal is megcsinálták, akik állítólag elkapták a spanyolnáthát. Zsákokat húztak a fejükre, a lovak beletüsszentettek a zsákba, a zsákot ráhúzták a következő lóra, s az nem betegedett meg. Ezt mind elolvashatják egy könyvben, amit úgy hívnak, hogy "A láthatatlan szivárvány"[2] Arthur Firstenbergtől. Ő írt egy kronológiát a Föld elektrifikációjának összes lépéséről és hogy hat hónap alatt lett egy új influenzajárvány az egész Földön. És nincs más magyarázat. Hogyan terjedhet el Kansasból egész Dél-Afrikáig két hét alatt? Úgy, hogy az egész Föld egyszerre mutatja a tüneteket. Annak ellenére, hogy a közlekedés lóháton és hajóval történt. És nincs magyarázat erre. Nem tudjuk, hogy ez hogyan történt. De ha belegondolnak, ez az összes rádió-és más frekvenciás hullám, ami Önök közül néhánynak ott van a zsebében vagy a kezében. Tudnak küldeni egy jelet Japánba és az abban a pillanatban megérkezik. Úgy, hogy még ha nem is hiszik, hogy létezik egy elektromágneses tér, ami világszerte kommunikál pár másodperc alatt. Csak arról van szó, hogy nem figyeltek erre. És azzal fejezném be, hogy hozzátenném: volt egy kvantumugrás, a legutóbbi hat hónapban a Föld elektrifikációjában. Biztos vagyok benne, hogy sokan Önök közül tudják, miről van szó. Úgy hívják, hogy 5G és lesz 20 000 műhold, amelyek sugárzást fognak kibocsátani. A sugárzások, amiket említettem a zsebükben vagy a kezükben, és amelyeket állandóan használnak, nem kompatibilisek az egészséggel! Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de nem kompatibilis az egészséggel! Ez egy berendezés, ami a víz struktúráját szétbontja. És ha páran azt gondolják, nem vagyunk elektromos lények, csak fizikai anyagból vagyunk, akkor ne habozzon, és csináltasson egy EKG-t vagy egy EEG-t, vagy egy tesztet az idegek vezetőképességéről. Elektromos lények vagyunk és a kémiai termékek csak  az elektromos impulzusok hulladékai. És egy találós kérdéssel fejezném be. Melyik az első város a világon, ahol teljes lett az 5G lefedettség? Vuhan. Pontosan. Úgyhogy ha elkezdünk ezen gondolkodni, egy egzisztenciális krízisben vagyunk itt és most, olyan mértékűben, amit az emberek még sohasem láttak. És nem fogom játszani az Ótestamentum prófétáját, de ez példátlan: kiküldeni több száz, ezer műholdat a Föld védőrétegébe. Egyébként, ahogy korábban akartam mondani, ez összefügg az oltáskérdéssel. Mert egy évvel ezelőtt volt egy páciensem, aki teljesen formában volt és szörfölt. Egy villanyszerelő volt, aki wi-fi berendezéseket épített be gazdag embereknek. A villanyszerelőknek nagyon magas a halálozási arányszáma. De ő jól volt. És miután eltörte a karját, egy fémlemezt tettek a karjába. Három hónappal később nem tudott kiszállni az ágyából. Szívritmus-zavara lett. Teljes összeomlás lett belőle. Az érzékenység attól függ, hogy mennyi fém van a testben. A sejtekben lévő víz minőségétől is függ. Ezért amikor alumíniumot injekcióznak az emberek testébe, ezek "receptorok" lesznek, és még jobban beszívják az elektromágneses tereket, és ez teljes káoszt, egyfajta kárt okoz, amit mostanában az egész emberiség tapasztal. És befejezném még valamivel, egy idézettel Rudolf Steinertől, 1917-ből, egy másik korból, amikor még nem volt elektromos áram, amikor a levegő még nem zümmögött az elektromosságtól. 1917- ről beszélünk. Könnyebb volt embernek lenni. Ezért ahhoz, hogy teljes emberek lehessünk ma, fontos még jobban kifejleszteni a spirituális kapacitásunkat, ahhoz képest, mint amilyen a helyzet egy évszázaddal ezelőtt volt. Ezért azzal búcsúzom el: mindent tegyenek meg, hogy a spirituális kapacitásukat kifejlesszék, mert nagyon nehéz ma embernek lenni." Fordította: Marchant Kati és Ertsey Attila [1] https://www.facebook.com/groups/644094686009986/ [2][2] The Invisible Rainbow. Ingyenesen letölthető innen:

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Patkány módon próbálnak ebből a drágulási hullámból is nemzedéki ellentétet generálni a háttérerők, pedig mindenkit érint.

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Patkány módon próbálnak ebből a drágulási hullámból is nemzedéki ellentétet generálni a háttérerők, pedig mindenkit érint. Sunday 10 May 2020 12:29 PM UTC+00 Rengeteg tényező befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig - az áprilisi árakra pedig már a koronavírus járvány is megtette a hatását. Mindebből az egyszeri vásárló viszont csak annyit érzékel, hogy amíg mondjuk egy évvel korábban 15 ezer forintból ki lehetett hozni egy nagyobb bevásárlást, addig most közelebb van a 18 ezer forinthoz ez az összeg. Ez természetesen nagyban függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba, ezért lehetséges, hogy egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat egy pályakezdő fiatal, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy éppen egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a bolti drágulás, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit. A Pénzcentrum friss drágulási toplistáján 15 olyan termék van, aminek az ára 12 százalék fölötti mértékben növekedett. Élelmiszerek közül az egy év alatt legjobban megdrágult termék az alma lett, ha százalékos arányt nézünk: 385-ről ment fel 427-re a kilónkénti ára, ami 58 százalékos áremelkedést jelent. (Ez előző hónapban szintén az alma volt a legnagyobb mértékben drágult élelmiszer.) A havi drágulásban a káposzta és a déli gyümölcsök vezetnek (káposzta 30%, citrom 22%, narancs 17%),  a KSH is azt közölte: az élelmiszereken belül az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8-2,8, a liszté 2,0, a baromfihúsé 1,5 százalékkal lett magasabb. A KSH legfrissebb adatai szerint 2020. áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben nőtt, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak. A Pénzcentrum által számolt fiktív bevásárlások azonban azt mutatják, hogy a KSH átlagosan számolt élelmiszerdrágulásától eltérően bármelyik vásárlói réteget tekintve ennél is többet fizetünk egy átlagos bevásárlás során. Azt természetesen nem szabad elfelejteni, hogy mi csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításunknak. Lapunk, ahogy előző hónapban, májusban is három tipikus vásárló "kosarát" hasonlította össze, hogy megtudja, az árváltozás mennyiben hatott másként a pénztárcájukra. Megnéztük, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ ez a korosztály. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol. Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Természetesen Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebbet főz, tehát pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, és szárazkolbászt, vagy Judittal ellentétben kígyóuborkát. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Fontos megjegyezni, hogy az előző hónapban összeállított kosarakkal ellentétben most nem csak az infláció, a szezonális hatások, vagy olyan tényezők, mint pl. a sertéspestis, befolyásolhatták az árváltozást, hanem a koronavírus járvány is. Kinek a pénztárcája bánta jobban a járványt, inflációt? Visszatérve még egyszer arra, hogy a KSH szerint az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal - vagyis a megszokottnál többel - nőtt, azt is fontos szem előtt tartani, hogy ezek egységárak. A valóságban azonban lehetséges, hogy valaki egy kiló burgonyát vesz, de banánból maximum fél kiló fogy. Hiába drágult átlagosan 1 százalékkal a két termék ára, ha a burgonyáé ebből 2 százalékot, a banán csak fél százalékot teszt ki, mert a kevésbé drágult termékből eleve kevesebbet vesz a vásárló. Ez okozza a fő különbséget, ezért is számít ennyire, ki, miből, mennyit vásárol. (Meg persze az is, hogy hol és mennyiért - de az egyszerűség kedvéért országos átlagárral számolunk.) Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 áprilisában számításaink szerint 7681 forintból ki tudott hozni, bár ez év márciusában még 7517 forintból meg tudta venni ugyanazokat a termékeket a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 áprilisában) pedig még csak 6925 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. A márciusról áprilisra tapasztalható áremelkedés Hunort érintette a leghátrányosabban, ez 2,18 százalék volt (szemben a februárról márciusra tapasztalható 1,7 százalékos emelkedéssel!). Később látni fogjuk, hogy a családanya és a nyugdíjas sem fizetett rá ennyire a havi áremelkedésre. Hunor tavaly áprilisban még 6925 forintból be tudott vásárolni volna vásárolni, ami azt jelenti, hogy neki 10,9 százalékkal kerültek idén többe ugyanazok az élelmiszerek. (Az előző hónapban ez az éves szintű dráguls "csak" szinte 8,4 százalékkal volt magasabb.) Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 áprilisában 21 033 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A márciusi árakhoz viszonyítva 1,4 százalékkal fizetett többet, előző hónapban még csak 20743 forintot fizetett volna. Így kevésbé érezte meg az drágulást, mint Hunor. Hogy ez miért lehet? A magyarázat, hogy Judit kosarába jellemzően többféle termék kerül, amelyek között olyan is akad, ami tartotta az árát, vagy olcsóbb lett, mint például az uborka, amelynek kilója 238 forinttal kerül kevesebbe. (Ehhez persze az is kellett, hogy két hónapja jelentős drágulás menjen végbe. De említhetjük akár a tejet vagy a sajtot, amelyek 6, illetve 30 forinttal kerülnek kevesebbe. Tavaly áprilisban ugyanazokat a termékeket Judit 1850 forinttal kevesebbért tudta megvenni: 19183 forintért. (Márciusról márciusra még csak 1546 forint volt a különbség.) Ez így 9,6 százalékos emelkedés. Judit tehát 1,3 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor, miközben márciusban még csak 0,4 százalékpont volt a különbség a drágulás mértéke kettejük kosara között. A nyugdíjas Marika néni egy két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást. 2020 áprilisában 18394 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg márciusban ugyanazokért az árukért 18089 forint lett volna a végösszeg. Márciusban tehát 305 forinttal kevesebb maradt a tárcájában, mint múlt hónapban. (Összevetésképpen februárról márciusra 219 volt a különbség, ami 1,2 százalékos drágulást jelentett.) A márciusról áprilisra tapasztalható drágulás mértéke csaknem 1,7 volt. Míg előző hónapban a nyugdíjas Marika néni és Judit bevásárlásakor tapasztalható drágulás csaknem hajszálra ugyanannyi volt, 1,2 százalék, addig márciusról áprilisra az idős hölgy 0,3 százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak. Ha pedig a múlt év áprilisához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 16683 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 áprilisához képest tehát a fiktív nyugdíjas 10,25 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,65 százalékponttal kevesebbet, Juditnál pedig 0,65 százalékponttal többet. Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett drágulás leginkább a fiktív fiatalember kosarát érintette, aki kevesebb féle és kevesebb mennyiségű terméket vásárolt. Miközben a KSH szerint idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezen belül az élelmiszerek ára sokkal nagyobb mértékben 8,7 százalékkal nőtt (márciusban az eltérés még 7,6 százalék volt). Viszont ahogy látható, attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Egy átlagos fiatal esetén 2,2 százalékponttal, egy családanya számára 0,9 százalékponttal, egy nyugdíjasnak pedig 1,55 százalékponttal is. Előző hónapban érdekes módon még találtunk jónéhány terméket, amelynek az ára csökkent is az előző havihoz vagy évihez képest, most csak ugyanúgy a szezonalitás miatt olcsóbbá váló termékek ára ment lejjebb - és csak éve összehasonlításban, mint a vöröshagyma, a fejeskáposzta, vagy az uborka. Ezek természetesen nem tudták ellensúlyozni a drasztikus áremelkedést egyes termékeknél, mint pl. a rövidkaraj 90 forintos, az olasz felvágott 120 forintos, a citrom és naracs 171 és 82 forintos drágulását kilónként. De például a tavaly áprilisi árakhoz képest 400-460 forinttal kerültek többe 2020 áprilisában a karaj és a sertéscomb, a kolbász, vagy a felvágottak. A paradicsom kilója 125 forinttal, a cukor 36 forinttal, a liszt 12 forinttal lett drágább. Érdekes, hogy a kenyér átlagára 12 forinttal lett több márciusról áprilisra, míg 2019 áprilisában 39 forinttal volt olcsóbb. Tehát az éves áremelkedéshez képest (12,7%) az utóbbi havi jelentős ugrásnak számít (3,6%). Kinek mi került a kosarába? A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás. Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé. Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban. Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát. Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. A áprilisi nyugdíjas kosárba egy palack vörösbort is tettünk. A májusi kosárból már kikerülnek majd pl. a déli gyümölcsök, több szezonális termék kap majd helyet bennük. Címlapkép: Getty Images Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról! A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Influenzában haltak meg valójában sokan, akiket koronások közé számoltak?!?! Az is baj, de viszont létezett korábban is és van ellene oltás! Legnagyobb baj, hogy HAZUDIK a

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Influenzában haltak meg valójában sokan, akiket koronások közé számoltak?!?! Az is baj, de viszont létezett korábban is és van ellene oltás! Legnagyobb baj, hogy HAZUDIK a rendszer, a kormány, az ellenzék, az egészségügyi hivatalok, majdnem mindegyik részt vesz a hazudozásban. És ezt teszik összehangoltan, vagy spontán egymáshoz igazodva, nemzetközileg. Saturday 09 May 2020 02:45 PM UTC+00 Közel négyezer vizsgálati minta tűnt el szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról. Az adat egy cikk szerint azt bizonyította volna, hogy már március közepén tömeges lehetett Magyarországon a koronavírus jelenléte. Az év 11. és 12. hetében az egészségügyi intézmények ezerszámra kezdtek influenza vizsgálati mintákat küldözgetni a népegészségügyi központba – de kiderült, hogy más okozta betegeik tüneteit. Nem tudjuk, hogy mi, csak azt: a nyomokat utólag, a héten eltüntették. Kis életkép a magyar egészségügyből. Olvasónk küldte lapunknak a Zóna nevű internetes oldal cikkét, amely szerint „Már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett Magyarországon". A szerző, bizonyos Bogár Zoltán egyebek mellett arra alapozta állítását, hogy az idei év 11-12. hetében hirtelen rendkívüli módon megugrott az influenzavizsgálatra küldött minták száma. A sosem látott mennyiségű anyagból pedig csak nagyon kevésről bizonyosodott be az influenzavírus jelenléte. Mi lehetett volna más, ha nem influenza, nyilván koronavírus! – fogalmazza meg a cikk állítását arra alapozva, hogy a WHO helyi irodavezetője is tömeges megbetegedésekről írt egy New York Times-nak kiszivárgott távirat szerint, és Kínában hasonló folyamatok zajlottak az új koronavírus-járvány elején. A hatóságok még tagadták az új vírus létezését, miközben az influenzatesztek száma jelentősen megnőtt. Lehet-e ebben valami? – kérdezte olvasónk. Kézenfekvő ötletnek látszik, ha egyszer az új koronavírus tünetei összetéveszthetőségig hasonlítanak az influenzára (magas láz, felsőlégúti vagy bélrendszeri panaszok), akkor nézzük meg, hogyan alakult az inlfuenza gyanújával orvoshoz fordulók aránya. Jelzésértékű lehet az is, milyen arányban szűrték ki közülük influenzára az embereket. Kikerestük hát a Nemzeti Népegészségügyi Központ 12. heti influenzajelentését, és tényleg azt találtuk, hogy ugyan az orvoshoz fordulók száma jelentősen csökkent, a 12. héten mégis nagyon sok mintát küldtek be a népegészségügyi központba a 2019-es év 12. hetéhez képest. Érdekesnek tűnt hát végigbogarászni az influenzajelentéseket, mikor ugrott hirtelen ilyen nagyon a vizsgálati minták száma. Csak márciusban? Vagy esetleg nálunk is itt lehetett már a koronavírus februárban vagy januárban, ahogy az olaszoknál vagy a svédeknél, csak éppen influenzának hittük?  Az újságírót ilyenkor elkapja a kutatási hév, nekiáll az adatokból táblázatokat gyártani, hogy lássa a trendeket. Végignéztük az évet az első héttől a tizenegyedikig, de nem találtunk semmi érdekeset: heti 100-200 között beküldött minta, az esetek 30-50 százalékában influenza. Semmi izgalom. Tehát a csak a március 15-i héten robbantak be a számok – gondoltuk, és ismét kinyitottuk a 12. hétről szóló jelentést. Elsőre úgy gondoltuk, káprázik a szemünk, mert egészen más adat szerepelt az NNK honlapján, mint egy órával korábban. Eltűnt a vizsgálatok tömege. Félrenéztük volna az elején? Azután a Wayback Machine (archivált weboldalak visszakereső és megjelenítő felülete) segítségével a két eredeti táblázatot is sikerült lementenünk a világhálóról. Így néz ki az új jelentés:  Forrás: antsz.hu „A 12. naptári héten 70 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba, az előző heti 165-tel szemben. Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak." És így az eredeti:  Forrás: Wayback Machine „A 12. naptári héten 2 855 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), közel kétszerese az előző hetinek (1 248). Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okoztafertőzést azonosítottak."  A 2855 vizsgálati anyagból hirtelen 70 lett, az előző heti 1248-ból pedig 165. Mert a 11. héttel pontosan ugyanaz történt, mint a tizenkettedikkel. Az eredeti jelentésben még azt írták: „A 11. naptári héten 1 248 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba. Ezen a héten közel annyi minta érkezett, mint a 2019. év 40. és 2020. év 10. hete között (1 303), a mintaszám növekedése egyértelműen a hagyományos beküldésből érkező mintáknak köszönhető." De mi az a „hagyományos beküldésből érkező minta", amiből hirtelen olyan sok lett, majd hirtelen semmivé vált? Kétféle anyag érkezik be a központba: a hagyományos beküldésből származó és a sentinel orvosok által beküldött. Kezdjük utóbbival, a járványügyi „őrszemek" által levett mintákkal. Rájuk azért van szükség, mert normál esetben az orvosok nagyon kevés anyagot vesznek le és küldözgetnek a központba, ezért megbíznak néhány orvost, akinek ezt kötelező megtenni. Az őrszemek jelentéséből tudják, jelen van-e az influenza és ha igen, melyik törzse van az országban. A hagyományos beküldés azt jelenti, hogy a normál rendelők vagy kórházak küldenek be mintát a hozzájuk forduló betegektől. Ez utóbbi vált tehát tömegessé. És mi az oka annak, hogy a korábban a minták 30-60 százalékában tudták valamelyik influenzatörzs jelenlétét kimutatni, a 11. héten azonban a hirtelen drasztikusan megnövekedett vizsgálati anyagban csak 61 influenzavírus okozta fertőzést azonosítottak, vagyis 5 százalékos a találati arány? A 12. héten pedig 1 százalékra csökken ugyanez az arány. Hiába küldik be tömegével az anyagot, nincs benne influenza. Ha nem az, akkor mi van benne?  A fentebb idézett, Zóna nevű lap szerint koronavírus lehetett a mintákban, és már márciusban tömeges fertőzések voltak Magyarországon. A WHO adattáblája szerint Magyarországon már korábban megkezdődött a növekedés, és azóta is tart, ám a tábla nem vág egybe a NNK adataival. Nem tudjuk, mi az igazság, ezért megkérdeztük az NNK-t, miért módosították utólag az adatokat, és miért szüntették be hetekre az influenzajelző-szolgálat jelentéseinek közlését, és ha nem influenza volt a mintákban, akkor mi? Bevizsgáltatták-e a mintákat koronavírusra? Választ nem kaptunk. Ha megérkezne, frissítjük anyagunkat.  Addig is, összegezzük, amit tudunk: Márciusban hirtelen megváltozott az orvosok viselkedése, egy hét alatt annyi vizsgálati mintát küldtek be influenzatesztre, mint az egész szezonban összesen. Majd a következő héten még sokkal többet. A mintákat influenzaszerű megbetegedések miatt küldték be, de minimális arányban tartalmaztak influenzavírust. A két rendhagyó hét után hosszú ideig, egészen május 6-ig nem közöltek újabb heti jelentéseket. Május 6-án a korábbi jelentéseket megváltoztatták, eltüntettek belőlük több ezer vizsgálati mintát. Nem válaszoltak a kérdéseinkre. (Eddig.) Frissítés. Olvasóink jelezték, hogy a heti influenzajelentéseket tartalmazó oldalak aljáról elfelejtették eltüntetni az eredeti számokat, pdf formátumban véletlenül fennmaradtak az eredeti dokumentumok is. Így a cikkünkben említett hetekről jelenleg kétféle hivatalos adat létezik, teljesen eltérő tartalommal.  Tudjuk még, hogy nagyjából ugyanebben az időben a kormány határozott járványügyi intézkedéseket hozott, de meglehetősen zavaros körülmények között. Előbb megtiltották, hogy szünetet rendeljenek el egy középiskolában, ahol az egyik gyerek szülője koronavírusos lett, majd teljes országos oktatási zárlatot rendeltek el. Esetleg részben ezek alapján az adatok alapján? A jelenlegi adatok egy lefojtott járvány képét jelzik. Még ha márciusban a vírus a feltételezettnél erősebben is volt jelen, mi érdeke lehet az államnak visszamenőleg eltüntetni a tesztre beküldött minták számát? Ráadásul a WHO oldalán a jelentéseik megmaradnak, ezekből az is kitűnik, hogy a 13. hétre már 4496 tesztet jelentettek. Minden korábbinál kevesebb influenzatalálattal. Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Patkány módon próbálnak ebből a drágulási hullámból is nemzedéki ellentétet generálni a háttérerők, pedig mindenkit érint.

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Patkány módon próbálnak ebből a drágulási hullámból is nemzedéki ellentétet generálni a háttérerők, pedig mindenkit érint. Sunday 10 May 2020 12:29 PM UTC+00 Rengeteg tényező befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig - az áprilisi árakra pedig már a koronavírus járvány is megtette a hatását. Mindebből az egyszeri vásárló viszont csak annyit érzékel, hogy amíg mondjuk egy évvel korábban 15 ezer forintból ki lehetett hozni egy nagyobb bevásárlást, addig most közelebb van a 18 ezer forinthoz ez az összeg. Ez természetesen nagyban függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba, ezért lehetséges, hogy egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat egy pályakezdő fiatal, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy éppen egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a bolti drágulás, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit. A Pénzcentrum friss drágulási toplistáján 15 olyan termék van, aminek az ára 12 százalék fölötti mértékben növekedett. Élelmiszerek közül az egy év alatt legjobban megdrágult termék az alma lett, ha százalékos arányt nézünk: 385-ről ment fel 427-re a kilónkénti ára, ami 58 százalékos áremelkedést jelent. (Ez előző hónapban szintén az alma volt a legnagyobb mértékben drágult élelmiszer.) A havi drágulásban a káposzta és a déli gyümölcsök vezetnek (káposzta 30%, citrom 22%, narancs 17%),  a KSH is azt közölte: az élelmiszereken belül az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8-2,8, a liszté 2,0, a baromfihúsé 1,5 százalékkal lett magasabb. Ez is érdekelhet! Ekkora drágulást hozhat Magyarorszgáon a járvány: ilyet még nem láttak a boltláncok Nem csak a különadóról van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint 2020. áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben nőtt, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak. A Pénzcentrum által számolt fiktív bevásárlások azonban azt mutatják, hogy a KSH átlagosan számolt élelmiszerdrágulásától eltérően bármelyik vásárlói réteget tekintve ennél is többet fizetünk egy átlagos bevásárlás során. Azt természetesen nem szabad elfelejteni, hogy mi csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításunknak. Lapunk, ahogy előző hónapban, májusban is három tipikus vásárló "kosarát" hasonlította össze, hogy megtudja, az árváltozás mennyiben hatott másként a pénztárcájukra. Megnéztük, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ ez a korosztály. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol. Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.). Természetesen Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebbet főz, tehát pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, és szárazkolbászt, vagy Judittal ellentétben kígyóuborkát. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. Fontos megjegyezni, hogy az előző hónapban összeállított kosarakkal ellentétben most nem csak az infláció, a szezonális hatások, vagy olyan tényezők, mint pl. a sertéspestis, befolyásolhatták az árváltozást, hanem a koronavírus járvány is. Kinek a pénztárcája bánta jobban a járványt, inflációt? Visszatérve még egyszer arra, hogy a KSH szerint az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal - vagyis a megszokottnál többel - nőtt, azt is fontos szem előtt tartani, hogy ezek egységárak. A valóságban azonban lehetséges, hogy valaki egy kiló burgonyát vesz, de banánból maximum fél kiló fogy. Hiába drágult átlagosan 1 százalékkal a két termék ára, ha a burgonyáé ebből 2 százalékot, a banán csak fél százalékot teszt ki, mert a kevésbé drágult termékből eleve kevesebbet vesz a vásárló. Ez okozza a fő különbséget, ezért is számít ennyire, ki, miből, mennyit vásárol. (Meg persze az is, hogy hol és mennyiért - de az egyszerűség kedvéért országos átlagárral számolunk.) Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 áprilisában számításaink szerint 7681 forintból ki tudott hozni, bár ez év márciusában még 7517 forintból meg tudta venni ugyanazokat a termékeket a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 áprilisában) pedig még csak 6925 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. A márciusról áprilisra tapasztalható áremelkedés Hunort érintette a leghátrányosabban, ez 2,18 százalék volt (szemben a februárról márciusra tapasztalható 1,7 százalékos emelkedéssel!). Később látni fogjuk, hogy a családanya és a nyugdíjas sem fizetett rá ennyire a havi áremelkedésre. Hunor tavaly áprilisban még 6925 forintból be tudott vásárolni volna vásárolni, ami azt jelenti, hogy neki 10,9 százalékkal kerültek idén többe ugyanazok az élelmiszerek. (Az előző hónapban ez az éves szintű dráguls "csak" szinte 8,4 százalékkal volt magasabb.) Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 áprilisában 21 033 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A márciusi árakhoz viszonyítva 1,4 százalékkal fizetett többet, előző hónapban még csak 20743 forintot fizetett volna. Így kevésbé érezte meg az drágulást, mint Hunor. Hogy ez miért lehet? A magyarázat, hogy Judit kosarába jellemzően többféle termék kerül, amelyek között olyan is akad, ami tartotta az árát, vagy olcsóbb lett, mint például az uborka, amelynek kilója 238 forinttal kerül kevesebbe. (Ehhez persze az is kellett, hogy két hónapja jelentős drágulás menjen végbe. De említhetjük akár a tejet vagy a sajtot, amelyek 6, illetve 30 forinttal kerülnek kevesebbe. Tavaly áprilisban ugyanazokat a termékeket Judit 1850 forinttal kevesebbért tudta megvenni: 19183 forintért. (Márciusról márciusra még csak 1546 forint volt a különbség.) Ez így 9,6 százalékos emelkedés. Judit tehát 1,3 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor, miközben márciusban még csak 0,4 százalékpont volt a különbség a drágulás mértéke kettejük kosara között. A nyugdíjas Marika néni egy két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást. 2020 áprilisában 18394 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg márciusban ugyanazokért az árukért 18089 forint lett volna a végösszeg. Márciusban tehát 305 forinttal kevesebb maradt a tárcájában, mint múlt hónapban. (Összevetésképpen februárról márciusra 219 volt a különbség, ami 1,2 százalékos drágulást jelentett.) A márciusról áprilisra tapasztalható drágulás mértéke csaknem 1,7 volt. Míg előző hónapban a nyugdíjas Marika néni és Judit bevásárlásakor tapasztalható drágulás csaknem hajszálra ugyanannyi volt, 1,2 százalék, addig márciusról áprilisra az idős hölgy 0,3 százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak. Ha pedig a múlt év áprilisához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 16683 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 áprilisához képest tehát a fiktív nyugdíjas 10,25 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,65 százalékponttal kevesebbet, Juditnál pedig 0,65 százalékponttal többet. Vagyis végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett drágulás leginkább a fiktív fiatalember kosarát érintette, aki kevesebb féle és kevesebb mennyiségű terméket vásárolt. Miközben a KSH szerint idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezen belül az élelmiszerek ára sokkal nagyobb mértékben 8,7 százalékkal nőtt (márciusban az eltérés még 7,6 százalék volt). Viszont ahogy látható, attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Egy átlagos fiatal esetén 2,2 százalékponttal, egy családanya számára 0,9 százalékponttal, egy nyugdíjasnak pedig 1,55 százalékponttal is. Előző hónapban érdekes módon még találtunk jónéhány terméket, amelynek az ára csökkent is az előző havihoz vagy évihez képest, most csak ugyanúgy a szezonalitás miatt olcsóbbá váló termékek ára ment lejjebb - és csak éve összehasonlításban, mint a vöröshagyma, a fejeskáposzta, vagy az uborka. Ezek természetesen nem tudták ellensúlyozni a drasztikus áremelkedést egyes termékeknél, mint pl. a rövidkaraj 90 forintos, az olasz felvágott 120 forintos, a citrom és naracs 171 és 82 forintos drágulását kilónként. De például a tavaly áprilisi árakhoz képest 400-460 forinttal kerültek többe 2020 áprilisában a karaj és a sertéscomb, a kolbász, vagy a felvágottak. A paradicsom kilója 125 forinttal, a cukor 36 forinttal, a liszt 12 forinttal lett drágább. Érdekes, hogy a kenyér átlagára 12 forinttal lett több márciusról áprilisra, míg 2019 áprilisában 39 forinttal volt olcsóbb. Tehát az éves áremelkedéshez képest (12,7%) az utóbbi havi jelentős ugrásnak számít (3,6%). Kinek mi került a kosarába? A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás. Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé. Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban. Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát. Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. A áprilisi nyugdíjas kosárba egy palack vörösbort is tettünk. A májusi kosárból már kikerülnek majd pl. a déli gyümölcsök, több szezonális termék kap majd helyet bennük. Címlapkép: Getty Images Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról! A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Hamis statisztika, győzelmi jelentések, propagands, mind semmit sem érnek mikor az ember bevásároláskor közvetlenül meggyőződik arról hogy igenis letagadja a kormány az in

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Hamis statisztika, győzelmi jelentések, propagands, mind semmit sem érnek mikor az ember bevásároláskor közvetlenül meggyőződik arról hogy igenis letagadja a kormány az inflációt. Számok, tények, pénzek. Sunday 10 May 2020 12:25 PM UTC+00 A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A koronavírus-válságban új impulzusokat kapott ez a jelenség és minden korábbinál nagyobb lett a különbség az érzékelt és a hivatalos infláció között. A héten megjelent az áprilisi inflációs adat, ami az üzemanyagárak óriási esése következtében 2,4%-os éves drágulást jelez. Az általunk képzett étkezési árindex viszont már 9,6%, vagyis közel van a két számjegyű tartományhoz. Az "étkezési árindexben" a  hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Ezek azok a termékek, amelyekért gyakran térünk be a boltokba, ezért ezek árváltozása bizonyára az inflációs érzetünkön is nagy nyomot hagy.  Az étkezési árindexben szereplő nagyobb tételek szinte mindegyike az átlagos infláció feletti ütemben drágul, sőt, nagyon sok két számjegyű mértékben. Ilyen például a sertéshús (29%), felvágott (13%), tojás (9%), gyümölcs (31%), házon kívüli étkezés (8%).  A hivatalos inflációt az üzemanyagárak esése mellett az húzza jóval lejjebb, hogy van egy jól meghatározható termékkör, aminek az ára régóta alig változik. A ruházkodás, az elektronikai és más tartós fogyasztási cikkek, valamint a rezsiköltségek együttesen sem drágultak az elmúlt évben. (Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy a minőségjavulással korrigált árindex alacsony, vagyis mobiltelefont vagy televíziót akár drágábban is vásárolhatunk, de ezek már más termékek, mint amiket ezekben a termékkörökben pár éve láthattunk.)  Érdekesség, hogy hiába gyenge a forint, ennek hatása egyelőre az importtermékeken sem látszik, hiszen a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedik.  A témával foglalkozó korábbi írásainkban éppen ezért azt állapítottuk meg, hogy a magasabb inflációs érzet jórészt szubjektív okokra vezethető vissza, egyszerűen hajlamosabbak vagyunk elfelejteni a nagy értékű (tartós cikkek), vagy automatikusan fizetett (rezsi) költségek változatlanságát. A koronavírus-járvány azonban ebben is változást hozott, és ma már két okból sem mernénk magabiztosan állítani, hogy a hivatalos inflációs adat sokkal pontosabban ragadja meg a családok inflációs veszteségeit. A KSH külön dokumentumban hívja fel a figyelmet, hogy az infláció mérése a koronavírus járványban különösen nehézzé vált. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges. Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, így e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része az új koronavírus okozta járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. Azt természetesen nem tudhatjuk biztosan, hogy ez a probléma összességében lefelé vagy felfelé téríti el az árindexet, de sejtéseink azért lehetnek. Amit a másik, ezzel összefüggő tényező is erősít:  A KSH érthető módon az árak változását a két évvel ezelőtti fogyasztási szerkezet alapján súlyozza össze (csak erre van az év elején adata). Ez nyugodt időszakokban nem okoz különösebb problémát, hiszen évről évre a háztartások vásárlási szokásai csak kis mértékben változnak. Most azonban nem ez a helyzet. A háztartások fogyasztási szerkezete óriásit változhatott a koronavírus-járvány kitörésével. Hogy csak két nagyon erős hatást említsünk: a felvásárlási láz idején bizonyosan sokkal több élelmiszert vásároltunk, illetve sokkal kevesebb üzemanyagot használtunk. Előbbi termékkört (mint fent láthattuk) kifejezetten átlag feletti drágulás jellemzi, utóbbi pedig az óriási árzuhanásával éppen a hivatalos inflációs adatot húzta le. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy a háztartások tényleges fogyasztói kosarában az élelmiszerek jóval nagyobb, az üzemanyagok pedig jóval kisebb súllyal szerepeltek a hivatalosnál.  Kapcsolódó cikkünk 2020. 05. 03. Figyelj, hol akarsz tankolni, mert sorra zárnak be a benzinkutak 2020. 05. 06. Nagyot csökkent márciusban a magyar benzinkutak forgalma Ennek fényében érthető, hogy hiába esett az infláció áprilisban 3,9%-ról 2,4%-ra, eközben a lakosság inflációs várakozása az MNB szerint emelkedett: Címlapkép: Getty Images Címkék: infláció, üzemanyagárak, koronavírus

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála mi

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.<br><br>Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála miatt. Ezek az emberek sokat utaztak, rengeteg mindenkivel találkoztak...<br><br>"Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engin Saturday 09 May 2020 05:22 PM UTC+00 Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, lets the cat out of the bag: "Doctors have been seeing very strange pneumonia, very severe, particularly in old people, in December, and even November"    A "strange pneumonia" was circulating in northern Italy as long ago as November, weeks before doctors were made aware of the novel coronavirus outbreak in China, one of the European country's leading medical experts said this week. "They [general practitioners] remember having seen very strange pneumonia, very severe, particularly in old people in December and even November," Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, said in an interview with the National Public Radio of the United States. "This means that the virus was circulating, at least in [the northern region of] Lombardy and before we were aware of this outbreak occurring in China." Remuzzi's comments came as scientists continue to search for the origin of the coronavirus. Chinese respiratory disease expert Zhong Nanshan said earlier that although China was the first to report the pathogen, it was not yet certain where it actually came from. Remuzzi said it was only recently that he had heard from Italian doctors about the disease, which meant it had existed and been spreading without people's knowledge. Despite reporting its first locally transmitted coronavirus infections - in Lombardy - only on February 21 - it had only imported cases before then - Italy has since had more than 53,000 confirmed cases and 4,825 deaths from Covid-19, the disease caused by the pathogen. By comparison, China has had just over 81,000 cases and 3,261 fatalities. Italy suspended all flights to China on January 31, the first nation to do so. In the central China city of Wuhan, where the epidemic was first identified, doctors began noticing a "pneumonia with an unknown cause" in December. The first known infection in the city can be traced back to December 1. A report by the South China Morning Post said that the first Chinese case might have been as early as mid-November, but that has not been confirmed by Beijing. The current thinking among the scientific community is that the first infection in Lombardy was the result of an Italian coming into contact with a Chinese person in late January. However, if it can be shown that the novel coronavirus - officially known as SARS-CoV-2 - was in circulation in Italy in November, then that theory would be turned on its head. The debate over the possible origin of the pathogen has also been at the heart of a war of words between Beijing and Washington, with US President Donald Trump repeatedly referring to it as the "Chinese virus" and US Secretary of State Mike Pompeo calling it the "Wuhan virus", infuriating Beijing in the process. Chinese foreign ministry spokesman Zhao Lijian took to Twitter to contest the claims. "By calling it 'China virus' and thus suggesting its origin without any supporting facts or evidence, some media clearly want China to take the blame, and their ulterior motives are laid bare," he said. He then went on to suggest that the coronavirus outbreak might have started in the United States and been carried to Wuhan by the US Army. Comment: A question remains: why is this affecting one province (Bergamo) of one region (Lombardy) of northern Italy so badly? We don't have the answer to that, but it's noteworthy that China took this seriously enough to take the measures it did in Wuhan, and to identify the culprit ('COVID-19'), and to crack its genome, and to inform the world about it, including what did and did not work to mitigate its effects and save however many lives. Italy, the EU, the US, NATO, and the haughty 'Western Order', did NOT. Incidentally, this revelation of a 'strange pneumonia outbreak' last Fall fits with our own direct experience. One of our editors contracted what we suspected was 'cryptogenic pneumonia' - which is a cover-all term experts use for 'pneumonia of unknown origin' - in early December. Several physicians, however, couldn't diagnose it, believing instead that what they were seeing in lung scans was cancer. Biopsies, however, ruled this out. Even then they would NOT consider a viral source! Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engineering interests.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála mi

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az, hogy valamit akkor és ott vettek észre, nem jelenti egyúttal azt hogy csak attól fogva létezett.<br><br>Pl. a 2016-os évet sokan szidták, sok híresség az évi halála miatt. Ezek az emberek sokat utaztak, rengeteg mindenkivel találkoztak...<br><br>"Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engin Saturday 09 May 2020 05:22 PM UTC+00 Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, lets the cat out of the bag: "Doctors have been seeing very strange pneumonia, very severe, particularly in old people, in December, and even November"    A "strange pneumonia" was circulating in northern Italy as long ago as November, weeks before doctors were made aware of the novel coronavirus outbreak in China, one of the European country's leading medical experts said this week. "They [general practitioners] remember having seen very strange pneumonia, very severe, particularly in old people in December and even November," Giuseppe Remuzzi, the director of the Mario Negri Institute for Pharmacological Research in Milan, said in an interview with the National Public Radio of the United States. "This means that the virus was circulating, at least in [the northern region of] Lombardy and before we were aware of this outbreak occurring in China." Remuzzi's comments came as scientists continue to search for the origin of the coronavirus. Chinese respiratory disease expert Zhong Nanshan said earlier that although China was the first to report the pathogen, it was not yet certain where it actually came from. Remuzzi said it was only recently that he had heard from Italian doctors about the disease, which meant it had existed and been spreading without people's knowledge. Despite reporting its first locally transmitted coronavirus infections - in Lombardy - only on February 21 - it had only imported cases before then - Italy has since had more than 53,000 confirmed cases and 4,825 deaths from Covid-19, the disease caused by the pathogen. By comparison, China has had just over 81,000 cases and 3,261 fatalities. Italy suspended all flights to China on January 31, the first nation to do so. In the central China city of Wuhan, where the epidemic was first identified, doctors began noticing a "pneumonia with an unknown cause" in December. The first known infection in the city can be traced back to December 1. A report by the South China Morning Post said that the first Chinese case might have been as early as mid-November, but that has not been confirmed by Beijing. The current thinking among the scientific community is that the first infection in Lombardy was the result of an Italian coming into contact with a Chinese person in late January. However, if it can be shown that the novel coronavirus - officially known as SARS-CoV-2 - was in circulation in Italy in November, then that theory would be turned on its head. The debate over the possible origin of the pathogen has also been at the heart of a war of words between Beijing and Washington, with US President Donald Trump repeatedly referring to it as the "Chinese virus" and US Secretary of State Mike Pompeo calling it the "Wuhan virus", infuriating Beijing in the process. Chinese foreign ministry spokesman Zhao Lijian took to Twitter to contest the claims. "By calling it 'China virus' and thus suggesting its origin without any supporting facts or evidence, some media clearly want China to take the blame, and their ulterior motives are laid bare," he said. He then went on to suggest that the coronavirus outbreak might have started in the United States and been carried to Wuhan by the US Army. Comment: A question remains: why is this affecting one province (Bergamo) of one region (Lombardy) of northern Italy so badly? We don't have the answer to that, but it's noteworthy that China took this seriously enough to take the measures it did in Wuhan, and to identify the culprit ('COVID-19'), and to crack its genome, and to inform the world about it, including what did and did not work to mitigate its effects and save however many lives. Italy, the EU, the US, NATO, and the haughty 'Western Order', did NOT. Incidentally, this revelation of a 'strange pneumonia outbreak' last Fall fits with our own direct experience. One of our editors contracted what we suspected was 'cryptogenic pneumonia' - which is a cover-all term experts use for 'pneumonia of unknown origin' - in early December. Several physicians, however, couldn't diagnose it, believing instead that what they were seeing in lung scans was cancer. Biopsies, however, ruled this out. Even then they would NOT consider a viral source! Coronavirus may very well have been out among the world population for much longer than thought. If that's the case, it shows just how groundless the current fear panic is - and worse, how it's being driven by nefarious geopolitical and social engineering interests.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.