| Nyugat-Európában és fÅ'leg Franciaországban furcsa közönnyel válaszolnak a keresztények elleni gyilkos merényletekre, miközben az ország kimondottan is az emberi jogok következetes védelmezÅ'jének mutatja magát, immáron több évszázada. Srà Lankán 2019 húsvétján támadtak meg három templomot és egy hotelt, a merényletben 150 ember halt meg. origo.hu/AFP/ISHARA S. KODIKARA A francia médiumokban a keresztények ellen elkövetett gyilkosságok, merényletek leginkább a nemzetközi kis szÃnes hÃrek között bújnak meg, diszkréten, helyi kontextusban, minden elemzés, állásfoglalás nélkül. Kétségtelen, a Le Figaro konzervatÃv napilap vagy a Les Valeurs Actuelles konzervatÃv hetilap rendszeresen beszámol a keresztények elleni támadásokról, elemzéseket, felhÃvásokat tesznek közzé a keresztények megsegÃtése érdekében, ezúttal is egy ismert történésztÅ'l kértek alaposabb elemzést ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A nyugat-európai kötelezÅ' közgondolkodás szerint csak a muszlimok vannak veszélyben. A Le Figaró szerint még arról is hallgatni kell, hogy a migránsok úton Európába felé milyen bűncselekményeket követtek el a tengeren â€" például, hogy gyakran kidobták a csónakukból a nÅ'ket (azaz, a gyengébb embereket), hogy könnyebb legyen a csónak, gyorsabban haladjanak. Vagyis, ezeket a nÅ'ket megölték. Erre a sajátos helyzetre próbál meg választ adni Pierre Vermeren ismert francia történész a Le Figaro konzervatÃv napilapban Ãrt esszéjében. A kérdést egyébként úgy is feltehetnénk, hogy miért ez a közöny Nyugat-Európa részérÅ'l, ugyanis ez a jelenség Nyugat-Európa más országaira is jellemzÅ', sÅ't, az Európai Bizottság sem foglalkozik ezzel a súlyos kérdéssel. Az Origo részletes elemzést készÃtett korábban a keresztények ellen elkövetett merényletekrÅ'l, itt olvasható az összeállÃtás. Mint közismert: Magyarországon az üldözött keresztényekkel külön államtitkárság foglalkozik. A nyugat-európai közöny a válasz a gyilkos merényletekre
Egészen döbbenetes az elmúlt idÅ'szak legkegyetlenebb, vallási alapú, keresztények ellen elkövetett merényleteinek puszta felsorolása is. Vermeren emlékeztet a 21 egyiptomi kopt keresztény 2015-ös brutális lefejezésére vagy a kegyetlen nigériai Boka Haram terrorszervezet által elkövetett merényletekre. 
2014, három héttel az után, hogy a Boko Haram elrabolt 276 középiskolás lányt FORRÃS: origo.hu/AFP/PIUS UTOMI EKPEI A Boka Haramnak az elmúlt 10 évben több mint 36 ezer áldozata volt, köztük 20 ezer keresztény. (A Nigériában, Csádban és Kamerunban működÅ' terrorszervezet neve önmagáért beszél, annyit jelent, hogy „a Koránon kÃvül minden könyv halálos bűnt jelentâ€). A gyilkosságok mellett, hogy megmutassák nevük igazi „jelentésétâ€, több ezer keresztény iskolát tüntettek el a föld szÃnérÅ'l. A vallási-etnikai alapú tisztogatásuknak köszönhetÅ'en több mint kétmillió, többségében keresztény ember menekült el Dél-Nigériából néhány év alatt. Emlékezetes akciójuk volt a 2014. áprilisi emberrablás is, amelynek során 276 középiskolás lányt (90%-uk keresztény volt) raboltak el a nigériai Chibokban. Döbbenetes adatok, egyértelmű összefüggések Vermeren egészen megdöbbentÅ' adatok és események összegyűjtésével arra is felhÃvja a figyelmet, hogy az elmúlt 10 évben szinte alig volt olyan keresztény ünnep, amelynek mentén ne követettek volna el keresztények ellen merényletet Afrikában vagy Ãzsiában. 2010-ben, mindenszentek estéjén egy bagdadi szÃr keresztény templomban 46 hÃvÅ't gyilkoltak meg, köztük túlnyomó többségben gyerekeket és nÅ'ket. 2011-ben, karácsony elsÅ' napján bombát robbantottak a nigériai Madallában található Szent Teréz katolikus templomban a terroristák, 43 imádkozó keresztény halt meg, és 73-an megsérültek. Alig egy évvel késÅ'bb, húsvétkor gyilkoltak meg 44 keresztényt a Boka Haram terroristái egy nigériai templomban. 2016-ban karácsonykor Kairóban 29, 2017-ben szintén Egyiptomban 45 keresztény halt meg terrorista támadás következtében. 2016 húsvétján Pakisztánban öngyilkos merénylÅ' robbantotta fel magát egy ünneplÅ' keresztény közösségben, 75 ember vesztette életét. Srà Lankán 2019 húsvétján támadtak meg három templomot és egy hotelt, a merényletek 150 emberéletet követeltek. A lista tovább folytatható, annál is inkább, mert a keresztények elleni bűncselekményeknek számos elkövetési formája van. Pierre Vermeren a 2016-os nigériai (Niamey) templompusztÃtási hullámra emlékeztet, amelynek során 45 templom mellett egy árvaházat és egy keresztény iskolát is felégettek muszlim terroristák, gyilkos válaszul a Charlie Hebdo szatirikus hetilapban megjelent Mohamed-karikatúrára. A világban minden 9. keresztény veszélyben van Ha a vallási okok miatt meggyilkolt keresztények számát éves bontásban nézzük, változó adatokat találunk. A világszerte üldözött keresztények érdekében folytatott harcot szolgáló Portes Ouvertes (Nyitott Kapuk) nevű szervezet adatai szerint 2016-ban 7100, 2017-ben 1200 és 2019-ben 4305 keresztény halt meg terrorcselekmény következtében, ugyanebben az évben 3150 keresztényt börtönöztek be a hite miatt. A 2019-es adatok az elÅ'zÅ' évhez képest 40%-os emelkedést mutatnak, ez döbbenetes adat. A legkülönbözÅ'bb formákban, módszerekkel üldözött keresztények száma a világ mintegy 40 országában 245 millióra tehetÅ', ami azt jelenti, hogy minden 9-ik keresztény a világon veszélyben van. 
Tanulók kiégett iskolájuk ajtajában, a Boko Haram nigériai iszlamista terrorcsoport iskolákat és templomokat támadott megFORRÃS: origo.hu/AFP/PIUS UTOMI EKPEI A tömegmerényletek mögött általában a radikális iszlám terroristáit találjuk, komoly ideológiai, pénzügyi háttérrel, amelyhez megfelelÅ' fegyverek is rendelkezésre állnak. A „szálak†pedig a Közel-Keletre vezetnek Vermeren szerint. Ezek a terroristák gyakran Afrikában bújnak meg, szervezÅ'dnek, leginkább a Száhelâ€"övezetben (Afrika Szenegáltól Eritrea keleti részéig terjedÅ', elsivatagosodó része). Az elmúlt évekre az is jellemzÅ' volt, hogy a keresztények elleni merényleteket legnagyobb számban Nigériában, Afrika legnépesebb, mind gazdaságilag, mind demográfiailag legdinamikusabban fejlÅ'dÅ' országában követték el. (Kis túlzással Nigéria 186 millió lakosának délen élÅ' fele keresztény, másik, északon élÅ' része muzulmán.) A közönyösség okai A Le Figaro felteszi a kérdést: Franciaország, amely minden lehetséges fórumon a halálbüntetés eltörlésének nagy harcosa és mindig kiáll az emberi jogok mellett, vajon miért nem emeli fel a hangját a keresztények elleni gyilkosságok miatt, miért nem látja az összefüggést az egyes cselekmények között, és miért csak rendkÃvül kivételes alkalmakkor Ãtéli el azokat? (Egyik ilyen kivételes alkalom Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnökhöz fűzÅ'dik, aki 2011-ben nemcsak a nigériai elnöknek Ãrt levelében, hanem nyilvánosan is nagyon keményen elÃtélte a 2011 karácsonyán elkövetett nigériai merényletet). Vermeren szerint a francia passzivitásnak, közönyösségnek több oka is lehet, és annak van egy tágabb, európai dimenziója is. Az egyik ok a két európai világháború következtében kialakult morális törésben keresendÅ'. A két európai polgárháború nemcsak világháborúba torkollott, hanem totalitárius rendszerek kialakulásához vezetett. Az I. és II. világháború emberellenes bűnei (A szerzÅ' Auschwitzot, azaz a holokausztot és a gulágokat, azaz a kommunizmus bűneit emeli ki) a gonosz legfelsÅ'bb megnyilvánulását jelentik az európai gondolkodók számára, és változatlanul dominálják a közgondolkodást, úgy is, mondja Vermeren, hogy az az embertelenség, ami Európában történt, nem „szárnyalható túlâ€. (Viszont, teszi hozzá, illúzió lenne azt gondolni, hogy Ãzsia nyugati felében soha nem követtek el tömegmészárlást, genocÃdiumot.) 
Indonéz rendÅ'r a kelet-jávai Surabaya város egyik templománál, ahol öngyilkos merénylÅ'k robbantottak a reggeli mise elÅ'tt 2018. május 13-án. A nagyvárosban három különbözÅ' keresztény templomot ért egyidejű pokolgépes támadásFORRÃS: MTI/EPA/ROBERT RIZKY EbbÅ'l fakad többek között a világháborúk által traumatizált Európa törekvése az Európai Unió (korábban: Közösségek) létrehozására, amely Vermeren szerint a kanti örök-béke tervére épült, gazdaságilag és jogilag is a „rossz†felszámolását tűzve zászlajára. Mint egyfajta küldetést, megteremtette a „jogállamiságotâ€, ezt a mindenek felett álló intézményt, amely a „jónak†a letéteményese. Ez a fajta „kollektivizálás†jelentÅ's mértékben csökkentette ugyanakkor az egyéni és kollektÃv ÃtélÅ'képességünket is, ami annyit jelent, hogy nemcsak képtelenek vagyunk rámutatni arra, ami „rosszâ€, de már gondolni se nagyon tudjuk, hogy „valami†vagy „valaki†rossz lehet. A keresztények elleni gyilkosságok morális és vallási kérdéseket is fölvetnek, ezért még nehezebben érzékeljük a „rosszatâ€, ha az egy „idegentÅ'lâ€, és nem európai embertÅ'l ered, véli Vermeren. Cserébe viszont rendkÃvül magas toleranciaszintet értünk el az Európában is honos erÅ'szakos cselekményekkel, de általában véve a „rosszal†kapcsolatban. Miközben büszkék vagyunk arra, hogy kevésbé erÅ'szakos társadalomban élünk, mint elÅ'deink, ez a tétel már csak akkor igaz, ha Európának egy izolált részén élünk (például olyan nagyvárosi, elit negyedekben, amelyekben a lakhatást csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak). Egyebekben pedig a XX. század utolsó harmadától mindenütt „elvadulás†és romlás figyelhetÅ' meg, valahogy úgy, ahogy azt Kubrick mutatja be a Mechanikus narancs cÃmű szürreális filmjében. Gyerekek tömeges lemészárlása már nem csak az Egyesült Ãllamok „sajátosságaâ€. Vermeren a franciaországi Toulouse-t emlÃti, ahol 2012-ben egy zsidó iskola elleni terrortámadás során 3 kisgyereket gyilkolt meg egy muszlim terrorista, vagy Norvégiát, ahol 77, többségében 15-16 éves gyerekeket gyilkolt meg egy ámokfutó, és az angliai Manchestert, ahol, mint kiderült, egy szervezett, migráns hátterű pakisztáni bűnszervezet évtizedeken keresztül több ezer kislányt erÅ'szakolt meg a hatóságok és a társadalom legnagyobb közönye mellett). A brit igazságszolgáltatásra hivatkozással a közismert történész kiemeli azt is, hogy Nagy-Britanniában, a szervezett bűnözéshez köthetÅ' szexuális ragadozók több mint 18 ezer kislányon követtek el erÅ'szakot mintegy 20 év alatt, a társadalom teljes közönye mellett. Miért háborodnánk fel akkor valamin, ami tÅ'lünk messze történik? â€" Ãrja a közismert történész. A kollektÃv és az egyéni ÃtélÅ'képesség európai torzulása Vermeren a franciáknak a keresztények elleni merényletekkel szembeni közönyösségét a fenti okok mellett egy általános kereszténységellenességre is visszavezeti. Annak ellenére, hogy a keresztesháborúkat és az inkvizÃciókat alapvetÅ'en spanyolok vezették, ez egyfajta kollektÃv nemzeti lelkiismeret-furdalássá vált Franciaországban is, és a dzsihadisták merényleteit valamiféle bosszúnak tartják sokan. Miután tehát a „rossz†felismerése európai szinten nagyon nehezen megy, azt, ami Afrikában vagy a Közel-Keleten történik, már figyelembe se veszik. Jó példa erre a 2015-2017-es nagy migrációs válság. Tanúvallomások alapján tudjuk, hogy a migránsok többtucatnyi nÅ't dobtak ki a hajókból, csónakokból, hogy csökkentsék azok súlyát, Ãgy téve lehetÅ'vé könnyebben a Földközi-tengeren való átkelést. Soha semmilyen folytatása nem lett a szemtanúk által tett bejelentéseknek, soha senki ellen nem indÃtottak eljárást emiatt. A „rousseau-i naivitás kötelezâ€, értékeli Vermeren ezt a súlyos mulasztást, ugyanis, ahogy Å' látja, a kollektÃv és egyéni ÃtélÅ'képesség torzulása miatt kizárólag azt tudjuk feltételezni, hogy a „migráns csak jó†lehet, de „rossz†semmiképpen, még következményeit tekintve sem. És egyébként is, a gyarmattartó múlt miatti lelkiismeret-furdalás okán Franciaország bárkit befogad, hiszen a migráns egy rémálomból, magából a „pokolból†menekül. Ezen a normális viszonyok között élÅ' afrikaiak jót derülnek egyébként, állÃtja Vermeren, kiegészÃtve, hogy éppen ezért is maradhatnak visszhang nélkül az afrikai keresztény mészárlások, hiszen Afrika valójában maga a pokol… VégsÅ' következtetésében a történész arra hÃvja fel a figyelmet, hogy Franciaország képtelen a tömeggyilkosságokat valóságos súlyuk szerint kezelni, még akkor sem, ha egyértelmű bizonyÃtékaink vannak arra nézve, hogy kik és miért finanszÃrozzák a keresztények elleni terrorista merényleteket. Ez pedig globalizált világunkban egy olyan szűklátókörűséget, provincializmust takar, amely zsigerbÅ'l elutasÃtja a történelmi hagyományokat (mint amilyen az emberi jogokért történÅ' kiállás). Mindehhez â€" az elhallgatáshoz â€" még a bátorság és a tisztánlátás hiánya is társul.Â
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
|
