2020. január 23., csütörtök

FB-RSS feed for Kiss Balázs: New items

FB-RSS feed for Kiss Balázs
Transparency, libsik! Átlátszó pont hu. Ezek közérdekű adatok. Csak a nagyorrú sárkányfűárus álcivil banda akar a sötét homályban sumákolni. :P
A cikk emailben történÅ' elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/velemeny/konnyfakaszto-ervelessel-rukkolt-elo-a-fotanacsnok-7686635/

Az EU bizottsága még 2018-ban támadta meg az uniós bíróság elÅ'tt a külföldrÅ'l támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényt. A napokban sajtóközleményben tudatták a nyilvánossággal, hogy elkészült a perben a bíróság döntésére vonatkozó elÅ'zetes fÅ'tanácsnoki indítvány. Ebben könn­y­fakasztó érveléssel rukkolt elÅ' az azt készítÅ' Campos Sánchez-Bordona úr.

A fÅ'tanácsnok a külföldrÅ'l származó adományok juttatását az egyik legfontosabb uniós alapszabadság, a tÅ'kemozgás szabadsága körébe vonta. Szerinte a szabad tÅ'keáramlást az akadályozza, hogy bizonyos összeghatár felett a hazai fogadó szervezetek a külföldrÅ'l támogatott státusukat kötelesek a nyilvántartó bíróságnak közzététel végett bejelenteni, illetve nyilatkozniuk kell a bíróság nyilvános adatbázisa részére a nagy összegű adományozók adatairól. Ennyi. Mint látható, ez a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség nem köti semmilyen elÅ'zetes engedélyhez, igazoláshoz, feltételhez az adomány juttatását, szabadon lehet a tÅ'két mozgatni. Kizárólag a már lebonyolított tranzakciót illetÅ'en ír elÅ' azt követÅ', utólagos adminisztratív kötelezettséget. EttÅ'l tehát a támogató ugyanúgy akadálytalanul küldheti adományát a magyarországi szervezetnek, mintha ilyen szabályozás nem is lenne.

Minthogy a támadott magyar szabályozás nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezéseket, amelyek a külföldi adományok Magyarországra juttatásának direkt korlátozására vonatkoznának, a fÅ'tanácsnok kénytelen volt egy egészen hajmeresztÅ' fikciót kreálni. Mégpedig azt, hogy a külföldrÅ'l származó támogatások nyilvános átláthatóságát eredményezÅ' elÅ'írás olyan belsÅ' önkorlátozó hatással jár a támogatókra, hogy „elrettenhetnek” az adományok juttatásától. És hogy miért?

A kiadott sajtóközlemény szerint az ezen ügyletekkel kapcsolatban esetlegesen felmerülÅ' megbélyegzÅ' hatás okán. Mert ezek az „ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejezÅ'dései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben”. A fÅ'tanácsnok kifogása szerint a támogatások adatainak átláthatóvá tétele alkalmas arra, hogy az adományozóról ideológiai profilt alkosson a közvélemény, azaz beazonosítsa azt, hogy milyen ideológiai motiváció vezette a jótékonyként fellépÅ' támogatót. Campos Sánchez-Bordona úr szerint ez megengedhetetlen.

A fÅ'tanácsnok a külföldrÅ'l származó támogatások nyújtását mint az „ideológiai hozzáállás kifejezÅ'déseit” veszi védelembe, ami azért felvet néhány kérdést. Mikor és milyen adomány esetében merül fel, hogy a tÅ'ke mozgatása ideo­lógiai hozzáállás kifejezÅ'dése? Mondjuk a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Autóklub, esetleg a Rubik Kocka Speedsolving Egyesület részére nyújtott támogatás esetében? Vagy inkább a Soros-féle Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, esetleg a Transparency International Magyarország Alapítvány esetében? Mert ezek külföldrÅ'l támogatott civil szervezetként vannak nyilvántartva közel százharminc más szervezettel együtt. Ezek közül melyikkel összefüggésben vetÅ'dhet fel az ideológiai hozzáállás kifejezÅ'désének védelmére vonatkozó igény? Kinek az érdekét szolgálja a fÅ'tanácsnoki vélemény indokolása?

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni Halmai Gábornak, a Magyar Soros Alapítvány elnökének az uniós csatlakozásunk idején elmondott szavait: „A statisztika azt mutatja, hogy míg a hazai civil szféra külföldrÅ'l történÅ' támogatottságának aránya összesen alig haladja meg a hat százalékot, addig az úgynevezett demokráciaszolgáltatást végzÅ', tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági függÅ'sége 74 százalék. De még egyszer: nem a rászorultságuk indokolja a további támogatásukat â€" hisz ilyen szervezet rengeteg van a hazai civil szektorban â€", hanem a demokrácia feletti Å'rködésben játszott nagyon fontos szerepük.”

Vagyis a demokráciaszolgáltatást (!) nyújtó szervezetek körében igaz jellemzÅ' módon az a megközelítés, mely szerint a szponzorációjuk valójában nem rászorultság miatti támogatás, hanem a külföldi adományozónak a demokratikusan megválasztott hatalom befolyásolására irányuló ideológiai hozzáállását akár a választói akarattal szemben is érvényesítÅ' finanszírozás. Campos Sánchez-Bordona úr érvelése ennek a finanszírozásnak a feltétlen jogvédelmére irányul.

A fÅ'tanácsnok valamilyen, a magyar nemzeti környezettel ellentétes ideológiai hozzáállás megóvásáért száll síkra. Ezzel akarva-akaratlanul éppen az általa támadott magyar törvény szükségességét erÅ'síti meg, hiszen az azt létrehívó jogalkotási akarat pont azon alapult, hogy a nyilvánosság kontrollja alá helyezze az olyan ideológiák érvényesítését, amelyek a hazai civil szervezetek, NGO-k tevékenységének külföldi finanszírozásán keresztül a magyar nemzetbiztonságot és szuverenitást kezdik ki.

Az Európai Unió jelenlegi állapotának látványos bizonyítéka lesz mind jogi, mind politikai szempontból, ha például Soros György és hálózata ideológiai profiljának kitakarása nagyobb jogvédelmet kap, mint egy tagállam polgárainak a nemzeti szuverenitás és biztonság megÅ'rzéséhez fűzÅ'dÅ' joga.

A szerzÅ' ügyvéd, Európa-jogi szakjogász


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
"Felejtsük végre el azt a marhaságot, hogy nem lehet vitatkozni fontos részletkérdésekrÅ'l egymás között."

Bizony. NE a vállalhatatlanok vállalják a párbeszédet, hanem mi nemzeti érdekű, és érzelmű emberek.
A miniszterelnök üzenete: Ne féljetek változtatni, ne féljetek új megoldásokat keresni!

Orbán Viktor miniszterelnök január elejei, immáron hagyománnyá váló évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatója jelentÅ'ségében messze túlmutat önmagán. Ennek az eseménynek ugyanis két szintje volt: az egyik a tartalmi rész, Orbán Viktornak a kérdésekre adott világos, meggyÅ'zÅ', alapos válaszai, a kormány terveinek, cselekvéseinek, gondolkodásmódjának az átfogó bemutatása nemcsak hazai, hanem nemzetközi összefüggésekben.

Van viszont egy másik szintje ennek a sajtótájékoztatónak, amely túlmutat a számokon, adatokon, információkon: ez az a politikai üzenet, ami a sorok között rejlik, s ami elsÅ'sorban a hazai nemzeti és keresztény politikai tábornak szól.

Mindennek az október 13-i önkormányzati választások adják a hátterét, az a tény, hogy a balliberális ellenzék újra feljött a víz felszínére, s 2022-re elÅ'retekintve nyitottá tette a választások kimenetelét.

A Zeitgeist, a korszellem vagy korhangulat a legfontosabb a politikában, márpedig fennáll annak a veszélye, hogy hangulatváltás elÅ'tt állunk, mely az ellenzéknek kedvezhet: protesthangulat alakulhat ki. De ez a kérdés még egyáltalán nem dÅ'lt el, idén és a következÅ' évben fog valamelyik irányba, vagy az ellenzék, vagy újra a kormányzati erÅ'k javára. Kulcsfontosságú ez az év, s az is tény, hogy ha a nemzeti politikai tábor nem változtat meg néhány dolgot a saját sorain belül, akkor abból még gond is lehet.

A következÅ'k kiemelését tartom fontosnak. Az elsÅ', hogy teljes nyíltsággal és Å'szinteséggel kell beszélni az összes témában: a saját koncepciónkról, világnézetünkrÅ'l, s a kényes kérdésekre is választ kell és lehet adni.

Orbán Viktor ebben tökéletes példát mutatott: semmilyen kérdésben nem kertelt, nem próbált megfelelni egy kicsit sem a jelen lévÅ', természetesen döntÅ'en balliberális újságírók politikailag korrekt beszédmódjának, és az ebbÅ'l fakadó, persze ki nem mondott, de mindig a levegÅ'ben érezhetÅ' elvárásainak. Ennek a nemzetközi balliberális nyomásgyakorlásnak egyébként rendkívül nehéz ellenállni, de Orbán bizonyította, hogy ezúttal is képes erre, mint már annyiszor az unióban is, sÅ't most már ezt magabiztosan, szinte természetes módon teszi. Valamint kényes, többek között személyi kérdésekre is kertelés nélkül felelt.

Csak hogy néhány példát említsünk a témák kendÅ'zetlenül Å'szinte kezelésére, a tavaly Å'szi önkormányzati választások eredményeivel kapcsolatban önkritikus volt, kijelentette, hogy nem lehet mindig nyerni, a politikai ellenfél újra a pályára lépett, jelen van, idÅ'nként nyerhet is, de a versenyhelyzettÅ'l nem kell kétségbeesni, mert ettÅ'l demokrácia a demokrácia.

Vagyis â€" és ez nagyon fontos â€" nem a nemzeti oldal szempontjából kedvezÅ' adatokkal hozakodott elÅ', nem azt bizonygatta, hogy a kormányoldal fölényesen megnyerte a választásokat.

Nem tette, nem tagadta le azokat az érzékeny veszteségeket, amelyek a nemzeti tábort érték ezen a választáson. Olyan politikai mentalitást mutatott, amely ízig-vérig demokrata, s fÅ'leg â€" Bibó után szabadon â€" nem fél.

Nem fél, mert képesnek tartja magát arra, hogy a nem teljesen kedvezÅ' választási eredményekbÅ'l tanuljon, levonja a tanulságokat, s ezekkel felvértezve, megújulva induljon tovább a demokratikus politikai küzdelembe. És még valami: megadja azt az ellenzéknek, ami az ellenzéké, tehát a száznapos türelmi idÅ' nemcsak a kormánynak jár, hanem a fÅ'városi vezetésnek is.

Nyílt és egyértelmű volt az egészségügy helyzetével való szembenézése is, pontosan felmérte azt, hogy az embereket, a betegeket nem a milliárdokkal való dobálózás gyÅ'zi meg arról, hogy javult az egészségügyi ellátás, hanem az, hogy mit lát akkor, amikor betéved vagy befekszik egy kórházba, milyenek azok a helyiségek, amelyekben tartózkodni kénytelen. Éppen ezért kiemelkedÅ' az a döntés, hogy a kormány forrásokat csoportosít át a várótermek, a kórtermek és az ezekhez kapcsolódó szociá­lis helyiségek felújítására.

De folytathatnám a klímavédelemmel: az Orbán-kormány nem fordul el ettÅ'l a témától csak azért, mert ezt a balliberális oldal ezerrel nyomja itthon és Nyugaton is, hanem kidolgozta-kidolgozza a saját, nemzeti és keresztény alapú környezetvédelmi stratégiáját.

Ez a stratégia pedig nagyon tudatosan szembemegy a zöldek és baloldaliak klímahisztériájával, tudatos és megfontolt lépésekkel kíván tenni a klíma védelméért úgy, hogy igazságos legyen, s ne azoknak okozzon szenvedést és túlzott lemondásokat, akik errÅ'l az egész folyamatról nem tehetnek, hanem a legnagyobb kibocsátó országoknak és a multinacionális gigacégeknek.

MeggyÅ'zÅ' Å'szinteséggel beszélt Soros GyörgyrÅ'l is, nem próbált megfelelni semmilyen PC-elvárásnak, s nem félt attól, hogy antiszemitának nevezik â€" rég megszokta már ezt az unalmas liberális mantrát. Világosan kifejtette, hogy szemben állunk a Soros-féle csoporttal, amelynek célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára. Még a háttérhatalom szót is kimondta, pedig bizony még a nemzeti-jobboldali táboron belül is vannak olyan csoportok, amelyek kényes ízlésének nem felel meg az ilyen Å'szinte és tűpontos leírás a nemzetközi hatalmi viszonyokról. EbbÅ'l is lehet tanulni.

A másik nagyon fontos üzenet: nem kell félnie annak a nemzeti-keresztény politikusnak, aki kritikai megjegyzéseket tesz a saját táborára, kormányára, ne adj’ isten magára a miniszterelnökre. Nem kerül a gyehenna tüzére az, aki nem ért mindig mindenben teljesen egyet a saját táborának minden emberével. Az üzenetet az tette egyértelművé, ahogyan Stumpf Istvánról, Navracsics Tiborról és Lázár Jánosról beszélt.

Orbán ezeket a politikusokat nemhogy elítélte vagy leminÅ'sítette volna, hanem egyenrangú partnerként, sÅ't barátként tekint rájuk. Ez egy mentalitás, egy magatartásforma, ami egyfelÅ'l nagyvonalúságot mutat, másfelÅ'l bátorító üzenete van mindazoknak, akik a nemzeti-keresztény táboron belül azt hiszik, hogy nem szabad „kibeszélni”, nem szabad saját véleményt megfogalmazni, nem szabad egy-egy kérdésben eltérÅ' módon gondolkodni dolgokról.

Csak egy példa: ha valaki az elszámoltatás kapcsán határozottabb politikát várna el a kormánytól, az vajon rossz ember? Vagy aki nem ért egyet az egykulcsos adóval, az ássa el magát? Vagy aki a kommunikáción akar változtatni, az csak okvetetlenkedik? Ugyan már! Felejtsük végre el azt a marhaságot, hogy nem lehet vitatkozni fontos részletkérdésekrÅ'l egymás között. Orbán Viktor világos jeleket küldött ezzel kapcsolatban, érdemes erre is odafigyelni.

Végül arra hívnám fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök sajtótájékoztatón felmutatott mentalitása, magatartása bebizonyította, hogy a jó politikus mindig kész és képes a változásra, ha felismeri, hogy változnak az idÅ'k, változnak a kihívások és változik a politika tétje.

És éppen ez a lényeg: a 2022-es választások megnyerésének alapkérdése, hogy a nemzeti tábor politikusi gárdája tudja-e követni ebben a változásban Orbán Viktort. Itt nem az alapvetÅ' értékrend és világlátás megváltoztatásáról van szó, ellenkezÅ'leg: az értékrend újbóli megerÅ'sítésérÅ'l és újbóli hitelessé tételérÅ'l. A rutinok és megkopott szófordulatok régi gúnyáját le kell vetni, és, bármilyen nehéz is, de új ruhába kell öltöztetni a mondandót, ami nemhogy elévült volna, hanem még aktuálisabb, mint elÅ'tte.

Ez a miniszterelnök ki nem mondott üzenete az övéinek: Ne féljetek változtatni, ne féljetek a régi rutint elhagyni és új megoldásokat keresni â€" mert én is ezt teszem.

A szerzÅ' politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója


Read More →
FB-RSS feed for Kiss Balázs
Macron, gyurcsány, fegyÅ'r akár a tömegbe is lövethet(ne), nem kiáltanának emberi jogsértést EZEK, miközben a különféle jobboldali kormányok ellen koncepciós perek indulnak. Ez #Strasbourg. Akik az évekig ártatlanul elÅ'zetesben fogvatartott Budaházynak se segítettek.
Választói mandátum hiányában az Országgyűlés ülésterme helyett maradnak a jogi kiskapuk

A karácsony és az új év beköszöntének nyugodt idÅ'szaka után villámgyorsan beindult a 2020-as politikai évad. Az elsÅ' három hétben három, elsÅ' ránézésre egymástól különbözÅ' ügy emelkedik ki: Gyöngyöspata, börtönbiznisz, valamint a külföldrÅ'l érkezÅ', a magyar kormányzat elleni támadások. Ilyen például az Európai Unió Bírósága (EUB) fÅ'tanácsnokának indítványa a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán. Hogy mi köti Å'ket mégis össze? A bíróságok: itthon és az EU-ban.

A nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó „jogvédÅ' szervezetek” ugyanis ezekkel az ügyekkel a bíróságokon keresztül igyekeznek meghonosítani a külföldön már bevált perlési politizálást.

Azt a gyakorlatot, hogy a jogrendszer tökéletlensége folytán mindig is létezÅ' kiskapuk tudatos kihasználásával, a jogrendszer eredeti céljával â€" közérdek, a közrend és a joguralom érvényesítése â€" szembemenve a választott, legitim döntéshozók helyett bíróságok döntsenek el olyan kiemelt politikai-társadalmi ügyeket, amely viszonyrendszerek rendezése alapvetÅ'en nem a bíróságok, hanem a nép által választott szuverén jogalkotó kompetenciájába tartozna.

Nem csak a pernyertesség a fontos azonban, a társadalmi érdekkel visszaélÅ' jogvédÅ'nek titulált szervezetek legfÅ'bb célja, hogy minél magasabb bírói fórumok elé vigyék az egyes próbaügyeket, pereket, de inkább ügyek csoportját, ezáltal alakítva a bírói gyakorlatot.

Ha már a liberális jogpolitika a jogalkotó útján, választói mandátum nélkül nem érvényesülhet, az Országgyűlés kapuja helyett maradnak a jogi kiskapuk. Logikus stratégia.

Ez a technika nyilván akkor kerül elÅ'térbe, ha a kormányzó erÅ' és a törvényhozás az izgága álcivil szervezetekkel ellentétes ideológiai alapon áll, magyarul keresztény-konzervatív-nemzeti. Láthattuk 2006-ban, hogy bár egyes jogvédÅ' szervezetek csendben, halkan kifejezték nemtetszésüket a rendÅ'ri brutalitás miatt, azonban nem tolongtak az áldozatoknál, hogy képviseljék Å'ket sem kártérítési, sem más perben.

Nem fogadkoztak, hogy az uniós bíróságig fogják elvinni az ügyüket. Brüsszelben se nagyon hallottuk a hangjukat, hogy tiltakoztak volna a nyilvánvaló és súlyos emberi jogi sértések ellen. Az áldozatoknak végül a nemzeti jogvédÅ'k nyújtottak jogi segítséget. Nyilván az áljogvédÅ'k ugyanígy járnának el, ha az Orbán-kormány vezényelne lovasrohamot és kardlapozást az aktuális kormánydöntÅ' összellenzéki tüntetÅ'k ellen, és verne véresre DK-s nyugdíjasokat és momentumos diákokat bérházak kapujában, udvarán.

Az álcivilek nem csak konkrét jogi eljárásokon keresztül támadnak: évek óta zajlik a bírák érzékenyítése különbözÅ' témákban, így a migránsok, a kisebbségek és a homoszexuálisok ügyeiben a már említett álcivil szervezetek különbözÅ' képzésein. Ennek az eredményét láthattuk Gyöngyöspatán is: a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány perelt és nyert.

De gondoljuk el, mi történt volna, ha a bíró ítéletében úgy határoz, hogy nem történt jogellenes elkülönítés a gyöngyöspatai iskolában! Szinte biztosra vehetÅ', hogy a döntés elfogadása helyett lejárató kampányba kezdenek a „rasszista” bíró ellen. No meg tekertek volna egyet a bíróságok függetlensége miatt aggódó európai szirénák hangerején. Ismerjük már Å'ket.

De a jogvédÅ'k tudatosan és szisztematikusan kihasználják a jogszabályok és a jogérvényesítés adta eszközök â€" és kiskapuk â€" teljes tárát, hogy a magyar államtól szipolyozzanak ki pénzt â€" a magyar adófizetÅ'k által befizetett közpénzbÅ'l â€" a börtönben ülÅ' elítéltek javára is. A „jóakaró civil jogvédÅ' szervezetek” a börtönviszonyok miatti kártalanítási pereket tömegével vitték az Emberi Jogok Európai Bírósága elé tudatosan, üzletszerűen szervezve azt. Ezt a jelenséget nevezte a miniszterelnök az év eleji Kormányinfón börtönbiznisznek.

Végül ott van a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály kapcsán kiadott EUB-fÅ'tanácsnoki indítvány, amely ugyan nem köti a bíróságot, de veszélyes elÅ'rejelzést jelent: az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt egyesülési szabadságra hivatkozik, ez a jogi dokumentum azonban kizárólag uniós viszonylatban értelmezhetÅ', nem vonatkoztatható tagállami döntésekre.

Egyértelmű tehát, hogy az EUB tágítani akarja a charta értelmezését, hiszen így könnyebben beleszólhatnának a tagállami szuverenitás körébe tartozó kérdésekbe is. Az ilyen módon történÅ' lopakodó hatáskör­elvonást, amikor egy bíróság a jogalkalmazás helyett jogot alkot a jogértelmezés kiterjesztésével, nevezhetjük a döntéshozatal kiszervezésének vagy jurisztokratizálódásnak.

Ez a folyamat sem most kezdÅ'dött: az uniós jog elsÅ'bbségét sem az uniós alapszerzÅ'dések mondták ki, hanem az EUB egy döntése az 1970-es években, ez a kiterjesztÅ' értelmezés pedig kötelezÅ' a tagállamoknak. SÅ't, az Euró­pa Tanácshoz tartozó Emberi Jogok Euró­pai Bírósága (EJEB) is rendszeresen túlterjeszkedik határozataival az Emberi jogok európai egyezményének keretein, és gyakran hoz döntéseket olyan ügyekben, amelyek az államok belsÅ' szuverenitásához tartoznak, így nem is érinthetné Å'ket.

Fokozottan igaz ez azóta, hogy már nemcsak államok, hanem természetes személyek és magánszervezetek is fordulhatnak az EJEB-hez. Ez megint csak az internacionalista, a nemzetállamok szuverenitása ellen küzdÅ' liberálisok egyik bevett technikája. Láthatjuk, ezzel a joggal elÅ'szeretettel élnek is a nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó szervezetek.

Ezeket a módszereket azok használják, akiknek egyébként nincs valós társadalmi támogatottságuk, nem tudják érdemben befolyásolni a kormányzást és a törvényhozást. Így az általuk olyan gyakran emlegetett demokratikus elvekre hivatkozva más utat keresnek érdekeik és elképzeléseik érvényesítéséhez. Mint ahogy ezt a Soros-féle alapítványok által igen, de a magyar polgároknak csak csekély töredéke által támogatott álcivilek teszik.

Az ebbe a körbe tartozó szervezetek jelentÅ'sen hozzájárultak a hamis vádakon alapuló Sargentini-jelentéshez is, amelynek csaknem másfél évvel megszavazása után ismét van aktualitása.

Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége csalódott amiatt, hogy a kezdeményezésükre elindított 7. cikkely szerinti eljárásnak nincs eredménye. Nem vehetnek részt a tanács elÅ'tt folyó részében, ezért nyomást akarnak gyakorolni a tagállami politikusokból álló testületre, saját balliberális politikájuk érvényesítése érdekében. A hátsó ajtón keresztül, keresztülgázolva a saját maguk által hirdetett jogállamisági elveken.

A bírói függetlenség Magyarországon továbbra is érvényesül, bár már tíz éve halljuk ennek ellenkezÅ'jét. Olyanoktól is, akik rendszeresen az elnyomott magyar bíróságok döntéseire hivatkoznak, ha éppen ezt a gigászi magyar kormányzati elnyomást akarják bizonygatni.

De úgy tűnik, a magyar törvények mellett a logika szabályait sem ismerik. AkiktÅ'l a magyar bírói függetlenséget valóban félteni kell, azok éppen azok a nemzetközi hálózatok részeként működÅ', senkinek sem felelÅ's álcivil szervezetek és áljogvédÅ'k, akik képzéseiken tanítják, hogy egyes ügyekben milyen döntéseket kell hozniuk a magyar bíróságoknak.

Akik valódi társadalmi felhatalmazás nélkül politikai szereplÅ't játszva, nyomást gyakorolva igyekeznek saját ideológiájuk irányába befolyásolni a bírói gyakorlatot. Akik szembemennek a közérdekkel, a társadalmi igazságossággal.

Akik a jogrendszer hibáit meglovagolva szervezetten üzletelnek, és akik hatalmi-gazdasági érdekeik miatt közösségeket ugrasztanak egymásnak és tesznek tönkre. Ahogy teszik ezt Gyöngyöspatán és tennék ezt sok más településen is.
Hát ne hagyjuk nekik!

A szerzÅ' az Alapjogokért Központ elemzÅ'je


Read More →
This notification was sent to partizaninfo@gmail.com by Feed2Mail.

Unsubscribe |  Manage subscriptions |  Remove ads