Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben, Európában már a 17–18. századtól kezdődően nemzetállamok sora alakult ki, és ezek nemzeti sajátosságai, nemzeti érdekei határozták meg Európa történetének alakulását.
2020. január 19. 17:32
Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része, éppen ezért ezt tűzte a zászlajára, ám mivel ezzel nem sikerült a választókban érzelmet kiváltani, harcosan próbáltak helyette az uniós bérek mellett érvelni.
Ahogy véget ért a választás, azóta nem olyan fontos számukra egyik téma sem, sőt nem is beszélnek róla, nyilván amiatt, mert a kontinensen az egyesült Európa fogalmát továbbra is nehéz értelmezni, a béreket az eltérő fejlettség miatt pedig nem lehet közös nevezőre hozni.
A föderalizmus legszélsőségesebb formáját szeretnék megvalósítani
Fricz Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, a föderalista elképzelésnek több szintje van annak függvényében, hogy mennyire szoros integrációt valósítanak meg.
Hozzátette, kétségtelen, hogy a föderalizmus elvét valló politikusok, tagállamok a legszélsőségesebb variációt szeretnék megvalósítani, viszont ehhez Európát teljesen át kéne szervezni az Amerikai Egyesült Államok mintájára.
Az Egyesült Államok és Európa történelme teljesen eltér
Fricz Tamás szerint ez teljesen lehetetlen, tekintettel arra, hogy egy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az öreg kontinensétől.
Az Egyesült Államokat egyetlen nemzet, a „jenkik" hozták létre. „Igaz ugyan, hogy tizenhárom államban szerveződtek, de a függetlenségi harcok után a tizenhárom állam alulról szerveződő szövetséget kötött egymással, tehát egy egységes akaratot nyilvánítottak ki az egyesüléssel" – mondta a politológus.
Hozzátette, az Amerika Egyesült Államok tehát már kezdetben szövetségi államként működött,
és pár év elteltével erős föderációvá alakult át. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben, Európában már a 17-18 századtól kezdődően nemzetállamok sora alakult ki, ezek nemzeti sajátosságai, nemzeti érdekei határozták meg az öreg kontinens történetének alakulását.
Hozzátette, Európában is voltak birodalmak, és voltak birodalmi kezdeményezések is, például a napóleoni hódítások vagy a hitleri törekvések, azonban ezek mindig kudarcba fulladtak, és a nemzetállamok függetlensége mindig megmaradt. Ezért is gondolja azt Fricz Tamás, hogy képtelenség megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját.
Folyamatosan jelen volt a föderalista vízió az elmúlt hetven évben
Hozzátette, az tény, hogy Európában létezik egyfajta kulturális egység, de ez nem elég ahhoz, hogy egy államban egyesüljenek a tagországok. A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetven évben a föderalista vízió folyamatosan jelen volt, Jean Mone, az eszme egyik alapító atya határozottan képviselte is ezt már a kezdeti időszakban is, napjaikban pedig Jean-Claude Juncker és Franz Timmermans viszik tovább.
Fricz Tamás azt is kiemelte, hogy az új közép- és kelet-európai tagországok megjelenése óta de főleg a 2015-ös migrációs válság kezdete óta az unióban egyre erősödik a szuveranisták tábora is, amelybe elsősorban Magyarország és a V4-országok tartoznak. Hozzátette, a két ellentétes elvre más dimenziók is rárakódnak, mint például a migránskérdés, a multikulturalizmus vagy a kereszténység szerepe.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a holokauszt™, valamint a nácizmus és a fasizmus valamennyi áldozata emlékének megőrzésére és tiszteletben tartására – hangzott el a Nemzetközi Holokauszt™ Emlékezet Szövetség (IHRA) tagországainak külügyminiszteri szintű brüsszeli ülésén vasárnap.
Az ülés részleteit ismerő források szerint az auschwitz-birkenaui munkatábor "felszabadításának" 75. évfordulója, valamint az esemény alkalmából kijelölt, január 27-én esedékes Nemzetközi Holokauszt™ Emléknapot megelőzően tartott megbeszélésen a résztvevők rögzítették:
elkötelezik magukat amellett, hogy a holokauszt zsidó áldozatainak, a romák (sic!) elleni népirtás és más áldozatok üldöztetésének emlékét ápolják, a társadalom széles rétegében tudatosítják.
Kijelentették, hogy
nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a holokauszt oktatására, emlékezetének megóvására. Kutatására irányuló erőfeszítéseknek politikai támogatását növelni fogják, az áldozatok üldözésével kapcsolatos történelmi adatok megőrzésére irányuló erőfeszítéseket pedig fokozzák.
(Gyorsan elhessegethető problematikát csak az jelenthet, hogy a holokamu dogmáit valóban kutatók az egyetlenek, akiket manapság üldöztetés ér – a szerk.)
Az IHRA szövetséges országai elkötelezték magukat amellett, hogy
együttműködnek az antiszemitizmus elítélése, terjedésének megakadályozása érdekében.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a tanácskozást követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban sokfelé vannak még mindig súlyos emberi jogi jogsértések, népirtások egyebek mellett Szíria, Jemen, Irak és más konfliktusforrások vonatkozásában.
Fontosnak nevezte, hogy 20 évvel a stockholmi nyilatkozat elfogadását követően az IHRA alapokmánya térjen ki, és vegyen figyelembe olyan új, veszélyeket hordozó felületeket, mint a közösségi média, ahol büntetlenül kérdőjelezik meg sorozatosan a holokauszt™ tényét, és nyíltan terjed az antiszemitizmus. Ezek szerint a vicces nevű luxemburgi külügyminiszter még sosem próbálta "tagadni" a szentséges holokausztot a közösségi médiában, mert akkor nyorsan megváltozna – vagy legalábbis gyorsan eltűnne – a véleménye.
A Stockholmi Nyilatkozat 2000-ben kimondta, hogy
Hírdetés
a holokauszt példátlan jellege örökre egyetemes jelentőségű marad,
az IHRA tagországai pedig vállalták, hogy erőfeszítéseket tesznek a holokausztról™ való megemlékezés, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenység előmozdítása és támogatása érdekében.
Az IHRA célja, hogy a politikai és társadalmi vezetők minél szélesebb ismereteket közvetítsenek a tagországok állampolgárai és a nemzetközi közvélemény számára az állítólagos holokauszttal kapcsolatban.
Magyarország 2015-ben töltötte be a Nemzetközi Holokauszt™ Emlékezési Szövetség soros elnöki pozícióját.
Csak egy példa, mi történik, ha nem a holokamu a közös téma
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter "gyűlöli Magyarországot", ő egy elvakult bevándorláspárti, a migrációt támogató politikus, aki Soros György kottájából játszik – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Szijjártó Péter leszögezte: ők elárasztanák Európát, így Magyarországot is migránsokkal, „szélsőségesen liberálisok, elfogadhatatlan álláspontot képviselnek".
A külgazdasági és külügyminiszter ezt arra reagálva közölte, hogy Jean Asselborn a liberális Der Tagesspiegel napilap online kiadásában hétfőn a Stop Soros-törvénycsomag kapcsán azt mondta: „az EU-nak fel kell állnia és fel kell háborodnia", és aktiválni kell a 7. cikkelyt.
Szijjártó Péter közölte: Jean Asselborn a mostani nyilatkozatával minden határon túlment. „Jean Asselborn egy ostoba ember, a magyarok azonban nem azok, a magyaroknak nincs szükségük a luxemburgi külügyminiszter agymenéseire ahhoz, hogy tudják, mi a jó nekik".
Holoügyben szerencsére jóval együttműködőbb a "nemzeti" kormányzat.