FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozá

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A kontaktok, vírus átadási vektorok számát kell csökkenteni, viszont aki vezetőként feleslegesen nehezíti akár az emberek, akár a gazdaság életét, az ésszerűtlen korlátozások okozta károkozás miatt az országa gazdasága - társadalma feleslegesen tönkremegy, járvány után persze a kormánya is belebukik. Úgy tűnik, ezt tudják Orbánék is, mert miniszterelnökünk a "miért nincs kijárási tilalom" kérdésre fentihez hasonlóan érvelt az ellen.Ezért nincs értelme követelni, hogy abszolút senki se léphessen Tuesday 24 March 2020 05:59 PM UTC+00 Ha szerepelni fog a történelemkönyvekben a koronavírus, akkor biztos vagyok benne, hogy a múlt hétről úgy írnak majd, hogy ez volt az az időszak, amikor a döntéshozók megértették a helyzet súlyát, és elkezdtek összehangoltan dönteni, hogy a koronavírust megállítsák és a gazdasági hatásait enyhítsék. - kezdi elemzését az UniCredit Bank főközgazdásza, Erik F. Nielsen. Abban azonban már nem biztos az elemző, hogy mindez a gyors piaci fordulattal is együtt jár majd. Leginkább az a kérdés, hogy a járványgörbék mikor kezdenek majd laposodni, a piacok pedig az aktuális GDP-adatokat fogják követni, mondja Nielsen, aki az elemzésében megvizsgálta a V, az U, az L és a W alakú görbék forgatókönyvének esélyeit. A költségvetési csomagokat folyamatosan jelentik be a kormányok, és a közgazdász szerint az irány jó, de ahogy ő fogalmaz: „még mindig nem elég". Különösen aggódik Olaszország miatt, ahol a kormányzat nem tett kellően határozott lépéseket a kkv-k és a háztartások megsegítésére. Ami viszont izgalmas Nielsen szerint, hogy a járvány gazdasági hatásai ellen olyan páneurópai megoldások születnek, amelyekre korábban nem volt példa. Korábban nem látott döntések születnek Annak ellenére, hogy a szigorú kínai intézkedések egyértelmű sikert hoztak, és a WHO is a szociális interakciók felfüggesztését javasolja, a legtöbb európai ország és az Egyesült Államok is csak a múlt héten hozták meg a szokásos intézkedéseket – Nielsen kiemeli, hogy a szövetségi államok hatásköre korlátozott ebben a kérdésben, itt azonban jelentős eltérés mutatkozott például Angela Merkel és Donald Trump hozzáállása között: előbbi erőteljesebb ajánlásokat fogalmazott meg az államoknak, utóbbi kevésbé. A lezárások hatalmas gazdasági kockázatait látva a kormányok olyan fiskális intézkedéseket hoznak meg a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások megmentésére, amilyenekre korábban soha nem volt példa a közgazdász szerint. A piacok leolvadásának megelőzésére a jegybankok tandenben jelentették be a hatalmas összegű monetáris expanziót, és ígéretet tettek a fiskális erőfeszítések finanszírozására is. Ez egy teljesen új világot jelent, ami üdvözlendő. - írja Nielsen az elemzésben. Hozzáteszi, a legnagyobb súlyú jegybankok egyben koordinált lazítást hajtottak végre , hogy megakadályozzák a világszerte fennálló dolláradósságok miatti féktelen eladási hullámot. Ennek hatására a legtöbb eszközosztályban stabilizálódtak a piacok csütörtökre-péntekre, ami így felveti a kérdést, hogy az összehangolt lépés elegendő lesz-e a piacok stabilizálásra, vagy a piacok megnyugvásához előbb meg kell várnunk a járványgörbék laposodását és a lezárások gazdaságra gyakorolt tényleges hatását – az elemző maga az utóbbi mellett foglalt állást. A közgazdász szerint ha a történelmi példákból indulunk ki, akkor reménykedhetünk, hogy a legrosszabb időszak már mögöttünk van a tőzsdéken. Úgy látszik ugyanis, hogy az amerikai kötvényhozamok már a természetes mélypontjuk környékén vannak – feltéve, hogy a Fed nem gondolja meg magát, és nem löki a kamatokat negatív tartományba. A német kötvényhozamok esése szintén megállhat, miután a kormány bejelentette a jelentős összegű segélycsomagot, és nem habozott elengedni a deficitet egészen a GDP 5%-ig. A hajlandóság a szükséges költekezésre tehát végre az eurózónán belül is megvan – írja Nielsen. Eközben a legtöbb részvényindex épp eléri a korábbi nagy válságokhoz köthető fordulópontok szintjét. Az EKB széleskörű eszközvásárlási programját és annak rugalmasságát látva nehéz nem arra következtetni Nielsen szerint, hogy a kötvényhozamok nem rögzülnek ezen a szinten. Az UniCredit vezető közgazdásza azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban: Egyáltalán nem biztos, hogy a történelmi példák jó útmutatók lesznek a mai, precedens nélküli helyzetre! A kormányzatok ilyen mértékű támogatása az érintett szektorokban, vállalatok millióinak életben tartása, és ezzel a háztartások megélhetésének támogatása , valamint a jegybankok gyakorlatilag korlátlan likviditást biztosító intézkedései olyan lépések, amelyeket békeidőben egyáltalán nem tudnánk elképzelni. Nielsen számára ez több kérdést vet fel számára, mint amennyit megválaszol. Mielőtt még elkezdünk az optimális eszközárról gondolkodni, elsődlegesen azt a kérdést kell feltennünk, hogy hogyan és mikor fogunk ezen túljutni, és milyen világ vár ránk ezután. - írja. A lehetséges forgatókönyvek: V, U, W vagy L alakú GDP-pálya? Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasága is visszaesésben van. A januári és februári számok miatt a márciusi összeomlás ellenére az első negyedév mérsékelt lesz, a második negyedévben azonban hatalmas, két számjegyű visszaesést láthatunk majd. Remélhetőleg egy „V" alakú GDP-pályát látunk majd, amelynek az alja a második negyedévben van, a felívelő szára pedig a második évben, de kevésbé jó, de még mindig nem rossz esetben egy „U" alakú pályában bízhatunk elnyújtott mélyponttal, amikor a felpattanás késő nyárra, illetve őszre tolódik majd. Megvan a kockázata viszont annak is, hogy egy „W" alakú pályára állunk, amikor a következő években a felpattanások és az összeomlások egymást követik majd, vagy akár egy „L" alakú görbe is szóba jöhet, amikor a gazdasági aktivitás végérvényesen csökken. Nielsen szerint az alábbi négy kulcstényező dönti el, hogy milyen pályára áll majd a GDP-görbe: Elsősorban a járványgörbék alakjára kell figyelni, első körben arra, hogy mikor laposodnak el. A fejlődésnek a kínai példát kell követnie: ha így lesz, akkor Olaszországban egy vagy két héten belül kell laposodnia a görbének, amikor csökken az új esetek száma, Franciaország, Spanyolország és Németország pedig 7-10 napos késéssel követheti Olaszországot. Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak további két hétre lesz ehhez szüksége. Fontos azonban tudni, hogy a teljesen eltérő tesztelési eljárások miatt nem kizárt, hogy a járványgörbék értelmüket veszítik. Másodsorban az is fontos tényező lesz, hogy a járványgörbék laposodása után mennyi idővel kezdik a kormányok feloldani a vállalkozásokat érintő korlátozásokat, illetve az sem utolsó szempont, hogy a társadalomban uralkodó félelem mennyire lassítja majd a normalizálódást. Az görbe ellaposodása után még két hetet biztosan várni kell Nielsen szerint, mire a korlátozásokat elkezdik feloldani – és még ehhez képest is minden bizonnyal további hetekkel kell számolnunk. A közgazdász szerint legalább 6-8 hétre vagyunk attól, hogy a korlátozásokat elkezdjék feloldani. Harmadrészt viszont Nielsen attól tart, hogy csak a szigorú korlátozások fenntartása közepette tudjuk a vírust fenntartani (vagy akár szezonálissá is válhat, mint az influenza), így eredményeket érhetünk el ugyan a terjedés lassítása terén, de a nyári korlátozások feloldása után a járvány az év utolsó szakaszán ismét visszatér. Ez pedig azt jelentené, hogy a gazdaságunk W-alakú pályára áll több egymást követő felpattanással és összeomlással, amíg piacra nem dobják a vírus ellenszerét (a jelenlegi állás szerint 12-18 hónap múlva), vagy az úgynevezett nyájimmunitás ki nem alakul – ehhez megint csak több hónap kell (a közgazdász példaként a briteket emeli ki: úgy tűnik számára, hogy a brit miniszterelnök pénteki bejelentése arra utal, hogy a következő 12 hónapban a szigetországban egy W alakú pálya hatásainak menedzselésére készülnek). Negyedszer nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy a döntéshozók intézkedései mennyire lesznek eredményesek. Arra emlékeztet, hogy a kínai kormány nem csak szigorú lezárásokról döntött, de egyben azonnal fiskális lépéseket tett az ezáltal bajba jutott vállalatok és háztartások célzott megsegítésére, valamint általános élénkítést is végrehajtott. Európában és az Egyesült Államokban komoly veszélye van az L-alakú GDP-pályának. Ez a veszély akkor történhet meg, ha a szigorú lezárások nem járnak együtt agresszív lépésekkel az egyébként jól működő vállalatok célzott életben tartására, emellé persze általános élénkítésre is szükség lesz a közgazdász szerint. Ha ez elmarad, akkor Nielsen szerint a háztartások és a kkv-k mai likviditási válsága fizetésképtelenségi válságot eredményezne. Erik Nielsen leginkább Olaszország (az eddigi „félénk" lépések miatt) és az Egyesült Államok (esetükben a célzott intézkedéseket hiányolja) miatt aggódik – bár utóbbi esetén a rugalmas amerikai gazdaság enyhítené az „L" lapos szárának élettartamát. Nagyon csúnya összeomlás lehet ebből  Nagyon nehéz megjósolni, hogy a visszaesés mértéke mekkora lesz, de ha figyelembe vesszük a legjobban érintet ágazatokban tapasztalt visszaesést, és ha azzal számolunk, hogy a kibocsátás normalizálódik 2020 második felére, akkor az idén -5 és -10% között alakulhat a növekedés az országokban. Nem kell mondanom, hogy ez a legoptimistább, „V" alakú forgatókönyv szerint van így. Ha egy „U" alakú GDP-pályával számolunk, akkor az éves visszaesés akár -10, -15% is lehet. - mondja. Ez azonban nem a legrosszabb forgatókönyv: ha a „W" vagy az „L" pálya valósul meg, akkor az összeomlás mértéke -20 vagy 30%-os recessziót is eredményezhet. Nielsen szerint nem elképzelhető, hogy a 2021-es növekedés megközelíti a 2019-es szintet, ha kiderül, hogy az idei recesszió akár 10%-os is lehet. Ha pedig -20 és -30%-os lesz a visszaesés, akkor akár egy generációba is kerülhet, mire a korábban általunk élvezett szintre nő vissza a GDP. Enyhe iróniával hozzáteszi: ezt látva gondolkodjunk el a részvények árazásáról… Hogyan kerüljük el a „W" és az „L" forgatókönyveket? Az eddig lépések az érintett vállalatok és a munkavállalók megsegítésére jók a közgazdász szerint, de nem elegendőek. Szerinte nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kis- és közepes vállalatok életben tartásának érdekében - kiemeli Olaszország helyzetét, ahol rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a vállalatok, ennek ellenére a kormányzat eddig nem tett érdemi  lépéseket a megmentésükre. Ha Olaszországban ezek a vállalatok tönkremennek, akkor az országnak esélye sem lesz a többi országban esetlegesen tapasztalt „V" alakú felívelésre, mert a kkv-k nagy súlya miatt a GDP akár 20-30%-os visszaesést is elszenvedhet. Ekkor Olaszországra az „L" alakú GDP-pálya várna. Ha az olaszok nem hoznak azonnali és jelentős lépéseket a kis- és középválallalatok megmentésére, akkor a bankrendszer is összeomlik, és mielőtt még észbe kapnánk, az olasz államadósság a GDP-hez képest jelentősen megugrik. A célzott fiskális támogatások mellett általános élénkítésre is szüksége van Nielsen szerint. Kiemeli Hongkong és Szingapúr példáját, akik az összes háztartásnak fizettek bizonyos összegű támogatást, és az Egyesült Államokban is valami hasonló készül. Ahogy Nielsen fogalmazott: a kormányzat inkább tegyen meg a kelleténél többet, mint kevesebbet. Arra is kitér az elemzésben, hogy az európai szintű szolidaritásnak is eljött az ideje. Németországban is egyre több közgazdász sürgeti a közös európai kötvényeket, amelyek segítenének a bajba jutott államok államadósságának finanszírozásában. Ahogy ő fogalmaz: Remélem, a döntéshozók hamarosan lépni fognak, mert mikor, ha most nem? Címlapkép: Getty Images

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.