FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van kiderül, az csak mese. Amúgy az ide nyugatról kiszórt, ottaninál tudatosan rosszabb minőségű termékekből is ez látszik! Tuesday 24 March 2020 06:48 PM UTC+00 Szijjártó Péter kedden fogadta Tuan Csie-lung kínai nagykövetet. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kína külön hálás Magyarországnak, amiért elsőként nyújtott segítséget Kínának a koronavírus-járvány kitörésekor. Kína pedig viszonozza a segítséget - tette hozzá. A miniszter megköszönte Kína hozzájárulását. Elmondta, hogy már eddig is érkezett és a következő napokban, sőt hetekben is több repülőgépnyi szállítmányt vár Magyarország, amelyek több száz tonnányi védekezéshez szükséges anyagot fognak hozni Magyarországra Kínából. Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A nagybani piac, és a szervezett zöldség - gyümölcs felvásárlás c1gány maffiákkal terhelt. Miért ne használnák ki a helyzetet, erkölcsi aggályaik nincsenek.

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A nagybani piac, és a szervezett zöldség - gyümölcs felvásárlás c1gány maffiákkal terhelt. Miért ne használnák ki a helyzetet, erkölcsi aggályaik nincsenek. Wednesday 25 March 2020 01:11 PM UTC+00 A pánikvásárlás 12-25 százalék között növelte az alapvető zöldségfélék árát a fogyasztói piacokon - írta az Agrárgazdasági KutatóIntézet piaci árinformációs rendszere alapján az mfor.hu. A lap szerint az áremelkedés nem volt általános, az leginkább a megfelelő körülmények között tartósan elálló alapvető zöldségfajtákat érintette. A burgonya iránti megnövekedett keresletnek nyomán előfordult, hogy a nagybani piacon már licitáltak rá a kereskedők, és az vihette, aki többet adott érte. A piaci árinformációk napi adatai szerint a burgonya kilós ára a nagybani piacon február vége óta 150-160 forint volt egészen múlt hét csütörtökig. Március 19-én viszont hirtelen több mint a duplájára nőtt az ára: 335 forintra. A sárgarépa ára hasonlóképp alakult: a korábbi, heteken át tartó 150 forintos ár 300 forintra ugrott csütörtökön. Drasztikus áremelkedést mutatott a petrezselyem egységára is. Az árinformációs rendszer adatai alapján március 19-ig a nagybani piacon jellemző leggyakoribb, kilónkénti 450 forintos ár 900 forintra emelkedett. Az adatbázis szerint a Fehérvári és Vámház körúti piacokon előző héthez képest a burgonya ára mindkét helyen jelentősen megugrott. A Fehérvári úti piacon 25, a belvároshoz közeli helyen 12 százalékkal. A sárgarépa ára szintén 25 és 12 százalékkal emelkedett egy hét alatt, de a zeller, a fehérkáposzta és a paprika egységára is 15-25 százalék közötti mértékben növekedett. A tojás nagybani piaci árában szintén jelentős ugrást látott az AKI: 35-ről 40 forintra ugrott a darabonként elkért összeg a nagybanin. Érdekes módon egyetlen almafajta esetében sem tapasztalt jelentős növekedést az AKI. Ugyan a fogyasztóvédelem figyeli a veszélyhelyzet, megnövekedett kereslet miatti rendkívüli áremeléseket, hogy a múlt heti megugrás csak a kialakult helyzet egyszeri kihasználása volt-e a kereskedők részéről, vagy tartós áremelkedésre kell felkészülni, az a következő napok, hetek adataiból fog kiderülni. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Elvileg jó hír, hátha érdekel valakit : "Kedd éjszaka jelent meg a százezrek által várt rendelet a Magyar Közlönyben, amely a hiteltörlesztési moratórium részletszabályait

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Elvileg jó hír, hátha érdekel valakit : "Kedd éjszaka jelent meg a százezrek által várt rendelet a Magyar Közlönyben, amely a hiteltörlesztési moratórium részletszabályait tartalmazza. Ezek lényege, hogy a moratórium idején nem számítható fel kamatos kamat, valamint hogy a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan. Újdonság, hogy a kedvezményt a munkáltatói kölcsönökre és az eszközkezelő programra is kiterjeszti a kormány." Wednesday 25 March 2020 12:24 AM UTC+00 Miről is van szó? A keddi közlönyben hirdette ki a kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól című rendeletet. Mint ismeretes, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében az MNB egy héttel ezelőtt ismertette moratóriummal kapcsolatos javaslatát, először a vállalatok esetében, majd két nappal később a lakossági hitelekre vonatkozóan is bejelentette. Ezt követően Orbán Viktor jelentette be, hogy a kormány - megfogadva a jegybank javaslatát - az első intézkedések között dönt a moratórium elrendeléséről. A moratórium részletszabályait tartalmazó rendeletre néhány napot kellett várni. Ez kimondja többek között, hogy tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni - döntött a kormány. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét - olvasható a rendelet következő lényeges pontja. Továbbá az is eldőlt, hogy a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. Olyan részletkérdés is szerepel a pontok között, miszerint a babaváró kölcsön esetén fizetendőkezességvállalási díját a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, vagyis a döntések szerdától hatályosak. A moratóriummal kapcsolatosan előzetesen itt írtunk: Bejelentette a PM A rendelet megjelenésével párhuzamosan közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium, miszerint az új döntés további könnyítést hoz a hiteleseknek. A szabályozás elsődleges célja az, hogy a kormány a hitel-moratóriummal élő ügyfeleket ne csak idén, hanem jövőre is, amikor újraindul a fizetési kötelezettség, akkor is segítse - írja a Pénzügyminisztérium közleményében. A PM hangsúlyozza már a közlemény legelején, tulajdonképpen reagálva az elmúlt napok kritikus hangjaira, miszerint a magyar kormányzati gazdaságpolitikai válasz nem elegendő, hogy "világszerte az egyik legerősebb és legkedvezőbb intézkedést hozta meg a kormány előző héten, amikor a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztette". A tárca szerint a most megjelenő rendelet a részlet és technikai szabályok mellett azt is biztosítja, hogy a moratóriummal élő ügyfelek részére ne váljék elviselhetetlen teherré a későbbi, újrainduló fizetés. Így többek között nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, amely jelentősen könnyíti az adósok terheit. A minisztérium hangsúlyozza, hogy "további segítséget jelent az is, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan".  Az MNB már belengette Mindezt a szabályozást már sejteni lehetett Nagy Márton MNB-alelnök kedd délután sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján. Az MNB arra jutott, hogy ezt a likviditási krízist nem csak a bankrendszerben, hanem a vállalati és a háztartási körben, majd a költségvetési körben is kezelnie kell. A vállalatoknál és a háztartásoknál komoly könnyítést jelent a hiteltörlesztési moratórium. A JEGYBANK AZZAL SZÁMOL, HOGY AZ ÜGYFELEK TÖBB MINT 80%-A ÉLNI FOG A MORATÓRIUMMAL, ÉS NEM FOGJA TÖRLESZTENI HITELÉT. A moratórium az ügyfelek számára egy likviditási segítség, hiszen nem törlik el a tőketartozásukat, de átmenetileg nem kell törleszteni a hiteleiket. Ezt a likviditási sokkot veszi át az MNB, a moratórium teljes összege esetén 3600 milliárd forintnyi törlesztés kap haladékot, de 80%-os szintnél is 2900 milliárdról beszélünk - mondja Nagy Márton.  Rendszerszinten a likviditás nem csökken, hiszen az emberek a megtakarítást el fogják fogyasztani, ami visszakerül majd a bankrendszerbe. Egyedi banki szinten kezelni tudja a jegybank ezt a sokkot, amire fel is készültek.  Gazdasági hatást tekintve kulcsfontosságú, hányan élnek a moratóriummal, hiszen az ő fogyasztásuk pörgetheti a növekedést mondja az MNB alelnöke.  Az MNB álláspontja, hogy a moratórium alatt meg nem fizetett kamat ne kerüljön tőkésítésre, hanem a hátralévő futamidőre évenként kerüljön felosztásra, azaz részletfizetés történjen a kamat tekintetében. HA MINDEN ÜGYFÉL ÉL A MORATÓRIUMMAL, AZ A BANKRENDSZER SZEMPONTJÁBÓL 50 MILLIÁRD FORINTOS JÖVEDELEMKIESÉST JELENT - MONDJA NAGY MÁRTON. Más hitelekre is vonatkozik a könnyítés A kormány még tovább bővíti a kedvezmény alá eső hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel, illetve azt a Nemzeti Eszközkezelő Programra is kiterjeszti. A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, se annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak. Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevőknek a mellett, hogy a vételár-részletfizetésére és a bérleti díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást kapnak, a lakhatása is biztosított, ugyanis a cég – a nem fizetés miatt - nem mondhatja fel a bérleti szerződést. A bejelentés pontos hatásait szerdán megjelenő elemzésünkben írjuk meg részletesen! Címlapkép forrása: Shutterstock

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben."

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben." Wednesday 25 March 2020 02:32 PM UTC+00 A koronavírus az emberek nagy többségénél nem okoz betegséget, az ő szervezetük szinte tünetmentesen küzd meg a kórokozóval - mondta el Kacskovics Imre immunológus az InfoRádió Aréna című műsorában. "Most már látjuk, hogy a fertőzöttek 80 százaléka nem lesz beteg, a legkisebb tüneteket sem mutatja, vagy épp másmilyen tünetek jelentkeznek nála. Beteg az, aki úgy érzi magát vagy tüneteket is mutat. Ez a fertőzöttek 20 százaléka." A számok szerinte ma nagyon pontatlanok, nem lehet tudni, hányan fertőződnek meg, egy-másfél év múlva lehet elemezni, megállapítani, hogy az emberek hány százaléka fertőződött meg. Az ELTE Természettudományi Karának dékánja azonban jelezte, a szakemberek azt egyelőre nem tudják megmondani, másoknál miért eredményez súlyos betegséget a vírus. "Lehet azt mondani, hogy a kisgyerekek tüdeje kevésbé elhasznált, de a valóság az, hogy nem tudjuk. Számtalan kórokozóval kapcsolódunk életünk során, lehet ez egy különbség az életkor előrehaladtával" - mondta. Szakmai válasz arra sincs, mikor jelentkeznek a tünetek, van, akinél 2-3, van, akinél 14 nap. "Fogadjuk el azt, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek, ezért kell betartani, hogy aki teheti, ne mozduljon ki otthonról, hisz nem tudni, ki mikor és hogyan adhatja át vagy kaphatja meg a betegséget" - tette hozzá. Az emberi szervezetet tekintve azért nagyon optimista. "Ha az immunválaszunk kialakul, semlegesíteni tudja a kórokozókat, az immunmemóriánk a későbbiekben is megvéd minket. Nagyon kevés kevés betegség van, amellyel szemben az immunrendszer nem elég hatékony, de ilyen például a malária, a fertőzés vissza-visszajön. Az influenza is minden évben picit más, mutációk vannak, ezért a korábbi vírusra kifejlődött immunválasz nem véd meg. Ha tehát újra ugyanaz a vírus jön, nem alakul ki betegség vagy jóval enyhébb lefolyású lesz" - ecsetelte az immunológus. A védőoltások - mint folytatta - ezt a rendszert "használják ki". Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja. Kacskovics Imre - 1. rész Kacskovics Imre - 2. rész Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozá

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozások okozta károkozás miatt az országa gazdasága - társadalma feleslegesen tönkremegy, járvány után persze a kormánya is belebukik. Úgy tűnik, ezt tudják Orbánék is, mert miniszterelnökünk a "miért nincs kijárási tilalom" kérdésre fentihez hasonlóan érvelt az ellen.Ezért nincs értelme követelni, hogy abszolút senki se léphessen Tuesday 24 March 2020 05:59 PM UTC+00 Ha szerepelni fog a történelemkönyvekben a koronavírus, akkor biztos vagyok benne, hogy a múlt hétről úgy írnak majd, hogy ez volt az az időszak, amikor a döntéshozók megértették a helyzet súlyát, és elkezdtek összehangoltan dönteni, hogy a koronavírust megállítsák és a gazdasági hatásait enyhítsék. - kezdi elemzését az UniCredit Bank főközgazdásza, Erik F. Nielsen. Abban azonban már nem biztos az elemző, hogy mindez a gyors piaci fordulattal is együtt jár majd. Leginkább az a kérdés, hogy a járványgörbék mikor kezdenek majd laposodni, a piacok pedig az aktuális GDP-adatokat fogják követni, mondja Nielsen, aki az elemzésében megvizsgálta a V, az U, az L és a W alakú görbék forgatókönyvének esélyeit. A költségvetési csomagokat folyamatosan jelentik be a kormányok, és a közgazdász szerint az irány jó, de ahogy ő fogalmaz: „még mindig nem elég". Különösen aggódik Olaszország miatt, ahol a kormányzat nem tett kellően határozott lépéseket a kkv-k és a háztartások megsegítésére. Ami viszont izgalmas Nielsen szerint, hogy a járvány gazdasági hatásai ellen olyan páneurópai megoldások születnek, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban nem látott döntések születnek Annak ellenére, hogy a szigorú kínai intézkedések egyértelmű sikert hoztak, és a WHO is a szociális interakciók felfüggesztését javasolja, a legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is csak a múlt héten hozták meg a szokásos intézkedéseket – Nielsen kiemeli, hogy a szövetségi államok hatásköre korlátozott ebben a kérdésben, itt azonban jelentős eltérés mutatkozott például Angela Merkel és Donald Trump hozzáállása között: előbbi erőteljesebb ajánlásokat fogalmazott meg az államoknak, utóbbi kevésbé. A lezárások hatalmas gazdasági kockázatait látva a kormányok olyan fiskális intézkedéseket hoznak meg a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások megmentésére, amilyenekre korábban soha nem volt példa a közgazdász szerint. A piacok leolvadásának megelőzésére a jegybankok tandenben jelentették be a hatalmas összegű monetáris expanziót, és ígéretet tettek a fiskális erőfeszítések finanszírozására is. Ez egy teljesen új világot jelent, ami üdvözlendő. - írja Nielsen az elemzésben. Hozzáteszi, a legnagyobb súlyú jegybankok egyben koordinált lazítást hajtottak végre , hogy megakadályozzák a világszerte fennálló dolláradósságok miatti féktelen eladási hullámot. Ennek hatására a legtöbb eszközosztályban stabilizálódtak a piacok csütörtökre-péntekre, ami így felveti a kérdést, hogy az összehangolt lépés elegendő lesz-e a piacok stabilizálásra, vagy a piacok megnyugvásához előbb meg kell várnunk a járványgörbék laposodását és a lezárások gazdaságra gyakorolt tényleges hatását – az elemző maga az utóbbi mellett foglalt állást. A közgazdász szerint ha a történelmi példákból indulunk ki, akkor reménykedhetünk, hogy a legrosszabb időszak már mögöttünk van a tőzsdéken. Úgy látszik ugyanis, hogy az amerikai kötvényhozamok már a természetes mélypontjuk környékén vannak – feltéve, hogy a Fed nem gondolja meg magát, és nem löki a kamatokat negatív tartományba. A német kötvényhozamok esése szintén megállhat, miután a kormány bejelentette a jelentős összegű segélycsomagot, és nem habozott elengedni a deficitet egészen a GDP 5%-ig. A hajlandóság a szükséges költekezésre tehát végre az eurózónán belül is megvan – írja Nielsen. Eközben a legtöbb részvényindex épp eléri a korábbi nagy válságokhoz köthető fordulópontok szintjét. Az EKB széleskörű eszközvásárlási programját és annak rugalmasságát látva nehéz nem arra következtetni Nielsen szerint, hogy a kötvényhozamok nem rögzülnek ezen a szinten. Az UniCredit vezető közgazdásza azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban: Egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi példák jó útmutatók lesznek a mai, precedens nélküli helyzetre! A kormányzatok ilyen mértékű támogatása az érintett szektorokban, vállalatok millióinak életben tartása, és ezzel a háztartások megélhetésének támogatása , valamint a jegybankok gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosító intézkedései olyan lépések, amelyeket békeidőben egyáltalán nem tudnánk elképzelni. Nielsen számára ez több kérdést vet fel számára, mint amennyit megválaszol. Mielőtt még elkezdünk az optimális eszközárról gondolkodni, elsődlegesen azt a kérdést kell feltennünk, hogy hogyan és mikor fogunk ezen túljutni, és milyen világ vár ránk ezután. - írja. A lehetséges forgatókönyvek: V, U, W vagy L alakú GDP-pálya? Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasága is visszaesésben van. A januári és februári számok miatt a márciusi összeomlás ellenére az első negyedév mérsékelt lesz, a második negyedévben azonban hatalmas, két számjegyű visszaesést láthatunk majd. Remélhetőleg egy „V" alakú GDP-pályát látunk majd, amelynek az alja a második negyedévben van, a felívelő szára pedig a második évben, de kevésbé jó, de még mindig nem rossz esetben egy „U" alakú pályában bízhatunk elnyújtott mélyponttal, amikor a felpattanás késő nyárra, illetve őszre tolódik majd. Megvan a kockázata viszont annak is, hogy egy „W" alakú pályára állunk, amikor a következő években a felpattanások és az összeomlások egymást követik majd, vagy akár egy „L" alakú görbe is szóba jöhet, amikor a gazdasági aktivitás végérvényesen csökken. Nielsen szerint az alábbi négy kulcstényező dönti el, hogy milyen pályára áll majd a GDP-görbe: Elsősorban a járványgörbék alakjára kell figyelni, első körben arra, hogy mikor laposodnak el. A fejlődésnek a kínai példát kell követnie: ha így lesz, akkor Olaszországban egy vagy két héten belül kell laposodnia a görbének, amikor csökken az új esetek száma, Franciaország, Spanyolország és Németország pedig 7-10 napos késéssel követheti Olaszországot. Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak további két hétre lesz ehhez szüksége. Fontos azonban tudni, hogy a teljesen eltérő tesztelési eljárások miatt nem kizárt, hogy a járványgörbék értelmüket veszítik. Másodsorban az is fontos tényező lesz, hogy a járványgörbék laposodása után mennyi idővel kezdik a kormányok feloldani a vállalkozásokat érintő korlátozásokat, illetve az sem utolsó szempont, hogy a társadalomban uralkodó félelem mennyire lassítja majd a normalizálódást. Az görbe ellaposodása után még két hetet biztosan várni kell Nielsen szerint, mire a korlátozásokat elkezdik feloldani – és még ehhez képest is minden bizonnyal további hetekkel kell számolnunk. A közgazdász szerint legalább 6-8 hétre vagyunk attól, hogy a korlátozásokat elkezdjék feloldani. Harmadrészt viszont Nielsen attól tart, hogy csak a szigorú korlátozások fenntartása közepette tudjuk a vírust fenntartani (vagy akár szezonálissá is válhat, mint az influenza), így eredményeket érhetünk el ugyan a terjedés lassítása terén, de a nyári korlátozások feloldása után a járvány az év utolsó szakaszán ismét visszatér. Ez pedig azt jelentené, hogy a gazdaságunk W-alakú pályára áll több egymást követő felpattanással és összeomlással, amíg piacra nem dobják a vírus ellenszerét (a jelenlegi állás szerint 12-18 hónap múlva), vagy az úgynevezett nyájimmunitás ki nem alakul – ehhez megint csak több hónap kell (a közgazdász példaként a briteket emeli ki: úgy tűnik számára, hogy a brit miniszterelnök pénteki bejelentése arra utal, hogy a következő 12 hónapban a szigetországban egy W alakú pálya hatásainak menedzselésére készülnek). Negyedszer nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy a döntéshozók intézkedései mennyire lesznek eredményesek. Arra emlékeztet, hogy a kínai kormány nem csak szigorú lezárásokról döntött, de egyben azonnal fiskális lépéseket tett az ezáltal bajba jutott vállalatok és háztartások célzott megsegítésére, valamint általános élénkítést is végrehajtott. Európában és az Egyesült Államokban komoly veszélye van az L-alakú GDP-pályának. Ez a veszély akkor történhet meg, ha a szigorú lezárások nem járnak együtt agresszív lépésekkel az egyébként jól működő vállalatok célzott életben tartására, emellé persze általános élénkítésre is szükség lesz a közgazdász szerint. Ha ez elmarad, akkor Nielsen szerint a háztartások és a kkv-k mai likviditási válsága fizetésképtelenségi válságot eredményezne. Erik Nielsen leginkább Olaszország (az eddigi „félénk" lépések miatt) és az Egyesült Államok (esetükben a célzott intézkedéseket hiányolja) miatt aggódik – bár utóbbi esetén a rugalmas amerikai gazdaság enyhítené az „L" lapos szárának élettartamát. Nagyon csúnya összeomlás lehet ebből  Nagyon nehéz megjósolni, hogy a visszaesés mértéke mekkora lesz, de ha figyelembe vesszük a legjobban érintet ágazatokban tapasztalt visszaesést, és ha azzal számolunk, hogy a kibocsátás normalizálódik 2020 második felére, akkor az idén -5 és -10% között alakulhat a növekedés az országokban. Nem kell mondanom, hogy ez a legoptimistább, „V" alakú forgatókönyv szerint van így. Ha egy „U" alakú GDP-pályával számolunk, akkor az éves visszaesés akár -10, -15% is lehet. - mondja. Ez azonban nem a legrosszabb forgatókönyv: ha a „W" vagy az „L" pálya valósul meg, akkor az összeomlás mértéke -20 vagy 30%-os recessziót is eredményezhet. Nielsen szerint nem elképzelhető, hogy a 2021-es növekedés megközelíti a 2019-es szintet, ha kiderül, hogy az idei recesszió akár 10%-os is lehet. Ha pedig -20 és -30%-os lesz a visszaesés, akkor akár egy generációba is kerülhet, mire a korábban általunk élvezett szintre nő vissza a GDP. Enyhe iróniával hozzáteszi: ezt látva gondolkodjunk el a részvények árazásáról… Hogyan kerüljük el a „W" és az „L" forgatókönyveket? Az eddig lépések az érintett vállalatok és a munkavállalók megsegítésére jók a közgazdász szerint, de nem elegendőek. Szerinte nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kis- és közepes vállalatok életben tartásának érdekében - kiemeli Olaszország helyzetét, ahol rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a vállalatok, ennek ellenére a kormányzat eddig nem tett érdemi  lépéseket a megmentésükre. Ha Olaszországban ezek a vállalatok tönkremennek, akkor az országnak esélye sem lesz a többi országban esetlegesen tapasztalt „V" alakú felívelésre, mert a kkv-k nagy súlya miatt a GDP akár 20-30%-os visszaesést is elszenvedhet. Ekkor Olaszországra az „L" alakú GDP-pálya várna. Ha az olaszok nem hoznak azonnali és jelentős lépéseket a kis- és középválallalatok megmentésére, akkor a bankrendszer is összeomlik, és mielőtt még észbe kapnánk, az olasz államadósság a GDP-hez képest jelentősen megugrik. A célzott fiskális támogatások mellett általános élénkítésre is szüksége van Nielsen szerint. Kiemeli Hongkong és Szingapúr példáját, akik az összes háztartásnak fizettek bizonyos összegű támogatást, és az Egyesült Államokban is valami hasonló készül. Ahogy Nielsen fogalmazott: a kormányzat inkább tegyen meg a kelleténél többet, mint kevesebbet. Arra is kitér az elemzésben, hogy az európai szintű szolidaritásnak is eljött az ideje. Németországban is egyre több közgazdász sürgeti a közös európai kötvényeket, amelyek segítenének a bajba jutott államok államadósságának finanszírozásában. Ahogy ő fogalmaz: Remélem, a döntéshozók hamarosan lépni fognak, mert mikor, ha most nem? Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van kiderül, az csak mese. Amúgy az ide nyugatról kiszórt, ottaninál tudatosan rosszabb minőségű termékekből is ez látszik! Tuesday 24 March 2020 06:48 PM UTC+00 Szijjártó Péter kedden fogadta Tuan Csie-lung kínai nagykövetet. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kína külön hálás Magyarországnak, amiért elsőként nyújtott segítséget Kínának a koronavírus-járvány kitörésekor. Kína pedig viszonozza a segítséget - tette hozzá. A miniszter megköszönte Kína hozzájárulását. Elmondta, hogy már eddig is érkezett és a következő napokban, sőt hetekben is több repülőgépnyi szállítmányt vár Magyarország, amelyek több száz tonnányi védekezéshez szükséges anyagot fognak hozni Magyarországra Kínából. Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozá

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozások okozta károkozás miatt az országa gazdasága - társadalma feleslegesen tönkremegy, járvány után persze a kormánya is belebukik. Úgy tűnik, ezt tudják Orbánék is, mert miniszterelnökünk a "miért nincs kijárási tilalom" kérdésre fentihez hasonlóan érvelt az ellen.Ezért nincs értelme követelni, hogy abszolút senki se léphessen Tuesday 24 March 2020 05:59 PM UTC+00 Ha szerepelni fog a történelemkönyvekben a koronavírus, akkor biztos vagyok benne, hogy a múlt hétről úgy írnak majd, hogy ez volt az az időszak, amikor a döntéshozók megértették a helyzet súlyát, és elkezdtek összehangoltan dönteni, hogy a koronavírust megállítsák és a gazdasági hatásait enyhítsék. - kezdi elemzését az UniCredit Bank főközgazdásza, Erik F. Nielsen. Abban azonban már nem biztos az elemző, hogy mindez a gyors piaci fordulattal is együtt jár majd. Leginkább az a kérdés, hogy a járványgörbék mikor kezdenek majd laposodni, a piacok pedig az aktuális GDP-adatokat fogják követni, mondja Nielsen, aki az elemzésében megvizsgálta a V, az U, az L és a W alakú görbék forgatókönyvének esélyeit. A költségvetési csomagokat folyamatosan jelentik be a kormányok, és a közgazdász szerint az irány jó, de ahogy ő fogalmaz: „még mindig nem elég". Különösen aggódik Olaszország miatt, ahol a kormányzat nem tett kellően határozott lépéseket a kkv-k és a háztartások megsegítésére. Ami viszont izgalmas Nielsen szerint, hogy a járvány gazdasági hatásai ellen olyan páneurópai megoldások születnek, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban nem látott döntések születnek Annak ellenére, hogy a szigorú kínai intézkedések egyértelmű sikert hoztak, és a WHO is a szociális interakciók felfüggesztését javasolja, a legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is csak a múlt héten hozták meg a szokásos intézkedéseket – Nielsen kiemeli, hogy a szövetségi államok hatásköre korlátozott ebben a kérdésben, itt azonban jelentős eltérés mutatkozott például Angela Merkel és Donald Trump hozzáállása között: előbbi erőteljesebb ajánlásokat fogalmazott meg az államoknak, utóbbi kevésbé. A lezárások hatalmas gazdasági kockázatait látva a kormányok olyan fiskális intézkedéseket hoznak meg a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások megmentésére, amilyenekre korábban soha nem volt példa a közgazdász szerint. A piacok leolvadásának megelőzésére a jegybankok tandenben jelentették be a hatalmas összegű monetáris expanziót, és ígéretet tettek a fiskális erőfeszítések finanszírozására is. Ez egy teljesen új világot jelent, ami üdvözlendő. - írja Nielsen az elemzésben. Hozzáteszi, a legnagyobb súlyú jegybankok egyben koordinált lazítást hajtottak végre , hogy megakadályozzák a világszerte fennálló dolláradósságok miatti féktelen eladási hullámot. Ennek hatására a legtöbb eszközosztályban stabilizálódtak a piacok csütörtökre-péntekre, ami így felveti a kérdést, hogy az összehangolt lépés elegendő lesz-e a piacok stabilizálásra, vagy a piacok megnyugvásához előbb meg kell várnunk a járványgörbék laposodását és a lezárások gazdaságra gyakorolt tényleges hatását – az elemző maga az utóbbi mellett foglalt állást. A közgazdász szerint ha a történelmi példákból indulunk ki, akkor reménykedhetünk, hogy a legrosszabb időszak már mögöttünk van a tőzsdéken. Úgy látszik ugyanis, hogy az amerikai kötvényhozamok már a természetes mélypontjuk környékén vannak – feltéve, hogy a Fed nem gondolja meg magát, és nem löki a kamatokat negatív tartományba. A német kötvényhozamok esése szintén megállhat, miután a kormány bejelentette a jelentős összegű segélycsomagot, és nem habozott elengedni a deficitet egészen a GDP 5%-ig. A hajlandóság a szükséges költekezésre tehát végre az eurózónán belül is megvan – írja Nielsen. Eközben a legtöbb részvényindex épp eléri a korábbi nagy válságokhoz köthető fordulópontok szintjét. Az EKB széleskörű eszközvásárlási programját és annak rugalmasságát látva nehéz nem arra következtetni Nielsen szerint, hogy a kötvényhozamok nem rögzülnek ezen a szinten. Az UniCredit vezető közgazdásza azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban: Egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi példák jó útmutatók lesznek a mai, precedens nélküli helyzetre! A kormányzatok ilyen mértékű támogatása az érintett szektorokban, vállalatok millióinak életben tartása, és ezzel a háztartások megélhetésének támogatása , valamint a jegybankok gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosító intézkedései olyan lépések, amelyeket békeidőben egyáltalán nem tudnánk elképzelni. Nielsen számára ez több kérdést vet fel számára, mint amennyit megválaszol. Mielőtt még elkezdünk az optimális eszközárról gondolkodni, elsődlegesen azt a kérdést kell feltennünk, hogy hogyan és mikor fogunk ezen túljutni, és milyen világ vár ránk ezután. - írja. A lehetséges forgatókönyvek: V, U, W vagy L alakú GDP-pálya? Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasága is visszaesésben van. A januári és februári számok miatt a márciusi összeomlás ellenére az első negyedév mérsékelt lesz, a második negyedévben azonban hatalmas, két számjegyű visszaesést láthatunk majd. Remélhetőleg egy „V" alakú GDP-pályát látunk majd, amelynek az alja a második negyedévben van, a felívelő szára pedig a második évben, de kevésbé jó, de még mindig nem rossz esetben egy „U" alakú pályában bízhatunk elnyújtott mélyponttal, amikor a felpattanás késő nyárra, illetve őszre tolódik majd. Megvan a kockázata viszont annak is, hogy egy „W" alakú pályára állunk, amikor a következő években a felpattanások és az összeomlások egymást követik majd, vagy akár egy „L" alakú görbe is szóba jöhet, amikor a gazdasági aktivitás végérvényesen csökken. Nielsen szerint az alábbi négy kulcstényező dönti el, hogy milyen pályára áll majd a GDP-görbe: Elsősorban a járványgörbék alakjára kell figyelni, első körben arra, hogy mikor laposodnak el. A fejlődésnek a kínai példát kell követnie: ha így lesz, akkor Olaszországban egy vagy két héten belül kell laposodnia a görbének, amikor csökken az új esetek száma, Franciaország, Spanyolország és Németország pedig 7-10 napos késéssel követheti Olaszországot. Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak további két hétre lesz ehhez szüksége. Fontos azonban tudni, hogy a teljesen eltérő tesztelési eljárások miatt nem kizárt, hogy a járványgörbék értelmüket veszítik. Másodsorban az is fontos tényező lesz, hogy a járványgörbék laposodása után mennyi idővel kezdik a kormányok feloldani a vállalkozásokat érintő korlátozásokat, illetve az sem utolsó szempont, hogy a társadalomban uralkodó félelem mennyire lassítja majd a normalizálódást. Az görbe ellaposodása után még két hetet biztosan várni kell Nielsen szerint, mire a korlátozásokat elkezdik feloldani – és még ehhez képest is minden bizonnyal további hetekkel kell számolnunk. A közgazdász szerint legalább 6-8 hétre vagyunk attól, hogy a korlátozásokat elkezdjék feloldani. Harmadrészt viszont Nielsen attól tart, hogy csak a szigorú korlátozások fenntartása közepette tudjuk a vírust fenntartani (vagy akár szezonálissá is válhat, mint az influenza), így eredményeket érhetünk el ugyan a terjedés lassítása terén, de a nyári korlátozások feloldása után a járvány az év utolsó szakaszán ismét visszatér. Ez pedig azt jelentené, hogy a gazdaságunk W-alakú pályára áll több egymást követő felpattanással és összeomlással, amíg piacra nem dobják a vírus ellenszerét (a jelenlegi állás szerint 12-18 hónap múlva), vagy az úgynevezett nyájimmunitás ki nem alakul – ehhez megint csak több hónap kell (a közgazdász példaként a briteket emeli ki: úgy tűnik számára, hogy a brit miniszterelnök pénteki bejelentése arra utal, hogy a következő 12 hónapban a szigetországban egy W alakú pálya hatásainak menedzselésére készülnek). Negyedszer nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy a döntéshozók intézkedései mennyire lesznek eredményesek. Arra emlékeztet, hogy a kínai kormány nem csak szigorú lezárásokról döntött, de egyben azonnal fiskális lépéseket tett az ezáltal bajba jutott vállalatok és háztartások célzott megsegítésére, valamint általános élénkítést is végrehajtott. Európában és az Egyesült Államokban komoly veszélye van az L-alakú GDP-pályának. Ez a veszély akkor történhet meg, ha a szigorú lezárások nem járnak együtt agresszív lépésekkel az egyébként jól működő vállalatok célzott életben tartására, emellé persze általános élénkítésre is szükség lesz a közgazdász szerint. Ha ez elmarad, akkor Nielsen szerint a háztartások és a kkv-k mai likviditási válsága fizetésképtelenségi válságot eredményezne. Erik Nielsen leginkább Olaszország (az eddigi „félénk" lépések miatt) és az Egyesült Államok (esetükben a célzott intézkedéseket hiányolja) miatt aggódik – bár utóbbi esetén a rugalmas amerikai gazdaság enyhítené az „L" lapos szárának élettartamát. Nagyon csúnya összeomlás lehet ebből  Nagyon nehéz megjósolni, hogy a visszaesés mértéke mekkora lesz, de ha figyelembe vesszük a legjobban érintet ágazatokban tapasztalt visszaesést, és ha azzal számolunk, hogy a kibocsátás normalizálódik 2020 második felére, akkor az idén -5 és -10% között alakulhat a növekedés az országokban. Nem kell mondanom, hogy ez a legoptimistább, „V" alakú forgatókönyv szerint van így. Ha egy „U" alakú GDP-pályával számolunk, akkor az éves visszaesés akár -10, -15% is lehet. - mondja. Ez azonban nem a legrosszabb forgatókönyv: ha a „W" vagy az „L" pálya valósul meg, akkor az összeomlás mértéke -20 vagy 30%-os recessziót is eredményezhet. Nielsen szerint nem elképzelhető, hogy a 2021-es növekedés megközelíti a 2019-es szintet, ha kiderül, hogy az idei recesszió akár 10%-os is lehet. Ha pedig -20 és -30%-os lesz a visszaesés, akkor akár egy generációba is kerülhet, mire a korábban általunk élvezett szintre nő vissza a GDP. Enyhe iróniával hozzáteszi: ezt látva gondolkodjunk el a részvények árazásáról… Hogyan kerüljük el a „W" és az „L" forgatókönyveket? Az eddig lépések az érintett vállalatok és a munkavállalók megsegítésére jók a közgazdász szerint, de nem elegendőek. Szerinte nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kis- és közepes vállalatok életben tartásának érdekében - kiemeli Olaszország helyzetét, ahol rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a vállalatok, ennek ellenére a kormányzat eddig nem tett érdemi  lépéseket a megmentésükre. Ha Olaszországban ezek a vállalatok tönkremennek, akkor az országnak esélye sem lesz a többi országban esetlegesen tapasztalt „V" alakú felívelésre, mert a kkv-k nagy súlya miatt a GDP akár 20-30%-os visszaesést is elszenvedhet. Ekkor Olaszországra az „L" alakú GDP-pálya várna. Ha az olaszok nem hoznak azonnali és jelentős lépéseket a kis- és középválallalatok megmentésére, akkor a bankrendszer is összeomlik, és mielőtt még észbe kapnánk, az olasz államadósság a GDP-hez képest jelentősen megugrik. A célzott fiskális támogatások mellett általános élénkítésre is szüksége van Nielsen szerint. Kiemeli Hongkong és Szingapúr példáját, akik az összes háztartásnak fizettek bizonyos összegű támogatást, és az Egyesült Államokban is valami hasonló készül. Ahogy Nielsen fogalmazott: a kormányzat inkább tegyen meg a kelleténél többet, mint kevesebbet. Arra is kitér az elemzésben, hogy az európai szintű szolidaritásnak is eljött az ideje. Németországban is egyre több közgazdász sürgeti a közös európai kötvényeket, amelyek segítenének a bajba jutott államok államadósságának finanszírozásában. Ahogy ő fogalmaz: Remélem, a döntéshozók hamarosan lépni fognak, mert mikor, ha most nem? Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozá

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozások okozta károkozás miatt az országa gazdasága - társadalma feleslegesen tönkremegy, járvány után persze a kormánya is belebukik. Úgy tűnik, ezt tudják Orbánék is, mert miniszterelnökünk a "miért nincs kijárási tilalom" kérdésre fentihez hasonlóan érvelt az ellen.<br><br>Ezért nincs értelme követelni, hogy abszolút senki se l Tuesday 24 March 2020 05:59 PM UTC+00 Ha szerepelni fog a történelemkönyvekben a koronavírus, akkor biztos vagyok benne, hogy a múlt hétről úgy írnak majd, hogy ez volt az az időszak, amikor a döntéshozók megértették a helyzet súlyát, és elkezdtek összehangoltan dönteni, hogy a koronavírust megállítsák és a gazdasági hatásait enyhítsék. - kezdi elemzését az UniCredit Bank főközgazdásza, Erik F. Nielsen. Abban azonban már nem biztos az elemző, hogy mindez a gyors piaci fordulattal is együtt jár majd. Leginkább az a kérdés, hogy a járványgörbék mikor kezdenek majd laposodni, a piacok pedig az aktuális GDP-adatokat fogják követni, mondja Nielsen, aki az elemzésében megvizsgálta a V, az U, az L és a W alakú görbék forgatókönyvének esélyeit. A költségvetési csomagokat folyamatosan jelentik be a kormányok, és a közgazdász szerint az irány jó, de ahogy ő fogalmaz: „még mindig nem elég". Különösen aggódik Olaszország miatt, ahol a kormányzat nem tett kellően határozott lépéseket a kkv-k és a háztartások megsegítésére. Ami viszont izgalmas Nielsen szerint, hogy a járvány gazdasági hatásai ellen olyan páneurópai megoldások születnek, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban nem látott döntések születnek Annak ellenére, hogy a szigorú kínai intézkedések egyértelmű sikert hoztak, és a WHO is a szociális interakciók felfüggesztését javasolja, a legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is csak a múlt héten hozták meg a szokásos intézkedéseket – Nielsen kiemeli, hogy a szövetségi államok hatásköre korlátozott ebben a kérdésben, itt azonban jelentős eltérés mutatkozott például Angela Merkel és Donald Trump hozzáállása között: előbbi erőteljesebb ajánlásokat fogalmazott meg az államoknak, utóbbi kevésbé. A lezárások hatalmas gazdasági kockázatait látva a kormányok olyan fiskális intézkedéseket hoznak meg a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások megmentésére, amilyenekre korábban soha nem volt példa a közgazdász szerint. A piacok leolvadásának megelőzésére a jegybankok tandenben jelentették be a hatalmas összegű monetáris expanziót, és ígéretet tettek a fiskális erőfeszítések finanszírozására is. Ez egy teljesen új világot jelent, ami üdvözlendő. - írja Nielsen az elemzésben. Hozzáteszi, a legnagyobb súlyú jegybankok egyben koordinált lazítást hajtottak végre , hogy megakadályozzák a világszerte fennálló dolláradósságok miatti féktelen eladási hullámot. Ennek hatására a legtöbb eszközosztályban stabilizálódtak a piacok csütörtökre-péntekre, ami így felveti a kérdést, hogy az összehangolt lépés elegendő lesz-e a piacok stabilizálásra, vagy a piacok megnyugvásához előbb meg kell várnunk a járványgörbék laposodását és a lezárások gazdaságra gyakorolt tényleges hatását – az elemző maga az utóbbi mellett foglalt állást. A közgazdász szerint ha a történelmi példákból indulunk ki, akkor reménykedhetünk, hogy a legrosszabb időszak már mögöttünk van a tőzsdéken. Úgy látszik ugyanis, hogy az amerikai kötvényhozamok már a természetes mélypontjuk környékén vannak – feltéve, hogy a Fed nem gondolja meg magát, és nem löki a kamatokat negatív tartományba. A német kötvényhozamok esése szintén megállhat, miután a kormány bejelentette a jelentős összegű segélycsomagot, és nem habozott elengedni a deficitet egészen a GDP 5%-ig. A hajlandóság a szükséges költekezésre tehát végre az eurózónán belül is megvan – írja Nielsen. Kapcsolódó cikkünk 2020. 03. 23. Történelmi lépés Németországban, soha nem látott mértékű segélycsomagról döntöttek Merkelék Eközben a legtöbb részvényindex épp eléri a korábbi nagy válságokhoz köthető fordulópontok szintjét. Az EKB széleskörű eszközvásárlási programját és annak rugalmasságát látva nehéz nem arra következtetni Nielsen szerint, hogy a kötvényhozamok nem rögzülnek ezen a szinten. Az UniCredit vezető közgazdásza azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban: Egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi példák jó útmutatók lesznek a mai, precedens nélküli helyzetre! A kormányzatok ilyen mértékű támogatása az érintett szektorokban, vállalatok millióinak életben tartása, és ezzel a háztartások megélhetésének támogatása , valamint a jegybankok gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosító intézkedései olyan lépések, amelyeket békeidőben egyáltalán nem tudnánk elképzelni. Nielsen számára ez több kérdést vet fel számára, mint amennyit megválaszol. Mielőtt még elkezdünk az optimális eszközárról gondolkodni, elsődlegesen azt a kérdést kell feltennünk, hogy hogyan és mikor fogunk ezen túljutni, és milyen világ vár ránk ezután. - írja. A lehetséges forgatókönyvek: V, U, W vagy L alakú GDP-pálya? Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasága is visszaesésben van. A januári és februári számok miatt a márciusi összeomlás ellenére az első negyedév mérsékelt lesz, a második negyedévben azonban hatalmas, két számjegyű visszaesést láthatunk majd. Remélhetőleg egy „V" alakú GDP-pályát látunk majd, amelynek az alja a második negyedévben van, a felívelő szára pedig a második évben, de kevésbé jó, de még mindig nem rossz esetben egy „U" alakú pályában bízhatunk elnyújtott mélyponttal, amikor a felpattanás késő nyárra, illetve őszre tolódik majd. Megvan a kockázata viszont annak is, hogy egy „W" alakú pályára állunk, amikor a következő években a felpattanások és az összeomlások egymást követik majd, vagy akár egy „L" alakú görbe is szóba jöhet, amikor a gazdasági aktivitás végérvényesen csökken. Nielsen szerint az alábbi négy kulcstényező dönti el, hogy milyen pályára áll majd a GDP-görbe: Elsősorban a járványgörbék alakjára kell figyelni, első körben arra, hogy mikor laposodnak el. A fejlődésnek a kínai példát kell követnie: ha így lesz, akkor Olaszországban egy vagy két héten belül kell laposodnia a görbének, amikor csökken az új esetek száma, Franciaország, Spanyolország és Németország pedig 7-10 napos késéssel követheti Olaszországot. Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak további két hétre lesz ehhez szüksége. Fontos azonban tudni, hogy a teljesen eltérő tesztelési eljárások miatt nem kizárt, hogy a járványgörbék értelmüket veszítik. Másodsorban az is fontos tényező lesz, hogy a járványgörbék laposodása után mennyi idővel kezdik a kormányok feloldani a vállalkozásokat érintő korlátozásokat, illetve az sem utolsó szempont, hogy a társadalomban uralkodó félelem mennyire lassítja majd a normalizálódást. Az görbe ellaposodása után még két hetet biztosan várni kell Nielsen szerint, mire a korlátozásokat elkezdik feloldani – és még ehhez képest is minden bizonnyal további hetekkel kell számolnunk. A közgazdász szerint legalább 6-8 hétre vagyunk attól, hogy a korlátozásokat elkezdjék feloldani. Harmadrészt viszont Nielsen attól tart, hogy csak a szigorú korlátozások fenntartása közepette tudjuk a vírust fenntartani (vagy akár szezonálissá is válhat, mint az influenza), így eredményeket érhetünk el ugyan a terjedés lassítása terén, de a nyári korlátozások feloldása után a járvány az év utolsó szakaszán ismét visszatér. Ez pedig azt jelentené, hogy a gazdaságunk W-alakú pályára áll több egymást követő felpattanással és összeomlással, amíg piacra nem dobják a vírus ellenszerét (a jelenlegi állás szerint 12-18 hónap múlva), vagy az úgynevezett nyájimmunitás ki nem alakul – ehhez megint csak több hónap kell (a közgazdász példaként a briteket emeli ki: úgy tűnik számára, hogy a brit miniszterelnök pénteki bejelentése arra utal, hogy a következő 12 hónapban a szigetországban egy W alakú pálya hatásainak menedzselésére készülnek). Negyedszer nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy a döntéshozók intézkedései mennyire lesznek eredményesek. Arra emlékeztet, hogy a kínai kormány nem csak szigorú lezárásokról döntött, de egyben azonnal fiskális lépéseket tett az ezáltal bajba jutott vállalatok és háztartások célzott megsegítésére, valamint általános élénkítést is végrehajtott. Európában és az Egyesült Államokban komoly veszélye van az L-alakú GDP-pályának. Ez a veszély akkor történhet meg, ha a szigorú lezárások nem járnak együtt agresszív lépésekkel az egyébként jól működő vállalatok célzott életben tartására, emellé persze általános élénkítésre is szükség lesz a közgazdász szerint. Ha ez elmarad, akkor Nielsen szerint a háztartások és a kkv-k mai likviditási válsága fizetésképtelenségi válságot eredményezne. Erik Nielsen leginkább Olaszország (az eddigi „félénk" lépések miatt) és az Egyesült Államok (esetükben a célzott intézkedéseket hiányolja) miatt aggódik – bár utóbbi esetén a rugalmas amerikai gazdaság enyhítené az „L" lapos szárának élettartamát. Nagyon csúnya összeomlás lehet ebből  Nagyon nehéz megjósolni, hogy a visszaesés mértéke mekkora lesz, de ha figyelembe vesszük a legjobban érintet ágazatokban tapasztalt visszaesést, és ha azzal számolunk, hogy a kibocsátás normalizálódik 2020 második felére, akkor az idén -5 és -10% között alakulhat a növekedés az országokban. Nem kell mondanom, hogy ez a legoptimistább, „V" alakú forgatókönyv szerint van így. Ha egy „U" alakú GDP-pályával számolunk, akkor az éves visszaesés akár -10, -15% is lehet. - mondja. Ez azonban nem a legrosszabb forgatókönyv: ha a „W" vagy az „L" pálya valósul meg, akkor az összeomlás mértéke -20 vagy 30%-os recessziót is eredményezhet. Nielsen szerint nem elképzelhető, hogy a 2021-es növekedés megközelíti a 2019-es szintet, ha kiderül, hogy az idei recesszió akár 10%-os is lehet. Ha pedig -20 és -30%-os lesz a visszaesés, akkor akár egy generációba is kerülhet, mire a korábban általunk élvezett szintre nő vissza a GDP. Enyhe iróniával hozzáteszi: ezt látva gondolkodjunk el a részvények árazásáról… Hogyan kerüljük el a „W" és az „L" forgatókönyveket? Az eddig lépések az érintett vállalatok és a munkavállalók megsegítésére jók a közgazdász szerint, de nem elegendőek. Szerinte nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kis- és közepes vállalatok életben tartásának érdekében - kiemeli Olaszország helyzetét, ahol rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a vállalatok, ennek ellenére a kormányzat eddig nem tett érdemi  lépéseket a megmentésükre. Ha Olaszországban ezek a vállalatok tönkremennek, akkor az országnak esélye sem lesz a többi országban esetlegesen tapasztalt „V" alakú felívelésre, mert a kkv-k nagy súlya miatt a GDP akár 20-30%-os visszaesést is elszenvedhet. Ekkor Olaszországra az „L" alakú GDP-pálya várna. Ha az olaszok nem hoznak azonnali és jelentős lépéseket a kis- és középválallalatok megmentésére, akkor a bankrendszer is összeomlik, és mielőtt még észbe kapnánk, az olasz államadósság a GDP-hez képest jelentősen megugrik. A célzott fiskális támogatások mellett általános élénkítésre is szüksége van Nielsen szerint. Kiemeli Hongkong és Szingapúr példáját, akik az összes háztartásnak fizettek bizonyos összegű támogatást, és az Egyesült Államokban is valami hasonló készül. Ahogy Nielsen fogalmazott: a kormányzat inkább tegyen meg a kelleténél többet, mint kevesebbet. Kapcsolódó cikkünk 2020. 03. 16. Íme a koronavírus láncreakciója, amitől bedőlhet az olasz gazdaság és beleremeghet az eurózóna Arra is kitér az elemzésben, hogy az európai szintű szolidaritásnak is eljött az ideje. Németországban is egyre több közgazdász sürgeti a közös európai kötvényeket, amelyek segítenének a bajba jutott államok államadósságának finanszírozásában. Ahogy ő fogalmaz: Remélem, a döntéshozók hamarosan lépni fognak, mert mikor, ha most nem? Címlapkép: Getty Images Címkék: kína, költségvetés, gazdaság, recesszió, elemző, angela merkel, olaszország, járvány, koronavírus

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van kiderül, az csak mese. Amúgy az ide nyugatról kiszórt, ottaninál tudatosan rosszabb minőségű termékekből is ez látszik! Tuesday 24 March 2020 06:48 PM UTC+00 Szijjártó Péter kedden fogadta Tuan Csie-lung kínai nagykövetet. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kína külön hálás Magyarországnak, amiért elsőként nyújtott segítséget Kínának a koronavírus-járvány kitörésekor. Kína pedig viszonozza a segítséget - tette hozzá. A miniszter megköszönte Kína hozzájárulását. Elmondta, hogy már eddig is érkezett és a következő napokban, sőt hetekben is több repülőgépnyi szállítmányt vár Magyarország, amelyek több száz tonnányi védekezéshez szükséges anyagot fognak hozni Magyarországra Kínából. Címlapkép: Getty Images Címkék: kína, szijjártó péter, koronavírus

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozá

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozások okozta károkozás miatt az országa gazdasága - társadalma feleslegesen tönkremegy, járvány után persze a kormánya is belebukik. Úgy tűnik, ezt tudják Orbánék is, mert miniszterelnökünk a "miért nincs kijárási tilalom" kérdésre fentihez hasonlóan érvelt az ellen.<br><br>Ezért nincs értelme követelni, hogy abszolút senki se l Tuesday 24 March 2020 05:59 PM UTC+00 Ha szerepelni fog a történelemkönyvekben a koronavírus, akkor biztos vagyok benne, hogy a múlt hétről úgy írnak majd, hogy ez volt az az időszak, amikor a döntéshozók megértették a helyzet súlyát, és elkezdtek összehangoltan dönteni, hogy a koronavírust megállítsák és a gazdasági hatásait enyhítsék. - kezdi elemzését az UniCredit Bank főközgazdásza, Erik F. Nielsen. Abban azonban már nem biztos az elemző, hogy mindez a gyors piaci fordulattal is együtt jár majd. Leginkább az a kérdés, hogy a járványgörbék mikor kezdenek majd laposodni, a piacok pedig az aktuális GDP-adatokat fogják követni, mondja Nielsen, aki az elemzésében megvizsgálta a V, az U, az L és a W alakú görbék forgatókönyvének esélyeit. A költségvetési csomagokat folyamatosan jelentik be a kormányok, és a közgazdász szerint az irány jó, de ahogy ő fogalmaz: „még mindig nem elég". Különösen aggódik Olaszország miatt, ahol a kormányzat nem tett kellően határozott lépéseket a kkv-k és a háztartások megsegítésére. Ami viszont izgalmas Nielsen szerint, hogy a járvány gazdasági hatásai ellen olyan páneurópai megoldások születnek, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban nem látott döntések születnek Annak ellenére, hogy a szigorú kínai intézkedések egyértelmű sikert hoztak, és a WHO is a szociális interakciók felfüggesztését javasolja, a legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is csak a múlt héten hozták meg a szokásos intézkedéseket – Nielsen kiemeli, hogy a szövetségi államok hatásköre korlátozott ebben a kérdésben, itt azonban jelentős eltérés mutatkozott például Angela Merkel és Donald Trump hozzáállása között: előbbi erőteljesebb ajánlásokat fogalmazott meg az államoknak, utóbbi kevésbé. A lezárások hatalmas gazdasági kockázatait látva a kormányok olyan fiskális intézkedéseket hoznak meg a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások megmentésére, amilyenekre korábban soha nem volt példa a közgazdász szerint. A piacok leolvadásának megelőzésére a jegybankok tandenben jelentették be a hatalmas összegű monetáris expanziót, és ígéretet tettek a fiskális erőfeszítések finanszírozására is. Ez egy teljesen új világot jelent, ami üdvözlendő. - írja Nielsen az elemzésben. Hozzáteszi, a legnagyobb súlyú jegybankok egyben koordinált lazítást hajtottak végre , hogy megakadályozzák a világszerte fennálló dolláradósságok miatti féktelen eladási hullámot. Ennek hatására a legtöbb eszközosztályban stabilizálódtak a piacok csütörtökre-péntekre, ami így felveti a kérdést, hogy az összehangolt lépés elegendő lesz-e a piacok stabilizálásra, vagy a piacok megnyugvásához előbb meg kell várnunk a járványgörbék laposodását és a lezárások gazdaságra gyakorolt tényleges hatását – az elemző maga az utóbbi mellett foglalt állást. A közgazdász szerint ha a történelmi példákból indulunk ki, akkor reménykedhetünk, hogy a legrosszabb időszak már mögöttünk van a tőzsdéken. Úgy látszik ugyanis, hogy az amerikai kötvényhozamok már a természetes mélypontjuk környékén vannak – feltéve, hogy a Fed nem gondolja meg magát, és nem löki a kamatokat negatív tartományba. A német kötvényhozamok esése szintén megállhat, miután a kormány bejelentette a jelentős összegű segélycsomagot, és nem habozott elengedni a deficitet egészen a GDP 5%-ig. A hajlandóság a szükséges költekezésre tehát végre az eurózónán belül is megvan – írja Nielsen. Kapcsolódó cikkünk 2020. 03. 23. Történelmi lépés Németországban, soha nem látott mértékű segélycsomagról döntöttek Merkelék Eközben a legtöbb részvényindex épp eléri a korábbi nagy válságokhoz köthető fordulópontok szintjét. Az EKB széleskörű eszközvásárlási programját és annak rugalmasságát látva nehéz nem arra következtetni Nielsen szerint, hogy a kötvényhozamok nem rögzülnek ezen a szinten. Az UniCredit vezető közgazdásza azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban: Egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi példák jó útmutatók lesznek a mai, precedens nélküli helyzetre! A kormányzatok ilyen mértékű támogatása az érintett szektorokban, vállalatok millióinak életben tartása, és ezzel a háztartások megélhetésének támogatása , valamint a jegybankok gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosító intézkedései olyan lépések, amelyeket békeidőben egyáltalán nem tudnánk elképzelni. Nielsen számára ez több kérdést vet fel számára, mint amennyit megválaszol. Mielőtt még elkezdünk az optimális eszközárról gondolkodni, elsődlegesen azt a kérdést kell feltennünk, hogy hogyan és mikor fogunk ezen túljutni, és milyen világ vár ránk ezután. - írja. A lehetséges forgatókönyvek: V, U, W vagy L alakú GDP-pálya? Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasága is visszaesésben van. A januári és februári számok miatt a márciusi összeomlás ellenére az első negyedév mérsékelt lesz, a második negyedévben azonban hatalmas, két számjegyű visszaesést láthatunk majd. Remélhetőleg egy „V" alakú GDP-pályát látunk majd, amelynek az alja a második negyedévben van, a felívelő szára pedig a második évben, de kevésbé jó, de még mindig nem rossz esetben egy „U" alakú pályában bízhatunk elnyújtott mélyponttal, amikor a felpattanás késő nyárra, illetve őszre tolódik majd. Megvan a kockázata viszont annak is, hogy egy „W" alakú pályára állunk, amikor a következő években a felpattanások és az összeomlások egymást követik majd, vagy akár egy „L" alakú görbe is szóba jöhet, amikor a gazdasági aktivitás végérvényesen csökken. Nielsen szerint az alábbi négy kulcstényező dönti el, hogy milyen pályára áll majd a GDP-görbe: Elsősorban a járványgörbék alakjára kell figyelni, első körben arra, hogy mikor laposodnak el. A fejlődésnek a kínai példát kell követnie: ha így lesz, akkor Olaszországban egy vagy két héten belül kell laposodnia a görbének, amikor csökken az új esetek száma, Franciaország, Spanyolország és Németország pedig 7-10 napos késéssel követheti Olaszországot. Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak további két hétre lesz ehhez szüksége. Fontos azonban tudni, hogy a teljesen eltérő tesztelési eljárások miatt nem kizárt, hogy a járványgörbék értelmüket veszítik. Másodsorban az is fontos tényező lesz, hogy a járványgörbék laposodása után mennyi idővel kezdik a kormányok feloldani a vállalkozásokat érintő korlátozásokat, illetve az sem utolsó szempont, hogy a társadalomban uralkodó félelem mennyire lassítja majd a normalizálódást. Az görbe ellaposodása után még két hetet biztosan várni kell Nielsen szerint, mire a korlátozásokat elkezdik feloldani – és még ehhez képest is minden bizonnyal további hetekkel kell számolnunk. A közgazdász szerint legalább 6-8 hétre vagyunk attól, hogy a korlátozásokat elkezdjék feloldani. Harmadrészt viszont Nielsen attól tart, hogy csak a szigorú korlátozások fenntartása közepette tudjuk a vírust fenntartani (vagy akár szezonálissá is válhat, mint az influenza), így eredményeket érhetünk el ugyan a terjedés lassítása terén, de a nyári korlátozások feloldása után a járvány az év utolsó szakaszán ismét visszatér. Ez pedig azt jelentené, hogy a gazdaságunk W-alakú pályára áll több egymást követő felpattanással és összeomlással, amíg piacra nem dobják a vírus ellenszerét (a jelenlegi állás szerint 12-18 hónap múlva), vagy az úgynevezett nyájimmunitás ki nem alakul – ehhez megint csak több hónap kell (a közgazdász példaként a briteket emeli ki: úgy tűnik számára, hogy a brit miniszterelnök pénteki bejelentése arra utal, hogy a következő 12 hónapban a szigetországban egy W alakú pálya hatásainak menedzselésére készülnek). Negyedszer nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy a döntéshozók intézkedései mennyire lesznek eredményesek. Arra emlékeztet, hogy a kínai kormány nem csak szigorú lezárásokról döntött, de egyben azonnal fiskális lépéseket tett az ezáltal bajba jutott vállalatok és háztartások célzott megsegítésére, valamint általános élénkítést is végrehajtott. Európában és az Egyesült Államokban komoly veszélye van az L-alakú GDP-pályának. Ez a veszély akkor történhet meg, ha a szigorú lezárások nem járnak együtt agresszív lépésekkel az egyébként jól működő vállalatok célzott életben tartására, emellé persze általános élénkítésre is szükség lesz a közgazdász szerint. Ha ez elmarad, akkor Nielsen szerint a háztartások és a kkv-k mai likviditási válsága fizetésképtelenségi válságot eredményezne. Erik Nielsen leginkább Olaszország (az eddigi „félénk" lépések miatt) és az Egyesült Államok (esetükben a célzott intézkedéseket hiányolja) miatt aggódik – bár utóbbi esetén a rugalmas amerikai gazdaság enyhítené az „L" lapos szárának élettartamát. Nagyon csúnya összeomlás lehet ebből  Nagyon nehéz megjósolni, hogy a visszaesés mértéke mekkora lesz, de ha figyelembe vesszük a legjobban érintet ágazatokban tapasztalt visszaesést, és ha azzal számolunk, hogy a kibocsátás normalizálódik 2020 második felére, akkor az idén -5 és -10% között alakulhat a növekedés az országokban. Nem kell mondanom, hogy ez a legoptimistább, „V" alakú forgatókönyv szerint van így. Ha egy „U" alakú GDP-pályával számolunk, akkor az éves visszaesés akár -10, -15% is lehet. - mondja. Ez azonban nem a legrosszabb forgatókönyv: ha a „W" vagy az „L" pálya valósul meg, akkor az összeomlás mértéke -20 vagy 30%-os recessziót is eredményezhet. Nielsen szerint nem elképzelhető, hogy a 2021-es növekedés megközelíti a 2019-es szintet, ha kiderül, hogy az idei recesszió akár 10%-os is lehet. Ha pedig -20 és -30%-os lesz a visszaesés, akkor akár egy generációba is kerülhet, mire a korábban általunk élvezett szintre nő vissza a GDP. Enyhe iróniával hozzáteszi: ezt látva gondolkodjunk el a részvények árazásáról… Hogyan kerüljük el a „W" és az „L" forgatókönyveket? Az eddig lépések az érintett vállalatok és a munkavállalók megsegítésére jók a közgazdász szerint, de nem elegendőek. Szerinte nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kis- és közepes vállalatok életben tartásának érdekében - kiemeli Olaszország helyzetét, ahol rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a vállalatok, ennek ellenére a kormányzat eddig nem tett érdemi  lépéseket a megmentésükre. Ha Olaszországban ezek a vállalatok tönkremennek, akkor az országnak esélye sem lesz a többi országban esetlegesen tapasztalt „V" alakú felívelésre, mert a kkv-k nagy súlya miatt a GDP akár 20-30%-os visszaesést is elszenvedhet. Ekkor Olaszországra az „L" alakú GDP-pálya várna. Ha az olaszok nem hoznak azonnali és jelentős lépéseket a kis- és középválallalatok megmentésére, akkor a bankrendszer is összeomlik, és mielőtt még észbe kapnánk, az olasz államadósság a GDP-hez képest jelentősen megugrik. A célzott fiskális támogatások mellett általános élénkítésre is szüksége van Nielsen szerint. Kiemeli Hongkong és Szingapúr példáját, akik az összes háztartásnak fizettek bizonyos összegű támogatást, és az Egyesült Államokban is valami hasonló készül. Ahogy Nielsen fogalmazott: a kormányzat inkább tegyen meg a kelleténél többet, mint kevesebbet. Kapcsolódó cikkünk 2020. 03. 16. Íme a koronavírus láncreakciója, amitől bedőlhet az olasz gazdaság és beleremeghet az eurózóna Arra is kitér az elemzésben, hogy az európai szintű szolidaritásnak is eljött az ideje. Németországban is egyre több közgazdász sürgeti a közös európai kötvényeket, amelyek segítenének a bajba jutott államok államadósságának finanszírozásában. Ahogy ő fogalmaz: Remélem, a döntéshozók hamarosan lépni fognak, mert mikor, ha most nem? Címlapkép: Getty Images Címkék: kína, költségvetés, gazdaság, recesszió, elemző, angela merkel, olaszország, járvány, koronavírus

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Az EU szolidaritása sehol semmil. Sőt, német kikötőkben LEFOGLALTÁK a már kifizetett, ide útban levő szállítmányainkat is. NINCS egyesült egyenrangú Európa, amint baj van kiderül, az csak mese. Amúgy az ide nyugatról kiszórt, ottaninál tudatosan rosszabb minőségű termékekből is ez látszik! Tuesday 24 March 2020 06:48 PM UTC+00 Szijjártó Péter kedden fogadta Tuan Csie-lung kínai nagykövetet. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Kína külön hálás Magyarországnak, amiért elsőként nyújtott segítséget Kínának a koronavírus-járvány kitörésekor. Kína pedig viszonozza a segítséget - tette hozzá. A miniszter megköszönte Kína hozzájárulását. Elmondta, hogy már eddig is érkezett és a következő napokban, sőt hetekben is több repülőgépnyi szállítmányt vár Magyarország, amelyek több száz tonnányi védekezéshez szükséges anyagot fognak hozni Magyarországra Kínából. Címlapkép: Getty Images Címkék: kína, szijjártó péter, koronavírus

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.