2020. január 15., szerda

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Ennek a cikknek a forrásai pl. teljesen hivatalosak. És azok nem a kurucok voltak. :P
[unable to retrieve full-text content]Ennek a cikknek a forrásai pl. teljesen hivatalosak. És azok nem a kurucok voltak. :P

Izraelre nem vonatkoznak a Hágai Nemzetközi BüntetÅ'bíróság döntései

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat este levélben fordult a szövetséges országokhoz, segítsenek Izrael védelmében a
Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
"a tavalyi önkormányzati választáson a Jobbik, az MSZP, a DK és az LMP által is támogatott Matkovich Ilona december 12-én, elsÅ' polgármesteri utasításában elÅ'írta, hogy az önkormányzati cégek, illetve az azzal kapcsolatban álló vállalkozások dolgozói csak az Å' elÅ'zetes írásbeli engedélyével nyilatkozhatnak és jelenthetnek meg az önkormányzatot és társaságait érintÅ' bírálatokat."

A Fidesz-KDNP vizsgálatot kér a váci polgármester véleménykorlátozó utasítása miatt

2020. január 14. 15:33

Az alapvetÅ' jogok biztosától kér vizsgálatot Manninger Péter, a Fidesz-KDNP váci önkormányzati képviselÅ'je, aki szerint a helyi ellenzéki polgármester a sajtó-, a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát sértÅ' utasítást hozott, amit vissza kell vonni.

A kormánypárti politikus keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, a tavalyi önkormányzati választáson a Jobbik, az MSZP, a DK és az LMP által is támogatott Matkovich Ilona december 12-én, elsÅ' polgármesteri utasításában elÅ'írta, hogy az önkormányzati cégek, illetve az azzal kapcsolatban álló vállalkozások dolgozói csak az Å' elÅ'zetes írásbeli engedélyével nyilatkozhatnak és jelenthetnek meg az önkormányzatot és társaságait érintÅ' bírálatokat.
   
Manninger szerint ez a rendelkezés rendkívül aggályos a sajtó- a vélemény- és szólásszabadság szempontjából, mivel összemossa az önkormányzat gazdasági szerepvállalását és közjogi szerepét. Az önkormányzat egyik legfontosabb küldetése ugyanis, hogy biztosítsa a szabad véleménynyilvánítást, függetlenül annak valóságtartalmától, pozitív, vagy negatív hangvételétÅ'l, illetve a megfogalmazók személyétÅ'l - mondta.
   
A Fidesz-KDNP váci képviselÅ'je szimbolikusnak nevezte, hogy Matkovich Ilonának ez volt az elsÅ' számú utasítása, holott korábban maga is 16 évig újságíróként dolgozott. Ezen tevékenysége alatt pedig szerinte biztosan nem cenzúrázta Å't senki - tette hozzá.
   
A képviselÅ' elmondta, nem gondolják, hogy egy polgármesternek feladata lenne a Facebook-posztok írásbeli engedélyezése, reményeik szerint pedig ezt az ombudsman is a szabadságjogokat korlátozó lépésnek ítéli majd, így korrigálhatják az errÅ'l szóló döntést.
   
A politikus kérdésekre válaszolva elmondta, a polgármester utasítása részleteiben is aggályos, mivel sem határidÅ'ket, sem konkrét szankciókat nem tartalmaz. Újabb kérdésre úgy fogalmazott, nagyon reméli, hogy Matkovich Ilonának nem a politikai megfélemlítés volt a célja, hanem egy "rossz gondolat" lett "rosszul megfogalmazva".
 

MTI


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
KötelezÅ' idegen ima, kvázi kukoricán térdepeltetett lányok.

Képzeljük el azt a “szerepjátékot”, ahol az iskola arra kényszeríti a kis Mohamedet, hogy menjen be a templomba, vessen keresztet, és mondja el a miatyánkot.

Még a kék sisakosok is bevonulnának...

De fordítva ok. Fordítva ok?

]]> Tanulókat kényszerítenek muszlim imádkozás elvégzésére arabul â€" a kislányokat az osztályterem hátsó részébe küldték. ]]>

Csütörtökön Emmaboda önkormányzatához.

A Bjurbäck iskola 5-ik évfolyamának diákjai részt vettek egy vallási órán, ahol a lányokat az osztályterem leghátsó részébe küldték, mivel minden tanulót â€" a nemük szerint felosztva â€" késÅ'bb Mecka felé imaszÅ'nyegen térdelve kényszerítették arabul Allahoz imádkozni.

A rektor „egy szerepjáték”-nak titulálva intézte el az ügyet.

A Markus nevű apa levelében, melyet a felelÅ'söknek küldött, ez állt:

Ma hazajöttek a lányok az iskolából és elmondták, hogy arra kényszerítették Å'ket, hogy imaszÅ'nyegen térdepeljenek és arabul imádkozzanak. A lányokat az osztályterem leghátsó részébe küldték. Majd arab zenére táncolniuk kellett és arab süteményt ettek. Az én lányaim egyáltalán nem akartak részt venni ebben, mivel nem értették, mit olvasott fel  ma a koránból az anyanyelvi tanár az arab gyerekeknek.

Márkus megkérdezi, hogyan gondolták a továbbiakban „egy szerepjáték” eljátszását például a keresztyénségrÅ'l.

Egy az Emmaboda önkormányzat oktatási vezetÅ'je. Lennart O Wernerrel történt beszélgetés felvételén, melyen a Samhällsnytt is képviseltette magát, megerÅ'sítette, hogy az ima úgy és azon a módon történt meg, ahogyan a fenti levélrészletben az apa leírta.

A szülÅ' az akarja, hogy a rektort távolítsák el.

Márkus leírja még a Facebookban megjelenÅ' közleményében, hogy bizonyos tanulók hoztak magukkal szÅ'nyeget. A tanár kiosztott szÅ'nyeget azoknak a tanulóknak, akinek nem volt sajátjuk. A gyerekeknek a muszlim böjt végét jelzÅ' Eid al-fitr-t kellett ünnepelniük.

Márkus lányai azt is elmagyarázták, hogy egy Kaba vagy „kuben” felé kellett fordulniuk, ami egy a szaúdi Meckában lévÅ' épület. Ez a muszlimok legfontosabb búcsújáró helye és az iszlám legszentebb helye, mondja az apa.

A Samhällsnytt szerkesztÅ'sége beszélt Márkus apával. Ő úgy döntött, hogy feljelenti az iskolát a történtek miatt.

Hogyan reagált, amikor a lányai elmesélték, hogy muszlim imára kényszerítették Å'ket?

Természetesen megdöbbentem, amikor meghallottam mindezt. Az, hogy az iskola az órán úgy dönt, hogy felosztja a gyermekeket nemük szerint. Mindezek után az osztályterem leghátsó részébe helyezte Å'ket….Teljesen Å'rültség. Letérdepelni egy szÅ'nyegre és Mecka felé imádkozni. Mindezt, mialatt az anyanyelvi tanár a koránból idéz.

  • Mindez az ellenkezÅ'je annak, ami az oktatási tervben szerepel, ahogy én értelmezem. Az, hogy mindezt egy szerepjátéknak nevezik, nincs rendben, mivel aláássa a szülÅ'i tekintélyemet. Én mint szülÅ' vagyok felelÅ's a gyermekeim neveléséért, nem az iskola. Azért járnak oda, hogy olyan dolgokat tanuljanak, melyet egész életükben magukkal vihetnek. És ha itt az iskolában az amit tanulnak, hogy Å'k kevesebbet érnek, akkor nem akarom, hogy odajárjanak. Különösen nem, hogy térdepeljenek egy nÅ'gyűlölÅ' vallás elÅ'tt, amelyik elnyomja és háttérbe szorítja a lányokat.

Úgy érzi, hogy bízhat az iskolarendszerben?

Kérdezem, vajon milyen értékalapja van tulajdonképpen az iskolának. Ha ez az Å' értékrendjük, akkor azt egyáltalán nem értékelem. Úgy gondolom, katasztrófális, hogy a gyerekek megtanulják, hogy az egyik nem többet ér mint a másik. Számomra magától értetÅ'dÅ', hogy egy fiú vagy egy leány ugyanannyit ér. Nem akarunk egy olyan társadalmat, ahol az egyik nemhez tartozó személy sokkal kevesebbet ér mint a másik.

Márkus azt akarja, hogy az iskola kérjen bocsánatot és ezután pedig kövesse a svédországi törvényeket.

  • Az követelem, hogy a kivizsgálás során a rektort távolítsák el. Természetesen feljelentettem az iskolát, mivel úgy hiszem, hogy nem a törvénynek megfelelÅ'en jártak el. Tökéletesen meg vagyok gyÅ'zÅ'dve arról, hogy bocsánatot fognak kérni és magyarázatot adnak. Örömmel várom, hogy az új rektor és tanár tiszteletben fogja majd tartani törvényeinket. De bízni..? Be kell bizonyítaniuk, hogy megérdemeljék a bizalmamat.

Az imakényszer a törvény ellen szegülése

Az a cselekmény, amely muszlim imára kényszerít, az emberi jogok egyikének számító vallásszabadsággal ellentétes tettnek minÅ'sül.

Az EJEE (Europakonvention) 9. cikkében ez áll:

  1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyÅ'zÅ'dés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyÅ'zÅ'désnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elÅ'tt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
  2. A vallás vagy meggyÅ'zÅ'dés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetÅ'leg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.

(A fordító megjegyzése: Az EJEE teljes 9. cikkét másoltam ide.)

Samhällsnytt szerkesztÅ'sége felvette a kapcsolatot Charlotte Andersson-nal, a Svéddemokrata Párt (SD) Emmaboda-i elnökével, aki az elsÅ'k között vizsgálta a  történéseket. Elmondta, hogy az SD készített egy sajtóközleményt. A sajtóközleményben, mely a Samhällsnytt birtokában van, a párt részletezi a történést és a következÅ't írja: ”Mi Svéddemokraták követni fogjuk az ügy menetét, hogy mi fog történni ezzel az iskolával.”

Mira Aksoy

2019. december 20.

Fordította: Géber Zsuzsánna

Forrás: ]]> Bádog - Bayer Zsolt blogja ]]>


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Országosan ez menne, ha az összefogó csirkefogók gyÅ'znének.

2020. január 14. 14:37

A Fidesz meg fogja vizsgálni, hogy Janiczak Dávidnak, a Jobbik ózdi polgármesterének a "privát szórakozásai" mennyi pénzébe kerülnek a helyieknek - közölte Zsigmond Barna Pál, a kormánypárt országgyűlési képviselÅ'je kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A fideszes politikus felháborítónak nevezte, hogy Janiczak Dávid "privát fürdÅ'zésre és randevúzásra" használja a város uszodáját.
   
"Azért, hogy a polgármester a barátnÅ'jével kettesben fürödjön és a jakuzziban áztassa magát, kiürítették az egész fürdÅ't és elküldték a többi vendéget" - mondta Zsigmond Barna Pál.
   
Ráadásul azzal is védekezett a polgármester, hogy azért csinálta ezt, hogy ne kelljen a többi ott lévÅ' emberrel, ózdi lakossal beszélgetnie - tette hozzá a kormánypárti képviselÅ', aki azt kérdezte: "polgármester úrnak talán megalázó a nép közé vegyülni"?
   
Arra is választ vár, hogy Janiczak Dávid mennyi városi szolgáltatást használ még privát célokra. Úgy hallani ugyanis - jegyezte meg Zsigmond Barna Pál -, hogy "nemcsak fürdÅ'zget, hanem ingyen bowlingozgat is a Jobbik vezetésével az önkormányzati bowlingpályán".

MTI


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Igazságszolgáltatásba való törvénytelen, idegen, bomlasztó szándékú beavatkozás. Korrupció."Ugyancsak ezekben az években az Euró­pai Bizottság több mint 14 millió forintot adott többek között a letartóztatás alternatíváját jelentÅ', tehát szabadságelvonással nem járó kényszerintézkedések vizsgálatára, és további csaknem kétmillió forintot gyakorló ügyvédek képzésére, míg közel tízmilliót a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében bírák, ügyészek, ügyvédek és rendÅ'rtisztek érzékenyítésére.Mindeközben a Soros-hálózattól összességében több mint hetvenmillió forintot nyertek el a szabálysértési szankciók enyhítése, a börtönben ülÅ' bűnözÅ'k, valamint a cigányok jogainak védelme érdekében meghirdetett programjaikra. A sort még hosszasan lehetne folytatni.Érdemes azonban kiemelni, hogy az elmúlt évtized közepe óta egyre sikeresebbé váló migráns-, etno- és börtönbiznisz most véget érhet, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök idei elsÅ' sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a gyöngyöspatai ítéletet, azt pedig tarthatatlannak, hogy elítélt bűnözÅ'k zsarolnak ki pénzt az államtól a fogva tartásuk körülményeire hivatkozva, egyúttal leszögezte: a kormány nem fizet többet."
Liberális jogvédÅ'k állnak harcban a demokráciával

Véget vetne a kormány a Soros által támogatott civilek zsarolásának.

Stratégiai perekkel és a szakmai-társadalmi csoportok módszeres érzékenyítésével gyakoroltak jelentÅ's nyomást az államra a Brüsszel és Soros György által támogatott jogvédÅ' szervezetek az elmúlt évtizedben. Tevékenységüknek olyan eredményei vannak, mint a Gyöngyöspatát lehetetlen helyzetbe hozó ítélet vagy a kényelmetlenségükre hivatkozó bűnözÅ'k kártalanítására kifizetett tízmilliárd forint. A Magyar Nemzet elemzésébÅ'l kiderül, hogyan használták ki a jogot a demokrácia ellen és próbálták maguk mellé állítani a közvéleményt.

Hasonlóan a börtönbizniszhez vagy a migráció támogatásához, a nagy port kavart gyöngyöspatai ügyben is (hatvanhárom cigány fiatalnak ítélt meg százmillió forintot a bíróság kártérítés címén, amiért a helyi iskolában elkülönítve oktatták Å'ket) fÅ'szerepet játszottak azok a liberális jogvédÅ'k, akik Brüsszel és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának anyagi támogatásával igyekeznek szélsÅ'séges társadalmi vízióikat ráerÅ'szakolni Magyarországra. Céljaik eléréséhez a két fÅ' eszközük a perlési politizálás és a szakmai-társadalmi befolyásolás.

A perlési politizálás stratégiai perek indítását, azaz gondosan kiválasztott ügyek bíróságra vitelét jelenti, annak reményében, hogy az ítéletek, illetve azok súlya kikényszeríti majd a kezdeményezÅ'k által óhajtott változásokat.


Mátraverebélyi falusi romantika különleges, megtévedt Szent Józseffel. Megérteni vagy ellenezni? â€" Kép: Éberling András

Ezért is fordulhatott elÅ' például az, hogy 2015 márciusa és 2016 februárja között csaknem kilencezer, a magyarországi börtönviszonyokkal összefüggÅ' beadvány landolt az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságán (EJEB).

A stras­bourgi törvényszék ezek közül 99-et döntött el a szűk egy év leforgása alatt, és ezekben összesen több mint másfél millió euró, azaz csaknem félmilliárd forint kártalanítást ítélt meg, amivel arra kényszerítette a magyar államot, hogy megváltoztassa a büntetés-végrehajtási törvényt. A jogszabály-módosítás után a börtönbiznisz nem ért véget, csak „hazaköltöztek” az eljárások, a bűnözÅ'knek kifizetett összeg pedig mára tízmilliárd forint körül lehet.

A kártalanítási eljárásokkal néhány, végeredményben a magyar adófizetÅ'k pénzén nyerészkedÅ' ügyvéd is jól járt, amennyiben sikerdíjat vagy jutalékot számolt fel. A perek igazi céljáról viszont a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagja árulkodik.

Ebben többek között az szerepel: „1. Nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendÅ'. 2. Csínján kell bánni a szabadságvesztéssel. 3. El kellene törölni a büntetÅ'jogi elzárást. 4. Semmi szükség a fiatalkorúak szabálysértési elzárására. […] 6. Inkább házi Å'rizet, mint elÅ'zetes letartóztatás. […] 9. Vissza kell adni a bíró mérlegelési szabadságát. 10. Ki kell bÅ'víteni a reintegrációs Å'rizet lehetÅ'ségét. 11. A zsúfoltság okozta nehézségek csökkentsék a büntetést.”

Hírdetés

Tehát a szélsÅ'liberális jogvédÅ'k valójában a büntetÅ' törvénykönyv szabályainak fellazítását akarták elérni. Tegyük hozzá, nem túl demokratikus módon, hiszen az országgyűlési képviselÅ'kkel szemben Å'ket senki sem hatalmazta fel a jogalkotásra.

Mint fentebb már utaltunk rá, hasonló a helyzet Gyöngyöspata esetében is. Abban az ügyben szintén egy Soros György támogatását élvezÅ' szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított pert, és érte el, hogy a település önkormányzatát, valamint a Hatvani Tankerületi Központot mintegy százmillió forintra büntesse a bíróság.

A kártérítésbÅ'l Gyöngyöspatára esÅ' összeg körülbelül a duplája a város éves költségvetésének; nem véletlen, hogy a döntést tavaly szeptemberi kihirdetése után precedensértékűnek és történelmi jelentÅ'ségűnek ítélték a Népszavának nyilatkozó jogvédÅ'k. Ennek kapcsán megjegyzendÅ', hogy mások mellett a CFCF az elmúlt években több iskolát és tankerületet megtámadott.

Az ügyeket kiemelt figyelemmel kísérte a balliberális sajtó, Jávor Benedeknek, a Párbeszéd akkori EP-képviselÅ'jének pedig 2016-ban alapot szolgáltattak ahhoz, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen Magyarország ellen.

Ami a másik eszközt, a szakmai-társadalmi befolyásolást illeti, az már a jogi egyetemeken elkezdÅ'dik. A magyarországi Helsinki Bizottság 2011-es tevékenységérÅ'l szólva írt például az antidiszkriminációs jogklinikájukról, amelynek „célja, hogy hozzájáruljon az egyenlÅ' bánásmód iránt érzékeny és az antidiszkriminációs jogban jártas jogászok »kineveléséhez«” a Miskolci és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Az efféle programokkal megszólított fiatalok késÅ'bb jó eséllyel ügyvédi, ügyészi vagy bírói pályára lépnek, ami közben érzékenyítés címszó alatt, uniós forrásból (vagyis részben a magyar adófizetÅ'k pénzén) és a Soros-hálózat finanszírozásával tovább folyik ideológiai nevelésük. De a rendÅ'rök és az újságírók is célkeresztben vannak. A teljesség igénye nélkül és a Helsinki Bizottságnál maradva következzen néhány példa.

ElÅ'fordult, hogy az Európai Visszatérési Alap 7,5 millió forintjából készítettek jegyzetet rendÅ'rök és bírák számára arra vonatkozóan, hogyan bánjanak a migránsokkal. A pénzbÅ'l kétnapos tréningeket is tartottak nekik. 2014-ben az Európai Integrációs Alap 5,5 millió forinttal járult hozzá „médiaszakemberek képzéséhez a befogadó társadalomért”. A projekt részét képezte â€" egyebek mellett â€" egy egyetemi tanmenet kidolgozása és oktatás a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben.

Ugyancsak ezekben az években az Euró­pai Bizottság több mint 14 millió forintot adott többek között a letartóztatás alternatíváját jelentÅ', tehát szabadságelvonással nem járó kényszerintézkedések vizsgálatára, és további csaknem kétmillió forintot gyakorló ügyvédek képzésére, míg közel tízmilliót a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében bírák, ügyészek, ügyvédek és rendÅ'rtisztek érzékenyítésére.

Mindeközben a Soros-hálózattól összességében több mint hetvenmillió forintot nyertek el a szabálysértési szankciók enyhítése, a börtönben ülÅ' bűnözÅ'k, valamint a cigányok jogainak védelme érdekében meghirdetett programjaikra. A sort még hosszasan lehetne folytatni.

Érdemes azonban kiemelni, hogy az elmúlt évtized közepe óta egyre sikeresebbé váló migráns-, etno- és börtönbiznisz most véget érhet, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök idei elsÅ' sajtótájékoztatóján igazságtalannak nevezte a gyöngyöspatai ítéletet, azt pedig tarthatatlannak, hogy elítélt bűnözÅ'k zsarolnak ki pénzt az államtól a fogva tartásuk körülményeire hivatkozva, egyúttal leszögezte: a kormány nem fizet többet.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »

Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
NA, ilyen az ellenpélda : nem a mi történészünk. Felejtsen el magyarul az ilyen.
Jó, hogy elcsatolták Székelyföldet!

Még az is kiderülhet, hogy Trianonnal igazából Csonka-Magyarország járt jól

Gyáni Gábor történész cikket publikált az Élet és Irodalom decemberi számában Trianon â€" a veszteség természete címmel (2019. december 19.), ami sokak felháborodását kiváltotta. Írását lapunk is ismertette Trianon elÅ'nyeit ecsetelte egy történész címmel (Magyar Nemzet, 2020. január 6.), mely cikkre szerkesztÅ'ségünknek Gyáni Gábor válaszcikket küldött. Gyáni válaszától függetlenül a témakörben Pataki Tamás munkatársunk is publicisztikát írt. Alább mindkét írást közöljük.

Trianonnal végül is mi jártunk jól â€" ez a lényege Gyáni Gábor cikkének, de meg szeretném nyugtatni az olvasót, ez nem az én mondatom, nem is a Vörös Újság címlapjáról másoltam ki. A balliberális körök Trianon századik évfordulójának értelmezésére készülnek, ám ez túl nagy falatnak bizonyul, ezért úgy megakad a torkukon, mint Kis Jánoséban a töltött káposzta Móricz Zsigmond Tragédia című elbeszélésében.

Gyáni Gábor Trianon â€" a veszteség természete című cikke (Élet és Irodalom, december 19.) az iskolapéldája lehetne annak, hogy miképpen kovácsoljunk szükségbÅ'l negatív erényt, a történész ebben a publicisztikában ugyanis többek között azt állítja, végül is jó, hogy elcsatolták Székelyföldet, mert különben is a Magyar Királyság egyik legelmaradottabb régió­ja volt, és aranyhegyekbe került volna a modernizálása. Mit nékem Karinthy trianoni fantomfájdalma, ha a balliberális körökben csakis a gazdaságszakbarbár vandalizmus az úr.

A Trianon-relativizálás egy HVG-interjúval folytatódott, amelyben Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója kifejtette, hogy noha Trianon okozott „egyfajta társadalmi megrendülést”, attól még „nem szükségszerűen traumatikus és egyáltalán nem jelentette ugyanazt a magyarok összessége számára”, hisz Trianon nem „egy homogén, trau­matikus tapasztalat”.

Akinek a magyarság és a haza csak számokat, adóforintokat és statisztikai adatokat jelent, az maga is csak egy statisztikai adat lesz számunkra. Ha a történettudománynak lenne Darwin-díja, akkor a két történész eszmefuttatása 2120-ig minden évben elnyerhetné, hisz nem akadna oly szellemgigász, aki megküzdhetne ezzel a hatalmas ostobasággal.

Tehát mi volt az akkori Székelyföld vagy a gazdag határ menti városokon kívüli térség a mai balliberálisok szemében? Problémás peremvidék, feláldozható lakossággal, amibe nem érdemes fektetni. Persze az meg kit érdekel, hogy Székelyföld esetében színmagyar területrÅ'l van szó! Ezek a gondolatok vészesen egybecsengenek Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-i népszavazás elÅ'tti gyűlöletkampányának jól ismert szlogenjeivel â€" „Ne fizessünk rá a kettÅ's állampolgárságra!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!” stb.

Ennyire értékeli ma egy magyar történész a Magyarországtól elcsatolt Székelyföld, Kárpátalja és az Északkelet-Felvidék helyzetét. Ezt az önfeladó mentalitást, ezt a hamis önképet vetette papírra 2019-ben, a századik évforduló elÅ'estéjén két elismert magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s üzeni haza annak a hárommillió magyarnak, akik száz év alatt is kitartottak és megÅ'rizték magyarságukat a történelem egyik legmostohább évszázadában.

Ám muszáj idézni a teljes eszmefuttatást, hogy illusztrálni lehessen, milyen bosszantóan rövidlátók a história elefántcsonttornyainak albérlÅ'i, akik onnan fentrÅ'l elvben az egész látóhatárt is vizslathatnák: „Viszont a Magyar Királyság legelmaradottabb gazdasági térségei, legarchaikusabb helyi társadalmai is kívül rekedtek az önkényesen meghúzott új országhatárokon. Gondoljunk elsÅ'sorban Kárpátaljára, Székelyföldre és a Felvidék északkeleti részére, amelyek a századfordulón zajló transzatlanti kivándorlás és a Romániába való elvándorlás fÅ' gócpontjai is egyúttal.

Nem csupán a véletlen műve, hogy az említett térségek a századelÅ'n azzal tüntették ki magukat, hogy a kormányzati szervek az ország megsegítendÅ', gazdasági és szociális téren szanálandó részeiként számoltak velük. Emlékezzünk a rutén vagy kárpátaljai, valamint a székely akciók­ra! Bármily szokatlanul hangzik is, de kijelenthetÅ': az a tény, hogy ezek a területek Trianonnal elvesztek, súlyos balaszttól (sic!) szabadította meg a trianoni magyar társadalmat.”

Ballaszt, azaz holtsúly és haszontalan teher. És nehogy azt higgyük, hogy a következÅ' bekezdésben kurzivált „tagadhatatlanul fájdalmas veszteség” jelzÅ's szerkezettel tompítani lehet a fenti gondolatokon. Nem, mert figyeljük csak meg: „A tagadhatatlanul fájdalmas veszteség tudatában sem tagadható ugyanis, hogy a magyar társadalom elÅ'bb vagy utóbb hallatlanul nagy erÅ'feszítésekre kényszerült volna azért, hogy felemelje, a központi, a magterületek színvonalára emelje, hozzájuk közelítse, a korábbiaknál maradéktalanabbul integrálja az elmaradott gazdasági régiókat és olykor anakronisztikus helyi társadalmakat.”

A történész szerint meg kell köszönnünk azt antantnak és a helyi érdekeltségű kistestvérei­nek, hogy levették a magyar társadalom válláról ezt a félmillió tonnányi betonkeresztet, mert, ugye, mire mehettünk volna, mi jó sült volna ki abból, ha a nyakunkon maradt volna Csík, Háromszék, Udvarhely és Maros-Torda vármegye a maga akkori félmilliós székely népességével. Tapsoljunk és örüljünk, hogy megszabadultunk Kárpátaljától, az ottani magyaroktól is, no meg a leghűségesebb nemzetiségtÅ'l, a ruténoktól, akik nemcsak Rákóczi Ferenc zászlaja alatt sorakoztak fel.

Románia nem kezdett semmit a székelyföldi régióval, a Székelyföld villamosítását csak az 1940-es területi visszacsatolás után kezdte el a magyar kormány, ami sajnos a második világháború elvesztésével abbamaradt. Tehát a korabeli magyar társadalom nem érezte nyűgnek azt, amit egyes történészek ma annak próbálnak láttatni. Igaz, Gyáni Gábor Horthy-rezsimnek nevezi az idÅ'szakot, úgy téve, mintha nem is több párt ült volna a parlamentben, s ezután már csak fél lépést kell megtennie, hogy eljusson Andics Erzsébet Horthy-fasizmusáig.

Gyáni Gábor írását olvasva néha az az érzésem támad, mintha egy kommunista értekezlet aktái között matatnék. De miért csodálkoznék mindezen? Károlyi Mihályék és Kun Béláék sem mentek tűzbe Erdélyért, hát még a Székelyföldért.

Tanulságos és örök érvényű momentum a magyar történelemben, hogy a proletárdiktatúra vezetése már a románok szolnoki gyÅ'zelme elÅ'tt eldöntötte, hogy elhagyja az országot, így lényegében a Vörös Hadsereg tovább kitartott a „Tanácsköztársaság védelme” mellett, mint annak vezetÅ'i. Ezek alapján a politikai önfeladás herkulesei mennyire komolyan gondolhatták az ellenállást? Hát a szellemi önfeladás mai muszáj-herkulesei mennyire vehetik komolyan a nemzeti ügyeket?

Az Erdélyért küzdÅ' Székely Hadosztálynak pedig hiába volt a történelem véletlene folyamán az akkor épp Szatmárnémetiben tartózkodó Károlyi Mihályné a zászlóanyja, ha közben a polgári radikális hadügyminiszter hátba szúrni készült az Erdélyért küzdÅ' maradék hazafias és jóérzésű magyar katonát.

Hírdetés

Kun Béláék ugyanezt tették, csak már fegyverszuronnyal döfték hátba Å'ket, ma pedig szavakkal és önfeladó gondolatokkal szúrják hátba a másodrendű állampolgárként az elcsatolt területeken élÅ' magyarokat. Tehát ismétlem, miért csodálkoznék azon, hogy a mai szellemi utódaik is ugyanilyen lélekölÅ' gondolatokat közvetítenek?

De térjünk vissza a történészek felelÅ'sségére! Az, amit szakkönyvekben, szaktanulmányokban tudományos közegben megvitatnak a szakmabeliek egymás között, az a tudomány részét képezi, amibe egy laikusnak nincs beleszólása.

Viszont az, amit publicisztikákban, interjúkban és a nyilvánosság egyéb terein mondanak, már más kategóriába tartozik. Ezek üzenetek, ezek állásfoglalások, Gyáni Gábor és Egry Gábor több millió magyart megsértÅ' mondatai egy normális társdalomban nem hangozhatnának el.

Nem lehet ilyet mondani Trianon századik évfordulóján, amikor Románia másodrendű állampolgárként kezeli az ottani magyarokat, székelyeket. Nem lehet ilyet mondani Trianon századik évfordulóján, amikor koholt vádakkal tartóztatnak le székelyeket államellenes összeesküvés vádjával. Nem lehet ilyet mondani Trianon századik évfordulójának elÅ'estéjén, amikor nemhogy a területi, de még a kulturális autonómiáról sem lehet beszélni az Európai Unió keleti jogállamvégvárában, Romániában.

Egy magyar történész soha nem foglalhat állást a nemzetével szemben. Persze minden a narratíván múlik, de ezt a posztmodern történetírás bokszmesterének kár is lenne eszébe juttatni.

Mindazonáltal javaslom az olvasóknak, hogy készüljenek fel újabb hasonló eszmefuttatásokra is, hiszen a posztörkényi abszurditások világában még az is kiderülhet, hogy Trianonnal igazából Csonka-Magyarország járt jól, a revízió csak Horthy Mikós rendszerének politikai terméke volt, amely olyan távol állt a magyar nemzet elvárásaitól, mint Makó JeruzsálemtÅ'l.

Pataki Tamás

A Trianon elÅ'nyeit ecsetelte egy történész címmel Bácskai Balázsnak a Magyar Nemzet 2020. január 6-i számában megjelent cikkében Pósán László debreceni középkortörténész is megszólalt. Pósán itt kijelentette: „Gyáni Gábor írása (Élet és Irodalom 2019. december 19.), látszatra szakmai és objektív, ám valójában provokálni kíván, hiszen relativizálta a történeti magyar állam megcsonkítását, sÅ't sok vonatkozásban annak inkább pozitív jellegét bizonygatja”.

Ez a minÅ'sítés nemcsak sértÅ', hanem velejéig hamis, hiszen a Trianon „sok vonatkozásban pozitív jellegét” bizonygató írásnak egyetlen, de nem az egyedüli állítását pécézte ki Pósán; mintha nem is olvasta volna a teljes szöveget.

Cikkem félrevezetÅ' bemutatását korrigálandó fel kell idéznem, hogy mirÅ'l szól valójában a Trianon â€" a veszteség természete című esszé. Trianonnal létrejött a teljes magyar nemzetállami szuverenitás, amely a dualizmus közjogi ellenzékének régi, de mindvégig teljesíthetetlen vágya volt. Ennek ugyanakkor a súlyos területi és népességbeli megkisebbedés az ára.

Trianon gazdasági és társadalmi következményei azonban nem írhatók le mennyiségi paraméterekkel: egy kisebb gazdaság, egy kisebb társadalom nem feltétlenül rosszabb, mint egy nagyobb. Trianon tárgyi veszteségei közül külön is foglalkoztam ezzel, megállapítva, hogy a ma érvényes gazdaság-, társadalom- és településtörténeti ismereteink szerint az ország legelmaradottabb, a legkevésbé integrált részei is elkerültek az önkényes nagyhatalmi döntés jóvoltából.

Olyan térségek ezek, amelyek a dualizmus vége felé is már különösen aggasztó helyzetükkel váltak ismertté. Erre a bizonyított tényre utaltam úgy, mint olyan ballasztra, amely szintén a veszteségrovatot gyarapította. Viszont: korántsem ez a helyzet a tárgyi veszteségek azon másik fajtájával kapcsolatban, amely a virulens vidéki városhálózat és vele együtt a vidéki polgári középosztály és nagyipari munkásság elcsatolásával sújtotta az országot.

Következésképpen a „tagadhatatlanul fájdalmas veszteség tudatában” (kurziválás az eredetiben) is ajánlatos gondosan mérlegelni, hogy mit vesztettünk, mert csak annak szelektív felmérése garantálja a történészi tárgyszerűséget. A trianoni veszteség azonban, amely „mint igazi balsors idézte elÅ' és képezi mindmáig Trianon traumadrámáját” â€" ahogy írtam, ennél is jóval több.

A Trianon-tudat létrejöttét firtatva arra jutottam vitatott esszémben, hogy az természetes módon következik egyrészt a nacionalizmusból, másrészt a Trianonnal bekövetkezett jövÅ' teljes váratlanságából, a vele kapcsolatos lelki felkészületlenségbÅ'l. A nemzetállamok olyan területi hatalmi képzÅ'dmények, amelyek kivételes jelentÅ'séget tulajdonítanak az államhatároknak, azokat szinte a szentség aurájával vonják be; korábban ez nem így volt a történelemben. Akár a legapróbb határváltozások is mélyen sértik a nemzeti önérzetet.

A dua­lizmus kori magyar nemzetállam-építés kétségtelen sikerei dacára sem sikerült feltétlen állampolgári lojalitásra bírni a nemzetiségek nagy részét; igaz, ez ott sem járt igazán átütÅ' sikerrel, vagyis a Monarchia másik felében, ahol pedig helyenként és idÅ'vel nemzetiségi autonómiák létesültek. Ennek ellenére csak az elsÅ' világháború teremtett olyan helyzetet, amely megérlelte a Monarchia felbomlását és vele a Magyar Királyság szétesését. A dolog váratlanul következett be, senki nem várta és senki nem így képzelte el a háború után majdan uralkodó állapotokat. Ez a felkészületlenség az alapja a Trianon keltette sokkhatásnak, ez a Trianon traumadráma lelki mozgatórugója.

Amit persze lehet szítani, mint tette a Horthy-kori revíziós politika, de a Trianon-tudat nem csak holmi politikai mesterkedés eredménye. A Trianon-tudat, amely „forró” történelemként él tovább, mindmáig valójában a sérült közösségi identitás megnyilatkozása. Ez a szindróma inkább a mítoszra, mint a száraz és racionális történetírói beszédre hagyatkozik, mely utóbbi oksági magyarázatok révén beszéli el Trianont, az oda vezetÅ' úttal és összes következményeivel együtt.

Döntse el ezek után kedves olvasó, hogy cikkem tényleg „az ország megcsonkításának áldásos hatásairól” szóló úgymond „balliberális” történeti beszámoló, vagy olyan történetírói beszéd, amely, ahogy ott is fogalmaztam, „egy illúzióktól mentes nemzeti történeti önszemlélet” kidolgozásához kíván hozzájárulni a maga szerény módján.

Pósán László fideszes országgyűlési képviselÅ' beállít engem „abba a gyalázatos sorba”, melyet szerinte egyes valamikori MSZP-s politikusok ténykedésében, továbbá „az új SZDSZ-ként fellépÅ' Momentumban csúcsosodott ki”. Ez a tisztán politikai beszéd méltatlan egy magát történészként is elgondoló megszólalóhoz, akinek ráadásul egyetlen épkézláb gondolata sincs, melyet írásom fent vázolt gondolatmenetével szembeszegezhetne. Pósán célja ugyanis nem több és nem is kevesebb, mint politikai tÅ'két kovácsolni Trianon tragikus emlékébÅ'l.

Gyáni Gábor történész

Forrás: www.magyarnemzet.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »

Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Méghogy nem intellektuális műsor ... nem polkorrekt öncenzúráló libsik tény - mint azok az indexes típusú "újságírók", akik folyamatosan lejáratni igyekeznek mindkét szereplÅ't. De hát Å'k nem magyarok, ha volt közük Trianonhoz családilag, akkor a szabadkÅ'műves - kommunista vonalban harcoltak valahol a nemzet ellen..

Álhíreket terjeszt a Népszava! - jelentette ki a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba közösségi oldalán hangsúlyozza: nincs még döntés a következÅ' hét évre vonatkozó uniós költségvetésrÅ'l sem Budapesten, sem Brüsszelben, ezért az, hogy a kormány megvonja a támogatásokat a fÅ'várostól, hazugság. Felfüggesztette a börtönben ülÅ' bűnözÅ'knek megítélt kártérítések kifizetését a magyar állam - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára a Hír Tv Magyarország élÅ'ben című műsorában. Tuzson Bence azt mondta: a kormány az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben vitatná meg, hogy jár-e egyáltalán kártérítés az elitélteknek a rossz börtönkörülmények miatt, addig pedig senkinek nem utalnának. Nem kérik számon Karácsony Gergely fÅ'polgármestert a balliberális pártok a nyugdíjasoknak beígért 20 ezer forintos rezsitámogatás elmaradása miatt. Újlipótvárosban autó nélkül is le lehet élni egy életet - nyilatkozta az Indexnek a frissen kinevezett fÅ'kertész. Bárdóczi Sándor radikálisan csökkentené az autóhasználatot a fÅ'városban. BüntetÅ'eljárást indíthatnak a Szeviép-ügyet tárgyaló bírák ellen - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint erre akkor kerülhet sor, ha a fegyelmi eljárás során olyan adatok kerülnek elÅ', amelyek megalapozhatják a vesztegetés és más korrupciós bűncselekmények gyanúját. 2010 óta vége a segélyalapú Magyarország korszakának, a gazdaság pedig egy olyan fejlÅ'dési pályára állt, amire az elmúlt ötven évben nem volt példa - jelentette ki Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A gyermekvállalást nemcsak anyagilag, de lelkileg is támogatni kell - mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelÅ's államtitkára. Budapest a nemzetközi cirkuszi világ figyelmének középpontjába került - értékelte a XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál sikerét Fekete Péter kultúráért felelÅ's államtitkár. A volt evások január 1-je óta áfaalanynak minÅ'sülnek, ami azzal jár, hogy legkésÅ'bb január 15-ig be kell jelenteniük, hogy adófizetési kötelezettségüknek hogyan kívánnak eleget tenni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. A magyar kormány arra számít, hogy az Európai Unióban folytatódnak a migrációs és a jogállamisági viták - mondta a miniszterelnök belbiztonsági fÅ'tanácsadója az M1-en. Bakondi György hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy az Európai Unió szakítson eddigi elhibázott migrációs politikájával. Bíznak benne, hogy az új bizottság majd új migrációs politikát képvisel. Az európai szocialisták kérésére ma ismét a magyar-, illetve a lengyel jogállamiság helyzetérÅ'l vitáznak az európai parlamenti képviselÅ'k. Mindezt annak ellenére, hogy az eljárás már az Európai Tanács elÅ'tt van. Magasabb európai szintre kell helyezni az üldözött keresztények diplomáciai képviseletét - jelentette ki Hölvényi György, az Európai Néppárt kereszténydemokrata képviselÅ'je Strasbourgban. Horvátország reméli, hogy megkapja a többi európai uniós tagország támogatását ahhoz, hogy megkezdje az EU-csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával - jelentette ki Andrej Plenkovic, Horvátország miniszterelnöke. Az Európai Bizottság 100 milliárd eurót különít el azon pénzalap számára, amely segítséget fog nyújtani a tiszta energiaforrásokra történÅ' átálláshoz az olajpalától vagy széntÅ'l függÅ' gazdaságok számára - közölte Frans Timmermans EU-biztos. Mintegy 120 menedékkérÅ't talált a ciprusi rendÅ'rség egyik járÅ'rhajója a földközi-tengeri szigetország partjai elÅ'tt egy bárkán - közölte a RIK közszolgálati rádió. A Sea-Watch 3 német hajó 119 emberrel a fedélzetén a dél-olaszországi Tarantóban kapott kikötési engedélyt, a spanyol Open Arms nem kormányzati szervezet hajója pedig 114 migránssal a szicíliai Messinában köthet ki. A teheráni vezetés kihágásai miatt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közösen elindította az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását - közölte a német külügyminisztérium. Teherán gyenge lépésként értékeli az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési mechanizmusának aktiválását, de kész fontolóra venni minden konstruktív javaslatot az atomalku megmentésére - közölte Abbász Muszavi külügyi szóvivÅ'. Közösségi finanszírozás segítségével tenné lehetÅ'vé Boris Johnson brit kormányfÅ', hogy megszólalhasson a felújítás alatt álló londoni parlament tornyának híres harangja, a Big Ben Nagy-Britannia Európai Unióból való kivonulásának napján, január 31-én. Elutasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését Boris Johnson brit miniszterelnök. Őrizetbe vette az iráni Forradalmi Gárda azt az embert, aki kitett az internetre egy videót a rakétatámadásról, amelynek következtében lezuhant a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe a múlt héten. Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi egyezmény jelentÅ'sége a jelenlegi, nemzetközileg feszült helyzetben nagyobb, mint valaha volt, és a megállapodásnak nincs alternatívája - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fÅ'képviselÅ'je. Teherán gyenge lépésként értékeli az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési mechanizmusának aktiválását, de kész fontolóra venni minden konstruktív javaslatot az atomalku megmentésére - közölte Abbász Muszavi külügyi szóvivÅ'. Rakétatámadás ért egy iraki támaszpontot, ahol amerikai katonák is szolgálnak - közölték helyi katonai és belügyminisztériumi források. Az akcióért egyelÅ're senki nem vállalta a felelÅ'sséget. Egy halálos áldozata és legkevesebb négy sérültje van annak a robbanásnak, amely egy petrolkémiai üzemben történt a kelet-spanyolországi Tarragona városa közelében. A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ javaslattervezete szerint. Közel negyvenezer ember kimenekítése folyik a Taal vulkán térségébÅ'l - közölték a Fülöp-szigeteki hatóságok. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett a több tucatnyi halottat követelÅ' múlt heti nigeri merénylet elkövetÅ'jeként - közölte az amerikai SITE hírszerzési csoport. Lövöldözés miatt rövid idÅ're lezárták a kartúmi repülÅ'teret - közölte az al-Dzsazíra televízió. Halálra vertek egy nÅ't Budapesten, a XIII. kerületben. A BRFK halált okozó testi sértés bűntett miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, és megkezdte az elkövetÅ' felkutatását. Feltételesen szabadulhat a skálás gyilkos - errÅ'l döntött elsÅ' fokon a bíróság. Az ügyész azonban fellebbezett, ezért Bene Lászlót még nem engedték szabadon. Emberölés megalapozott gyanúja miatt újabb gyanúsítottat vett Å'rizetbe a rendÅ'rség a szilveszteri dunavarsányi gyilkossággal összefüggésben - közölte a Pest Megyei RendÅ'r-fÅ'kapitányság. Kenderesi Tamás és Késely Ajna is begyűjtött egy-egy aranyérmet, míg Hosszú Katinka és Kapás Boglárka egy-egy második hellyel kezdett a Kínában zajló Úszó Bajnokok Sorozata viadalán. A magyar férfi válogatott elsÅ' mérkÅ'zésén 19:5-re legyÅ'zte a török csapatot a budapesti olimpiai kvalifikációs vízilabda Európa-bajnokságon. Szlovénia százszázalékos teljesítménnyel zárta a csoportkört az olimpiai kvalifikációs férfi kézilabda Európa-bajnokságon, miután a harmadik, utolsó fordulóban 29:25-re legyÅ'zte Svájcot. A Gyergyói HK hazai pályán simán, három góllal legyÅ'zte a DEAC-ot a jégkorong Erste Liga keddi mérkÅ'zésén.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Ha valakinek van VKontakte oldala. Lassan ideje felélesztenem nekem is, tavaly sok új magyar reggelt be. (Lila ruhában ülÅ' figura kék háttér elÅ'tt, ugyanezzel a névvel) :)
Cenzúra a Facebookon

Mi és más országokban (Iránban, Pakisztánban, Jemenben, Szíriában) élÅ' barátaink is azt tapasztalták az utóbbi pár napban, hogy a Facebook és más álló közösségi oldalak sorra kezdték letiltani azokat az oldalakat, melyek Irán, Szíria, Irak és a vele szövetséges erÅ'k mellett állnak ki.

A letiltott személyek és oldalak többnyire azt az üzenetet kapták, hogy bejegyzésükkel megsértették a Facebook, vagy más oldal közösségi szabályzatát. Az utóbbi napokban letiltott több ezer ember azonban csupán az amerikaiak által meggyilkolt Kassem Suleymani tábornok fényképét osztották meg. Egy iráni katona-diplomata meggyilkolása elleni tiltakozás úgy tűnik sérti az említett Amerika és Izrael-barát oldalak érzékenységét.

Az utóbbi napokban több oldaltól, mint például a jemeni Uprising Today, is azt az információt kaptuk, hogy számos olvasójuk fiókját blokkolták az Irán mellett kiálló kommentek miatt. Bizonyos esetekben csupán a mártír Suleymani tábornok képét törölték, azonban a legtöbb esetben törölték a képet megosztó személy fiókját is.

A ,,szólásszabadságról,, hazudozó demokraták azonban arról is gondoskodnak, hogy az illetÅ'k késÅ'bb se tudjanak új profilt létrehozni. Suleymani tábornok képe miatt a Facebookon kívül sajnos az Instagram is törölt fiókokat.

Ez a jelenség azonban nem újdonság, hiszen elsÅ'sorban a közösségi oldal tulajdonosának politikai véleménye sokat számít abban, hogy egy oldal mit és mennyire tolerál. Azonban ahogyan a ,,liberális demokratáktól,, megszokhattuk az ellenvéleményt nem tolerálják. A Facebook nevű oldal tulajdonosa Mark Zuckerberg amúgy is köztudottan cionista nézeteket vall és jó kapcsolatot ápol Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és az amerikai vezetés Izrael-barát köreivel.

Hírdetés

A részükrÅ'l ez a magatartás korábban is megfigyelhetÅ' volt, hiszen több gázai konfliktus idején oldalaikról tiltották azokat a kommenteket és bejegyzéseket, melyek tiltakoztak az Izrael által folytatott népirtás ellen. A Palesztina megszállása ellen tiltakozó oldalakat és személyeket már régóta rendszeresen tiltják ezek a ,,demokratikus,, oldalak. A palesztinokkal szembeni izraeli gyűlöletbeszéddel természetesen más a helyzet. Palesztina, Irán, Libanon, a szíriai kormány elleni gyűlöletkeltés természetesen nem sérti a közösségi oldalak szabályzatát

Sokan felteszik a kérdést, hogy erre a problémára, az egypólusú, kettÅ's mércét alkalmazó közösségi oldalakra mi lenne a megoldás és mi lenne az erre adott megfelelÅ' válasz. Sokan inkább nem regisztrálnak újból, sokan csak azért is más képpel, más e-mail címmel új profilt hoznak létre, azonban arról is volt már szó, hogy a ,,másik oldalnak,, is létre kellene hozni egy hasonló közösségi hálózatot.

Mi, a ,,másként gondolkodók,, a ,,másik oldalon állók,, természetesen el tudnánk fogadni egy olyan globális közösségi oldalt, közösségi hálózatot, mely mondjuk mentes az amerikai-izraeli befolyástól és esetleg az ötletgazda Oroszországból, vagy más meghatározó keleti országból származik. A ,,demokráciáról,, és ,,szólásszabadságról,, hazudozó nyugati közösségi hálózatra azonban mindenféleképpen kell találni egy alternatívát.

Orientalista.hu-Al-Isfahani

Sharing is caring!


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »

Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Ez volt az amerikában székelÅ' globális világhatalom LEGJOBB lépése, akkor milyen más választásai lehettek volna még ennél is elÅ'nytelenebbek?
Birodalmi agónia

Kászim Szulejmáni iráni tábornok drónnal való kivégzése egy meglehetÅ'sen komplex történelmi folyamat drámai eseménye. Könnyen lehet, hogy az Amerikai Birodalom hanyatlásának és összeomlásának fontos dátumaként fogja majd egyszer kezelni a világ, de addig még történik egy és más.

“Egyre nyilvánvalóbbá válik a lassan egy évszázada globális birodalomként üzemelÅ' Amerikai Egyesült Államok hanyatlása” â€" írja cikkében Bogár László közgazdász professzor. Neki tett föl kérdéseket a Présház.

â€" Professzor úr, az USA-elnököt egy bÅ'dületesen infantilis döntésbe vitte bele kamarillája. Mártírt, azaz legyÅ'zhetetlen ellenfelet alakított ki, miként annak idején a mi Zsigmond királyunk, aki német-római császárként megégette Husz Jánost â€" így a huszita vallás az óta is létezik. A história egyszerű, érthetÅ' tanulságait miért felejthetik el magasra kapaszkodott, tehát jó szellemi képességű dilettánsok?

â€" Kászim Szulejmáni iráni tábornok drónnal való kivégzése, mert errÅ'l van szó, egy meglehetÅ'sen komplex történelmi folyamat drámai eseménye. Könnyen lehet, hogy az Amerikai Birodalom hanyatlásának és összeomlásának fontos dátumaként fogja majd egyszer kezelni a világ, de addig még történik egy és más. Hogy pontosan mi fog történni, azt ma még nyilvánvaló módon senki sem tudja, de mivel az a konfliktus-rendszer, amelynek ez az esemény is része, a világ egészének jövÅ'jét meghatározza majd, így minden lokalitásnak, mint amilyen a magyar társadalom is, minél pontosabb képet kell alkotni a történésekrÅ'l. Ebben a Boszporusztól Indiáig és Egyiptomtól, vagy Iraktól a Kaukázusig tartó térségben az elmúlt közel ötezer év során nagy kultúrák egész sora emelkedett fel, majd hanyatlott alá, és mind a három nagy monoteista vallás (zsidó, keresztény, iszlám) e térségbÅ'l ered. E nagy kultúrák közötti együttműködés és a tektonikai összecsapások nemcsak a térség, de az egész világ sorsát befolyásolták. A nyugatias modernitás létszervezÅ'dési módja, ami a XIX. század óta kapitalizmusnak nevezi önmagát, a világhódító útja során mindig különös figyelmet szentelt ennek a térségnek. Bár az elsÅ' három nagy nyugati nemzetállam, amelyek egy-egy évszázadra világbirodalommá is váltak, tehát Portugália, Spanyolország és Hollandia még inkább az Új Világ, és az Indiától keletre fekvÅ' térségek stratégiai pontjait igyekeztek elfoglalni, de az Å'ket követÅ' Franciaország és Nagy Britannia, illetve Oroszország számára már döntÅ' fontosságú volt e térség feletti uralom biztosítása. Az Oszmán Birodalom fél évezreden át volt meghatározója a térség folyamatainak, így a XIX. század során elsÅ'sorban az Å' küzdelmük, és konfliktusaik határozták meg a régió folyamatait. Azt azért érdemes hozzátenni mindehhez, hogy az Oszmán Birodalom kereskedelmét, pénzügyeit és a korabeli „médiáját” ugyanaz a világerÅ' uralta, amely a modern Nyugatot is konstruálta. Amikor tehát a történelmi Magyarország „két pogány közt” küzdött egy hazáért, ugyanannak a világerÅ'nek a két satupofája közé szorulva szenvedte el történetének legsúlyosabb csapásait. A XX. század minden addiginál drámaibb átrendezÅ'déseket hozott a térség számára. A világot ténylegesen irányító „láthatatlan” globális szuperstruktúra az „elsÅ' világháború” fedÅ'nevű projektje során megsemmisíti a még megmaradt négy szakrális birodalom-maradványt, a két német dominanciájú birodalmat (Német és Habsburg) az Orosz Birodalmat és az Oszmán Birodalmat. Ennek nyomán most már teljes mértékben a Brit Birodalom stratégiai érdekei határozták meg a térséget, ám ez már a Brit Birodalom összeomlásának utolsó fázisa, és ettÅ'l kezdve a feljövÅ'ben lévÅ' Amerikai Birodalom válik uralkodóvá e térségben is.

New York City â€" pixabay

A XX. század másik nagy átalakulási folyamata technológiai rendszerekben megy végbe, a motorizáció és annak „vivÅ'-anyaga”, a kÅ'olaj meghatározó jelentÅ'ségűvé válik. És mivel kiderül, ez a térség szinte kÅ'olaj-tengeren úszik, az új világbirodalmi korszak már ennek hatalomgazdaságára épül. Az utóbbi évtizedek során olyan ütközési zóna alakult ki, ahol az Amerikai Birodalom, a Szovjet Birodalom, majd az utód Oroszország, az Európa Unió mint a Németország uralta Európa birodalmi kísérlete, a világbirodalmi aspirációit egyre inkább érvényesíteni akaró Kína, és persze a már említett globális szuperstruktúra küzd a térség feletti fÅ'hatalomért. Mindezt tovább bonyolítja az iszlám, és az iszlámon mint világhatalmi komplexumon belüli súrlódás a síita és szunnita iszlám között, valamint az a tény, hogy az arab dominancia mellett jelen van a türk és a perzsa kulturális talapzat is. Talán mindebbÅ'l kiderül, hogy ez egy elképzelhetetlen sűrűsödési pontja mindannak, amit világhatalmi rendszerként értelmezhetünk. Végül, de nem utolsó sorban említenünk kell azt az összefüggést is, amely kényessége miatt igen nehezen elbeszélhetÅ', mégis kísérletet kell tennünk rá, mert e dimenzió nélkül értelmezhetetlenek a térségen belüli konfliktusok. Ahogy Amerika is kettÅ's szerkezetű, egy nemzetállam és egy birodalom együttműködésének és konfliktusának bonyolult rendszere, úgy a zsidó nemzetállam, Izrael is hasonló szerkezetű, e komplexumnak is van világbirodalmi dimenziója. És akárcsak Amerika esetében, itt is a nemzetállami és globális birodalmi szint állandó együttműködése és konfliktusa rajzolja ki a rendszer alapmintázatát. Szulejmáni tábornok kivégzése ennek a szinte már-már felfoghatatlanul bonyolult világhatalmi erÅ'térnek egy igen fontos mozzanata. A „művelet” brutalitása, amely önállóan is üzenetértékű, önmagáért beszél. MeglepÅ', és elítélendÅ' azonban csak azok számára lehet, akik komolyan gondolják, hogy létezik (hogy egyáltalán létezhet) olyan, hogy demokrácia, és akik erre az alaptalan feltevésre építve még azt is hajlamosak elhinni, amit az Amerikai Birodalom véleményhatalmi rendszere önmagáról állít, vagyis hogy Amerika demokrácia, és történelmi küldetésének éppen a demokrácia világszerte történÅ' meghonosítását tartja. Ezek azonban, bár jó szándékú, ám gyermeteg feltételezések, amelyeknek semmilyen alapja nincs. A demokrácia már Platon számára is egy degenaratív szervezÅ'dési módként tételezÅ'dött, amely kizárólag arra szolgált az ókori görög civilizációban is, hogy elfedje azt a rejtett és brutális diktatúrát, amely meghatározta a poliszok működését. Ez ma is így van, ami demokráciának álcázza magát, az nem a többség uralma, mint az elnevezése (demokrácia = népuralom) sugallja, hanem egy azonosíthatatlan szervezett kisebbség uralma a szervezetlen többség felett. Amit demokratikus vetélkedésnek és demokratikus eljárásmódoknak látunk többnyire kizárólag a választások során, az nem más, mint a szervezett kisebbségként a szervezetlen többség feletti uralmat átvenni és gyakorolni kívánó elit-csoportok küzdelme azért, hogy az adott lokalitásban Å'k gyakorolhassák a kollaboráns helytartók funkcióit a globális birodalmi szuperstruktúra megbízásából. Ebben az elképesztÅ'en bonyolult globális hatalmi erÅ'térben a térség minden állama, népcsoportja, vallási kulturális identitásra épülÅ' emberi közössége megpróbál olyan pozíciót felvenni, és ha felvette, akkor megtartani, amely a legkisebb kockázattal és „költséggel” teszi lehetÅ'vé működését. Törökország, Szíria és Irán hagyományinál fogva és kulturális identitásából adódóan nem nagyon tud belehelyezkedni abba a globálisan meghatározó erÅ'térbe, amelyet az Amerikai Birodalom, Izrael (a lokális és globális Izrael), valamint a térséget meghatározó iszlám-arab olajhatalom, Szaúd Arábia stratégiai szövetsége alkot. MindebbÅ'l az is következik, hogy e három ország kénytelen az Oroszország, Kína és részben az Európai Unió által kifeszített hatalmi hálózat felé orientálódni. Mindezen belül a legkényesebb kérdést most az jelenti, hogy Irán eltökélt szándéka, hogy elrettentésképpen saját atomfegyvert fejlesszen ki, ami, ha persze csak szimbolikusan, hiszen e fegyvereknek a térség hétköznapi konfliktusaiban történÅ' felhasználásának valószínűsége igen csekély, de mégis csak drámai módon felborítaná a térség amúgy is ingatag egyensúlyát. Az imént említett másik „triumvirátus” mindennek alapján most látta elérkezettnek az idÅ't arra, hogy brutálisan jelezze, a szó szoros értelmében bármilyen eszközt hajlandó felhasználni Irán atomhatalommá válásának megakadályozására. Most még senki nem is sejtheti, hogy mindez milyen közvetlen és hosszú távú stratégia következményekkel jár majd, de az biztos, hogy a háború negatív végösszegű játszma, ahol végül is mindenki veszít, és azért bizonyulhat csapdának, mert kialakulhat egy végzetesen veszélyes optikai csalódás. Ennek lényege, hogy a felek gondolhatják úgyis, hogy ha én többet tudok ártani a másiknak, mint Å' nekem, akkor ez nekem nyereség, holott valójában csak kisebb veszteségrÅ'l van szó. Ami pedig a mártír „elÅ'állítását” illeti, ez egy valóban létezÅ' összefüggés, amely máris nyilvánvalóvá tette roppant erejét. A mártír szimbolikus hatalma már számos alkalommal meg is mutatta a történelem során, milyen felfoghatatlan azonosság-képzÅ' erÅ' tud lenni. Igen, valóban elképzelhetÅ', hogy ez a lépés végzetesnek bizonyul az Amerikai Birodalom illetve az USA, Izrael, Szaúd Arábia hármas-szövetség számára. Az iráni válaszcsapás „visszafogottsága” azonban egyelÅ're arra utal, hogy mindkét oldal hajlandó és talán képes is visszakorrigálni, és a háború negatív végösszegű tragikus folyamatát, e folyamat eszkalációját meg tudják akadályozni. Erre utal az is, hogy a kÅ'olajárak az akció hírére négy százalékkal nÅ'ttek, ám azóta öt százalékkal csökkentek, vagyis a globális hatalomgazdasági szereplÅ'k inkább az egyezkedésben, a háború elkerülésében bíznak

â€" Az amerikai birodalom a legfÅ'bb riválisának Kínát, illetve egy Európaâ€"Oroszországâ€"Kína eurázsiai együttműködési rendszerre épülÅ' „globális nagykoalíciót” tekinti. A mi országunk, amelyet IV. Béla “natio contradictionis” néven, azaz az ellenállás nemzetként jellemzett, hogyan erÅ'södhet meg ebben a forgatagban?

Hírdetés

â€" A IV. Béla által „natio contradictionis” néven megfogalmazott összefüggés arra utal, hogy a magyarok szabad és bátor népe minden olyan hatásnak ellenáll, amely eredeti önazonosságát veszélyezteti. Hogy ezt az önazonosságát, amire szabadsága és bátorsága is épül, minden eszközzel és minden áron megvédi. Ez minden idÅ'kben élet-halál kérdése volt, de az is igaz, hogy a Szent Istvántól Hunyadiakig tartó fél évezred során is élet-halál harcot kellett folytatnunk ennek az önazonosságnak a megvédéséért. A Hunyadiak óta eltelt újabb fél évezred során ez az önazonosságunkat minden áron megvédeni kész határozottság meggyengült. Az idén Trianon századik évfordulójára emlékezünk, hat év múlva pedig Mohács ötszázadik évfordulójára. A méltó megemlékezés alapvetÅ' feltétele az, hogy tudatosítsuk önmagunkban, ezek az évfordulók ugyan statikus „dátumok”, de mindkét esetben folyamatokról van szó, Mohács és Trianon folyamatosan „zajlik”, sajnos ma is. E két történelmi tragédia-nyaláb csak azért következhetett be, és fejtheti ki mindmáig pusztító hatásait, mert meggyengültek a történelmi önazonosságunkat megvédeni képes energiáink. Annak érdekében, hogy mindenképpen elkerülhetÅ'vé váljék egy harmadik, minden bizonnyal végzetes történelmi tragédia, igen alapos tudással és az ebbÅ'l adódó teendÅ'khöz szükséges bátorsággal kell rendelkeznünk a XXI. század ma még szinte elképzelhetetlenül bonyolult és veszélyes lét-örvényei közepette. Bár hazánk a mostani beszélgetésünk tárgyát képezÅ' térségtÅ'l távolabb fekszik, de a globális világban minden hatás szinte azonnal jelentkezik minden lokalitásban is, így igen jól átgondolt stratégiai döntéseket kell hoznunk, úgy, hogy közben állandóan készen álljunk az esetleges gyors korrekciókra is. A közép-európai térségben szintén jelen vannak az imént említett birodalmak, tehát nekünk is ugyanaz a feladatunk. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mindenkori pozíciónk a lehetÅ' legkevesebb kockázattal tegye elérhetÅ'vé a nemzet számára szükséges alapvetÅ' javak elÅ'teremtését. Kiindulni csak abból tudunk, ami van, de hogy „mi van”, vagyis, hogy mi is a „valóság” ebben a kaotikusan kavargó-örvénylÅ' világban, azt nagyon nehéz pontosan azonosítani. Mint ahogy sajnos azt sem könnyű, hogy „mi a magyar ma?”, vagyis hogy megvédendÅ' önazonosságunk ma mi is valójában. Márpedig itt nem tévedhetünk, nagyon finom felbontású kép kell a világról, hisz ahhoz kell alkalmazkodni, és nagyon finom felbontású kép kell a magyar identitásról, hisz ennek alapvetÅ' érték-pilléreit kell megvédenünk e kavargó világban. Az errÅ'l a döntÅ' fontosságú lét-feladatról szóló belsÅ' diskurzus ma nem túl sok jót ígér, a nemzet lelkiállapota végzetesen megosztottnak látszik. Márpedig az átgondolt és összehangolt nemzet-stratégiai cselekvés lehet az egyetlen biztosíték arra, hogy nem következik be újabb nemzeti tragédia. A megosztottság, és e megosztottságból eredÅ' vita, mint mindig, a nemzeti identitás, illetve az ebbÅ'l adódó cselekvési stratégia körül zajlik, vagyis hogy „kik vagyunk, és mit akarunk” ebben a kavargó világban. Erre ma nagyon nehéz mindenki számára teljesen elfogadható közös választ adni, márpedig a legfontosabb, ahogy mondani szokás, „nemzeti sors-kérdéseket” illetÅ'en mégis csak ezt kell tennünk. Tovább nehezíti e nemzeti konszenzus-minimumnak a létrehozását az is, hogy e megosztottság egész Európára, sÅ't a világ egészére is igaz. A feladat tehát rendkívül nehéz, de azért nem egészen reménytelen. Ennek egyik szép és megbecsülendÅ' példája a Visegrádi négyek együttműködése, és az, hogy nemcsak a V4-ben részvevÅ' Csehországgal és Szlovákiával jó a viszonyunk, hanem Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával is.

A V4-ek â€" dw.com

Újra tudtuk formálni a stratégiai partnerséget Oroszországgal, és Törökországgal is, a nagy távolság és kulturális különbségek ellenére nagyon ígéretes a Kínával való együttműködésünk is. Mindez azért döntÅ' fontosságú, mert a XXI. század minden bizonnyal legdrámaibb eseménye az a birodalom-váltás lesz, amelynek során az Amerikai Birodalmat „valaki vagy valami” le fogja váltani. Vagy egy újabb birodalom jön tehát, vagy egy új világrend, esetleg mindkettÅ'. És nagyon nem mindegy, hogy a mindkét esetben teljesen megváltozó új egyezségrendszerben milyen pozíciót tudunk majd elfoglalni, vagy ha hosszan tartó globális káosz jön, akkor miként tudunk okos kármentést véghezvinni.

â€" Mint Ön jelzi: akármilyen bizakodóan is ítéljük meg a kínai horoszkóp holdújévben kezdÅ'dÅ' Patkány év esélyeit a tartós és biztonságos jólét és gyarapodás megteremtésére 2020 folyamán, nem árt, ha felkészülünk e „projekt” esetleges bukására is. E fölkészülésért mi mindent tehet a magyar civil, a valódi, tehát nem külföldrÅ'l pénzzel kitömött civiltársadalom?

â€" A kínai világszemléletben a patkány, pontosabban a Patkány, mert itt egy állatöv szimbolikus elemérÅ'l van szó, egyáltalán nem olyan negatív értéktartalmú, mint a nyugati ember megközelítése. Logikailag nem is olyan nehéz belátni, hogy a patkány ott van jelen nagy tömegben, ahol jól érzi magát, és csak ott érzi jól magát, ahol tartós a jólét, így talán nem meglepÅ', hogy a kínai naptárban ez egy stabil és gyarapodó idÅ'szakot jelöl. Nem kizárva persze a tartós gyarapodás, békés alkotó munka esélyét sem, azért nem árt felkészülni ennél kevésbé vonzó forgatókönyvre is. A birodalmi lemez-tektonika súrlódásai bármikor bármit elÅ'hozhatnak, és ez szinte pillanatok alatt végigfut az egész globális rendszeren. Az olajár, ahogy már említettem, globális hatalmi mechanizmusok eredménye, és semmi köze a „közgazdasági” elméletek által elÅ're vetített tankönyv-ízű elképzelésekhez. És mivel energia mindenhez kell, így ennek az ára pillanatok alatt megjelenik minden más áru és szolgáltatás árában is. Arra is fel kell készülni, hogy akár a 2008-as válságnál is súlyosabb helyzet alakulhat ki, egy rendkívül veszélyes globális hatalomgazdasági trükk-sorozat nyomán. Ennek lényege az, hogy a kamatok nulla szinten állnak, sÅ't egyre többször negatív sávba kerülnek át, ami azt jelenti, hogy még kap is pénzt a hitelfelvevÅ'. EbbÅ'l az ingyen-pénzbÅ'l aztán a leggazdagabbak óriási tömegű részvényt vásárolnak, mostanában egyre többször saját cégük részvényeit vásárolják vissza. Mindez azt a látszatot kelti, hogy hatalmas és valóságos kereslet van az értékpapírok iránt, ezért azoknak az ára irreális magasságokba emelkedik. JellemzÅ' módon az amerikai nemzeti jövedelem az elmúlt évtizedben 44%-kal nÅ'tt, de a tÅ'zsdén szereplÅ' értékpapírok, amelyeknek értéke már sokkal nagyobb, mint az amerikai GDP, ez alatt az idÅ' alatt több mint 400%-kal nÅ'ttek! Ez egy mindent romba dönteni képes aberráció. Már neve is van Everything Bubble, vagyis Mindenség Lufi. Ha ez egyszerre pukkad ki, és a világ urai ugyanolyan cinikusak és gátlástalanok lesznek, mint a 2008-ban voltak, az ma még elképzelhetetlen pusztítással járna. Mindennek nyomán a világ teljes adóssága a múlt év végén a világ teljes pénzvagyonának a több mint kilencven százalékát tette ki, vagyis még egy ilyen évtized és a világ adóssága nagyobb lesz, mint a vagyona, tehát a világ egésze csÅ'dbe kerülne, akár elárverezhetÅ' lenne. És mivel ennél képtelenebb dolgot elképzelni sem lehet, így ez a világ most már valóban az abszurditások világa. Feltehetnénk például azt a helyénvaló kérdést, hogy ki lenne az árverezÅ', és mit tennének a népek, ha „kilakoltatnák” Å'ket a FöldrÅ'l. Az egészséges lélek ezzel nem tud mit kezdeni, pontosabban az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy ennek a degenerált folyamatnak a lényegét, és fÅ' mozgatórúgóit megértve, megpróbáljuk az életünket úgy átgondolni, hogy minél távolabb kerüljünk ezektÅ'l a pusztító folyamatoktól. Életünk minden mozzanatát úgy kellene átalakítani, hogy bármilyen súlyos összeomlás is megy végbe, ne maradjunk a teljes kiszolgáltatottságban. És ezt elsÅ'sorban a vidék világában tehetjük meg. Ezért a kérdésre válaszolni próbálván: a vidéki világ, a falusi társadalom életképességének okosan átgondolt és összehangolt fokozásával lehetne a kiszolgáltatottságunkat lépésrÅ'l lépésre úgy csökkenteni, hogy megvédhessük magunkat bármilyen veszélytÅ'l, kihívástól. Minden eddiginél sokkal átfogóbb nemzetstratégiára van szükség a magyar vidék segítése, támogatása terén. Apró adalék ehhez, hogy míg Ausztria az egy fÅ're esÅ' jövedelmek terén nagyjából négyszer jobb pozícióban van, mint Magyarország, egy átlagos tiroli parasztcsalád anyagi és pénzvagyona legalább huszonötször akkora, mint egy észak magyarországi családé.

Bogár László â€" Egressy Rita felvétele

Az elmúlt évszázadok pusztító folyamatainak fÅ' teherviselÅ'je a magyar falu volt. Az Amerikába „kitántorgó” sajnos sokkal több, mint „másfél millió emberünk” (mint József Attila írja) és Trianon tragédiájától a „padlás-söprésen” és „kulák-listán” át a rendszerváltás újabb brutális vidék-kifosztási folyamataiig egy évszázad alatt többször is véres péppé darálták a magyar parasztot, pedig az élet csak onnan tud, sokszor úgy érzem, inkább csak tudna, kihajtani. Ez a magyar jövÅ' legkényesebb és legdrámaibb kérdése, a valóságos civil-szervezÅ'déseknek ezért legfÅ'képpen itt kellene minden alkotóképességüket megmutatni, hogy ne szorulhassunk a hanyatló birodalmak romjai alá. Hogy lesz-e ehhez majd tudásunk, bátorságunk, és kitartásunk, nos, ez dÅ'l el a Trianon századik és Mohács ötszázadik évfordulója közötti szakrális tér-idÅ'ben.  


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »

Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Ahogy a metapédián 15 éve megírták : nem lesznek jó környékek.Fegyveres Å'rséggel és komoly falakkal bebiztosított lakóparkokat kivéve, amik a néhai várak modern kori megfelelÅ'i..
Sötét fellegek

Mintha egy kicsit aktivizálódott volna egy régi-új probléma. Persze, soha el sem tűnt, maximum elsikkadt valahol a „két hét alatt rend lesz” és a Jobbik árulása között, amikor úgy döntöttek, már nem foglalkoznak ilyen „kényes témákkal”, a struccpolitika talán több szavazatot hozhat. Viszont a probléma folyamatosan csak nÅ'tt és súlyosbodott (ahogy az a problémáknál lenni szokott), mígnem lassan joggal érezhetjük úgy, hogy egy idÅ'zített bombán ülünk. Többféle szempontból is.

A közbiztonság lassan olyan helyeken is romlik, ahol 10-20 éve még azt sem sejthettük, hogy valaha gond lesz vele, a népesedési feszültség pedig mára már oda jutott, hogy optimista becslések szerint is hamarosan eljöhet az idÅ', amikor kisebbségben leszünk a saját hazánkban. Persze, ezek sokkal kényesebb kérdések annál, semmint, hogy egy sor, a szavazatait féltÅ' demokrata báb megoldja Å'ket. Meg hát amúgy sem szeretnek a politikusok olyan témákkal foglalkozni, amelyeknek köszönhetÅ'en kiírhatják magukat a „politikai korrektség” világából. Szavazatmaximálásra azonban nem lehet alapozni, országot vezetni ilyen alapokon pedig végképp nem, úgyhogy nagyon is dicsérendÅ' dolog a Mi Hazánktól, hogy tematizálja ezeket az ügyeket és felvállalja azt, amit nagyon sokan gondolunk, csak kevesen merünk nyíltan kimondani (pl. szegregált oktatás).

Akinek eddig nem esett volna le (gondolom, nem sok ilyen van), a cigánykérdésre és a cigánybűnözésre utaltam az elÅ'bbi pár mondatban. Mert ugye azt senki nem hiszi, hogy ami Gyöngyöspatán, vagy a Dunántúlon (!) található Kaposváron zajlik, azok elszigetelt esetek? Nyilván sok ilyen és ehhez hasonló van, maximum nem derülnek ki szélesebb körökben.

Hírdetés

A cigánykérdést nem tudjuk kikerülni. Senki sem (a burokban élÅ' „felsÅ' tízezert” leszámítva). Szembesülünk vele településeinken, a tömegközlekedésben, az iskolákban, egyes munkahelyeken is. JellemzÅ', hogy az utóbbi idÅ'ben több olyan barátom is megállapította, hogy „egyre több cigány van”, akik nemhogy napi politikával nem foglalkoznak, de még a „rasszizmus” fogalmát sem merítik ki semmilyen mértékben. Persze, ahol növekszik a baj, ott alternatív megoldások is születnek. A szegregáció, mindamellett, hogy egy szükséges és kívánatos dolog, ugyanannyira egy spontán jelenség is. Olyan mélyen beleivódott az emberekbe, amelyet nem tud kiirtani egyetlen egy „civil szervezet” vagy „demokrata” kormány sem. Az már persze más kérdés, hogy egy ideális világban az állam által megszervezett rend uralkodna, s nem a lakosoknak kellene „rögtönözni”.

Beszélgetések alkalmával több barátom, ismerÅ'söm megjegyezte, hogy „bezzeg a Horthy-korszakban ilyenek nem fordulhattak volna elÅ', mert a csendÅ'r egyet odacsapott, és rend volt”. Ezzel nehéz is lenne vitázni, de biztosan, hogy ha vissza is térnének azok az idÅ'k, mondjuk 30 év múlva, akkor is ugyanez lenne a helyzet? Ugyanis nincs az a rend, ami hosszútávon fenntartható akkor, ha az Å'shonos, rendfenntartó nép lassacskán elfogy. A probléma tehát sokkal összetettebb ennél, de természetesen ezzel nem azt akarnám sugallni, hogy ne lenne égetÅ'en szükség a Magyar Királyi CsendÅ'rségre (már lelki szemeim elÅ'tt látom a Mazsihisz hisztijét, ha újra létre lenne hozva).

Ezt a rövid eszmefuttatást, pontosabban annak leírását az elmúlt napok, hetek ihlették. Tényleg egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a rablások, bántalmazások, gyilkosságok mindennaposak? Már csak ebbÅ'l a szempontból is pótolhatatlan a Mi Hazánk tevékenysége, amely párt felhívja a figyelmet az egyre rosszabb helyzetre és megoldásokat is kínál (noha még bÅ'ven van lehetÅ'ség további terveket „bedobni” ezen a téren is). A szavazatmaximáláson ügyködÅ' polkorrekt pártok az életben nem fogják felvállalni a cigánybűnözés, cigánykérdés orvoslását, hiszen a „zsák krumpliért” cserébe kapott szavazatok aranyat érnek nekik, fÅ'leg a keleti megyéinkben. Jusson ez eszébe minden magyarnak, amikor majd ’22-ben az ország sorsáról döntünk. Akik szerint pedig ez a kérdés már „nem létezik”, és csak a „múltba révedÅ', huszadik századi emberek” foglalkoznak vele, azok nyissák ki a szemüket és gondolkozzanak el, hogy normálisak-e.

Ábrahám Barnabás â€" Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »

Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads