FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
A járványügyi intézkedések, a rossz hírek, környezetünk reakciói és úgy általában a bizonytalanság ijesztő hatással lehetnek ránk, a koronavírus okozta helyzet alsó hangon kimozdít valamennyiünket a komfortzónánkból. A pánik vagy a depresszió azonban rossz döntésekre sarkallhat bennünket, nagy károkat okozhat elsősorban bennünk. Összeállításunk arról, milyen praktikus megoldásokat javasolnak a külföldi intézmények, szaklapok mentális egészségünk megőrzésére. A biztonság, a kiszámíthatóság elvesztése trauma. A bizonytalanság-érzés, az aggodalmaskodás legyőzésének egyik legfontosabb módja, hogy minél pontosabban megértsük a jelen helyzetet. Ehhez pedig a valóság minél közelibb megismerésére, vagyis tényszerű információkra van szükség. Az első lépés tehát, hogy megbízható forrásokból szerezzünk információkat, és elsősorban tényalapú információkat. (A járványról leginkább orvosi portálokról, nemzetközi szakosított szervezetek honlapjairól.) A fő elv ellenpólusa is fontos: kerüljük az olyan hírek fogyasztását, amelyek láthatóan sokkolóak, hatásvadászok, a hírértékük kevés, ugyanakkor félelmet keltenek. Másodsorban: Érdemes naponta többször, meghatározott időben, korlátozott ideig, de alaposan utánanézni a fejleményeknek, mintsem egész nap, folyamatosan híreket olvasni, órákra fölöslegesen beleragadni a hírfolyamokba. Mi szelektáljuk, mit és mikor akarunk olvasni, ne algoritmusok határozzák meg, mikor, milyen hírrel találkozunk szembe. Válság idején még jobban felértékelődik a tudatos hírfogyasztás gyakorlata. Harmadrészt: Érdemes a megszokottnál kevesebb időt tölteni a közösségi média felületein, és azt az időt is tudatosabb használatra (főleg kapcsolattartásra) fordítani, nem céltalan böngészésre. A Facebookon, a Twitteren rengeteg megalapozatlan hír, hamis információ kering, gyakran jó szándékú ismerőseink megosztásában is. A hírzaj a zavart erősíti – az ismeretlen helyzetben mindenki járványügyi szakértővé válik, ismerőseink sokasága keveredik vitákba a kommentkavalkádban, posztol összeesküvés-elméleteket; a sok ötletelés, okoskodás néhány óra netezés után csak a zűrzavart erősíti a fejekben. Üres asztalok egy vendéglő teraszán hétfőn a budapesti Deák Ferenc utcában A védekezés első számú módja, az otthon tartózkodás, az önkéntes izoláció sokak számára bezártságérzést jelent. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mentálhigiénés szaklapok a következőket tanácsolják: Az izolációnak nem kell elszigeteltséggel járnia, főleg a digitalizáció korában nem. Szeretteinkkel, barátainkkal akár napi kapcsolatban maradhatunk, telefonon, mail-ben, chat-funkciókban, hogy új érzelmi ingerek érjenek bennünket, megmaradjon a kapcsolattartás jó érzése. Fontos a kreativitás, hogy a négy fal ne börtönt jelentsen, hanem különböző hasznos és szórakoztató elfoglaltságok (olvasás, tévézés, videójátékok, társasjátékok...stb.) színterét. Egy hosszú izolációs időszakban kivédhetetlen a rutin, az ismétlődések kialakulása, ezért fontos, hogy egyes napokon valamilyen ötlettel újítsunk, és vigyünk valamilyen színt a napi tevékenységünkbe. Érdemes kiszakadni a virtuális térből és visszatérni tudatosan a való világba, a hétköznapi örömök (és sajnos a bajok) valóságosabb átélése lehetséges, ha minden nap legalább egy kis időre kizárjuk a digitális valóságot az életünkből. Fontos kiengedni a gőzt, erre pedig jó lehetőség valamilyen sport űzése – lehetőleg a szabadon, napsütésben, ideális esetben a természetben. Pszichológusok nem győzik eléggé felhívni a figyelmet arra, hogy az ember elméjében megjelenő gondolatok nem tények. Válság idején a negatív események várása ugyan reális, de a negatív gondolatok között sok a valóságtól elrugaszkodott, a félelem generálta benyomás – ezek tudatos kiszűrése fegyelmezettséget követel, de nagy haszna van: jövőképünket nem sötétítik el pillanatnyi pesszimista érzelmeink. A jövőképről pedig: a járvány – és a vele járó veszélyhelyzet, annak minden kellemetlenségével együtt – minden valószínűség szerint hónapokig fog tartani, és utána is súlyos következményekkel (gazdasági, foglalkoztatási problémákkal) kell együtt élnünk. Mégis: egy átmeneti időszak után az élet újra vissza fog térni a normális kerékvágásába, és ezt nem szabad elfelejtenünk. fotó: MTI |
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |