FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Készül a komoly háború, köszönjük meg trampli elnö kúrnak, ne feledjük ki a komoly szövetségese Európában, kis hazánkban : könnyű kitalálni 2020. január 4. 21:08 Az orosz és az iráni külügyminiszter a nemzetközi jog durva megsértésének tekinti Szulejmáni megölését Elítélte Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölését Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel szombaton folytatott telefonbeszélgetés során. Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a csapásméréssel egy küszöbön álló támadásnak vették elejét. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov és Zaríf az amerikai lépést a nemzetközi jog egyetemes normái súlyos megsértésének minősítették, olyannak, amely nem járul hozzá a Közel-Keleten felhalmozódott problémák megoldásához. Mindketten figyelmeztettek, hogy a tábornok megölése a feszültség újabb kiéleződéséhez vezet a térségben. Az iráni fél kezdeményezésére folytatott beszélgetés során az orosz külügyminiszter részvétét fejezte ki Zarífnak Szulejmáni halála miatt, akit Moszkvában hozzáértő katonai vezetőnek minősítettek, akinek személyes érdemei az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcban vitathatatlanok, és aki hűségesen védte Irán nemzeti érdekeit. Az iráni tárcavezető szombaton figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy megfelelő választ fognak adni a kellő időben Szulejmáni megölésére. Lavrov pénteken Pompeóval folytatott telefonbeszélgetése során elítélte az amerikai műveletet mint egy ENSZ-tagállam magas rangú tisztségviselőjének likvidálását egy harmadik országban annak hozzájárulása nélkül. „Moszkva nyomatékosan felszólítja Washingtont, hogy mondjon le arról, hogy jogellenesen alkalmaz erőt a nemzetközi színtéren való céljai eléréséhez, és minden felmerülő problémát tárgyalóasztalnál oldjon meg" – áll a hivatalos feljegyzésben. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov beszélt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is. Mindketten mélységes aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy súlyos következményekkel járhat az amerikai akció a világra és a Közel-Kelet stabilitására nézve. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. január 5., vasárnap
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Készül a komoly háború, köszönjük meg trampli elnö kúrnak, ne feledjük ki a komoly szövetségese Európában, kis hazánkban : könnyű kitalálni :P2020. január 4. 21:08 Az
FB-RSS feed for Kiss Balázs: #RATKÓ.Ez a kifejezés lesz a fidesz veszte, legalábbis annak legfőbb oka. Elfogyott a pénz, hogy nem rendezik végre méltányosan a nyugellátásokat?!?! :(Képmutatás és közpé
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Alapnyugdíj bevezetését, valamint a nyugdíjaknak az átlagbér 70 százalékához való felzárkóztatását is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség abban a hatpontos követeléscsomagban, amelyet hamarosan hivatalosan is eljuttat a döntéshozókhoz – írja a napi.hu. Hatpontos követeléscsomagot készített a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata az idősek helyzetének jobbítására, a nyugdíjas nyomor felszámolására. A mintegy 130 ezer tagot képviselő szövetség szerint sürgősen meg kell változtatni azt az igazságtalan és a kormány előnyére ügyesen konzervált állapotot, amely miatt nyugdíjasok milliói joggal érezhetik, rendre becsapják őket - mondta Juhász László. A nyugdíjas tagozat elnöke szerint végtelenül felháborító, hogy a kormány a gazdasági növekedés, a várható infláció és a béremelések mértéke alapján megfogalmazott követelések ellenére 3,5 százalék - vagy még több helyett - megint csak 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel szúrja ki az idősek szemét.Ismét a legszegényebbek hiteleznek a kormánynakIgaz, ígérik, majd év végén kompenzációként megint oda adják a különbözetet. Vagyis: ismét a legszegényebbek, a legkiszolgáltatottabb réteg fog hitelezni a kormánynak, amely aztán kamat nélkül, egyfajta kegyként fogja adni nekik év végén azt, ami egyébként minden hónapban járna.
A MASZSZ nyugdíjas tagozata szerint a kormánynak be kell vezetnie az alapnyugdíjat, amely a nyugdíjas létminimum mindenkori összegének felelne meg. Az alapnyugdíj azoknak járna, akik legalább húsz évet Magyarországon dolgoztak, ám a ledolgozott évek és a befizetett járulék alapján járó "munkanyugdíjuk" összege nem éri el a nyugdíj-minimumnak, 28 500 forintnak a kétszeresét. Az ő havi járadékuk az alapnyugdíjból és a szerzett munkanyugdíjukból állna össze - magyarázta Juhász László. A tagozat elnöke szerint idős emberek százezreinek havonta dönteniük kell: a nyugdíjukból rezsit fizetnek, élelmiszert vásárolnak vagy kiváltják a gyógyszereket.Ez a helyzet tarthatatlan - szögezte le az elnök. Éppen ezért a MASZSZ a több nagy nyugdíjas szervezettel is egyeztetett javaslatcsomagban is felszólítja a kormányt, hogy márciusig részletesen és tényszerűen mérje fel az idősek helyzetét, s kezdődjön el a felzárkóztatásuk, a nyomor felszámolása. A szövetség azt is elvárja - rögzítette is a követelések között -, hogy az évenkénti nyugdíjemelésnek a béremelés is számítási alapja legyen. A gazdasági növekedés alapjait ugyanis ennek az idős generációnak a tagjai rakták le, az eredményből nekik is részelniük kell - jelentette ki Juhász. A szövetség azt is követeli, hogy a kormány öt éven belül zárkóztassa fel a nyugdíjakat az átlagbérek 70 százalékának megfelelő összegre. Egyeztetés nélkül nem lehet dönteniJuhász szerint sürgősen meg kell szüntetni a nyugdíjasokat terhelő társadalmi egyenlőtlenségeket, ám ehhez a kormánynak a döntései előtt figyelembe kell vennie az idős generációt képviselő szervezetek véleményét és tanácsait. Egyeztetés nélkül ugyanis már nem lehet dönteni a legkiszolgáltatottabb emberek életéről, s nem lehet semmibe venni azokat, akik évtizedekig dolgoztak az ország gazdasági sikeréért. Forrás: napi.hu Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon! |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Nem a bérek és egyéb ellátások uniós segységesítésére törekszenek a rendszer urai. Hanem hogy ne lehessen többé népszavazással, bármilyen állampolgári valódi civil kezdemé
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 A német alkotmánybíróság fennállása óta első ízben nem az alaptörvény, hanem az uniós jog alapján vizsgálta felül a német bíróságok döntését. E felfogás térnyerése könnyen alááshatja a nemzetek Európájának eszméjét – írja a Mandiner.hu. A német Szövetségi Alkotmánybíróság a tavalyi évet lezáró döntésével egy magánszemélynek a Google ellen indított jogvitájában mondta ki a végső szót. A korábban vállalatvezetőként dolgozó panaszos azt sérelmezte, hogy a legnépszerűbb keresőmotor a nevére keresés nyomán egy „piszkos munkáltatói gyakorlatokról" készített televíziós műsor oldalát jeleníti meg, ami rossz színben tünteti fel őt. Miután a német bíróságok elutasították a keresetét, az alkotmánybírósághoz fordult a személyes adatok tárolásának megszüntetése, az úgynevezett elfeledéshez való jog (right to be forgotten) érvényesítése érdekében – írja a Mandiner.hu. Az ügy kiválóan mutatja azt a jelenkori valóságot, amelyben az államoknak nemcsak saját maguknak kell tiszteletben tartaniuk az alapvető jogokat, hanem aktív módon fel is kell lépniük a védelmük érdekében – például egy nagy technológiai céggel szemben. A német alkotmánybírósági döntés mégsem emiatt marad emlékezetes, sokkal inkább azért, mert az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. Ezzel pedig fennállása során első ízben a Szövetségi Alkotmánybíróság nem arra az alaptörvényre hivatkozott döntése során, amelynek a védelmére létrehozták. Ehelyett az uniós szabályokat – köztük az alapjogi chartát – tekintette irányadónak – fejti ki a Mandiner.hu. A német alkotmánybíróság ezzel a döntéssel új doktrínát alkotott. Korábban az uniós alapjogi elvek érvényesítését a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságára hagyta, mostantól viszont saját maga vállalja fel annak felelősségét, hogy a német állami szervek – egyelőre csak uniós jogot alkalmazó – közhatalmi döntéseivel szemben az uniós jog alapján fellépjen. Ez a döntés több szempontból is fejtörésre adhat okot. Egyfelől aggályos az alkotmánybíróság felhatalmazását és felelősségét érintően. Másfelől, de már távolabbi történelmi perspektívából szemlélve, fenyegetést jelent a nemzeti alkotmányos identitás megőrzésére – írja a Mandiner.hu. Hírdetés A nemzeti alkotmányba foglalt alapvető értékek és államszerkezeti berendezkedés, valamint a nemzeti alkotmányokkal összhangban álló emberi jogok védelmének legfontosabb zálogai Európa-szerte az alkotmánybíróságok vagy az alkotmányok védelmével megbízott más nemzeti intézmények. Korábbi gyakorlatában a német alkotmánybíróság Európa számára is példamutató módon teljesítette ezt a kötelességét, az 1970-es évektől kezdődően ugyanis több határozatában munkálta ki az uniós jogalkotásnak és hatalomgyakorlásnak a német alaptörvényből fakadó korlátozását. A magyar Alkotmánybíróság részben éppen ezeket a német döntéseket szem előtt tartva hozta meg néhány évvel ezelőtt azt a határozatát, amely a hazai alkotmányosság értékeinek védelmére nyújt lehetőséget az uniós hatalomgyakorlással szemben – hangsúlyozza a Mandiner.hu. Az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. A német alkotmánybíróság mostani döntése bizonyos tekintetben szakítást jelent ezzel a hagyományos felfogással, és éppen az alapvető alkotmánybírósági felelősség teljesítése ellen hat. Egy külső, EU-s mérce alkalmazásával ugyanis a testület saját alkotmányos identitásának a megóvásáról mond le. Tágabb perspektívából nézve további aggodalomra is okot ad, ha a nemzeti alkotmánybíróságok egy külső jogi mérce érvényesítőinek a szerepébe helyezik magukat. Történelmi tanulság ugyanis, hogy a nyugati világban a bíróságok mindig is előszeretettel alkalmaztak szövetségi vagy központi alkotmányos mércét tagállamokkal vagy régiókkal szemben a kulturális vagy identitásbeli különállásuk letörése érdekében – írja a Mandiner.hu. Az Egyesült Államok legtekintélyesebb uniformizáló törekvésének éppen a bíróságok álltak az élére azzal, hogy a szövetségi alkotmány legnagyobb részét a tagállamokkal szemben is érvényesíthetőnek mondták ki. Való igaz, hogy a német alkotmánybírósági döntés még csak az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozik, ám az uniós jogi mérce beemelésén keresztül kinyitja a kaput egy veszélyes uniformizálás későbbi lehetősége előtt. Ráadásul egy hasonló jellegű uniformizálás elméleti alapjait a német jogtudomány már csaknem tíz évvel ezelőtt kidolgozta. Az Armin von Bogdandy nevéhez köthető progresszív elképzelés szerint a tagállami bíróságoknak az EU-s jog érvényesítőivé kell válniuk, megvédve az uniós polgárokat a saját tagállamaiktól. Vagyis az európai uniós jog és hatalomgyakorlás mércéjét nem a tagállami alkotmányok jelenthetik, hanem éppen fordítva: az uniós jog válik valamennyi tagállam mércéjévé. Ez pedig nem más, mint a birodalmi Európa előtt megágyazó és a nemzetek Európájának eszméjét feladó gondolkodás közjogi receptje – olvasható a Mandiner.hu cikkében. A cikk teljes tartalma IDE kattintva olvasható. Forrás:gondola.hu Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Bizony, a szunnita Irak SE akarja, hogy az amik maradjanak ott! Már nincs az iraki részről, hogy de, kell maradniuk az amerikaiaknak, mert a siita Irán befolyása ne nőjön
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| [unable to retrieve full-text content]Bizony, a szunnita Irak SE akarja, hogy az amik maradjanak ott! Már nincs az iraki részről, hogy de, kell maradniuk az amerikaiaknak, mert a siita Irán befolyása ne nőjön a térségben. A két felekezet közti robbantgatások egy része egész biztos CIA - Mossad hamis zászlós hadművelet, azaz arabnak beállított ám valójában amerikai - izraeli terrorcselekmény volt! : Végül évszázadok után egy szőke parókás lókupec mentalitású bugris tehénpásztor jenki hozza el az arab egységet? Iraqi parliament passes resolution asking government to cancel request for assistance from US-led coalition  Iraqi parliament has voted to have foreign troops removed from the country, heeding to a call from its caretaker prime minister. The move comes after US assassination of a top Iranian general and a commander of Iraqi militia. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: LEjáratódik e kormány által maga a nemzeti gondolkodás, legalábbis a felületes szemlélők szemében, ám ők adják a választók többségét. Az a veszély, hogy a jelenlegi rossz
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
LEjáratódik e kormány által maga a nemzeti gondolkodás, legalábbis a felületes szemlélők szemében, ám ők adják a választók többségét. Az a veszély, hogy a jelenlegi rossz helyett a régi rosszat fogják választani az emberek. Déká, momentum, szocik... Sunday 05 January 2020 12:47 PM UTC+00 Képzeljük el, hogy valami okból, teszem azt egy lámpaoszlop miatt nagy felbolydulás támad az utcán. Befolyásos emberek le akarják azt dönteni. Előkerül egy szürke csuhás szerzetes, aki nem más, mint a középkor szelleme, és egy skolasztikus filozófus száraz modorában elkezd magyarázni: 'Mindenekelőtt is, testvéreim, vegyük fontolóra, hogy miben áll a világosság értéke! Mert ha a világosság jó önmagában.'. S ekkor, némiképp menthető okokból a szerzetest leütik. Az emberek mind a lámpaoszlophoz rohannak, tíz perc alatt ledöntik, és hol ide, hol oda szaladgálva gratulálnak egymásnak a középkor szellemét félresöprő tetthez. Ám ahogy múlik az idő, kiderül, nem is olyan egyszerű a dolog. Voltak, akik azért döntötték le a lámpaoszlopot, mert villanyvilágítást akartak; másoknak a vasra volt szükségük; voltak, akik a sötétséget akarták, mert gonoszak voltak tetteik. Egyesek azt gondolták, hogy a gázlámpa nem világít eléggé. Mások meg azt, hogy túlságosan is világít; voltak, akik azért cselekedtek, mert össze akarták zúzni a helyhatóság gépezetét, mások meg azért, mert össze akartak zúzni valamit. És az éjszakában dúl a háború, és senki sem tudja, hogy kit csépel. Így azután – fokozatosan és elkerülhetetlenül – ma, holnap vagy holnapután, visszatér a meggyőződés, hogy a szerzetesnek végeredményben igaza volt, mert attól függ minden, hogy miben áll a világosság filozófiája. Csakhogy: amit megvitathattunk volna a gázlámpa alatt, azt most a sötétségben kell megvitatnunk.
A fenti sorok Gilbert K. Chesterton (1874-1936) tollából származnak, aki az egyik legszellemesebb, legmélyebb gondolkodású katolikus író volt. De nem csupán író a szó klasszikus értelmében, mondják őt teológusnak, filozófusnak, szónoknak, újságírónak, sőt, összefoglaló néven sokszor illették az „ellentmondások hercege" titulussal is. Közeledve a 2019-es év végéhez, hamarosan átlépve a 2020. esztendőbe, indokoltnak érzem, hogy a napi politikától két lépés távolságban megragadjunk egy gondolatot, mely magunkba nézésre ösztökélhet, inspirálhat, ihlető forrásként szolgálhat, alapvető szemléletbeli igazságokra vezethet bennünket. Erre tökéletesen megfelel e zseniális Chesterton-idézet, mely egy esszéjéből való kiollózás – címe pedig A világ eredete és a felvilágosodás. Chesterton mondanivalójának értékelését két részre bontom. Először is állapítsuk meg, valójában mit akart közölni velünk, majd pedig a gondolatmenet logikájából adódóan vetítsük ki saját házunk tájára.
Valójában persze a történelem menete valami egészen más. Sokkal inkább jellemző rá a ciklikusság. De ez a személet vezet oda, hogy a dolgok lényegét teljes mértékben félreértik, így válik az igazság is relatív fogalommá. Ezt nevezem én az „idővel való érvelésnek." Mit jelent ez? Biztosan sokan hallottuk már: „ez a felfogás igaz volt 100 évvel, ezer évvel ezelőtt, de ma már elavult, túlhaladtuk!". Nos, az okfejtés helytálló a hasznosság, például a természettudományok területén, de semmiképpen sem a létszemléleti kérdéseket illetően, vagy a világ végső okát kutató filozófiában és teológiában. (Kissé hibrid szerepet töltenek be a különféle ideológiák, hiszen azoknak már vannak kézzelfogható és gyakorlati, politikai produktumai, ezért esetükben örök értékekről, fundamentumokról beszélhetünk, melyek a tartalmat, de nem a formát érintik. Szemléletesen szólván, akkor ismerik fel helyesen szerepüket, ha hidat akarnak képezni ég és föld között – ez természetesen nem áll a baloldali ideológiákra.) Mert itt, ami igaz volt 2 ezer évvel korábban, az igaz ma is, s 2 ezer év múltán éppúgy, egészen addig, míg létezni fog emberiség térhez és időhöz kötött formában. Mindezt tagadja az a világrend, amely a felvilágosodás szellemi emlőin nevelkedett fel, de mielőtt bárki azt mondaná, fáradtan legyintve, üres szócséplés, elméleti okoskodás, merem állítani, az értékbeli gránitkövek nélküli felfogás eredményezte a napjainkban tomboló genderizmust, amelynek viszont nagyon is valós áldozatai vannak. Például az a brit kisfiú, akit az elmúlt időszakban vetettek alá „nemsemlegesítő" műtétnek, magyarul kiherélték. A „édesanyja" kérésére, mely ellen hiába tiltakozott az édesapa, volt olyan bíróság, mely ezt jóváhagyta.
Erre a világos lényeglátásra van szükségünk ma is. Ha ez vezet minket, elejét vehetjük annak a zűrzavarnak, amely kirajzolódott a citált Chesterton-idézetben. De végső soron mi az, ami „önmagában jó"? A jelenkori nemzeti radikális tábor legnagyobb problémája a súlyos bizalmatlanság, a tespedtség, a lustaság és a tunyaság. A bizalmatlanság oka nyilvánvaló, durván, évekkel visszavetette a lendületet az árulás, hogy valaki megkísérelte „elvenni a lelkét ennek a közösségnek". Én viszont az gondolom, bár valóban traumatikus volt, már nincs valódi létjogosultsága erre hivatkozni. Van újra pártpolitikai képlete (Mi Hazánk) a nemzeti tábornak, mellette számos remek nemzeti mozgalom tevékenykedik, innentől kezdve mi kezünkben a jövő. A tétlenség másik oka viszont egészen más természetű. Sokakat megelégedéssel tölt el, hogy a baloldal nincs hatalmon, ahogy hallani, „Orbán Viktor egész jókat mond és tesz", elég ez nekünk. Azon túl, hogy ez súlyosan félreértelmezett pragmatizmus, aki ilyet gondol és hangoztat, nem érti meg a világnézeti alapállású nemzeti politizálást. Az imént utalás szintjén kitértem rá, politikai világnézetek tekintetében nem a forma, hanem a tartalom a legfontosabb. Itt nemcsak helye van, de kötelező érvényűnek tartok egyfajta „univerzális jobboldali" szemléletet, amely meghatároz örök értékeket, azokból merít és szabja meg mindenkori arculatát, nem ragadhat meg bizonyos korok formai megjelenésvilágában, legyen az akár 20. századi, de akár egy-két évtizeddel korábbi, mert azok a megoldások arra az időszakra voltak megfelelő válaszok, ma már nem biztos, hogy időszerűek. Ebben az értelemben van helye a progresszívizmusnak, nem pedig az alapokban.
De mik az alapok? Maga a természet rendje, az ebből folyó emberi természet. Olyan jobboldaliság, mely felöleli az emberi lét alapvető dimenzióit. Azt, hogy az ember minden korban viszonyba kívánta magát helyezni az abszolútummal, a hozzá közelebb állókat szerette jobban, ebből következik patriotizmusa, hazaszeretete, mint ahogy mindenkiben felfedezhető egy alapvető vágy az igazságos társadalom felépítésére. Az egyetemes igazság magyar érdek mentén való megszervezése. Ez a feladat nem jelent kevesebbet, minthogy alapjaiban tehát változatlan, módszereiben és formáiban pedig a kor kihívásainak megfelelően nagyon is változó harcmodort kell megjelenítenünk, én ezt realista jobboldaliságnak nevezem. Elsődlegesen ezeket az irányelveket kell szem előtt tartanunk, nem másokhoz méregetni magunkat, hiszen nem valami ellen, hanem valamiért határozzuk meg magunkat. Éppen itt van már az ideje, hogy befejezzük a kesergést, az önsajnáltatást, tegyük a 2020-as év kezdetével a következő évtizedet a nemzeti oldal reneszánszának időszakává! Mert meg tudjuk csinálni. Rajtunk áll, nem másokon. Lantos János – Kuruc.info MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!Komment |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: https://www.klimarealista.hu/ujevi-kvizjatekunk-billenopontokrol/
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs | |
https://www.klimarealista.hu/ujevi-kvizjatekunk-billenopontokrol/ Sunday 05 January 2020 12:43 PM UTC+00 2018 októberében az IPCC közzétette szokásos pánikkeltő jelentését, amely kiemelten foglalkozott az önkényesen megállapított 2 vagy 1,5 °C-ot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés katasztrofális következményeivel. Erre visszatekintve tesszük közzé kvízjátékunkat, amely klímaprognózisokról, billenőpontokról szól. Billenőpontoknak azokat a környezeti, meteorológiai, statisztikai elemeket nevezzük, amelyek meghaladása után már nincs visszatérés a korábbi állapotba, legalábbis az IPCC nagyon nagy tudású és ennek megfelelően nagyon busásan megfizetett tudósai szerint. Kvízjátékunk tíz, az elmúl évtizedekben született figyelmeztetésre (riogatásra) irányítja a figyelmet. Az állításokból kihagytuk a prognóziskészítő (PK) nevét, a prognózis születésének évét, de közöljük az évek számát, amelyeken belül a katasztrófának be kell következnie. 2. számú prognózis 3. számú prognózis 4. számú prognózis 5. számú prognózis 6. számú prognózis 7. számú prognózis 8. számú prognózis 9. számú prognózis 10. számú prognózis A kvízjáték helyes válaszai: 1. sz. prognózis A 4. számú prognózisban összehordott sok ostobaság alkotója Jeremy Rifkin, több népszerű-tudományos könyv szerzője, az EU tanácsadója 2000 óta. Az 5. számú prognózist Timothy Wirth, az ENSZ Klímavédelmi Alapítványának elnöke tette közzé 2012-ben. 6. számú prognózis 2020. január
 Please follow and like us:  0 | |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
Normális esetben elvárjuk egy kutatótól ilyen helyzetben, hogy az általa megjelölt időpont elérése, és a be nem következett negatív fordulatok miatt a közvélemény elé lépjen, hamut szórjon a fejére, elnézést kérjen a világtól, ígérje meg, hogy soha többé nem tesz közzé klíma témájú prognózist, illetve, hogy lehetőségei szerint vagyonából jóváteszi a kárt, amit a világ népeinek okozott hamis prognózisával. Ezt Károly herceg nem tette meg. Ezért még egy ökológiai lábnyommal (ecological footprint) is illetjük.
Bocsánat, felség, az elismerés nem rangjának, hanem tudományos munkásságának szól.
Valami miatt ő sem lépett a nyilvánosság elé 2016-ban, hamut szórva a fejére, bocsánatot kérve és károkozása miatt jóvátételt ígérve hamis prognózisa miatt. Pedig a CO2 kvótakereskedelmen milliárdokat keresett. Az ökológiai lábnyom (ecological footprint) neki is jár.
Természetesen ő is elmulasztotta 2008 után, hogy fejét lehajtva bocsánatot kérjen a világ közvéleményétől kártékony, sok pénzpazarlást generáló prognózisáért. Az ökológiai lábnyom neki is jár.
Ugyancsak nem nyilatkozott arról, hogy amennyiben prognózisa hamisnak bizonyulna, milyen konzekvenciákat vonna le belőle: Nyilvános bocsánatkérés, kártérítés, stb. Ezért megelőlegezzük neki az ökológiai lábnyomot (ecological footprint) is. 
Timothy Wirth ugyanaz a személy, aki 1988-ban barátjával, Al Gore-ral együtt 
Mivel a tévedések, hamisítások, elhallgatások belátására semmi esély nincs, magától értetődő, hogy rászolgált az ökológiai lábnyomra (ecological footprint) is. Jobban, mint bárki más. 
És nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy 2012-ben vagy utána nem gyakorolt önkritikát, így ő is megérdemelten veheti át tőlünk az ökológiai lábnyomot (ecological footprint). 
Ha valaki arra tippel, hogy Monbiot sem mutatja a belátás és megbánás legcsekélyebb jelét, akkor helyesen gondolta. Így ő is megkapja tőlünk az ökológiai lábnyomot (ecological footprint). 
Olvasóink már nem lepődnek meg: Brown sem gyakorolt önkritikát, sem 2000-ben, sem azóta. Így ő is megérdemli az ökológiai lábnyomot (ecological footprint). 
Nem tudunk igazán a szigetállam kormányára haragudni a milliók elfogadása miatt az EU-tól. Aki ostoba, az megérdemli, hogy megkopasszák. A szituációról, hogy a magyar légitársaság, a MALÉV csődbement, miközben mi adóforintjainkkal támogatjuk Malé repülőterének bővítését, a régi magyar népmese jut eszembe: "Vert visz veretlent…"
Ugyancsak jár neki is az ökológiai lábnyom (ecological footprint). Hiszen sem magyarázkodást, elhatárolódást, sem bocsánatkérést nem hallottunk tőle. 
A minimum az volna, hogy az EU visszakövetelje, a szigetállam pedig visszafizesse azokat az összegeket, amelyeket azért kapott, hogy a lakosokat átköltöztesse magasabban fekvő területekre, gátakat építsen, stb. Elvárható volna továbbá, az EU megkérdezze a szigetállamot, mondják csak, tisztelt uraim, mire költötték azt a sok milliót, amit tőlünk kaptak? Az eset jól példázza feltételezésünket: A klímavédelem csak ürügy. A mozgatóknak egészen más céljaik vannak. Lásd: 
FB-RSS feed for Kiss Balázs: DE."Önök szerint nem elképesztően ciki és idegesítő, hogy akárhány ilyen történik, mindig ott van elsőként a kötelező vörös farok: A hatóságok nem kezelik terrortámadáskén
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
DE."Önök szerint nem elképesztően ciki és idegesítő, hogy akárhány ilyen történik, mindig ott van elsőként a kötelező vörös farok: A hatóságok nem kezelik terrortámadásként az eseményt." Sunday 05 January 2020 12:49 PM UTC+00  A gazemberek egyszer még felelni fognak. Olvassák el! A hír rövid és szomorú (és sajnos megszokott): „Késes támadás Párizsnál, az elkövetőt lelőtték A francia hatóságok még nem kezelik terrortámadásként az eseményt." A hír folyománya, hogy az elkövető állítólag robbanómellényt viselt. Jön a komment: Önök szerint nem elképesztően ciki és idegesítő, hogy akárhány ilyen történik, mindig ott van elsőként a kötelező vörös farok: A hatóságok nem kezelik terrortámadásként az eseményt. Hírdetés Vajon kit néznek ezek hülyének? Valószínűleg mindenkit. Pontosan olyan az egész, mint egy Pravda vezércikk 1974-ben. És olyan jó lenne minden alkalommal, még melegében megkérdezni tőlük, az illetékes elvtársaktól: ha egy arab vagy feka Allahu akbart üvöltözve éppen emberekre ront, akkor ti mi a jó édesanyátokként kezelitek az eseményt? Persze, tudjuk a választ. Úgyhogy felesleges kérdezni bármit is. Inkább nézze meg mindenki, mit műveltek ennek a frissen agyonlőtt „nem terroristának" a haverjai a nyugati nagyvárosokban szilveszter éjjel. Tényleg nézzék meg, érdemes. Jó tudni, mivé lett a „művelt" nyugat. Jó tudni, mivé lett az, ahová a „létező szocializmus" rettenetes évtizedeiben oly' nagyon vágyakoztunk. Vége van… És ezért a végért egyszer még felelni fognak. Azok a gazemberek, akik soha nem kezelik terrortámadásként az eseményt. És azok a gazemberek, akik ezt utasításba adták nekik. És azok a gazemberek, akik az utasítást kiadóknak kiadták az utasítást. És ez utóbbiaknak legalább tudjuk a nevét. Az összesnek. Ezek a nevek fenn fognak maradni. Mint minden gazemberé, aki kultúrákat, civilizációkat tett tönkre. Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja Köszönettel és barátsággal! Forrás:flagmagazin.hu Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Photo - Iráni miniszter: Trump egy öltönybe bújt terroristaÖltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügymin
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Iráni miniszter: Trump egy öltönybe bújt terrorista Öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás. Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nem sokkal az után szólalt meg az ügyben, hogy az amerikai elnök a hét végén kijelentette, az Egyesült Államok kész csapást mérni ötvenkét iráni helyszínre, köztük olyanokra is, amelyek fontosak az iráni kultúra számára. Trump bombázással fenyegeti Iránt Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, 52 iráni célpontot bombázott. Leszögezte: Washington súlyosan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Mohamad Dzsavád Dzsahromi iráni távközlési miniszter a Twitteren "öltönyös terroristának" nevezte Trumpot, akit Hitlerhez, Dzsingisz kánhoz és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlított. Trump szavai miatt az iráni külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet. Abdulrahim Muszavi, az iráni hadsereg főparancsnoka újságíróknak tett nyilatkozatában úgy vélte, hogy Washington nem mer ujjat húzni Teheránnal. Egy esetleges jövőbeli konfliktus esetén, bár kétlem, hogy Amerika megkockáztatna ilyesmit, eldől, mit jelent az ötös és a kettes szám - mondta Muszavi. Iránban Szulejmáni holtteste Vasárnap Bagdadból a délnyugat-iráni Ahvázba érkezett Szulejmáni holtteste. A városban több százezren vonultak az utcára, hogy nyilvánosan is meggyászolják a tábornokot. A feketébe öltözött emberek egyebek közt a Halál Amerikára! jelszót skandálták. A tervek szerint a koporsót vasárnap a síita muszlimok egyik szent városába, az északkelet-iráni Meshedbe szállítják, hétfőn pedig továbbviszik Komba, majd Teheránba. Szulejmánit kedden temetik el szülővárosában, a dél-iráni Kermánban. Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ilyet. Az iraki parlament a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás miatt vasárnap rendkívüli ülést tart, amelynek során képviselők várhatóan olyan javaslatot terjesztenek elő, miszerint a kormány kezdeményezze a Trump-kormányzatnál az Irakban állomásozó mintegy ötezer amerikai katona kivonását. Semmi szükség az amerikai csapatok jelenlétére a Dáis (Iszlám Állam) megsemmisítése után - jelentette ki Ammár as-Sibli síita törvényhozó, a parlament jogi bizottságának tagja, hozzátéve, hogy az iraki hadsereg önállóan is képes megvédeni az országot. Irakban a hadsereg mellett több fegyveres milícia is tevékenykedik, köztük az Irán-barát Népi Mozgósítási Erők, amelynek vezetőjét, Abu Mahdi al-Muhandiszt Kászim Szulejmánival együtt ölték meg amerikai légicsapásban. Az ügyről itt írtunk részletesen: Háború lesz Amerika és Irán között? https://alfahir.hu/…/iran_egyesult_allamok_irak_kaszim_szul… Háború lesz Amerika és Irán között? 2020. január 03. | 19:58 Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Bagdadban. Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt. December 28-án rakétatámadás érte a Kirkuk melletti K-1 légibázist, egy a hadseregnek alvállalkozóként dolgozó, civil amerikai állampolgár meghalt. Washington szerint a Hezbollah Brigádok milícia hajtotta végre az akciót. Az amerikaiak válaszul két szíriai és három iraki helyszín ellen intéztek csapást, megölve a szervezet huszonöt fegyveresét. Ez sem maradt következmények nélkül, a Hezbollah Brigádok támogatói 2019 utolsó napján behatoltak a bagdadi amerikai nagykövetség területére, tüzeket is gyújtottak, az épületbe megpróbáltak betörni, és csak január elsején távoztak onnan. A mai hírek tükrében szimbolikusnak is tűnhet, hogy a tüntetők az épület falára írták: Kászim Szulejmáni a vezetőnk Az amerikai légicsapás okairól és következményeiről Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük. Ki volt Kászim Szulejmáni és mennyire volt fontos szereplő? Az Iráni Forradalmi Gárda tábornoka, a Kudsz-erők parancsnoka volt. A három legbefolyásosabb iráni között tartották számon, az elnök és a legfőbb vallási vezető mellett. Fontos szerepe volt abban a fajta külpolitikában, amiben Teherán nem a hagyományos háborúra, hanem a nem-állami szereplők hálózatára helyezte a hangsúlyt a régióban. Szulejmáni szimbolikus karakter, nagy személyes befolyással. A Forradalmi Gárda viszont egy intézmény, ennek ugyan most likvidálták az egyik politikai vezetőjét, de ez nem azt jelenti, hogy az iráni külpolitika lebénulna, de mindenképp lesz hatása Szulejmáni halálának, amit menedzselni kell, ennek érdekében az iráni vezetés már ki is nevezte Szulejmáni utódját Ismail Kani személyében. Most tudták azonosítani a hollétét, vagy az iraki eszkalációra érkezett amerikai válasz volt a csapás? Korábban is lehetett hallani arról, hogy például Izraelnek vannak információi Szulejmáni szíriai tartózkodási helyéről, de nem volt egyértelmű, hogy a likvidálása milyen pozitív és negatív következményekkel járhat, ezért nem léptek. A kiiktatása illik az elmúlt hét eseménysorozatába, a Hezbollah Brigádoktól a bagdadi eseményekig. Mi lehet az amerikaiak célja? Hagyományos háborút vélhetően egyik fél sem akar, ez elhúzódna, rengeteg ember- és pénzügyi veszteséggel járna. Arról lehet gondolkodni, hogy Donald Trump a közelgő elnökválasztás miatt érdekelt egy háborús helyzetben, de egyrészt az amerikai társadalom többsége beavatkozásellenes, másrészt, ha mégis pozitívan fogadnának egy támadást Amerikában, az pár hónap alatt könnyen átfordulhat negatív érzelmekbe, látva az áldozatokat. Nehéz kérdés, hogy mi Washington végcélja, nem látjuk, hogy Trumpék mit akarnak elérni ezzel az Irán-politikával. Szulejmáni likvidálására sokan vártak, a Közel-Keleten is voltak ellenlábasai, hosszútávon lehet elrettentő hatása az akciónak, de rövidtávon növeli a biztonsági kockázatokat. Irán kemény válaszlépéseket ígér, mit tehetnek? Irán vagy a velük szövetséges erők korlátozott támadásokat hajthatnak végre amerikai támaszpontok, katonai- és civil célpontok ellen a közel-keleti régióban. Úgy tűnik, hogy Washington nem tájékoztatta előzetesen Bagdadot az akcióról, ennek milyen hatása lehet az amerikai-iraki viszonyra? A kapcsolat már a múlt héten mélypontra zuhant az egyébként is bonyolult iraki belpolitikai helyzetben. December eleje óta ügyvivő kormány van, a Népi Mobilizációs Erőket nem sikerült integrálni az állam alá, a milíciáknak így gyakorlatilag szabad keze van. Az amerikai nagykövetségnél történt incidensnél az iraki hadsereg nem tudta, vagy nem akarta megvédeni az épületet. Ahhoz, hogy a követség területére bejussanak az emberek, több ellenőrzőponton kell átjutniuk, ezek vagy üresek voltak, vagy átengedték őket, bármelyik is történt, mindkettő problémás. A feszültség növekedhet a csapással, nemcsak az Irán-párti, hanem az Irán-ellenes erők egy része is elítélte a támadást. Még az a Muktada al-Szadr is, aki jó pozícióban van Irakban és nem nevezhető Irán-barátnak, arról beszélt, hogy újraszervezheti a milíciáját. Teheránnak valószínűleg az lehet a célja, hogy Bagdadban megszüntessék az amerikai haderő iraki tartózkodásának jogi alapját. Ez óriási győzelem lenne Iránnak. Az USA arra kéri állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Irakot Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége Irak azonnali elhagyására szólította fel az amerikai állampolgárokat, lehetőség szerint repülővel, ha erre nincs lehetőség, akkor közúton. Azt is kérik, hogy ne menjenek a képviselet épületének közelébe - aminek a területére 2019 utolsó napján behatoltak az iraki tüntetők. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "Napjaink európai biztonsági kihívásai olyan stratégiai megoldásokat igényelnének, ahol fel kellene erősödnie a kontinensen belüli, illetve regionális együttműködésnek és
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Gabriel García Márquez világhírű regénye, a Száz év magány címében – tartalmában persze kevésbé – nagyon hasonlít Magyarország elmúlt száz évének és jelenének történelmére. Amikor 1920-ban a Nagy-Trianon-kastélyban megszületett az ítélet és hazánk területének kétharmadát szomszédaink kapták, megkezdődött magányos, bár történetiségében változatos életünk. A II. világháború zivataros éveiben voltak időszakok, amikor az elcsatolt területek részben vagy egészben visszakerültek a magyar közigazgatási felügyelet alá. De többnyire mégiscsak az volt a jellemző ez alatt a száz év alatt, hogy meg kellett elégedni a csonka Magyarország életképével, élethelyzetével. Magányunk pedig abból fakadt, hogy a határaink mentén fekvő országok – Románia, Csehszlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia – feltétlen azon igyekeztek, hogy a világtól való elzártságunk determinált legyen. A magyar virtus az elmúlt évszázadokban mindentől függetlenül egyébként is folyamatosan adott okot elképedésre, félelemre és elutasításra a külföld részéről, miként ezt nagy birodalmak vezetői vagy szerényebb országok lakosai gyakran szóvá is tették. A szittya magyartól óvakodni kell, és az a legjobb, ha nem kap lehetőséget kreativitása megélésére. Száz év magányunk persze sohasem jelentette azt, hogy magunkra hagyottan kellett volna léteznünk. Mint fegyverhordozó szövetséges vagy együttműködő partner, időnként találkoztak érdekeink a külső, alkalmi szövetségeseink akaratával. Ilyenkor vidám volt az élet, és nyoma sem volt az elszigetelődés tüneteinek, mely minden olyan országot elér, amely valami oknál fogva embargó alá kerül. A magyar elzártság vagy kirekesztettség azonban speciális okokra vezethető vissza. Nemes egyszerűséggel arról az ellentmondásról van szó, hogy akik bőséggel kaptak földjeinkből az 1920-as békét lezáró osztozkodás során, lelkiismeretükkel küszködve időnként vak gyűlöletet éreztek Magyarország iránt. Napjaink európai biztonsági kihívásai olyan stratégiai megoldásokat igényelnének, ahol fel kellene erősödnie a kontinensen belüli, illetve regionális együttműködésnek és közös érdekképviseletnek. 2020-tól Európa előtt három út áll. Visszatér az évszázados, tradicionális struktúráihoz, ami a nemzetállamok alkotta színes egységet jelenti, az egyébként megszokott permanens politikai-taktikai ellentétek sokasága közepette. Természetesen mindez feltételezi a megtisztulást, a normákhoz való visszatérést, a jogrendszer újbóli stabilitását és azok eltávolítását a kontinensről, akik puszta megélhetési, pláne agresszív céllal vesznek részt az Európa elleni invázióban. A másik lehetőség, hogy folytatódik az az átalakulás, amely nyilvánvalóan nem az európai emberek többségének érdekeit szolgálja, és mind kulturális, mind etnikai értelemben egy egészen más jövőképet jelez. Ez esetben számolni kell azzal, hogy etnikai és kulturális átrendeződésünk nem csupán Európára lesz hatással, hanem az egész világ megérzi az európai létforma eltűnését. Olyan élethelyzet következik be, amelyet „Bejrút-effektusnak" nevezhetünk. Állandó feszültség lesz úrrá politikai szinteken éppúgy, ahogy biztonságpolitikai értelemben. Permanens fegyveres összeütközések, regionális elszakadási kísérletek határozzák meg a mindennapokat. Olyan körülmények várnak utódainkra, amelyek semmi esetre sem támogatják a kreativitásba hajló életmodellt. Hírdetés De létezik egy harmadik út víziója is. A történelemből is jól ismert Nyugat-Róma és Bizánc esete. Amikor Európa egyik fele az elsorvadás útját éli és a messziről jöttek martaléka lesz, tulajdonképpen relatíve rövid idő alatt. Miközben – ahogy Bizánc esetében történt – Európa másik fele lezárja kapuit a hódító eszmék és tömegek előtt, és képes lesz folytatni megszokott életét. A harmadik utas megoldásban Magyarországra döntő szerep hárul. Egyszerűen azért, mert az orbáni politika volt az, amely merte, tudta és tette a dolgát a XXI. századi Európát ért támadás idején. Ezalatt nemcsak az értendő, hogy megvédte határait, hanem egyúttal megerősítette a politikai egységet a visegrádi négyek együttműködésében, miközben olyan stratégiai koncepciót dolgozott ki – szinte előzmény nélkül –, amely egyértelművé tette, hogy van alternatívája Európa pusztulásának. A kimondott „vírusszerű" idea terjedni kezdett, és táptalajra talált a visegrádiakon kívül más országok realista politikusai körében is. Ettől a pillanattól kezdve már nem lehetett azt szajkózni, hogy csak egyféle történelmi út van, ami ellen felesleges is hadakozni, mert Európa egy szivárványos világgá változik, hisz a globalizmus elkerülhetetlen és kivédhetetlen. A „vírus", amely elindult az agyak felszabadítása érdekében, hatékonyabb és gyorsabb lett, mint amire bárki is számíthatott. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy van harmadik út, és lehetőség van a bizánci típusú megoldásra Kelet-Közép-Európában, akkor az is világosan látszott, hogy ennek vezetője Magyarország lehet. Mert nálunk kelt életre az alternatíva, mert példát mutattunk, hogyan kell a gyakorlatban realizálni, mert képesek voltunk társakat és politikai szövetségeseket magunk mellé állítani eme jövőkép építéséhez. Csakhogy a száz év magányt okozó történelmi helyzet, a trianoni döntés és annak évtizedes következményei mégsem engedik, hogy Magyarország vezető szerepet kapjon a térségben. A lelkiismereti válsággal küszködő, bűnös szomszédok sohasem egyeznének bele, hogy egy túlerősödött Budapest legyen a központja a fennmaradásért folytatott harcuknak. Lehet, hogy a harmadik út elvével egyetértenének Pozsonytól Belgrádig, Kijevtől Bukarestig vagy még tovább, de a száz évvel ezelőtti ítélet gorombaságát jól jelzi, hogy napi politikai szinten mindig magasabb rendű marad a magyar területi revíziótól való félelmükből eredő elzárkózásuk. Hogy lesz-e harmadik út, vagyis Európa egyik felének részbeni megváltása, kultúrájának megmentése, egyedül attól függ, értelmezhető-e másként a száz év magány üzenete. Ha nem, akkor a végérvényesen beszűkült politikai érdek céltáblává változtatja régiónkat. Földi László A szerző titkosszolgálati szakértő Köszönettel és barátsággal! Forrás:flagmagazin.hu Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Photo - Klíma-szorongás és világvége – a szent profitértPedig, több mint száz évvel ezelőtt olyan szépen kezdődött minden, azzal, amit egyszerűen csak ipari forradalomnak
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Klíma-szorongás és világvége – a szent profitért Pedig, több mint száz évvel ezelőtt olyan szépen kezdődött minden, azzal, amit egyszerűen csak ipari forradalomnak nevezünk. Vagy talán még régebben, hiszen az emberben mindig megvolt a vágy, hogy többet használjon fel, mint amit a saját élettere kíván. És mikor megszerezte, még többre vágyott. Így növekedett mesebeli gömböcként a mi kis Római Birodalmunk, és hogy megtartsa, amit addig elért, tovább kellett növekednie, és mindenhol bevezetnie az univerzális birodalmi életformát. De előugrott a kiskanász, és a bugylibicskájával kirepesztette. Így jártak az elmúlt ötszáz év nyugati birodalmai, akik a „nagy földrajzi felfedezések" jelszavával sikeresen kifosztották a megismert világot. Pedig az ipari forradalmat a szükség szülte, amikor elfogytak az új területek, és a kis gömböcünk étvágyának új lehetőségeket kellett találni. Az egyik ilyen volt, hogy felfedeztük, a százmillió évek alatt elraktározott energiát is fel lehet használni. Addig a paraszti társadalom nem használt külső energiát. Ami kellett az igavonóihoz, azt megtermelte a földjén. Átalakítottuk a társadalmat. Az ipari forradalommal bevittük a hagyományos paraszti lakosság nagy részét a városba, és az ipar szolgálatába állítottuk. A mezőgazdaság a vegyszerek, a műtrágyák, az üzemanyagok miatt energetikai tekintetben mínuszos lett, de nem baj, hiszen bőven állt rendelkezésre a régi korok energiája, a fosszilis. A felesleges parasztból pedig ipari munkás, városlakó lett, akiből – nyomorát kihasználva – olcsó munkaerő-állatot kreáltak. Ekkor jöttek a szocialisták, hogy a munkásosztály hadd rázza már le a láncait. Erre meg is leltük a legjobb választ, nagyobb fogyasztást engedélyeztünk az éhes proletár számára. Nemcsak szociális békét teremtettünk, de megalkottuk a fogyasztó-állatot is. Azt, aki miatt újabb távlatok nyíltak a profit termelésében. Mert eladható számára minden. Mert ez nem egy műveletlen paraszt, akinek nincs szüksége semmire. Ez megtermelt magának mindent. A fogyasztó-állatnak legalább meg lehet mondani, mire van szüksége, az orrszőr-borotvától a teafilter-kicsavaró présig. Sőt, alig kell náluk művágyakat kelteni, hiszen a fogyasztóállat-egyedeknél kitűnően működik az irigység, a versenyszellem, hogy neki több legyen a szomszédjánál, hiszen csak ezzel tud tartalmat adni nyomorult életének. Kisgömböceink jól csinálták a dolgukat. Híztak és híztak. Termeltek, és dőlt a profit. Kihelyezték a termelést a fejletlen államokba, még jobban dőlt a profit. A szegény államokban is gyarapodni kezdtek a munkaerő-állatok, és ők is bejelentkeztek fogyasztó-állatnak. Csak hadd jöjjön a profit! Hogy erre már nincs kapacitása a Földnek? Na és! Hogy ekkora növekedésnél ezer év múlva a galaxis energiája sem lesz elég? Na és! Hogy a Föld egyszerűen alánk fűtött? Na és! Majd a technológia megoldja. Kitalálunk valamit, amiből további profitot tudunk termelni. Először is kell találni egy okot, amire ráfoghatjuk az egészet. Legyen az a széndioxid. Senki sem ért hozzá, tehát jó kis érv, hiszen ezzel megfojthatjuk a konkurenciát, és a profittermelés újabb dimenziói nyílhatnak meg. Sőt, aki nem áll be a sorba, azokat majd jól megbélyegezzük. Hogy a cégünk sok CO2-t termel? Nem baj, majd közpénzből olyan tevékenységbe vágunk bele, amivel bizonyítani fogjuk, hogy mi több CO2-t kötünk meg ezzel, mint amennyit az előző tevékenységünkkel kibocsátunk. Hogy a lakosság közlekedése csak pár százalékban felelős a CO2 kibocsátásért? Nem baj, kell, hogy szorongjon, és adakozzon a jónép a klíma megmentéséért. Hogy végső soron az elektromos autó egyáltalán nem tisztább, csak máshol terheli a környezetet? Nem baj, legalább látják, hogy tettek valamit, megérte fizetni érte, még sincs akkora bűz a nagyvárosban, mert az máshol maradt. Csodálatos ötlet. Tenni fogunk a klímasemlegességért. Legalábbis szavakban, a világ úgyse fog tenni érte, de mi legalább lenyúlhatunk erre némi támogatást, a megtermelt szemetünkről elhitetjük, hogy ez újra feldolgozható, és tovább termelhetjük azokat a vacakokat, amire többségében a világnak semmi szüksége. Mindez pedig politikai programnak sem rossz. Igaz, nem old meg semmit, de legalább lehet sulykolni reggeltől estig. Majd kiokosítjuk a megmondókat, hogy mit kell mondani, és jól megfizetjük őket. Hatalomba juttatjuk őket, és a cél érdekében megfelelő támogatási rendszereket írnak ki – nekünk. Csak nehogy jöjjenek ezek az örök ellenkezők. Akik esetleg kimutatják, hogy a fásítási programmal kell megoldani a klíma változását. Meg azt, hogy nem a széndioxiddal, hanem inkább a vízzel kellene törődnünk. Hogy ott tartsuk a rendszerben, hogy tudjon a növény párologtatni, hogy termékenyek maradjanak a földjeink, hogy ne váljon a benne lévő humusz légköri széndioxiddá. Még képesek lesznek kimondani, hogy az egész problémát csak helyben lehet megoldani, a saját környezetüket akarják majd védeni, és a nagy globális pénzes megoldásokat ellenezni fogják. Pedig vannak szép vízügyi programjaink. Nagy erőműveket meg duzzasztógátakat építünk, szinte minden kormányzat mellettünk áll. Igaz, pozitív hatásuk nem igazán van, de egy-két köbméter beton beépítésével eddig még mindenki jól járt. Bele kell húzni, mert könnyen lehet, hogy foganatja lesz a fogyasztáskorlátozásnak. Vagy kitalálják, hogy extra adót vetnek ki a távolból odafuvarozott olcsó árukra, vagy a felesleges csomagolásra. Ezektől bármi kitelik, hiszen ezek nem érdekeltek a mi profitunkban, csak mindenféle ideálokban hisznek. És egyre hangosabbak. Még hogy a pénz nem cél, hanem eszköz? Borzalmas. Ha nem vigyázunk, nagy baj lesz a szent profitunkkal! Forrás:ma7.sk https://nemzeti.net/klima-szorongas-es-vilagvege-a-szent-pr… |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |