FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Az alábbi gondolatok már régen motoszkáltak bennem, de az utóbbi fél esztendő történéseinek tömény sorozata felerősítette őket bennem. 2020. Február 10. A Becsület Napja. A megemlékezők alakzatából kiválik pár fiatal, akikre máig azonosítatlan személyek támadnak rá. Az elkövetőkről annyit tudni azóta is, hogy uniós polgárok. 2020. május 21. Budapesten a Deák téren máig tisztázatlan körülmények között szóváltás alakul ki két fiatalokból álló társaság között. Kés villan, két halott. Az elkövetőket elfogják. A sajtó, hogy az az események élét elvegye, elkezd maszatolni mind a körülményeket, mint az elkövetők származását illetően kiemelve, hogy az áldozatoknak is volt dolguk a rendőrséggel, mi több, szélsőséges szurkolói csoport tagjai voltak. A reakció nem várat sokáig magára. A szurkolói csoportok ellentéteiket félretéve, csatlakoznak az egyik párt által szervezett megemlékezéshez és a maguk módján róják le kegyeletüket. A sajtó megkongatja a vészharangot, hogy a nácik menetelésbe kezdtek és meg kell őket állítani.  2020. május 25. Mineapolisban egy rendőrségi intézkedés következményeként életét veszti George Floyd afroamerikai. Kiszabadul a szellem a palackból. A jogosnak induló felháborodáshoz csatlakozik a csőcselék, majd ezt meglovagolva az anarchista és a magukat antifának valló hordák. Az ügyben egyetlen értelmes megnyilvánulás hallható. Donald Trump elnök tőle teljesen szokatlanul normálisan áll a kérdéshez, szigorú, de tárgyilagos vizsgálatot ígér és kijelenti, amennyiben a rendőrök hibáztak, elnyerik méltó büntetésüket. Későn! A botrány világméretűre duzzad és főképp (szinte kizárólag) a liberális szellemben kormányzott országokban tombol. Miért? A válasz egyszerű. Vélt vagy valós meggyőződés alapján támogatni kell a rasszizmus ellenesség nevében fellépő önjelölt tömeget. Mégis, hogy nézne ki, hogy egyszerűen szétkapják őket, amikor kicsit túlteng a demonstrálókban az érzelem (pl. egy csillogó kirakat láttán)? Maga a tömeg kísértetiesen emlékeztet a Párizsban 1789-től tomboló csürhére, mely a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség" triásza jegyében olyan fogalmakkal ismertette meg a világot, mint az etnikai népirtás. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" Így szól Batsányi híres idézete, melyet manapság úgy citálhatnánk, „Vigyázó szemetek az USA-ra vessétek!" A polgárháború óta először áll szemben a kormányzat olyan helyzettel, amikor saját polgárai között kell rendet tenni. Rendet, szó szerint! Most vizsgázik az az exportcikk, amit az utolsó fél évszázad alatt zúdítottak a világra. A hamarosan elkövetkező időkben fog az is kiderülni, hogy az USA mintájára létrehozott Európai Unió mennyire képes betölteni a feladatát és az idiotizmus szabványosítása helyett a nemzeteket összefogni. Igen! Összefogni és nem eltörölni.  De térjünk vissza az USA-ra! Az egykori gyarmatok és utódaik saját maguknak keresték a bajt, amikor rabszolgák importjával megteremtették legjelentősebb nemzeti kisebbségüket, mely napjainkra bőven meghaladja a 15%-ot. Ha ehhez hozzávesszük az angolszász világ pénzközpontú, álszent ideológiájának veszteseit, ez az arány bőven az összlakosság harmadán is túl van. Floyd esete csupán az a szikra volt, amit az óvatlan tűzoltó öngyújtója okoz egy megyét elöntő olajtó közepén. Ezt addig el is lehetne intézni, hogy ilyen a népharag, ha nem lenne kínosan pontos az események láncolata. Az egyik legfeltűnőbb tény az, hogy még egy lövés nem dördült el a magántulajdon védelmében. Ez az USA esetén felettébb érdekes, hiszen gyakorlatilag az egész ország állig fel van fegyverezve. Mintha a „forradalmárok" pontosan tudnák, hogy merre várják őket csőre töltött puskákkal. Az, hogy több helyen a rendőrség feloszlatását követelik és ehhez még hivatalos helyeken is asszisztál néhány közpénzen fizetett hivatalnok, még jobban elgondolkodtat. Egy, a törvények megtartására felesküdött személy a törvények védelmére hivatott testület lerombolásán munkálkodik? És itthon?Kezdjük a Becsület Napjánál. Kérek mindenkit, vonatkoztassunk el attól, hogy egy bűnös vagy igaz eszme oldalán harcolt-e akkor az ország! A magyar honvéd ebből annyit tudott leginkább, hogy az orosz veszedelmet kell megállítani és a németek a szövetségeseink. Mellékesen, egykori ismerőseim mesélték, hogy ténylegesen úgy is viselkedtek. A végső kitörés katonailag inkább Zrínyi szigetvári kirohanására emlékeztet, semmint logikus katonai lépésre. Lehet ebben vitatkozni, de a számok ezt mutatják. Talán ezért is a Becsület Napját ünneplik a megemlékezők. Nem merek rá megesküdni, de tudomásom szerint hivatalos állami megemlékezés nincs az eseményről. Ezt a magam részéről mindenképp hibának tartom, mert tetszik, nem tetszik, ez bizony ugyanolyan tragédiája a magyar hadtörténelemnek, mint Mohács, vagy a Don-kanyar. Csak ötletként vetem föl, hogy féllegális demonstrációk helyett lehetne kezdeményezni a megemlékezések hivatalossá tételét. Azt, hogy külföldről idepottyant antifa tüntetők (akik vasággyal együtt sem haladják meg egy szombat esti söröshordó súlyát) csak úgy vegzálhatnak megemlékezőket, egyenesen siralmasnak tartom. Tökéletesen megértem, hogy visszafogottan kell reagálni a provokációkra. Az ilyen esetek viszont némiképp hiteltelenné teszik a fiúkat abban az esetben, amikor komolyabb horderejű ügyekben emelik föl szavukat és a zászlót. Csak csöndben kérdezem, ha nem néhány nyüzüge antifával állnak szemben, hanem egy bűnözésből napi szinten éldegélő hordával néznek farkasszemet, mekkora hitelük lesz? Történik mindez olyan közegben, ahol a választott kormány az esetek többségében csupán szólamaiban nemzeti. Eltűri a radikálisok jelenlétét annak a reményében, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem esetén maradjon végső tartaléka, de lépéseket sem tesz azoknak a bajoknak az orvoslására, amelyek miatt a radikális vonal feléledt, sem annak a képviselőit nem ismeri el semmilyen formában. GyöngyöspataTavasszal nagy vihart kavart a gyöngyöspatai kárpótlásokról szóló ítélet. Mindenkit felháborított, hogy milliós kártérítéseket fizettek ki szegregáció címén. Pártunk és kormányunk hímezett-hámozott, még konzultált is milliárdokért. Az senkinek nem jutott eszébe, hogy egy normális államban (ami szerintem a nemzeti oldal vágya is), a törvények mindenkire vonatkoznak. A kínos szócsaták helyett egy kijelentés lett volna helytálló: „A kártérítéseket kifizetjük, bár egy porcikánk sem kívánja és igazságtalannak tartjuk emberileg. A jövőre vonatkozólag megteremtjük a törvényi kereteit a hasonló ügyek elkerülésének." Ehelyett tapicskolták a lócitromot az istállóban. Itt jegyzem meg, hogy a szegregációs folyamat a baloldali kormányok alatt kezdődött. Apropó! Baloldal. Az ő politikájuknak köszönhetjük egyértelműen a jelenlegi helyzetet. Azzal pontosan tisztában voltak, hogy a rendszerváltást követően a cigányság beilleszkedni szándékozó rétege alól is simán kihúzták a biztos megélhetést, amit a munkahelyek biztosítottak nekik. Ne tessék csodálkozni! Volt ilyen. Mintegy kárpótlásul egyfajta pozitív diszkriminációban részesítették őket. Ebből következett, hogy simán szemen köpték a törvény előtti egyenlőség elvét. Gondoljunk bele! Ha egy fekete pólós némiképp rövid hajú fiatal esetleg neheztelőn néz bármelyikükre, az már rasszizmus. Ellenben, amikor a falusi estébe a kocsma zárásakor belehasít az ordítás, miszerint "szétvágom a fejetek, szemét magyarok!", nem történik semmi. Az állam simán szemet huny ezek felett, hiszen ő is csak egy szavazó, és sok van még belőle. És itt felvetődik a kérdés, hogy a közösségre veszélyes elemek elkülönítése mennyire erkölcsös? A probléma itt nem magából az elkülönítésből ered, hanem abból, hogy mindezt származás alapján tették. Ehhez még hozzájött az is, hogy azokat a törvényeket sértették meg, amiknek a betartását elvárták az elkülönítettektől is. Egy kedves, húszas évei elején járó kislány mesélte, hogy a 4-6 villamoson két nemzetiségi fiatal próbált vele ismerkedni. Miután túllépték az illendőség szerinte betartandó szabályait, közölte velük, hogy a következő neki nem tetsző mozdulatnál letépi a kezüket és a férfiasságukat. Mikor leszállt a villamosról barátságosan érdeklődött, hogy nem itt akartak leszállni ők is? A fiúknak valami sürgős dolguk akadt a követező megállóban. Ugyanez a lány mesélte, hogy ugyan ő szívből nem szereti a „bakancsos" népséget, de azt meg kell hagyni, hogy egy rossz szavuk nem lehet rá. Amikor ez egyik játszótéren a kisgyerekek kirúgták a labdát, az egyik srác mosolyogva megfogta és visszavitte nekik. Ezalatt két paddal odébb kényszeredetten visszaült a helyére egy másik társaság. Kérem szépen! Az a bizonyos érem és annak az a két oldala. Deák térLépjünk túl az eseményeken! Sokkal érdekesebb az utóélete. Nem tudom, hogy a nemzeti radikalizmust képviselő erők hogy kívánnak vezető pozícióba kerülni, de amennyiben törvényesen, választások révén, nem ártana a polgári lakosságra a sikítófrászt hozó demonstrációk helyett egyértelmű politikai üzeneteket megfogalmazni, amik példának okáért az általuk nagyra tartott hagyományokat tükrözik. És amennyiben ez sikerül, akkor sem szabad elfeledni, hogy az országot vezetni kell, nem pedig uralkodni rajta. Történelmünk megtanított arra, hogy a magyar tűri egy darabig az önkényt, aztán egyszer csak odacsap a fokossal. Aki egységes nemzetről beszél, annak tisztában kell lenni azzal, hogy a közös kötelességek és jogok egyszerre méretnek. NemzetAmikor hallom az elnevezést, hogy „nemzeti oldal" sokszor felteszem a kérdést, mi is a nemzet? Akinek legutóbb feltettem, egy darabig erősen gondolkodott, majd annyit mondott, hogy utánanéz. 1848-ig a kérdés egyértelmű volt. A nemzetet a nemesek alkották. Onnantól kezdett érdekessé válni a kérdés. A XIX. században kezdtek kialakulni a nemzetállamok. Addig egy ország az uralkodó fennhatósága alatt álló területet jelentette. Először a franciák kezdtek nemzetállamban gondolkodni pont abban az időben, mikor a felvilágosodás fényét sötétbe borította a forradalom. Valamikor ez idő tájt kezdtünk mi is nemzetben gondolkodni. Egy értelmezés szerint, a nemzet az állampolgárok közössége. Ám legyen! Ez esetben csak a csonka országban 8 millió magyarra jut 1-1,5 millió cigány származású állampolgár. Persze mondhatjuk, hogy mi nem hoztuk ide, egyszer csak itt lettek, de ez nem változtat azon, hogy ők is állampolgárok. A történelem folyamán a más nációk (kunok, besenyők, stb.) pár generáció alatt beilleszkedtek a nemzetbe és ma ki merné egy kun ember magyarságát kétségbe vonni? A cigányság valahogy ebből mindig kilógott. Ők még elkerülték István és László királyunk uralkodását. Véleményem szerint mára már semmi gond nem lenne velük ellenkező esetben. Ilyen körülmények között hárul ránk, és a minket követő nemzedékre, hogy divatos szóval élve integráljuk őket. Amikor ezt egy barátomnak kifejtettem, ő is csak annyit mondott, ha kell tűzzel-vassal. A főcímhez visszatérve: az adott problémahalmaz megoldásra vár. A megoldás sajnos egyre késik a mindenkori politikai elit és az erőszakos, magát liberálisnak valló, de az ellenkező véleményeket náci módon irtó baloldali aktivisták jóvoltából. Ahogy elnéztem az idei megnyilvánulásaikat, egyre inkább hajlok arra a véleményemre, hogy a nemzeti radikalizmus képviselőinek létét legitimálják tevékenységükkel. A társadalom öntisztulása mindig nehezen indult, de annál hatásosabbra sikeredett. Sem isteni, sem pedig emberi törvény nem kötelezhet arra egy közösséget, hogy köteles legyen egy kisebbség diktátumát elfogadni. Hiszek abban, hogy egy kisebbséget, annak szokásait tiszteletben kell tartani egészen addig, míg azok a többség törvényeit tiszteletben tartják. Ha ez nem működik, akkor ki kell kényszeríteni a törvények betartását és nem szemérmesen a szőnyeg alá söpörni a problémák halmazát. Ha ez rasszizmus, akkor rasszista vagyok. Dessewffy Zsolt – Hunhír.info |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. június 17., szerda
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sajnos sokakban sikeresen azonosult a fidesz neve a nemzeti, jobboldali szavakkal, mint fogalmakkal. Ez nem jó!Főleg a fiatalok, ha nem mélyednek el a politikában, akkor a
FB-RSS feed for Kiss Balázs: A baloldaliak, liberálisok (ugyanaz) soha sem gyakorolnak ellenfeleikkel szemben kegyet vagy gesztust. Egy lépést se szabad előlük hátrálni. Újjakobinus terroristáknak, v
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Kölni rendőrök letérdeltek egy Black Lives Matter aktivista előtt egy nem engedélyezett tüntetésen. Igaz, hogy a rendőröknek szolgálatban tilos a politikai megnyilvánulás, ám ebben az esetben a rendőrségi szóvivő mentegeti őket. "Ez a kollégák spontán megnyilvánulása volt, amellyel elítélték a rasszizmus minden formáját…" Hát nem tudom, ez inkább a gyengeség jele és főhajtás az anarchia felett. Németországban is az Antifa vezeti a harcot (mint hajdan a Vörös Csepel), hetek óta tüntetnek, nem kevés anyagi kárt okozva, a sérült rendőröket már nem is említem. Ezzel a gesztussal igazából behódoltunk az erőszaknak. Gerorg Spöttle – Facebook |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. június 16., kedd
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sajnos sokakban sikeresen azonosult a fidesz neve a nemzeti, jobboldali szavakkal, mint fogalmakkal. Ez nem jó!Főleg a fiatalok, ha nem mélyednek el a politikában, akkor a
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Az alábbi gondolatok már régen motoszkáltak bennem, de az utóbbi fél esztendő történéseinek tömény sorozata felerősítette őket bennem. 2020. Február 10. A Becsület Napja. A megemlékezők alakzatából kiválik pár fiatal, akikre máig azonosítatlan személyek támadnak rá. Az elkövetőkről annyit tudni azóta is, hogy uniós polgárok. 2020. május 21. Budapesten a Deák téren máig tisztázatlan körülmények között szóváltás alakul ki két fiatalokból álló társaság között. Kés villan, két halott. Az elkövetőket elfogják. A sajtó, hogy az az események élét elvegye, elkezd maszatolni mind a körülményeket, mint az elkövetők származását illetően kiemelve, hogy az áldozatoknak is volt dolguk a rendőrséggel, mi több, szélsőséges szurkolói csoport tagjai voltak. A reakció nem várat sokáig magára. A szurkolói csoportok ellentéteiket félretéve, csatlakoznak az egyik párt által szervezett megemlékezéshez és a maguk módján róják le kegyeletüket. A sajtó megkongatja a vészharangot, hogy a nácik menetelésbe kezdtek és meg kell őket állítani. 2020. május 25. Mineapolisban egy rendőrségi intézkedés következményeként életét veszti George Floyd afroamerikai. Kiszabadul a szellem a palackból. A jogosnak induló felháborodáshoz csatlakozik a csőcselék, majd ezt meglovagolva az anarchista és a magukat antifának valló hordák. Az ügyben egyetlen értelmes megnyilvánulás hallható. Donald Trump elnök tőle teljesen szokatlanul normálisan áll a kérdéshez, szigorú, de tárgyilagos vizsgálatot ígér és kijelenti, amennyiben a rendőrök hibáztak, elnyerik méltó büntetésüket. Későn! A botrány világméretűre duzzad és főképp (szinte kizárólag) a liberális szellemben kormányzott országokban tombol. Miért? A válasz egyszerű. Vélt vagy valós meggyőződés alapján támogatni kell a rasszizmus ellenesség nevében fellépő önjelölt tömeget. Mégis, hogy nézne ki, hogy egyszerűen szétkapják őket, amikor kicsit túlteng a demonstrálókban az érzelem (pl. egy csillogó kirakat láttán)? Maga a tömeg kísértetiesen emlékeztet a Párizsban 1789-től tomboló csürhére, mely a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség" triásza jegyében olyan fogalmakkal ismertette meg a világot, mint az etnikai népirtás. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" Így szól Batsányi híres idézete, melyet manapság úgy citálhatnánk, „Vigyázó szemetek az USA-ra vessétek!" A polgárháború óta először áll szemben a kormányzat olyan helyzettel, amikor saját polgárai között kell rendet tenni. Rendet, szó szerint! Most vizsgázik az az exportcikk, amit az utolsó fél évszázad alatt zúdítottak a világra. A hamarosan elkövetkező időkben fog az is kiderülni, hogy az USA mintájára létrehozott Európai Unió mennyire képes betölteni a feladatát és az idiotizmus szabványosítása helyett a nemzeteket összefogni. Igen! Összefogni és nem eltörölni. De térjünk vissza az USA-ra! Az egykori gyarmatok és utódaik saját maguknak keresték a bajt, amikor rabszolgák importjával megteremtették legjelentősebb nemzeti kisebbségüket, mely napjainkra bőven meghaladja a 15%-ot. Ha ehhez hozzávesszük az angolszász világ pénzközpontú, álszent ideológiájának veszteseit, ez az arány bőven az összlakosság harmadán is túl van. Floyd esete csupán az a szikra volt, amit az óvatlan tűzoltó öngyújtója okoz egy megyét elöntő olajtó közepén. Ezt addig el is lehetne intézni, hogy ilyen a népharag, ha nem lenne kínosan pontos az események láncolata. Az egyik legfeltűnőbb tény az, hogy még egy lövés nem dördült el a magántulajdon védelmében. Ez az USA esetén felettébb érdekes, hiszen gyakorlatilag az egész ország állig fel van fegyverezve. Mintha a „forradalmárok" pontosan tudnák, hogy merre várják őket csőre töltött puskákkal. Az, hogy több helyen a rendőrség feloszlatását követelik és ehhez még hivatalos helyeken is asszisztál néhány közpénzen fizetett hivatalnok, még jobban elgondolkodtat. Egy, a törvények megtartására felesküdött személy a törvények védelmére hivatott testület lerombolásán munkálkodik? És itthon?Kezdjük a Becsület Napjánál. Kérek mindenkit, vonatkoztassunk el attól, hogy egy bűnös vagy igaz eszme oldalán harcolt-e akkor az ország! A magyar honvéd ebből annyit tudott leginkább, hogy az orosz veszedelmet kell megállítani és a németek a szövetségeseink. Mellékesen, egykori ismerőseim mesélték, hogy ténylegesen úgy is viselkedtek. A végső kitörés katonailag inkább Zrínyi szigetvári kirohanására emlékeztet, semmint logikus katonai lépésre. Lehet ebben vitatkozni, de a számok ezt mutatják. Talán ezért is a Becsület Napját ünneplik a megemlékezők. Nem merek rá megesküdni, de tudomásom szerint hivatalos állami megemlékezés nincs az eseményről. Ezt a magam részéről mindenképp hibának tartom, mert tetszik, nem tetszik, ez bizony ugyanolyan tragédiája a magyar hadtörténelemnek, mint Mohács, vagy a Don-kanyar. Csak ötletként vetem föl, hogy féllegális demonstrációk helyett lehetne kezdeményezni a megemlékezések hivatalossá tételét. Azt, hogy külföldről idepottyant antifa tüntetők (akik vasággyal együtt sem haladják meg egy szombat esti söröshordó súlyát) csak úgy vegzálhatnak megemlékezőket, egyenesen siralmasnak tartom. Tökéletesen megértem, hogy visszafogottan kell reagálni a provokációkra. Az ilyen esetek viszont némiképp hiteltelenné teszik a fiúkat abban az esetben, amikor komolyabb horderejű ügyekben emelik föl szavukat és a zászlót. Csak csöndben kérdezem, ha nem néhány nyüzüge antifával állnak szemben, hanem egy bűnözésből napi szinten éldegélő hordával néznek farkasszemet, mekkora hitelük lesz? Történik mindez olyan közegben, ahol a választott kormány az esetek többségében csupán szólamaiban nemzeti. Eltűri a radikálisok jelenlétét annak a reményében, hogy egy esetleges ellenzéki választási győzelem esetén maradjon végső tartaléka, de lépéseket sem tesz azoknak a bajoknak az orvoslására, amelyek miatt a radikális vonal feléledt, sem annak a képviselőit nem ismeri el semmilyen formában. GyöngyöspataTavasszal nagy vihart kavart a gyöngyöspatai kárpótlásokról szóló ítélet. Mindenkit felháborított, hogy milliós kártérítéseket fizettek ki szegregáció címén. Pártunk és kormányunk hímezett-hámozott, még konzultált is milliárdokért. Az senkinek nem jutott eszébe, hogy egy normális államban (ami szerintem a nemzeti oldal vágya is), a törvények mindenkire vonatkoznak. A kínos szócsaták helyett egy kijelentés lett volna helytálló: „A kártérítéseket kifizetjük, bár egy porcikánk sem kívánja és igazságtalannak tartjuk emberileg. A jövőre vonatkozólag megteremtjük a törvényi kereteit a hasonló ügyek elkerülésének." Ehelyett tapicskolták a lócitromot az istállóban. Itt jegyzem meg, hogy a szegregációs folyamat a baloldali kormányok alatt kezdődött. Apropó! Baloldal. Az ő politikájuknak köszönhetjük egyértelműen a jelenlegi helyzetet. Azzal pontosan tisztában voltak, hogy a rendszerváltást követően a cigányság beilleszkedni szándékozó rétege alól is simán kihúzták a biztos megélhetést, amit a munkahelyek biztosítottak nekik. Ne tessék csodálkozni! Volt ilyen. Mintegy kárpótlásul egyfajta pozitív diszkriminációban részesítették őket. Ebből következett, hogy simán szemen köpték a törvény előtti egyenlőség elvét. Gondoljunk bele! Ha egy fekete pólós némiképp rövid hajú fiatal esetleg neheztelőn néz bármelyikükre, az már rasszizmus. Ellenben, amikor a falusi estébe a kocsma zárásakor belehasít az ordítás, miszerint "szétvágom a fejetek, szemét magyarok!", nem történik semmi. Az állam simán szemet huny ezek felett, hiszen ő is csak egy szavazó, és sok van még belőle. És itt felvetődik a kérdés, hogy a közösségre veszélyes elemek elkülönítése mennyire erkölcsös? A probléma itt nem magából az elkülönítésből ered, hanem abból, hogy mindezt származás alapján tették. Ehhez még hozzájött az is, hogy azokat a törvényeket sértették meg, amiknek a betartását elvárták az elkülönítettektől is. Egy kedves, húszas évei elején járó kislány mesélte, hogy a 4-6 villamoson két nemzetiségi fiatal próbált vele ismerkedni. Miután túllépték az illendőség szerinte betartandó szabályait, közölte velük, hogy a következő neki nem tetsző mozdulatnál letépi a kezüket és a férfiasságukat. Mikor leszállt a villamosról barátságosan érdeklődött, hogy nem itt akartak leszállni ők is? A fiúknak valami sürgős dolguk akadt a követező megállóban. Ugyanez a lány mesélte, hogy ugyan ő szívből nem szereti a „bakancsos" népséget, de azt meg kell hagyni, hogy egy rossz szavuk nem lehet rá. Amikor ez egyik játszótéren a kisgyerekek kirúgták a labdát, az egyik srác mosolyogva megfogta és visszavitte nekik. Ezalatt két paddal odébb kényszeredetten visszaült a helyére egy másik társaság. Kérem szépen! Az a bizonyos érem és annak az a két oldala. Deák térLépjünk túl az eseményeken! Sokkal érdekesebb az utóélete. Nem tudom, hogy a nemzeti radikalizmust képviselő erők hogy kívánnak vezető pozícióba kerülni, de amennyiben törvényesen, választások révén, nem ártana a polgári lakosságra a sikítófrászt hozó demonstrációk helyett egyértelmű politikai üzeneteket megfogalmazni, amik példának okáért az általuk nagyra tartott hagyományokat tükrözik. És amennyiben ez sikerül, akkor sem szabad elfeledni, hogy az országot vezetni kell, nem pedig uralkodni rajta. Történelmünk megtanított arra, hogy a magyar tűri egy darabig az önkényt, aztán egyszer csak odacsap a fokossal. Aki egységes nemzetről beszél, annak tisztában kell lenni azzal, hogy a közös kötelességek és jogok egyszerre méretnek. NemzetAmikor hallom az elnevezést, hogy „nemzeti oldal" sokszor felteszem a kérdést, mi is a nemzet? Akinek legutóbb feltettem, egy darabig erősen gondolkodott, majd annyit mondott, hogy utánanéz. 1848-ig a kérdés egyértelmű volt. A nemzetet a nemesek alkották. Onnantól kezdett érdekessé válni a kérdés. A XIX. században kezdtek kialakulni a nemzetállamok. Addig egy ország az uralkodó fennhatósága alatt álló területet jelentette. Először a franciák kezdtek nemzetállamban gondolkodni pont abban az időben, mikor a felvilágosodás fényét sötétbe borította a forradalom. Valamikor ez idő tájt kezdtünk mi is nemzetben gondolkodni. Egy értelmezés szerint, a nemzet az állampolgárok közössége. Ám legyen! Ez esetben csak a csonka országban 8 millió magyarra jut 1-1,5 millió cigány származású állampolgár. Persze mondhatjuk, hogy mi nem hoztuk ide, egyszer csak itt lettek, de ez nem változtat azon, hogy ők is állampolgárok. A történelem folyamán a más nációk (kunok, besenyők, stb.) pár generáció alatt beilleszkedtek a nemzetbe és ma ki merné egy kun ember magyarságát kétségbe vonni? A cigányság valahogy ebből mindig kilógott. Ők még elkerülték István és László királyunk uralkodását. Véleményem szerint mára már semmi gond nem lenne velük ellenkező esetben. Ilyen körülmények között hárul ránk, és a minket követő nemzedékre, hogy divatos szóval élve integráljuk őket. Amikor ezt egy barátomnak kifejtettem, ő is csak annyit mondott, ha kell tűzzel-vassal. A főcímhez visszatérve: az adott problémahalmaz megoldásra vár. A megoldás sajnos egyre késik a mindenkori politikai elit és az erőszakos, magát liberálisnak valló, de az ellenkező véleményeket náci módon irtó baloldali aktivisták jóvoltából. Ahogy elnéztem az idei megnyilvánulásaikat, egyre inkább hajlok arra a véleményemre, hogy a nemzeti radikalizmus képviselőinek létét legitimálják tevékenységükkel. A társadalom öntisztulása mindig nehezen indult, de annál hatásosabbra sikeredett. Sem isteni, sem pedig emberi törvény nem kötelezhet arra egy közösséget, hogy köteles legyen egy kisebbség diktátumát elfogadni. Hiszek abban, hogy egy kisebbséget, annak szokásait tiszteletben kell tartani egészen addig, míg azok a többség törvényeit tiszteletben tartják. Ha ez nem működik, akkor ki kell kényszeríteni a törvények betartását és nem szemérmesen a szőnyeg alá söpörni a problémák halmazát. Ha ez rasszizmus, akkor rasszista vagyok. Dessewffy Zsolt – Hunhír.info |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: A baloldaliak, liberálisok (ugyanaz) soha sem gyakorolnak ellenfeleikkel szemben kegyet vagy gesztust. Egy lépést se szabad előlük hátrálni. Újjakobinus terroristáknak, v
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Kölni rendőrök letérdeltek egy Black Lives Matter aktivista előtt egy nem engedélyezett tüntetésen. Igaz, hogy a rendőröknek szolgálatban tilos a politikai megnyilvánulás, ám ebben az esetben a rendőrségi szóvivő mentegeti őket. "Ez a kollégák spontán megnyilvánulása volt, amellyel elítélték a rasszizmus minden formáját…" Hát nem tudom, ez inkább a gyengeség jele és főhajtás az anarchia felett. Németországban is az Antifa vezeti a harcot (mint hajdan a Vörös Csepel), hetek óta tüntetnek, nem kevés anyagi kárt okozva, a sérült rendőröket már nem is említem. Ezzel a gesztussal igazából behódoltunk az erőszaknak. Gerorg Spöttle – Facebook |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. június 15., hétfő
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "– Végezetül, jelenleg hol dolgozik, rendeződött-e a helyzete, kap-e még továbbra is szitkozódó, fenyegető üzeneteket?– A helyzetem változatlan, pillanatnyilag munkanélkül
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Korábban is hírt adtunk itt és itt a szlovák, de magyar felmenői miatt ma már magát magyarnak valló Falath Zsuzsanna (Zuzana Falathová) meghurcoltatásáról, mikor azért került támadások kereszttüzébe, mert kimondta, a magyarok oldalán áll a történelmi igazság. Őt kérdeztük, mit jelent számára Trianon, mit gondol a Kárpát-medencében zajló folyamatokról, és sok más egyéb érdekes témáról.
 – Az elmúlt napokban volt a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója, mit jelent önnek ez a nap? E napot teljes mértékben magyarként élte meg immáron? – Igen, teljes mértékben tudtam azonosulni ezzel a szörnyű, traumatikus eseménnyel és az arról való megemlékezéssel. Annál is inkább, mert az évforduló előtti napokat egy pozsonyi Trianoni-kiállítás megszervezésével tölthettem, mint segítő. A sok tárgy és dokumentum még inkább mélyítette a gyászt és az évforduló komoly megélését. Számomra Trianon ugyanolyan gyász, mint minden magyar embernek. Talán azzal a különbséggel, hogy külön bántónak élem meg, amikor rátekintek a szlovák társadalomra, és látom, hogy egy része ünnepli, a másik fele nem vesz róla tudomást, vagy talán nem is tud róla. – Részt vett valamilyen megemlékezésen? – Mint említettem, Pozsonyban a Csemadok-székházban egy komoly kiállítás vettek kezdetét június 4-én 16:30 perckor, melyet egy meghatóan felemelő megemlékezés indított. A kiállított tárgyak a 19. század végétől a második világháborút befejező időszakig terjednek. A fő téma az első világháború, Trianon és az irredenta időszak különösen erős hangsúlyt kap. A kiállítás még 1 hétig tekinthető meg. – Ön elsősorban magyarnak tartja magát, vagy úgy véli, létezhet egy pozitív kettős identitás, mely mindkét nép érdekét is szolgálhatja? – Én nem hiszek a kettős identitásban. Szerintem csak annak a nemzet fiának mondhatja el magát az ember, amely nemzetért szemrebbenés nélkül képes meghalni. Persze azt gondolom, hogy más nemzetet vagy nemzeteket lehet különösen szeretni vagy kevésbé kedvelni is. Azt is hiszem, lehet úgy magyar valaki, hogy nem tagadja meg gyökereit, úgy, mint Zrínyi Miklós, Damjanich János, Petőfi Sándor és még sokan mások. Viszont végső soron valami és valaki mellett mindig le kell tenni a voksot, langyosan és félszívvel nem élhet ez ember. – Érthető okokból elsősorban a felvidéki események kapcsán szokták kérdezni, de mit szól ahhoz, ami az elmúlt időkben, Romániában zajlott? – Felháborító, undorító. De ami még elszomorítóbb, hogy az ember még csak nem is csodálkozhat, hiszen a románok többsége és a román politikai élet teljes egésze „hozta a formáját", amit már az elmúlt 150 évben megszokhattunk tőlük. Románia az Európai Unió és a NATO tagja, elnöke, Klaus Iohannis mégis megengedheti magának, hogy gúnyolja, becsmérelje a magyarokat, ide jutottunk. Románia egy műállam, olyan történelemmel és sajnos annyi hazugsággal, szerződésszegéssekkel, pogromokkal, melyek miatt felteszi a józan, intelligens és hívő ember a kérdést, hogyan süllyedhetett Európa olyan mélyre, hogy egy diktátum által elcsatolják a jóval magasabb műveltségű kincses Erdélyünket Romániához? Hírdetés – Igor Matovic, szlovák kormányfő meglepően barátságos hangnemet ütött meg a magyarság felé, mit gondol erről? – Először is valamit le kell szögezni. Meglátásom szerint az úgynevezett 1989-es „bársonyos forradalom" utáni 30 év szlovák politikája egyértelműen bizonyítja, hogy egyetlen egy alkalommal sem volt őszinte a szándék szlovák részről a magyarság felé. De van ennél még súlyosabb is, ez pedig a magyar politikai „elit" érdekérvényesítő képessége. Az elmúlt 30 év alatt annyira tellett, hogy néhány magyar nemzetiségű felvidéki lakos bekerült a csehszlovák, majd 1993 óta a szlovák törvényhozásba. Ezért ne is csodálkozzunk azon, hogy a szlovák miniszterelnök ilyen olcsó PR-fogásokkal elintézi a trianoni békediktátum 100. évfordulóját
 – Tegyük hozzá, Matovic azóta már vissza is vonta a „békejobbot", majd újra bocsánatot kért, de a feszültség az MKP (Magyar Koalíció Pártja) memoranduma miatt robbant ki, az ő kéréseiket sem tartja előremutatónak? – Szerintem az MKP is csak azért engedte meg magának a memorandum átadását Matovic miniszterelnök úrnak, mert számára nem volt szinte semmilyen tétje. Ha az MKP pozícióban lenne, parlamenti párt volna, vagy netán kormánypárt, akkor éppúgy, mint eddig a legfontosabb és legégetőbb nemzeti kérdéseinket, követeléseinket a szőnyeg alá söpörte volna. Van egy találó magyar közmondás is erre: „a kibicnek semmi sem drága." Ami a memorandum pontjait illeti, eleve felháborító, és ahogy látom, nagyon kevés ember gondolkozott el, vajon mit csinált a Magyar Koalíció Pártja és elődpártjai, több mint 20 éven keresztül? Amikor még politikai tényezők voltak kormányban vagy épp ellenzékben. Most volt bátorságuk leírni egy memorandum tartalmaként azokat a követeléseket, amit egy demokratikus állam már vagy régen meghaladott, vagy pedig egy félmilliós nemzetrészt képviselő etnikai pártnak régen ki kellett volna harcolnia? – Mit gondol azonban, személy szerint Igor Matovic szavai sem lehettek őszinték? Lehet-e, hogy „csak" a közhangulatnak engedett felháborodásában, vagy valóban megharagudott az MKP-ra? – Mint említettem, szlovák részről teljes őszinte megnyilvánulás a magyarok felé még nem történt. Bár Matovic miniszterelnök személyiségében felfedezhető egy idealista vonulat, viszont ennek ellentmond, hogy beszéde és a találkozó részletei szinte el voltak titkolva. – Mi jelenthetne gyógyírt Trianon sebeire a 21. században? – Az igazság kimondása, a történelem igaz, ideológiáktól és sovén behatásoktól mentes tanítása minden leszakított országrész iskoláiban. A Kárpát-medence népeit rá kell vezetni, meg kell értetni velük, hogyha nem működnek együtt, akkor egyenként, kis nemzetekként sebezhetőek lesznek a globális világ viharaiban. Ehhez csak annyit tudok még hozzáfűzni, a remény soha nem halhat meg, amíg él akár egy magyar ember is a Kárpát-medencében, hiszen nemzetünknek küldetése van, mert nem hiába adta a Jóisten valaha ezt a földrajzi egységest a magyarságnak. – Végezetül, jelenleg hol dolgozik, rendeződött-e a helyzete, kap-e még továbbra is szitkozódó, fenyegető üzeneteket? – A helyzetem változatlan, pillanatnyilag munkanélküli vagyok. A múzeummal harcban állok, ügyvédemen keresztül két feljelentést is indítványoztunk. Ez év elején a támadások folytatódtak, több „neves" történész részéről „komoly" támadást kaptam személyem és a magyar nemzet ellen. Csak érdekességképpen, például Liszt Ferenc szlovák volt, és nem is tudott magyarul, a trianoni trauma nem is létezik, az csak egy átverés, a magyar népesség nagyobbik része szlovák, és ehhez hasonlóak. És ami még hab a tortán, az egyik történész azt tanácsolta, ha már ilyen jól elsajátítottam a magyar történelemszemléletet, akkor költözzek el Magyarországra. De engem nem érdekelnek a támadások, belsőleg úgy érzem, hogy hivatásommá és küldetésemmé vált az igazság felkutatása és kimondása. Lantos János – Kuruc.info Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: NA. :3 Ezek a fidesz saját c1gányai, közpénztolvajai, meg az általuk összeterelt krumplis, száraztésztás szavazói. Ennyit is ér a szavazós "polgári" liberális democsokráci
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
NA. :3 Ezek a fidesz saját c1gányai, közpénztolvajai, meg az általuk összeterelt krumplis, száraztésztás szavazói. Ennyit is ér a szavazós "polgári" liberális democsokrácia. És a kormányunk, úgy ahogy van. Sunday 14 June 2020 12:16 PM UTC+00  Nem kevesebbre vállalkozott az ország egyik legnagyobb közpénznyelő bűnszervezete, mint a Mi Hazánk Mozgalom betiltása. A derék demokrata cigányok úgy képzelik el jogállamiságot, hogy összegyűjtenek néhány aláírást, majd szépen benyújtják azt a "parlament őszi ülésszakán". Hogy hová, az nem derül ki az alábbi közleményből, de az sem, hogy mégis mit várnak egy közjogilag semmit sem jelentő pr-eseménytől.
Hírdetés
(Kuruc.info) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Nevetséges és szánalmas rendszer az, amiben a rendőrség puszta léte ellen is irányuló anarchistaliberális tüntetés ellen a rendőrségnek nincs kifogása, a Mi Hazánkat meg o
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Nevetséges és szánalmas rendszer az, amiben a rendőrség puszta léte ellen is irányuló anarchistaliberális tüntetés ellen a rendőrségnek nincs kifogása, a Mi Hazánkat meg ott is vegzálják ahol nem is lehet."Aki a jogaiért vív forradalmat, nem fosztja ki az első boltot, ami vele szembejön" Sunday 14 June 2020 12:12 PM UTC+00 Az egyenlő bánásmód rendkívüli módon sérült, hiszen a rendőrség politikai tartalom alapján tett különbséget két megmozdulás között – mondta sajtótájékoztatóján Nagy Attila, a Mi Hazánk budapesti elnöke. Nagy felhívta a figyelmet, a Deák téri késelésre emlékezők ellen eljárásokat indítottak, viszont akkor, mikor szerinte szó sem volt kegyeleti jellegről, a Szabadság téren, ahol egyértelmű demonstráció zajlott, politikai tartalmú beszédek hangzottak el, ott semmilyen szabálysértési eljárást nem indítottak. A párt budapesti elnöke szerint ez felháborító és elfogadhatatlan egy jogállamban. – De ettől még fontosabb témáról is beszéltek, ugyanis az európai civilizáció és a kereszténység ellen folytatott kulturális háború új szintre lépett. Amerika lángokban áll, és az 1968-ban lezajló forradalmi hullámhoz hasonló eseménysorozat példaképévé vált egy néger bűnöző – ezt már Vékony Csongor Levente, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke jelentette ki az Elemi.hu beszámolója szerint. Az ifjúsági szervezet elnöke úgy látja, egy ember, egy rendőr cselekedete sem adhat okot gyújtogatásra, fosztogatásra, szobrok ledöntésére, rendőrök gyilkolására, rendőrőrs elfoglalására, anarchista állapotok előidézésére egy országban. Ez a magatartás azt bizonyítja, a bűnözés egy szubkulturális tényező. Hírdetés – Aki a jogaiért vív forradalmat, nem fosztja ki az első boltot, ami vele szembejön – nyomatékosította. Vékony egy másik kettős mércéről is beszélt, miszerint ha egy fehér ember négert, vagy Magyarország esetében cigányt öl, a média egyből felkarolja a hírt és rasszizmusról prédikálnak a csatornák. Ha viszont egy néger vagy éppen cigány gyilkol fehér embert, igyekeznek mélyen lapítani, mert a kisebbségi csoportok ártatlanságáról kialakított képet fent kell tartani. – Pedig Amerikában egy 2018-as statisztika alapján a négerek által fehérek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma megközelíti az 550 ezret, míg a fehérek, négerek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma a 60 ezret sem érte el – mutatott rá Vékony. Ilyen statisztika Magyarország nem készül, de a tapasztalatok alapján – mint fogalmazott – feltételezhető, hogy hasonló az arány a cigányok által nem cigányok ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények tekintetében. (Elemi nyomán) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az tehető hozzá, hogy utána is kellene, mert az a fércállam nem ér meg egy új világháborút. Ukrajna elnyomott nemzetiségei : lengyel, litván, moldáv, ruszin, orosz, magyar
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Az tehető hozzá, hogy utána is kellene, mert az a fércállam nem ér meg egy új világháborút. Ukrajna elnyomott nemzetiségei : lengyel, litván, moldáv, ruszin, orosz, magyar, és még sokan mások. Sunday 14 June 2020 12:22 PM UTC+00  Mindaddig fenntartjuk a miniszteri szintű NATO–Ukrajna-ülések vétózását, ameddig a kárpátaljai magyarság vissza nem kapja korábban elvett jogait – közölte a 168 Óra érdeklődésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Potápi Árpádot azután keresték meg, miután kiderült, nem várható érdemi korrekció a sokat vitatott ukrán oktatási törvény ügyében. A kijevi kormány külügyminisztere egy pénteki tévéinterjúban azt mondta, nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott rendelkezésen a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért. Dmitro Kuleba ugyanakkor jelezte, a Velencei Bizottság által javasolt módosítások megtörténtek.
 A nemzetpolitikai államtitkár szerint a kárpátaljai magyarság jelenleg a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, nemcsak a nehéz ukrajnai gazdasági helyzet miatt, hanem mert olyan jogsértések érték, amelyek egyetlen másik nemzetrészt sem.
Hírdetés – fogalmazott Potápi Árpád. Egyúttal emlékeztett Szijjártó Péter tegnapi nyilatkozatára, amelyben azt mondta, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatásakor korrekt és baráti hangnemben zajlottak a tárgyalások. „Mi őszintén bízunk abban, Ukrajna részéről az ígéreteket végre tettek is követik, és a két ország közötti vitás kérdések minél előbb megnyugtató módon rendeződnek" – zárta nyilatkozatát a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. (168 Óra) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: NEM a rendőrség, az csak parancsot hajt végre.A Belügyminisztérium !!!!! azaz a kormányA fidesz csak szavakban nemzeti. Vagy néha még abban se."A Belügyminisztérium a jele
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Lemondok mentelmi jogomról, mert a valódi bűnözők helyett velem szemben indított két eljárást is a rendőrség a Deák téri gyilkosság áldozataira történt kegyeleti rendezvényünk kapcsán – írja MTI-hez eljuttatott közleményében a Mi Hazánk alelnöke. Az erről tartott sajtótájékoztatóját a kormánypárti és a gyurcsányista média is teljesen elhallgatta, a részletekről az Elemi.hu-nak nyilatkozott a képviselő asszony.
 – Két feljelentést is tett ellenem a rendőrség a Mi Hazánk Deák téri lincselés áldozataira történt megemlékezése kapcsán – közölte Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, jelezve, az egyik jogcím a gyülekezési joggal való visszaélés. Hangsúlyozta, a vasárnapi, fehérellenes, rasszista tüntetések szervezőivel szemben a kettős mércét alkalmazva a rendőrség nem indított eljárásokat az elvileg tiltott gyülekezések nyomán, míg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) székháza előtti kegyeleti megemlékezésük miatt 34 embert feljelentett a rendőrség. – A Belügyminisztérium a jelek szerint politikai alapon tilt-tűr-támogat, például a Trianon-felvonulásunkon is megtiltva a politikai beszédeket a Szabadság téren, miközben két nappal később ugyanitt eltűrte a deklaráltan a sötétebb bőrszínűekért tartott, rasszista tüntetéseket. – Vadai Ágnes és Szél Bernadett tehát hazudtak: a Mi Hazánk megemlékezése nyomán 34 eljárás is indult, persze a 2006-oshoz hasonló, embertelen oszlatásra nem került sor most. Önmagában az ORÖ előtti megemlékezésen való részvételem miatt ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal fenyeget a rendőrség, de mivel a Facebook-oldalamon is közzétettem, azért is feljelentett a rendőrség, így a halmazati büntetés több is lehet – mondta a képviselő, aki szerint elképesztő, hogy a rendőrség ezzel foglalkozik, és nem a bűnözőktől a bicskát, hanem a megemlékezőktől a zászlót vette el, most pedig Facebook-bejegyzések alapján akarják felelősségre vonni ahelyett, hogy a valódi bűnözőket reguláznák meg. Hírdetés – A mentelmi jogomról természetesen készséggel lemondok, sőt a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely megszüntetné ezt a politikusi kiváltságot; mihazánkos társaimmal együtt érvényesíteni kívánom az igazamat, hiszen Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat helyszínen lévő vezetője szerint is törvénytelen volt a rendőrség fellépése – hangsúlyozta Dúró Dóra. Hozzátette: a kegyeleti megemlékezés nem tartozott a gyülekezési törvény hatálya alá, a szabadtéri rendezvények pedig épp a tüntetés napjától megtarthatók. – Fideszes államtitkár: c*gánybűnözés nincs, az áldozatokra emlékezés elítélendő – A cigánybűnözés ellen vonult a Mi Hazánk és több szurkolói csoport, a rendőrök tüntetőket vegzáltak Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Hát, "vakoló" szabadkőműves antall józsef és feltétlen atlantista-ci0nista idősebb Jeszenszky nagyon nem (volt ) A Nemzet.Hadd ajánljuk a „bűnösök” figyelmébe a haza bölcs
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 A magyar–ukrán alapszerződéstől egyenes út vezetett az ukrán „nyelvtörvényhez". A kijevi parlament jóváhagyta, Petro Porosenko államfő aláírta a törvényt, amely nyomán az Ukrajnában élő diákok az általános iskola második felétől kezdődően kizárólag ukrán nyelven folytathatják majd tanulmányaikat. Ez az ottani vezetés sokadik döntése, amely sérti a magyar–ukrán alapszerződést, és súlyosan diszkriminálja a Kárpátalján ezer esztendeje élő magyar embereket. Mindenkori kormányaink eddig semmit sem tettek ottani magyarjaink hatékony védelme érdekében. Elszakított nemzettársaink olyan nyomorban élnek, hogy hozzájuk képest a szabolcsiak dúsgazdagnak tűnnek. Kárpátaljai fiainkat az orosz határra küldik meghalni, ám szülőföldjükön harmadrendű emberekként kezelik őket. Az alábbiakban áttekintjük – a sokszor meghamisított és a sokak számára a feledés homályába vesző történelmi tényeket felidézve –, hogy amennyiben az 1991. december 1-jén Kárpátalján megrendezett népszavazás által lehetővé tett Kárpátalja Magyar Autonóm Terület megvalósításáról az Antall-kormány az alapszerződéssel nem mondott volna le, akkor Ukrajnának most semmilyen lehetősége nem lenne arra, hogy a magyar nyelvű oktatást betiltsa. Ha nincs alapszerződés, ez a diszkriminációs törvény ottani magyarságunknál legfeljebb szánakozó mosolyt eredményezne: „Lám-lám, a kommunista börtönből szabadulva Kijev tovább folytatja mindazt a diktatórikus gazemberséget, amit a nagy szláv testvér emlőin nevelkedve magába szívott." Orbán Viktor és külügyminisztere hangosan, kardcsörtetve tiltakozik a kijevi döntés ellen. Nekünk, az elmúlt esztendők kormányzati hazugságain kiokosodott magyaroknak azonban mindjárt az elején kötelességünk tudatosítani, hogy ezúttal is súlyos csúsztatásról van szó. Az Országgyűlésben ugyanis a Fidesz valamennyi parlamenti képviselője jóváhagyta a kárpátaljai autonómiáról lemondó alapszerződést – Orbán Viktorral az élen –, a marxista internacionalizmust hirdető MSZP-vel és a globalizáció érdekeit szolgáló SZDSZ-szel karöltve. Kérdés: akkor most milyen alapon tiltakoznak és játsszák a nemzetvédő szerepét? Ez sem más, mint egy a kormányzati színjátékok közül. Kárpátalja ezer esztendőn át Magyarországhoz tartozott. Az elcsatolt országrészek lakói közül az itt élő magyarság ment keresztül a legtöbb meghurcoltatáson. Először Csehszlovákiához csatolták, 1945 és 1991 között a Szovjetunió Kárpáton túli területe volt, majd Ukrajna Kárpáton túli területe maradt. (Jellemző, hogy a Kárpátokat Galícia és a Bukovina falvainak népe még ma is magyar hegyekként, uhorszki horiként emlegeti, illetve az is, hogy ami számunkra nézve Kárpátalja, az Moszkvából és Kijevből is a Kárpátokon túl van, tehát Zakarpatszka oblaszty a neve.) Trianonban a győztes antanthatalmak kizárólag azzal a feltétellel utalták Csehszlovákiához a területet, hogy a csehszlovák kormány kötelezettséget vállalt az ottani területi autonómia megteremtésére. Csehszlovákia e kötelezettségét a saint-germaini szerződés újólag megerősítette, majd Kárpátalja autonómiáját előírta az állam saját, 1920. évi alkotmánya is. Prága azonban egyik kötelezettségét sem teljesítette. Húsz éven keresztül nem tett érdemi intézkedést, majd amikor a hitleri birodalom részéről már közvetlen veszélyek fenyegették, az úgynevezett második köztársaság 1938. október 11-én sebtében mégis kihirdette az autonóm Kárpátalja megteremtését. Ez az alakulat azonban mindössze 22 napig (!) élt. Az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntés egyes kárpátaljai területeket (köztük Ungvár, Munkács és Beregszász városokat) visszautalta Magyarországnak. 1944 végén aztán a Vörös Hadsereg megszállta Kárpátalját, majd a csehszlovák kormány Sztálin kegyeit keresve önként lemondott trianoni zsákmányáról. Kárpátalja ismét gazdát cserélt, a Szovjetunió részévé vált. Kárpátalja különösen gazdag nemzetiségi összetételt mutat, ezért a szovjet hatalom bukása utáni jövő tisztességes előkészítése érdekében 1989-ben népszámlálást tartottak. Ez kimutatta, hogy a Kárpátalján élő lakosság több tucat (!) nemzetiségből tevődik össze. Ezek körében 977 ezer ukrán-ruszin, 156 ezer magyar, 49 ezer orosz, 29 ezer román és moldovai, 12 ezer cigány, 7 ezer szlovák, 4 ezer zsidó, közel négyezer német, kétezer fehérorosz, 690 lengyel, 510 cseh és még további több ezer észt, lett, litván, grúz, örmény tatár és egyéb más nemzetiség volt. Száz évvel Trianon után a magyar még mindig messze a második legnagyobb nemzetrész, ez indokolta az ottani magyar autonóm régió kialakítását. A rendezésben a moszkvai vezetés mellett több világpolitikai és európai nagyhatalom is közreműködött, arra törekedve, hogy korrekt etnikai megoldásokat teremtsenek, és elkerüljék egy újabb puskaporos hordó kialakítását. Ezzel a céllal 1991. december 1-jén a mai Ukrajnában (az ENSZ emberi jogi megfigyelőinek felügyelete mellett) egyidejűleg három népszavazást is rendeztek. Az első kérdés így szólt: „Akarja-e, hogy Ukrajna kiváljon a Szovjetunióból, és a jövőben önálló, független államként létezzen?", a második: „Akarja-e, hogy Ukrajnán belül Kárpátalja különleges regionális státust kapjon?", végül a mi számunkra legfontosabb harmadik: „Akarja-e, hogy Kárpátalján belül Beregszász központtal önálló magyar autonóm terület jöjjön létre?" A kárpátaljai emberek – és nem csupán a magyarok, hanem az ott élő ruszinok, németek, szlovákok, csehek, lengyelek és a többi etnikum képviselői is – elsöprő többséggel követelték a „kárpátaljai magyar autonóm terület" megteremtését. Ez a népszavazás (a hamis állításokkal ellentétben) nem a határrevízióról szólt, hanem 70 év (!) múltán azt a kárpátaljai autonómiát kívánta megteremteni, amire még Csehszlovákiát az antant kötelezte, és amire annak kormánya saját alkotmányában kötelezettséget vállalt. Ez volt Trianon óta az első és mind ez ideig az egyetlen lehetőség, amely a magyarság számára az immár egy évszázada meglévő fájdalmak enyhítését szolgálta volna. A szovjet elnyomásból frissen szabadult Magyarország demokratikusan megválasztott kormánya azonban elutasította a régóta várt történelmi lehetőséget. Meggyőződésem szerint nem túlzás kimondani: lényegében hazaárulás történt. Alig öt nappal azután, hogy a győztes népszavazás a Kárpátalja Magyar Autonóm Terület létrehozásának a lehetőségét megteremtette, Antall József miniszterelnök Kijevbe utazott, és aláírta azt a magyar–ukrán alapszerződést, amellyel a „nép akaratát" semmibe véve lemondott Kárpátalja autonómiájáról. Erről az Országgyűlésnek éppúgy nem volt tudomása, mint az anyaországi és határon túli magyar embereknek. Magyarország miniszterelnöke elutasította az összeurópai fejlődés által felkínált lehetőséget, egyúttal voltaképpen kárt okozva az erősödő székely, baszk, katalán és más európai autonómiatörekvésnek. A megvalósult autonóm Kárpátalja nagyszerű hivatkozási alapot biztosított volna mindannyiuknak. A színfalak mögött aláírt alapszerződést az Antall-kormány csak közel hat hónappal később, 1992. május 29-én merte ratifikálás céljából az Országgyűlés elé terjeszteni. Rossz lelkiismeretét mutatja, hogy ekkor már közel volt a törvénykezési szünet, és a megfáradt honatyák a nyári szabadságra készültek – mégsem sikerült elkerülni a népharagot. A szavazás során botrányos jelenetekre is sor került. Az Országgyűlés levéltári dokumentumainak tanúsága szerint a kormánypárti képviselők közül 25 honatya tagadta meg az alapszerződés megerősítését. A kisgazdák közül tízen, a KDNP frakciójában egyvalaki, a függetlenek köréből hárman utasították el. Csurka István, Torgyán József, Zétényi Zsolt, G. Nagyné Maczó Ágnes, Zacsek Gyula és Iván Géza nemzetellenes hitszegésként, történelmi súlyú hazaárulásként ítélte el Antall József tettét. De mint említettük, a Fidesz az SZDSZ-szel és az MSZP-vel összefogva egy emberként, szorosan zárkózott fel a „népnemzeti" kormány mögé, amely az alapszerződéssel Kárpátalja valamennyi nemzetének népszavazással kinyilvánított „szent akaratát" (vox populi – vox dei) vette semmibe. Soha nem volt még olyan a magyarság történetében, amikor önként mondott volna le ezeréves területének autonóm jövőjéről. Idézzük fel még egyszer: még Trianon is előírta a kárpátaljai autonóm terület megteremtését. Antall József azzal indokolt, hogy „azt remélte, ezzel elnyeri új szomszédunk, az 55 milliós atomhatalom baráti jóindulatát". A remény, a hit és a baráti jóindulat nem politikai fogalmak. A történelmi rövidlátás súlyát akkor érzékeljük igazán, ha beillesztjük az ukrán alapszerződést az akkori európai folyamatokba. 1918-ban Európa kevésbé volt egységes, mint a népvándorlások korában. Majd elérkezett az idő, amikor Versailles, Trianon és Párizs nemzeteket rabigába döntő és nemzeteket feldaraboló döntéseiről kiderült: tarthatatlanok. A helsinki záróokmány még tett egy utolsó kísérletet ismételt megerősítésükre, de bebizonyosodott, hogy mindazon területrabló szerződések, amelyek mögött már nem áll erő, nem egyebek, mint üres papírdarabok. Kárpátalja autonómiája esetében a magyar fél nem képviselt volna semmiféle területi követelést Ukrajnával szemben. Ugyanakkor ez az időszak a meghurcolt európai nemzetek jogosan követelt – az igazságtalan világháborús diktátumokat semmibe vevő – határrevíziókkal végrehajtott újjászületésének kora. Ekkor nyerték vissza függetlenségüket a balti államok, lett önálló Szlovákia – majd csupán a volt Jugoszlávia területén hét új állam jött létre fokozatosan. Miközben mások visszaszerezték elrabolt területeiket, kormányunk a szuverén ukrán status quóba harmonikusan beilleszthető autonómiáról is lemondott. A népképviseleti legitimáció teljes hiányát bizonyítja, hogy az ukrán alapszerződést előzetes országgyűlési felhatalmazással sem írhatta volna alá az Antall-kormány. Ismétlem: tekintettel arra, hogy Kárpátalja autonómiáját népszavazás szentesítette, azt kizárólag egy, a magyarság egészének véleményét kikérő további népszavazással lehetett volna felülírni. Hogy nem így történt, az valóban történelmi súlyú gyalázat. Mindazon politikusoké, akik az alapszerződés előkészítésében, aláírásában részt vettek, ratifikációjára igennel szavaztak. Hogy mindez hova vezetett, ezekben a napokban nagyon jól látjuk. Hadd ajánljuk a „bűnösök" figyelmébe a haza bölcse, Deák Ferenc napjainkban is eligazító szavait: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő, ügyesség és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet önmaga mond le, annak visszaszerzése mindig kétséges." A szerző nemzetközi jogász |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: NA. :3 Ezek a fidesz saját c1gányai, közpénztolvajai, meg az általuk összeterelt krumplis, száraztésztás szavazói. Ennyit is ér a szavazós "polgári" liberális democsokráci
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
NA. :3 Ezek a fidesz saját c1gányai, közpénztolvajai, meg az általuk összeterelt krumplis, száraztésztás szavazói. Ennyit is ér a szavazós "polgári" liberális democsokrácia. És a kormányunk, úgy ahogy van. Sunday 14 June 2020 12:16 PM UTC+00 A Mi Hazánk Mozgalom betiltásáért gyűjt aláírásokat az Országos Roma Önkormányzat Nem kevesebbre vállalkozott az ország egyik legnagyobb közpénznyelő bűnszervezete, mint a Mi Hazánk Mozgalom betiltása. A derék demokrata cigányok úgy képzelik el jogállamiságot, hogy összegyűjtenek néhány aláírást, majd szépen benyújtják azt a "parlament őszi ülésszakán". Hogy hová, az nem derül ki az alábbi közleményből, de az sem, hogy mégis mit várnak egy közjogilag semmit sem jelentő pr-eseménytől.
Hírdetés
(Kuruc.info) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |