FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Putyin a Krím Ukrajnától való elcsatolásának hatodik évfordulója alkalmából kereste fel a félszigetet, de egyben az alkotmánymódosítás mellett is agitált, amelyet már aláírt, de amelyet még egy április 22-re kiírt országos választásnak is meg kell erősítenie. Ennek későbbre halasztását a járványhelyzet függvényében sem Putyin, sem pedig az újságíróknak szerdán nyilatkozó Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem zárta ki. "Nem kell hinni az álhíreknek, a félretájékoztatásnak. Van, aki akaratlanul, van, aki szándékosan foglalkozik ilyesmivel, azért, hogy bizalmatlanságot keltsen azzal szemben, amit a hatalom regionális, szövetségi és városi szinten megtesz, a pánikkeltés érdekében" - hangoztatta. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem hallgatták el, és nem is fogják elhallgatni a valós információt a koronavírus elterjedtségének mértékéről. A szerdán kiadott hivatalos tájékoztatás szerint Oroszországban 147-re nőtt az új koronavírussal megfertőzött személyek száma, ami egy nap alatt 33 fős növekedést jelent. 31 új fertőzöttet Moszkvából jelentettek, így a fővárosban 88 ilyen pácienst tartanak számon. Figyelemre méltó, hogy Nyugat-Európában éppen Oroszországot vádolták meg a világjárvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztéssel. A Reuters hírügynökség egy hétfői keltezésű uniós dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy Moszkva "jelentős dezinformációs kampányt folytat", és a médiáján keresztül angol, spanyol, olasz, német és spanyol nyelven zavart és pánikot keltő, rosszindulatú információkat terjeszt, amivel megnehezíti az EU-nak a járvány kezelésére vonatkozó kommunikációját. Putyin a szevasztopoli, élőben közvetített fórumon megismételte, hogy a vezetés ura a helyzetnek, hozzátéve, hogy Oroszország fokozza a Covid-19 elleni küzdelmet, mert az állampolgárai "mindenfelé járnak". Megígérte, hogy Moszkva segíteni fogja a határok elzárása és a járatok törlése miatt külföldön rekedt orosz állampolgárok hazatérését. Mint mondta, arra számít, hogy az orosz mikrobiológusok "operatív módon" fogják befejezni a készítmények kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik majd a koronavírus terjedésének megelőzését és az általa okozott betegség gyógyítását. Azt, hogy ez mennyire lesz hamar, nem kívánta felfedni. Szakértők, egyebek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakembereinek véleményére hivatkozva azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az ebola elleni orosz fejlesztésű oltóanyag bizonyult a leghatékonyabbnak a világon. Putyin egyébként szerdán kitüntette a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi híd építőt. Nyikolaj Zajkov szerelőt, Alekszandr Osztrovszkijt, az SZGM-Moszt vállalat igazgatóját és a projekt kivitelezését irányító régi bizalmasát és cselgáncsozó sporttársát, Arkagyij Rotenberget a Munka Hőse- érdemrend aranycsillagával tüntette ki. Sokan mások szintén magas állami elismerésben részesültek. MTI |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. március 20., péntek
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "Mint mondta, arra számít, hogy az orosz mikrobiológusok "operatív módon" fogják befejezni a készítmények kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik majd a koronavírus terjed
FB-RSS feed for Kiss Balázs: A tőzsdevilág miatt nem (sem) tartható tovább ez a nemzetközi liberrált pénzügyi gazdasági rendszer, amiből ha nyugi van, akkor a profiitot két kézzel szedik ki, de ha baj
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 A koronavírus-járványt le lehet győzni, legalábbis erre utal, hogy Kínában és Dél-Koreában a kormányzat vezetésével és össztársadalmi erőfeszítéssel sikerült letörni az új megbetegedések számának növekedését. Más választása a nyugati országoknak sincs, drasztikus intézkedésekkel és órási erőforrások mozgósításával kell lelapítani a terjedés exponenciális görbéjét. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nem elég a hatóságoknak kompetensnek lennie – sok esetben ez sem adott -, hanem az összes állampolgárnak részt kell vennie a védekezésben. Ez a következő hónapokban minden elemében megváltoztatja a mindennapi életünket, bárhol is élünk a világon. Kétségtelenül ez a helyes irány, és ugyan gyakran szembe szokták állítani a járványügyi szempontokat a gazdaságiakkal, az is biztos, hogy a gazdaságnak is így jobb. Ehhez elég végiggondolni, hogy mi lenne, ha nem lennének védekező intézkedések, és a vírus szabadon terjedne: a kezelhetetlenül sok beteg miatt túlterhelődő, idővel összeomló egészségügyi ellátórendszer, szükségtelenül sok halálozás. Ennél biztosan jobb valamilyen formában kezelni a járványt, még akkor is, ha ennek súlyos gazdasági ára van. Hogy mekkora ez az ár, az elég ijesztő, és ezt jól meg lehet érteni például abból, ha ránézünk egy egész világot követő tőzsdeindex grafikonjára. Ilyen hajmeresztő, egyenes vonalú szabadesést az utóbbi években nem láttunk, de még a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején is eltartott egy darabig, amíg a befektetők realizálták, hogy baj van. Most viszont lényegében néhány nap alatt hatalmasodott el a pánik. A gazdasági adatokat ennél lomhább tempóban teszik közzé, de nem is kell ezeket megvárni, hogy biztosak legyünk afelől, hogy irdatlan mértékű gazdasági teljesítmény esett ki a világból. Ami azt illeti, az a kevés adat, amit eddig megismertünk, például a kínai ipari termelésről, már most soha nem látott visszaesést mutat. A legismertebb közgazdászok – például az ebben a cikkben idézett Kenneth Rogoff, Maurice Obstfeld, Olivier Blanchard, Raghuram Rajan – egyaránt biztosak benne, hogy az idei első félévben recesszió lesz, csökkenni fog az egész világ GDP-je. Hasonlóan látják a legnagyobb bankok és intézmények elemzői. Mindez akkor vált egyértelművé, amikor – nagyjából Észak-Olaszország lezárásával egy időben – kiderült, hogy nem csak a világgazdaság kínálati oldalán lesz zavar, hanem a leggazdagabb országokban a keresletet is megbénítja a járvány. A koronavírus Kínából indult, ott vonták karantén alá az egyik leginkább iparosodott tartományt. Ezért eleinte kínálati sokknak jósolták a hatását a gazdasági elemzők: akkor még úgy tűnt, hogy a járvány a globális ellátási láncokban okozhat fennakadásokat. Azzal viszont, hogy a fejlett országokban is egymás után jöttek a súlyos kitörések, már teljesen máshogyan nézett ki a válság előrevetített hatása. A leginkább érintett iparágak nyilvánvalóan a turizmus, a vendéglátóipar, a közlekedés és a személyi szolgáltatások lesznek, hiszen ezeket gyakorlatilag ellehetetleníti a járvány elleni védekezés. Ezek az iparágak sem egymástól légmentes térben léteznek, ha például elkezdenek csődbe menni a légitársaságok, akkor mi lesz a hightech ipar csúcsán lévő repülőgépgyártókkal? De még ennél is sokkal komolyabb dolgok jönnek: az otthon maradó, mindenféle fertőzésgyanútól aggódó fogyasztók bizonyos dolgokból betáraznak (laptop, tartós élelmiszer), viszont – mivel sokan a leépítéstől tartanak, vagy elvesztették a jövedelmüket – mindenképpen tartózkodnak a tartós fogyasztási cikkek vásárlásától. A fogyasztói bizalom szinte biztos, hogy össze fog zuhanni világszerte a következő hónapokban. Ehhez csak hozzátesz, hogy egyelőre nem látni a folyamat végét, tehát hogy mi az az időtáv, amikorra normalizálódhat a helyzet, és világszerte túl leszünk a járvány nehezén – ennek megbecsléséhez túl sok az ismeretlen. Ebből a szempontból a járvány okozta gazdasági válság pontosan a fordítottja a 2008-as pénzügyi válságnak. Ahogyan az a válság fentről jött, úgy ez most alulról. Tizenkét éve egy egyszerű piaci folyamat – az amerikai ingatlanpiac áresése – a pénzügyi közvetítőrendszer lefagyásához vezetett, és ez terjedt szét a bolygón, sok helyen, például Magyarországon is katasztrofális következményekkel. Most viszont azt láthatjuk, hogy a járvány és az ellene hozott intézkedések hatására egyik pillanatról a másikra eltűnt a kereslet a piacról, miközben a kínálatban is zavarok vannak, sőt, a kettő találkozása, például a kereskedelem sem megy zökkenőmentesen. És csak ennek a gazdasági katasztrófának van hatása a pénzügyi rendszerre, ami aztán visszahatva tovább ronthat a helyzeten. Az utóbbi évtizedekben a nyugati világban szinte kizárólag pénzügyi eredetű válságok voltak, a mostanihoz hasonló, reálgazdasági eredetű válságokkal csak távoli régiókban lehetett találkozni, például háborús konfliktusok vagy természeti katasztrófák idején. (A mi régiónkban már ismerősebb ez a folyamat, hiszen a rendszerváltás itthoni gazdasági hatása hasonlóan pusztító volt, a magyar GDP például közel az ötödével zsugorodott 1989 és 1993 között – akkor a gazdaság szerkezetváltása miatt nagyon lassú volt a fellendülés, igaz, a probléma nem terjedt ki az egész világra.) De a megfigyelők egy részét arra a helyzetre emlékeztetik a mostani történések, amikor a nemzetközi befektetők valamiért elvesztik a bizalmukat egy-egy feltörekvő országban, és egyik pillanatról a másikra megáll a tőke beáramlása. Ilyenkor gyakran dominóként csődölnek be egész gazdasági ágazatok. Ilyen hirtelen leállás ("sudden stop") típusú hitelválság*Ilyet korábban először a kilencvenes évekbeli Mexikóban figyeltek meg. jelei látszanak most a leggazdagabb nyugati gazdaságokban is. Ilyenkor kéz a kézben semmisül meg a kereslet és a kínálat, hacsak nem történik valami váratlan beavatkozás. Ha elég sokáig tart a válság, akkor az üzleti tevékenységek egy jelentős része talán soha nem épül vissza. Mi lesz például azzal a hihetetlenül komplex, kontinenseken átívelő just-in-time ellátási lánccal, ami hosszú folyamat eredményeként kiépült az utóbbi évtizedekben, ha még néhány hónapig elhúzódik a járványhelyzet kezelése? A mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ipar világszerte túlságosan ki van feszítve, és ez jelentős sérülékenységet okoz. Ez tehát egy teljesen más jellegű válság, mint amihez a politikai döntéshozók hozzászoktak az utóbbi években. Ebből következik, hogy ami eddig olyan jól működött, az ebben a helyzetben szinte semmit nem ér. Nem véletlen, hogy hiába jelentett be bármilyen gigantikus intézkedést az amerikai jegybank, a Federal Reserve – rendkívüli kamatvágást, 1500 milliárd dollárnyi likviditás injekciót, újabb rendkívüli kamatvágást -, a tőzsde csak zuhanással válaszolt rá. Ez valahol ésszerű, mert lehet bármilyen alacsony a kamatláb, attól még az emberek nem fognak a járvány idején moziba járni. A rendkívüli lépésekkel viszont a Fed csak még jobban ráerősített a pánikhangulatra. Az utóbbi évek szőnyeg alá söpört problémái is megsokszorozott erővel bukkanhatnak elő újra. Ott van például az elképesztő méretűre fúvódott vállalati hitelállomány. Ennek a 74 ezer milliárd dollárnyi, tehát a világ egész éves teljesítményével összevethető adósságtömegnek a jelentős része nem éppen a legmegbízhatóbb gazdasági tevékenységeket finanszírozza. Ez valójában tudatos jegybanki politika eredménye volt: az előző pénzügyi válság után alacsonyra vágott kamatlábakkal éppen az volt a cél, hogy kockázatos tevékenységek felé tereljék a pénzt. Ilyen volt például az amerikai palaolaj-kitermelés, ami sokáig nagy sikernek számított (például az energiafüggetlenség közelébe segítette az Egyesült Államokat) – a napokban bezuhant olajárak mellett viszont gyakorlatilag az egész ágazat veszteséges lett, amit a végtelenségig nem lehet finanszírozni. De nem csak itt, vagy a leginkább kitett ágazatokban lehet gond. A nyugati nagyvállalatok jelentős része nem tart sok készpénzt, ezért bevételek nélkül legfeljebb csak néhány hónapig tudják finanszírozni a fix költségeiket. De visszatérhet az összes megoldatlan problémája a világgazdaságnak, legyen szó akár az euróválságról*Az eurózóna felépítéséből következő egyensúly-problémákat a központból kikényszerített költségvetési fegyelemmel próbálták kezelni, ami elhúzódó stagnálást okozott. A legfrissebb hírek szerint még mindig nem biztos, hogy a koronavírus-járványban eddig a leginkább érintett Olaszország mentességet kap az eurózóna deficitszabályai alól. Ilyen körülmények között nagy esély van például arra, hogy újra elszálljanak az eurózóna déli országainak kötvényhozamai, ami visszahozhatja a néhány évvel ezelőtti válságot. vagy bármi másról. Ez persze nem szükségszerű, hogy így legyen. A kibontakozó gazdasági mélyrepülés ellen a kormányok sokat tudnak tenni. El kell érniük, hogy tovább forogjon a pénz a gazdaságban, és a járvány miatt bevétel nélkül maradó cégek ne kezdjenek sorban csődöt mondani és leépítésekbe kezdeni. Ezt a legegyszerűbben egyszerűen közvetlen készpénz-transzferekkel tudják elérni, de bevethetnek más, kreatívabb megoldásokat is, például hogy megtámogassák a hiteleik fizetésével küszködő cégeket. Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a jegybanki politikára ebben a helyzetben nem lehet támaszkodni, muszáj lesz az kormányoknak az eddigiekhez képest eszetlen tempóban költeni a pénzt – különben semmi nem fogja megállítani a zuhanást. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Korrekt. A döbrögi típusú munkadók miatt azért lesz még gond. Korrekt cégek gondolnak a válság végére, nem idegenítik el maguktól az alkalmazottaikat.
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Korrekt. A döbrögi típusú munkadók miatt azért lesz még gond. Korrekt cégek gondolnak a válság végére, nem idegenítik el maguktól az alkalmazottaikat. Thursday 19 March 2020 06:10 PM UTC+00  Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, az akciócsoport vezetője kiemelte, hogy „a kritikus infrastruktúra és közszolgáltatások fenntartása, az alapvető élelmiszerellátás nem költségvetési kérdés, elengedhetetlen a gazdaság és a magyar állampolgárok erkölcsi és anyagi életminőségének fenntartása szempontjából. A járvány hatásaira legérzékenyebb, ugyanakkor a gazdasági növekedésben jelentős szerepet játszó ágazatok esetében sürgős döntéseket kellett hozni. Emellett döntéseink során a hosszú- és rövidtávú társadalompolitikai hatásokat folyamatosan mérlegeljük. - áll a közleményben. A gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport folyamatosan egyeztet a magyar gazdaság kulcsszereplőivel, nyitott a különböző ágazatok szakmai véleményére és kéri, hogy a gazdaság egyes szereplőit tömörítő kamarák, szövetségek keressék meg javaslataikkal – írják közleményükben. Az akciócsoport kidolgozott egy kérdőívet is, melynek segítségével fel tudják mérni a különböző ágazatok helyzetét és problémáit, és ezen információk birtokában megalapozott javaslatokat fogalmazhatnak meg a kormány számára. Bártfai-Mager Andrea miniszter rendkívül fontosnak tartja a gazdasági élet szereplőivel történő egyeztetést, ami a világjárvány hatására kialakult gazdasági helyzetben elengedhetetlen, hiszen „nem csak a felmerült problémákat kell megoldanunk, de a járványhelyzet egyes problémákat más megvilágításba helyez, és új lehetőségeket is teremt" - írják. A gazdaság újraindításért felelős munkacsoport március 17-én tartotta meg alakuló ülését. Az akciócsoport ülésén személyesen részt vett Varga Mihály, pénzügyminiszter, Szijjártó Péter, külgazdasági- és külügyminiszter, Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Nagy István, agrárminiszter és Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Palkovics László, innovációs- és technológiai miniszter, György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Varga Judit, igazságügyi miniszter pedig Bogdán Tibor kormánybiztos útján képviseltette magát. Az akciócsoport első ülésén részt vett Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, Vida József, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, valamint Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója is. Az akciócsoport ülésén részt vevők egyetértettek abban, hogy célzott, átmeneti és egyszerű intézkedések bevezetésére van szükség. A már beérkezett javaslatok áttekintése után megállapították, hogy azok nagyrészt átfedésben vannak egymással és elsősorban a fizetőképesség fenntartásához kérnek segítséget a kormánytól. Címlapkép: Portfolio |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: A csak cukorbetegek tehát megnyugodhatnak.A tőzsde jelenlegi világrendszerének haszonélvezői viszont nem, drasztikusan meg lesz nyirbálva a "hatáskörük". Élősködők, hiéná
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Kanyaróban száznegyvenezer gyerek halt meg tavaly világszerte, szinte tudomást sem vettünk róluk. Koronavírusban eddig nagyjából hétezren vesztették életüket és majdnem bedőlt a tőzsde. Pedig ez távolról sem a leggyilkosabb kór. Azért félünk tőle ennyire, mert nem ismerjük, de könnyen lehet, hogy itt marad és meg kell majd tanulnunk együtt élni vele – állítja a szegedi virológus professzor, Duda Ernő.  – Sok a tévhit a koronavírust illetően. Akadnak, akik most is bagatellizálják, mások pedig valóságos armageddont vizionálnak. Van okunk a félelemre? Mennyire veszélyes ez az új kór? – Ahhoz, hogy egy vírusról meg tudjuk mondani, mennyire veszélyes, két paraméterét mindenképpen ismernünk kell: az egyik a fertőzőképessége, azaz hogy egy beteg hány másik embert fertőz meg, a másik pedig, hogy mekkora a betegség halálozási rátája. A koronavírus nagyjából annyira fertőző, mint a szezonális influenza, és tízszer kevésbé, mint a kanyaró, de elmarad a mumpsz vagy a szamárköhögés fertőzőképességétől is.– Mit mutatnak az úgynevezett mortalitási adatok? – Ami a halálos áldozatok arányát illeti, a veszettség száz százalékos, a fekete himlő közel 30 százalékos arányával áll szemben a szezonális influenza 0,1, valamint az új vírus 2-3 százalékkal. A koronavírus-fertőzés leginkább a szívelégtelenségben, keringési betegségekben, a TBC-ben szenvedőkre, valamint a kemoterápiában részt vevő daganatos betegekre, a szervátültetettekre és az immunhiányos betegekre nézve lehet igazán veszélyes.– A hét elején új szakaszába lépett a védekezés: minden nyilvános rendezvényt betiltottak, korlátozták a boltok nyitva tartását. Elég ez, vagy még ennél is szigorúbb intézkedéseket kellene hozni? – A lényeg nem a további szigorításokon van, hanem azon, hogy az emberek mennyire képesek öntudatosan és fegyelmezetten viselkedni, betartani a már meglévő ajánlásokat. A fertőzöttek felderítésében viszont lehet, hogy hibát követtek el a hivatalos szervek, sokkal hamarabb kellett volna jóval több tesztet elvégezni. Mindenkit ellenőrizni kellett volna, aki csak a betegség legkisebb tünetét mutatta.
– Ezek után hogyan lassítható a vírus terjedése? – Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg nincs hatékony vakcina, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány terjedését. Ezért az elkövetkezendő napokban, hetekben minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik. Mindenekelőtt a gyanús esetekben a vírus tesztelése, és a betegek elkülönítése lenne a legfontosabb feladat.Csak Szegeden legalább húsz olyan labor van, ahol ezt meg is tudnák csinálni, de ez a helyzet Pécsen, Debrecenben és Budapesten is. Ha így el tudjuk érni, hogy kevesebb ember fertőződjön meg, akkor a járvány lefolyásának görbéje ellapul, és nem lesz szükség rengeteg lélegeztető gépre. Ha sikerül a fertőzötteket elkülöníteni az egészséges emberektől, akkor a járvány előbb-utóbb lecseng. – Külföldi szakértők között akad olyan vélemény is, hogy szabadjára kellene engedni a vírust, ha sokan megfertőződnek, később kialakul egy úgynevezett nyájrezisztencia. Ez az út járható lehet? – Influenzában most már azért csak félmillió ember hal meg évente, mert az idősek az elmúlt években már átestek egy-két influenzán és védettek lettek, így már csak a fiatalabb korosztályt fenyegeti az újabb vírustámadás, de egy betegséget szándékosan szabadjára engedni biztosan nem járható út, hiszen abba az idősek szinte mindannyian belehalnának. – Tíz éve egyszer már legyőztük a H1N1 vírust, most mégis sokkal nagyobb a riadalom. Miért ez a nagy félelem? – Mert ezt még nem ismerjük. Valójában ennek a riadalomnak nincs semmilyen tudományos alapja. Tavaly kanyaróban 140 ezer életerős gyermek halt meg, pedig ez ellen már majd hetven éve van védőoltás, és fel sem figyelt rájuk a világ. A koronavírustól eddig alig több mint hétezer, döntő többségében beteg, idős ember halt meg, és majdnem összedőlt a tőzsde.  Duda Ernő szerint öt forgatókönyv lehetséges arra, hogy mi történik a koronavírussal a jövőben (fotók: Szabó Luca)– Elképzelhető, hogy megtanulunk majd együtt élni a koronavírussal, akárcsak a kanyaróval vagy az influenzával? – Mivel ez egy teljesen új vírus, és szinte alig tudunk még valamit róla, öt különböző forgatókönyv lehetséges. A legoptimálisabb az, hogy egyik napról a másikra ugyanúgy eltűnik, mint a SARS-1 vagy a MERS. Miután ez is egy náthavírus, ami általában szezonális, a második lehetőség az, hogy egy hónap múlva önmagától lecseng, de ennek kicsi a valószínűsége. A harmadik lehetőség, hogy megszelídül, és a mostaninál enyhébb betegséget okoz, de akkor terjed tovább, mert a vírushordozók mozgásképesek maradnak és szétszórják a kórokozókat, ellentétben a súlyos betegekkel, akik otthon vagy a kórházban fekszenek az ágyban. A következő, rémisztően hangzó lehetőség pedig abból fakad, hogy ez is egy zoonótikus, azaz állatról emberre átterjedt kórokozó, és idővel a mutációk következtében egyre jobban adaptálódik az emberhez, és egyszer csak egy iszonyatosan gyilkos kór lesz belőle. – És az utolsó, ötödik lehetőség? – Ez tűnik most a legvalószínűbbnek, eszerint itt marad velünk és mi megtanulunk vele együtt élni. Évek során az egész világon elterjed, az érzékeny emberek egy részét elpusztítja, de közben kialakul vele szemben az a bizonyos nyájvédettség. Igaz, még ez sem biztos, mert sok náthavírussal szemben nem alakul ki tartós védettség. Ma is rengeteg vírus együtt él velünk, egyáltalán nem lenne szokatlan, ha ez is itt maradna.– Mi a helyzet a védőoltás kifejlesztésével? Sikerül versenyt futni az idővel? – A hivatalos adatok szerint a már létező, megelőzésre is alkalmas, többféle védőoltás aligha lesz hozzáférhető ősz előtt. A gyógyszer-kombinációkra is legalább augusztusig várni kell, de már folynak a klinikai kísérletek. – Akkor akár optimisták is lehetünk, hogy ilyen gyorsan találnak megoldást a tudósok? – Jelenleg az a helyzet, hogy éppen az emberek védelmében hozott törvények miatt nem lehet már holnap védőoltással megelőzni a megbetegedéseket. A klinikai teszteken ezeknek a készítményeknek is át kell esniük, ezek pedig hónapokat vesznek igénybe.
– Addig hogyan védekezhetünk? – A megelőzés szempontjából most kiemelkedően fontos lehet a D-vitamin és a szelén. Se a kígyóháj, se a medvezsír, se a C-vitamin, se a tőzegáfonya, se az égig érő vascsicsergő nem segít. Nem szabad elhinni a világhálón keringő mindenféle biztosnak mondott tippet. Aki pedig betegnek érzi magát, az maradjon otthon. Ha nem lázas, ha tüsszög, biztos nem koronavírusos, mégse menjen orvoshoz, mert ott is elkaphatja. Ha magas láza van, köhög, és nem kap levegőt, hívja fel az orvost, ő majd intézkedik. Semmiképp ne menjen emberek közé.– Akadnak olyan becslések is, amelyek egy-két héten belül ötvenezerre teszik a hazai vírusfertőzöttek számát. Ön mit gondol? – Öt üveg Bailey's-be fogadtam, hogy április 10-ig nem lesz tízezer magyar beteg. Lehet persze olyan rosszul kezelni ezt a járványt, hogy legyen, de ezt nem tartom valószínűnek. Névjegy Rafai Gábor * * * Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is! |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Többség észre sem veszi, hogy elkapta. Statisztikába így be se kerül.
Aki a másik 3, már régebb óta keringő koronavírust megtapasztalta testközelből, az valószínűleg v
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Az eddig több mint 215 ezer megbetegedést és több mint kilencezer ember halálát okozó világjárvány múlt évben indult el Vuhanból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten azt közölte, hogy a diagnosztizált esetek halálozási aránya 3,4 százalék. Szakemberek azonban úgy vélték, hogy ennél jelentősen alacsonyabb lehet az arány, mivel a tesztelési kapacitás korlátozott volta miatt jóval több lehet a megbetegedések száma. Kínai kutatók a The Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmányukban a vuhani Covid-19 megbetegedésekről feljegyezett nyolc különböző - állami és magán - adatbázist tanulmányoztak, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Covid-19-fertőzés halálozási valószínűsége 1,4 százalék. "Kihívás megbecsülni a valódi esetszámokat egy túlterhelt egészségügyi rendszerben, amely nem tudja hatékonyan megállapítani az eseteket" - írták a tanulmányban. Február 29-ig a szárazföldi Kínában 79 394 megerősített Covid-19-beteg volt és 2838-an haltak meg, ami azt jelenti, hogy a diagnosztizált betegek 3,54 százaléka hunyt el. De mint a szerzők írták, az adathalmazból hiányoznak az enyhébb esetek, amikor egyáltalán nem jelentkezik a fertőzés tünete, vagy kevés tünet lép fel, és úgy vélték, hogy számításaik jobb utat jelentenek a vírus és az általa okozott probléma vizsgálatára. A Hongkongi Egyetem tekintélyes járványtani szakembere, Joseph Vu vezette kutatás vizsgálta a korosztályok szerinti halálozási arányt is. A 30-59 év közötti korosztályhoz képest az 59 év fölöttiek körében 5,1-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki meghal a fertőzésben. A 30 év alattiak esetében 60 százalékkal kisebb a valószínűsége a fertőzés okozta elhalálozásnak a középkorúakhoz képest. Amennyiben az új kutatás becslései pontosak, az azt jelenti, hogy mintegy 2,5-szer annyi beteg lehetett Vuhanban, mint amennyit a hatóságok regisztrálni tudtak. Ez nem abszurd feltételezés, a magas halálozási rátákkal szembeni leggyakoribb érv eddig is az volt, hogy sok a nem felderített fertőzött. A koronavírus még így is egy nagyságrenddel (mintegy 10-15-ször) halálosabb, mint az influenzavírus, és ahogy az olasz eset is mutatja, a járvány súlyosságát az egészségügyi ellátórendszer kapacitása alapvetően befolyásolja. Kapcsolódó cikkünk Címlapkép: Getty Images |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mindenre alkalmatlan bábu liba ez, gyurcsány nélkül ötlettelen. Kár volt megválasztani!
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Mindenre alkalmatlan bábu liba ez, gyurcsány nélkül ötlettelen. Kár volt megválasztani! Friday 20 March 2020 04:49 PM UTC+00 A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/belfold/durva-beavatkozas-veszelyhelyzetben-7911176/ A balliberális polgármester átszervezte a helyi televíziót Tatabányán
A vészhelyzetre hivatkozva ellehetetleníti a Tatabányai Közösségi Televíziót (TKTV) Szücsné Posztovics Ilona, a város balliberális polgármestere – erről tájékoztatott Facebook-oldalán a Városunk, Tatabánya internetes hírportál. Hozzátették: a polgármester – kihasználva a vészhelyzetben számára adott rendkívüli jogkört – eltörli a TV napi híradóját és a magazinműsorokat, vagyis tulajdonképpen jelenlegi formájában megszünteti a televízió működését. Kiemelték, hogy mindezt ráadásul önhatalmúlag döntötte el úgy, hogy a csütörtöki informális közgyűlésen a képviselők nem szavazták meg az erre vonatkozó előterjesztést. – Az új szerződés értelmében a TKTV elsődleges, propaganda feladata az lesz, hogy beszámoljon azokról a rendezvényekről, amelyeken Szücsné Posztovics Ilona részt vesz. Emellett a polgármester a heti öt óra műsoridőt két órára szűkíti, pedig a legveszélyeztetettebb, idős korosztály körében a legnézettebb a televízió. Természetesen a puccsszerű döntés nem a koronavírusról szólt, hanem a helyi ellenzék kikerüléséről, hiszen vészhelyzetben velük nem kell egyezséget kötni – mutatott rá az internetes hírportál. Kiemelték azt is, hogy veszélyhelyzetben a polgármester elsődleges feladata a város ellátásának megszervezése, az idős emberek segítése, az ipari parki munkavállalók biztonságos munkába járásának megszervezése. – A lakosság tényszerű, pontos tájékoztatása is kiemelt feladat, ezért nem értjük, hogy miért vészhelyzetben „szervezi át" Szücsné Posztovics Ilona a televíziót – hangsúlyozták.
|
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Minden és mindenki ellenőrizhetetlen áramlása, létfontosságú ipari tevékenységek idegen országokba való kiszervezése nem vezet jóra.
Rövid ellátási lánc, és keveseb
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Minden és mindenki ellenőrizhetetlen áramlása, létfontosságú ipari tevékenységek idegen országokba való kiszervezése nem vezet jóra.<br><br>Rövid ellátási lánc, és kevesebb közvetítő biztonságosabb, amúgy olcsóbb is. Friday 20 March 2020 05:35 PM UTC+00 A globalizáció bukását látják az elemzők a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, a munka, a tőke, az áruk és a személyek szabad mozgása, az úgynevezett nyitott társadalom jellemzői még inkább megkérdőjeleződnek.
 A kép illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba) „A globális, liberális, posztmodern világrend, ami az elmúlt évtizedekben kialakult, erősen recseg-ropog" – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Több válság is megrengette a liberális világrendet,a gazdasági válság, Európában a migrációs válság és különböző szellemi kihívások is. A koronavírus-járvány több szempontból is – fűzte hozzá. Szánthó Miklós hozzátette, Európa-szerte, Norvégiától elkezdve Olaszországon keresztül Magyarországon át egy ilyen súlyos, az egész társadalmat veszélyeztető helyzetben a közérdeket, a közegészségügyi érdeket veszélyeztető helyzetben, a különböző államok egyre-másra vezetnek be különleges jogrendeket, amelyeknek pontosan az a lényege, hogy a különböző egyéni alapjogokat – mozgásszabadság, gyülekezési jog, tulajdonjog – az állam korlátozhatja. Azzal a céllal, hogy ebből a helyzetből kiutat találjanak, és visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba, de egy járványhelyzetet nem lehet a mozgás korlátozása nélkül kezelni. A különleges jogrendek bevezetése a liberálisok rémálma, mivel a jogrend alapja az állam, a közérdek, a társadalom védelme.A társadalom védelmének érdekében korlátozhatja az egyéni individuális jogokat, ez a liberális demokráciának az antitézise, viszont láthatóan ez szükséges ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan fel lehessen lépni. A helyzet tanulsága lehet, hogy a ennek a liberális demokráciának a jogi fundamentumát, ami a korlátlan egyéni jogvédelemre épül, megingassa – fejtette ki. Az európai nemzetállamok belátták, hogy az Európai Uniótól segítséget nem kaphatnak, egyedül vannak. A népük érdekében ezt a kérdést meg kell oldaniuk, esetleg más nemzetállamoktól kérhetnek segítséget. Magyarország egész Európának példát mutató egészségcsomagot fejleszt, és nyújt, mindezt állami ellenőrzéssel, és nem a Nemzetközi Valutaalaptól kér segítséget – közölte Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Az elmúlt évtizedek neoliberális gyakorlata az – tette hozzá –, ami a vesztüket okozta, tehát annak az értékei nem lesznek a segítségünkre. A globalizáció előtti hatékony állami, nemzeti érdekérvényesítés útjára fog lépni a világ. Az elmúlt hetek ebbe az irányba mutatnak.
Szánthó Miklós szerint ebben a helyzetben az álságosság mindenképpen megmutatkozik az Európai Unió részéről.Az EU a migrációs válság idején a maga liberális értékrendje szempontjából elég gyorsan tudott fellépni a migránsok életének védelme érdekében. Most viszont azt láthatjuk, hogy a különböző bejelentett uniós intézkedések, akár a beutazási tilalom, akár a különböző segélycsomagok, megkésve érkeztek ahhoz képest, hogy a magyar állam elég hamar reagált a jelenlegi helyzetre. Az unió most mégis belemegy abba ideiglenesen, hogy különböző állami beavatkozást, illetve versenypiaci tilalmakat feloldjon, ami a tagállami támogatásokra vonatkozik. Az unió által meghozott liberális elveken nyugvó gazdasági szabályok sem bírják azt a stresszt, amit a járványügyi helyzet következtében előálló gazdasági helyzet jelenthet. A területiség feléledése pedig azt is mutatja, hogy az állami szuverenitás milyen értékes. A címlapfotó illusztráció. A teljes beszélgetés itt hallgatható meg. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Többség észre sem veszi, hogy elkapta. Statisztikába így be se kerül.
Aki a másik 3, már régebb óta keringő koronavírust megtapasztalta testközelből, az valószínűleg v
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Az eddig több mint 215 ezer megbetegedést és több mint kilencezer ember halálát okozó világjárvány múlt évben indult el Vuhanból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten azt közölte, hogy a diagnosztizált esetek halálozási aránya 3,4 százalék. Szakemberek azonban úgy vélték, hogy ennél jelentősen alacsonyabb lehet az arány, mivel a tesztelési kapacitás korlátozott volta miatt jóval több lehet a megbetegedések száma. Kínai kutatók a The Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmányukban a vuhani Covid-19 megbetegedésekről feljegyezett nyolc különböző - állami és magán - adatbázist tanulmányoztak, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Covid-19-fertőzés halálozási valószínűsége 1,4 százalék. "Kihívás megbecsülni a valódi esetszámokat egy túlterhelt egészségügyi rendszerben, amely nem tudja hatékonyan megállapítani az eseteket" - írták a tanulmányban. Február 29-ig a szárazföldi Kínában 79 394 megerősített Covid-19-beteg volt és 2838-an haltak meg, ami azt jelenti, hogy a diagnosztizált betegek 3,54 százaléka hunyt el. De mint a szerzők írták, az adathalmazból hiányoznak az enyhébb esetek, amikor egyáltalán nem jelentkezik a fertőzés tünete, vagy kevés tünet lép fel, és úgy vélték, hogy számításaik jobb utat jelentenek a vírus és az általa okozott probléma vizsgálatára. A Hongkongi Egyetem tekintélyes járványtani szakembere, Joseph Vu vezette kutatás vizsgálta a korosztályok szerinti halálozási arányt is. A 30-59 év közötti korosztályhoz képest az 59 év fölöttiek körében 5,1-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki meghal a fertőzésben. A 30 év alattiak esetében 60 százalékkal kisebb a valószínűsége a fertőzés okozta elhalálozásnak a középkorúakhoz képest. Amennyiben az új kutatás becslései pontosak, az azt jelenti, hogy mintegy 2,5-szer annyi beteg lehetett Vuhanban, mint amennyit a hatóságok regisztrálni tudtak. Ez nem abszurd feltételezés, a magas halálozási rátákkal szembeni leggyakoribb érv eddig is az volt, hogy sok a nem felderített fertőzött. A koronavírus még így is egy nagyságrenddel (mintegy 10-15-ször) halálosabb, mint az influenzavírus, és ahogy az olasz eset is mutatja, a járvány súlyosságát az egészségügyi ellátórendszer kapacitása alapvetően befolyásolja. Kapcsolódó cikkünk Címlapkép: Getty Images |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mindenre alkalmatlan bábu liba ez, gyurcsány nélkül ötlettelen. Kár volt megválasztani!
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Mindenre alkalmatlan bábu liba ez, gyurcsány nélkül ötlettelen. Kár volt megválasztani! Friday 20 March 2020 04:49 PM UTC+00 A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/belfold/durva-beavatkozas-veszelyhelyzetben-7911176/ A balliberális polgármester átszervezte a helyi televíziót Tatabányán
A vészhelyzetre hivatkozva ellehetetleníti a Tatabányai Közösségi Televíziót (TKTV) Szücsné Posztovics Ilona, a város balliberális polgármestere – erről tájékoztatott Facebook-oldalán a Városunk, Tatabánya internetes hírportál. Hozzátették: a polgármester – kihasználva a vészhelyzetben számára adott rendkívüli jogkört – eltörli a TV napi híradóját és a magazinműsorokat, vagyis tulajdonképpen jelenlegi formájában megszünteti a televízió működését. Kiemelték, hogy mindezt ráadásul önhatalmúlag döntötte el úgy, hogy a csütörtöki informális közgyűlésen a képviselők nem szavazták meg az erre vonatkozó előterjesztést. – Az új szerződés értelmében a TKTV elsődleges, propaganda feladata az lesz, hogy beszámoljon azokról a rendezvényekről, amelyeken Szücsné Posztovics Ilona részt vesz. Emellett a polgármester a heti öt óra műsoridőt két órára szűkíti, pedig a legveszélyeztetettebb, idős korosztály körében a legnézettebb a televízió. Természetesen a puccsszerű döntés nem a koronavírusról szólt, hanem a helyi ellenzék kikerüléséről, hiszen vészhelyzetben velük nem kell egyezséget kötni – mutatott rá az internetes hírportál. Kiemelték azt is, hogy veszélyhelyzetben a polgármester elsődleges feladata a város ellátásának megszervezése, az idős emberek segítése, az ipari parki munkavállalók biztonságos munkába járásának megszervezése. – A lakosság tényszerű, pontos tájékoztatása is kiemelt feladat, ezért nem értjük, hogy miért vészhelyzetben „szervezi át" Szücsné Posztovics Ilona a televíziót – hangsúlyozták.
|
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Minden és mindenki ellenőrizhetetlen áramlása, létfontosságú ipari tevékenységek idegen országokba való kiszervezése nem vezet jóra.
Rövid ellátási lánc, és keveseb
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Minden és mindenki ellenőrizhetetlen áramlása, létfontosságú ipari tevékenységek idegen országokba való kiszervezése nem vezet jóra.<br><br>Rövid ellátási lánc, és kevesebb közvetítő biztonságosabb, amúgy olcsóbb is. Friday 20 March 2020 05:35 PM UTC+00 A globalizáció bukását látják az elemzők a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, a munka, a tőke, az áruk és a személyek szabad mozgása, az úgynevezett nyitott társadalom jellemzői még inkább megkérdőjeleződnek.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba) „A globális, liberális, posztmodern világrend, ami az elmúlt évtizedekben kialakult, erősen recseg-ropog" – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Több válság is megrengette a liberális világrendet,a gazdasági válság, Európában a migrációs válság és különböző szellemi kihívások is. A koronavírus-járvány több szempontból is – fűzte hozzá. Szánthó Miklós hozzátette, Európa-szerte, Norvégiától elkezdve Olaszországon keresztül Magyarországon át egy ilyen súlyos, az egész társadalmat veszélyeztető helyzetben a közérdeket, a közegészségügyi érdeket veszélyeztető helyzetben, a különböző államok egyre-másra vezetnek be különleges jogrendeket, amelyeknek pontosan az a lényege, hogy a különböző egyéni alapjogokat – mozgásszabadság, gyülekezési jog, tulajdonjog – az állam korlátozhatja. Azzal a céllal, hogy ebből a helyzetből kiutat találjanak, és visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba, de egy járványhelyzetet nem lehet a mozgás korlátozása nélkül kezelni. A különleges jogrendek bevezetése a liberálisok rémálma, mivel a jogrend alapja az állam, a közérdek, a társadalom védelme.A társadalom védelmének érdekében korlátozhatja az egyéni individuális jogokat, ez a liberális demokráciának az antitézise, viszont láthatóan ez szükséges ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan fel lehessen lépni. A helyzet tanulsága lehet, hogy a ennek a liberális demokráciának a jogi fundamentumát, ami a korlátlan egyéni jogvédelemre épül, megingassa – fejtette ki. Az európai nemzetállamok belátták, hogy az Európai Uniótól segítséget nem kaphatnak, egyedül vannak. A népük érdekében ezt a kérdést meg kell oldaniuk, esetleg más nemzetállamoktól kérhetnek segítséget. Magyarország egész Európának példát mutató egészségcsomagot fejleszt, és nyújt, mindezt állami ellenőrzéssel, és nem a Nemzetközi Valutaalaptól kér segítséget – közölte Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Az elmúlt évtizedek neoliberális gyakorlata az – tette hozzá –, ami a vesztüket okozta, tehát annak az értékei nem lesznek a segítségünkre. A globalizáció előtti hatékony állami, nemzeti érdekérvényesítés útjára fog lépni a világ. Az elmúlt hetek ebbe az irányba mutatnak.
Szánthó Miklós szerint ebben a helyzetben az álságosság mindenképpen megmutatkozik az Európai Unió részéről.Az EU a migrációs válság idején a maga liberális értékrendje szempontjából elég gyorsan tudott fellépni a migránsok életének védelme érdekében. Most viszont azt láthatjuk, hogy a különböző bejelentett uniós intézkedések, akár a beutazási tilalom, akár a különböző segélycsomagok, megkésve érkeztek ahhoz képest, hogy a magyar állam elég hamar reagált a jelenlegi helyzetre. Az unió most mégis belemegy abba ideiglenesen, hogy különböző állami beavatkozást, illetve versenypiaci tilalmakat feloldjon, ami a tagállami támogatásokra vonatkozik. Az unió által meghozott liberális elveken nyugvó gazdasági szabályok sem bírják azt a stresszt, amit a járványügyi helyzet következtében előálló gazdasági helyzet jelenthet. A területiség feléledése pedig azt is mutatja, hogy az állami szuverenitás milyen értékes. A címlapfotó illusztráció. A teljes beszélgetés itt hallgatható meg. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "Mint mondta, arra számít, hogy az orosz mikrobiológusok "operatív módon" fogják befejezni a készítmények kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik majd a koronavírus terjed
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Putyin a Krím Ukrajnától való elcsatolásának hatodik évfordulója alkalmából kereste fel a félszigetet, de egyben az alkotmánymódosítás mellett is agitált, amelyet már aláírt, de amelyet még egy április 22-re kiírt országos választásnak is meg kell erősítenie. Ennek későbbre halasztását a járványhelyzet függvényében sem Putyin, sem pedig az újságíróknak szerdán nyilatkozó Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem zárta ki. "Nem kell hinni az álhíreknek, a félretájékoztatásnak. Van, aki akaratlanul, van, aki szándékosan foglalkozik ilyesmivel, azért, hogy bizalmatlanságot keltsen azzal szemben, amit a hatalom regionális, szövetségi és városi szinten megtesz, a pánikkeltés érdekében" - hangoztatta. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem hallgatták el, és nem is fogják elhallgatni a valós információt a koronavírus elterjedtségének mértékéről. A szerdán kiadott hivatalos tájékoztatás szerint Oroszországban 147-re nőtt az új koronavírussal megfertőzött személyek száma, ami egy nap alatt 33 fős növekedést jelent. 31 új fertőzöttet Moszkvából jelentettek, így a fővárosban 88 ilyen pácienst tartanak számon. Figyelemre méltó, hogy Nyugat-Európában éppen Oroszországot vádolták meg a világjárvánnyal kapcsolatos rémhírterjesztéssel. A Reuters hírügynökség egy hétfői keltezésű uniós dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy Moszkva "jelentős dezinformációs kampányt folytat", és a médiáján keresztül angol, spanyol, olasz, német és spanyol nyelven zavart és pánikot keltő, rosszindulatú információkat terjeszt, amivel megnehezíti az EU-nak a járvány kezelésére vonatkozó kommunikációját. Putyin a szevasztopoli, élőben közvetített fórumon megismételte, hogy a vezetés ura a helyzetnek, hozzátéve, hogy Oroszország fokozza a Covid-19 elleni küzdelmet, mert az állampolgárai "mindenfelé járnak". Megígérte, hogy Moszkva segíteni fogja a határok elzárása és a járatok törlése miatt külföldön rekedt orosz állampolgárok hazatérését. Mint mondta, arra számít, hogy az orosz mikrobiológusok "operatív módon" fogják befejezni a készítmények kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik majd a koronavírus terjedésének megelőzését és az általa okozott betegség gyógyítását. Azt, hogy ez mennyire lesz hamar, nem kívánta felfedni. Szakértők, egyebek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakembereinek véleményére hivatkozva azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az ebola elleni orosz fejlesztésű oltóanyag bizonyult a leghatékonyabbnak a világon. Putyin egyébként szerdán kitüntette a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi híd építőt. Nyikolaj Zajkov szerelőt, Alekszandr Osztrovszkijt, az SZGM-Moszt vállalat igazgatóját és a projekt kivitelezését irányító régi bizalmasát és cselgáncsozó sporttársát, Arkagyij Rotenberget a Munka Hőse- érdemrend aranycsillagával tüntette ki. Sokan mások szintén magas állami elismerésben részesültek. MTI |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Többség észre sem veszi, hogy elkapta. Statisztikába így be se kerül. Aki a másik 3, már régebb óta keringő koronavírust megtapasztalta testközelből, az valószínűleg védet
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Az eddig több mint 215 ezer megbetegedést és több mint kilencezer ember halálát okozó világjárvány múlt évben indult el Vuhanból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten azt közölte, hogy a diagnosztizált esetek halálozási aránya 3,4 százalék. Szakemberek azonban úgy vélték, hogy ennél jelentősen alacsonyabb lehet az arány, mivel a tesztelési kapacitás korlátozott volta miatt jóval több lehet a megbetegedések száma. Kínai kutatók a The Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmányukban a vuhani Covid-19 megbetegedésekről feljegyezett nyolc különböző - állami és magán - adatbázist tanulmányoztak, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Covid-19-fertőzés halálozási valószínűsége 1,4 százalék. "Kihívás megbecsülni a valódi esetszámokat egy túlterhelt egészségügyi rendszerben, amely nem tudja hatékonyan megállapítani az eseteket" - írták a tanulmányban. Február 29-ig a szárazföldi Kínában 79 394 megerősített Covid-19-beteg volt és 2838-an haltak meg, ami azt jelenti, hogy a diagnosztizált betegek 3,54 százaléka hunyt el. De mint a szerzők írták, az adathalmazból hiányoznak az enyhébb esetek, amikor egyáltalán nem jelentkezik a fertőzés tünete, vagy kevés tünet lép fel, és úgy vélték, hogy számításaik jobb utat jelentenek a vírus és az általa okozott probléma vizsgálatára. A Hongkongi Egyetem tekintélyes járványtani szakembere, Joseph Vu vezette kutatás vizsgálta a korosztályok szerinti halálozási arányt is. A 30-59 év közötti korosztályhoz képest az 59 év fölöttiek körében 5,1-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy valaki meghal a fertőzésben. A 30 év alattiak esetében 60 százalékkal kisebb a valószínűsége a fertőzés okozta elhalálozásnak a középkorúakhoz képest. Amennyiben az új kutatás becslései pontosak, az azt jelenti, hogy mintegy 2,5-szer annyi beteg lehetett Vuhanban, mint amennyit a hatóságok regisztrálni tudtak. Ez nem abszurd feltételezés, a magas halálozási rátákkal szembeni leggyakoribb érv eddig is az volt, hogy sok a nem felderített fertőzött. A koronavírus még így is egy nagyságrenddel (mintegy 10-15-ször) halálosabb, mint az influenzavírus, és ahogy az olasz eset is mutatja, a járvány súlyosságát az egészségügyi ellátórendszer kapacitása alapvetően befolyásolja. Címlapkép: Getty Images |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mit nem kell? Parázni! Még a gazdaság miatt se. Kulcsszó : Rövid távú probléma.Napról, vírusról mégegyszer : Iránban természetesen sajnos a nagyvárosokban terjedt el. Az ö
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Még messze nincs a csúcsán a koronavírus-járvány a világban, de a gazdaságban már jelenleg is érezni a hatásait: a tőzsdeindexek negatív rekordokat döntögetnek, miközben a hagyományosan menekülő eszköznek tekintett arany hét éves csúcsra ugrott. De nem csak a tőzsdén, hanem a reálgazdaságban is érezteti a hatását a járvány, például a turizmusban, ahol a G7-nek nyilatkozó turisztikai cégek egy része már a foglalások bezuhanásáról számolt be, az iparvállalatok egy része alkatrészhiánnyal küzd, miközben azonban Kínában a vírus terjedésének lassulásával már elkezdtek kinyitni azok a gyárak, amik a karantén idejére bezártak. A Nemzetközi Valutaalap 0,1 százalékponttal rontotta le a globális növekedési előrejelzését. Az OECD viszont komolyabb hatást vár, 2,9 helyett már csak 2,4 százalékos növekedésre számít idén a világgazdaságban, de a legrosszabb esetben 1,5 százalék sem kizárható a nemzetközi szervezet szerint. Nem túlzás ugyanakkor azt mondani, hogy a nemzetközi szervezetek egyelőre sötétben tapogatóznak az előrejelzéseikkel. Egyelőre még nagyon nehéz megválaszolni, hogy mennyivel fogja vissza a világgazdasági növekedést a járvány, vagy hogy okoz-e majd recessziót egyes gazdaságokban. Bár a virológusok egyre többet tudnak az új vírusról, olyan fontos jellemzői nem ismertek még, amik alapjaiban határozzák majd a járvány lefolyásának hosszát, súlyosságát, és ezzel együtt a világgazdaságra gyakorolt hatását. Nem tudják például még, hogy pontosan milyen hosszú a vírus lappangási ideje, vagy hogy mennyivel terjedt volna gyorsabban Kínában karantén és utazási tilalmak nélkül. Azt sem tudják, hogy miért hat a vírus máshogy a népesség bizonyos csoportjaira, például hogy miért van, hogy a gyerekek esetében kevesebb az esetszám, mint a felnőtteknél, vagy hogy miért viseli meg jobban a férfiak szervezetét a vírus, mint a nőkét. És bár reménykedhetünk benne, hogy az új vírus a szezonális influenzához hasonlóan nehezebben terjed a tavasz beköszöntével, ebben sem lehetünk biztosak. Mindezek ismeretének hiányában is érdekes lehet azonban két szempont:
Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni. A koronavírust eddig leggyakrabban a 2001-ben megjelent SARS-hoz szokták hasonlítani, mert a két vírus genomja 80 százalékban megegyezik, és a tüneteik is hasonlóak. A gazdasági hatásuk összehasonlítását azonban legalább két különbség is jelentősen nehezíti. Egyrészt a SARS sokkal lassabban terjedt, mint a koronavírus, viszont halálosabb volt: 2002 novembere és 2003 között a SARS több mint 8 ezer embert fertőzött meg, közülük 774-en haltak meg, miközben a koronavírus jóval gyorsabb terjedés mellett 10 hét alatt ölt meg 92 ezer fertőzött közül több mint 3000 embert. (A szintén hasonló 2012-ben megjelenő MERS idén januárig 2506 ember fertőzött meg, közülük 896-an haltak meg.) A SARS hatásainak általánosítását nehezíti az is, hogy a járvány csúcsán, 2003-ban Kína csak a világkereskedelmi forgalom huszadát adta. Ezzel szemben jelenleg ez az arány egyheted, és azon kívül, hogy Kína mélyen integrálódott a globális értékláncokba, a kínai lakosság fogyasztóként is sokkal nagyobb hatással van a világgazdaságra, mint a kétezres évek elején. Elég csak arra gondolni, hogy a német autóipari gyengélkedés egyik oka a kínai vásárlások visszaesése volt az utóbbi időszakban. A SARS gazdasági hatásaira korábban becslést adó kutatók az Australian National University-n ugyanakkor úgy vélik, hogy a tapasztalatok hasznosak lehetnek a koronavírus hatásainak felmérésekor is: ők új tanulmányukban 7 különféle forgatókönyvet vizsgáltak a járvány terjedésétől és súlyosságától függően. A kutatók jóval pesszimistább következtetésekre jutottak, mint az IMF vagy az OECD: a legjobb esetben 0,1-0,2 százalékpontos visszaesést várnak azokban az országokban, amiket modelleztek, de a hétből két esetben is akár 8-10 százalékpontos csökkenésre lehet számítani az eredeti növekedési előrejelzéshez képest, ami így recessziót is okozna a legtöbb érintett országban. A legtöbb forgatókönyv szerint a visszaesés viszonylag gyors lenne, és ugyanilyen gyorsan helyre is állna a helyzet. Mindez egyébként Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group vezető közgazdászának a Harvard Business Review-ban megjelent cikke szerint megegyezik a hasonló visszaesésekkel kapcsolatos történelmi tapasztalatokkal. Ugyanis a SARS, az 1968-as ázsiai (kb. 4 millió halott) és az 1958-as Hong Kong-i influenza (kb. 2 millió halott), valamint az 1918-as spanyolnátha (17-50 millió halott) is hasonló lefolyású, közgazdászok által "V-alakúnak"nevezett, tehát gyorsan eszkalálódó és gyorsan helyreálló visszaesést okozott.  Forrás: Harvard Business Review Egy járvány többféleképpen is hozzájárul a recesszió kialakulásához. Egyrészt a termelés oldalán, hiszen a járvány miatt az emberek nem tudnak dolgozni, vagy a karantén miatt otthon kell maradniuk. Mindez a termelési láncokon keresztül pedig villámgyorsan tovagyűrűzik akár távoli országok gazdaságába is. Ez történik most azokkal a magyar iparvállalatokkal, amiknek bár nem betegek a munkavállalói, a termelést mégis korlátozza, hogy a kínai beszállítók szállítmányai elmaradoznak. Ezzel a problémával a gazdaságpolitika nem tud mit kezdeni, hiszen erősebb prioritás, hogy a dolgozók otthon maradjanak és a járvány ne terjedjen, mint az, hogy a termelés újrakezdődjön. Kormányzati szinten ezt egészségügyi és hatósági intézkedésekkel lehet kezelni, de gyors eredményre aligha számíthatunk. A járvány viszont a fogyasztói oldalon is negatív hatással van. Egyrészt a szolgáltató szektorban csökken a kereslet. Az emberek például lemondják az utazásaikat, vagy otthon maradnak, ahelyett hogy színházba, moziba mennének. Másrészt ha pánikba esnek, hogy a válság elhúzódik, elhalaszthatják a korábban tervezett nagyobb összegű vásárlásaikat. Ezzel a problémával viszont már tudnak mit kezdeni a kormányok és a jegybankok a világban, és már láttunk is példát konkrét intézkedésekre. Az Egyesült Államok jegybankja kedden 0,5 százalékponttal vágta meg az alapkamatot, a koreai és az olasz kormány is költségvetési élénkítőcsomagot jelentett be. Ezek az intézkedések rövidebb távon hatásosak lehetnek, hosszabb távon azonban minden azon fog múlni, hogy milyen erősségű és kiterjedésű lesz a járvány, és hogy a kormányok milyen hatékonysággal tudják akadályozni a terjedést. Ahogy arról Zsiday Viktor nemrég a blogján írt, a leghatékonyabb megoldás valószínűleg az lenne, ha az egész világon mindenki egy hónapig otthon maradna, a kormányzat küldene mindenkinek alapélelmet, egy havi fizetést, a lejáró tartozásokat pedig automatikusan meghosszabbítanák 3 hónappal. Ennek a megvalósítása viszont nyilván erősen problematikus lenne globális szinten, és járvány terjedését sem állítaná meg feltétlenül. Így maradnak a hagyományos eszközök, azonban még abban az esetben is lehetnek hosszabban elhúzódó hatásai a visszaesésnek, ha viszonylag gyorsan lezajlik. A 2008-as válságot követően ez leginkább a hitelezésben látszott meg, a lakosság ugyanis még akkor sem mert új hiteleket felvenni, amikor a gazdaság növekedni kezdett és a termelés magához tért. Philipp Carlsson-Szlezak három potenciális hosszú távú hatást is megemlít. A 2000-es évek elején sokak szerint a SARS-járvány is hozzájárult az online vásárlás népszerűvé válásához, és ezen keresztül az Alibaba felemelkedéséhez. Ilyen hatás most is elképzelhető, például az iskolák bezárása hozzájárulhat az e-learning terjedéséhez, de hasonlóról írtunk a magyarok home office-hoz való viszonyulása kapcsán is. Az elmúlt időszakban a világgazdaságban megfigyelhető volt, hogy az értékláncok „rövidülnek", tehát a kiszervezéseknél nagyobb súllyal esik latba az a szempont, hogy az új beruházás fizikailag minél közelebb legyen a cég központjához. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja a járvány. Végül pedig a járvány politikai következményekkel is járhat: itt elég sok minden elképzelhető a kínai digitális ellenőrzés erősödésétől, az amerikai elnökválasztás kimenetelének változásán keresztül a globális együttműködés megerősödéséig. És hogy mire lehet számítani, ha véget ér a járvány? Három történész a napokban arról írt cikket, hogy a 14. század közepén 75-200 millió áldozatot szedő pestisjárvány, a Fekete Halál több tanulsággal is szolgálhat erre vonatkozóan. A járvány elülését követően munkaerőhiány alakult ki, ami javuló munkafeltételeket, növekvő migrációt, és a társadalmi moblitás ugrásszerű növekedését okozta, amiből egy új tulajdonosi réteg alakult ki. A Franciaországgal háborúzó Angliának új bevételekre volt szüksége, az adóemelések következménye pedig az angol történelem legnagyobb parasztlázadása lett 1381-ban. A történészek szerint ez főleg a mai eliteknek szolgálhat tanulságul, legyen szó a gazdasági visszaesés menedzseléséről, karanténok betartatásáról, vagy a megváltozott demográfiai viszonyok miatt beinduló társadalmi folyamatokra adott reakciójukról. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |