FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
Photo by FBRSS.com on Friday 17 August 2018 08:21 PM UTC+00  |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2018. augusztus 17., péntek
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: Photo
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: Untitled
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
Untitled Sunday 22 July 2018 07:48 AM UTC+00 Szokatlannak, sőt ellentmondásosnak tűnhet, ha szocialista tőkésekről beszélünk, pedig ne legyenek illúzióink: a rendszerváltás pillanatában megjelenő üzletemberek nem a semmiből léptek elő. A kádári Magyarország titkai közé tartozik mind a mai napig a külkereskedelmi lobbi sikere. Mivel az ország eladósodásának legfőbb összetevője éppen a külkereskedelmi mérleg évről évre megjelenő hiánya volt, egy kis magyarázatra szorul ennek a „sikernek" a mibenléte. Az államosítások befejezése után a kommunista vezetés megvonta a kereskedési jogot a termelést végző vállalatoktól, és monopóliummal rendelkező, szakosított külkereskedelmi cégeket hozott létre ipari termékeink forgalmazására, de legfőképpen az erőltetett nehézipari termelésből hiányzó nyersanyag pótlására. A külkereskedelmi monopólium hosszú távon komoly aránytalanságokhoz vezetett. Mivel a termelést végző vállalatok nem forgalmazhatták saját termékeiket, sőt a gyártáshoz szükséges nyersanyagot, berendezéseket is a külkereskedelmi cégek hozták be az országba, helyzetük ezen a területen erősen kiszolgáltatott volt. A forgalmazásból származó haszon a külkereskedelmi vállalatoknál jelentkezett, amelyeket azonban nem terhelt a termelési költség, így nem voltak érdekeltek abban, hogy beszerzéseik során a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el, sokkal inkább a partner korrupciós hajlandósága döntött az üzletek lebonyolításakor. Az előző részben olvashattak az alkotmányos költségről és a kereskedelmi jutalékok bevett gyakorlatáról, vagyis arról, hogy a Kelet–Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokat milyen mértékben szőtte át a korrupció. Nyugat-Németország elsőként ébredt rá, hogy a vasfüggöny túloldalán óriási megrendelői potenciál rejlik, amelyet a szocialista hiánygazdaság csak fokozott. A szovjet tömb országai technológiailag jóval elmaradottabbak voltak Európa nyugati felénél, így a műszaki licencekre kiéhezett keleti piacot fel lehetett használni arra is, hogy ott kifutó termékeket, leselejtezésre váró gépsorokat értékesítsenek. A nyugati üzletkötők versengtek az impexek „kegyeiért", hiszen csak rajtuk keresztül vezethetett az út a kiszemelt piacok felé. A kenőpénzeknek köszönhetően hatalmas profit halmozódott fel a külkereskedelmi vállalatoknál, amelyet a legkülönbözőbb módon igyekeztek a cégek vezetői kivonni a gazdaságból, eltüntetni „illetéktelen" szemek elől. Nem pusztán a jutalékokból származó bevételek gazdagították a külkereskedelmi vállalatokat. Szintén az előző részben volt szó az indirekt pártfinanszírozásra kiépített pénzügyi csatornákról, amelyekkel a nyugati kommunista szervezeteket támogatta a keleti blokk. Tudjuk, hogy Magyarországról is érkeztek ezen az úton pénzek a testvérpártokhoz már a negyvenes évek második felétől, azonban az 1970-es évek elején mindez megváltozott, a magyar külkereskedelmi cégek fedésével biztosított támogatások megszűntek. Gondolhatnánk, hogy az új gazdasági mechanizmus 1968-as beindítása jótékony hatást gyakorolt a vállalati önállóságra, és a cégek megpróbálták optimalizálni működésüket, vagyis kiiktatták a kereskedelmi ügyletbe közvetítő partnerként beékelődő pártvállalatokat. Logikusnak tűnő magyarázat, azonban valami egészen más történt. A kádári külkereskedelmi lobbi elérte története legnagyobb sikerét: lehetőséget szerzett arra, hogy ezeket a pénzeket saját zsebébe csúsztassa. A külkereskedelmi lobbi a hatvanas évek folyamán erősödött meg, tagjai között pedig elsősorban a külkereskedelmi vállalatok felső vezetését, pénzügyi szakembereket és titkosszolgálati csoportokat kell keresnünk. Sok tekintetben szemben álltak a szintén a hatvanas években körvonalazódó iparvállalati lobbival, amely a termelőkapacitások összevonásával jött létre, és elsősorban a megszülető trösztök vezetői alkották. A külkereskedők erejét jelzi, hogy a trösztök képviselői hiába igyekeztek az 1968-as gazdasági reform beindításával párhuzamosan elérni, hogy cégeik visszakapják a kereskedelmi jogot, a teljes export hetven százalékát továbbra is a külker vállalatok bonyolították, és azzal is hiába kísérleteztek, hogy különadókkal és megszorításokkal kivonják a nyereséget a kereskedelmi cégektől. Ennek az igencsak sikeres lobbicsoportnak az egyik vezéralakja Salusinszky István, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnöke volt, aki korábban a katonai felderítés megnyertjeként volt kereskedelmi tanácsos Rómában. Az olasz fővárosból való visszatérése után került az MKB elnöki székébe. Ebben a pozícióban feltehetően már nem megnyertként, hanem hivatalos kapcsolatként számíthatott rá a titkosszolgálat. Salusinszky a hatvanas évek közepétől fontos szerepet játszott abban, hogy a külkereskedelmi monopólium birtokosainak lehetőségük nyíljon mindenféle különengedély nélkül leányvállalatokat alapítani a nyugati világban. Ilyen cég 1968 előtt összesen 14 működött a vasfüggöny túloldalán, ezek elsősorban titkosszolgálati fedőcégek voltak, azonban 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus beindításával a bank különleges jogokat kapott: hozzá kerültek a külföldi magyar érdekeltségek létrehozásával és működésével kapcsolatos legfontosabb teendők, valamint átvette a Magyar Nemzeti Banktól a vegyesvállalatokra vonatkozó devizahatósági feladatokat is. Az alapításhoz szükséges engedélyezés ekkor még mindig egyedi elbírálástól függött, ami nehézkesnek és bürokratikusnak bizonyult, így elmaradt a várakozásoktól a megszülető új cégek száma: évente nyolc-tíz vegyesvállalatot jegyeztek be, így a korábbi években alapított 14 vállalattal együtt 1970. december 31-én összesen negyven cég működött a nyugati világban magyar részesedéssel. A külkereskedelmi lobbi azonban nem elégedett meg félmegoldásokkal, céltudatosan képviselte saját érdekeit, aminek köszönhetően 1972. október 3-án megszületett a Pénzügyminisztérium 28/1972-es rendelete a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról, amely zöld utat engedett a külföldi székhellyel működő vegyesvállalatok alapításának. Az MKB nemcsak felügyeleti szervként és devizahatóságként vállalt szerepet a nyugati világban alapított társaságok működésében, hanem maga is több cég tulajdonosa lett. „Bankunk igyekszik saját lehetőségeinek keretein belül növelni a külföldi vegyesvállalatokkal kapcsolatos aktivitását. Mindig szem előtt tartjuk azonban, hogy a tőkeexport nem célunk, valamint hogy a külföldi vegyesvállalatok maguk sem öncélú vállalkozások" – olvashatjuk az MKB korabeli jelentésében. A vegyesvállalatok azonban éppen a tőkeexportban, vagyis a magyar népgazdaság vagyonának kimentésében játszottak igen nagy szerepet.  Szerényi Gábor rajza Az 1972-es rendelet megszületése után felgyorsult a kapitalista világban működő magyar érdekeltségű cégek alapítása, a nyolcvanas évek közepére már közel kétszáz vállalkozás működött ilyen konstrukcióban. Ezeknek egy része tisztán magyar tulajdonban volt, de a legtöbb vállalat létesítésekor külföldi tulajdonost is bevontak az üzletbe, ezzel segítve a minél jobb piaci pozíciók elérését. Jellemzően közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak, vagyis átvették a pártvállalatok helyét a Kelet–Nyugat közötti gazdasági kapcsolatokban. A vegyesvállalatok azonnal hozzákezdtek a vállalkozási szabadság nyújtotta lehetőségek kiaknázásához, és sorra alapították saját vállalataikat, amelyeket különböző adóparadicsomokban jegyeztek be – és természetesen elfelejtették ezeket bejelenteni a hazai hatóságoknál. Az így kialakult offshore hálózat igen sikeres gazdasági tevékenységet végzett, ráadásul a hazai vállalatoktól is kiszervezték a nyereséges üzleteket ezekbe a cégekbe, a profitot pedig kint tartották. Nem tudjuk, pontosan hány ilyen offshore jelleggel működő céget alapítottak a magyar külkereskedők, néhány példát azonban már ismerünk. A Metalimpex, amelynek vezetői a katonai felderítés megnyertjei voltak, a hetvenes évek közepén elsősorban Ausztriában terjeszkedett. Az általuk létrehozott és a katonai titkosszolgálat által is támogatott Intereurop nevű céget mindjárt megduplázták, hiszen létrehoztak egy azonos nevű vállalkozást Vaduzban is azért, hogy a hatóságokat minél hatékonyabban tudják kijátszani. Idehaza természetesen csak a bécsi vállalat volt bejelentve, és a cégiratok között fellelhető a trükk magyarázata is: „Az Inter-erurop Wien szolgáltatásaiért tehát adózási okokból az Intereurop Vaduz kapja az ellenszolgáltatást." Az Inter-europok születését számos cégalapítás követte, amelyek tulajdonosa már nem az anyavállalat volt, vagyis feltételezhetjük, hogy ehhez hasonlóan a legtöbb vegyesvállalat akár tucatnyi vállalkozást is indíthatott a nyugati világban. Ezen cégek többsége jól menő vállalkozásként prosperált, a Mineralimpex Mineralkontor nevű leányvállalata például Ausztria harminc legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalata között volt nyilvántartva a nyolcvanas években. Mindeközben a magyar külkereskedelem folyamatosan deficites volt. Jelenleg megbecsülni sem tudjuk, mekkora vagyon hagyta el az országot ennek a mechanizmusnak a felhasználásával, azt azonban tudjuk, hogy egyetlen „testvéri" szocialista ország sem hozott létre annyi külföldi vállalkozást, mint Magyarország. Jellemző adat, hogy a nyolcvanas években Ausztriában működő 53 KGST-tagállamhoz köthető cég közül 33 magyar volt. A maradék húsz vállalkozáson osztozott az összes többi tagország. A vegyesvállalati rendszer működése kérdések sorát veti fel. Tudott minderről a pártvezetés? Tudtak róla a szovjetek? Véleményem szerint igen, hiszen egy diktatúrában, ahol a magánszférát is igyekeznek kontroll alatt tartani, nemhogy az üzletit, ahol minden kapitalista országban szolgálatot teljesítő személynek kapcsolatot kellett tartania a titkosszolgálatokkal, nehezen képzelhető el egy offshore birodalom észrevétlen kiépítése. De akkor miért engedték mindezt? Kézenfekvő válasz természetesen, hogy a pártvezetésben is voltak haszonélvezői a vegyesvállalati rendszernek. De mindez önmagában talán kevés lett volna, a pénzügyi érdekek mellett ideológiai okok is meghúzódtak a jelenség mögött. A hidegháború viszonyai között a Szovjetunió egyik legfőbb prioritása volt, hogy lépést tudjon tartani a technológiai versenyben, amire önerőből nem lett volna képes. Bár a vegyesvállalati hálózat nem kifejezetten abból a célból jött létre, hogy utakat biztosítson az érzékeny technológiák Keletre áramlásához, de végeredményben kiváló hátteret biztosított hozzá. A nyolcvanas évekre a legfontosabb embargós csatornák Magyarországon keresztül vezettek a Szovjetunióba ezeknek a cégeknek a segítségével. A nyugati céghálózat védelmét tehát birodalmi érdek biztosította. A hetvenes évek első felétől a Nyugat-Európában kiépülő vállalati hálózat pénzszivattyúként vonta ki az országból a magyar külkereskedelem hasznát. A cégeket működtető vállalkozók nemcsak tőkével megerősítve álltak a rajtvonalhoz a rendszerváltás pillanatában, de kapcsolati rendszerük és tudásuk is behozhatatlan előnyöket biztosított számukra. Ismerték a kapitalista üzletpolitika minden csínját-bínját. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a szocializmus bukása után megjelenő külföldi befektetők egy része közülük került ki, vagyis a korábban hazánkból kilopott pénzt hozták vissza. Megkülönböztetni őket a tisztességes vállalatoktól információ hiányában talán lehetetlen volt, vagy legalábbis nehézkes, így ők is élvezhették a demokratikus magyar állam nyújtotta adókedvezményeket. A tiltott technológiák behozatalában kiemelkedő sikereket ért el a Videoton Waltham nevű müncheni cége, amely már a hetvenes évek kezdetétől pénznyelőként is figyelemre méltó eredményeket tudott felmutatni, és működése nem is ért véget a kommunizmus bukásával, de ekkor már természetesen nem a technológiacsempészet volt a fő profilja. A jövő héten erről olvashatnak. (Folytatjuk) .. A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG TITKOS ÉLETE (1.) – Hírszerzők versenye A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG TITKOS ÉLETE (2.) – „Alkotmányos költségek" A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG TITKOS ÉLETE (4.) – A Waltham és a Videoton kooperációja |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: Erről két Mészároslőrincezés között gondolom nem beszélnek… :O️️SZÁZMILLIÓT OSZT SZÉT MÉSZÁROS LŐRINC – ELKEZDŐDÖTT A VÁL-VÖLGYI
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
| A 35 évesnél fiatalabb felcsúti és alcsútdobozi házaspárok akár ötmillió forintos otthonteremtési támogatást, a Vál-völgyi települések felső tagozatos diákjai pedig 4,5 átlagos tanulmányi eredmény felett évi kétszázezer forintos ösztöndíjat kaphatnak Mészáros Lőrinc alapítványától. Újabb támogatásokkal segíti Mészáros Lőrinc alapítványa a Fejér megyei Vál-völgyben élő fiatal párokat. Az alapító tegnap példa nélküli otthonteremtési, életkezdési lehetőséget hirdetett meg a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány nevében a felcsúti és alcsútdobozi lakóhellyel rendelkező, 35 évnél fiatalabb házaspárok vagy élettársak számára. Új lakás vásárlása vagy építése esetén ötmillió forintot, használt lakás vásárlása esetén négymillió forintot kaphatnak azok, akik vállalják, hogy legalább tíz évig otthonuk lesz a település – jelentette be tegnap Mészáros Lőrinc. Hozzátette: a már lakóingatlannal rendelkező fiataloknak az alapítvány 1,5 millió forint értékben nyújt otthonbővítési, otthonszépítési segítséget hasonló feltételekkel. A vissza nem térítendő támogatások odaítélésénél előnyt élveznek a gyermekes családok, és azok, akik már több mint három éve Felcsúton vagy Alcsútdobozon élnek. A mintegy százmillió forintos pályázati keret az érdeklődés fényében bővülhet, a jelentkezés folyamatos.  Fotó: Éberling András Példa nélküli életkezdési lehetőséget biztosítanak. Előnyben a gyermekesek és a régebbi lakosok Mészárosné Kelemen Beatrix, az alapítvány kuratóriumi elnöke egy szintén egyedülálló ösztöndíjprogramot ismertetett. Tájékoztatása szerint Felcsút, Alcsútdoboz, Vál, Vértesacsa, Tabajd és Kajászó felső tagozatos diákjai félévente százezer forint összegű ösztöndíjat kaphatnak, amennyiben tanulmányi eredményük meghaladja a 4,5-ös átlagot. A pénzt a sikeres félévet követően folyósítják a tanuló bankszámlájára, és a diák bármikor szabadon dönthet a támogatás felhasználásáról. Nagyon fontos az a mosoly, amit azoktól kapunk, akiket támogatunk, de legalább ilyen fontos, hogy a magunk módján hozzájárulhatunk annak a térségnek a megmaradásához, a jövője biztosításához, ahol a családunk él, ahol felneveltük a gyerekeinket, és ami számunkra a legszebb – fogalmazott Mészárosné Kelemen Beatrix. Mészáros Lőrinc megjegyezte: a Vál-völgyre nem jellemző az elvándorlás, ahol van jövőkép, sok a munkalehetőség. Példaként említette, hogy cégcsoportjaik mintegy kétezer munkahelyet teremtettek a térségben. Ugyanakkor lokálpatriótaként elkötelezett abban, hogy ez a páratlan szépségű, jellemzően kistelepülésekből álló térség megtartsa a fiatalokat, és az alapítvány támogatása is hozzájárul ahhoz, hogy a Vál-völgyben élők itt tervezzék a jövőjüket, itt neveljék fel gyermekeiket, itt vállalkozzanak – tette hozzá. Nem ez az egyetlen nemes kezdeményezésük. Mészáros Lőrinc és felesége a felsőoktatásban tanulók segítésére hozta létre 2016-ban a Mészáros Alapítványt, amely a Vál-völgy hat településének 124 hallgatóját egy év alatt 62 millió forint ösztöndíjjal segítette. Idén a százmillió forintos keretből már legalább kétszáz diákot támogatnának. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: SOHA TÖBBÉ NEM KÉRÜNK BELŐLETEK!------------------------------------------------------------DEMSZKYNEK ÉS HELLERNEK ÉDES A PIHEN
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
| A hazai ellenzék neves képviselői éppen Horvátországban pihennek, a Demszky-villában. Abban a villában amelyről annak idején Budapest főpolgármestere nevében azt állították a városháza sajtóosztályán, hogy a főpolgármester és családja, valamint négy barátja egy öt házból álló kis falut vásárolt meg. (Amelynek nevét valamiért vagyonnyilatkozatában Demszky Kustoriként szerepeltetett.) A Kusari nevű település házainak megvételét pedig családi kölcsönökből és ingatlaneladásokból fedezték. Idén Heller Ágnes, Demszky Gábor, Magyar Bálint és a mélyszegénységben élő romákat segítő Szocsoma civil szervezet ikonikus alakja, Hermann Zsuzsanna négy csodálatos napot töltenek együtt Kusariban.
Mondjuk, megértjük, fárasztó lehet a diktatúra ellen harcolni, megérdemelt tehát a közös vakáció. Jól elvégzett munka után édes a pihenés. A Facebookra feltöltött fotókat látva nekünk igazán mégiscsak egyetlen kérdés jutott eszünkbe, Gyurcsány után, szabadon: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?" |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: Ezt a 7 afrikai menekültet Magyarország biztos befogadja! (Y)
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
Ezt a 7 afrikai menekültet Magyarország biztos befogadja! (Y) Saturday 11 August 2018 09:20 PM UTC+00  |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ: RTL-KÖZELI EMBEREK DÖNTENEK A MAGYAR FACEBOOK-TARTALMAK SZŰRÉSÉRŐLNéhány tucat ember (vagyis nem algoritmus…) moderálja a magyar
FB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁFB-RSS feed for 2022 - ÚJRA Fidesz KDNP tovább Orbán Viktorral - HAJRÁ |
 Néhány tucat ember (vagyis nem algoritmus…) moderálja a magyarországi Facebookot, derült ki a 444.hu cikkéből, amely portál természetesen még ezen írását is arra próbálta felhasználni, hogy a magyar kormányon találjon fogást. Miközben egy kamu Zoltán beszámolóján keresztül a 444.hu azt sejteti, hogy a magyar kormány egykori tagja és a kormánypárti portál is a választási kampányban más, pozitívabb elbírálás alá esett valamilyen felsőbb döntés következtében, leírja, hogy „Zoltán" és a vele együtt dolgozó, a magyar Facebookot moderáló (értsd: cenzúrázó) csapat tagjai nem a Facebook alkalmazottai. A cenzorok „Zoltán" szerint egy Arvato nevű német cégnek dolgoznak, amelynek tulajdonosa a Bertelsmann német óriásvállalat, amely tulajdonosa a magyar RTL Klub televíziónak is. Helyben vagyunk! A 444 beszámolója szerint egy magyarországi balliberális televízió tulajdonosának alkalmazottai döntenek arról, hogy mi jelenhet meg a Facebookon, és mi az amit – nyilván balliberálisan objektív mércével – cenzúráznak. A 444, mivel ballib tevékenységről ír, finomabban fogalmaz, szerintük csak szűrnek… Csodálkozik ezek után bárki, hogy a Facebook a ballib tartalmakat részesíti előnyben, a jobboldaliakra pedig rossznyelvek szerint vadásznak? Ilyen a szólás balliberális szabadsága. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)