2020. január 10., péntek

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Minek elpukkantani a pénzt. Aki sokallja a 2 szemét és 10 ujját... :P#állatvédelem #petárdázás

„Ha az ostobaságot eleget ismétlik, az ostobaság tudássá változik.”
(Janne Teller)

Fotó: shutterstock.com/SL Chen

Ha szilveszter, akkor petárda. Ha petárda, akkor állatok. Ha állatok, akkor vita. Minden évben. Újra és újra. Úgy néz ki, parttalanul. S közben új és újabb érvek és ellenérvek kerülnek a nagy, közös tarsolyba.

A legújabb 

A legújabb â€" petárda melletti â€" érvet a napokban olvastam, és egészen elképesztett. Nagyjából arról szólt, hogy petárdázni márpedig nem bűn, ellenben túltenyésztett házi kedvenceinket vissza kell vezetni arra a szintre, ahol újra megtanulnak nem félni a robbanástól. Az e nézetet hirdetÅ' detonácik nem igazán tudom, hogyan kívánnák detonációhoz szoktatni a kutyusokat, cicusokat, merthogy ez teljesen lehetetlen. 

Egy házi kedvenc soha, ismétlem, soha nem fogja megszokni a hirtelen óriási zajjal járó, teljesen indokolatlanul képzÅ'dÅ' jelenséget, s abban mindig fenyegetést lát. Macska esetében ez annyit tesz, hogy nincs biztonságban többé az adott helyen, kutyánál pedig azt, hogy nem képes megvédeni emberek alkotta falkáját az ismeretlen veszedelemtÅ'l, ennek okán a léte teljesen haszontalan, amiért a falka ki fogja taszítani. 

Nem népszokás 

Na de hagyjuk is az állatokat, s foglalkozzunk inkább azzal, mennyire hagyománytisztelÅ', aki ilyenkor durrogtat? A válasz: semennyire. Hiszen a petárdázás nem magyar népszokás, és pont. A kelet-közép-európai kultúrkörben nincsenek hagyományai az ártó szellemek lÅ'porral való elűzésének. Vannak persze szelleműzÅ' kellékeink nekünk is, mint például a karikás ostor, a csattogtató és a kereplÅ', amik jobbára a praktikumból (madárriasztás, állatterelés) tevÅ'dtek át egyes ünnepkörök hiedelemvilágába, például a farsangba. De néphagyományainkban ezek csak marginálisan vannak jelen.

Arról nem is beszélve, hogy ezek az eszközök természetes zajokat keltenek, az állat pedig a természetes zajától nem ijed meg, legfeljebb kissé ingerült lesz. A kereplÅ' hangja, az ostorcsattogtatás nem fog elindítani bennük olyasfajta pánikreakciót, amit a petárda. S bennünk, emberekben sem fog olyan érzetet kelteni, amiket nagyszüleinktÅ'l, dédszüleinktÅ'l ránk öröklÅ'dött sejtemlékezet generál bennünk a robbanások zaját hallva. Ahogyan ugyanis a mennydörgésre azt mondja csodálatosan plasztikus anyanyelvünk, hogy égiháború, úgy mindenféle robbanás tudattalanunkban a háborúk rémképét hozza elénk.   

Felesleges rosszaság 

Emlékszem, áldott emlékű nagymamám úgy hívta ezeket a durrogó rudakat, hogy felesleges rosszaságok, mihaszna semmiségek. Nem értette, miért vannak, s nem értette, miért tetszik ez az embereknek. A robbanások hangjait hallva minden évben elmesélte nekünk, amikor a németek pont a pajtára dobták a bombát, s ott fordult fel ló és tehén, ott sült meg élve az összes lábasjószág. Mindig hozzátette, hogy öccse, Jancsika már messzirÅ'l meg tudta mondani, milyen bombázó közelít; leginkább a stukák „tetszettek” neki. Aztán ami a házból megmaradt, azt pár nappal késÅ'bb a ruszkik bombázták rommá.  1944 decembere volt, robbanásokban nem volt hiány. Csak ezek a robbanások pont hogy az „ártó szellemek” bejövetelét jelezték. 

Jó pár évvel késÅ'bb, 1991 szilveszterén pont a talpam alatt robbant fel egy petárda, ráadásul zárt térben, a villamoson. S csak áldani tudtam a sorsot, amiért négy nappal elÅ'tte a bakancsomat rendes boltban vettem, nem pedig olcsóért a lengyel piacon. Pár évre rá egy házibulin valaki meggyújtott, s eldobott egyet. Akkor se tetszett. Valahogy kötelezÅ' lövészet, laktanyariadó, hadgyakorlat, éleslövészet szaga volt. 

***

A petárdázás számomra értelmetlen, ostoba, primitív dolog. S bár az állatok védelme érdekében is ildomos lenne elkerülni, de ami a legfontosabb, hogy embervédelembÅ'l is ideje lenne száműzni újkori, csinált hagyományaink közül. 


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Legjobb egy valódi nemzeti párt lenne, de abba a -Nagy Pénz nem száll be. :( HA legalább volna valami magyar középosztály, Å'k szervezhetnék, de hát nincsenek sokan.

Ha összeadjuk azon ellenzéki pártok támogatottságát, amelyek részt vesznek az ellenzéki együttműködésben, akkor a Fideszâ€"KDNP 42 százalékos támogatottságát messze meg- elÅ'zi az egyesült ellenzék 52 százalékos támogatottsága, vagyis ha most vasárnap lenne a választás, a jelek szerint a kormányoldal veszítene, és ellenzéki pártokból álló kormány alakulna. SzembetűnÅ' a Momentum tartós erÅ'södése, másfelÅ'l a Jobbik tartós gyengülése. A megváltozott közhangulatot jelzi a nihilista Magyar Kétfarkú Kutya Párt jó szereplése.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Aki ott van, nem rab, elmehet. De csak kifelé! ÉS nem a szomszédba zsuppolni, hanem vissza haza.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Karl Nehammer szerda este az oe.24 hírcsatornán kijelentette: „Tárgyilagosan kell eljárni a menekültügyi kérdésekben”.

A konzervatív politikus kifejtette: menekültügyi- és migrációs csomag kidolgozását tervezi, amely megkülönbözteti egymástól a menekültügyet és a migrációt.

„Ha menedéket kérnek tÅ'lünk, a lehetÅ' leggyorsabban meg kell állapítani, teljesíti-e az illetÅ' a menekültstátusz kritériumait. Ezt a határ közelében lévÅ' létesítményekben fogjuk megtenni” â€" szögezte le. Hozzátette: fontos ugyanakkor ezzel együtt az alapjogok védelme.

A tárcavezetÅ' fontosnak nevezte, hogy a menedékkérÅ'k ott maradjanak ezekben a központokban; ez idÅ' alatt jogi tanácsot kapnak, és arról is tájékoztatják Å'ket, mit kell tenniük, ha vissza kell térniük hazájukba.

Hangsúlyozta, hogy nagyon gyorsan el kell dönteni, maradhat-e vagy sem az illetÅ', és ha elutasítják menedékkérelmét, gyorsan ki kell toloncolni az országból. A menedékkérÅ'knek ezekben a centrumokban kell megvárniuk a másodfokú döntést is.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
A zusa vezetÅ'i vannak olyan elvetemültek, hogy pont emiatt ölték meg." Emellett Szolejmáni halálának a hírére felszökött az olaj és az arany tÅ'zsdei ára, és drágultak a republikánusközeli fegyvercégeknek, valamint az amerikai palaolaj-termelÅ' vállalatoknak a részvényei is."

Fotó: MTI/EPA

„Annak érdekében, hogy újraválasszák, Barack Obama háborút fog indítani Irán ellen” â€" jósolta 2011. november 29-én a Twitteren Donald Trump. Noha nincs bizonyíték arra, hogy Kászim Szolejmáninak a likvidálása bármiféle összefüggésben állna a novemberi amerikai elnökválasztásokkal, tény, hogy Trumpnak kapóra jött az akció. Így ugyanis lekerültek a címlapokról a demokraták vádjai, melyek szerint pozíciójával visszaélve akarta elérni, hogy az ukrán kormány indítson vizsgálatot a demokraták esélyes elnökjelöltje, Joe Biden ellen. Emellett Szolejmáni halálának a hírére felszökött az olaj és az arany tÅ'zsdei ára, és drágultak a republikánusközeli fegyvercégeknek, valamint az amerikai palaolaj-termelÅ' vállalatoknak a részvényei is.

Szolejmáni vezérÅ'rnagy likvidálásával Donald Trump új szintre emelte az Iránnal való konfliktust. Noha az Egyesült Államok az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához hasonlóan az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatát, a Kászemi vezette al-Kudsz erÅ'ket is terrorszervezetnek tartja, a vezérÅ'rnagy likvidálása nem említhetÅ' egy napon Oszama bin Laden és Abu Bakr al-Bagdádi kilövésével. Az al-Kudsz ugyanis egy szuverén állam legitim szerveként működik, Kászim Szolejmáni pedig a legfelsÅ' vezetÅ', Ali Hámenei ajatollah után Irán második legbefolyásosabb embere volt.

Mindazonáltal Szolejmáni likvidálása logikus, de nem elkerülhetetlen láncszem volt az elmúlt évek eseményeinek sorozatában. Noha az Iszlám Állam ellen vívott összehangolt harc idején enyhülni látszottak a feszültségek Irán és az Egyesült Államok között, a terrorszervezet legyÅ'zését követÅ'en a konfliktus újra fellángolt. Keményvonalas tanácsadói, arab szövetségesei és Izrael nyomására Donald Trump 2018 májusában felmondta a Barack Obama által Iránnal megkötött atomügyi megállapodást. Nem sokkal késÅ'bb Washington növelni kezdte a perzsa országra nehezedÅ' gazdasági nyomást, aminek eredményeként a riál összeomlott, és irániak millióinak élelmiszer- és gyógyszerellátása került veszélybe. Tavaly nyáron támadás ért egy, az Emírségek zászlaja alatt hajózó olajtankert a Hormuzi-szorosnál, majd lelÅ'ttek egy amerikai drónt, szeptemberben pedig egy szaúdi olajlétesítményt ért dróntámadás. Washington mindezekért Iránt tette felelÅ'ssé. Decemberben a Kászim Szolejmáni közvetett parancsnoksága alatt álló iraki síita Katáib Hezbollah milícia rakétákat lÅ'tt egy amerikai kontingenseket is elszállásoló iraki katonai bázisra Kirkuk közelében, egy amerikai tolmács életét vesztette. Válaszul az amerikai légierÅ' csapásokat indított a fegyveresek táborai ellen. Az év elsÅ' napján Irán-párti milicisták ostromolták meg az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét, és a „Szolejmáni a vezérünk” feliratot festették a falakra. Január 3-án aztán amerikai drónok likvidálták a bagdadi reptérrÅ'l kifelé tartó Kászim Szolejmánit, aki Mike Pompeo külügyminiszter vádjai szerint éppen azért érkezett Irakba, hogy további amerikai célpontok elleni támadásokról egyeztessen. A támadásban Abu Mahdi al-Muhandisz, a Katáib Hezbollah vezetÅ'je, egyben Kászim Szolejmáni tanácsadója is meghalt.

Halálakor a 62 éves Kászim Szolejmáni csillaga különösen magasan állt. Az amerikai embargók nyomában járó gazdasági nehézségekért az iráni emberek növekvÅ' hányada kezdte felelÅ'sé tenni a reformer Haszan Róháni kormányát. A konzervatív erÅ'k támogatottsága egyre nÅ'tt, és â€" noha Å' soha nem beszélt efféle ambíciókról â€" az is felmerült, hogy Kászim Szolejmáni lehet a következÅ' elnök. Halálakor népszerűsége 65 százalékon állt, amivel 28 százalékot vert a második legnépszerűbb jelöltre, a hadügyminiszter Dzsavad Zarifra. Mindez persze annak is volt köszönhetÅ', hogy a vezérÅ'rnagy soha nem nyilvánult meg megosztó politikai kérdésekben, ideje jelentÅ's részét pedig külföldön töltötte.

Kászim Szolejmáni a Közel-Kelet legbefolyásosabb katonai vezetÅ'je volt. Kezében összpontosult Irán külpolitikájának oroszlánrésze, irányítása alatt az Iráni Forradalmi Gárda az elmúlt évtizedek során 280 ezres lojális haderÅ't hozott létre Jemenben, Szíriában, Irakban, Libanonban, Afganisztánban és Pakisztánban, Teherán pedig politikai befolyást szerzett a Közel-Kelet síita­lakta területei felett. Sikerének titka az volt, hogy az általa támogatott milíciákat és felkelÅ'csoportokat mindenütt igyekezett a legitim államhatalomba integrálni, ezáltal politikailag is megkerülhetetlen tényezÅ'vé tenni. Az 1980-as évek elején Szolejmáni dél-libanoni síita parasztokból szervezte meg a Hezbollahot, mely mára a libanoni kormány és államgépezet része lett. Mivel a Hezbollah tagjai fizetéseinek oroszlánrészét, fegyvereiknek pedig teljes egészét Teherán küldi, Irán jelentÅ's befolyással bír a libanoni bel- és külpolitikára egyaránt. Hasonló receptet alkalmazott Szolejmáni Irak 2003-as amerikai megszállása után is. Itt a Szaddám Huszein idejében a perifériákon tengÅ'dÅ' síitákból milíciákat szervezett, ezek aztán 2006-os megalakulásuk és a 2011-es amerikai kivonulás között több mint hatezer támadást hajtottak végre a szövetséges csapatok ellen, végül a hozzájuk kötÅ'dÅ' politikai csoportok bekerültek a parlamentbe, és minisztereket is adtak. Szolejmáni hamar felismerte a 2011-es arab felkeléssorozattal járó lehetÅ'ségeket is. Régi szövetségese, Bassár al-Aszad segítségére sietve Szíriába vezényelte iraki milíciáit és a Hezbollahot, majd Iránban élÅ' afgán síitákból szervezett csapatokat a szír lázadók leverésére. Jemenben a síita húszi lázadóknak nyújtott támogatást, akik jelenleg is iráni fegyverekkel vívják harcukat a Szaúd-Arábia által támogatott erÅ'k ellen, és 2017 óta szaúdi olajlétesítmények és a rijádi reptér ellen is támadásokat intéztek.

Irán természetesen bosszút fogadott Szolejmáni vezérÅ'rnagy meggyilkolása miatt. ElsÅ' lépésben a perzsa állam a maga részérÅ'l is felmondta a Donald Trump által már egyszer felrúgott 2015-ös atomalkut. Ennél súlyosabb lépés azonban aligha várható. Az iráni gazdaság az összeomlás szélén áll, hadserege pedig â€" noha félmillió fÅ't számlál â€" harminc év elmaradásban van az amerikaihoz képest. A nyílt konfrontáció tehát semmiképp sem áll érdekükben. Hogy Amerika vagy bármely nyugati ország területén hajtsanak végre megtorlóakciót, arra szintén kevés az esély, hiszen eddig Iránnak minden efféle próbálkozását meghiúsították a nyugati titkosszolgálatok. A perzsa ország lehetÅ'ségeit jól mutatja, hogy az elmúlt években még azt is tűrni kényszerült, hogy Izrael sorra mérjen légicsapásokat szíriai bázisai ellen. A legnagyobb esélye így az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségeseinek érdekeltségei elleni támadásoknak van. A Szolejmáni likvidálását követÅ' második napon egy iraki síita milícia rakétákat zúdított egy amerikai bázisra. Azonban még az efféle támadások is csak korlátozottak lehetnek. 2019 végén ugyanis Irakban és Libanonban is milliós tüntetések zajlottak a korrupció, a munkanélküliség és a gazdasági nehézségek miatt. Noha mindezen problémák okai összetettek, az érezhetÅ'en erÅ'södÅ' iráni befolyás miatti elégedetlenség nemcsak a szunnitákat â€" és Libanonban a keresztényeket â€", de még a leszakadó síita tömegek egy részét is szembefordította Iránnal. Különösen igaz ez Irakban, ahol a tüntetések során több mint ötszáz embert öltek meg Iránhoz köthetÅ' milíciák. Mivel a perzsa államhoz lojális politikai erÅ'k mindkét országban részei a kormánynak, a jelenlegi körülmények miatt nem tehetik meg, hogy a belpolitikai realitásokat figyelmen kívül hagyva a bosszúra fordítsák energiájukat.

EgyelÅ're úgy tűnik, hogy Amerika nem kívánja tovább növelni a feszültséget Iránnal. Mike Pompeo külügyminiszter az eszkaláció mérséklése melletti elkötelezettségét hangoztatta, és ebbe az irányba terelné az eseményeket Donald Trump is, aki Twitteren úgy fogalmazott: „Irán soha nem nyert háborút, de soha nem veszített el tárgyalást.” Hasonló jelek érkeznek Teheránból is. A LegfelsÅ'bb Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli találkozóját követÅ'en kiadott közlemény szerint Irán nem azonnal, hanem „a megfelelÅ' helyen és idÅ'ben fog elégtételt venni” Szolejmáni megöléséért. A perzsa hagyományok szerint most negyvennapos gyász következik, mely idÅ'szak alatt a kormány részérÅ'l nem jár arcvesztéssel a késlekedés. Mire pedig a negyven nap letelik, valószínűleg a kedélyek is lenyugszanak. Noha tehát a nyugati sajtó szerint Szolejmáni vezérÅ'rnagy kétszázmillió síita szemében vált új Husszeinná, akinek tiszteletére a mártírok vörös zászlaját még a kerbalai mecsetre is felhúzták, a bosszút aligha kapkodják el. Husszeint, a harmadik imámot és a síita iszlám legnagyobb mártírját 680-ban mészárolták le túlerÅ'ben lévÅ' ellenségei Kerbalában, halála pedig immár több mint 1300 éve megtorlatlan. Néhány év talán Szolejmáni esetében is beleférhet.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Mindenki azt lát beléjük amit akar, ilyen semmilyenek, azt mondják amit hallani akarunk. És új témákkal jöttek, ezzel is terjedtek. :( A nevük az azonos angol szóból van, jelentése : lendület.

Fotó: MTI

Fekete-GyÅ'r András, a Momentum elnöke

A kalózpártok, a zöldek és egyéb rendszerellenes (anti-establishment) mozgalmak komoly sikereket értek el az elmúlt évtized választásain Nyugat-Európában. Ãœgyesen ráéreztek a mainstream politika által meg nem szólított fiatalok problémáira, és kiválóan megtalálták velük a hangot. Ezen erÅ'k legfÅ'bb jellemzÅ'je, hogy óvatosan, de leginkább sehogy sem definiálják magukat, hangsúlyozva, hogy hidat képeznek a politikai törésvonalak fölött, meghaladva az elvi-ideológiai konfliktusokat. Általában jól megjeleníthetÅ' témákkal kampányolnak, és szinte minden politikai és gazdasági probléma okozójaként az elitet jelölik meg. Kiemelt témáik a szabadságjogok, a társadalmi igazságosság kérdése, a korrupcióellenesség és a környezetvédelem. Magyarországon ezt a szerepkört elÅ'ször az LMP szerette volna betölteni, ám a kezdeti sikerek után a párt hamar amortizálta magát. Így nyílt meg a tér a Momentum elÅ'tt.

A Momentum Mozgalmat 2016-ban alapította egy egyetemista társaság, pár hónappal késÅ'bb, 2017-ben hivatalosan is párttá alakult, majd ugyanebben az évben, még egyesületként nyújtotta be a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezésérÅ'l, pontosabban az ellen szóló népszavazási kezdeményezését, miáltal országos ismertségre tett szert. A referendum elÅ'terjesztése után Budapest visszalépett a pályázattól, amit a Momentum átütÅ' erejű politikai gyÅ'zelemként értékelt.

A Momentum immár pártként indult a 2018-as országgyűlési választáson, ahol az akkor még 7,06 százalékon álló LMP mellett a szavazatoknak csupán 3 százalékát szerezte meg, így nem jutott be a parlamentbe. 2019-ben viszont, az európai parlamenti választásokon már 9,93 százalékos támogatottsággal két képviselÅ't is delegált az EP-be, ezzel â€" a Demokratikus Koalíciót követve â€" a második legnépszerűbb ellenzéki erÅ'vé vált. Az októberi önkormányzati voksoláson a Momentum a megyék többségében 8-10 százalék körül szerepelt: sikerült hat polgármesteri, 130 önkormányzati és 30 megyei képviselÅ'i helyet megszereznie. KiemelkedÅ'en jól teljesített Pest megyében, itt a listás szavazatok 19,58 százalékát gyűjtötte be.

Ügyek mentén

A párt magát a XXI. század generációja képviselÅ'jeként hirdeti. Állításuk szerint a hagyományos politikai törésvonalakon felülemelkedve, „ügyek mentén” politizálnak, ideológiailag pedig sokszínűek, tehát egyszerre nemzetiek, liberálisak és konzervatívak. A tények ezzel szemben hagyományos ellenzékiségrÅ'l és markáns liberális attitűdrÅ'l árulkodnak, hiszen a Momentum belépett az összellenzéki összefogásba, 2018 óta pedig az EP liberális pártcsaládját erÅ'síti.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom alelnöke, európai parlamenti képviselÅ' és Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum korábbi fÅ'polgármester-jelöltje

Ahogy öndefiníciójuk, úgy választási programpontjuk is ideológiai katyvaszt mutat. A párt saját meghatározása szerint kiáll az „európai értékek” mellett, tervei között szerepel az eurózónához és az Európai Ãœgyészséghez való csatlakozás, létrehoznának egy FBI-hoz hasonló európai titkosszolgálati együttműködést és közös európai hadsereget, támogatják a kvótarendszert â€" melynek értelmében a migránsokat be nem fogadó államnak fizetnie kell a befogadó országoknak â€", támogatják ugyanakkor az EU határainak megerÅ'sítését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az ügyészség kormány alá rendelését is.

A Momentum lehetÅ'ségként tekint a gazdasági globalizációra, ugyanakkor a baloldali ideológiát úgy „haladja meg”, hogy elutasítja a baloldalon népszerű lakbérplafont, továbbá a minimálbér-emelések helyett bérkiegészítÅ' adójóváírással támogatná az alacsonyabb keresetű munkavállalókat; a jobboldali ideológiát pedig úgy, hogy favorizálja a progresszív adózást, illetve a munkanélküli-segély idÅ'tartamának meghosszabbítását. Céljai között többször kitér a fiatal korosztály számára fontos kérdésekre, többek közt a lakhatási nehézségek felszámolását ígéri, hadat üzen az „egyentankönyveknek”, és jövedelemtÅ'l függÅ' diákhitel-visszafizetési rendszert vezetne be.

A párt programjában visszatérÅ' elem a „digitális forradalom”, legyen szó a közlekedésrÅ'l, az elektronikus és online pénzforgalmat ösztönzÅ' fejlesztésekrÅ'l, az oktatásról vagy az egészségügyrÅ'l. Hangsúlyosan szerepel emellett a klíma- és környezetvédelem is. A Momentum klímaügyi minisztériumot hozna létre, a kérdés megoldását pedig elsÅ'sorban a megújuló energiaforrásokra alapozná. A kivándorolt magyarok, illetve a magyar diaszpórák támogatásának külön fejezetet szenteltek 2018-as választási programjukban, elÅ'bbieket elsÅ'sorban különbözÅ' anyagi támogatásokkal, utóbbiakat a kettÅ's állampolgárság intézményének megÅ'rzésével szólítva meg.

A Momentum tehát ahelyett, hogy átfogó rendszerben tekintene a világra és annak megfelelÅ'en reális, következetes programot alkotna, mindenhonnan azt ragadja ki, ami a legjobban hangzik, hogy azután populista szólamok formájában adja tovább a szavazóknak. Ilyenformán úgy viselkedik, mint a gyermek, aki kieszi a köret mellÅ'l a húst, lenyalja a sütemény tetejérÅ'l a tejszínhabot, és nem érti, hogy amit tesz, miért nem tekinthetÅ' teljes értékű, egészséges táplálkozásnak. Emellett jó érzékkel tapintja ki a társadalmat foglalkoztató témákat, és az igazán megosztó ügyekben a legkisebb kockázattal járó véleményt fogalmazza meg, koherens világképe hiányát pedig a kormány kritikájával fedi el.

Mindemellett a Momentum népszerűségének egyik titka, hogy új játékos a politikában, így sem terhelt múltja, sem számonkérhetÅ' álláspontja nincs. Mivel prominenseik néhány éve léptek be a politika világába, és támogatóik is fiatalok, számukra â€" szemben például a Jobbikkal â€" nem hitelrontó tényezÅ' szövetségre lépni Gyurcsány Ferenccel, akire a harminc évnél fiatalabb szavazók már nem a 2006-os szemkilövetÅ'ként, hanem egy vicces mémes bácsiként gondolnak. Ráadásul vezetÅ' politikusaiknak koruk és eddigi életútjuk miatt esélyük sem volt korrumpálódni, így tiszta múltjukat morális felsÅ'bbrendűségként kommunikálhatják.

Jól látható, hogy elsÅ'sorban a párt populista ígéretcunamija és politikusainak relatív romlatlansága miatt érzi úgy sok, a politika iránt korábban közömbös aktivista, hogy a Momentum önthet tiszta vizet a politikai elit által bepiszkolt pohárba.

Önkénteshálózat

„Sörözés a Momentummal” â€" olvasható a párt Facebook-oldalának programajánlatai között. Prominens képviselÅ'ik kimondottan aktívak, és igyekeznek nem politikusnak, hanem egyszerű embernek mutatkozni. Fekete-GyÅ'r András elnök sörrel a kezében, széles mosollyal, lazán kigombolt ingben szelfizik a fiatalokkal, akiknek mosolya arról árulkodik, hogy méltányolják a velük egy nyelvet beszélÅ', „közülük való” politikust. A pártvezetÅ' mindennapjait is végigkövethetjük a legnépszerűbb közösségi oldalakon, a karácsonyi bevásárlástól kezdve a családi programokig.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Cseh Katalin az Európai Parlament plenáris ülésén

A közösségi médiában a Momentum szinte kizárólag az ifjabb korosztályt, illetve a politikailag passzív rétegeket érintÅ' kérdésekre fókuszál, mindezt sok esetben fórumokkal, csapatépítéssel, különbözÅ' közösségi, közhasznú tevékenységekkel (mint a szemétszedés vagy az adománygyűjtés) köti össze. A Facebook hirdetéstárában megtalálható nyilvános információk szerint ezeket az eseményeket általában fizetett hirdetésekkel is népszerűsítik, ami azt mutatja, hogy a pártot továbbra is ifjúsági mozgalomként igazgatják. Ezekkel az apró, hétköznapi eredményekkel folyamatosan képesek sikeresnek mutatkozni híveik elÅ'tt.

Egy hajdani Momentum-aktivista a Demokratának elmondta, hogy a párt nem egy személy köré szervezÅ'dik, és munkáját elsÅ'sorban nem politikai tanácsadók vagy agytrösztök segítik, hanem lelkes aktivisták, akik különbözÅ' zárt Facebook-csoportokban és nem nyilvános eseményeken ötletelgetnek. A vezetés így közvetlenül értesül a társadalom széles rétegeit érintÅ' aktuális kérdésekrÅ'l. Ezek az önkéntesek többnyire fizetés nélkül tevékenykednek, sokan közülük diákok, akik aktívak a közösségi médiában, ismerik a fiatalok nyelvezetét, és követik a trendeket. Így találják ki azokat a hangzatos, populizmusba hajló jelszavakat is, amelyek jól rezonálnak a harminc éven aluli korosztály képviselÅ'ire. Ezzel együtt a pártfegyelem mindenek felett áll. Informátorunk beszámolt egy esetrÅ'l, amikor az egyik fiatal aktivistát Facebook-oldalán közzétett politikai különvéleménye miatt zárták ki, ami némileg ellentmond a pártot nyitottként, vélemények sokszínűségét támogatóként beállító hangzatos jelszavaknak.

A különbözÅ', sok esetben külföldi civil szervezeteknél, cégeknél vagy mozgalmaknál tapasztalatot szerzÅ' politikusok (lásd Donáth Anna, aki korábban a Soros György által támogatott Menedék â€" Migránsokat SegítÅ' Egyesületnél dolgozott projektmenedzserként) fáradságot nem kímélve, házról házra, a szavazókkal közvetlen kapcsolatot kiépítve járják az országot. Emellett alapszervezeteik már nemcsak a fÅ'városban, de vidéken, sÅ't a nagyobb magyar közösségeknek otthont adó nyugati országokban is aktívak.

â€"  A legemberközelibb, reális gondolatokat fogalmazó párt, amelyik megdolgozik a szavazatokért, nem csak várja, hogy majd valaki majd rászavaz â€" mondta kérdésünkre a 23 éves Balázs. Úgy látja: nagyon motivált emberek dolgoznak a Momentumban, akiknek nincs vesztenivalójuk, és jelentÅ's hányaduk magasan képzett a maga területén. Ők ingyen, meggyÅ'zÅ'désbÅ'l segítenek, jutalmukat az ingyenmunkáért az online közösségi térben lájkok formájában kapják meg.

Elnyerni a szimpátiát

A Momentum szavazóbázisának körülbelül egyharmada a 18â€"29 éves korosztályból kerül ki, és választóinak a háromnegyede legalább érettségizett, derül ki az MTA ifjúságkutató munkaközössége, az Aktív Fiatalok Kutatócsoport tagjainak 2019 végén publikált kutatásából, amelyben 200 ezer egyetemi és fÅ'iskolai hallgatót kérdeztek meg. A felmérés eredményei rámutatnak, hogy a Momentum budapesti rétegpártként való azonosítása idejétmúlt, ugyanis ma már csak minden ötödik szimpatizánsuk él a fÅ'városban.

Fotó: MTI

A párt választási eredményváró rendezvénye 2018-ban

A momentumos hallgatók világkép tekintetében a balâ€"jobb skálán inkább középen helyezkednek el, a liberálisâ€"konzervatív skálán pedig inkább a liberális pólus felé húznak. A pártot a tanulmányaikat folytató szavazók 42 százaléka liberálisként, közel negyede européerként, további tíz százalék zöldként, és csaknem tíz százalék rendpártiként határozza meg.

A tanulmány szerint tízbÅ'l kilenc momentumos hallgatónak határozott véleménye van a vallásról, többségük ateista vagy „a maga módján” vallásos. Több mint kétharmaduk elégedetlen a hazai demokrácia állapotával, a demokráciát ugyanis a lehetÅ' legjobb politikai rendszernek gondolják. Többségük naponta találkozik közéleti tartalmakkal a Facebookon, napi rendszerességgel olvasnak online portálokat, továbbá minden ötödik momentumos egyetemista, fÅ'iskolás a kereskedelmi televíziókból is tájékozódik, a közszolgálati média, valamint a napi- és a hetilapok viszont rendkívül népszerűtlenek köreikben.

De nem csak a szavazóképes diákok közt lett „trendi” a Momentum, ugyanis a Demokrata megbízásából október végén â€" tehát az önkormányzati választások után â€" készült felmérés szerint a párt a teljes lakosság körében 14, a biztos szavazók körében 20 százalékos támogatottságra számíthatott.

Kik és miért?

Dóra, a 32 éves, felsÅ'fokú végzettségű debreceni nÅ' magát liberálisként és Momentum-szimpatizánsként definiálja. Ő azért szavazott az önkormányzati választáson a pártra, mert â€" úgymond â€" ráfér egy frissítés a jelenlegi politikai garnitúrára, és fontosnak tartja, hogy a generációváltás olyan politikusokra és pártokra épüljön, amelyek még „nem járatták le magukat”. Szerinte a Momentum sikerének egyik titka, hogy nem „egytémás”, nem ássa bele magát lövészárkokba, és nem fél nyitni a kiábrándult, világnézetileg semleges szavazók irányába sem. Korábban „muszájból” az LMP-re szavazott, amely szerinte meghatározó erÅ' lehetett volna, mint globalizációkritikus, tÅ'keellenes baloldali alternatíva, ám az ellenzéki összefogás miatt szétesett, korábban Schiffer András vezette párt nem volt képes felállni, majd újraszervezni magát. Emiatt, úgy gondolta, nem lehet kihívója a kormánypártoknak. A Momentumot lendületes, hiteles politikai erÅ'nek tartja, ami megbízható politikusaival sikeresen testesíthet meg egy olyan néppártot, amely több társadalmi csoportot is felkarolva leválthatja a teljes régi elitet.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselÅ'je

Dóra a Demokratának elmondta, hogy sok olyan ismerÅ'se van, akik a jobb megél­hetési lehetÅ'ségek miatt Nyugatra mentek, és a velük való beszélgetések során arra jutott, hogy Å'k az anyagi szempontokon felül leginkább a párt „Európa-pártisága” miatt szavaztak a Momentumra. Úgy vélik, hogy a Momentum képviseli legerÅ'teljesebben a kivándorolt magyarok érdekeit, ezért a párt nyugat-európai alapszervezetei megfelelÅ'en csatornázzák be az ellenzéki érzületűek szavazatait.

â€"  Azt remélem, hogy a Momentum lehet egy olyan új néppárt, amely a jobboldalból kiábrándult szavazóknak is alternatívát nyújthat â€" ezt már a 28 éves, budapesti illetÅ'ségű Dániel mondta, aki korábban a Jobbikra szavazott, ám annak ideológiai válsága, majd balratolódása miatt úgy döntött, ad egy esélyt a Momentumnak.

A felsÅ'fokú végzettségű, magát konzervatívként meghatározó férfi a 2018-as országgyűlési választásokon az egyéni választókerületi jelöltek közül a fideszesre, ám az országos listán a Momentumra szavazott. A kormánypárti jelöltet gyakorlati okokból támogatta, de alapvetÅ'en ellenzéki beállítottságú. Úgy látja: a Fidesz elvesztette a kapcsolatát a választókkal, ezenfelül a korrupciót jelölte meg legfÅ'bb problémaként. Bízott benne, hogy a korábbi elithez nem köthetÅ' fiatal, új erÅ' lehet az, amelyik változást hoz a közéletben, ám reménye az önkormányzati választásokhoz közeledve mindinkább elszállni látszott a baloldallal való összefogás, illetve a párt határon túli magyarokat sértÅ' gesztusai okán.

Dórával és Dániellel beszélgetve szembetűnÅ', hogy információikat teljes egészében az ellenzéki médiából és a Face­bookról szerzik. Mikor a kormány állítólagos korrupciójáról kérdeztük Å'ket, elsÅ'sorban a stadionépítéseket és Mészáros LÅ'rinc nevét hozták fel, konkrét problémás esetek helyett szlogenszerű válaszokat adva.

A fiatalok nyugati országokba való kivándorlását â€" az ellenzéki sajtó és a Momentum által sulykolt állításnak megfelelÅ'en â€" teljes egészében a kormány számlájára írják. Egyikük sem volt tisztában a ténnyel, hogy a magyar állampolgároknak közép- és kelet-európai viszonylatban csak csekély aránya él külföldön (2015-ben ez hat százalék volt, miközben a cseheknek 8,8, a lengyeleknek 11,5 százaléka lakik külföldön). Hasonlóképp nem jutottak el hozzájuk a magyar kormány környezetvédelmi intézkedései sem. Az Index, a HVG és a klímavédelmet kisajátítani próbáló Momentum narratívájának megfelelÅ'en a kormány klímaváltozásról alkotott véleményét a klímaváltozást tagadó amerikai jobboldal álláspontjával azonosítják. Mikor tévedéseiket tényekkel próbáltuk cáfolni, érveinket a Fidesz propagandájának minÅ'sítették.

Az Å' Facebook-visszhangkamrájukban az a tény is elsikkadt, hogy a Momentum a 2019-es romániai elnök- és a szlovákiai parlamenti választási kampányban nem az erdélyi és felvidéki magyar jelölteket támogatta, hanem nemzetközi szövetségesüket, hátat fordítva ezzel a határon túli magyaroknak. Persze más kérdés, hogy ezek után a párt mennyire hatékonyan tudja majd megszólítani a konzervatív szavazókat, ugyanis a NézÅ'pont Intézet novemberi felmérése szerint még a Momentum szimpatizánsainak fele sem ért egyet ezzel az irányvonallal.

Politikai Rorschach-teszt

A Momentum sikerének a titka tehát az, hogy olyan fantomfelhÅ't kínál a politikai piacon, amelybe mindenki kénye-kedve szerint beleláthatja a saját elképzeléseit. A párt politikusainak nincs önálló karaktere, a kormány és a politikai elit ellenében határozzák meg önmagukat, így a politikailag passzív szavazó is „minden mindegy” alapon potenciális támogatójuk lehet. A romlatlanság imázsa, amire korábban a Jobbik és az LMP is épített, legfÅ'ként annak köszönhetÅ', hogy a Momentum még friss a politikában, és hogy szabályos véleménybuborékot hozott létre az internetrÅ'l tájékozódó fiataloknak, amihez lelkesen asszisztál a közösségi médiában intenzíven jelen lévÅ' ellenzéki sajtó is. Így aztán híveik sem a Momentumra nézve terhelÅ' tényekrÅ'l, sem pedig a kormány politikájának pozitív hozadékairól nem értesülnek. Ha mégis, akkor azt rögtön „propagandának” minÅ'sítik, és lesöprik az asztalról.

Mindezek mellett ügyesen lovagolják meg a globális trendek hullámait, használják ki a klímaváltozás körüli médiakampányt, és politikai haszonná konvertálják az emberek aggodalmait. A kormánynak tehát fel van adva a lecke: egy olyan energiától duzzadó, higanytestű ellenféllel kell felvennie a harcot, akin sem a valóság, sem a józan ész nem ejt sebet.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
2019 a nyílt sisak éveként vonulhat be a történelemkönyvbe, amikor a demokrácia és a tradicionális Európa ellenségeit már az sem érdekli, hogy konspiráltan viselkedjenek, hanem nyíltan támadnak. Ebben a háborúban ráadásul elÅ'ször fordul elÅ', hogy a kollaboránsok többen vannak, mint az ellenség - mondta Földi László volt hírszerzÅ' ezredes, a Hír TV és a Magyar Nemzet állandó vendége és szerzÅ'je, akit új könyvének apropóján Huth Gergely és Stefka István faggatott a világ és Magyarország sorskérdéseirÅ'l a legutóbbi Polbeatben.Földi László e tézisét úgy magyarázta el: 2015 az invázió éve volt, akkor erÅ'södött fel az a folyamat, ami a háttérben már évtizedek óta zajlik. Azaz, hogy a fogyatkozó Európát össze akarják keverni és új "fogyasztókkal" feltölteni. Hogy kik az összeesküvÅ'k? - e kérdésünkre így felelt a titkosszolgálati szakértÅ': a spekuláns tÅ'ke háttérhatalma, amely a számos embert mozgat sakkfiguraként a világon. - Macronból például fél év alatt francia köztársasági elnököt faragtak a nulláról - mondott példát Földi László, utalva arra, hogy ezért lehet azt mondani: a kollaboránsok többen vannak, mint a valódi ellenség. Szerinte ennek a hatalomnak az a célja, hogy nyílt erÅ'vel és nyomásgyakorlással Európát olyan pályára kényszerítse, ahonnan már nincs visszaút.Ebben a kollektív öngyilkosságban nekünk nem szabad részt vennünk, Magyarország - ha elfogadja, ha nem - Közép-Európa sorsának letéteményesévé vált, ahogy mi cselekszünk, jó eséllyel magával vonzza majd a többi államot is. Ezért nekünk a saját, szigorú önvédelmi politikánkat kell megvalósítanunk - vélekedett Földi László, azt is kijelentve: 2022 Magyarországon fordulópont lesz. Akár gyÅ'z az ellenzék, akár nem, mindenképpen káoszt próbálnak majd teremteni. A bukásba ugyanis nem fognak belenyugodni, agresszívak lesznek. Ha pedig gyÅ'znek, akkor a jobboldal eltakarításában lesznek erÅ'szakosak, s hosszú idÅ're ellehetetlenítik majd, hogy a nemzeti oldal visszatérjen a hatalomba.Én nem politizálok, akármilyen furcsán is hangzik és akármennyire is egybeesik a véleményem a kormány migrációs- vagy Európa-politikájával. Számomra nem ellenség, aki más nézeteket képvisel, de amirÅ'l most beszélünk, az ennek a nemzetnek a jövÅ'je. Azt pedig egy módon biztosíthatjuk: ha rendet csinálunkfejtette ki Földi László, mindjárt meg is magyarázva: Tarthatatlan, hogy kétharmados hatalom eltűri, hogy külföldön fölcukkolt gyerekek hülyét csináljanak belÅ'le. Ma ugyanis fölösleges engedményeket teszünk, így a napi politikai taktikázások közepette súlyos vereségeket szenvedünk a törvényszegÅ'kkel szemben. Élni kell a hatalom jogával, mi a csodára várunk még? Nincs más alternatíva, be kell tartani a törvényeket. Ehhez a rendvédelmi és titkosszolgálati szakmának le kell szállítania a bizonyítékokat, ha pedig erre alkalmatlanok, akkor le kell váltani Å'ket! Ezt az erjedést nem szabad tovább engedni! Ez ma a stratégiai kérdés, mégis úgy tűnik, a harcba csupán egy ember áll bele, akit Orbán Viktornak hívnak. De hol vannak a többiek? tette fel a kérdést Földi László, aki az elsÅ' Orbán-kormány idején az Információs Hivatal műveleti igazgatójaként dolgozott.Földi László új könyvének címe a Háború, amelyet a Szakács Árpád által alapított Kárpátia Stúdió adott ki. Megvásárolható a Magyar Menedék Könyvesházban, az Anima könyvesboltokban, jelentÅ's kedvezménnyel ezek webáruházaiban is, illetve a jobb könyvesboltokban. Bolti ára 3490 Ft. A kötet Horváth József könyvével közös bemutatójáról, a Polgárok Házából Jurák Kata készített videoriportot, ami ITT érhetÅ' el.Polbeat keddenként este hét órától élÅ'ben közvetítve a Revolution '56 Szabadságharcos SörözÅ'bÅ'l (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfÅ'jénél.) A következÅ' nyilvános felvételt várhatóan január hetedikén tartjuk.Készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PestiSrácok-huhttp://betyarsereg.hu/foldi-laszlo-ez-az-elso-haboru-amiben-a-kollaboransok-tobben-vannak-mint-az-ellenseg/https://www.youtube.com/watch?v=5SYgQX1P_Wk&feature=emb_title

2019 a nyílt sisak éveként vonulhat be a történelemkönyvbe, amikor a demokrácia és a tradicionális Európa ellenségeit már az sem érdekli, hogy konspiráltan viselkedjenek, hanem nyíltan támadnak. Ebben a háborúban ráadásul elÅ'ször fordul elÅ', hogy a kollaboránsok többen vannak, mint az ellenség â€" mondta Földi László volt hírszerzÅ' ezredes, a Hír TV és a Magyar Nemzet állandó vendége és szerzÅ'je, akit új könyvének apropóján Huth Gergely és Stefka István faggatott a világ és Magyarország sorskérdéseirÅ'l a legutóbbi Polbeatben. â€" KötelezÅ' adás! Nézzétek meg!

Földi László e tézisét úgy magyarázta el: 2015 az invázió éve volt, akkor erÅ'södött fel az a folyamat, ami a háttérben már évtizedek óta zajlik. Azaz, hogy a fogyatkozó Európát össze akarják keverni és új “fogyasztókkal” feltölteni. Hogy kik az összeesküvÅ'k? â€" e kérdésünkre így felelt a titkosszolgálati szakértÅ': a spekuláns tÅ'ke háttérhatalma, amely számos embert mozgat sakkfiguraként a világon.

Macronból például fél év alatt francia köztársasági elnököt faragtak a nulláról

â€" mondott példát Földi László, utalva arra, hogy ezért lehet azt mondani: a kollaboránsok többen vannak, mint a valódi ellenség. Szerinte ennek a hatalomnak az a célja, hogy nyílt erÅ'vel és nyomásgyakorlással Európát olyan pályára kényszerítse, ahonnan már nincs visszaút.

Ebben a kollektív öngyilkosságban nekünk nem szabad részt vennünk. Magyarország â€" ha elfogadja, ha nem â€" Közép-Európa sorsának letéteményesévé vált: ahogy mi cselekszünk, jó eséllyel magával vonzza majd a többi államot is. Ezért nekünk a saját, szigorú önvédelmi politikánkat kell megvalósítanunk

â€" vélekedett Földi László, azt is kijelentve: 2022 Magyarországon fordulópont lesz. Akár gyÅ'z az ellenzék, akár nem, mindenképpen káoszt próbálnak majd teremteni. A bukásba ugyanis nem fognak belenyugodni, agresszívak lesznek. Ha pedig gyÅ'znek, akkor a jobboldal eltakarításában lesznek erÅ'szakosak, és hosszú idÅ're ellehetetlenítik majd, hogy a nemzeti oldal visszatérjen a hatalomba.

Én nem politizálok, akármilyen furcsán is hangzik és akármennyire is egybeesik a véleményem a kormány migrációs vagy Európa-politikájával. Számomra nem ellenség, aki más nézeteket képvisel, de amirÅ'l most beszélünk, az ennek a nemzetnek a jövÅ'je. Azt pedig egy módon biztosíthatjuk: ha rendet csinálunk

â€" fejtette ki Földi László, mindjárt meg is magyarázva.

Tarthatatlan, hogy kétharmados hatalom eltűri, hogy külföldön fölcukkolt gyerekek hülyét csináljanak belÅ'le. Ma ugyanis fölösleges engedményeket teszünk, így a napi politikai taktikázások közepette súlyos vereségeket szenvedünk a törvényszegÅ'kkel szemben. Élni kell a hatalom jogával, mi a csodára várunk még? Nincs más alternatíva, be kell tartani a törvényeket. Ehhez a rendvédelmi és titkosszolgálati szakmának le kell szállítania a bizonyítékokat, ha pedig erre alkalmatlanok, akkor le kell váltani Å'ket! Ezt az erjedést nem szabad tovább engedni! Ez ma a stratégiai kérdés, mégis úgy tűnik, a harcba csupán egy ember áll bele, akit Orbán Viktornak hívnak. De hol vannak a többiek?

â€" tette fel a kérdést Földi László, aki az elsÅ' Orbán-kormány idején az Információs Hivatal műveleti igazgatójaként dolgozott.

Földi László új könyvének címe a Háború, amelyet a Szakács Árpád által alapított Kárpátia Stúdió adott ki. Megvásárolható a Magyar Menedék Könyvesházban, az Anima könyvesboltokban, jelentÅ's kedvezménnyel ezek webáruházaiban is, illetve a jobb könyvesboltokban. Bolti ára 3490 Ft. A kötet Horváth József könyvével közös bemutatójáról, a Polgárok Házából Jurák Kata készített videoriportot, ami ITT érhetÅ' el.

pestisracok.hu

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment


Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads