Amíg nincs változás ez így is marad... Ezért nem szólom le aki "disszidált", mert az nem magyar érdekű kormány, ami csak szavakban nemzeti viszont gyakorlatban neolib, így nem biztosít megfelelő életlehetőségeket, sőt nyíltan odaáll a nagytőke és a globalizmus oldalára. 2010-ben nem erről volt szó fidesz, amúgy 2014-ben sem. Így hát zabáljátok meg amit főztetek : a népellenesség miatti népszerűségcsökkenést! Lopni és a haza kizsákmányolásában helytartóként közreműködni, aztán meg morzsákat osztogatni a népnek választások előtt echte szocionista szokás. Polgári körökben hallottam 2002 után ezt a fideszes kijelentést : "az átlagos szavazó emlékezete 6 hét" hát cáfoljunk rá. #Jobbik2018 #változás #szebbjövő Javítsunk statisztikát fideszmódra! Tiltsuk be vagy legalábbis lehetetlenítsük el a sztrájkjogot és a munkajogot, új MT, flexicurity, ceta és ttip! Sztrájkolsz - röpülsz! Ez a rideg magyar valóság. Alkupozíciók alakulásai az idők során sose a munkának kedveztek hanem a tőkének, a megfelelően társadalompárti (és nem "piacbarát, befektetőknek kedvező, versenyképes") munkajogi törvények hiánya miatt és az így kialakuló puszta munkaerőpiaci erőviszonyokból következően alacsonyak a bérek, mostmár kapkodhat a fidesz, elvándorol a nép a törvényesített rabszolgatartás elől. Patkány módon varga mihályék vendégmunkások behozatalát TESZIK, és mellé kétkezi melóst akarnak képezni már szinte mindenkiből amiért szétverték az oktatást is, de béremelésekről BESZÉLNEK. A kettő egymást keresztezi! Aki növeli a munkaerő kínálatot, az béreket csökkent. Alacsony bérű és kiszolgáltatott munkavállalók összeszerelő üzemek országa így lettünk. https://kuruc.info/r/2/167117/ A törvényi szigorítás miatt egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon, a legtöbb munkabeszüntetés 2006-ban és 2007-ben volt. A szakszervezetek szerint ennek két oka van: megváltozott a sztrájktörvény, így nehezebb lépniük, illetve gyakran már az is elég, ha megalakítják a sztrájkbizottságot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése szerint a legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006-ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, azonban 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel. A 2014. évi felmérésekben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a sztrájkok, de különösen a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint a nemzetgazdaság más területein. Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag. A sztrájktörvény változása miatt most jóval nehézkesebb sztrájkolni, ugyanakkor a szakszervezetek szerint sokszor az is elég, ha megalakítják a sztrájkbizottságot. - Nem depressziókampány, hanem undorítóan és rendkívül irritálóan bűzlenek a hazug győzelmi jelentésektől a fideszes médiák.
