2020. január 16., csütörtök

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, előző bejegyzésben szereplőkkel ellentétben.

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs

1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fős csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erődrendszer falai közé zárták őket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelőttek a foglyok közül. Minderről az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus időszakában a földdel tették egyenlővé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek.

Kiszabadult a szellem a palackból: több évtizednyi kényszerű hallgatás után, január 14-én este hiánypótló dokumentumfilm bemutatóját tartották a budapesti Premier Kultcafé zsúfolásig megtelt mozitermében. A Népirtás Pozsonyligetfalun című megrázó produkciót magyarországi, felvidéki és Ausztriában élő magyarok egyaránt nagy érdeklődéssel, könnyeikkel küszködve nézték végig, majd elbeszélgettek annak alkotóival és a nekik pótolhatatlan segítséget nyújtó szakértőkkel.

Az 50 perces dokumentumfilm elején kiderült: az alkotók által Pozsonyligetfalun faggatott lakosok többségének egyáltalán nincs tudomása az 1945 tavaszán létesített és 1947-ig működő pozsonyligetfalui haláltáborban véghez vitt tömeges kivégzésekről, s alig akadt, aki korábban valamit hallott vagy olvasott e „mészárszékről".

A film producere, Skrabski Fruzsina közösségi oldalán így harangozta be a történetet:

Udvardy Zoltán és Géczy Dávid rendezőt e megdöbbentő tény még inkább arra sarkallta, hogy tervezett filmjével kitörölhetetlenül bevésse a köztudatba a közvélemény előtt eddig ismeretlen pozsonyi, valamint přerovi és olmützi eseményeket, illetve feltárja a II. világháború utáni Csehszlovákiában polgári lakosok ellen különböző helyszíneken elkövetett tömeggyilkosságok közötti összefüggéseket. A tabutémát merészen felvállaló rendezőpároson kívül ugyancsak hatalmas köszönet illeti Skrabski Fruzsina producert, Janovics Zoltán producer-szerkesztőt, Magyar Eszter gyártásvezetőt, Kiss Soma operatőrt, Antal Szabolcs vágót, Székely Ágnes gyártásvezetőt. Nem utolsó sorban pedig a stábbal készségesen együttműködő felvidéki segítőtársakat: Dunajszky Géza pedagógus-közírót, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Bizottság elnökét és a további bizottsági tagokat, köztük a premieren jelen levő Szabó József történészt, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége volt ügyvivőjét, Csáky Pált, az Európai Parlament MKP-s ex-képviselőjét és a filmforgatás idején váratlanul elhunyt Petrás Amáliát, aki segített a még élő tanúk felkutatásában. Közülük Nagy Ilonka néni és Mária húga megrendítő múltjának feltárásával közkinccsé tette forrás értékű, borzalmas emlékeit.

Felbecsülhetetlen értékűek Samarjay Zoltán történelmi jelentőségű dokumentumai és Callmeyer Ferenc egyedi relikviái is, amelyek e filmnek köszönhetően ugyancsak nyilvánosságra kerültek, s nem utolsó sorban František Hýbl történész, a přerovi múzeum volt igazgatójának kutatási eredményei, ő ugyanis sokat kockáztatva, szinte saját kezűleg kaparta elő az eltüntetett magyar és német áldozatok titkos sírhelyét. A lélek legmélyebb bugyrait megérintő látvány és a továbbgondolásra késztető magvas gondolatok elemi erővel hatottak a ki-kibuggyanó könnyeit titkolni sem akaró közönségre.

Vélhetően mindannyiunkban megfogalmazódott a kérdés: mindezért a túlélőktől és az áldozatok hozzátartozóitól eddig miért nem kért senki sem bocsánatot?!

Miközben Dunajszky Gézáék az utóbbiaknak idén ősszel emlékművet szeretnének állítani az egykori tömegsír mellett, jogos Csáky Pál felvetése is: mivel az illetékesektől nem érkezik bocsánatkérés, az ne a megbékélés, hanem inkább az áldozatok emlékműve legyen. Szabó József az eddigi pozsonyi szolgálatával kapcsolatos tapasztalatai alapján sem tudott optimistán nyilatkozni a jogosan elvárt bocsánatkérést és a népirtó intézkedések írmagját képező Beneš-dekrétumok eltörlését illetően.

A hivatalos álláspontok módosulásáig „csak" annyit tehetünk, hogy minél több helyszínre meghívjuk a film alkotóit és szakértőit, akik a közönséggel a felvidéki filmvetítések után is szívesen elbeszélgetnének akár a további hazai népirtásokról, a kitelepítés és a hontalanság éveiről. Olyan kényes témákról, amelyek felidézéséért korábban a 90 magyar levente tragédiáját megíró Janics Kálmánt ismeretlen telefonálók éjszakánként halálosan megfenyegették és az emlékmű-állításért viaskodó Dunajszky Gézát is zaklatták…

A fesztiválokra is szánt filmet az M5 csatorna január 27-én 8:50 órakor közvetíti, illetve másnap reggel megismétlik a sugárzását. Miközben fokozatosan leomlanak a hallgatás hazugságtéglákból emelt kőfalai, remélhetőleg egyre többen hozzák nyilvánosságra az embertelen megpróbáltatásokra kárhoztatott rokonaik eddig féltve őrzött naplóit, elbeszéléseit – a felvidéki holokauszt döbbenetes bizonyítékait. Ekképp a történtek kitörölhetetlenül beleivódnak a köztudatba, ám nem bosszúért, hanem e genocídium meg nem ismételhetőségéért kiáltanak.

Hunhír.info – ma7.sk

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Nem vicc: Auschwitz "felszabadítása" után 75 évvel még mindig 200 ezer "túlélő" van – és ez csak az izraeli létszám

Tizenkét nappal a január 27-ei nemzetközi holokauszt emléknap előtt, amely az auschwitzi "haláltábor" "felszabadításának" 75. évfordulója, Izrael statisztikai adatokat közölt a "holokauszt-túlélőkről". Összesen 192 ezer embert ismernek el hivatalosan túlélőnek – írja a The Times of Israel nyomán a Neokohn.

Hírdetés

A "túlélők" támogatását biztosító izraeli pénzügyminisztérium adatai szerint 59 ezer ember él jelenleg Izraelben, aki megjárta a "haláltáborokat" (mégis milyen haláltábor az, amit csak úgy "meg lehet járni"? – a szerk.), gettókat, vagy bujkálnia kellett az üldöztetések elől.

A tavalyi emléknap óta 7 százalékkal csökkent a létszámuk, 14 800-an elhunytak.

A "túlélők" kétharmada, 64 százaléka Európában született, közülük 36 százalék volt szovjet utódállamban, 18 százalék Romániában és 6 százalék Lengyelországban – írja a lap, az Izraelben élő magyarországi "túlélők" számát nem említve.

A közlemény kitér az arab vagy muszlim országokból elüldözött zsidókra is a második világháború idején. Az elismert túlélők 18 százaléka Algériából és Marokkóból származik, akiket "üldöztek a náci kollaboráns francia Vichy-kormány uralma alatt". További 11 százalékuk pedig Irakból menekült 1941-ben. Ez ugyanis mind-mind holokauszt… – derül ki a cikkből.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, elÅ'zÅ' bejegyzésben szereplÅ'kkel ellentétben.

1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élÅ' magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fÅ's csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erÅ'drendszer falai közé zárták Å'ket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelÅ'ttek a foglyok közül. MinderrÅ'l az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus idÅ'szakában a földdel tették egyenlÅ'vé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek.

Kiszabadult a szellem a palackból: több évtizednyi kényszerű hallgatás után, január 14-én este hiánypótló dokumentumfilm bemutatóját tartották a budapesti Premier Kultcafé zsúfolásig megtelt mozitermében. A Népirtás Pozsonyligetfalun című megrázó produkciót magyarországi, felvidéki és Ausztriában élÅ' magyarok egyaránt nagy érdeklÅ'déssel, könnyeikkel küszködve nézték végig, majd elbeszélgettek annak alkotóival és a nekik pótolhatatlan segítséget nyújtó szakértÅ'kkel.

Az 50 perces dokumentumfilm elején kiderült: az alkotók által Pozsonyligetfalun faggatott lakosok többségének egyáltalán nincs tudomása az 1945 tavaszán létesített és 1947-ig működÅ' pozsonyligetfalui haláltáborban véghez vitt tömeges kivégzésekrÅ'l, s alig akadt, aki korábban valamit hallott vagy olvasott e „mészárszékrÅ'l“.

A film producere, Skrabski Fruzsina közösségi oldalán így harangozta be a történetet:

Udvardy Zoltán és Géczy Dávid rendezÅ't e megdöbbentÅ' tény még inkább arra sarkallta, hogy tervezett filmjével kitörölhetetlenül bevésse a köztudatba a közvélemény elÅ'tt eddig ismeretlen pozsonyi, valamint pÅ™erovi és olmützi eseményeket, illetve feltárja a II. világháború utáni Csehszlovákiában polgári lakosok ellen különbözÅ' helyszíneken elkövetett tömeggyilkosságok közötti összefüggéseket. A tabutémát merészen felvállaló rendezÅ'pároson kívül ugyancsak hatalmas köszönet illeti Skrabski Fruzsina producert, Janovics Zoltán producer-szerkesztÅ't, Magyar Eszter gyártásvezetÅ't, Kiss Soma operatÅ'rt, Antal Szabolcs vágót, Székely Ágnes gyártásvezetÅ't. Nem utolsó sorban pedig a stábbal készségesen együttműködÅ' felvidéki segítÅ'társakat: Dunajszky Géza pedagógus-közírót, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-elÅ'készítÅ' Bizottság elnökét és a további bizottsági tagokat, köztük a premieren jelen levÅ' Szabó József történészt, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége volt ügyvivÅ'jét, Csáky Pált, az Európai Parlament MKP-s ex-képviselÅ'jét és a filmforgatás idején váratlanul elhunyt Petrás Amáliát, aki segített a még élÅ' tanúk felkutatásában. Közülük Nagy Ilonka néni és Mária húga megrendítÅ' múltjának feltárásával közkinccsé tette forrás értékű, borzalmas emlékeit.

Felbecsülhetetlen értékűek Samarjay Zoltán történelmi jelentÅ'ségű dokumentumai és Callmeyer Ferenc egyedi relikviái is, amelyek e filmnek köszönhetÅ'en ugyancsak nyilvánosságra kerültek, s nem utolsó sorban FrantiÅ¡ek Hýbl történész, a pÅ™erovi múzeum volt igazgatójának kutatási eredményei, Å' ugyanis sokat kockáztatva, szinte saját kezűleg kaparta elÅ' az eltüntetett magyar és német áldozatok titkos sírhelyét. A lélek legmélyebb bugyrait megérintÅ' látvány és a továbbgondolásra késztetÅ' magvas gondolatok elemi erÅ'vel hatottak a ki-kibuggyanó könnyeit titkolni sem akaró közönségre.

VélhetÅ'en mindannyiunkban megfogalmazódott a kérdés: mindezért a túlélÅ'ktÅ'l és az áldozatok hozzátartozóitól eddig miért nem kért senki sem bocsánatot?!

Miközben Dunajszky Gézáék az utóbbiaknak idén Å'sszel emlékművet szeretnének állítani az egykori tömegsír mellett, jogos Csáky Pál felvetése is: mivel az illetékesektÅ'l nem érkezik bocsánatkérés, az ne a megbékélés, hanem inkább az áldozatok emlékműve legyen. Szabó József az eddigi pozsonyi szolgálatával kapcsolatos tapasztalatai alapján sem tudott optimistán nyilatkozni a jogosan elvárt bocsánatkérést és a népirtó intézkedések írmagját képezÅ' BeneÅ¡-dekrétumok eltörlését illetÅ'en.

A hivatalos álláspontok módosulásáig „csak“ annyit tehetünk, hogy minél több helyszínre meghívjuk a film alkotóit és szakértÅ'it, akik a közönséggel a felvidéki filmvetítések után is szívesen elbeszélgetnének akár a további hazai népirtásokról, a kitelepítés és a hontalanság éveirÅ'l. Olyan kényes témákról, amelyek felidézéséért korábban a 90 magyar levente tragédiáját megíró Janics Kálmánt ismeretlen telefonálók éjszakánként halálosan megfenyegették és az emlékmű-állításért viaskodó Dunajszky Gézát is zaklatták…

A fesztiválokra is szánt filmet az M5 csatorna január 27-én 8:50 órakor közvetíti, illetve másnap reggel megismétlik a sugárzását. Miközben fokozatosan leomlanak a hallgatás hazugságtéglákból emelt kÅ'falai, remélhetÅ'leg egyre többen hozzák nyilvánosságra az embertelen megpróbáltatásokra kárhoztatott rokonaik eddig féltve Å'rzött naplóit, elbeszéléseit â€" a felvidéki holokauszt döbbenetes bizonyítékait. Ekképp a történtek kitörölhetetlenül beleivódnak a köztudatba, ám nem bosszúért, hanem e genocídium meg nem ismételhetÅ'ségéért kiáltanak.

Hunhír.info â€" ma7.sk


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3
Nem vicc: Auschwitz "felszabadítása" után 75 évvel még mindig 200 ezer "túlélÅ'" van â€

Tizenkét nappal a január 27-ei nemzetközi holokauszt emléknap elÅ'tt, amely az auschwitzi "haláltábor" "felszabadításának" 75. évfordulója, Izrael statisztikai adatokat közölt a "holokauszt-túlélÅ'krÅ'l". Összesen 192 ezer embert ismernek el hivatalosan túlélÅ'nek â€" írja a The Times of Israel nyomán a Neokohn.

Hírdetés

A "túlélÅ'k" támogatását biztosító izraeli pénzügyminisztérium adatai szerint 59 ezer ember él jelenleg Izraelben, aki megjárta a "haláltáborokat" (mégis milyen haláltábor az, amit csak úgy "meg lehet járni"? â€" a szerk.), gettókat, vagy bujkálnia kellett az üldöztetések elÅ'l.

A tavalyi emléknap óta 7 százalékkal csökkent a létszámuk, 14 800-an elhunytak.

A "túlélÅ'k" kétharmada, 64 százaléka Európában született, közülük 36 százalék volt szovjet utódállamban, 18 százalék Romániában és 6 százalék Lengyelországban â€" írja a lap, az Izraelben élÅ' magyarországi "túlélÅ'k" számát nem említve.

A közlemény kitér az arab vagy muszlim országokból elüldözött zsidókra is a második világháború idején. Az elismert túlélÅ'k 18 százaléka Algériából és Marokkóból származik, akiket "üldöztek a náci kollaboráns francia Vichy-kormány uralma alatt". További 11 százalékuk pedig Irakból menekült 1941-ben. Ez ugyanis mind-mind holokauszt… â€" derül ki a cikkbÅ'l.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »

Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, előző bejegyzésben szereplőkkel ellentétben.

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, előző bejegyzésben szereplőkkel ellentétben.

A felvidéki holokauszt – A csecsemőket is irtották Pozsonyligetfalun

1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élő magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelőttek a foglyok közül.
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

by fbrss.com on Thursday 16 January 2020 12:46 AM UTC+00
Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

Nem vicc: Auschwitz "felszabadítása" után 75 évvel még mindig 200 ezer "túlélő" van - és ez csak az izraeli létszám - Nemzeti.net

Tizenkét nappal a január 27-ei nemzetközi holokauszt emléknap előtt, amely az auschwitzi "haláltábor" "felszabadításának" 75. évfordulója, Izrael statisztikai adatokat közölt a "holokauszt-túlélőkről". Összesen 192 ezer embert ismernek
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, elÅ'zÅ' bejegyzésben szereplÅ'kkel ellentétben.

1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élÅ' magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fÅ's csoportokban hajtották át a Duna-hídon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erÅ'drendszer falai közé zárták Å'ket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelÅ'ttek a foglyok közül. MinderrÅ'l az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus idÅ'szakában a földdel tették egyenlÅ'vé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepítettek.

Kiszabadult a szellem a palackból: több évtizednyi kényszerű hallgatás után, január 14-én este hiánypótló dokumentumfilm bemutatóját tartották a budapesti Premier Kultcafé zsúfolásig megtelt mozitermében. A Népirtás Pozsonyligetfalun című megrázó produkciót magyarországi, felvidéki és Ausztriában élÅ' magyarok egyaránt nagy érdeklÅ'déssel, könnyeikkel küszködve nézték végig, majd elbeszélgettek annak alkotóival és a nekik pótolhatatlan segítséget nyújtó szakértÅ'kkel.

Az 50 perces dokumentumfilm elején kiderült: az alkotók által Pozsonyligetfalun faggatott lakosok többségének egyáltalán nincs tudomása az 1945 tavaszán létesített és 1947-ig működÅ' pozsonyligetfalui haláltáborban véghez vitt tömeges kivégzésekrÅ'l, s alig akadt, aki korábban valamit hallott vagy olvasott e „mészárszékrÅ'l“.

A film producere, Skrabski Fruzsina közösségi oldalán így harangozta be a történetet:

Udvardy Zoltán és Géczy Dávid rendezÅ't e megdöbbentÅ' tény még inkább arra sarkallta, hogy tervezett filmjével kitörölhetetlenül bevésse a köztudatba a közvélemény elÅ'tt eddig ismeretlen pozsonyi, valamint pÅ™erovi és olmützi eseményeket, illetve feltárja a II. világháború utáni Csehszlovákiában polgári lakosok ellen különbözÅ' helyszíneken elkövetett tömeggyilkosságok közötti összefüggéseket. A tabutémát merészen felvállaló rendezÅ'pároson kívül ugyancsak hatalmas köszönet illeti Skrabski Fruzsina producert, Janovics Zoltán producer-szerkesztÅ't, Magyar Eszter gyártásvezetÅ't, Kiss Soma operatÅ'rt, Antal Szabolcs vágót, Székely Ágnes gyártásvezetÅ't. Nem utolsó sorban pedig a stábbal készségesen együttműködÅ' felvidéki segítÅ'társakat: Dunajszky Géza pedagógus-közírót, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-elÅ'készítÅ' Bizottság elnökét és a további bizottsági tagokat, köztük a premieren jelen levÅ' Szabó József történészt, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége volt ügyvivÅ'jét, Csáky Pált, az Európai Parlament MKP-s ex-képviselÅ'jét és a filmforgatás idején váratlanul elhunyt Petrás Amáliát, aki segített a még élÅ' tanúk felkutatásában. Közülük Nagy Ilonka néni és Mária húga megrendítÅ' múltjának feltárásával közkinccsé tette forrás értékű, borzalmas emlékeit.

Felbecsülhetetlen értékűek Samarjay Zoltán történelmi jelentÅ'ségű dokumentumai és Callmeyer Ferenc egyedi relikviái is, amelyek e filmnek köszönhetÅ'en ugyancsak nyilvánosságra kerültek, s nem utolsó sorban FrantiÅ¡ek Hýbl történész, a pÅ™erovi múzeum volt igazgatójának kutatási eredményei, Å' ugyanis sokat kockáztatva, szinte saját kezűleg kaparta elÅ' az eltüntetett magyar és német áldozatok titkos sírhelyét. A lélek legmélyebb bugyrait megérintÅ' látvány és a továbbgondolásra késztetÅ' magvas gondolatok elemi erÅ'vel hatottak a ki-kibuggyanó könnyeit titkolni sem akaró közönségre.

VélhetÅ'en mindannyiunkban megfogalmazódott a kérdés: mindezért a túlélÅ'ktÅ'l és az áldozatok hozzátartozóitól eddig miért nem kért senki sem bocsánatot?!

Miközben Dunajszky Gézáék az utóbbiaknak idén Å'sszel emlékművet szeretnének állítani az egykori tömegsír mellett, jogos Csáky Pál felvetése is: mivel az illetékesektÅ'l nem érkezik bocsánatkérés, az ne a megbékélés, hanem inkább az áldozatok emlékműve legyen. Szabó József az eddigi pozsonyi szolgálatával kapcsolatos tapasztalatai alapján sem tudott optimistán nyilatkozni a jogosan elvárt bocsánatkérést és a népirtó intézkedések írmagját képezÅ' BeneÅ¡-dekrétumok eltörlését illetÅ'en.

A hivatalos álláspontok módosulásáig „csak“ annyit tehetünk, hogy minél több helyszínre meghívjuk a film alkotóit és szakértÅ'it, akik a közönséggel a felvidéki filmvetítések után is szívesen elbeszélgetnének akár a további hazai népirtásokról, a kitelepítés és a hontalanság éveirÅ'l. Olyan kényes témákról, amelyek felidézéséért korábban a 90 magyar levente tragédiáját megíró Janics Kálmánt ismeretlen telefonálók éjszakánként halálosan megfenyegették és az emlékmű-állításért viaskodó Dunajszky Gézát is zaklatták…

A fesztiválokra is szánt filmet az M5 csatorna január 27-én 8:50 órakor közvetíti, illetve másnap reggel megismétlik a sugárzását. Miközben fokozatosan leomlanak a hallgatás hazugságtéglákból emelt kÅ'falai, remélhetÅ'leg egyre többen hozzák nyilvánosságra az embertelen megpróbáltatásokra kárhoztatott rokonaik eddig féltve Å'rzött naplóit, elbeszéléseit â€" a felvidéki holokauszt döbbenetes bizonyítékait. Ekképp a történtek kitörölhetetlenül beleivódnak a köztudatba, ám nem bosszúért, hanem e genocídium meg nem ismételhetÅ'ségéért kiáltanak.

Hunhír.info â€" ma7.sk


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

Nem vicc: Auschwitz "felszabadítása" után 75 évvel még mindig 200 ezer "túlélÅ'" van â€" és ez csak az izraeli létszám

Tizenkét nappal a január 27-ei nemzetközi holokauszt emléknap elÅ'tt, amely az auschwitzi "haláltábor" "felszabadításának" 75. évfordulója, Izrael statisztikai adatokat közölt a "holokauszt-túlélÅ'krÅ'l". Összesen 192 ezer embert ismernek el hivatalosan túlélÅ'nek â€" írja a The Times of Israel nyomán a Neokohn.

Hírdetés

A "túlélÅ'k" támogatását biztosító izraeli pénzügyminisztérium adatai szerint 59 ezer ember él jelenleg Izraelben, aki megjárta a "haláltáborokat" (mégis milyen haláltábor az, amit csak úgy "meg lehet járni"? â€" a szerk.), gettókat, vagy bujkálnia kellett az üldöztetések elÅ'l.

A tavalyi emléknap óta 7 százalékkal csökkent a létszámuk, 14 800-an elhunytak.

A "túlélÅ'k" kétharmada, 64 százaléka Európában született, közülük 36 százalék volt szovjet utódállamban, 18 százalék Romániában és 6 százalék Lengyelországban â€" írja a lap, az Izraelben élÅ' magyarországi "túlélÅ'k" számát nem említve.

A közlemény kitér az arab vagy muszlim országokból elüldözött zsidókra is a második világháború idején. Az elismert túlélÅ'k 18 százaléka Algériából és Marokkóból származik, akiket "üldöztek a náci kollaboráns francia Vichy-kormány uralma alatt". További 11 százalékuk pedig Irakból menekült 1941-ben. Ez ugyanis mind-mind holokauszt… â€" derül ki a cikkbÅ'l.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »

Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, elÅ'zÅ' bejegyzésben szereplÅ'kkel ellentétben.
Benesizmus áldozatai nem úszták ennyivel meg, elÅ'zÅ' bejegyzésben szereplÅ'kkel ellentétben.

A felvidéki holokauszt â€" A csecsemÅ'ket is irtották Pozsonyligetfalun

1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élÅ' magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelÅ'ttek a foglyok közül.
Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3
Mert a többiek aztán vígan végig wellnessezhették a világháborút, mi? :3

Nem vicc: Auschwitz "felszabadítása" után 75 évvel még mindig 200 ezer "túlélÅ'" van - és ez csak az izraeli létszám - Nemzeti.net

Tizenkét nappal a január 27-ei nemzetközi holokauszt emléknap elÅ'tt, amely az auschwitzi "haláltábor" "felszabadításának" 75. évfordulója, Izrael statisztikai adatokat közölt a "holokauszt-túlélÅ'krÅ'l". Összesen 192 ezer embert ismernek
Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads