FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Sokan kétségbe vonták az druidákról, illetve a tudásukról szóló beszámolókat, s megpróbálták azokat hol kitaláltnak, hol az orphikus és a püthagoreánus tanok plagizálásának beállítani. Ezt a kétkedő megközelítést azonban részint a spirituális tények, részint a valódi reminiszenciák, részint a régészeti leletek rendre megcáfolják. Ilyen cáfolat például a druidák csillagászati ismereteit bizonyító naptártöredék. Ez egy 19 napévből és 235 holdhónapból álló ciklust vonultat fel, amely a szoláris (Nap mozgásával kapcsolatos) és a lunáris (holdállásokhoz kapcsolódó) naptárakat ötvözi. Sztrabón sem túlzott a géto-dákok csillagászati ismereteit illetően, mivel az ásatások feltárták két olyan szertartásközpontjukat is, amelyek igazolták, hogy fantasztikus asztronómiai bölcsesség birtokában voltak. A druida ezotéria egyik legfontosabb pillére a Capella nevű állócsillag megfigyelésében jelölhető meg. (A Capella az égbolt hatodik legfényesebb csillaga.) A Capella északi csillaga 22° 55`-nél található az Ikrek állatövi jegyben, az Auriga (Szekeres) csillagképben, amelynek a fő csillaga. A források szerint több megalitikus kőkört tájoltak a Capellához. Ilyen volt például az angliai Rollright Stones, melyet az egyik legrejtélyesebbnek mágikus építménynek tartanak. Az itt található Király Kő (King Stone) éppen a Capellára mutat. Mellette állnak az úgynevezett „suttogó lovagok"-nak keresztelt kövek, amelyekről úgy tartják, hogy egy ősi szentélyéből valók. A misztikus hely négy csillagállást mutat, egyszersmind négy irányt jelöl ki a Tejúton:
A Carina csillagképben a druidák Teremtőjük lakhelyét jelölték meg. (Talán őseik onnan érkezhettek.) A kelta asztrológiában a Sorsistennő, Arianrhod kastélyába való belépés az Élet Arany Kereke felé vezető kapu megtalálását jelenti. Ezt a kijelentést teljes egészében akkor tudjuk csak értelmezni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a druidák ismerték a magasabb dimenziókat. Csillagászatuk egyben a jövendőmondásra is kiterjedt, vagyis rendelkeztek asztrozófiával. Tudták például, hogy a Naprendszerünk a Hattyú csillagkép felé halad, sőt ismerték a kozmikus ciklusok és epochák jelentőségét, vagyis azt a tényt, hogy bizonyos kezdőpontoknak számító helyzetekbe rendezőnek a csillagok, s akkor egy új éra veszi kezdetét. Szicíliai Diodórosz, görög történetíró, i.e. 1. században írt terjedelmes világtörténeti munkájának címe Bibliothéké (Könyvtár) volt. Ebben a mitikus kortól Kr. e. 54-ig dolgozta fel a történelmet. Ennek a 40 kötetes műnek csupán töredékei maradtak fenn, viszont találunk benne utalásokat a druidák mágikus tudására. Megtudhatjuk, hogy volt speciális eszközük a csillagok állásainak vizsgálatára. Bár művét kortársai nem igazán értékelték, a későbbi asztrológusok és kutatók számos fényszög-kapcsolatot az általa közölt druida tanokból vettek át. A druidizmus természete ma már kikopott a köztudatból, de a hagyomány nem veszett el örökre. . Bár Augusztus, Tiberius és Claudius császár sokat tett a gall nemzeti érzés megsemmisítéséért, a 3. majd 12. században két újjászületést is megértek e tanok, ha a jelenlegi reneszánszukat nem számítjuk bele. Lássunk néhány főbb druida elvet! A druidák ismerik az istenek és istennők világát, de ez nem jelenti azt, hogy ne tisztelnék az egyetlen Teremtőt. Tisztában vannak az élet kétarcúságával, mert tudják, hogy a dualizmus a spirituális világokat is áthatja, kivétel az örök Egy-et. Az istenek és istennők, valamint az általuk teremtett lények mint erők mindenhol jelen vannak és mindent irányítnak. Az Univerzum és a természet törvényeinek bölcs tudói a druidák, ezért minden életformát tisztelnek. A teremtésre és a természetre szentként tekintenek, mondván, az az isteni létmód kifejeződése. A druidák sosem hitték, hogy csak egyetlen értelmes faj, csak az emberiség létezik a teremtésben. Nem csak más fajokban, hanem másfajta, nem fizikai világokban és azok lakóiban is hisznek. Vallják, hogy a túlvilági birodalomba nem csak a halálunk után léphetünk be, hanem még előtte is. Erre szolgálnak az álmok és a különféle tudati utazások. A kelta spirituális hagyomány, amelyet mitológiának hisznek, részletesen leírja a túlvilág egyes régióit, továbbá bemutatja az őt élő entitásokat és elmeséli történetüket is. A druida spiritualitás természetesnek veszi a reinkarnáció tényét, a halált és az újjászületést, amely nem merül ki az emberré válásban, hanem azon túl is folytatódik. A druida tradíciók elválaszthatatlan részét képezi az Ősök tisztelete, akikről ünnepségeiken mindig megemlékeznek.
A druida élete során a szeretet megvalósítására, a bölcsesség elnyerésére és a teremtő erő működtetésére törekszik, ennek okán lehet papnak, tudósnak, gyógyítónak stb. is hívni. Végeredményben a druida az isteni képességeinek a kifejlesztésére törekszik, hogy általuk tegye szebbé a világot. Diodórosz a gall társadalom művelt rétegét három csoportra osztja: bárdokra, jövendőmondókra és druidákra. Sztrabón felosztása így néz ki: druidák (erkölcsfilozófia és a természet működésének ismerői), bárdok és váteszek (jövendőmondók és a természettudományok ismerői). Mindketten megjegyezték, hogy a druidák akkora tekintéllyel rendelkeztek, hogy még csatákat is képesek voltak megakadályozni. Diodórosztól tudjuk, hogy a kelta isteneknek felajánlott áldozatkor a druidáknak is jelen kellett lenniük, mivel ők voltak a közvetítők az istenek felé. Állítólag gyakran megtörtént, hogy a druidák csatára készülő hadseregek közé álltak, hogy békét teremtsenek. Egyébként is béke-teremtők és rend-helyreállítók voltak a kelta társadalomban. Az egyelőre nem bizonyított, hogy emberáldozatokat mutattak volna be az isteneiknek, bár sokan ilyen színben tűntetik fel e fehérköpenyes szent embereket. Már csak azért sem valószínű eme megállapítás, mert a korabeli szerzők egy része szerint a druidák „a legigazságosabb emberek" voltak, akiknek a spirituális értékrendjük aligha engedte volna meg, hogy ilyen destruktív erőket képviseljenek. A druida ceremóniákban központi szerepet tölt be a béke. Rendszeresen béke-imákat mondanak és béke-ligeteket is ültetnek. (A fák tisztelete különösen fontos a számukra.) A druida spirituális ösvény a szépség, az igazság és a kreativitás megéléséről is szól. Nem utasítják el a testiséget, mivel azt is az élet ajándékának tekintik. Reményeim szerint ezekből az információkból az eddigiekhez képest reálisabb képet kaphatunk a druidáknak a kelta kultúrkörben képviselt szellemiségéről és szerepéről. Boldog napot! TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu  |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. január 20., hétfő
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Nem holmi barbár pogányok voltak a kelta kultúrkör népei sem már. A tiszta tudatnak és az információnak nincs fallal elválasztva az inneni és túli világ, hanem szabad az á
