2019. december 26., csütörtök

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Photo - #Sissi A tragikus sorsú királyné magyar karácsonyaiA Habsburg császári és királyi udvarban nem csak a szentestét ünnepelték december 24-én Ferenc József császár id

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs

#Sissi

A tragikus sorsú királyné magyar karácsonyai

A Habsburg császári és királyi udvarban nem csak a szentestét ünnepelték december 24-én Ferenc József császár ideje alatt, hanem a császár feleségének, a legendás Sissinek születésnapját is. Erzsébet egy foggal született 1837. december 24-ének estéjén, a babonák szerint ez nem jelentett szerencsés sorsot. Erzsébet sosem szerette saját születésnapjait, mert a múlandóságra emlékeztette ez a nap. De milyen volt a Habsburg karácsony Sissi korában?

Erzsébet a bajorországi Possenhofenben született, apja Maximilián herceg és Ludovika hercegné szabad szellemben nevelték a vadóc természetű kislányt, aki soha nem készült uralkodónak. A hercegi családban kötöttségek nélkül teltek az ünnepek is, mindaddig, amíg Erzsébet tizenhat évesen, 1853-ban meg nem ismerkedett az ifjú osztrák császárral, Ferenc Józseffel, és a menyasszonya nem lett. Erzsébet életére innentől kezdve rányomta bélyegét a spanyol udvari etikett szorító merevsége. Ferenc Józseffel Münchenben karácsonyoztak együtt először, akkor még jegyespárként egymás festett képeit ajándékozták a másiknak. Ferenc József egy gyönyörű virágcsokrot és egy papagájt is átnyújtott leendő feleségének, amit fél órával korábban egy gyorsfutár hozott a bécsi pálmaházból, illetve a schönbrunni állatkertből.

Erzsébet a császár feleségeként nem szerette meg az udvari karácsonyokat, az uralkodó párnak az ünnep alkalmával mindig hosszú hivatalos ceremóniákon kellett részt vennie. A családias hangulatú ünneplésekre vágyó Sissi sokszor hosszú órákon keresztül állt férje mellett és fogadta a rangos emberek jókívánságait, miközben ruhái több kilót nyomtak és ez fárasztotta a császárnét. Erzsébet rendkívül hiú lény volt, napjainak nagy részét elvette a saját szépségével és testi épségével való foglalatosság, ezért nem szerette saját karácsonyi születésnapjait sem, hiszen az idő múlása az öregségre, az elmúlásra emlékeztette. Nehezményezte azt is, hogy születésnapja egybeesik a legszentebb ünneppel.

Sissi karácsonyai 1867 után váltak boldogabbá, amikor a magyarok a kiegyezést követően a királynénak ajándékozták a gödöllői Grassalkovich palotát, amely hely végre meghittséget és nyugalmat adott a zaklatott lelkű Erzsébetnek is. Karácsonykor is Gödöllőre vonult vissza családjával ezentúl, még idős, az udvari hagyományoktól megrögzött, magyargyűlölő anyósa, Zsófia főhercegnő sem tudta ebben megakadályozni. Erzsébet nagyon örült annak, hogy kedve szerint díszíthette fel az egész kastélyt, a díszterembe hatalmas, közel tízméteres fenyőfát hozatott, a természet adta kincsekkel díszítette és rengeteg ajándékkal készült. Egyes források szerint többször inkognitóban kiszökött a kisvárosba, hogy ajándékokat vásároljon szeretteinek, szolgálóinak és a falubelieket is meglepte. Legkisebb gyermekének, Mária Valériának karácsonykor is minden kívánságát teljesítették, a kis főhercegnő kedvéért a kastély udvarát vízzel fellocsolták, így alakítottak ki korcsolyapályát számára, amely Erzsébetnek is igencsak a kedvére volt, hiszen szerette a különféle sportokat. A tél beálltával gyakran vadászott is. A királyi család gyakran segített a rászorulókon. Karácsonykor és újévkor is pénzadományokat, ruhákat, játékokat adtak a szegényebbeknek.

Szentestéken gyakran játszottak szembekötősdit, és a császári kisebb gyermekek kis előadásokkal, zenével, versekkel szórakoztatták a felnőtteket. A szentesték általában 6 órakor kezdődtek a gödöllői udvarban, a családon kívül az udvarhölgyek és az udvarmesterek is jelen voltak. A többfogásos menüben a kedvencek szerepeltek, szárnyasok, hal, leves és desszert. Erzsébet számára ugyan az étkezés nem játszott nagy szerepet, nagyon keveset evett, élete végéig megőrizte nádszál karcsú alakját, és 172 cm-es testmagasságához alig érte el az ötven kilót. De mindig nagyon ügyelt arra, hogy az asztal pompásan meg legyen terítve, az udvar beszállítója ekkor a Herendi Porcelánmanufaktúra volt. Ők készítették el Ferenc József megrendelésére Erzsébet számára a Gödöllő-mintás, keleties motívumokkal díszített porcelánkészletet. Az étkezések azért is érdekesek voltak, mert a konyha mintegy 200 méterre volt a szalontól, ahol az ételeket felszolgálták. Így a személyzetnek speciális meleg vízzel töltött melegítőkbe burkolva kellett a kész ennivalót átcipelni, ráadásul nem kevés lépcsőt is megmászni a teherrel.

Az ajándékok személyre szólóak voltak. A felnőttek ékszert, ruhát kaptak, a gyerekek a tanulmányaikhoz kapcsolódó tárgyakat. Mária Valéria 7 éves volt, mikor először részt vett a gödöllői karácsonyon. Következő évben saját kezűleg készített ajándékot édesanyjának, egy Magyarország térképpel kedveskedett neki.

Mivel Erzsébetnek földig érő hajkoronája volt, az ünnepi frizura elkészítése több mint hat órát vett igénybe, és a roppant súly többször okozott neki nyak, hát és fejfájást is.

A viszonylagos boldog karácsonyok és ünneplések ideje az 1889-es évig tartott, ekkor lett öngyilkos a császári pár egyetlen fia, Rudolf trónörökös. A fia halála örökre elkeserítette Erzsébetet, soha többet nem akart ünnepelni, és meg is tiltotta a születésnapja és a karácsony meghitt ünneplését, karácsonyfát többé nem állíttatott és bolyongó lelke sem tudott megnyugodni.

#történelem

https://ma7.sk/…/a-tragikus-sorsu-kiralyne-magyar-karacsony…

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Ellenzek én is elég sok mindent, de tutira nem mindegy ki vagy mi legyen azok helyett! Rosszabb mindig lehet. :3

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Karácsony Momentum-módra

Nem tudom, ki hogy van vele, de ha én kutakodom az emlékeim között, sohasem telt el úgy karácsonyi családi összejövetel, hogy vérre menő politikai viták folytak volna a töltött káposzta mellett. Vagy olyannyira elfajult volna a helyzet a más és más politikai nézeten lévő rokonok között, hogy teszem azt, még az éjféli misén sem nyújtanak egymásnak kezet akkor, mikor a pap felszólítja a híveket, „köszöntsétek egymást a béke jelével".

Akinek kevésbé jelent valamit ez az ünnep, még az is tiszteletben tartja, hogy ez nem a politikai csatározások helye. Annak pedig, akinek a karácsony nem csak munkaszüneti nap vagy afféle „fenyőünnep", hanem a világ megváltójának, Jézus Krisztus születésének napja, természetszerűleg következik, hogyan kell viselkedni.

Ez az ég ünnepe, az örök és soha el nem múló szereteté. Csak kiegészítésképpen jegyzem meg, a sokszor emlegetett „szeretet ünnepe" teológiai értelemben annyit tesz, hogy Isten maga a szeretet. Mert annyira szereti a világot, hogy egyszülött fiát adta értünk. A mi bűneinkért. Elsődleges üzenete tehát a karácsonynak ez. Ebből csak természetszerűleg fakad, hogy miképpen viselkedünk embertársainkkal.

De ebbe most mélyebben nem érdemes belefolyni, főleg nem akkor, mikor jelen írás éppen arról és azokról szól, kiknek az égvilágon semmit nem jelent a karácsony. Vacilláltam, vajon érdemes-e szót ejtenem az esetről, de olyannyira rajzolódik ki két világ különbözősége, hogy vétek lett volna erre rá nem mutatni.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke ugyanis videóüzenetben szólította fel tagjaikat és híveiket, hogy igenis tegyék politikai viták színterévé a családi összejöveteleket, hozzák fel mindenképpen párt- és világnézeti preferenciájukat, tehát klasszikus bolsevik propagandistákat idézően agitáljanak karácsonykor is. De nem áll itt meg.

Hírdetés

Azt javasolja, ha a rokonok nem értenek egyet az adott momentumos meglátásaival, sebaj, ne hagyják annyiban, csak folytassák. Akár annak árán is, hogy elrontják a hangulatot. Sőt, olyan elmés ötletekkel látja el „újszadeszos" társait, hogy az ajándékokat csomagolják ellenzéki lapokba. Nem mondom, frappáns ötlet, arra legalább jók. Bár azt gondolom, a kedves olvasó másra is gondol, mire lehetne még felhasználni, de az ünnep szellemiségére való tekintettel ezt le sem írom. De arra is buzdítja tovább híveit, hogy programozzák át a különböző tv-csatornák sorrendjét, első helyekre téve mondjuk az RTL Klubot vagy az ATV-t.

Valahogy süt a frusztráció Fekete-Győr teljes lényéből. És az egész Momentumból. A toleranciának itt van helye, de ez valódi, szeretetből fakadó tolerancia, hogy nem borítom az asztalt nagybátyámra, ha nem azokat az elképzeléseket vallja a karácsonyi asztalnál, mint én.

Biztos vagyok világnézetemben, nem szorulok rá, hogy bizonygassam ilyen erőltetett, óvodás módon ott, ahol annak nincs helye. Ha szóba kerül a politika, természetesen nem zárkózom el, mint ahogy egyetlen normális ember sem, de ha eleve az jár kitűzendő célként valakinek a fejében, hogy mindenképpen vitát generáljon, ott valami súlyos gond van. És hatalmas bizonytalanság.

De, mint tudjuk, a stílus maga az ember, egész más értékrend alapján gondolkodunk. Mi karácsonykor nyugodtak maradunk és ünnepelünk, ti pedig holmi Lenin-fiúk módjára vergődtök. Tegyétek csak. Az ünnepek után, politikai pályán fogunk titeket megverni.

És majd akkor is ünnepelünk.

Lantos János – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Photo - #Sissi

A tragikus sorsú királyné magyar karácsonyai

A Habsburg császári és királyi udvarban nem csak a szentestét ünnepelték december 24-én Ferenc J

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs


#Sissi

A tragikus sorsú királyné magyar karácsonyai

A Habsburg császári és királyi udvarban nem csak a szentestét ünnepelték december 24-én Ferenc József császár ideje alatt, hanem a császár feleségének, a legendás Sissinek születésnapját is. Erzsébet egy foggal született 1837. december 24-ének estéjén, a babonák szerint ez nem jelentett szerencsés sorsot. Erzsébet sosem szerette saját születésnapjait, mert a múlandóságra emlékeztette ez a nap. De milyen volt a Habsburg karácsony Sissi korában?

Erzsébet a bajorországi Possenhofenben született, apja Maximilián herceg és Ludovika hercegné szabad szellemben nevelték a vadóc természetű kislányt, aki soha nem készült uralkodónak. A hercegi családban kötöttségek nélkül teltek az ünnepek is, mindaddig, amíg Erzsébet tizenhat évesen, 1853-ban meg nem ismerkedett az ifjú osztrák császárral, Ferenc Józseffel, és a menyasszonya nem lett. Erzsébet életére innentől kezdve rányomta bélyegét a spanyol udvari etikett szorító merevsége. Ferenc Józseffel Münchenben karácsonyoztak együtt először, akkor még jegyespárként egymás festett képeit ajándékozták a másiknak. Ferenc József egy gyönyörű virágcsokrot és egy papagájt is átnyújtott leendő feleségének, amit fél órával korábban egy gyorsfutár hozott a bécsi pálmaházból, illetve a schönbrunni állatkertből.

Erzsébet a császár feleségeként nem szerette meg az udvari karácsonyokat, az uralkodó párnak az ünnep alkalmával mindig hosszú hivatalos ceremóniákon kellett részt vennie. A családias hangulatú ünneplésekre vágyó Sissi sokszor hosszú órákon keresztül állt férje mellett és fogadta a rangos emberek jókívánságait, miközben ruhái több kilót nyomtak és ez fárasztotta a császárnét. Erzsébet rendkívül hiú lény volt, napjainak nagy részét elvette a saját szépségével és testi épségével való foglalatosság, ezért nem szerette saját karácsonyi születésnapjait sem, hiszen az idő múlása az öregségre, az elmúlásra emlékeztette. Nehezményezte azt is, hogy születésnapja egybeesik a legszentebb ünneppel.

Sissi karácsonyai 1867 után váltak boldogabbá, amikor a magyarok a kiegyezést követően a királynénak ajándékozták a gödöllői Grassalkovich palotát, amely hely végre meghittséget és nyugalmat adott a zaklatott lelkű Erzsébetnek is. Karácsonykor is Gödöllőre vonult vissza családjával ezentúl, még idős, az udvari hagyományoktól megrögzött, magyargyűlölő anyósa, Zsófia főhercegnő sem tudta ebben megakadályozni. Erzsébet nagyon örült annak, hogy kedve szerint díszíthette fel az egész kastélyt, a díszterembe hatalmas, közel tízméteres fenyőfát hozatott, a természet adta kincsekkel díszítette és rengeteg ajándékkal készült. Egyes források szerint többször inkognitóban kiszökött a kisvárosba, hogy ajándékokat vásároljon szeretteinek, szolgálóinak és a falubelieket is meglepte. Legkisebb gyermekének, Mária Valériának karácsonykor is minden kívánságát teljesítették, a kis főhercegnő kedvéért a kastély udvarát vízzel fellocsolták, így alakítottak ki korcsolyapályát számára, amely Erzsébetnek is igencsak a kedvére volt, hiszen szerette a különféle sportokat. A tél beálltával gyakran vadászott is. A királyi család gyakran segített a rászorulókon. Karácsonykor és újévkor is pénzadományokat, ruhákat, játékokat adtak a szegényebbeknek.

Szentestéken gyakran játszottak szembekötősdit, és a császári kisebb gyermekek kis előadásokkal, zenével, versekkel szórakoztatták a felnőtteket. A szentesték általában 6 órakor kezdődtek a gödöllői udvarban, a családon kívül az udvarhölgyek és az udvarmesterek is jelen voltak. A többfogásos menüben a kedvencek szerepeltek, szárnyasok, hal, leves és desszert. Erzsébet számára ugyan az étkezés nem játszott nagy szerepet, nagyon keveset evett, élete végéig megőrizte nádszál karcsú alakját, és 172 cm-es testmagasságához alig érte el az ötven kilót. De mindig nagyon ügyelt arra, hogy az asztal pompásan meg legyen terítve, az udvar beszállítója ekkor a Herendi Porcelánmanufaktúra volt. Ők készítették el Ferenc József megrendelésére Erzsébet számára a Gödöllő-mintás, keleties motívumokkal díszített porcelánkészletet. Az étkezések azért is érdekesek voltak, mert a konyha mintegy 200 méterre volt a szalontól, ahol az ételeket felszolgálták. Így a személyzetnek speciális meleg vízzel töltött melegítőkbe burkolva kellett a kész ennivalót átcipelni, ráadásul nem kevés lépcsőt is megmászni a teherrel.

Az ajándékok személyre szólóak voltak. A felnőttek ékszert, ruhát kaptak, a gyerekek a tanulmányaikhoz kapcsolódó tárgyakat. Mária Valéria 7 éves volt, mikor először részt vett a gödöllői karácsonyon. Következő évben saját kezűleg készített ajándékot édesanyjának, egy Magyarország térképpel kedveskedett neki.

Mivel Erzsébetnek földig érő hajkoronája volt, az ünnepi frizura elkészítése több mint hat órát vett igénybe, és a roppant súly többször okozott neki nyak, hát és fejfájást is.

A viszonylagos boldog karácsonyok és ünneplések ideje az 1889-es évig tartott, ekkor lett öngyilkos a császári pár egyetlen fia, Rudolf trónörökös. A fia halála örökre elkeserítette Erzsébetet, soha többet nem akart ünnepelni, és meg is tiltotta a születésnapja és a karácsony meghitt ünneplését, karácsonyfát többé nem állíttatott és bolyongó lelke sem tudott megnyugodni.

#történelem

https://ma7.sk/kultura/a-tragikus-sorsu-kiralyne-magyar-karacsonyai
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Ellenzek én is elég sok mindent, de tutira nem mindegy ki vagy mi legyen azok helyett! Rosszabb mindig lehet. :3

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Ellenzek én is elég sok mindent, de tutira nem mindegy ki vagy mi legyen azok helyett! Rosszabb mindig lehet. :3

Karácsony Momentum-módra - Nemzeti.net

Nem tudom, ki hogy van vele, de ha én kutakodom az emlékeim között, sohasem telt el úgy karácsonyi családi összejövetel, hogy vérre menő politikai viták folytak volna a töltött káposzta mellett. Vagy olyannyira elfajult volna a helyzet a más és más politikai nézeten
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.