AmÃg nincs változás ez Ãgy is marad...
Ezért nem szólom le aki "disszidált", mert az nem magyar érdekű kormány, ami csak szavakban nemzeti viszont gyakorlatban neolib, Ãgy nem biztosÃt megfelelÅ' életlehetÅ'ségeket, sÅ't nyÃltan odaáll a nagytÅ'ke és a globalizmus oldalára. 2010-ben nem errÅ'l volt szó fidesz, amúgy 2014-ben sem. Ãgy hát zabáljátok meg amit fÅ'ztetek : a népellenesség miatti népszerűségcsökkenést! Lopni és a haza kizsákmányolásában helytartóként közreműködni, aztán meg morzsákat osztogatni a népnek választások elÅ'tt echte szocionista szokás. Polgári körökben hallottam 2002 után ezt a fideszes kijelentést : "az átlagos szavazó emlékezete 6 hét" hát cáfoljunk rá.
JavÃtsunk statisztikát fideszmódra! Tiltsuk be vagy legalábbis lehetetlenÃtsük el a sztrájkjogot és a munkajogot, új MT, flexicurity, ceta és ttip! Sztrájkolsz - röpülsz! Ez a rideg magyar valóság. AlkupozÃciók alakulásai az idÅ'k során sose a munkának kedveztek hanem a tÅ'kének, a megfelelÅ'en társadalompárti (és nem "piacbarát, befektetÅ'knek kedvezÅ', versenyképes") munkajogi törvények hiánya miatt és az Ãgy kialakuló puszta munkaerÅ'piaci erÅ'viszonyokból következÅ'en alacsonyak a bérek, mostmár kapkodhat a fidesz, elvándorol a nép a törvényesÃtett rabszolgatartás elÅ'l. Patkány módon varga mihályék vendégmunkások behozatalát TESZIK, és mellé kétkezi melóst akarnak képezni már szinte mindenkibÅ'l amiért szétverték az oktatást is, de béremelésekrÅ'l BESZÉLNEK. A kettÅ' egymást keresztezi! Aki növeli a munkaerÅ' kÃnálatot, az béreket csökkent. Alacsony bérű és kiszolgáltatott munkavállalók összeszerelÅ' üzemek országa Ãgy lettünk.
https://kuruc.info/r/2/167117/ A törvényi szigorÃtás miatt egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon
Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt. A szakszervezetek szerint ennek két oka van: megváltozott a sztrájktörvény, Ãgy nehezebb lépniük, illetve gyakran már az is elég, ha megalakÃtják a sztrájkbizottságot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesÃtése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevÅ'vel, egy évvel késÅ'bb 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel.
A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztetÅ' sztrájkokat is. EbbÅ'l csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztetÅ' sztrájkok - az erÅ's szakszervezeti jelenléttÅ'l nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein.
Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. MÃg az elsÅ', 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, mÃg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az elÅ'bbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.
A sztrájktörvény változása miatt most jóval nehézkesebb sztrájkolni, ugyanakkor a szakszervezetek szerint sokszor az is elég, ha megalakÃtják a sztrájkbizottságot.
-
Nem depressziókampány, hanem undorÃtóan és rendkÃvül irritálóan bűzlenek a hazug gyÅ'zelmi jelentésektÅ'l a fideszes médiák.
#Jobbik2018 #Változás #SzebbJövÅ' #Jobbik #fidesz #munkaerÅ'hiány #vendégmunkások #sztrájkjog #béremelések #munkaerÅ'piac #elvándorlás #neoliberális #munkajogi #migránsok
