| 1945. május 5-én a szlovák katonaság fésülte át Pozsonyt, rátörtek az ott élÅ' magyarok lakásaira. A családok fél órát kaptak a csomagolásra. A szerencsétlen embereket 50-100 fÅ's csoportokban hajtották át a Duna-hÃdon Ligetfalura, ahol a közelben húzódó erÅ'drendszer falai közé zárták Å'ket. Máig tisztázatlan körülmények között több száz embert lelÅ'ttek a foglyok közül. MinderrÅ'l az utókor szinte semmit nem tudhat, a ligetfalusi tábor egykori létét hallgatás övezte és övezi most is. Ligetfalut a szocializmus idÅ'szakában a földdel tették egyenlÅ'vé. Hatalmas tömbházakból álló lakótelepet húztak fel a falusi utcák helyén és ide, Közép-Európa legnagyobb lakótelepére, szinte kizárólag szlovákokat telepÃtettek.  Kiszabadult a szellem a palackból: több évtizednyi kényszerű hallgatás után, január 14-én este hiánypótló dokumentumfilm bemutatóját tartották a budapesti Premier Kultcafé zsúfolásig megtelt mozitermében. A Népirtás Pozsonyligetfalun cÃmű megrázó produkciót magyarországi, felvidéki és Ausztriában élÅ' magyarok egyaránt nagy érdeklÅ'déssel, könnyeikkel küszködve nézték végig, majd elbeszélgettek annak alkotóival és a nekik pótolhatatlan segÃtséget nyújtó szakértÅ'kkel. Az 50 perces dokumentumfilm elején kiderült: az alkotók által Pozsonyligetfalun faggatott lakosok többségének egyáltalán nincs tudomása az 1945 tavaszán létesÃtett és 1947-ig működÅ' pozsonyligetfalui haláltáborban véghez vitt tömeges kivégzésekrÅ'l, s alig akadt, aki korábban valamit hallott vagy olvasott e „mészárszékrÅ'l“. A film producere, Skrabski Fruzsina közösségi oldalán Ãgy harangozta be a történetet: Udvardy Zoltán és Géczy Dávid rendezÅ't e megdöbbentÅ' tény még inkább arra sarkallta, hogy tervezett filmjével kitörölhetetlenül bevésse a köztudatba a közvélemény elÅ'tt eddig ismeretlen pozsonyi, valamint pÅ™erovi és olmützi eseményeket, illetve feltárja a II. világháború utáni Csehszlovákiában polgári lakosok ellen különbözÅ' helyszÃneken elkövetett tömeggyilkosságok közötti összefüggéseket. A tabutémát merészen felvállaló rendezÅ'pároson kÃvül ugyancsak hatalmas köszönet illeti Skrabski Fruzsina producert, Janovics Zoltán producer-szerkesztÅ't, Magyar Eszter gyártásvezetÅ't, Kiss Soma operatÅ'rt, Antal Szabolcs vágót, Székely Ãgnes gyártásvezetÅ't. Nem utolsó sorban pedig a stábbal készségesen együttműködÅ' felvidéki segÃtÅ'társakat: Dunajszky Géza pedagógus-közÃrót, a Pozsonyligetfalui Emlékmű-elÅ'készÃtÅ' Bizottság elnökét és a további bizottsági tagokat, köztük a premieren jelen levÅ' Szabó József történészt, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége volt ügyvivÅ'jét, Csáky Pált, az Európai Parlament MKP-s ex-képviselÅ'jét és a filmforgatás idején váratlanul elhunyt Petrás Amáliát, aki segÃtett a még élÅ' tanúk felkutatásában. Közülük Nagy Ilonka néni és Mária húga megrendÃtÅ' múltjának feltárásával közkinccsé tette forrás értékű, borzalmas emlékeit. Felbecsülhetetlen értékűek Samarjay Zoltán történelmi jelentÅ'ségű dokumentumai és Callmeyer Ferenc egyedi relikviái is, amelyek e filmnek köszönhetÅ'en ugyancsak nyilvánosságra kerültek, s nem utolsó sorban FrantiÅ¡ek Hýbl történész, a pÅ™erovi múzeum volt igazgatójának kutatási eredményei, Å' ugyanis sokat kockáztatva, szinte saját kezűleg kaparta elÅ' az eltüntetett magyar és német áldozatok titkos sÃrhelyét. A lélek legmélyebb bugyrait megérintÅ' látvány és a továbbgondolásra késztetÅ' magvas gondolatok elemi erÅ'vel hatottak a ki-kibuggyanó könnyeit titkolni sem akaró közönségre. VélhetÅ'en mindannyiunkban megfogalmazódott a kérdés: mindezért a túlélÅ'ktÅ'l és az áldozatok hozzátartozóitól eddig miért nem kért senki sem bocsánatot?! Miközben Dunajszky Gézáék az utóbbiaknak idén Å'sszel emlékművet szeretnének állÃtani az egykori tömegsÃr mellett, jogos Csáky Pál felvetése is: mivel az illetékesektÅ'l nem érkezik bocsánatkérés, az ne a megbékélés, hanem inkább az áldozatok emlékműve legyen. Szabó József az eddigi pozsonyi szolgálatával kapcsolatos tapasztalatai alapján sem tudott optimistán nyilatkozni a jogosan elvárt bocsánatkérést és a népirtó intézkedések Ãrmagját képezÅ' BeneÅ¡-dekrétumok eltörlését illetÅ'en. A hivatalos álláspontok módosulásáig „csak“ annyit tehetünk, hogy minél több helyszÃnre meghÃvjuk a film alkotóit és szakértÅ'it, akik a közönséggel a felvidéki filmvetÃtések után is szÃvesen elbeszélgetnének akár a további hazai népirtásokról, a kitelepÃtés és a hontalanság éveirÅ'l. Olyan kényes témákról, amelyek felidézéséért korábban a 90 magyar levente tragédiáját megÃró Janics Kálmánt ismeretlen telefonálók éjszakánként halálosan megfenyegették és az emlékmű-állÃtásért viaskodó Dunajszky Gézát is zaklatták… A fesztiválokra is szánt filmet az M5 csatorna január 27-én 8:50 órakor közvetÃti, illetve másnap reggel megismétlik a sugárzását. Miközben fokozatosan leomlanak a hallgatás hazugságtéglákból emelt kÅ'falai, remélhetÅ'leg egyre többen hozzák nyilvánosságra az embertelen megpróbáltatásokra kárhoztatott rokonaik eddig féltve Å'rzött naplóit, elbeszéléseit â€" a felvidéki holokauszt döbbenetes bizonyÃtékait. Ekképp a történtek kitörölhetetlenül beleivódnak a köztudatba, ám nem bosszúért, hanem e genocÃdium meg nem ismételhetÅ'ségéért kiáltanak. HunhÃr.info â€" ma7.sk
|
