FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Untitled Friday 15 May 2020 02:11 AM UTC+00 Drága feleim! Ti, akik folyton csak kételkedtek, s a kétkedés magvait úgy szórjátok magatok körül, mint gomba a spóráit! Hozzátok szólok most, akik sosem látjátok meg a lehetőséget! Ímé, csudálkozzatok, s első köveitek helyett ámuló szemeteket vessétek Gyöngyöspatára! Mert innen fog indulni az új, a jó, a szép.***Számillió okom is van a bizakodásra, s hadd ne soroljam mindet! Csupán néhányat ezek közül, melyek hamarost megmozgatják majd halódó agysejtjeinket, akkora humán erőforrás készletet felszínre hozva több tízezer méter mély ősi álmából, hogy arra emberi szavak nem is léteznek. S bár szavak ugyan nem, de az akarat, az igen, az létezik! Az akarat, mely jóféle magyar pénzmaggal van megolajozva, bizony végre elmozdult holtpontjáról, hogy elsőre még persze kissé döcögve, meglehetőst nyikorogva, de mozgásba lendülvén komoly sebességgel vágjon neki a világhódításnak. Mert nem az a cél, hogy a gyöngyöspatai iskolások megtanuljanak írni, olvasni, számolni. Ezen már túlvagyunk. Ez már olyan, mintha azt mondanánk, hogy menjünk a Holdra megint. Minek? Ott már jártunk, nincs ott semmi. Most már a Marsra kell menni, hogy az ottani semmit is megtapasztaljuk! S ebben hasonlatosak vagyunk mi, Gyöngyöspata-rajongók azokkal, akik mindig valami új, valami ismeretlen, valami hasznos felé akarjuk terelni a tudományt. Tudományt, mondom én, s nem túlzok. Még akkor sem, ha egyes tévképzetűeknek ez a szó egyet jelent a klasszikus értelemben vett műveltséggel. Hát röhögnöm kell, de szívből, amolyan nyálcsorgatós, földön fetrengős módon. Hát hol élünk mi? A középkorban? Könyörgöm, az írás minek, amikor rég ki van találva az autocorrector? Elég, ha csak nagyjából eltaláljuk a szót, s máris ott a kívánt tartalom a képernyőn. A kézzel írást amúgy is el kell felejteni. Nem fogunk azért több fát kivágni, hogy a végén levegőnk se maradjon! A számolás meg? De hiszen a matematikai műveletek végrehajtására régesrég ki lett találva a kalkulátor. Minden más okoskodásra meg ott van a sok csicskagyász, aki pár forintért elvégzi a gürimunkát, hogy a java szürkeállománynak már csak az innováció jusson. ***Mert legfontosabb értékünket, az agyi kapacitást másra kell használni! Olyan feladatok végrehajtására, amik sikerorientálttá teszik a Gyöngyöspata Projektet. Például fagyásmentes, lenyomozhatatlan Youtube- és Insta-számláló felpörgetők mulatós klipeknél, valamint CAPTCHA kitöltésére alkalmas mesterséges intelligencia kifejlesztése online unokázós szerződések esetében. Nem igaz, hogy a Kúriának kell példát mutatni kezdeményezésből, amikor olyan koponyákkal vagyunk körülvéve, akiknek maguktól is tudniuk kellett volna, hogy oda kell a pénz, ahol a legnagyobb a tanulás iránti vágy. Ha ez Gyöngyöspata, akkor Gyöngyöspata. Vagy esetleg az a baj, hogy a Budapest-vízfejű ország életében egyszer északkeletre billen a gazdasági mutató? Hogy nem Sopronban és Győrben, hanem Solymoson és Abasáron lesz több Tesla tulajdonos? Hogy akár még részecskegyorsító is épülhet Mártraalján? Mert ugye, porcicából is lehet speedet csinálni, ha kellőképp összezagyváljuk a molekulákat!***Szeretném azt hinni, hogy akik most huhognak, azok valójában csak ironizálnak, mert nagyon is tisztában vannak azzal, mekkora lehetőség kapujában állunk.
Már persze, ha ez a pénz nem fogy el igen hamar. Ennél ugyanis jóval több kellene! Reális becslések szerint a százszorosa már elegendő lenne arra, hogy fel lehessen venni rá uzsorára az ezerszeresét. De megtérül!Higgyétek el, örökösen kétkedő feleim, hogy ennél jobb befektetés Tiranon óta nem történt velünk!***Én ̶a̶ ̶m̶a̶g̶a̶m̶ ̶e̶g̶y̶s̶z̶e̶r̶ű̶ ̶p̶a̶r̶a̶s̶z̶t̶i̶ ̶e̶s̶z̶é̶v̶e̶l̶ a magam részéről örülök, hogy a pataiak megkapják, amit megérdemelnek. Hazánk pedig végre új szellemi központtal gyarapodik majd. És ezt ugyanígy gondolja a 2 százalék 90 százaléka is. Szóval ha egy országban a 90% így gondolkodik, akkor az szerintem elég nagy többség!() VBT ()Kiemelt kép: A harvardi mintára megálmodott Gyöngyöspatai Egyetem (leendő CEU-társintézmény) látványterve. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
2020. május 15., péntek
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Untitled
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "Cenzúra "felügyelő" Bizottságot akartatok kutyák, hát most megkaptátok!" - gondolta SOROSCsupa liberális tag, ez maga a technofasizmus
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
"Cenzúra "felügyelő" Bizottságot akartatok kutyák, hát most megkaptátok!" - gondolta SOROSCsupa liberális tag, ez maga a technofasizmus Friday 15 May 2020 12:49 AM UTC+00 A Soros-hálózat totális támadást indított a Facebook-tartalmak kontrollálása érdekében, amelynek főként amerikai belpolitikai okai vannak, ám egyértelműen kijelenthető, hogy járulékos nyereségként nemzetközi szinten is óriási hasznot húznak belőle a spekuláns befolyása alatt álló civil szervezetek, illetve politikai pártok. A Magyar Nemzet az elkövetkezendő napokban cikksorozatban számol majd be a Soros-féle térfoglalás okairól és lehetséges következményeiről. De bemutatjuk azokat a személyeket is, akik helyet kaptak a közösségi médium új felügyeleti testületében, vagyis a Facebook cenzúrabíróságában. A Facebook cenzúrabírósága létrehozásának sajátos fénytörést ad, hogy idén novemberben elnököt választ az Egyesült Államok. Az újraválasztásra készülő Donald Trump 2016-os győzelmében egyesek szerint kulcsszerepet játszott a legnagyobb közösségi oldal. Mindez a demokraták körében számos kritikát és támadást váltott ki, a Facebook egyik legnagyobb kritikusa sokáig nem más volt, mint Soros György. A milliárdos is a közösségi oldalt tette felelőssé az általa komoly összegekkel támogatott Hillary Clinton vereségéért. Soros és a Facebook viszonya régóta rosszBizton állíthatjuk tehát, hogy Soros tökéletesen tisztában van a közösségi média jelentőségével. Egy vele szemben feltűnően elfogult 2019 januári Buzzfeed-írás például arról számolt be, hogy a milliárdos manhattani irodájában 2017 óta a nap minden percében egy külön képernyő mutatja, hogyan alakulnak a spekuláns nevéhez kapcsolódó érzelmek a közösségi médiában. Soros heti több tízezer említéssel tűnik fel, amelyek szinte mind negatívak. Érthető tehát, hogy a tőzsdeguru és a Facebook viszonya sokáig rossz volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. Nem meglepő, hogy a magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a New York Times által közzétett írásában még úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek". Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet" hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot" – foglalta össze írása lényegét Soros.  Soros már régóta fente a fogát a Facebookra, most egy megkerülő csellel bevette Mark Zuckerberg birodalmát A moderálást kiszervezték már, most jön a cenzúrabíróságMa már távolinak látszik ez a nyilatkozat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Soros-hálózat tagjai foglalták el a különböző országok választásai szempontjából is döntő jelentőségű cenzori pozíciókat a Facebooknál. Ezt a feladatot már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato végzi. Soros már januári cikkében is azt hangoztatta, hogy a legnagyobb közösségi médium valójában egy kiadó, éppen ezért vizsgálni kellene az ott megjelenő politikai hirdetések igazságtartalmát és tényszerűségét. A közösségi médiaoldal most 130 millió dollárt és teljes függetlenséget, azaz cenzúrakérdésekben az utolsó szó jogát biztosította a Soroshoz közel álló tagokkal telepakolt cenzúrabíróságnak. Trumppal szemben máris változott a viszonyNem ez az első jel, ami arra utal, hogy Trump újraválasztása ellen kezdett dolgozni a portál. Nem sokkal a nagy visszhangot kiváltó Soros-támadás után, 2020 márciusában érkezett a hír, hogy Trump kampánycsapatának egy hirdetését megtévesztőnek találta, és ezért cenzúrázta a portál. A döntésben fontos szerepe volt a Leadership Conference on Civil and Human Rights (LCCHR) nevű NGO-nak, amelyet súlyos összegekkel támogatott Soros György. Csupa liberális tag, ez maga a technofasizmusKözben ébredezni látszik az amerikai konzervatív oldal is, és a Media Research Center vezetésével 60 szervezetük és kiadójuk tiltakozik a Facebook új cenzúrabíróságával szemben. Nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy „korábban figyelmeztettünk, hogy a felügyelet túl nemzetközi lesz, és nem lesz képes, illetve nem lesz kész arra, hogy az Egyesült Államok első alkotmánykiegészítésében szereplő, a szólásszabadsággal kapcsolatos eszméket felvállalja. Ehhez képest felkaroltak egy nemzetközi konstrukciót, amellyel kiszolgálják a szélsőbaloldalt, és amely valószínű, hogy még rosszabbá teszi a Facebook egyébként is megszorító jellegű tartalompolitikáját." Levelükben azt is világossá tették, hogy „sajnos, Sorosnak nagyobb befolyása van a tagokra, mint a teljes amerikai jobboldalnak, akiket csak egy tradicionális konzervatív és egy libertariánus képvisel". A konzervatív szervezetek új 20 fős csapat delegálására, illetve lehetőleg a cenzúrabíróság megszüntetésére hívták fel a Facebookot. Más kritikák is érkeztek az elmúlt napokban. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a roppantul sikeres korai technológiai befektetéseiről ismert Jeffrey Wernick a „technofasizmus" egyik formájáként írta le a Facebook új felügyeleti testületét. Több milliárd befolyásolása a tétMindenesetre, ha valamiféle megállapodás született Zuckerberg és Soros között, az duplán rossz hír a konzervatívoknak. Ugyanis a Wall Street Journal 2020 április végi tényfeltáró írása szerint a Facebook alapítója mostanában újra egyre erősebb személyes hatalomra tett szert a közösségi médiumot működtető szervezet, illetve a csatolt, szintén milliárdos nagyságrendű felhasználót elérő médiumok (Instagram, WhatsApp) felett. Nyilván, a cenzúra kérdését kivéve, ahol annak kiszervezését követően az új cenzúrabíróság, azaz jórészt Soros György bizalmasai gyakorolnak majd minden hatalmat. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Kell a rabszolga, kell az elegánsan vendégmunkásnak nevezett munkavégző migráns, ez a kapitalista liberális humanizmus.
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Kell a rabszolga, kell az elegánsan vendégmunkásnak nevezett munkavégző migráns, ez a kapitalista liberális humanizmus. Friday 15 May 2020 02:13 AM UTC+00  Abban a nem várt esetben, amennyiben az emberiség túléli a következő nagyjából ötven évet, és abban a még inkább nem várt esetben, hogy túlélés esetén lesz még bármiféle történelemoktatás, nos, mindezen elképzelhetetlen és fantasztikus történések esetén mégiscsak szükség lesz majd történelemkönyvekre. És most – a történelem során először – kísérletet teszünk arra, hogy innen, a mából megírjuk a jövő ifjai számára a saját történelmünket, okuljanak belőle, és ne kövessék el azt, amit mi elkövettünk. Tehát, történelemtankönyv, bevezető rész, első lecke, a 2147-48-as tanévben érettségizőknek. Európa és a világ a 21. század elején2020 kora tavaszán egy új típusú, addig nem ismert vírus támadta meg a világot. A kormányok rendkívüli intézkedések bevezetésével próbáltak egyszerre szembeszállni a járvánnyal és a fenyegető gazdasági recesszióval, a politikusok egy része, és az akkor még létező, a járványnál is pusztítóbb hatású ún. „civil szervezetek" pedig elérkezettnek látták az időt, hogy a vírust felhasználva megdöntsék a nekik nem tetsző kormányok hatalmát. Az általánosan elfogadott és bevezetett rendkívüli intézkedések a következők voltak:
Miközben a kormányok ezeket az intézkedéseket vezették be, az ún. „ellenzéki politikusok" és az ún. „civil szervezetek" mindig az éppen bevezetett intézkedés ellenkezőjét kezdték el követelni. Továbbá, ha a kormányok szigorítottak, akkor lazítást, ha lazítottak, akkor szigorítást követeltek. Az akkor még létező, ún. „független, objektív sajtó" pedig mindenben ezeknek az ellenzéki politikusoknak és civil szervezeteknek a szolgálatában állt, és nem riadt vissza semmilyen hazugságtól, rágalmazástól, uszítástól sem. Az akkor még létező, ún. „Európai Unió" nevű szervezet, amely addig is erősen megosztott volt, még inkább két részre szakadt: a nyugati, magukat előszeretettel „régi demokráciáknak" nevező, és a keleti, ún. „posztkommunista" vagy „posztszovjet" államokra. Ez utóbbiak 2004-től kezdve csatlakoztak az Európai Unióhoz. A nyugati államok szabad munkavállalást, szabad mozgást, szabad piacot ígértek az újonnan érkezőknek, hiszen ez volt az unió alapja. Ugyanakkor, a csatlakozás első éveiben, a nyugati államok a lehető legváltozatosabb módokon akadályozták a keletiek munkavállalását. Viszont a szabad piacot és az áruk szabad mozgását nagyon komolyan vették: azonnal megszállták és elárasztották a keletiek piacait, ugyanakkor leszerelték és eltüntették a keletiek termelő egységeit. Néhányat – a legfontosabbakat és a közműszolgáltatókat – pedig a keleti államok egykorvolt kommunista elitjének támogatásával „privatizálták". Azokat a politikai alakulatokat és politikusokat, akiknek ez nem tetszett, „Európa- és piacellenesnek", „nacionalistának", „fasisztának" bélyegezték. Így szakadt két részre már bővítése kezdetén az ún. „Európai Unió". A járvány tovább mélyítette ezt a megosztottságot. Leginkább azért, mert míg a nyugati államok erősen fertőzöttekké váltak, és magas halálozási ráta sújtotta őket, addig a keleti államok kevéssé estek áldozatul a járvány pusztításának. Ugyanakkor addigra már az is nyilvánvaló volt, hogy a nyugati országok a keletiek munkavállalói nélkül egyszerűen képtelenek működtetni saját magukat. Ennek az volt az elsődleges oka, hogy az európai – elsősorban nyugati – jólét, a második világháború után létrejött, ún. „jóléti társadalom" a kétezres évek elejére végképp felélte önmaga minden erkölcsi tartalékát, ezek a társadalmak a jólétükért teljes szellemi-erkölcsi kiürüléssel, leépüléssel, szélsőséges és értelmét vesztett individualizmussal, a társadalmat összetartó közös hagyomány, kulturális szövet felszámolásával fizettek, amelynek következményeként az ún. „szabadság" önmaga paródiájává vált, másrészt ezek a társadalmak teljesen alkalmatlanná váltak arra, hogy legalább önmaguk reprodukálására képesek legyenek. Az ún. „jólét" előidézte demográfiai szakadékból pedig a harmadik világ roncstársadalmaiból érkező, és integrálhatatlan emberfelesleg eszetlen befogadásával, továbbá az unió keleti országaiból érkező munkavállalóinak rabszolgamunkájával igyekeztek menekülni. Folytatjuk A sorozat második részét IDE kattintva olvashatják. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: "Az Orbán- és a Gyurcsány-kormány abortuszpolitikája között lényegében semmi különbség nincs""Hazugság az Alaptörvényünkben az a mondat, miszerint a magzati életet a fogan
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: De akkor mire jó az egész libsi eu parlamenti cirkusz?Ha a szemetet nem viszik el, az bajt okozna.Ha soha többet nem ülésezik az eu parlament, azt észre se vennénk."Követk
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 Történelmi árulásnak nevezte az igazságügyi miniszter, hogy Brüsszel megpróbálja aláásni a magyar kormány járványügyi intézkedéseinek legitimitását, ráadásul úgy, a hogy a magyar koronavírus-törvényt érintő európai parlamenti vitában még csak nem is akarják meghallgatni a magyar felet. Varga Judit letiltott, ám a Magyar Nemzet birtokába jutott beszédében kiemelte: a magyar kormány gyors és hatékony lépéseket tett járványügyben, amivel sikerült megakadályozni, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását?
– hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet birtokába kerül beszédében, amelyet Brüsszel döntése alapján nem mondhat el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitán. Következmény nélküli tetemre hívás zajlik Magyarország ellen Nem lesz jogi következménye a magyar kormány koronavírus-járvány elleni védekezés során hozott intézkedéseiről szóló vitának, amelyet az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén tartanak csütörtökön – közölte Lánczi Tamás politológus. Azt mondta: a témát a liberális és baloldali pártok politikai okokból akarják tematizálni, az igazságszolgáltatás monitorozásáért felelősek viszont már megállapították, hogy rendben vannak a magyar rendelkezések. A vita emiatt csak „színjáték" – értékelt. A politológus szerint a vita ráadásul hátráltatja az európai kormányok koronavírus-járvány elleni védekezését és a gazdaság talpra állítását. (MTI) Az igazságügyi miniszter szerint azzal, hogy a magyar koronavírus-törvényt érintő vitához nem szólhatunk hozzá, az Európai Unió már a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítja. – A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson – fogalmazott. Varga Judit kiemelte: Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett járványügyben. – Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül – húzta alá. Utalt arra is, hogy Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik.
Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette – fogalmazott Varga Judit. Varga Judit emlékeztetett, hogy az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. A koronavírus-járvány közvetlen veszélyt jelent polgáraink életére és egészségére. – Az európai gazdaságot ért sokkot kezelni kell, eszközöket és forrásokat kell biztosítani Európa talpra állításához. Már most meg kell terveznünk, hogyan tudjuk hosszú távon is megőrizni és erősíteni a versenyképességünket. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak. Minden európai ország rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült – idézte fel, kiemelve: ebben a helyzetben az uniós polgárok azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. A miniszter szerint az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni.
– állapította meg. Rámutatott arra is, hogy a rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, továbbá biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések szerinte ezen alapelveknek maradéktalanul megfelelnek. Varga Judit emlékeztetett arra is, hogy az Alaptörvény értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig hatályban marad, kivéve, ha az országgyűlés felhatalmazása alapján ezt a hatályát meghosszabbítják. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta – hangsúlyozta, hozzátéve: a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A parlament ezt a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja.
– szögezte le Varga Judit, aki szerint hazánkban az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított. Az igazságügyi miniszter beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele – írta. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy bár a kormányzati tevékenység bírálatának lehetősége természetes egy demokratikus jogállamban,
– Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül – hangsúlyozta Varga Judit, megjegyezve:
Az igazságügyi miniszter letiltott beszédével kapcsolatos Facebook-bejegyzésére nem sokkal később maga Orbán Viktor miniszterelnök is reagált saját Facebook-oldalán, ahova röviden csak annyit írt:
Varga Judit el nem mondott – betiltott – beszédeTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony! Az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. A koronavírus-járvány közvetlen veszélyt jelent polgáraink életére és egészségére. Az európai gazdaságot ért sokkot kezelni kell, eszközöket és forrásokat kell biztosítani Európa talpra állításához. Már most meg kell terveznünk, hogyan tudjuk hosszú távon is megőrizni és erősíteni a versenyképességünket. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak. Minden európai ország rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült. Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Ebben a helyzetben az uniós polgárok, magyarok és nem magyarok egyaránt azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni. Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része. Nehéz szívvel mondom ki ezeket a szavakat. Közel tíz évet töltöttem el ebben az intézményben. Ismerem folyosóit, ismerem eljárásait, személyesen ismerek sok képviselőt és munkatársat. De mindenekelőtt tisztában vagyok az Európai Parlament eredeti küldetésével: legyen a demokratikus vita helyszíne, ahol az európai értékeket és az európai nemzetek sokszínűségét és identitását tiszteletben tartva, közösen alakíthatjuk kontinensünk jövőjét. Egy nagyszerű magyar politikai gondolkodó, Bibó István szavai szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől…" Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik a felet is? Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást. Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását? Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás. Az Európai Unió alapértékei, így a jogállamiság is közös értékeink, amelyek számunkra magától értetődőek. Nevezheti-e magát a jogállamiság letéteményesének egy olyan intézmény, amelyik a jogállamiságot politikai eszközzé, a kirekesztés és megosztás eszközévé tette? Közel két éve, a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során nemcsak a saját eljárási szabályzatukat, hanem az uniós szerződéseket is megszegték itt, az Európai Parlamentben. Ma már pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának. A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson. Tisztelt Elnök Úr! A jelenlegi, példátlan helyzetben a tagállamoknak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgáraik védelme és a válság felszámolása érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések az alapelveknek maradéktalanul megfelelnek. Magyarország kormánya 2020. március 11-ével az egészség és az élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az országgyűlés felhatalmazása alapján – annak hatályát meghosszabbítja. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta. A felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Az országgyűlés a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja. A kormány rendkívüli intézkedései a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik. Önök itt, az Európai Parlamentben néhány hete még azzal a hazug váddal illették Magyarország kormányát, hogy felfüggesztette az országgyűlés üléseit. Néhány nappal később pedig a – szabad szemmel is jól láthatóan – ülésező országgyűlés döntéseit kezdték el kritizálni! A Magyar Országgyűlés, ellentétben az Európai Parlamenttel, köszöni szépen, jó formában van! Rendszeresen ülésezik, és ellenőrzési jogkörét akadály nélkül gyakorolja. Hatáskörei védelmében nem szorul kéretlen nemzetközi támogatásra. Erről az országgyűlés elnöke az Európai Parlament elnökét levélben tájékoztatta. Az Alkotmánybíróság és a bíróságok működnek, tevékenységüket a helyzetnek megfelelő eljárási szabályok könnyítik. Az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek – legfeljebb abból a szempontból, hogy egyedüliként adnak többletjogosítványokat az országgyűlésnek az alkotmányos keretekhez képest. Állításomat alapos nemzetközi összehasonlító elemzés igazolja, amelyet korábban már eljuttattunk az Európai Bizottsághoz, és amely a kormány honlapján magyar és angol nyelven elérhető. Ezúton is köszönöm a tagállamok észrevételeit és megjegyzéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az összehasonlítás teljes és pontos képet adjon az európai gyakorlatról. Tisztelettel felszólítom az Európai Bizottságot, hogy a már oly sokszor megígért összehasonlító elemzésüket hozzák nyilvánosságra, hogy megoszthassuk egymással ismereteinket egy tisztességes, alkotmányos párbeszéd keretében! Tisztelt Elnök Úr! A tagállamok által hozott rendkívüli intézkedések nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését. Magyarország ezért is döntött úgy, hogy – több más tagállamtól eltérően – nem függeszti fel az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását sem. Ez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló rendelkezésekre is. A magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele. A kormányzati tevékenység vérmérséklettől függő értékelésének vagy bírálatának lehetősége pedig minden körülmények között természetes egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is. Ugyanakkor az Európai Bizottsággal egyetértve Magyarország kormánya is fontosnak tartja a dezinformációval szembeni hatékony fellépést – különösen a járványhelyzethez hasonló, rendkívüli körülmények között. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik hazugságok tudatos híresztelése, különösen akkor, ha az veszélyezteti a járvány elleni hatékony védekezést. Tisztelt Elnök Úr! Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt. Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette. Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül. Mindent, amit ma mondunk vagy teszünk, azt az utókor az alapján fogja megítélni, hogy akadályozta vagy segítette-e a járvány elleni védekezést és Európa talpra állítását. Bízom benne, hogy az Európai Parlament is meg fogja találni a módját annak, hogy a jelenlegi pótcselekvés helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: A kormány talán, de a végrehajtó apparátusban selejtezni KELL mert sok volt a túlkapás. Főleg a rendőrség szerepelt le, nem túl meglepően.
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
A kormány talán, de a végrehajtó apparátusban selejtezni KELL mert sok volt a túlkapás. Főleg a rendőrség szerepelt le, nem túl meglepően. Thursday 14 May 2020 11:59 PM UTC+00  MH Varga Judit bejegyzése szerint a levelet azért írta, mert az Európai Parlamentben (EP) betiltották a beszédét, amelyet Magyarország védelmében szeretett volna elmondani a magyar rendelkezésekről szóló vitán. A miniszter levelében úgy fogalmazott: az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. Az uniós állampolgárok azt várják, hogy az életükért, egészségükért és jólétükért vívott küzdelemben az EU minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa a tagállamokat. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni, az intézmény „nem a megoldás, hanem a probléma része" - vélekedett. Azt írta: minden európai országnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket bevezetni az állampolgárok védelméért és a válság felszámolásáért. A magyar kormány gyorsan, hatékony lépéseket tett, és a magyarok áldozatvállalásának, fegyelmezettségének köszönhetően eddig sikerült megakadályoznia, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonlóan tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya március 11-én az egészség és az élet megóvásáért, valamint a gazdaság helyreállításáért veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ez az ország alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend, amely 15 napig marad hatályban, ha a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meg nem hosszabbítja azt. Az Országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta - emlékeztetett a miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan: a kormány rendkívüli jogkörét a járvány és annak káros hatásainak megelőzéséért, kezeléséért, felszámolásáért gyakorolhatja, az Országgyűlés bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is visszavonhatja a felhatalmazást, a rendkívüli intézkedések pedig hatályukat vesztik a veszélyhelyzet megszűnésével. Az Országgyűlés rendszeresen ülésezik, és akadály nélkül gyakorolja ellenőrzési jogkörét. Működnek a bíróságok, az Alkotmánybíróság, és biztosított az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete is - emelte ki. Hozzátette: a magyar rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek, erről alapos nemzetközi összehasonlító elemzés is készült, amely elérhető a kormány honlapján. Varga Judit az Európai Bizottságtól (EB) azt kéri, hogy ők is hozzák nyilvánosságra összehasonlító elemzésüket. A levél szerint a tagállamok rendkívüli intézkedései nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését, Magyarország - több tagállamtól eltérően - ezért úgy döntött, hogy nem függeszti fel az Emberi jogok európai egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását sem. A kormány rendkívüli intézkedései tehát nem korlátozzák a média tevékenységét, és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív tájékoztatás azonban a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele, és az ország az EB-vel egyetértve fontosnak tartja a dezinformáció elleni fellépést - hangsúlyozta. Megjegyezte: a véleménynyilvánítás szabadságába nem tartozik bele a hazugságok tudatos híresztelése. Az igazságügyi miniszter felvetette: nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik felet is, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában „támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását?" Szerinte ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, „az európai családon belül pedig történelmi árulás." Hozzátette: körülbelül két évvel ezelőtt a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson az Európai Parlament saját eljárási szabályzatát és az uniós szerződéseket is megszegte. Ma pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az EU egyik tagállamának - írta. Varga Judit elismerését fejezte ki Vera Jourovának, az EB alelnökének, hogy a hónapok óta tartó „példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés" között több alkalommal is kimondta, hogy Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét, jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az EU határain belül és kívül. A miniszter bízik benne, hogy az EP is megtalálja a módját annak, hogy a jelenlegi „pótcselekvés" helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban - olvasható a levélben. Object box |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Jogdiktatúra. Kulturmarxista stratégia a lumpenproli csőcselék hizlalása az értékteremtő társadalom kárára."Vékony suhanc érkezik, fülhallgatóval a nyakában újságolja, ő a
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| Forrnak az indulatok Gyöngyöspatán, miután elterjedt a hír, hogy arra kötelezték a várost, január 17-ig összesen százmillió forintot fizessen a helyi általános iskola szegregációs ügyében érintett 62 cigány tanuló családjának. A Kúria közben közölte: nem döntött még kártérítésről az önkormányzatot is érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben. A várost kora reggel még sűrű köd borítja: csak a Mátra meg a patai templomtorony emelkedik ki belőle, mint az igazságtalanság jeladói. Elsőnek a helyi busz bújik elő a szürkeségből, viszi a gyerekeket Gyöngyösre, a városi iskolába. – Beletapostak a becsületünkbe, most meg már a pénzünket is akarják – mondja az egyik édesanya, miközben felteszi gyerekét az utastérbe. – Én egy fillért sem adnék nekik. A helyi iskolában már csak cigányok vannak, oda nem engedjük a gyerekeinket, és akkor még mi vagyunk a bűnösök? Miért nem jön ide az a bíró, hogy a szemébe nézzek, aki ilyen ítéletet hozott? – Ebből botrány lesz! A cigányok röhögnek a markukba, elverik majd a könnyen kapott pénzt, ha tényleg megkaphatják, aztán meg jönnek, mint eddig, segélyért – fakad ki egy másik szülő, Czafik Ferenc, aki másokkal ellentétben a nevét is adja ahhoz, amit mond. – Egy huncut vasat se fizessünk, mert ez szégyen és igazságtalanság. Esélyegyenlőségi bozótharcosokEgy negyvenes édesapa szintén Gyöngyösre készül ötödikes kislányával, aki két osztályt helyben járt. Ám – mondja – hiába szép a felújított iskola meg uszoda, ha a cigány gyerektől nem lehet tanulni. – Mi tisztességesen élünk, nem kerüljük a törvényt, mégis bennünket akarnak sarcolni. Betelt a pohár – csapja magára a kocsiajtót. Majd gyorsan leengedi az ablakot és még kiszól: – Attól, hogy pénzt adnak nekik, még nem tanulnak meg se írni, se olvasni, se dolgozni. Velünk, szülőkkel akarják megfizettetni a cigány szülők trehányságát?  Hiába a szépen felújított iskola meg az uszoda, sokan Gyöngyösre járatják a gyereküket tanulni meg sportolni Ha a szegregációról papolnak, akkor nézzék meg, mi folyik a helyi iskolában – javasolják némelyek –, és a kérdéssel Hevér Lászlóné polgármesterhez megyek. Ő a zavaros és már-már pattanásig feszült helyzetben testületi felhatalmazással felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a túlzó és igazságtalan ítélettel szemben. Ebben a százmillió forintos kártérítési összeg eltörlését, de legalább mérséklését és a végrehajtás határidejének módosítását kérték azzal, hogy amennyiben mégis fizetni kellene, akkor a pénzt ne a felperes gyerekek kapják meg, hanem további oktatásukra, illetve szakiskolai képzésükre fordíthassák, hiszen ez lehet az igazi cél. A Kúria a kérelmet befogadta, de még nem tárgyalta. Sőt hétfőn este közleményt adtak ki, amelyben közölték: még nem döntöttek kártérítésről a szegregációs ügyben. Mint emlékezetes, az ügy az után robbant ki, hogy 2011-ben megjelentek Gyöngyöspatán az esélyegyenlőségi bozótharcosok, Mohácsi Erzsébet, Horváth Aladár meg az alapítványaik LMP-s és MSZP-s támogatással, jobbikos ellenszélben. Akkor még 160 gyerek járt az azóta 240 milliós pályázati pénzből felújított intézménybe. Most alig a fele, nagyjából nyolcvan diák lézeng a hatalmas épületben, közülük heten nem cigányok. A 6. osztályban például 16 diák közül hárman nem romatelepiek. Ugyanakkor legalább félszáz gyereket utaztatnak busszal vagy autóval a szüleik Gyöngyösre tanulni. Erre mondta Czafik Ferenc: – Addig vonultak, tüntettek, agitáltak, gyaláztak és büntettek bennünket a „pestiek", hogy ne legyen szegregált iskola, amíg tökéletes cigány iskolát nem csináltak belőle. Ha tényleg ezt akarták, akkor lassan minket is meg kellene védeni valakinek, mert szegregálják a parasztot. Hol az a bíróság, amelyik kártérítést ítélne a többségnek? Ismerek olyan módosabb cigányt, aki szintén Gyöngyösre hordja a gyerekét tanulni. Hová jutottunk? Szerencsés nyertesekA gyöngyöspatai központból nyaktörő lejtőn fut le az út a telepre, és ott már aszfalt sincs rajta. Behúzott nyakú gyerek kerüli a szemetet meg a pocsolyát, nyomában sánta kutya bucskáz. – Hát az iskola? – kérdem tőle. – Beteg vagyok – jön a válasz –, nem kell menni. – Mi az, főnök? Valami baj van? – kérdezik fenyegetően egyszerre hárman is. – Hallom, pénz áll a házhoz – mondom köszönés helyett, mire felnevetnek: – Fizessenek a parasztok! Fizessen Gyöngyöspata, ha csődbe megy, akkor menjen csődbe – mondja egyikük, majd a mellette álló csuklyás legényre mutat. – A fiam 24 éves, öt gyereke van, de egy hivatalos papírt nem tud megírni, mert nem tanították meg rá az iskolában. – És maga meg a felesége? – kérdem tőle. – Nekem csak két osztályom van – feleli. Kiderül, a fiát is bevették az alapítványi agitátorok a csapatba, de olyan sokan lettek a végére, hogy a bíróságon lemaradt a pénzes helyről.  Milliós nagyságrendű összeg járhat sokuknak a szegregáció miatt Vékony suhanc érkezik, fülhallgatóval a nyakában újságolja, ő az egyik szerencsés „nyertes". Azt mondja, 17 esztendős, ezért neki nem kellett bíróságra járni, hanem az anyjának, de előtte többször is tartottak nekik eligazítást az agitációs emberek, mit kell mondani, ha kérdezik őket. Azt, hogy különültették, nem kellett felelni meg tanulni és nem fürödhetett az iskolai uszodában. Most Salgótarjánba jár, az idén végzi a 6. osztályt, kap hozzá támogatást, csak ma reggel elaludt. Azt viszont álmából ébredve is tudja, hogy neki 1,9 milliót ítéltek a „szegregálás" miatt. Van közöttük, akit csak félmillióra, de olyan is, akit 3,5 millióra árazott be a debreceni bíróság, amíg összejött a kerek százmilliós kártérítés. – Főnök – fordul hozzám a kétosztályos –, adjon egy ezrest dohányra. Ha legközelebb jön, visszaadom. Felénk tart két fiatal, egyikük szintén kártérítést kaphat, de válasz helyett annyit bök oda: Sietünk. – Hová, dolgozni? – kérdem tőlük. – Nem, csak előre – jön a kétértelmű válasz. Hirtelenszőke fiatalasszony ereszkedik közénk a lejtőn, kezében tojástartó meg egy kiló kristálycukor. – Én csak félig vagyok cigány – kapcsolódik a diskurzusba –, a nagyapám paraszt volt. Jogosnak tartom, fizessen csak Gyöngyöspata, mert engem is különültettek, amikor iskolába jártam. Tulajdonképpen nekem is jól jönne a pénz, csak nem mentem utána. Azt is tudom, hogy baj lesz ebből, kötözködés meg lázítás, mert kiderült, hogy a cigányságnak jogosan jár az a pénz. A parasztot meg arra kell kötelezni, hogy a helyi iskolába járassa a gyerekét. A házi disznó sem fér meg a vaddisznóval, de rá kell szoktatni. „Ugyanúgy ide járnak kiabálni"– Nagyon elegünk van ebből az egészből – mondja az iskolával szembeni pénzkiadó automatának támaszkodva egy zöld mellényes fiatalember. – A tűzzel játszanak – mondják azok a családapák is, akik az iskola elől rikító piros mikrobusszal indulnak Gyöngyösre a délutáni műszakba. Szerintük nem a tanár, az óvónő a hibás, hanem a szülő, akit nem érdekel, mi lesz a gyerekéből. Aki a kötelességet lerázza, mint kutya a vizet, de aztán a markát tartja meg a jogaira hivatkozik. Sérelmezik, hogy a többségi akaratot, a törvényességet politikai meg esélyegyenlőségi kalandorok és azok támogatói igyekeznek kikezdeni, lejáratni, sőt hasznot húzni belőle. – A sarkunkra kell állni – mondja egyikük. – Odáig jutottunk, hogy már szíjat lehet hasítani a hátunkból. Ha ezt is eltűrjük, és tényleg fizetni kell, akkor majd megemelik az adókat. Éppen ezért az önkormányzat, a civil szervezetek, az egyház és mindenki fogjon össze a város érdekében, nehogy már a farok csóválja a kutyát. Vagy velünk ezt is meg lehet csinálni? Fiatal tanár jön ki az iskola elé rágyújtani, közben a telefonját nyomkodja. – Ne kérdezzen semmit, ami most itt folyik, annak így nincsen értelme. A kollégák jönnek-mennek, nem bírjuk sokáig, a gyerekek ugyanúgy nem tanulnak és a szülők ugyanúgy ide járnak kiabálni. Délutánra jár az idő, megérkezik Gyöngyösről a busz. Leszállnak róla a patai gyerekek, de az iskola meg az uszoda impozáns épülete felé sem néznek, egyenesen mennek haza. Szikrázó decemberi napsütésben fürdik a Mátra meg a templomtorony, de a városkában még így sem lehet tisztán látni. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Nemcsak a vezetői..."Nincs szánalmasabb vezetői mentalitás, mint amikor valaki azzal próbálja együttműködésre, tiszteletre és engedelmességre bírni az alatta levőket, hogy
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Nemcsak a vezetői..."Nincs szánalmasabb vezetői mentalitás, mint amikor valaki azzal próbálja együttműködésre, tiszteletre és engedelmességre bírni az alatta levőket, hogy folyamatosan a legdurvább hangnemben hangoztatja, ő itt a főnök." Friday 15 May 2020 12:02 AM UTC+00  Nincs szánalmasabb vezetői mentalitás, mint amikor valaki azzal próbálja együttműködésre, tiszteletre és engedelmességre bírni az alatta levőket, hogy folyamatosan a legdurvább hangnemben hangoztatja, ő itt a főnök. A kommunista funkcionáriusok világa ez, amikor a selejt felszínre kerül, nem vezetni, hanem uralkodni akar, mindezt képességek nélkül. Az ilyenek abban lelik örömüket, ha hencegésükkel, durva modorukkal a lelki terror légkörében másokat megalázhatnak, megtaposhatnak. A gyáva, jellemtelen, senkik korszaka ez. Közben persze rettegnek minden nap, hogy elveszíthetik hitványságuk szemétdombját, ahonnan nem tudják majd kikukorékolni minden nap, hogy ők a főnökök. Úgy hívják ezt, hogy kisebbségi komplexus. Pontosan ennek a lélektani megnyilvánulásnak vagyunk tanúi most a román parlamentben, amikor délután újabb magyargyűlölő törvényt fogadtak el Trianon megünnepléséről. Kisebbségi komplexusuk van Romániában a románoknak! Milyen érdekes, hogy mennyire rettegnek a nem túl jelentős magyar kisebbségtől. Tébolyult üldözési mániával támadnak nap mint nap, verik a fejünkbe a legdurvább módon, hogy ők a főnökök. A román nemzeti identitás és kultúra bölcsője Erdély. Nem azért, mert ez egy természetes fejlődés eredménye lett volna. Mi, magyarok nagylelkűen házat, hazát adtunk számukra, mi tanítottuk meg őket késsel, villával enni, írni, olvasni, a saját kultúrájukban kiteljesedni. Majd Erdély egy galád és tolvaj tettel a balkáni világ uralma alá került, amit mára nemcsak kifosztottak, lelaktak, de szellemileg is tönkretettek. Az erdélyi románok soha nem fogják megtudni, miről maradtak le azzal, hogy felszálltak a tolvajtempóban közlekedő bukaresti gyorsra, aminek ők is a kerekei alá kerültek. És Erdély a románoké, volt és lesz – zakatol a Balkán Expressz. Kisebbségi komplexus még ezerféle okból keletkezhet, de soha ne felejtsük: ez mindig a gyengeség jele! Szóval: mondjátok csak, románok… … Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Kell a rabszolga, kell az elegánsan vendégmunkásnak nevezett munkavégző migráns, ez a kapitalista liberális humanizmus.
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Kell a rabszolga, kell az elegánsan vendégmunkásnak nevezett munkavégző migráns, ez a kapitalista liberális humanizmus. Friday 15 May 2020 02:13 AM UTC+00  Az előző fejezetben addig jutottunk, hogy miképpen kívánták ellensúlyozni az unió nyugati országai demográfiai ellehetetlenülésüket. A demográfiai problémák tárgyalásakor azt is meg kell említenünk, hogy a keleti, ún. „posztszovjet" országok is demográfiai problémákkal küzdöttek, még ha részben más okokból is, mint a nyugatiak. Ebben az időszakban például a magyar kormány nagyon kiterjedt és komoly családtámogatási megoldásokat, kedvezményeket vezetett be, hogy így ösztönözze a magyar családok gyermekvállalását. A nyugati országok politikai és média „elitje", valamint a magyar, ún. „ellenzék", „ellenzéki sajtó" és az ún. „civil szervezetek" ezeket a családvédelmi intézkedéseket a „náci eszmékkel" azonosították, mondván, a magyar kormány „magyar gyerekeket akar", ez pedig „nácizmus" és „fajelmélet". (Ebből is látszik, hová jutott az ún. „európai civilizáció" a 21. század elejére morális és szellemi értelemben.) Mindenesetre a járvány világossá tette tehát, hogy a nyugat képtelen működtetni önmagát a keleti munkavállalók munkája nélkül. A gazdag Ausztriában például magyar ápolók és nővérek hiányában nem volt senki, aki az időseket kipucolja saját piszkukból, míg például a még gazdagabb Németországban román vendégmunkások hiányában senki nem akadt, aki leszedte volna a spárgát. (Ugyanis a harmadik világ roncstársadalmaiból általuk befogadott emberfelesleg arra is alkalmatlan volt, hogy spárgát szüreteljen.) Fontos tudni, hogy az imént már emlegetett Magyarország is munkaerőhiánnyal küszködött, de ők speciális helyzetben voltak, ugyanis a hiányzó munkaerőt elsősorban a környező országokból tudták pótolni, méghozzá magyar nemzetiségű munkavállalókkal, akik az ún. „Trianoni békediktátum" során kerültek idegen államok fennhatósága alá. Ezért a magyaroknak nem kellett megoldhatatlan kulturális és civilizációs problémákkal szembenézniük munkaerő importjuk során. Mindenesetre, majdnem másfél évszázad távlatából visszatekintve a 2020-as járványra elmondhatjuk, hogy a „német spárga" és a „román vendégmunkás" egyfajta szimbólummá vált, a nyugat és a kelet közötti szakadék szimbólumává. Történt ugyanis, hogy a román kormány kétoldalú megállapodást kötött a német kormánnyal a román vendégmunkások beengedéséről. Ugyanis nemcsak a németeknek volt szükségük a román munkaerőre, hanem a románoknak is a vendégmunkásaik által hazautalt, akkor még létező ún. „euróra", ugyanis anélkül egyszerűen leállt volna a román gazdaság. És itt meg is érkezünk a szimbólumok világába: amikor Romániában a legszigorúbb volt a kijárási tilalom, akkor a kolozsvári (Cluj) és marosvásárhelyi (Targu Mures) reptéren infernális jelenetek játszódtak le. Németországba külön repülővel szállított román munkavállalók tömegei verődtek össze, mindenféle védőfelszerelés nélkül, a lehető legnagyobb fertőzésveszélynek kitéve. Miközben a román rendőrök dél-erdélyi, moldvai, havasalföldi, románok-lakta falvakban, valamint Bukarest külvárosaiban szabályos közelharcot vívtak a lakossággal, hogy otthonmaradásra kényszerítsék, aközben nevezett reptereken rendőri biztosítás mellett tülekedtek a románok maszk nélkül, hogy kijussanak a német spárgaföldekre. Mikor pedig megérkeztek Németországba, ott azonnal szembesültek a modernkori rabszolgasággal. A német munkaadók első körben elvették okmányaikat, majd közölték velük, hogy bérükből levonják az odautaztatás költségeit, valamint ezzel egyidejűleg irreális összegeket számoltak fel nekik a szállásért és az ellátásért. Így a román vendégmunkások a német minimálbért sem kapták meg, elutazni nem tudtak. Tömegszállásokon helyezték el őket, így fordulhatott elő például, hogy egyetlen ilyen munkásszállón egyszerre kétszáz ember fertőződött meg koronavírussal. Mindezek mellett pedig napi 10-12 órán át dolgoztatták őket. Egy „született" német munkavállaló számára elképzelhetetlen körülmények között, elképzelhetetlen bérért. Ugyanebben az időben a romániai sajtó ismét elővett egy korábbi ügyet. Történt ugyanis, hogy egy román településen elraboltak, megerőszakoltak és meggyilkoltak egy lányt. A rendőrség érthetetlen hibákat követett el, ugyanis az elrabolt lány még tudott telefonálni halála előtt, és elmondta, nagyjából hol van, ennek ellenére nem indultak a keresésére. Utóbb a sajtó azt kezdte pedzegetni, hogy a településen működő kuplerájba a nem messze lévő NATO bázisról járnak amerikai katonák, akiknek a helyi maffia a román hatóságok hallgatólagos támogatásával szállít kiskorú lányokat, akiket azután kivisznek nyugatra további pénzt termelni. Az ügyből hatalmas botrány lett, de mint akkoriban mindig, az igazán fontos ügyekből kerekedett botrányok viszonylag hamar elültek. Ám a járvánnyal egyidőben fellángolt az ügy, mert megszólalt egy helyi ember, aki rálátott ezekre a borzalmakra, és lényegében megerősítette a korábbi feltevéseket. Vagyis az uniós tagállam Románia munkavállalói járvány idején tömegesen mentek Németországba, éhbérért leszedni a spárgát, odahaza gyereklányokat szállítottak az amerikai katonáknak, és közben a háttérben szólt az Örömóda, az unió himnusza. A román soviniszták magyar katonai temetőket dúltak fel, a román elnök pedig kiállt a nyilvánosság elé, és elkezdett a magyarok ellen uszítani. Ennek a Iohannis nevű elnöknek a pártjához (liberális) tartozott az az Európai Parlamenti román képviselő is, bizonyos Rares Bogdan, aki azokban a napokban „seggnyalóknak", „sápszedőknek" és „politikai kápóknak" nevezte a román alkotmánybíróság tagjait, akiket „azonnali hatállyal el kell takarítani". Eközben az unió liberális (ez a fogalom már abban az időben sem jelentett semmi), anarchista, szélsőbaloldali politikai képződményei, az ún. „civil szervezetek" pedig kinevezték Romániát „bezzegországnak", Magyarországot pedig – vérmérsékletük szerint – „fasiszta diktatúrának" vagy „hibrid rezsimnek". De ennek nyilván egészen más, a román belpolitikán kívülálló okai (is) voltak. Folytatjuk A sorozat első részét IDE kattintva olvashatják. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Az Európai Bíróság szerint ugyanis az, ha valakit nem engedünk be az országba, de ő lekuporodik a sarokba, nem megy sehova, az őrizetbe vételnek számít.
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Az Európai Bíróság szerint ugyanis az, ha valakit nem engedünk be az országba, de ő lekuporodik a sarokba, nem megy sehova, az őrizetbe vételnek számít. Friday 15 May 2020 02:04 AM UTC+00  A nagy változások persze sosem egyik percről a másikra történnek. A felfedezések és az európai kirajzás kora sem úgy kezdődött, hogy Kolumbusz belebotlott az amerikai kontinensbe 1492-ben, azt megelőzte az afrikai kikötők létesítése, az törökök által meghódított Közel-Keletet megkerülő indiai kereskedelem fellendülése és úgy általában az európai hajózás fejlődése. Mégis, Európa halálát talán a mai naphoz fogják kötni leszármazottaink, amikor elemzik, hogyan sikerült a legfejlettebb és legboldogabb kontinensből egy frusztrált, szegény tébolydát csinálni. Az Európai Bíróság döntött, méghozzá a nyitóképen szereplő logika mentén. Nem számít a valóság, csak az ideológia. Beérett a nyílt társadalom elmeháborodott társadalommérnök híveinek évtizedes aknamunkája, az egyetemek, a kultúra és a bíróságok megszállása. Ahogy nem számít, hogy kinek mi van a lába között, akkor is nő, ha fasza van, úgy az Európai Bíróság tagjainak sem számít, hogy egy kerítés nem lehet börtön annak, aki kint van. Az Európai Bíróság szerint ugyanis az, ha valakit nem engedünk be az országba, de ő lekuporodik a sarokba, nem megy sehova, az őrizetbe vételnek számít.Európa eljutott odáig, hogy már a saját szemének sem hisz, hanem megkérdezi egy illetékes elmebeteget arról, hogy mit kell látni. Ha az illetékes elmebeteg azt mondja a kerítésre, hogy ez egy szoba, akkor a bíró úgy ítél, hogy az egy szoba, ahova embereket bezártak. Európát a nyílt társadalom diktatúrája fogja megölni, amikor már semmit nem lehet annak látni és annak leírni, ami. Megszűnt a valóság számítani abban az Európában, amelyik elsőként hirdette ki a racionális ész primátusát a hiedelmek felett. Visszatértünk a középkorba, de az egyház méltósága és műveltsége nélkül, pusztán néhány önmagát liberálisnak hazudó elmebetegnek engedelmeskedve. |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: Kinek a diktatúrája van? A liberálisoké, még mindig. A jakobinus terror se volt épp szélsőjobbos..."Esetünkben ez annyit jelent, hogy azok is, akik be sem jártak az iskolá
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
| „Íme hát, megleltem dellámat!" – adják most udvarról udvarra a hírt az érintettek Gyöngyöspatán. És tényleg. A hazát nem nagyon lehet úgy megtalálni, hogy soha semmi kötelesség, mindig csak az ingyen della. Mindig csak az önfelmentés, mindig csak a többség hibáztatása. Ebből így nem lesz haza. Mert nem is lehet. Esetünkben ez annyit jelent, hogy azok is, akik be sem jártak az iskolába, azok is, akik törvényben előírt kötelezettségüket megszegve nem járatták iskolába ivadékaikat, azok is, akik ha mégis bementek, akkor csak bajt és kárt okoztak, azok is, akik terrorban és félelemben tartották iskolatársaikat éppúgy, mint tanáraikat és nevelőiket, akik verekedtek, loptak, folyosóra piszkítottak, most vihognak és tartják a markukat. Meg fogják kapni a pénzt. A „kártérítést". Most mondom, és majd emlékezzünk erre, a „kártérítésben" (Istenem… mennyire nem jelentenek már semmit a szavak!) részesülők döntő többsége egy éven belül feléli majd ezt a pénzt, nem lesz belőle semmi értelmes, nem lesz belőle jövő és kilábalás, nem lesz belőle semmi, csak pia, kaja, verekedés meg agresszió, és persze a „parasztok" újabb kiröhögése és megalázása. Ebből a pénzből jó sok börtön lesz megint. És majd az is meg lesz magyarázva. Mert mindig meg van magyarázva. Mert vannak, akik önnön kisszerűségüket és jelentéktelenségüket azzal palástolják, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant is. S persze vannak, akik mindig képesek felmenteni önmagukat bármi alól a körülményekre mutogatva. S amikor ezek a mindent megmagyarázók és az idült önfelmentők egymásra találnak, akkor mindig valami rettenetes történik. Olyankor kapnak „kártérítést" a mindenre alkalmatlanok és az agresszív, együttélésre képtelenek. De nem ez a baj. Ebül szerzett jószág ebül vész el – most sem lesz másképpen. Az igazi baj az, hogy a példa, a precedens, amelyet a magukat liberálisnak, demokratának, jogvédőnek becézgető eszementek és gazemberek megteremtettek, ismét csak a pusztítást, a rosszat fogja erősíteni. És nevetségessé, kiröhöghetővé teszi mindazok emberfeletti munkáját és áldozatát, akik iszonyatos körülményeik ellenére ki tudtak törni a szörnyűségből, nyomorból, bűnből, mocsokból, a herbál, a kannás bor és olcsó örömlányok világából. Pedig ők mind hősök, akiket a tenyerén kell(ene) hordoznia a társadalomnak. Hősök, akár cigányok, akár „parasztok" – csak hogy maradjunk a rosszak, a deviánsok, a semmit sem érők szóhasználatánál. Most ismét utóbbiakat emelte piedesztálra a liberális elmebaj. Ez a tragédia. A többi csak a szokásos. A többségi társadalomnak pedig tudnia kell és számon kell tartanunk: az igazi ellenség, az igazán kártékony idegenség, az igazi bűn az, amelyik az erényt szólítja fel önigazolásra, amelyik az agresszív semmittevést és a nihilizmust jutalmazza, egyszersmind a többségi társadalmat és a normalitást kárhoztatva. Nekünk majd ezeket kell eltüntetnünk, ha nem akarunk mindnyájan a gyöngyöspatai többség sorsára jutni. És azt is tudnunk kell, nincs az a nyomor, nincs az a kilátástalanság, amelyből akarattal, szorgalommal, hittel és erőfeszítéssel ne lehetne kitörni. „Nem lehet olyan tanyasi gyerek, aki legfeljebb fél óra gyaloglással nem éri el a legközelebbi iskolát" – ez volt Klebelsberg programja. És megcsinálta. Tessék Mórát olvasni, mit jelentett egykor a tanyasi iskola és mit a tanító úr! Igaz, akkor nem kaptak pénzt, akik oda sem dugták az orrukat, és nem azokat védelmezték, akik társaikat vagy tanáraikat bántalmazták. Persze, állítólag az volt a szörnyű világ. Hát persze… |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |
FB-RSS feed for Kiss Balázs: 10 év nem volt elég polgáriasítani a rendőrséget, ősbunkó proli diktatúrakutya - verőlegényekből a lakosságot szolgáló - védő szervezetet kreálni. Például a közlekedésiek,
FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
 A gyulai rendőrök szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét, a Momentum gyulai tagját. Rabosították, majd négy óra múlva kiengedték – írja a Narancs.hu.
 A Gyulai Rendőrkapitányság öt munkatársa két autóval ment ki szerda hajnali 6 órakor Csóka-Szűcs János, a helyi Kossuth Kör elnökének és a Momentum tagjának házához. Itt azt közölték vele és feleségével, hogy rémhírterjesztés bűncselekmény gyanúja miatt előállítják a férfit. Egyben értésére adták, hogy a rémhírterjesztést gyanújuk szerint április 20-án „Gyula cenzúramentes csevegő" nevet viselő Facebook-oldalon közzétett bejegyzéssel. Az intézkedés során a rendőrök házkutatást tartottak, és videón mindent rögzítettek. A zsidó lap értesülését megerősítette Csóka-Szűcs János és Körömi János, a Kossuth Kör Békés megyei koordinátora is, aki elmondta, hogy a történtről haladéktalanul értesítette Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt. A rendőrség lefoglalta Csóka-Szűcs mobiltelefonját és számítógépeit. A nyomozók által közölt április 20-i időpont azért érdekes, mert ezen a napon tartották Gyulán a dudálós akciót, amelyet Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, illetve a Momentum kezdeményezett. Ezzel a szervezők az embertelen kórház-átszervezés és járványügyi titkolózás ellen tiltakoztak úgy, "hogy azt a budai várba felköltöző Orbán Viktor is meghallja". Ezen a napon Gyulán is csatlakoztak a rendezvényhez, és hangosan dudálva nyolc autó háromszor járta körbe a belvárost. Az eseményt megelőzően, majd utána három bejegyzés szólt erről a tiltakozásról a közösségi oldalon. A rendőrségen előállított és rabosított Csóka-Szűcs Jánossal közölték, hogy azt a Fb-bejegyzést hozták összefüggésbe a rémhírterjesztéssel, amelyet a gyulai autós felvonulásról Hadházy Ákos írt a saját közösségi oldalán, majd ezt egyetlen mondat hozzáfűzésével megosztotta Csóka-Szűcs a „Gyulai cenzúramentes csevegőn". Ez az egy mondat így szólt: Hírdetés
A rendőrség szerint ez a mondattal a Kossuth Kör elnöke „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát." Az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Békés Megyei Központi Kórház gyulai egységének legnagyobb részét még április közepén járványkórházzá minősítette a Kásler Miklós, és valóban közel 1200 ágy várta üresen a vírusos betegeket. Ám ahogy április 20-án, úgy ma is kong az ürességtől a gyulai járványkórház, így Csóka-Szűcs János nem érti, mit veszélyeztetett volna, amikor az igazat írta meg, mutat rá a zsidó lap. Végül négy óra hosszáig volt a rendőrségen. Azt követően engedték ki, hogy az őt kihallgató nyomozó megkérdezte, kivel szeretne beszélni. Ő pedig a Momentum két európai parlamenti képviselőjét, Cseh Katalint és Donáth Annát nevezte meg, s mindvégig ragaszkodott ügyvédhez. A mozgássérült Csóka-Szűcs Jánost a rendőrség nem vitte haza.
 És máris lehet kiadni a felháborodott közleményeket – kivételesen joggal „A járvány elleni védekezés politikai célokra használják ki, ami felháborító. Orbán Viktor azt mondta, amikor a korlátlan felhatalmazást megkapta, hogy majd amikor visszaadja, akkor az ellenzéknek bocsánatot kell tőle kérnie. Éppen fordítva áll a helyzet, neki kell a magyar társdalomtól elnézést kérnie az embertelen egészségügyi átszervezésekért. A miniszterelnöknek tudnia kell, a korlátlan felhatalmazás korlátlan felelősséggel is jár. A gyulaiak pedig felelős állampolgárként a kormányzati ámokfutás ellen tiltakoztak április 20-án" – mondta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az esetet kommentálva. Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » |
| You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |