FB-RSS feed for Kiss Balázs: Elvileg jó hír, hátha érdekel valakit : "Kedd éjszaka jelent meg a százezrek által várt rendelet a Magyar Közlönyben, amely a hiteltörlesztési moratórium részletszabályait

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Elvileg jó hír, hátha érdekel valakit : "Kedd éjszaka jelent meg a százezrek által várt rendelet a Magyar Közlönyben, amely a hiteltörlesztési moratórium részletszabályait tartalmazza. Ezek lényege, hogy a moratórium idején nem számítható fel kamatos kamat, valamint hogy a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan. Újdonság, hogy a kedvezményt a munkáltatói kölcsönökre és az eszközkezelő programra is kiterjeszti a kormány." Wednesday 25 March 2020 12:24 AM UTC+00 Miről is van szó? A keddi közlönyben hirdette ki a kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól című rendeletet. Mint ismeretes, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében az MNB egy héttel ezelőtt ismertette moratóriummal kapcsolatos javaslatát, először a vállalatok esetében, majd két nappal később a lakossági hitelekre vonatkozóan is bejelentette. Ezt követően Orbán Viktor jelentette be, hogy a kormány - megfogadva a jegybank javaslatát - az első intézkedések között dönt a moratórium elrendeléséről. A moratórium részletszabályait tartalmazó rendeletre néhány napot kellett várni. Cikkünk, amely segít eligazodni a hiteleseknek, hogyan döntsenek a törlesztési moratórium kapcsán: Ez kimondja többek között, hogy tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni - döntött a kormány. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét - olvasható a rendelet következő lényeges pontja. Továbbá az is eldőlt, hogy a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. Olyan részletkérdés is szerepel a pontok között, miszerint a babaváró kölcsön esetén fizetendőkezességvállalási díját a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, vagyis a döntések szerdától hatályosak. A moratóriummal kapcsolatosan előzetesen itt írtunk: Bejelentette a PM A rendelet megjelenésével párhuzamosan közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium, miszerint az új döntés további könnyítést hoz a hiteleseknek. A szabályozás elsődleges célja az, hogy a kormány a hitel-moratóriummal élő ügyfeleket ne csak idén, hanem jövőre is, amikor újraindul a fizetési kötelezettség, akkor is segítse - írja a Pénzügyminisztérium közleményében. A PM hangsúlyozza már a közlemény legelején, tulajdonképpen reagálva az elmúlt napok kritikus hangjaira, miszerint a magyar kormányzati gazdaságpolitikai válasz nem elegendő, hogy "világszerte az egyik legerősebb és legkedvezőbb intézkedést hozta meg a kormány előző héten, amikor a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztette". A tárca szerint a most megjelenő rendelet a részlet és technikai szabályok mellett azt is biztosítja, hogy a moratóriummal élő ügyfelek részére ne váljék elviselhetetlen teherré a későbbi, újrainduló fizetés. Így többek között nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, amely jelentősen könnyíti az adósok terheit. A minisztérium hangsúlyozza, hogy "további segítséget jelent az is, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan".  Az MNB már belengette Mindezt a szabályozást már sejteni lehetett Nagy Márton MNB-alelnök kedd délután sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján. Az MNB arra jutott, hogy ezt a likviditási krízist nem csak a bankrendszerben, hanem a vállalati és a háztartási körben, majd a költségvetési körben is kezelnie kell. A vállalatoknál és a háztartásoknál komoly könnyítést jelent a hiteltörlesztési moratórium. A JEGYBANK AZZAL SZÁMOL, HOGY AZ ÜGYFELEK TÖBB MINT 80%-A ÉLNI FOG A MORATÓRIUMMAL, ÉS NEM FOGJA TÖRLESZTENI HITELÉT. A moratórium az ügyfelek számára egy likviditási segítség, hiszen nem törlik el a tőketartozásukat, de átmenetileg nem kell törleszteni a hiteleiket. Ezt a likviditási sokkot veszi át az MNB, a moratórium teljes összege esetén 3600 milliárd forintnyi törlesztés kap haladékot, de 80%-os szintnél is 2900 milliárdról beszélünk - mondja Nagy Márton.  Rendszerszinten a likviditás nem csökken, hiszen az emberek a megtakarítást el fogják fogyasztani, ami visszakerül majd a bankrendszerbe. Egyedi banki szinten kezelni tudja a jegybank ezt a sokkot, amire fel is készültek.  Gazdasági hatást tekintve kulcsfontosságú, hányan élnek a moratóriummal, hiszen az ő fogyasztásuk pörgetheti a növekedést mondja az MNB alelnöke.  Az MNB álláspontja, hogy a moratórium alatt meg nem fizetett kamat ne kerüljön tőkésítésre, hanem a hátralévő futamidőre évenként kerüljön felosztásra, azaz részletfizetés történjen a kamat tekintetében. HA MINDEN ÜGYFÉL ÉL A MORATÓRIUMMAL, AZ A BANKRENDSZER SZEMPONTJÁBÓL 50 MILLIÁRD FORINTOS JÖVEDELEMKIESÉST JELENT - MONDJA NAGY MÁRTON. Más hitelekre is vonatkozik a könnyítés A kormány még tovább bővíti a kedvezmény alá eső hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel, illetve azt a Nemzeti Eszközkezelő Programra is kiterjeszti. A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, se annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak. Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevőknek a mellett, hogy a vételár-részletfizetésére és a bérleti díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást kapnak, a lakhatása is biztosított, ugyanis a cég – a nem fizetés miatt - nem mondhatja fel a bérleti szerződést. Címlapkép forrása: Shutterstock

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. Ahhoz képest ez m

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. Ahhoz képest ez most semmi. Wednesday 25 March 2020 10:17 PM UTC+00 Az egész világ retteg a koronavírustól, amely eddig közel 3000 embert ölt meg, és 80 ezerre tehető a fertőzött betegek száma. Ha azonban felidézzük, hogy korábban mennyi halálos áldozatot követeltek más járványok, akkor a koronavírus már csak ártatlan kórokozónak tűnik. A kolera a történelem folyamán rengeteg áldozatot követelt. Az 1910-1911-es kolerajárványnak 800 ezer halottja volt, 1852 és 1860 között egy millióan haltak bele a betegségbe. A betegség kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben, tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján. A betegséget a Vibrio cholerae baktérium által okozza és elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést, ami súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. A kolera még manapság is pusztít. 1991-ben Peruban tört ki járvány, több mint 322 embert betegítve meg, egy évre rá Kolumbiában és Ecuadorban jelzett 982 ezer megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos. Haitiban, a 2010-es földrengést követően 30 ezren betegedtek meg, közülük 4500-an meghaltak. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb kolerajárványa Jemenben tört ki 2017-ben, legalább egymillió ember érintve a halottak száma tízezrekre becsülhető. A kolera napjainkban is 3-5 millió embert fertőz meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az, hogy 2030-ra 90 százalékkal csökkenjen a kolerás halálozások száma. Pestis: 25 százalékkal csökkent a világ népessége A pestis évezredek óra az emberiség réme. A „fekete halál" kórokozója, az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le. Három fő formáját különböztetik meg: a bubópestist, a tüdőpestist és a szeptémiás pestist. Mindhárom forma jellemző tünete a nagyon magas láz, a rossz közérzet, a bevérzések, illetve a bőr oxigénhiánya miatt fellépő kékes-fekete elszíneződés, ezért is kapta a fekete halál elnevezést. Emberre elsősorban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével, ritkábban a fertőzött állati szövetekkel történő érintkezéssel, a tüdőpestisben szenvedő beteggel történő kontaktus esetén pedig cseppfertőzéssel terjed. A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be: a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított Bizáncban, naponta tízezer áldozatot követelve. Ebben az időszakban Európát is elérte a járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg Európában. Minden idők legnagyobb pestisjárványa a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik az áldozatok számát Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. Európa lakosságának több mint a fele – 60 százalék – odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról legkevesebb 350 millióra csökkent. Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban a WHO az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos, Madagaszkárban pedig 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal. A WHO a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. A spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az első világháború Az emberi történelem legtöbb áldozatát követelő járványa azonban a spanyolnátha, az influenza A típusú vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát, mintegy 500 millió embert betegített meg. Lefolyása rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki. Az első hírek a járványról először Spanyolországból érkeztek – innen a betegség neve –, a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit azonban nem sikerült megállapítani. A spanyolnátha 1918-1920 között három hullámban jelentkezett. 1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót. A pontos adatok nem ismertek, egyrészt azért, mert sok ország nem szolgáltatott részletes statisztikát, másrészt azért, mert egész régiók haltak ki. Oroszországban például a háború utáni állapotok miatt még csak fel sem tudták mérni a halottak számát. Csak Indiában 17 millió ember életét követelte a járvány, ahogy az az 1921-es népszámlálásból látható. Ma már nagyjából egyetértenek a szakértők abban, hogy a spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. Egy baktérium miatt pusztultak ki az aztékok Csak 2018-ban sikerült azonosítani egy rejtélyes járványt, amely elhozta az aztékok végzetét. A cocoliztli az 1545 és 1550 között 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett a mai Mexikó és Guatemala területén. Egy korabeli temetőből származó csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a hastífuszt okozó salmonella enterica baktérium C altípusának, amelyet feltehetőn a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcoltak be Mexikóba. „Modern" betegségek Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100 százalékos halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta már volt példa fertőzött AIDS betegek gyógyulására is. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed, de a fertőzés átvihető vérátömlesztéssel, anyatejes szoptatással vagy a szülés során az anyáról átkerülhet az újszülöttre. A HIV abban is különbözik számos más vírustól, hogy rendkívüli magas genetikai változatossággal rendelkezik. Ez a diverzitás nagyrészt gyors szaporodásának köszönhető: egy betegben kb. tízmilliárd új vírusrészecske keletkezik naponta. A halálos járvány csúcspontján, 2005-ben 1,9 millió elhunytat regisztráltak. Azóta a halálesetek és a fertőzések száma visszaesett, utóbbi például 1997-es képest felére, vagyis 1,8 millióra csökkent a HIV-vírussal újonnan fertőzöttek száma, a 36 millió HIV-fertőzöttből közel 20 millió részesül gyógyszeres kezelésben. Egy humán koronavírus, SARS-CoV okozza a SARS - súlyos akut légzőszervi szindróma" betegséget, a kínai Kuangtung tartományból indult ki, és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. A kór 2002-2003 között nyolcezer embert betegített meg, a halálos áldozatok száma elérte a nyolcszázat. Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak. A kór 2014-ben indult ki Guineából, átterjedt Nyugat-Afrikára és 28 ezer embert fertőzött meg, akik közül 11 ezer meghalt. 2019-ben megtalálták az ellenszerét, így a korábbi 50-90 százalék körüli halálozási arány 6 százalékra csökkent. HIRDETÉS

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok.Ezek ennyire hülyének

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetm Wednesday 25 March 2020 06:46 PM UTC+00 Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetményeket. Az egész rendszer rossz, azon belül NINCS és nem is lesz megoldás. Az nem nemzet és nem válságkezelés, hogy gazdagék érdekeiért robotoljunk éjt nappallá téve szaré' hugyé'. Ma se lettem fideszes. Polgári liberális vadkapitalizmust épít az, ami nem nemzeti, és nem a jobb oldal. Kiakadtak a szakszervezetek, új rabszolgatörvényt emlegetnek Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Felháborodva fogadták a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek – is – az MGYOSZ által összeállított, állítólag csak a vészhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomagot, amelynek előkészületeiről még csak nem is hallottak a szakszervezetek, így aztán természetesen el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag ugyanis pillanatnyilag nem más, mint a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – közölte Kordás László. A MASZSZ elnöke leszögezte: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat - áll a közleményben. Az MGYOSZ által megfogalmazott javaslatról itt írtunk korábban: A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai". Kordás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik. Ez a javaslat azonban több sebből vérzik – véli Kordás, aki példaként említi a csoportos létszámleépítésnek a felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehet tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás -, hogy ez is a munkavállalók kárára fog megtörténni csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. Az elnök szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, s azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal - zárul a közlemény.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: A nagybani piac, és a szervezett zöldség - gyümölcs felvásárlás c1gány maffiákkal terhelt. Miért ne használnák ki a helyzetet, erkölcsi aggályaik nincsenek.

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

A nagybani piac, és a szervezett zöldség - gyümölcs felvásárlás c1gány maffiákkal terhelt. Miért ne használnák ki a helyzetet, erkölcsi aggályaik nincsenek. Wednesday 25 March 2020 01:11 PM UTC+00 A pánikvásárlás 12-25 százalék között növelte az alapvető zöldségfélék árát a fogyasztói piacokon - írta az Agrárgazdasági KutatóIntézet piaci árinformációs rendszere alapján az mfor.hu. A lap szerint az áremelkedés nem volt általános, az leginkább a megfelelő körülmények között tartósan elálló alapvető zöldségfajtákat érintette. A burgonya iránti megnövekedett keresletnek nyomán előfordult, hogy a nagybani piacon már licitáltak rá a kereskedők, és az vihette, aki többet adott érte. A piaci árinformációk napi adatai szerint a burgonya kilós ára a nagybani piacon február vége óta 150-160 forint volt egészen múlt hét csütörtökig. Március 19-én viszont hirtelen több mint a duplájára nőtt az ára: 335 forintra. A sárgarépa ára hasonlóképp alakult: a korábbi, heteken át tartó 150 forintos ár 300 forintra ugrott csütörtökön. Drasztikus áremelkedést mutatott a petrezselyem egységára is. Az árinformációs rendszer adatai alapján március 19-ig a nagybani piacon jellemző leggyakoribb, kilónkénti 450 forintos ár 900 forintra emelkedett. Az adatbázis szerint a Fehérvári és Vámház körúti piacokon előző héthez képest a burgonya ára mindkét helyen jelentősen megugrott. A Fehérvári úti piacon 25, a belvároshoz közeli helyen 12 százalékkal. A sárgarépa ára szintén 25 és 12 százalékkal emelkedett egy hét alatt, de a zeller, a fehérkáposzta és a paprika egységára is 15-25 százalék közötti mértékben növekedett. A tojás nagybani piaci árában szintén jelentős ugrást látott az AKI: 35-ről 40 forintra ugrott a darabonként elkért összeg a nagybanin. Érdekes módon egyetlen almafajta esetében sem tapasztalt jelentős növekedést az AKI. Ugyan a fogyasztóvédelem figyeli a veszélyhelyzet, megnövekedett kereslet miatti rendkívüli áremeléseket, hogy a múlt heti megugrás csak a kialakult helyzet egyszeri kihasználása volt-e a kereskedők részéről, vagy tartós áremelkedésre kell felkészülni, az a következő napok, hetek adataiból fog kiderülni. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben."

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben." Wednesday 25 March 2020 02:32 PM UTC+00 A koronavírus az emberek nagy többségénél nem okoz betegséget, az ő szervezetük szinte tünetmentesen küzd meg a kórokozóval - mondta el Kacskovics Imre immunológus az InfoRádió Aréna című műsorában. "Most már látjuk, hogy a fertőzöttek 80 százaléka nem lesz beteg, a legkisebb tüneteket sem mutatja, vagy épp másmilyen tünetek jelentkeznek nála. Beteg az, aki úgy érzi magát vagy tüneteket is mutat. Ez a fertőzöttek 20 százaléka." A számok szerinte ma nagyon pontatlanok, nem lehet tudni, hányan fertőződnek meg, egy-másfél év múlva lehet elemezni, megállapítani, hogy az emberek hány százaléka fertőződött meg. Az ELTE Természettudományi Karának dékánja azonban jelezte, a szakemberek azt egyelőre nem tudják megmondani, másoknál miért eredményez súlyos betegséget a vírus. "Lehet azt mondani, hogy a kisgyerekek tüdeje kevésbé elhasznált, de a valóság az, hogy nem tudjuk. Számtalan kórokozóval kapcsolódunk életünk során, lehet ez egy különbség az életkor előrehaladtával" - mondta. Szakmai válasz arra sincs, mikor jelentkeznek a tünetek, van, akinél 2-3, van, akinél 14 nap. "Fogadjuk el azt, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek, ezért kell betartani, hogy aki teheti, ne mozduljon ki otthonról, hisz nem tudni, ki mikor és hogyan adhatja át vagy kaphatja meg a betegséget" - tette hozzá. Az emberi szervezetet tekintve azért nagyon optimista. "Ha az immunválaszunk kialakul, semlegesíteni tudja a kórokozókat, az immunmemóriánk a későbbiekben is megvéd minket. Nagyon kevés kevés betegség van, amellyel szemben az immunrendszer nem elég hatékony, de ilyen például a malária, a fertőzés vissza-visszajön. Az influenza is minden évben picit más, mutációk vannak, ezért a korábbi vírusra kifejlődött immunválasz nem véd meg. Ha tehát újra ugyanaz a vírus jön, nem alakul ki betegség vagy jóval enyhébb lefolyású lesz" - ecsetelte az immunológus. A védőoltások - mint folytatta - ezt a rendszert "használják ki". Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja. Kacskovics Imre - 1. rész Kacskovics Imre - 2. rész Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. Ahhoz kép

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. <br><br>Ahhoz képest ez most semmi. Wednesday 25 March 2020 10:17 PM UTC+00 Ártatlan kórokozó a koronavírus a világ eddigi legpusztítóbb járványaihoz képest Az egész világ retteg a koronavírustól, amely eddig közel 3000 embert ölt meg, és 80 ezerre tehető a fertőzött betegek száma. Ha azonban felidézzük, hogy korábban mennyi halálos áldozatot követeltek más járványok, akkor a koronavírus már csak ártatlan kórokozónak tűnik. A kolera a történelem folyamán rengeteg áldozatot követelt. Az 1910-1911-es kolerajárványnak 800 ezer halottja volt, 1852 és 1860 között egy millióan haltak bele a betegségbe. A betegség kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben, tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján. A betegséget a Vibrio cholerae baktérium által okozza és elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést, ami súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. A kolera még manapság is pusztít. 1991-ben Peruban tört ki járvány, több mint 322 embert betegítve meg, egy évre rá Kolumbiában és Ecuadorban jelzett 982 ezer megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos. Haitiban, a 2010-es földrengést követően 30 ezren betegedtek meg, közülük 4500-an meghaltak. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb kolerajárványa Jemenben tört ki 2017-ben, legalább egymillió ember érintve a halottak száma tízezrekre becsülhető. A kolera napjainkban is 3-5 millió embert fertőz meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az, hogy 2030-ra 90 százalékkal csökkenjen a kolerás halálozások száma. Pestis: 25 százalékkal csökkent a világ népessége A pestis évezredek óra az emberiség réme. A „fekete halál" kórokozója, az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le. Három fő formáját különböztetik meg: a bubópestist, a tüdőpestist és a szeptémiás pestist. Mindhárom forma jellemző tünete a nagyon magas láz, a rossz közérzet, a bevérzések, illetve a bőr oxigénhiánya miatt fellépő kékes-fekete elszíneződés, ezért is kapta a fekete halál elnevezést. Emberre elsősorban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével, ritkábban a fertőzött állati szövetekkel történő érintkezéssel, a tüdőpestisben szenvedő beteggel történő kontaktus esetén pedig cseppfertőzéssel terjed. A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be: a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított Bizáncban, naponta tízezer áldozatot követelve. Ebben az időszakban Európát is elérte a járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg Európában. Minden idők legnagyobb pestisjárványa a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik az áldozatok számát Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. Európa lakosságának több mint a fele – 60 százalék – odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról legkevesebb 350 millióra csökkent. Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban a WHO az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos, Madagaszkárban pedig 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal. A WHO a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. A spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az első világháború Az emberi történelem legtöbb áldozatát követelő járványa azonban a spanyolnátha, az influenza A típusú vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát, mintegy 500 millió embert betegített meg. Lefolyása rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki. Az első hírek a járványról először Spanyolországból érkeztek – innen a betegség neve –, a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit azonban nem sikerült megállapítani. A spanyolnátha 1918-1920 között három hullámban jelentkezett. 1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót. A pontos adatok nem ismertek, egyrészt azért, mert sok ország nem szolgáltatott részletes statisztikát, másrészt azért, mert egész régiók haltak ki. Oroszországban például a háború utáni állapotok miatt még csak fel sem tudták mérni a halottak számát. Csak Indiában 17 millió ember életét követelte a járvány, ahogy az az 1921-es népszámlálásból látható. Ma már nagyjából egyetértenek a szakértők abban, hogy a spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. Egy baktérium miatt pusztultak ki az aztékok Csak 2018-ban sikerült azonosítani egy rejtélyes járványt, amely elhozta az aztékok végzetét. A cocoliztli az 1545 és 1550 között 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett a mai Mexikó és Guatemala területén. Egy korabeli temetőből származó csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a hastífuszt okozó salmonella enterica baktérium C altípusának, amelyet feltehetőn a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcoltak be Mexikóba. „Modern" betegségek Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100 százalékos halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta már volt példa fertőzött AIDS betegek gyógyulására is. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed, de a fertőzés átvihető vérátömlesztéssel, anyatejes szoptatással vagy a szülés során az anyáról átkerülhet az újszülöttre. A HIV abban is különbözik számos más vírustól, hogy rendkívüli magas genetikai változatossággal rendelkezik. Ez a diverzitás nagyrészt gyors szaporodásának köszönhető: egy betegben kb. tízmilliárd új vírusrészecske keletkezik naponta. A halálos járvány csúcspontján, 2005-ben 1,9 millió elhunytat regisztráltak. Azóta a halálesetek és a fertőzések száma visszaesett, utóbbi például 1997-es képest felére, vagyis 1,8 millióra csökkent a HIV-vírussal újonnan fertőzöttek száma, a 36 millió HIV-fertőzöttből közel 20 millió részesül gyógyszeres kezelésben. Egy humán koronavírus, SARS-CoV okozza a SARS - súlyos akut légzőszervi szindróma" betegséget, a kínai Kuangtung tartományból indult ki, és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. A kór 2002-2003 között nyolcezer embert betegített meg, a halálos áldozatok száma elérte a nyolcszázat. Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak. A kór 2014-ben indult ki Guineából, átterjedt Nyugat-Afrikára és 28 ezer embert fertőzött meg, akik közül 11 ezer meghalt. 2019-ben megtalálták az ellenszerét, így a korábbi 50-90 százalék körüli halálozási arány 6 százalékra csökkent. HIRDETÉS

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok.Ezek ennyire hülyének

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetm Wednesday 25 March 2020 06:46 PM UTC+00 Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetményeket. Az egész rendszer rossz, azon belül NINCS és nem is lesz megoldás. Az nem nemzet és nem válságkezelés, hogy gazdagék érdekeiért robotoljunk éjt nappallá téve szaré' hugyé'. Ma se lettem fideszes. Polgári liberális vadkapitalizmust épít az, ami nem nemzeti, és nem a jobb oldal. Kiakadtak a szakszervezetek, új rabszolgatörvényt emlegetnek Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Felháborodva fogadták a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek – is – az MGYOSZ által összeállított, állítólag csak a vészhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomagot, amelynek előkészületeiről még csak nem is hallottak a szakszervezetek, így aztán természetesen el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag ugyanis pillanatnyilag nem más, mint a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – közölte Kordás László. A MASZSZ elnöke leszögezte: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat - áll a közleményben. Az MGYOSZ által megfogalmazott javaslatról itt írtunk korábban: A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai". Kordás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik. Ez a javaslat azonban több sebből vérzik – véli Kordás, aki példaként említi a csoportos létszámleépítésnek a felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehet tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás -, hogy ez is a munkavállalók kárára fog megtörténni csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. Az elnök szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, s azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal - zárul a közlemény.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. Ahhoz kép

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Spanyolnátha miatt majdnem nem lettek ükapáim - ükanyáim, ilyen arányok voltak hogy hat testvérből EGY élte túl. :( ha ő sem, születhettem volna máshova. <br><br>Ahhoz képest ez most semmi. Wednesday 25 March 2020 10:17 PM UTC+00 Ártatlan kórokozó a koronavírus a világ eddigi legpusztítóbb járványaihoz képest Az egész világ retteg a koronavírustól, amely eddig közel 3000 embert ölt meg, és 80 ezerre tehető a fertőzött betegek száma. Ha azonban felidézzük, hogy korábban mennyi halálos áldozatot követeltek más járványok, akkor a koronavírus már csak ártatlan kórokozónak tűnik. A kolera a történelem folyamán rengeteg áldozatot követelt. Az 1910-1911-es kolerajárványnak 800 ezer halottja volt, 1852 és 1860 között egy millióan haltak bele a betegségbe. A betegség kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben, tudományos igényű leírását John Snow londoni orvos adta meg az 1854-es londoni kolerajárvány megfigyelése alapján. A betegséget a Vibrio cholerae baktérium által okozza és elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést, ami súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. A kolera még manapság is pusztít. 1991-ben Peruban tört ki járvány, több mint 322 embert betegítve meg, egy évre rá Kolumbiában és Ecuadorban jelzett 982 ezer megbetegedésből 8622 kimenetele volt halálos. Haitiban, a 2010-es földrengést követően 30 ezren betegedtek meg, közülük 4500-an meghaltak. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb kolerajárványa Jemenben tört ki 2017-ben, legalább egymillió ember érintve a halottak száma tízezrekre becsülhető. A kolera napjainkban is 3-5 millió embert fertőz meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az, hogy 2030-ra 90 százalékkal csökkenjen a kolerás halálozások száma. Pestis: 25 százalékkal csökkent a világ népessége A pestis évezredek óra az emberiség réme. A „fekete halál" kórokozója, az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le. Három fő formáját különböztetik meg: a bubópestist, a tüdőpestist és a szeptémiás pestist. Mindhárom forma jellemző tünete a nagyon magas láz, a rossz közérzet, a bevérzések, illetve a bőr oxigénhiánya miatt fellépő kékes-fekete elszíneződés, ezért is kapta a fekete halál elnevezést. Emberre elsősorban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével, ritkábban a fertőzött állati szövetekkel történő érintkezéssel, a tüdőpestisben szenvedő beteggel történő kontaktus esetén pedig cseppfertőzéssel terjed. A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be: a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított Bizáncban, naponta tízezer áldozatot követelve. Ebben az időszakban Európát is elérte a járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg Európában. Minden idők legnagyobb pestisjárványa a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik az áldozatok számát Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. Európa lakosságának több mint a fele – 60 százalék – odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról legkevesebb 350 millióra csökkent. Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban a WHO az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos, Madagaszkárban pedig 2014 augusztusa és 2014 novembere közt 119 megbetegedés fordult elő, ebből 40 végződött halállal. A WHO a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. A spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az első világháború Az emberi történelem legtöbb áldozatát követelő járványa azonban a spanyolnátha, az influenza A típusú vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát, mintegy 500 millió embert betegített meg. Lefolyása rendkívül gyors volt, és látszólag teljesen kiszámíthatatlanul választotta ki áldozatait, hiszen az elhunytak jelentős része a 25-40 év közötti egészséges férfiak közül került ki. Az első hírek a járványról először Spanyolországból érkeztek – innen a betegség neve –, a spanyolnátha kitörésének helyét és körülményeit azonban nem sikerült megállapítani. A spanyolnátha 1918-1920 között három hullámban jelentkezett. 1918 őszén és telén világszerte 25-50 millióan haltak bele. Egyes becslések szerint ez a szám jóval nagyobb, és eléri a 70 milliót. A pontos adatok nem ismertek, egyrészt azért, mert sok ország nem szolgáltatott részletes statisztikát, másrészt azért, mert egész régiók haltak ki. Oroszországban például a háború utáni állapotok miatt még csak fel sem tudták mérni a halottak számát. Csak Indiában 17 millió ember életét követelte a járvány, ahogy az az 1921-es népszámlálásból látható. Ma már nagyjából egyetértenek a szakértők abban, hogy a spanyolnátha több áldozatot követelt, mint az egész első világháború. Egy baktérium miatt pusztultak ki az aztékok Csak 2018-ban sikerült azonosítani egy rejtélyes járványt, amely elhozta az aztékok végzetét. A cocoliztli az 1545 és 1550 között 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett a mai Mexikó és Guatemala területén. Egy korabeli temetőből származó csontvázból nyert DNS-mintát elemezve megtalálták a nyomait a hastífuszt okozó salmonella enterica baktérium C altípusának, amelyet feltehetőn a spanyol gyarmatosítók háziasított állatai hurcoltak be Mexikóba. „Modern" betegségek Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100 százalékos halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta már volt példa fertőzött AIDS betegek gyógyulására is. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. A vírus leggyakrabban szexuális úton terjed, de a fertőzés átvihető vérátömlesztéssel, anyatejes szoptatással vagy a szülés során az anyáról átkerülhet az újszülöttre. A HIV abban is különbözik számos más vírustól, hogy rendkívüli magas genetikai változatossággal rendelkezik. Ez a diverzitás nagyrészt gyors szaporodásának köszönhető: egy betegben kb. tízmilliárd új vírusrészecske keletkezik naponta. A halálos járvány csúcspontján, 2005-ben 1,9 millió elhunytat regisztráltak. Azóta a halálesetek és a fertőzések száma visszaesett, utóbbi például 1997-es képest felére, vagyis 1,8 millióra csökkent a HIV-vírussal újonnan fertőzöttek száma, a 36 millió HIV-fertőzöttből közel 20 millió részesül gyógyszeres kezelésben. Egy humán koronavírus, SARS-CoV okozza a SARS - súlyos akut légzőszervi szindróma" betegséget, a kínai Kuangtung tartományból indult ki, és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. A kór 2002-2003 között nyolcezer embert betegített meg, a halálos áldozatok száma elérte a nyolcszázat. Az ebola vagy ebola vérzéses láz egy súlyos, magas halálozással járó fertőző betegség, melyet az Ebolavirus nemzetségbe tartozó Ebola-vírusok okoznak. A kór 2014-ben indult ki Guineából, átterjedt Nyugat-Afrikára és 28 ezer embert fertőzött meg, akik közül 11 ezer meghalt. 2019-ben megtalálták az ellenszerét, így a korábbi 50-90 százalék körüli halálozási arány 6 százalékra csökkent. HIRDETÉS

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben."

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Tudományos vélemény. :3<br><br>"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben." Wednesday 25 March 2020 02:32 PM UTC+00 A koronavírus az emberek nagy többségénél nem okoz betegséget, az ő szervezetük szinte tünetmentesen küzd meg a kórokozóval - mondta el Kacskovics Imre immunológus az InfoRádió Aréna című műsorában. "Most már látjuk, hogy a fertőzöttek 80 százaléka nem lesz beteg, a legkisebb tüneteket sem mutatja, vagy épp másmilyen tünetek jelentkeznek nála. Beteg az, aki úgy érzi magát vagy tüneteket is mutat. Ez a fertőzöttek 20 százaléka." A számok szerinte ma nagyon pontatlanok, nem lehet tudni, hányan fertőződnek meg, egy-másfél év múlva lehet elemezni, megállapítani, hogy az emberek hány százaléka fertőződött meg. Az ELTE Természettudományi Karának dékánja azonban jelezte, a szakemberek azt egyelőre nem tudják megmondani, másoknál miért eredményez súlyos betegséget a vírus. "Lehet azt mondani, hogy a kisgyerekek tüdeje kevésbé elhasznált, de a valóság az, hogy nem tudjuk. Számtalan kórokozóval kapcsolódunk életünk során, lehet ez egy különbség az életkor előrehaladtával" - mondta. Szakmai válasz arra sincs, mikor jelentkeznek a tünetek, van, akinél 2-3, van, akinél 14 nap. "Fogadjuk el azt, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek, ezért kell betartani, hogy aki teheti, ne mozduljon ki otthonról, hisz nem tudni, ki mikor és hogyan adhatja át vagy kaphatja meg a betegséget" - tette hozzá. Az emberi szervezetet tekintve azért nagyon optimista. "Ha az immunválaszunk kialakul, semlegesíteni tudja a kórokozókat, az immunmemóriánk a későbbiekben is megvéd minket. Nagyon kevés kevés betegség van, amellyel szemben az immunrendszer nem elég hatékony, de ilyen például a malária, a fertőzés vissza-visszajön. Az influenza is minden évben picit más, mutációk vannak, ezért a korábbi vírusra kifejlődött immunválasz nem véd meg. Ha tehát újra ugyanaz a vírus jön, nem alakul ki betegség vagy jóval enyhébb lefolyású lesz" - ecsetelte az immunológus. A védőoltások - mint folytatta - ezt a rendszert "használják ki". Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja. Kacskovics Imre - 1. rész   Kacskovics Imre - 2. rész   Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok.Ezek ennyire hülyének

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetm Wednesday 25 March 2020 06:46 PM UTC+00 Sumákságból a kormány is jól el van eresztve : szép csendben újabb munkavállalói jogokat vennének el !!!!!! Rabszolgatörvény 2.0 készül. Patkányok. Ezek ennyire hülyének néznek mindenkit. Ja, "maradj otthon" Ha megint a gyoszos, voszos, multi tőkés lobbi seggét fogják nyalni, mint ahogy tették 2011-ben és utána "válságkezelés" címén, az lesz az utolsó csepp a pohárban. Valódi infláció közel 100%, forint árfolyama béka segge alatt, pontosan amiatt emelték két és félszeresére a KÉPVISELŐI illetményeket. Az egész rendszer rossz, azon belül NINCS és nem is lesz megoldás. Az nem nemzet és nem válságkezelés, hogy gazdagék érdekeiért robotoljunk éjt nappallá téve szaré' hugyé'. Ma se lettem fideszes. Polgári liberális vadkapitalizmust épít az, ami nem nemzeti, és nem a jobb oldal. Kiakadtak a szakszervezetek, új rabszolgatörvényt emlegetnek Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Kiakadtak a szakszervezetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége frissen „összedobott" többpontos javaslatán, amelyet az MGYOSZ vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség friss közleményében. Felháborodva fogadták a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek – is – az MGYOSZ által összeállított, állítólag csak a vészhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomagot, amelynek előkészületeiről még csak nem is hallottak a szakszervezetek, így aztán természetesen el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag ugyanis pillanatnyilag nem más, mint a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – közölte Kordás László. A MASZSZ elnöke leszögezte: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat - áll a közleményben. Az MGYOSZ által megfogalmazott javaslatról itt írtunk korábban: A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai". Kordás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik. Ez a javaslat azonban több sebből vérzik – véli Kordás, aki példaként említi a csoportos létszámleépítésnek a felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehet tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás -, hogy ez is a munkavállalók kárára fog megtörténni csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. Az elnök szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, s azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal - zárul a közlemény.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Tudományos vélemény. :3"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben."

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Tudományos vélemény. :3<br><br>"Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben." Wednesday 25 March 2020 02:32 PM UTC+00 A koronavírus az emberek nagy többségénél nem okoz betegséget, az ő szervezetük szinte tünetmentesen küzd meg a kórokozóval - mondta el Kacskovics Imre immunológus az InfoRádió Aréna című műsorában. "Most már látjuk, hogy a fertőzöttek 80 százaléka nem lesz beteg, a legkisebb tüneteket sem mutatja, vagy épp másmilyen tünetek jelentkeznek nála. Beteg az, aki úgy érzi magát vagy tüneteket is mutat. Ez a fertőzöttek 20 százaléka." A számok szerinte ma nagyon pontatlanok, nem lehet tudni, hányan fertőződnek meg, egy-másfél év múlva lehet elemezni, megállapítani, hogy az emberek hány százaléka fertőződött meg. Az ELTE Természettudományi Karának dékánja azonban jelezte, a szakemberek azt egyelőre nem tudják megmondani, másoknál miért eredményez súlyos betegséget a vírus. "Lehet azt mondani, hogy a kisgyerekek tüdeje kevésbé elhasznált, de a valóság az, hogy nem tudjuk. Számtalan kórokozóval kapcsolódunk életünk során, lehet ez egy különbség az életkor előrehaladtával" - mondta. Szakmai válasz arra sincs, mikor jelentkeznek a tünetek, van, akinél 2-3, van, akinél 14 nap. "Fogadjuk el azt, hogy a tünetmentesek is fertőzhetnek, ezért kell betartani, hogy aki teheti, ne mozduljon ki otthonról, hisz nem tudni, ki mikor és hogyan adhatja át vagy kaphatja meg a betegséget" - tette hozzá. Az emberi szervezetet tekintve azért nagyon optimista. "Ha az immunválaszunk kialakul, semlegesíteni tudja a kórokozókat, az immunmemóriánk a későbbiekben is megvéd minket. Nagyon kevés kevés betegség van, amellyel szemben az immunrendszer nem elég hatékony, de ilyen például a malária, a fertőzés vissza-visszajön. Az influenza is minden évben picit más, mutációk vannak, ezért a korábbi vírusra kifejlődött immunválasz nem véd meg. Ha tehát újra ugyanaz a vírus jön, nem alakul ki betegség vagy jóval enyhébb lefolyású lesz" - ecsetelte az immunológus. A védőoltások - mint folytatta - ezt a rendszert "használják ki". Aláhúzta: a jelenlegi tudás alapján aki leküzdi ezt a vírust, védetté válik az újabb fertőzésekkel szemben. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja. Kacskovics Imre - 1. rész   Kacskovics Imre - 2. rész   Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.