FB-RSS feed for Kiss Balázs: Bábu ez a liba, előre lehetett tudni, és semmiképpen sem független, gyurcsány a vezére. Ez történik, ha valaki pusztán gyűlöletből leszavaz az ellenzékre, mondván az a más

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Bábu ez a liba, előre lehetett tudni, és semmiképpen sem független, gyurcsány a vezére. Ez történik, ha valaki pusztán gyűlöletből leszavaz az ellenzékre, mondván az a másik, és majd ők különbek lesznek. Mintha 2010 előtt nem is éltek volna, és semmi történelmi tapasztalatuk nem lenne a mindig rájukrontó, létrontó baloldalról!Ez mindegyik karácsony, aki visszahozta a szoci szadi múmiákat a fővárosi közgyűlésbe, közéletbe, zsíros köztisztviselői pozíciókba. Sunday 17 November 2019 07:03 AM UTC+00 Így látják az érintettek a „kacifántos" helyzetű tatabányai közgyűlést 2019. 11. 11., 8:55 Mint megírtuk: viharos alakuló üléssel kezdték meg munkájukat a megyeszékhely képviselői. Vita volt az egyeztetések hiányáról, a szervezeti és működési szabályzatról, végül alpolgármestert és tanácsnokokat sem választottak. Megnéztük, közösségi oldalaikon hogyan értékelték az érintettek az ülést. A közgyűlésen részt vevő Bencsik János (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő úgy értékelt, hogy kisebb döccenőkkel ugyan, de megalakult az új képviselő-testület, vagyis biztosított a törvényes működőképesség. Hozzátette: kacifántos helyzetet teremtettek azzal a választók, hogy polgármestert ugyan váltottak, de nem biztosítottak számára közgyűlési többséget. Ez persze kezelhető jól előkészített előterjesztésekkel, türelemmel, az időbeni és részletekbe menő egyeztetésekkel. Bencsiket meglepte, hogy Szücsné Posztovics Ilona polgármester nem csatlakozott ahhoz a frakcióhoz, amely színeiben megválasztották. „Ami még feltűnt: úgy tett javaslatot személyi kérdésekben, hogy nem bírta az érintettek egyetértését. Ezt egyfajta gesztusnak is értékelhetnénk elsőre, de ha jobban belegondolunk, akkor ez inkább az érintettek jogainak semmibe vétele" – tette hozzá. Szücsné Posztovics Ilona polgármester többek között azt posztolta, hogy szerinte az oktatási és a népjóléti bizottság összevonása csak minimális változtatás lett volna a struktúrában. Azt szerette volna, ha az oktatásnak még külön alpolgármesteri képviselete is létrejött volna, amire John Katalint, a Fidesz-KDNP frakció tagját kérte fel. (Utóbbi nem volt jelen az ülésen). A polgármester is megjegyezte, hogy mivel egyik politikai oldal frakciójának sincs egymagában többsége a közgyűlésben, így az alakuló ülésen érdemi döntéseket nem tudtak hozni. Hozzátette: nyitott minden további egyeztetésre, amely lehetővé teszi a hosszú távú érdemi munka megkezdését. Az Összefogás Tatabányáért több frakciótagjánál ugyanazt a bejegyzést láttuk például Fekete Miklós (MSZP) frakcióvezetőnél, Balogh Ferenc (Jobbik), Lusztig Péter (Demokratikus Koalíció) vagy Nagy Béla oldalán. A közös álláspont szerint kemény csatákkal kezdődött az ülés, „Boda Bánk csatlakozott a fideszesek véleményéhez, Schmidték támadása nem sikerült, Szücsné és csapata elhárította az első támadást". Hozzátették: bár titkos volt a voksolás, Boda Bánk nem támogatta az alpolgármester-jelöltjeiket. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) immár frakcióvezetőként így értékelt: az alakuló ülés példa nélküli volt, „hiszen Fidesz-KDNP frakció 8 tagjának véleményét az ellenzéki összefogás képviselői nem akarták meghallani". Fájó pontként került elő nála az oktatásügy perifériára szorulása is. Hozzátette: miután a véleményüket semmilyen kérdésben nem vették figyelembe (ők nem támogatták az alpolgármesterek számának háromra növelését) így nem vettek részt az alpolgármester-választáson, hiszen „ha nincs szükség a véleményünkre, akkor valószínűleg a szavazatunkra sem számítanak". De bíznak benne, hogy a pénteki frakcióközi egyeztetésen meglesz a szándék a megegyezésre. Boda Bánk László (Mi Hazánk Mozgalom) nemleges szavazatáról a Mi Hazánk Tatabánya oldalán számoltak be. Itt felidézték, hogy az alpolgármesteri „jelölések nem a képviselők érdemei alapján, hanem a választás előtt köttetett politikai háttéralkuk miatt történtek meg.". Hozzátették: a DK-s Lusztig Pétert és a jobbikos Balogh Ferencet közösségük „alkalmatlannak találja arra, hogy alpolgármesterként városunkat képviselje". Forrás: kemma.hu

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Jöjjön is, de a nyugdíjakkal is most már kezdeniük kell valamit. Pl. a 2011 januári megszorításokkal - mert igenis azok voltak - elvett munkavállalói jogok vissszaadása me

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Jöjjön is, de a nyugdíjakkal is most már kezdeniük kell valamit. Pl. a 2011 januári megszorításokkal - mert igenis azok voltak - elvett munkavállalói jogok vissszaadása mellett a nyugellátások svájci indexálásának visszamenőleges bevezetéseVagy ha nem, akkor az lesz, hogy 22-ben megint jönnek a szocik. Persze ők se adnák meg, lévén neolibók. Sunday 17 November 2019 11:09 AM UTC+00 A várt nyolc-nyolc százaléknál jóval nagyobb mértékben emelkedhet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, mivel a tavaly megkötött, 2020-ra is érvényes egyezség újratárgyalásának feltételei várhatóan adottak lesznek. Az egyezséget aláíró két szakszervezeti konföderáció, a Liga és a Munkástanácsok legalább tízszázalékos emelést javasol, mivel az újratárgyaláshoz szükséges, tavaly előrejelzett gazdasági eredményekhez képest jobbak lettek a mutatók, a munkavállalóknak kedvező irányba. A munkáltatói oldal a legkisebb cégek érdekében óvatosságra int. A korábbi megállapodástól eltérően két számjegyű mértékben is emelkedhet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. A tavaly év végén aláírt, 2019-re és 2020-ra megkötött bérmegállapodás évi nyolc-nyolc százalékos emelést tartalmaz, ám az alku szerint újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a szociális partnerek. Erre az egyezség lehetőséget nyújt, amennyiben a megállapodás alapját jelentő-, idei évre még 2018-ban előrejelzett infláció, GDP-növekedés, illetve a termelékenységi mutató eltér a várakozásoktól. Ez az eltérés minden bizonnyal teljesül. – A megállapodás megkötésekor a munkavállalói oldal engedett a tíz százalék feletti emelésről szóló követeléséből, mivel akkor a világgazdaság visszaesésével számoltak a szakértők, s annak Magyarországra gyakorolt kedvezőtlen hatásával. Végül ezek a hatások nem jelentkeztek, hiszen kimagasló gazdasági növekedést sikerült elérni a harmadik negyedévben is – hangsúlyozta Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre kiemelte: az újranyíló tárgyalásokon a szakszervezetek a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emeléséről szeretnének megállapodni 2020-ra. Az elnök emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy a kormányoldal sem zárkózik el a két számjegyű emeléstől, ám a döntést a munkaadói és munkavállalói oldalnak kell meghoznia. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke megkeresésünkre megerősítette: legalább tízszázalékos emelést tartanak elfogadhatónak a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál egyaránt. Az elnök ennek okaként kiemelte: a bérmegállapodásban szereplő mutatókhoz képest jóval kedvezőbbek az ország gazdasági eredményei. Ez pedig a munkavállalói oldal javára kedvező, így az eredetileg nyolc-nyolc százalékos emelés mértéke is nagyobb kell hogy legyen. Emellett a vártnál magasabb infláció is indokolja a nagyobb felzárkózást. Nehéz egyeztetéseken dönthetnek a legkisebb keresetűekről Fotó: Teknős Miklós A bérmegállapodást aláíró két országos szakszervezeti konföderáció vezetője egyaránt nehéz egyeztetésekre készül a munkaadói oldallal. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást, így kérdés, hogy az annak alapján újrainduló tárgyalásokon mekkora súlyt képvisel a konföderáció, ám ők is jelentős emelést szeretnének elérni. A korábbi évekhez hasonlóan óvatosságra int a munkaadói oldal. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre arra figyelmeztetett, a gazdaság teljesítményénél rendszeresen nagyobb emelések a kis- és középvállalkozásoknak okoznak nehézséget, illetve az ország bizonyos területein jelenthet gondot a cégeknek. Az emelés mértékére vonatkozó álláspontját még nem alakította ki a munkáltatói oldal, ám nyitottak az újrainduló egyeztetésekre. A főtitkár ugyanakkor arra emlékeztetett: tíz százalék feletti emelés már komoly gondot okozhat.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.