FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Iráni miniszter: Trump egy öltönybe bújt terrorista Öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás. Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nem sokkal az után szólalt meg az ügyben, hogy az amerikai elnök a hét végén kijelentette, az Egyesült Államok kész csapást mérni ötvenkét iráni helyszínre, köztük olyanokra is, amelyek fontosak az iráni kultúra számára. Trump bombázással fenyegeti Iránt Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, 52 iráni célpontot bombázott. Leszögezte: Washington súlyosan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. Mohamad Dzsavád Dzsahromi iráni távközlési miniszter a Twitteren "öltönyös terroristának" nevezte Trumpot, akit Hitlerhez, Dzsingisz kánhoz és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlított. Trump szavai miatt az iráni külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet. Abdulrahim Muszavi, az iráni hadsereg főparancsnoka újságíróknak tett nyilatkozatában úgy vélte, hogy Washington nem mer ujjat húzni Teheránnal. Egy esetleges jövőbeli konfliktus esetén, bár kétlem, hogy Amerika megkockáztatna ilyesmit, eldől, mit jelent az ötös és a kettes szám - mondta Muszavi. Iránban Szulejmáni holtteste Vasárnap Bagdadból a délnyugat-iráni Ahvázba érkezett Szulejmáni holtteste. A városban több százezren vonultak az utcára, hogy nyilvánosan is meggyászolják a tábornokot. A feketébe öltözött emberek egyebek közt a Halál Amerikára! jelszót skandálták. A tervek szerint a koporsót vasárnap a síita muszlimok egyik szent városába, az északkelet-iráni Meshedbe szállítják, hétfőn pedig továbbviszik Komba, majd Teheránba. Szulejmánit kedden temetik el szülővárosában, a dél-iráni Kermánban. Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ilyet. Az iraki parlament a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás miatt vasárnap rendkívüli ülést tart, amelynek során képviselők várhatóan olyan javaslatot terjesztenek elő, miszerint a kormány kezdeményezze a Trump-kormányzatnál az Irakban állomásozó mintegy ötezer amerikai katona kivonását. Semmi szükség az amerikai csapatok jelenlétére a Dáis (Iszlám Állam) megsemmisítése után - jelentette ki Ammár as-Sibli síita törvényhozó, a parlament jogi bizottságának tagja, hozzátéve, hogy az iraki hadsereg önállóan is képes megvédeni az országot. Irakban a hadsereg mellett több fegyveres milícia is tevékenykedik, köztük az Irán-barát Népi Mozgósítási Erők, amelynek vezetőjét, Abu Mahdi al-Muhandiszt Kászim Szulejmánival együtt ölték meg amerikai légicsapásban. Az ügyről itt írtunk részletesen: Háború lesz Amerika és Irán között? https://alfahir.hu/2020/01/03/iran_egyesult_allamok_irak_kaszim_szulejmani Háború lesz Amerika és Irán között? 2020. január 03. | 19:58 Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Bagdadban. Likvidálták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, aki az ország egyik legbefolyásosabb politikai-katonai szereplője volt, a Forradalmi Gárda Kudsz-egységének parancsnoka. Végeztek Abu Mahdi al-Muhandisszal is, aki a Népi Mozgósítási Erők nevű, Irán támogatását élvező ernyőszervezet egyik vezetője volt. Nem előzmény nélküli December 28-án rakétatámadás érte a Kirkuk melletti K-1 légibázist, egy a hadseregnek alvállalkozóként dolgozó, civil amerikai állampolgár meghalt. Washington szerint a Hezbollah Brigádok milícia hajtotta végre az akciót. Az amerikaiak válaszul két szíriai és három iraki helyszín ellen intéztek csapást, megölve a szervezet huszonöt fegyveresét. Ez sem maradt következmények nélkül, a Hezbollah Brigádok támogatói 2019 utolsó napján behatoltak a bagdadi amerikai nagykövetség területére, tüzeket is gyújtottak, az épületbe megpróbáltak betörni, és csak január elsején távoztak onnan. A mai hírek tükrében szimbolikusnak is tűnhet, hogy a tüntetők az épület falára írták: Kászim Szulejmáni a vezetőnk Az amerikai légicsapás okairól és következményeiről Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük. Ki volt Kászim Szulejmáni és mennyire volt fontos szereplő? Az Iráni Forradalmi Gárda tábornoka, a Kudsz-erők parancsnoka volt. A három legbefolyásosabb iráni között tartották számon, az elnök és a legfőbb vallási vezető mellett. Fontos szerepe volt abban a fajta külpolitikában, amiben Teherán nem a hagyományos háborúra, hanem a nem-állami szereplők hálózatára helyezte a hangsúlyt a régióban. Szulejmáni szimbolikus karakter, nagy személyes befolyással. A Forradalmi Gárda viszont egy intézmény, ennek ugyan most likvidálták az egyik politikai vezetőjét, de ez nem azt jelenti, hogy az iráni külpolitika lebénulna, de mindenképp lesz hatása Szulejmáni halálának, amit menedzselni kell, ennek érdekében az iráni vezetés már ki is nevezte Szulejmáni utódját Ismail Kani személyében. Most tudták azonosítani a hollétét, vagy az iraki eszkalációra érkezett amerikai válasz volt a csapás? Korábban is lehetett hallani arról, hogy például Izraelnek vannak információi Szulejmáni szíriai tartózkodási helyéről, de nem volt egyértelmű, hogy a likvidálása milyen pozitív és negatív következményekkel járhat, ezért nem léptek. A kiiktatása illik az elmúlt hét eseménysorozatába, a Hezbollah Brigádoktól a bagdadi eseményekig. Mi lehet az amerikaiak célja? Hagyományos háborút vélhetően egyik fél sem akar, ez elhúzódna, rengeteg ember- és pénzügyi veszteséggel járna. Arról lehet gondolkodni, hogy Donald Trump a közelgő elnökválasztás miatt érdekelt egy háborús helyzetben, de egyrészt az amerikai társadalom többsége beavatkozásellenes, másrészt, ha mégis pozitívan fogadnának egy támadást Amerikában, az pár hónap alatt könnyen átfordulhat negatív érzelmekbe, látva az áldozatokat. Nehéz kérdés, hogy mi Washington végcélja, nem látjuk, hogy Trumpék mit akarnak elérni ezzel az Irán-politikával. Szulejmáni likvidálására sokan vártak, a Közel-Keleten is voltak ellenlábasai, hosszútávon lehet elrettentő hatása az akciónak, de rövidtávon növeli a biztonsági kockázatokat. Irán kemény válaszlépéseket ígér, mit tehetnek? Irán vagy a velük szövetséges erők korlátozott támadásokat hajthatnak végre amerikai támaszpontok, katonai- és civil célpontok ellen a közel-keleti régióban. Úgy tűnik, hogy Washington nem tájékoztatta előzetesen Bagdadot az akcióról, ennek milyen hatása lehet az amerikai-iraki viszonyra? A kapcsolat már a múlt héten mélypontra zuhant az egyébként is bonyolult iraki belpolitikai helyzetben. December eleje óta ügyvivő kormány van, a Népi Mobilizációs Erőket nem sikerült integrálni az állam alá, a milíciáknak így gyakorlatilag szabad keze van. Az amerikai nagykövetségnél történt incidensnél az iraki hadsereg nem tudta, vagy nem akarta megvédeni az épületet. Ahhoz, hogy a követség területére bejussanak az emberek, több ellenőrzőponton kell átjutniuk, ezek vagy üresek voltak, vagy átengedték őket, bármelyik is történt, mindkettő problémás. A feszültség növekedhet a csapással, nemcsak az Irán-párti, hanem az Irán-ellenes erők egy része is elítélte a támadást. Még az a Muktada al-Szadr is, aki jó pozícióban van Irakban és nem nevezhető Irán-barátnak, arról beszélt, hogy újraszervezheti a milíciáját. Teheránnak valószínűleg az lehet a célja, hogy Bagdadban megszüntessék az amerikai haderő iraki tartózkodásának jogi alapját. Ez óriási győzelem lenne Iránnak. Az USA arra kéri állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Irakot Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége Irak azonnali elhagyására szólította fel az amerikai állampolgárokat, lehetőség szerint repülővel, ha erre nincs lehetőség, akkor közúton. Azt is kérik, hogy ne menjenek a képviselet épületének közelébe - aminek a területére 2019 utolsó napján behatoltak az iraki tüntetők. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. január 5., vasárnap
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Photo - Iráni miniszter: Trump egy öltönybe bújt terrorista
Öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a k
