2020. január 23., csütörtök

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Transparency, libsik! Átlátszó pont hu. Ezek közérdekű adatok. Csak a nagyorrú sárkányfűárus álcivil banda akar a sötét homályban sumákolni. :P

Az EU bizottsága még 2018-ban támadta meg az uniós bíróság elÅ'tt a külföldrÅ'l támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényt. A napokban sajtóközleményben tudatták a nyilvánossággal, hogy elkészült a perben a bíróság döntésére vonatkozó elÅ'zetes fÅ'tanácsnoki indítvány. Ebben könn­y­fakasztó érveléssel rukkolt elÅ' az azt készítÅ' Campos Sánchez-Bordona úr.

A fÅ'tanácsnok a külföldrÅ'l származó adományok juttatását az egyik legfontosabb uniós alapszabadság, a tÅ'kemozgás szabadsága körébe vonta. Szerinte a szabad tÅ'keáramlást az akadályozza, hogy bizonyos összeghatár felett a hazai fogadó szervezetek a külföldrÅ'l támogatott státusukat kötelesek a nyilvántartó bíróságnak közzététel végett bejelenteni, illetve nyilatkozniuk kell a bíróság nyilvános adatbázisa részére a nagy összegű adományozók adatairól. Ennyi. Mint látható, ez a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség nem köti semmilyen elÅ'zetes engedélyhez, igazoláshoz, feltételhez az adomány juttatását, szabadon lehet a tÅ'két mozgatni. Kizárólag a már lebonyolított tranzakciót illetÅ'en ír elÅ' azt követÅ', utólagos adminisztratív kötelezettséget. EttÅ'l tehát a támogató ugyanúgy akadálytalanul küldheti adományát a magyarországi szervezetnek, mintha ilyen szabályozás nem is lenne.

Minthogy a támadott magyar szabályozás nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezéseket, amelyek a külföldi adományok Magyarországra juttatásának direkt korlátozására vonatkoznának, a fÅ'tanácsnok kénytelen volt egy egészen hajmeresztÅ' fikciót kreálni. Mégpedig azt, hogy a külföldrÅ'l származó támogatások nyilvános átláthatóságát eredményezÅ' elÅ'írás olyan belsÅ' önkorlátozó hatással jár a támogatókra, hogy „elrettenhetnek” az adományok juttatásától. És hogy miért?

A kiadott sajtóközlemény szerint az ezen ügyletekkel kapcsolatban esetlegesen felmerülÅ' megbélyegzÅ' hatás okán. Mert ezek az „ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejezÅ'dései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben”. A fÅ'tanácsnok kifogása szerint a támogatások adatainak átláthatóvá tétele alkalmas arra, hogy az adományozóról ideológiai profilt alkosson a közvélemény, azaz beazonosítsa azt, hogy milyen ideológiai motiváció vezette a jótékonyként fellépÅ' támogatót. Campos Sánchez-Bordona úr szerint ez megengedhetetlen.

A fÅ'tanácsnok a külföldrÅ'l származó támogatások nyújtását mint az „ideológiai hozzáállás kifejezÅ'déseit” veszi védelembe, ami azért felvet néhány kérdést. Mikor és milyen adomány esetében merül fel, hogy a tÅ'ke mozgatása ideo­lógiai hozzáállás kifejezÅ'dése? Mondjuk a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Autóklub, esetleg a Rubik Kocka Speedsolving Egyesület részére nyújtott támogatás esetében? Vagy inkább a Soros-féle Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, esetleg a Transparency International Magyarország Alapítvány esetében? Mert ezek külföldrÅ'l támogatott civil szervezetként vannak nyilvántartva közel százharminc más szervezettel együtt. Ezek közül melyikkel összefüggésben vetÅ'dhet fel az ideológiai hozzáállás kifejezÅ'désének védelmére vonatkozó igény? Kinek az érdekét szolgálja a fÅ'tanácsnoki vélemény indokolása?

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni Halmai Gábornak, a Magyar Soros Alapítvány elnökének az uniós csatlakozásunk idején elmondott szavait: „A statisztika azt mutatja, hogy míg a hazai civil szféra külföldrÅ'l történÅ' támogatottságának aránya összesen alig haladja meg a hat százalékot, addig az úgynevezett demokráciaszolgáltatást végzÅ', tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági függÅ'sége 74 százalék. De még egyszer: nem a rászorultságuk indokolja a további támogatásukat â€" hisz ilyen szervezet rengeteg van a hazai civil szektorban â€", hanem a demokrácia feletti Å'rködésben játszott nagyon fontos szerepük.”

Vagyis a demokráciaszolgáltatást (!) nyújtó szervezetek körében igaz jellemzÅ' módon az a megközelítés, mely szerint a szponzorációjuk valójában nem rászorultság miatti támogatás, hanem a külföldi adományozónak a demokratikusan megválasztott hatalom befolyásolására irányuló ideológiai hozzáállását akár a választói akarattal szemben is érvényesítÅ' finanszírozás. Campos Sánchez-Bordona úr érvelése ennek a finanszírozásnak a feltétlen jogvédelmére irányul.

A fÅ'tanácsnok valamilyen, a magyar nemzeti környezettel ellentétes ideológiai hozzáállás megóvásáért száll síkra. Ezzel akarva-akaratlanul éppen az általa támadott magyar törvény szükségességét erÅ'síti meg, hiszen az azt létrehívó jogalkotási akarat pont azon alapult, hogy a nyilvánosság kontrollja alá helyezze az olyan ideológiák érvényesítését, amelyek a hazai civil szervezetek, NGO-k tevékenységének külföldi finanszírozásán keresztül a magyar nemzetbiztonságot és szuverenitást kezdik ki.

Az Európai Unió jelenlegi állapotának látványos bizonyítéka lesz mind jogi, mind politikai szempontból, ha például Soros György és hálózata ideológiai profiljának kitakarása nagyobb jogvédelmet kap, mint egy tagállam polgárainak a nemzeti szuverenitás és biztonság megÅ'rzéséhez fűzÅ'dÅ' joga.

A szerzÅ' ügyvéd, Európa-jogi szakjogász


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
"Felejtsük végre el azt a marhaságot, hogy nem lehet vitatkozni fontos részletkérdésekrÅ'l egymás között." Bizony. NE a vállalhatatlanok vállalják a párbeszédet, hanem mi nemzeti érdekű, és érzelmű emberek.

Orbán Viktor miniszterelnök január elejei, immáron hagyománnyá váló évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatója jelentÅ'ségében messze túlmutat önmagán. Ennek az eseménynek ugyanis két szintje volt: az egyik a tartalmi rész, Orbán Viktornak a kérdésekre adott világos, meggyÅ'zÅ', alapos válaszai, a kormány terveinek, cselekvéseinek, gondolkodásmódjának az átfogó bemutatása nemcsak hazai, hanem nemzetközi összefüggésekben.

Van viszont egy másik szintje ennek a sajtótájékoztatónak, amely túlmutat a számokon, adatokon, információkon: ez az a politikai üzenet, ami a sorok között rejlik, s ami elsÅ'sorban a hazai nemzeti és keresztény politikai tábornak szól.

Mindennek az október 13-i önkormányzati választások adják a hátterét, az a tény, hogy a balliberális ellenzék újra feljött a víz felszínére, s 2022-re elÅ'retekintve nyitottá tette a választások kimenetelét.

A Zeitgeist, a korszellem vagy korhangulat a legfontosabb a politikában, márpedig fennáll annak a veszélye, hogy hangulatváltás elÅ'tt állunk, mely az ellenzéknek kedvezhet: protesthangulat alakulhat ki. De ez a kérdés még egyáltalán nem dÅ'lt el, idén és a következÅ' évben fog valamelyik irányba, vagy az ellenzék, vagy újra a kormányzati erÅ'k javára. Kulcsfontosságú ez az év, s az is tény, hogy ha a nemzeti politikai tábor nem változtat meg néhány dolgot a saját sorain belül, akkor abból még gond is lehet.

A következÅ'k kiemelését tartom fontosnak. Az elsÅ', hogy teljes nyíltsággal és Å'szinteséggel kell beszélni az összes témában: a saját koncepciónkról, világnézetünkrÅ'l, s a kényes kérdésekre is választ kell és lehet adni.

Orbán Viktor ebben tökéletes példát mutatott: semmilyen kérdésben nem kertelt, nem próbált megfelelni egy kicsit sem a jelen lévÅ', természetesen döntÅ'en balliberális újságírók politikailag korrekt beszédmódjának, és az ebbÅ'l fakadó, persze ki nem mondott, de mindig a levegÅ'ben érezhetÅ' elvárásainak. Ennek a nemzetközi balliberális nyomásgyakorlásnak egyébként rendkívül nehéz ellenállni, de Orbán bizonyította, hogy ezúttal is képes erre, mint már annyiszor az unióban is, sÅ't most már ezt magabiztosan, szinte természetes módon teszi. Valamint kényes, többek között személyi kérdésekre is kertelés nélkül felelt.

Csak hogy néhány példát említsünk a témák kendÅ'zetlenül Å'szinte kezelésére, a tavaly Å'szi önkormányzati választások eredményeivel kapcsolatban önkritikus volt, kijelentette, hogy nem lehet mindig nyerni, a politikai ellenfél újra a pályára lépett, jelen van, idÅ'nként nyerhet is, de a versenyhelyzettÅ'l nem kell kétségbeesni, mert ettÅ'l demokrácia a demokrácia.

Vagyis â€" és ez nagyon fontos â€" nem a nemzeti oldal szempontjából kedvezÅ' adatokkal hozakodott elÅ', nem azt bizonygatta, hogy a kormányoldal fölényesen megnyerte a választásokat.

Nem tette, nem tagadta le azokat az érzékeny veszteségeket, amelyek a nemzeti tábort érték ezen a választáson. Olyan politikai mentalitást mutatott, amely ízig-vérig demokrata, s fÅ'leg â€" Bibó után szabadon â€" nem fél.

Nem fél, mert képesnek tartja magát arra, hogy a nem teljesen kedvezÅ' választási eredményekbÅ'l tanuljon, levonja a tanulságokat, s ezekkel felvértezve, megújulva induljon tovább a demokratikus politikai küzdelembe. És még valami: megadja azt az ellenzéknek, ami az ellenzéké, tehát a száznapos türelmi idÅ' nemcsak a kormánynak jár, hanem a fÅ'városi vezetésnek is.

Nyílt és egyértelmű volt az egészségügy helyzetével való szembenézése is, pontosan felmérte azt, hogy az embereket, a betegeket nem a milliárdokkal való dobálózás gyÅ'zi meg arról, hogy javult az egészségügyi ellátás, hanem az, hogy mit lát akkor, amikor betéved vagy befekszik egy kórházba, milyenek azok a helyiségek, amelyekben tartózkodni kénytelen. Éppen ezért kiemelkedÅ' az a döntés, hogy a kormány forrásokat csoportosít át a várótermek, a kórtermek és az ezekhez kapcsolódó szociá­lis helyiségek felújítására.

De folytathatnám a klímavédelemmel: az Orbán-kormány nem fordul el ettÅ'l a témától csak azért, mert ezt a balliberális oldal ezerrel nyomja itthon és Nyugaton is, hanem kidolgozta-kidolgozza a saját, nemzeti és keresztény alapú környezetvédelmi stratégiáját.

Ez a stratégia pedig nagyon tudatosan szembemegy a zöldek és baloldaliak klímahisztériájával, tudatos és megfontolt lépésekkel kíván tenni a klíma védelméért úgy, hogy igazságos legyen, s ne azoknak okozzon szenvedést és túlzott lemondásokat, akik errÅ'l az egész folyamatról nem tehetnek, hanem a legnagyobb kibocsátó országoknak és a multinacionális gigacégeknek.

MeggyÅ'zÅ' Å'szinteséggel beszélt Soros GyörgyrÅ'l is, nem próbált megfelelni semmilyen PC-elvárásnak, s nem félt attól, hogy antiszemitának nevezik â€" rég megszokta már ezt az unalmas liberális mantrát. Világosan kifejtette, hogy szemben állunk a Soros-féle csoporttal, amelynek célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára. Még a háttérhatalom szót is kimondta, pedig bizony még a nemzeti-jobboldali táboron belül is vannak olyan csoportok, amelyek kényes ízlésének nem felel meg az ilyen Å'szinte és tűpontos leírás a nemzetközi hatalmi viszonyokról. EbbÅ'l is lehet tanulni.

A másik nagyon fontos üzenet: nem kell félnie annak a nemzeti-keresztény politikusnak, aki kritikai megjegyzéseket tesz a saját táborára, kormányára, ne adj’ isten magára a miniszterelnökre. Nem kerül a gyehenna tüzére az, aki nem ért mindig mindenben teljesen egyet a saját táborának minden emberével. Az üzenetet az tette egyértelművé, ahogyan Stumpf Istvánról, Navracsics Tiborról és Lázár Jánosról beszélt.

Orbán ezeket a politikusokat nemhogy elítélte vagy leminÅ'sítette volna, hanem egyenrangú partnerként, sÅ't barátként tekint rájuk. Ez egy mentalitás, egy magatartásforma, ami egyfelÅ'l nagyvonalúságot mutat, másfelÅ'l bátorító üzenete van mindazoknak, akik a nemzeti-keresztény táboron belül azt hiszik, hogy nem szabad „kibeszélni”, nem szabad saját véleményt megfogalmazni, nem szabad egy-egy kérdésben eltérÅ' módon gondolkodni dolgokról.

Csak egy példa: ha valaki az elszámoltatás kapcsán határozottabb politikát várna el a kormánytól, az vajon rossz ember? Vagy aki nem ért egyet az egykulcsos adóval, az ássa el magát? Vagy aki a kommunikáción akar változtatni, az csak okvetetlenkedik? Ugyan már! Felejtsük végre el azt a marhaságot, hogy nem lehet vitatkozni fontos részletkérdésekrÅ'l egymás között. Orbán Viktor világos jeleket küldött ezzel kapcsolatban, érdemes erre is odafigyelni.

Végül arra hívnám fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök sajtótájékoztatón felmutatott mentalitása, magatartása bebizonyította, hogy a jó politikus mindig kész és képes a változásra, ha felismeri, hogy változnak az idÅ'k, változnak a kihívások és változik a politika tétje.

És éppen ez a lényeg: a 2022-es választások megnyerésének alapkérdése, hogy a nemzeti tábor politikusi gárdája tudja-e követni ebben a változásban Orbán Viktort. Itt nem az alapvetÅ' értékrend és világlátás megváltoztatásáról van szó, ellenkezÅ'leg: az értékrend újbóli megerÅ'sítésérÅ'l és újbóli hitelessé tételérÅ'l. A rutinok és megkopott szófordulatok régi gúnyáját le kell vetni, és, bármilyen nehéz is, de új ruhába kell öltöztetni a mondandót, ami nemhogy elévült volna, hanem még aktuálisabb, mint elÅ'tte.

Ez a miniszterelnök ki nem mondott üzenete az övéinek: Ne féljetek változtatni, ne féljetek a régi rutint elhagyni és új megoldásokat keresni â€" mert én is ezt teszem.

A szerzÅ' politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Macron, gyurcsány, fegyÅ'r akár a tömegbe is lövethet(ne), nem kiáltanának emberi jogsértést EZEK, miközben a különféle jobboldali kormányok ellen koncepciós perek indulnak. Ez #Strasbourg. Akik az évekig ártatlanul elÅ'zetesben fogvatartott Budaházynak se segítettek.

A karácsony és az új év beköszöntének nyugodt idÅ'szaka után villámgyorsan beindult a 2020-as politikai évad. Az elsÅ' három hétben három, elsÅ' ránézésre egymástól különbözÅ' ügy emelkedik ki: Gyöngyöspata, börtönbiznisz, valamint a külföldrÅ'l érkezÅ', a magyar kormányzat elleni támadások. Ilyen például az Európai Unió Bírósága (EUB) fÅ'tanácsnokának indítványa a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán. Hogy mi köti Å'ket mégis össze? A bíróságok: itthon és az EU-ban.

A nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó „jogvédÅ' szervezetek” ugyanis ezekkel az ügyekkel a bíróságokon keresztül igyekeznek meghonosítani a külföldön már bevált perlési politizálást.

Azt a gyakorlatot, hogy a jogrendszer tökéletlensége folytán mindig is létezÅ' kiskapuk tudatos kihasználásával, a jogrendszer eredeti céljával â€" közérdek, a közrend és a joguralom érvényesítése â€" szembemenve a választott, legitim döntéshozók helyett bíróságok döntsenek el olyan kiemelt politikai-társadalmi ügyeket, amely viszonyrendszerek rendezése alapvetÅ'en nem a bíróságok, hanem a nép által választott szuverén jogalkotó kompetenciájába tartozna.

Nem csak a pernyertesség a fontos azonban, a társadalmi érdekkel visszaélÅ' jogvédÅ'nek titulált szervezetek legfÅ'bb célja, hogy minél magasabb bírói fórumok elé vigyék az egyes próbaügyeket, pereket, de inkább ügyek csoportját, ezáltal alakítva a bírói gyakorlatot.

Ha már a liberális jogpolitika a jogalkotó útján, választói mandátum nélkül nem érvényesülhet, az Országgyűlés kapuja helyett maradnak a jogi kiskapuk. Logikus stratégia.

Ez a technika nyilván akkor kerül elÅ'térbe, ha a kormányzó erÅ' és a törvényhozás az izgága álcivil szervezetekkel ellentétes ideológiai alapon áll, magyarul keresztény-konzervatív-nemzeti. Láthattuk 2006-ban, hogy bár egyes jogvédÅ' szervezetek csendben, halkan kifejezték nemtetszésüket a rendÅ'ri brutalitás miatt, azonban nem tolongtak az áldozatoknál, hogy képviseljék Å'ket sem kártérítési, sem más perben.

Nem fogadkoztak, hogy az uniós bíróságig fogják elvinni az ügyüket. Brüsszelben se nagyon hallottuk a hangjukat, hogy tiltakoztak volna a nyilvánvaló és súlyos emberi jogi sértések ellen. Az áldozatoknak végül a nemzeti jogvédÅ'k nyújtottak jogi segítséget. Nyilván az áljogvédÅ'k ugyanígy járnának el, ha az Orbán-kormány vezényelne lovasrohamot és kardlapozást az aktuális kormánydöntÅ' összellenzéki tüntetÅ'k ellen, és verne véresre DK-s nyugdíjasokat és momentumos diákokat bérházak kapujában, udvarán.

Az álcivilek nem csak konkrét jogi eljárásokon keresztül támadnak: évek óta zajlik a bírák érzékenyítése különbözÅ' témákban, így a migránsok, a kisebbségek és a homoszexuálisok ügyeiben a már említett álcivil szervezetek különbözÅ' képzésein. Ennek az eredményét láthattuk Gyöngyöspatán is: a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány perelt és nyert.

De gondoljuk el, mi történt volna, ha a bíró ítéletében úgy határoz, hogy nem történt jogellenes elkülönítés a gyöngyöspatai iskolában! Szinte biztosra vehetÅ', hogy a döntés elfogadása helyett lejárató kampányba kezdenek a „rasszista” bíró ellen. No meg tekertek volna egyet a bíróságok függetlensége miatt aggódó európai szirénák hangerején. Ismerjük már Å'ket.

De a jogvédÅ'k tudatosan és szisztematikusan kihasználják a jogszabályok és a jogérvényesítés adta eszközök â€" és kiskapuk â€" teljes tárát, hogy a magyar államtól szipolyozzanak ki pénzt â€" a magyar adófizetÅ'k által befizetett közpénzbÅ'l â€" a börtönben ülÅ' elítéltek javára is. A „jóakaró civil jogvédÅ' szervezetek” a börtönviszonyok miatti kártalanítási pereket tömegével vitték az Emberi Jogok Európai Bírósága elé tudatosan, üzletszerűen szervezve azt. Ezt a jelenséget nevezte a miniszterelnök az év eleji Kormányinfón börtönbiznisznek.

Végül ott van a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály kapcsán kiadott EUB-fÅ'tanácsnoki indítvány, amely ugyan nem köti a bíróságot, de veszélyes elÅ'rejelzést jelent: az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt egyesülési szabadságra hivatkozik, ez a jogi dokumentum azonban kizárólag uniós viszonylatban értelmezhetÅ', nem vonatkoztatható tagállami döntésekre.

Egyértelmű tehát, hogy az EUB tágítani akarja a charta értelmezését, hiszen így könnyebben beleszólhatnának a tagállami szuverenitás körébe tartozó kérdésekbe is. Az ilyen módon történÅ' lopakodó hatáskör­elvonást, amikor egy bíróság a jogalkalmazás helyett jogot alkot a jogértelmezés kiterjesztésével, nevezhetjük a döntéshozatal kiszervezésének vagy jurisztokratizálódásnak.

Ez a folyamat sem most kezdÅ'dött: az uniós jog elsÅ'bbségét sem az uniós alapszerzÅ'dések mondták ki, hanem az EUB egy döntése az 1970-es években, ez a kiterjesztÅ' értelmezés pedig kötelezÅ' a tagállamoknak. SÅ't, az Euró­pa Tanácshoz tartozó Emberi Jogok Euró­pai Bírósága (EJEB) is rendszeresen túlterjeszkedik határozataival az Emberi jogok európai egyezményének keretein, és gyakran hoz döntéseket olyan ügyekben, amelyek az államok belsÅ' szuverenitásához tartoznak, így nem is érinthetné Å'ket.

Fokozottan igaz ez azóta, hogy már nemcsak államok, hanem természetes személyek és magánszervezetek is fordulhatnak az EJEB-hez. Ez megint csak az internacionalista, a nemzetállamok szuverenitása ellen küzdÅ' liberálisok egyik bevett technikája. Láthatjuk, ezzel a joggal elÅ'szeretettel élnek is a nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó szervezetek.

Ezeket a módszereket azok használják, akiknek egyébként nincs valós társadalmi támogatottságuk, nem tudják érdemben befolyásolni a kormányzást és a törvényhozást. Így az általuk olyan gyakran emlegetett demokratikus elvekre hivatkozva más utat keresnek érdekeik és elképzeléseik érvényesítéséhez. Mint ahogy ezt a Soros-féle alapítványok által igen, de a magyar polgároknak csak csekély töredéke által támogatott álcivilek teszik.

Az ebbe a körbe tartozó szervezetek jelentÅ'sen hozzájárultak a hamis vádakon alapuló Sargentini-jelentéshez is, amelynek csaknem másfél évvel megszavazása után ismét van aktualitása.

Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége csalódott amiatt, hogy a kezdeményezésükre elindított 7. cikkely szerinti eljárásnak nincs eredménye. Nem vehetnek részt a tanács elÅ'tt folyó részében, ezért nyomást akarnak gyakorolni a tagállami politikusokból álló testületre, saját balliberális politikájuk érvényesítése érdekében. A hátsó ajtón keresztül, keresztülgázolva a saját maguk által hirdetett jogállamisági elveken.

A bírói függetlenség Magyarországon továbbra is érvényesül, bár már tíz éve halljuk ennek ellenkezÅ'jét. Olyanoktól is, akik rendszeresen az elnyomott magyar bíróságok döntéseire hivatkoznak, ha éppen ezt a gigászi magyar kormányzati elnyomást akarják bizonygatni.

De úgy tűnik, a magyar törvények mellett a logika szabályait sem ismerik. AkiktÅ'l a magyar bírói függetlenséget valóban félteni kell, azok éppen azok a nemzetközi hálózatok részeként működÅ', senkinek sem felelÅ's álcivil szervezetek és áljogvédÅ'k, akik képzéseiken tanítják, hogy egyes ügyekben milyen döntéseket kell hozniuk a magyar bíróságoknak.

Akik valódi társadalmi felhatalmazás nélkül politikai szereplÅ't játszva, nyomást gyakorolva igyekeznek saját ideológiájuk irányába befolyásolni a bírói gyakorlatot. Akik szembemennek a közérdekkel, a társadalmi igazságossággal.

Akik a jogrendszer hibáit meglovagolva szervezetten üzletelnek, és akik hatalmi-gazdasági érdekeik miatt közösségeket ugrasztanak egymásnak és tesznek tönkre. Ahogy teszik ezt Gyöngyöspatán és tennék ezt sok más településen is.
Hát ne hagyjuk nekik!

A szerzÅ' az Alapjogokért Központ elemzÅ'je


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Harcra ingerelnek, majd a szeretetet kérik számon. Az nem lehet, hogy ezt a disznóságot megússzák szárazon.

„Vegyétek ki mindkét petevezetékét a büdös cigánynak, ne szaporodjanak!”

Íme, hát megszületett a rendszerváltás utáni magyar sajtó legaljasabb mondata.

Így, idézet formájában. Noha senki sem mondta. Tehát hazugság az egész. Mégis leírták. Aztán telekiabálták vele a magyar sajtót.

Undorító.

Dióhéjban a következÅ' a történet, amibÅ'l sztorit csinált a 168 Ã"ra, s amit aztán visszaböfögött szinte a teljes ellenzéki média. Egy 26 éves hölgy, bizonyos Adrienn kínzó alhasi fájdalmakkal került a miskolci kórházba még 2016-ban. Méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak nála, és Nagy Gábor orvos igazgató vezetésével megműtötték. Az operáció sikeres volt, de a hölgy egyik petevezetékét el kellett távolítani.

Az egész eljárást szakszerűen, a protokollnak megfelelÅ'en hajtották végre és dokumentálták, ahogy azt lapunk hétfÅ'i számában (Gazdasági érdekek állnak a lejárató akció hátterében, Magyar Nemzet, 2020. január 20.) Nagy Gábor kifejtette. Meg kell említeni, hogy a hölgy nagyon szeretett volna gyereket, de korábban már ötször is elvetélt. A beavatkozás nyilván újabb sebet ütött a testén és a lelkén is, de tisztán orvosilag ezzel nem vesztette el az esélyét a fogantatásra. Szánni való személyes dráma. Eddig.

Aztán valakik felpiszkálták Adriennt, műhibára hivatkozva perelje be a kórházat. Lapunk idézett cikke arra is kitér, nagy valószínűséggel gazdasági érdekbÅ'l indítottak támadást a kórház ellen, mert működési racionalizálás során megfosztott egy céget attól a kiváló biznisztÅ'l, amelynek köszönhetÅ'en milliárdos forgalmat szervezett ki a magyar egészségügybÅ'l. Ez bizony már gyomorforgató, de hasonló perekkel, esetekkel sajnos tele a világ, tucatkrimik százai dolgoztak fel hasonló ügyeket.

Majd színre lépett a magyar média. A 168 Ã"ra „leleplezÅ', tényfeltáró” cikket közölt minderrÅ'l. A „bizonyítékokról” azonban pillanatok alatt kiderült, hogy legalábbis pontatlanok, még inkább nem felelnek meg a valóságnak, mondjuk ki, hazugságok. Ilyen gennyes cikkeket is láttunk már. De hogy még nagyobbat szóljon az egész, belekeverték a cigányságot, kijátszották a rasszista kártyát. „Vegyé­tek ki mindkét petevezetékét a büdös cigánynak, ne szaporodjanak!” A 168 Ã"ra azt kürtölte világgá, Nagy Gábor így rendelkezett AdriennrÅ'l a műtét elÅ'tt. Állítólag persze, mert a portál is elismerte, minderrÅ'l nincs bizonyíték. Arról már nem is beszélve, hogy Adrienn nem is roma!

A legaljasabb uszítás. Igen, az. Ami megjelent, az kimeríti a Btk. 332. paragrafusában foglaltakat.
ErÅ'sen sejteni vélem, honnan ered ez az egész. Sok-sok évvel ezelÅ'tt heteken át cikkeztek arról, hogy Szlovákiában a magzatukat császármetszéssel világra hozott cigány származású asszonyokat a szülés során sterilizálták.

Hatalmas botrány kerekedett belÅ'le, egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig eljutott az ügy, majd kínos utóéletet élt, kiderült, Csehszlovákiában anno bizony nem volt ritka a hasonló eljárás. Milyen szép is lenne egy ilyen vádat ráhúzni a Fidesz, Orbán Viktor kormányozta, keresztény-nemzeti és persze a horthyzmus jegyében újjáéledÅ' úri középosztályra! Azonnal lehullna a lepel, lám, milyen lehet az a kompánia, ha még az orvosaik és kórházaik is ilyenek! Álszent, rasszista, cigánygyűlölÅ' bagázs! Pfuj! Abcúg! Kardélre mindahányat!

Ám mindennek éppen az ellenkezÅ'je bizonyosodik be. Ismét. Az a rasszista és cigánygyűlölÅ', akinek semmi sem drága, semmi sem szent, aki a legcsekélyebb lelkiismeret-furdalás nélkül használja fel eszközül a cigányságot arra, hogy uszítson a magyarok, de persze csak az Orbán Viktor zászlaja mögött felsorakozó keresztény-nemzeti magyarok ellen.

Mit tudnak a cigányokról, mit jelent a cigányság azoknak, aki ilyen aljas cím alatt közölnek tényfeltárónak átoperált aljas hazugságot? Tudják-e, hogy az agyuk sötét zugában feléledt hazai asszociáció a szlovákiai roma asszonyokkal alapjaiban téves?

Hogy a szlovákiai cigányság jelentÅ's hányada magyar anyanyelvű, mi több, nem is ért szlovákul. Azok is, akik gondatlanságból vagy csínytevésbÅ'l olyan tüzet raktak, amitÅ'l leégett Krasznahorka büszke vára, és azok is, akiknek a családjából olyan született tehetségek tűnnek ki, mint Ruszó Tibi. Hogy Szlovákiában valóban léteznek cigánytelepek, amelyeket még a szocialista idÅ'kben tudatosan a települések határától „biztonságos” távolságban húztak fel, hogy így szabaduljanak meg a romáktól? Hogy Borsodban, amit a finnyás fÅ'városi liberálisok zöme csak hírbÅ'l ismer, nehéz bár, de összehasonlíthatatlanul jobb a cigányság sora, mint a határ túloldalán?

Éreztek-e bizsergést annak a történetnek hallatán, hogyan siettek a nyárádmenti magyar ajkú cigányok Marosvásárhely magyarjainak a védelmére 1990 fekete márciu­sában? („Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” â€" csak hogy kezdjük az alapoktól a leckét.) De hogy ne legyünk ilyen fennköltek, dolgoztak-e már cigány emberrel együtt, békében, álltak-e már velük szemben lábukat megvetve a maguk tulajdonát, becsületét, életét védve, félelemben, védtelenül?

Találkoztak-e már hús-vér cigányokkal? Emberszámba veszik-e Å'ket erényeikkel, hibáikkal, esendÅ'ségükkel egyetemben? Nem, akik ilyen mondatot világgá kürtölnek, azok szemében, sötét lelkében a cigányok nem emberek, hanem csupán az uszítás eszközei.

Az ügy pontosan rámutat a baloldali média működésére. A 168 Ã"ra, továbbá az Index és a 444 â€" amelyek kétely nélkül átvették a „sztorit” és a szalagcímet â€" most kommentár, magyarázkodás nélkül, sunyin leszedték oldalukról a témával foglalkozó cikket, amely azonban a 24.hu-n â€" nehéz eldönteni, hogy lustaságból vagy ostobaságból â€" hétfÅ'n még mindig elérhetÅ' volt.

A cáfolatokat, az igazságot persze már nem juttatják el az olvasókhoz. Mert a téma görög tovább a maga módján, kaszál, szedi az áldozatait a közösségi médiában. Romaszervezetek már tüntetést szerveznek a magyarországi kényszersterilizálás ellen, csak idÅ' kérdése, s a nyugati sajtó homályosan tálalva az esetet ismét elÅ'veszi Magyarországot a rasszizmus vádjával.

A média, a széles nyilvánosság nem a cáfolat és az igazság, hanem a vád, a hazugság csíráját ülteti el a szívekben és fejekben. Így működik ez a gépezet. S ennek pontosan tudatában vannak azok, akik gerjesztették az egészet. Aljas, undorító játszmát űzve.

Indulatosan moralizálok, tudom. Pedig â€" valószínűleg korral jár â€" egyre kevésbé foglalkoztatnak a mindennapos politikai küzdelmek. Se innen, se onnan. Miként a normális emberek, magam is békességre vágyom. Ami ellen a közéletben ez az ügy a közelmúlt legocsmányabb támadása.

Harcra ingerelnek, majd a szeretetet kérik számon. Az nem lehet, hogy ezt a disznóságot megússzák szárazon.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Gazdaságilag is hasznos egy egységként kezelni a Kárpát medencei területet, azaz a történelmi Magyarország kiterjedését. Sok a határig menÅ', aztán elkanyarodó vagy "zsákutca" jellegű út és vasútvonal még mindig, körbe az összes határon. Ideát és odaát is.

Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma, arra szeretném felhívni a történészeket és a médiában megnyilatkozókat, hogy kétszer is gondolják át, amit e kényes témában leírnak.

Számomra érzelmileg mit jelent Trianon? Odalett a Kárpátok hatalmas védÅ'karéja, erdeink 84 százaléka; Pozsony, elsÅ' magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd lelÅ'helye, a koronázóváros, ahol a reformkorban a magyar nyelvért folyt a küzdelem; Kassa, ahová a méltóságos fejedelem, Rákóczi Ferenc a száműzetésbÅ'l tért haza végsÅ' nyughelyére; Munkács, ahol Zrínyi Ilona â€" a hároméves osztrák ostrom alatt â€" a várfalon kézen fogva sétált gyermek fiával, ezzel mutatva meg elszántságát a császári sereg felé; kincses Kolozsvár, Mátyás király szülÅ'városa; Vajdahunyad, a Hunyadiak fészke; Gyulafehérvár, ahol az Árpád-korban alapított püspökségek legépebben megmaradt székesegyháza áll; Brassó, Európa legkeletibb gótikus katedrálisával; Nagyvárad, Szent László király és Ady városa; Nagyenyed, az erdélyi magyar oktatás fellegvára; Arad, a magyar Golgota; az aracsi pusztatemplom, a Mohács elÅ'tti Délvidék magyarságának monumentális emléke; és Fiume, Magyarország kapuja a tengerre. Fiumét Mária Terézia nem ajándékba adta Magyarországnak Horvátország testébÅ'l, hanem a magyar lakosságát a török háborúk alatt elvesztÅ' Szerémségért cserébe kaptuk.

A kis halászfaluból pedig mi, magyarok építettük ki az elsÅ' világháborúig Adria negyedik legnagyobb kikötÅ'jét. Az elszakított magyarságnak el kell viselnie a másodrendű állampolgárságot; a korábbi magyar többségű városok etnikai összetételének erÅ'szakos és radikális megváltoztatását; a település- és közterületneveknek idegenné torzítását, még a magyar többségű vidékeken is; köztéri szobraink lecserélését helyhez nem kötÅ'dÅ' személyek szobraira; történelmünk meghamisítását és műemlékeink kisajátítását; valamint magyar iskolahálózatunk szétzúzását.

Erdély vizuális leigázása, a hagymakupolás honfoglalás pedig nagy ütemben folyik állami támogatással. Napjainkra pedig a nyáját vesztett templomok és elvadult temetÅ'k százai bizonyítják a magyar lét megállíthatatlan visszaszorulását a Kárpát-medencében.

A Kárpát-medence tökéletes gazdasági egység volt, a Monarchia pedig óriási piac. A feldolgozóipar zöme az ország közepére összpontosult, az alapanyagok pedig a peremvidéken voltak fellelhetÅ'k. Trianon ezt a csodálatos gazdasági szövetet tépte szét, egyúttal megsemmisítve az óriási belsÅ' piacot is. Az angol gazdaságkutató, Angus Maddison szerint 1870â€"1913 között Magyarország gazdasági növekedését Európában csak Németország, Dánia és Svájc haladta meg.

Néhány kiragadott példa a magyar iparból: a századfordulón Kispesten épült fel a Monarchia legnagyobb mezÅ'gazdasági gépgyára, az osztrák Hoffer-Schranz leányvállalataként; az óbudai hajógyár Közép-Európa legnagyobb folyamihajó-építÅ' üzeme volt; a Ganz Danubius Fiumében tengerjárókat, torpedónaszádokat, torpedórombolókat, tengeralattjárókat és gyorscirkálókat épített; a 100 km/óra sebességre képes MÁVAG mozdony 1900-ban Párisban elnyerte a világkiállítás nagydíját; a Ganz erÅ'sáramú elektrotechnika a századfordulón a világ élvonalát jelentette, világhírűek voltak a Kandó mozdonyok, turbinák és világítástechnikai berendezések; a Tungsram a XX. század elején elkezdte a volframszálas izzók gyártását; Budapest a századfordulón Európa malomipari központja volt, a világon Minneapolis után a második legnagyobb; 1881-ben államilag támogatott iparpolitika lépett hatályba, az adókedvezményben részesülÅ' gyárak munkájukhoz kötelesek voltak hazai terméket vásárolni.

Komoly megrendelÅ' volt a hadsereg. KiemelendÅ', hogy a külföldi befektetÅ'k ekkor nem úgy viselkedtek, mint a mai multik! Ugyancsak Maddison szerint 1910-ben Magyarország egy lakosra jutó GDP-je az osztráknak 77, a legfejlettebb 12 nyugati ország átlagának pedig 1913-ban az 57 százaléka volt. E mutatók 2001-ben 37 százalékra zuhantak. Magyarország 1913-ban állt legközelebb a fejlett Nyugathoz.

Trianon ezt az ígéretes gazdasági felzárkózási folyamatunkat zúzta szét!

A Monarchia részeként nagyhatalmi státusunk volt, így szuverenitásunk sokkal nagyobb volt, mint manapság. Trianonnal Hitler és Sztálin játékszerévé váltunk az utódállamokkal együtt: jött a második világháború, a fasizmus és a bolsevizmus.

A Monarchia szétzúzásának egyetlen igazi gyÅ'ztese van, az ügyes és szerencsés Ausztria. Magyarország és az utódállamok gazdaságilag és politikailag mind rosszul jártak, de messze a legrosszabbul Magyarország.

A második világháború utáni közel fél évszázadban nemzeti jövedelmünknek aránytalanul magas részét fordítottuk iparfejlesztésre, valamint mezÅ'gazdasági nagyüzemek létesítésére, és ez az óriási összeg a rendszerváltás és a vámhatárok leomlása után szinte teljes mértékben kidobott pénznek minÅ'sült. Iparunk szinte teljesen megsemmisült és a mezÅ'gazdasági nagyüzemi infrastruktúra jó része is ebek harmincadjára jutott.

Ez a mi igazi problémánk, a Kádár-kortól megörökölt államadósság mellett! Mennyivel jobban jártunk volna, ha nincs Trianon, és a szóban forgó hatalmas összeget a periféria felzárkóztatására fordítottuk volna.

A Monarchiát tizenkét nemzetiség nacionalizmusa bomlasztotta, mert a nemzetiségi kérdés valóban megoldatlan volt. De felteszem a költÅ'i kérdést: az utódállamok megadták azt a jogot a magyarságnak, amit Å'k a XX. század elején maguknak követeltek?

A magyar történészeknek több empátiával kellene megközelíteniük a Mohács utáni második legnagyobb nemzeti tragédiánkat. Végül nem mehetünk el szó nélkül az elcsatolt részek magyarságának vészes fogyatkozása mellett.

Az egyre gyorsuló asszimiláció legfÅ'bb oka az, hogy e nemzettudatában megalázott népesség lelkileg belefáradni látszik a magyar létért való küzdelembe. Mindezek alapján, a Trianonnal kapcsolatban megnyilatkozók felelÅ'ssége igen nagy. Elszakított testvéreink magyar identitásának rombolása helyett azt inkább erÅ'síteni kellene!

A szerzÅ' nyugalmazott erdÅ'mérnök


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Hát ha ne legyen úgy de kormányra kerülnének, még verhetik a tüntetéseken azt a most momentumért tüntetÅ' fogalmatlan fiatalt. Miért kell a hülyeség következményeit az értelmes állampolgároknak is viselniük, ez a demokrácia. Van jobb. #MERITokrácia

Tizedik éve, hogy Magyarországot jobboldali-konzervatív kormány irányítja. És immáron tizedik éve, hogy ezt az Európai Parlament kommunista-szocialista, liberális és zöld formációi kifogásolják. Még akkor is így van ez, ha a mai szereplÅ'k legnagyobb része már nem is emlékszik, hogy mi is volt pontosan ennek az évtizedes hagyománynak az eredete. Magyarországon diktatúra van és kész.

Ez már a harmadik európai parlamenti széria, amelyik kérlelhetetlen vágyat érez demokrácia- és jogállamiság-leckék osztogatására keleti, visszamaradott, demokráciadeficites „barátaiknak”. A régi nagyok, akik majd tíz éve megalkották az elnyomó-diktatórikus Orbán-rezsim hazug konstrukcióját, persze azóta már sehol sincsenek. Hol van már a jó öreg Martin Schulz, Hannes Swoboda vagy a nyakiütÅ'ér-dagasztó, zöld-vörös, kedves-pici Daniel Cohn-Bendit? Magyarország másik régi nagy barátja, a liberálisok vezére, Guy Verhofstadt is hátrébb lépett a napi pártpolitikától, úgy tűnik, a korral elcsitul a forradalmi hevület. Helyüket azóta mások vették át, egyre kevesebb karizmával és vízióval Európáról. Romlik az európai politika színvonala, már semmi sem olyan „jó”, mint régen.

A Magyarország-leckéztetés ugyanakkor továbbra is maradt, hiszen Orbán se ment sehová. SÅ't! Magyarország az utóbbi években megtáltosodott mind politikai, mind gazdasági téren, ami aggodalomra ad okot. Nagyon is! Tíz év alatt Európa legsikeresebb adóreformja, legnagyobb növekedési fordulata, legjelentÅ'sebb foglalkoztatásbÅ'vülése és legambiciózusabb családpolitikája. (Ennek oka az EU-s pénzek, amit mellesleg Orbán és haverjai mind lenyúlnak, és különben is, Magyarországon kívül nem is kap senki EU-s pénzeket. És ezt még egyébként is Horn Gyula és Kovács László lobbizta ki, mert Å'k szakértÅ'k voltak, szemben a talpas antalliâ€"orbáni reakciós jobboldal tagjaival, akik csak a szocializmus miatt járhattak iskolába is!)

De az eredmények nem számítanak, hiszen maradt Orbán és maradt a rendszere, sÅ't napról napra újraépíti magát, a demokráciát pedig természetesen lejjebb és lejjebb. De hogy ez a demokrácialeépítés az európai balliberális oldal szerint most éppen a pincében, a Demszky által megépített négyes metró vagy a földkéreg melyik rétegében áll pontosan, az a politika iránt jelentÅ's érdeklÅ'dést mutató átlagpolgárnak sem egészen világos.

Hiszen az elmúlt tíz évben rengetegszer meg kellett tanulnia az európai hírfogyasztónak, hogy Magyarországon már megszűnt a sajtószabadság, mindig egészen, de aztán megint újra egy picit. Hiszen arról az ellenzéki szabad sajtó maradványai beszámolnak: tehát az úgy is van, nem kell összezavarni a fejeket. Aztán Magyarországon már tényleg felszámolták a pártokat és a választásokat, mert azon megmaradt maréknyi emigráns ellenálló, képviselÅ' és polgármester errÅ'l beszámol a szabad Nyugaton. Ők ne mondanának igazat? Hiszen megválasztották Å'ket. (Vagy hogy is van ez?)

Aztán megszoktuk azt is, hogy Magyarországon már nincsenek független bíróságok, tudják, azok, amelyek kormányvezérelt döntéseire most újra hivatkoznak a felkent nyugati demokráciaÅ'rök. És hát persze az elnyomott civil társadalom is már többször és teljesen elpusztulhatott, amely utolsó tagjai ezen nagy elnyomásokról készülÅ' objektív jelentéseiket az éjszaka leple alatt, titkos, föld alatti pincékben másolják és adják kézrÅ'l kézre, hogy aztán egy bátor ellenzéki ellenálló azt a lezárt (!) határokon át kicsempészhesse. Természetesen Nyugatra, nem is a putyini Keletre, mert még a „kígyózó kígyók” módjára németâ€"osztrákâ€"francia táskás üzletemberekbe botlanának a Vörös téren.

De errÅ'l most ne beszéljünk. Most Nyugat van és Brüsszel és EU és értékek és jogállam, és nem párt- és szocialista vívmányok, és nem imperialista Nyugat, hanem autoriter populizmus. És persze ez az elnyomás rendszerszintű, Soros-hálózatok pedig nincsenek. Az meg csak orbáni fake news!

Az elmúlt években nagyon beragadt az európai és a magyar baloldal ebbe a kommunikációs csapdába, mert hát a tények ugye makacs dolgok, és hát zavarók is. 1989 elÅ'tt ezzel nem kellett foglalkozni, bár értékek voltak akkor is. És ugye a tények, hogy vannak ellenzéki pártocskák, önkormányzatok, választások, sajtó, bíróságok, NGO-k, mégiscsak kicsit megbontják a tízéves érvrendszer koherenciáját. Ha a tények valakit is érdekelnének. De nem szabad megbontani az igazság gondosan felépített stabil építményét. Ő ott a másik oldalon Orbán Viktor! Kit érdekelnek hát a tények?

Így hát ez maradt tíz év után továbbra is nekik osztályrészül: évrÅ'l évre magukra kell húzni a saját maguk által ráhordott mocsoktól egyre nehezebb és bűzösebb gúnyát, s újra és újra neki kell veselkedni a küzdelemnek az európai demokrácia elpusztítására törekvÅ' patás ördöggel és rendszerével. Ez nem kevés lelki erÅ't igényel, legyünk Å'szinték. Mindenesetre gyűlöletbÅ'l sok kell hozzá.

Ennek az önmaga hazug logikájának ellentmondó, tényektÅ'l kilúgozott, izzadságszagú erÅ'lködésének lehettünk a napokban újra szemtanúi az Európai Parlamentben. Unalomig ismételt, elcsépelt, zavaros gondolatok, régi csomagolópapírban. Tíz év után az új, minden korábbi színvonalnál is gyengébb balliberális „elitcsapat” kísérelte meg újra a lehetetlent, a már korábban elvesztett és elsiratott magyar demokrácia és jogállamiság újbóli elvesztésének rémképével való rettegtetés európai ceremóniáját. Sajnálattal jelentjük: az újbaloldali áttörés ezúttal is elmaradt. A beszakadt magyar demokráciát most se sikerült újraépíteni, minden igyekezet ellenére. Maradt a diktatúra. Nem baj, majd legközelebb!

Egyvalami azonban mégis újszerű eleme volt ennek a demokráciarestauráló kísérletnek: a két ifjú Momentum-üdvöske, Donáth Anna és Cseh Katka felszólalásai. No nem azért, mert beszédük fÅ' üzenete jelentÅ'sen eltért volna a korábbi, Magyarországot gyalázó Gönczâ€"Jávorâ€"Niedermüllerâ€"Ujhelyi kurzustól, hanem mert elÅ'adásukkal sikerült a vita egy részét egy szakközépiskola osztályfÅ'nöki órájának színvonalára süllyeszteni. Aki látta e két teremtés beszédét, mimikáját, mozdulatait és reakcióit, az ugyancsak elgondolkozott azon, hogy vajon véletlenül nem a Tuti gimi vagy az Éjjel-nappal Budapest egyik szakításos jelenetét csípte-e el a parlamenti vita helyett. Hát nem, mindig van lejjebb, színvonalban is. Megértük, hogy visszasírjuk a régi méltóságteljes, nagy ellenfeleket.

Érdemes még egy fontos elemet kiemelni a Momentum-üdvöskék elÅ'adásából: az Å'szinteséget. Donáth Anna fÅ'rettegÅ', aki szerint Magyarországon kell élni ahhoz, hogy az ember érezze, hogy „a szabadság egyre jobban fogy”, végre megmutatta igazi arcát. Beszédében ugyanis két hisztériaroham között bevallotta, hogy bizony nagyon zavarja, hogy a törvényeket (a nép által választott) politikusok alkotják. (Ahogy ezt a demokráciákban mindenhol így teszik, bár tény, hogy ez a protokoll elüt a nagypapa idejétÅ'l, amikor is a forradalmi kommunista élcsapat Moszkva utasításait hajtotta végre a nép választott képviselÅ'i nélkül. Régen minden jobb volt.)

Azonban a Momentum brüsszeli wonder girlje nem érte be ezzel az önvallomással. Az Európai Parlament objektív eljárásának vitatása és az elfogadás elÅ'tt álló, Magyarországot elítélÅ' nyilatkozat politikai jellegének vádja kapcsán villámló szemekkel leszögezte: „Amíg kétharmados többséggel fenntartják ezt a rendszert, addig ez igenis politika, addig ez nem tud nem politikai döntés lenni.”

Igen, ez azt jelenti. Tehát amíg Orbán van hatalmon, amíg az ostoba nép kétharmaddal megválasztja, addig a másik oldal politikai alapon fogja támadni és elítélni. Minek ide hát ez a jogállamiság-maszlag? Bocsánat, szakmaiság, objektivitás, jogállamiság, értékek!

Ugyanaz a lemez forog tehát tovább â€" tíz év alatt már megtanultuk kívülrÅ'l. Borzalmasan unalmas, pedig még sokáig kell hallgatnunk. Így működik a magyar ellenzék, az európai baloldal. A színvonal pedig egyre zuhan lejjebb és lejjebb. Tudják, ahogyan szerintük a magyar demokrácia helyzete is.

A szerzÅ' nemzetközi ügyekért felelÅ's igazgatóhelyettes, Alapjogokért Központ


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
ErrÅ'l van szó, saját zsebre jogszolgáltat a liberális maffia, megkárosítva a magyar államot. Szervezett ügyvédi - jogászi #börtönbiznisz lopta ki az adófizetÅ'k pénzét, ennek lett most a vége.Ez egy arrogáns antimagyar györgy.

Magyar György ügyvéd egy idÅ'ben gyakori vendég volt az ellenségnek harc nélkül, ezüsttálcán átnyújtott Hír TV-ben. Ez az idÅ'szak egybeesett azzal, amikor még Kálmán Olga legendás objektivitásával és Veiszer Alinda földrészeken átívelÅ' szakmaiságával akarták kormányra segíteni a Jobbikot a Fideszt kisebb, de inkább nagyobb összegekért eláruló, magukat jobboldalinak hazudó újságírók.

Az elúszott országgyűlési, parlamenti választás után a tulaj bedobta a törülközÅ't, nem fújkálta össze többet hűvös hajnalokon alpári üzeneteivel Magyarország legkülönfélébb köztereit, felhagyott azzal a hobbijával is, hogy kásás hangon, isiá­szos tüneteket mutatva, zavart nyilatkozatokat adjon a balliberális médiában dolgozó újságíróknak. Azoknak, akik egészen az árulását megelÅ'zÅ' pillanatig naponta tolvajozták és oligarcházták.

A Jobbik közben szépen belerokkant Vona Gábor nagy innovációjába. A valaha még húszszázalékos támogatottsággal büszkélkedÅ' párt a legutóbbi mérések szerint hat százalékon áll, vezetÅ'sége-elnöksége egymást marja-öli, hiszen az egykorvolt radikálisok pontosan tudják, hogy befellegzett a többek között a gyöngyöspatai masírozásoktól népszerűvé vált pártjuknak.

Az elsÅ' pofon akkor jött, amikor kiderült, hogy a szavazóik nem kultiválják, ha Kálmán Olgával, Kéri Lászlóval, Magyar Györggyel, Farkasházy Tivadarral, Csáki Judittal, Alföldi Róberttel és még vagy féltucat balliberális értelmiségivel kötött szövetséggel akarnak új, igazi polgári konzervatív Magyarországot teremteni.

Nyilvánvalóan azok a balliberálisok, akik 2006-ban, a Heti hetesben még az összevert, kilÅ'tt szemű tüntetÅ'kön gúnyolódtak, és a fasizmus visszatértét vizionálták egy kisebb méretű magyar zászlótól is, az árpádsávosról nem is szólva, Wass Albertet nácizták és Dörner György ellen tüntettek, nem egy olyan országot szeretnének, ahol az állam az anyát és az apát tekinti családnak, ahol a migránsok cirógatása helyett marcona katonák védik a határt, és ahol hittanórák vannak az iskolákban.

A valóságtól és a realitástól elrugaszkodott gondolat, hogy a teljes balliberális panoptikummal, Koncz Zsuzsával, Kulka Jánossal, Bródy Jánossal, Dés Lászlóval, Gyurcsány Ferenccel, a román pártoknak kampányoló momentumos fia­talokkal és Kálmán Olga baráti körével fel lehet építeni egy másik, egy jobb polgári-konzervatív Magyarországot.

Ehhez szorosan kapcsolódik a második pofon, hiszen milyen érzés lehet a Fideszben csalódott újságíróknak a Jézust és Szent Istvánt gyalázó Vágó Istvánnak, a szemek kilövetésében meglehetÅ'sen szorgalmasnak és eredményesnek bizonyuló Gyurcsánynak, az Árpád fejedelem helyett Göncz Árpádot kedvelÅ' Karácsony Gergelynek és a liberális kultúra felsÅ'bbrendűségét büszkén hirdetÅ' balliberális pártoknak kampányolni. ElképesztÅ' jeleneteket és cikkeket eredményez ez a jelenlegi abszurd helyzet.

A Jobbik pártalapítványának pénzébÅ'l működÅ' N1TV-n manapság Para-Kovács Imre és Havas Henrik, a két egykori Heti hetes-szereplÅ' arról szokott kiselÅ'adást tartani, hogy szerintük azért nincs jobboldali kultúra, hogy azért maradtak le fényévekre a jobboldali írók, rendezÅ'k és színészek a csodálatos liberális kollégáiktól, s azért nem születnek a jobboldalon értékes alkotások, mert a jobboldalon csupa tehetségtelen, buta senkiházi van, akik a balliberális művészek árnyékába sem érhetnek.

És mindezen kinyilatkozásokat a jobbikos és a Fideszben csalódott, de magukat még mindig jobboldalinak hallucináció újságírók párás tekintettel, lelkes egyetértéssel, szolgai bólogatásokkal fogadják.

De nézzük, mi van azzal a Magyar Györggyel, aki 2018-ban még az MSZPâ€"Párbeszéd közös jelöltjeként indult Siófok 4-es számú választókerületében, ám nem választották meg.

Aki levezényelte a baloldali fÅ'polgármester-jelöltek elÅ'választását, és aki hetente legalább kétszer ült le a most már DK-s politikus Kálmán Olgával megbeszélni, hogy bárhogy is próbálja, egyszerűen képtelen tovább elviselni Orbán fasiszta diktatúrájának bűzös és áporodott levegÅ'jét. Magyar György nevével mostanában ugyanis nem a politikai hírekben találkozhatunk. Az ügyvéd úr rátalált egy sokkal jobban jövedelmezÅ' üzletre.

A napokban derült ki, hogy egy komplett üzletág épült az úgynevezett börtönbizniszre. A meggazdagodáshoz vezetÅ' út pofonegyszerű, ugyanis az uborka görbülési szögével és a transzneműek jogaival foglalkozó unió szerint már az is kínzásnak számít, ha, mondjuk, egy gyermekeit hidegvérrel kivégzÅ' gyilkos cellájába nem süt be eléggé a nap. Ezt használják ki a magyarországi sztárügyvédek és civil szervezetek, például Magyar György is, akik eddig mintegy 12 ezer ügyet vittek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.

Csak hogy a konkrét összegek se maradjanak titokban: van olyan elítélt bűnözÅ', aki nyolc és fél év fogva tartás után majdnem nyolcmillió forintot kaphatott. Az ítéleteket az is segíti, hogy az uniós szabályozás nemcsak azt bünteti, ha nem elég nagyok a börtön ablakai, de azt is kínzásként definiálja, ha eggyel több gyilkost tesznek egy olyan cellába, ahol nem fallal, hanem függönnyel lett elválasztva a közös helyiség a vécétÅ'l. A szívünk megszakad.

A börtönbiznisz dübörgését Magyar György 2013-ban tett egyik nyilatkozata is bizonyítja. Az ügyvéd akkor egy precedensértékű ítélet kapcsán â€" az EJEB 12 ezer euró kártérítést és kétezer euró költséget ítélt meg egy egykori magyar fogvatartottnak â€" elismerte, hogy gyakorlatilag bármelyik elítélt bűnözÅ' elviheti az ügyét Strasbourgig, ez nem kerül neki egy árva fillérjébe sem.

Az ellenzéki összefogás fölött bábáskodó Magyar akkor összességében körülbelül 30 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amelyet a magyar államnak ki kell fizetnie fogvatartottak kártérítése címén, ha csak nem tud nekik az unió szerint megfelelÅ' tágas helyiséget, elegendÅ' mennyiségű napfényt, kényelmes matracot, innovatív programok formájában kényelmes elhelyezést biztosítani.

A kártérítések akár több millió forintos összegébÅ'l pedig sikerdíj címén szintén ugyancsak részesülhettek az ügyvédi irodák, így Magyar György is, amelyek így fogvatartottanként akár â€" most figyeljünk! â€" fél- vagy háromnegyedmillió forintot is zsebre tehettek.

A magukat civilnek hazudó, Soros György pénzébÅ'l működÅ' szervezetek persze újfent diktatúrát és elnyomást kiáltanak, és felháborodva nyilatkozgatnak arról, hogy a legsötétebb vészkorszakot idézi, ha valakinek, például Orbán Viktornak az általuk működtetett milliárdos börtönbiznisz nem nyerte el a tetszését.

A liberális jogvédÅ'k és balliberális ügyvédek által működtetett szélsÅ'liberális ideológiákat támogatók jóvoltából létrejött üzletrÅ'l a Fideszt eláruló jobboldali „újságíróknak” természetesen egy szavuk sincs. De ha lesz, az is egy alákérdezÅ's, nagy interjú formájában fog testet ölteni. Nagyon várjuk a Magyar Helsinki Bizottsággal készített baráti anyagot.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Mert Å'k még komolyan veszik az állampolgár közügyekbe történÅ' beleszólási, beavatkozási lehetÅ'ségét. Ezért ellenség a cis white. :9"A világ legnagyobb gazdaságában a születéskor várható élettartam már harmadik éve csökken, és e csökkenés leginkább a valaha legjobban irigyelt fehér középosztályt érinti."

 

A világ legnagyobb gazdaságában a születéskor várható élettartam már harmadik éve csökken, és e csökkenés leginkább a valaha legjobban irigyelt fehér középosztályt érinti

 

Az amerikai birodalom széthullása lassan mindenki számára egyre inkább evidenciává válik. Ám ahogy más birodalmak esetén, itt sem tudja senki, hogy vajon miféle történelmi „forgatókönyv” szerint zajlik majd le ez a folyamat, igaz, a széthullás alapvetÅ' dimenzióinak elemzése kicsit talán közelebb vihet a lehetséges forgatókönyvek megsejtéséhez.


Talán legelÅ'ször azzal kellene szembesülni, hogy ez a szétesés egyszerre három különbözÅ' dimenzióban zajlik. Az elsÅ' és leglátványosabb dimenzió, amelyben a világbirodalmi Amerika küzd, most már lényegében az egész világ ellen. A második, ahol a világbirodalmi Amerika harcol a saját talapzatát képezÅ' nemzetállam Amerikával szemben. És végül az az elhúzódó polgárháború, amelyet maga a nemzetállam Amerika vív önmagával szemben.

 

(...)

 

Önmaga nemzetállami létének identitástalapzatáról pedig kiderült, hogy annak java részét a birodalom világkifosztó tevékenységét büszkeségre okot adó saját teljesítményként való értelmezése adja. Így viszont a birodalmi Amerika elkerülhetetlen széthullása automatikusan együtt járna a nemzetállam Amerika görcsösen Å'rzött látszatidentitásának látványos összeomlásával. És ha ez az egyetlen hamis önazonosság összeomlik, akkor azonnal felszínre törnek a nemzetállam Amerika tektonikai mélységű faji, etnikai, ideológiai törésvonalaiból azok a régóta elfojtott konfliktusok, amelyek kezelésére ma semmilyen elképzelés, sÅ't elemi szintű elbeszélési mód sem létezik. Az amerikai belpolitikának nevezett komplexum kaotikus örvénylése pedig most számolja fel annak a beszédtérnek az utolsó maradványait is, amely még esélyt adhatna a helyzet elbeszélésére és a teendÅ'k megbeszélésére, így Amerika sorsa lassan megpecsételÅ'dik.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Rossz a jogrend. Elavult elv a hatalmi ágak szétválasztása. Maffiák élhetnek tovább ezekben az ágakban. Felvilágosult abszolutizmusban több volt az egyén lehetÅ'sége a kibontakozásra, mint a fajtajellegzetes maffiahálózat pénzalapú "köz" társaságában."Ã", én már látom, ahogy megmagyarázzák. Szegény szomáliai ausztralopitekusznak nehéz sorsa volt. Aztán majd kifogásolja a börtönviszonyokat, akkor majd valamelyik “sztárügyvéd” beperli az államot, ez meg kap jó sok milliót."

Ã", én már látom, ahogy megmagyarázzák. Szegény szomáliai ausztralopitekusznak nehéz sorsa volt. Aztán majd kifogásolja a börtönviszonyokat, akkor majd valamelyik “sztárügyvéd” beperli az államot, ez meg kap jó sok milliót. Ha pedig kijön, a Helsinki Bizottság következik, és elintézi, hogy ne lehessen kibaszni innen a kurva anyjába. Hanem oltalmazzuk tovabb...

Szomáliai menekült erÅ'szakolt meg egy nÅ't a bulinegyedben

Január 20-án egy belvárosi szórakozóhelyen egy 25 éves lány barátnÅ'jével ünnepelt, ahol megismerkedtek egy 30 éves férfival. A lányok hajnalban elindultak haza, amikor a férfiismerÅ's a 25 éves lányt elcsalta a Kéthly Anna téren lévÅ' parkba. A férfi ekkor szexuálisan közeledett a fiatal nÅ' felé, aki egyértelműen elutasította, viszont a férfi ekkor erÅ'szakossá vált, többször megütötte a nÅ't, megerÅ'szakolta és a telefonját elvette.


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
FÅ'leg, ha még ráadásul vissza is akar térni kormányra. Tehát nem "lejárt lemez". https://www.szilajcsiko.hu/single-post/2020/01/22/Egyszer-minden%C3%A9rt-felelni-kell"Mert nehéz az emberekbÅ'l kiölni a kérdéseket. Például az ilyeneket: felelt-e Gyurcsány valamiért is? Az ország végsÅ' eladósításáért? Az ünneplÅ' embertömegbe lövetésért? Van-e válasz arra, miért lehet külföldön szakmányban hazát árulni?"

 

Az ünnep csak megsokszorozza a bennünk rendre megfogalmazódó kérdéseket. Vajon kik a felelÅ'sök történelmünk elhazudásáért, hÅ'seink folytonos gyalázásáért?

 

Magyar kultúra napja, a Himnusz születésnapja, január 22., amikor VízöntÅ' havába fordul a Nap. Keresgélek a könyvtáramban, s mintha láthatatlan kezek segítenének, rátalálok arra a könyvre, amelyben „véletlenül” éppen azt lelem meg, ami mostanában sokat foglalkoztat. Alföldi Géza Ãœzenet című versét, annak is elsÅ' versszakát: „Egyszer mindenért felelni kell, egyszer minden számadásra kerül, mert él még bennünk a törhetetlen hit, hogy nem mindég a szemét marad felül…”

 

Alföldi Gézáról középiskolás koromban (hatvanas évek) hallottam utoljára. Nem a hivatalos gimná­ziumi órák keretén belül. Valahogy úgy alakult a mi nemzedékünk sorsa, hogy elhallgatott, betiltott, „kiátkozott” emberek munkásságáról is értesültünk, hogy kitÅ'l is, ki volt az a bátor tanár, irodalmiszínpad- vezetÅ', azt már nem feltétlenül Å'rzi az emlékezet. De, aminek le kellett ülepednie, az megmaradt. S lám, sok-sok évtized múltán is elÅ'kerül. A szerzÅ' életútjának utána kellett néznem, mert csak a reményt kínáló versére emlékeztem. Nos, Alföldi Géza költÅ', újságíró, kiadó, zeneszerzÅ' volt, s nemzeti érzelmű ember, aki 2011-ben, 83 évesen távozott az élÅ'k sorából. Emigrációban, mert hogy 1945-ben menekülni kényszerült. Nem volt ugyanis híve a bolsevizmusnak. Így és ezért lett aztán Å' elfeledett magyar költÅ'.

 

Fentebb idézett sorai megmaradtak bennem sok évtized múltán is, így még meglepÅ'bb lett a hosszú évek utáni találkozás. Az elsÅ' gondolatom az volt, irigylem a költÅ' optimizmusát. Mert bár hiszek benne, hogy egyszer mindenért felelni kell, csakhogy â€" mert ez a tapasztalatunk â€" aligha a földi élet során. SÅ't! Mintha ma minden afelé mutatna, hogy itt, a fizikai létben, egyesek számára a dÅ'zsölésben éppen, hogy nincs semmiféle következménye a gaztetteknek. Lehet lopni, rabolni, hazudni, hazát árulni, választók bizalmával visszaélni, orgiában részt venni, soroljam még? S felelni, ha a fogalmat szó szerint értelmezzük, nem kell. Jobb hallgatásba burkolódzni, a felelÅ'sséget nem vállalni. Mert a számadást sem követelte ki senki, a számonkérést pedig hiába emlegették a bátrak, nem következett be. A számadás ugyanis csak abból állna, hogy minden felelÅ's ember elmondja a közösségnek, mit, miért cselekedett.

 

Például adjon magyarázatot arra, milyen érvek szóltak amellett, hogy a rendszerváltozásnak nevezett esemény elÅ'tti években a vidéki magyar sajtót idegen kézbe adják, hogy jól működÅ' ipari üzemeinket elkótyavetyéljék. Mondja el valamelyik illetékes, miképpen képzelte, hogy a végsÅ'kig kizsigerelt magyar emberek akár itthon, akár külföldön „cukrászdát nyithatnak”?

Adjon számot valaki arról is, méghozzá a lehetÅ' legrészletesebben â€" ha már a magyar emberek többsége megszavazta belépésünket az Európai Unióba â€", hogy milyen feltételek és miféle „önfeladási” elvárások voltak az errÅ'l szóló dokumentumokban? Vajon benne volt-e ezekben, hogy a hiszékeny, a bankok működésérÅ'l semmilyen ismerettel nem rendelkezÅ' emberekre rá lehet szabadítani a külföldi „bankszakembereket”, hogy egy életre tönkre tegyék Å'ket? S vajon arra is köteleztek-e bennünket annak idején, mint „friss” belépÅ'ket, hogy megengedjük, idegenek által létrehozott és busásan megfizetett szervezetek tevékenykedhessenek országunk érdekei ellen? Ezek és a hasonló kérdések tisztességes megválaszolása jelentené a számadást. Ami nem történt meg.

 

A számonkérés teljesen más. Az már az igazságérzettel megáldott emberek óhaja, és bizonyos történelmi pillanatokban a dolga is. Hogy ez nálunk miért maradt el, e titokról a sűrű fátylat történészeknek, politológusoknak kellene fellebbenteniük, és fÅ'képp elfogadható magyarázattal szolgálniuk. Majdnem azt írtam, és elfogadtatniuk. Helyesbítek. Elfogadtatniuk aligha sikerülne. Mert nehéz az emberekbÅ'l kiölni a kérdéseket. Például az ilyeneket: felelt-e Gyurcsány valamiért is? Az ország végsÅ' eladósításáért? Az ünneplÅ' embertömegbe lövetésért? Van-e válasz arra, miért lehet külföldön szakmányban hazát árulni?

 

(...)

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads