| FB-RSS feed for Kiss Balázs | | Photo - Ezek az ufi reakció mandiner maradtak neokohn banda, rendületlenül hazudnak, cionista oroszfób stumpf nem sváb. Lovas Istvánnak igaza van és rendkÃvül türelmes ezzel a megélhetési tényferdÃtÅ'vel. Ez is fideszes és stumpf, de nem a volt képviselÅ' hanem újságÃró és a mandiner.hu fÅ'szerkesztÅ'je. Még egyet, hadd vuduzzam Å'ket : mandiner.blog.hu seo powa !! :P ;) Az egyrészt - másrészt magyarázkodás, liberális irányba részrehajló sumákolás ami jellemzÅ' volt rájuk mindig is! Minden Jobbik elleni gyalázkodós postot felszavaznak a fideszdsz felszopói a mandineren, ha véletlen megjelenhet ott egy Jobbikos közleménye, azt meg lepontozzák. :3 Csak azt a világpolitikai tényt ismeri be andrás stumpf, amit már lehetetlen lenne tagadni, mert akkor ugyanott állnának a Putyinozással mint fodor gabika, az együtt párt, vagy a déká. De köztük a különbség valóban csak látszólagos, a fideszes liberális se különb liberális. http://lovasistvan.hu/2016/11/29/nagyon-szabadon-a-sajtoszabadsagrol-es-a-propagandarol/ä Nagyon szabadon a sajtószabadságról és a propagandáról Lovas István2016. november 29. ïŒExkluzÃv, Uncategorized ExkluzÃv interjú Stumpf András újságÃróval, a Mandiner.hu fÅ'munkatársával Mottó balliberális forrásból: „Ha tilos hazudni, vége a sajtószabadságnak†(Abe Rosenthal, a New York Times volt fÅ'szerkesztÅ'je a Magyar Narancs cÃmű hetilapnak 1994. augusztus 4-i interjújában) â€" Beszélgetésünk idejére szundikálni engedhetjük a sajtóra kényszerÃtett, közismert tilalomfákat és tabukat? â€" Természetesen, de elÅ're szólok: valószÃnűleg nagyon sok mindenben nem lesz azonos a véleményünk. Mondjuk épp ettÅ'l lehet izgalmas ez a beszélgetés. â€" Az Európai Parlament szerdán kommunikációs stratégiai jelentést szavazott meg „A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda ellenâ€. A jelentés két ilyen „harmadik feletâ€, az orosz és a terrorista Iszlám Ãllam propagandáját veszi célba. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre úgy reagált, hogy e jelentés a „nyugati demokrácia felfogás politikai szétesésének jele. Melyiküknek ad igazat? â€" ElÅ'ször is: ne tegyünk úgy, mintha nem létezne Putyin által tudatosan működtetett orosz propaganda. Létezik befelé is, amit gyönyörűen mutatott nemrég, hogyan emlékezett meg az orosz állami média a magyar 1956-ról. És létezik kifelé is: ma már nyilvános, hogy milyen mértékben szaporodtak el az orosz propagandát, dezinformációkat terjesztÅ' oldalak 2014-tÅ'l Magyarországon is. De hogy ezek ellen az Európai Parlament irányelveivel lehetne küzdeni? Ne szórakozzunk már. Ha eddig e „propagandaelhárÃtáson†dolgozott 11 diplomata, és most fog dolgozni 22, akkor ennek se teteje, se súlya. Nem látom tehát a sajtószabadság végét attól, hogy az EP â€" szokásához hÃven â€" irányelveket fogadgat el, amelyek által megpróbálja saját magát fontosnak és világpolitikai tényezÅ'nek feltüntetni, miközben nem az. Ön szerintem ezt jóval súlyosabb dolognak látja, mint amilyen az valójában. Nyilván kÃnos egyetérteni az orosz elnökkel és az orosz kormánnyal, amely az ügyben az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és a most hallgató nyugati újságÃró szervezetekhez fordult, de a tévedés joga mindenkié. Nyilván azoké is, akiket itt „civil szervezetek†Putyin ügynökeiként feketelistáznak. â€" Kétségtelen, hogy sokakra ráfogják ezt akár ok nélkül is. Hadd mondjak egy saját példát. 2013-ban éppen Washingtonban voltam, amikor a szÃriai balhé új állomásához ért. Attól, hogy úgy láttam és ma is úgy látom, hogy abban a kérdésben Putyinnak volt igaza, Obama meg katasztrofálisan reagált, még nem lettem orosz ügynök vagy Putyin propagandistája. EttÅ'l még ne tagadjuk le, hogy vannak, akik azok. A putyini propagandagépezet nagyon is jól működik. Magyarországon kifejezetten szélsÅ'jobbos, olykor a Jobbikhoz vagy más szélsÅ'jobbhoz köthetÅ' személyek pénzelésével, aktÃv kapcsolattartással… â€" Azért konszenzus van arról, hogy Brüsszelben is a félelem nem a mi hÃrportáljainktól, hanem a 700 milliós nézettségű Russia Todaytól és a 21 nyelven hÃreket közlÅ' Sputnik News hÃrügynökségtÅ'l és rádiótól jön. Felettébb érdekes, hogy ettÅ'l az EP-stratégiai jelentésrÅ'l való hÃradástól a sajtószabadságról naponta többször Ãró nyugati média úgy próbálta távol tartani magát, mint ördög a tömjénfüsttÅ'l. A hazai sajtó is. Miért? â€" Nem logikus azt feltételezni, hogy a hallgatás tudatos volt. Ha tényleg kézi vezérlésrÅ'l lenne szó, nem az lett volna elvárható, hogy fÅ'cÃmmel hozzák ezt? Úgy, hogy az Európai Parlament végre döntést hozott a gonosz oroszok és a gonosz Iszlám Ãllam ellen? Szerintem egészen egyszerűen nem annyira fajsúlyos a dolog, hogy cÃmlapokat érjen. Még egyszer: az EP nem kötelezÅ', ilyen-olyan tartalmú irányelvet fogad el arról, hogy milyen stratégiai kommunikációt kellene követni… Mérsékelt izgalmi állapotba sem kerülök ettÅ'l. â€" Tényleg nem hÃr ez? Hiszen egy olyan hatalomnak az elnöke, mint Oroszország, vette a fáradságot és megszólalt? Ãgy sem ért volna meg két sort? Ön például hozott róla a blogján elég sokat. Ami remek. Ha lesz még ennek olyan folyománya, ami érdekes, akkor egészen biztosan mi is hozunk róla. Csak ugye eddig ez egy állásfoglalás, kinyomtatták egy papÃrra nyilván, amely egyelÅ're esetleg arra lehet jó, hogy valaki kitörölje vele az ülepét. â€" Két kérdés teszek fel, de nyugodtan adhat rá egy választ: az elmúlt hat évben mindaz, amit a nyugati sajtó Ãrt Magyarországról, azt diktatúrának nevezve, ahonnan hiányzik a sajtószabadság, a jogbiztonság, ahol nacionalista idegengyűlölÅ' antiszemiták rohangálnak felé és alá, az igazság vagy propaganda? És az, hogy Orbánt Putyinhoz, Erdoganhoz, Mussolinihez, sÅ't Hitlerhez hasonlÃtják? Ez abszolút propaganda, és ezek azok a dolgok, amelyek ellen egyébként az elmúlt több mint hat évben felemeltem a hangomat. Elég sokat kardoztam miatta nyugati kollégákkal. De ez esetben más a propaganda oka. Nem valamely központi utasÃtás. Azért Ãrnak Ãgy, mert gyakran amolyan papként tekintenek magukra, a demokrácia papjaként, akinek prédikálnia kell a jót és elÃtélnie a rosszat â€" amelynek természetesen birtokában is van â€" ahelyett, hogy tudósÃtana. Úgy érzik, „a történelem jó oldalán†Å'k állnak, a liberális progresszió, aki meg másként gondolkodik, az fasiszta. Szexista. Lényeg, hogy erkölcsi nulla. Az viszont, ha hazudnak Magyarországról, azt fasizmusba sodródó diktatúrának ábrázolják, nem azt jelenti számomra, hogy akkor cserébe szeressük az orosz propagandahazugságokat. Amelyek ráadásul szervezettek. Szentpéterváron konkrétan van egy ház, amelyben putyinista trollok fizetésért Ãrják a kommenteket. â€" Azért egyszer érdemes lenne összehasonlÃtani mondjuk az elmúlt két hét teljesÃtményét egyik oldalon az RT és a Sputnik esetében, másik oldalon a VOA, a Deutsche Welle, a BBC, stb. között. MédiaelemzÅ'k majd biztosan megteszik, vagy az, akinek ilyesmire van ideje, ilyesmihez kedve. Nekem nincs. Egyébként pedig: a magyar kormány is kikérte magának az ellene irányuló hazugságokat. Hányszor mondta el akár Orbán Viktor pénteki rádióinterjúiban, akár más vezetÅ' fideszes politikus, hogy hazudnak rólunk, kikérjük magunknak, mondjuk külügyminiszteri szinten is? Sokszor. Abban tehát továbbra sem látok problémát, ha egy parlament, legyen az akár Brüsszelben, szóvá teszi az ellene folytatott szervezett hazudozást. Az EP konkrétan az orosz propagandát. â€" Akkor emeljük egy szintre a párhuzamot, illetÅ'leg annak hiányát. Ha holnap a magyar parlament úgy döntene, létrehoz egy szervezetet, amely kiszűri az ilyenfajta nyugati propagandát és „civil szervezeteket†bÃzna meg azzal, feketelistázzák az e médiumokat hazugságokkal tápláló, véletlenül kivétel nélkül közpénzen élÅ' hazai balliberálisokat, megjelölve, melyik Merkel kancellár, melyik Hollande francia és melyik Obama amerikai elnök ügynöke, miként reagálna erre „Európaâ€? Miként reagálna Washington és az nyugati média? Hallgatna, mint az Európai Parlament most hozott, szólásszabadságot alapjaiban korlátozó célzó döntésérÅ'l? Oroszország nem tagja az Európai Uniónak és Ãgy az EP-nek semmilyen ráhatása nincs arra, hogy a Russia Today vagy a Sputnik News mit hoz le. Ezt értse meg. Ezért aztán teljesen indokolatlan a sajtószabadság sérelmérÅ'l beszélni ebben az esetben. A megoldás persze nem az EP falain belül van. Sokkal inkább olyan szerkesztÅ'ségekben lenne, amelyek nem fogadják be az álhÃreket â€" jöjjenek azok KeletrÅ'l vagy Nyugatról. A Facebook persze alapprobléma ebbÅ'l a szempontból. Ugyanolyan erÅ'vel hasÃthat rajta egy álhÃr, mint a valódi. â€" Én rossz elÅ'jeleket is látok. Amikor brüsszeli tudósÃtóként mintegy négy évvel ezelÅ'tt megkérdeztem Neelie Kroes, a Klubrádióért reggeltÅ'l estit magát naponta halálra aggódó, mint most kiderült, a velejéig korrupt digitális biztost, vagy Catherine Ashton uniós külügyi fÅ'biztost, miért nem lépnek fel, amikor a britek, a németek, a franciák, a spanyol gyors egymás után tiltják be és vetetik le a műholdakról az iráni Press TV adásait, szóvivÅ'ik azt hebegték, hogy „az nemzeti hatáskörâ€. Ilyen lépések kizártak a jövÅ'ben a Russia Today-jel szemben? Vagy netán megkérnek szállodákat, hogy a CNN, a Bloomberg és a BBC nyújtotta kÃnálatukat ne fokozzák „propaganda†adókkal? Én nem láttam ebben javaslatban semmilyen efféle konkrétumot, egyébként pedig annak a pártján állok, hogy lehessen nézni mindent. Csak az lenne fontos, hogy be tudjuk mutatni, mi az, ami alátámasztható és mi az, ami nem. Utóbbira is volt példa azért a Russia Todayban is. Amikor azt közvetÃtették, hogy Svédországban migránsok erÅ'szakoltak svéd lányokat, aztán kiderült, hogy osztálykirándulás volt. Németországban szintén volt tavaly egy vonatállomáson egy ilyen erÅ'szakoskodós kamutörténet orosz forrásból… Vagy a magyar tankügy. A tiltás viszont nem frankó. Már csak azért sem, mert ha valamit betiltanak, azonnal szexivé válik, és mindenki arra gondol: ott van az igazság, hiszen el akarják titkolni! â€" Mi lenne, ha az Orbán-kormány megvalósÃtaná azt a receptet, hogy „kövess el mindent, amivel vádolnakâ€, és például az Erdoganhoz hasonlóan az Å't bÃráló újságÃrókat bebörtönözné? Az EU migránsszerzÅ'dést kötne velünk vagy, ellenkezÅ'leg, életbe léptetnék a „nukleáris opciót†és megvonnák szavazati jogunkat? Remélem, megvonnák a szavazati jogunkat. Abban talán megállapodhatunk: nem volna jó, ha nálunk is bebörtönöznének újságÃrókat azért, mert nem értenek egyet a hatalommal, meg vernék Å'ket, mint Erdogánéknál. Nyilván nyugatabbra vagyunk és másak a civilizációs normáink. Nálunk pénzzel szokás megoldani a dolgot. Ãllami pénzek csorgatásával a baráti lapokba. Ez némileg civilizáltabb megoldás, a törököknél meg ugyanezt gumibottal intézik el. Ha nálunk történne ilyen, tekintve, hogy az EU tagja vagyunk, teljes joggal és helyesen sipákolna Brüsszel, vagy, ahogy fogalmazott, vetné be a „nukleáris opciótâ€. Megérdemelnénk. De inkább hagyjuk ezt a „mi lenne, haâ€-játékot és egyáltalán ne hasonlÃtsuk magunkat Erdogan Törökországához. â€" 6 éve olvasunk és hallunk a nyugati sajtóban a hazai balliberális sajtó szörnyű helyzetérÅ'l. Itt, ahol, állÃtják, félelmükben öncenzúráznak az amúgy rettenthetetlen balliberális újságÃrók. Ön szerint közép-ázsiai médiadiktatúra az olyan ország, ahol a Népszabadság megszűnése után is a kormányellenes lapok együttes példányszáma jóval meghaladja a kormánypártiakét? A hetilapok terén még óriásibb az ellenzéki lapok fölénye. Elég elmenni egy benzinkúthoz megnézni a politikai hetilapokat. De emlÃthetjük az RTL Klub + ATV + HÃrtévé nézÅ'számarányát a kormánypárti tévékhez. Ha most lapokról beszélünk, egyértelmű baromság olyan túlzásokba esni, ahogyan ezek szoktak regélni a magyarországi sajtószabadság megszűnésérÅ'l. Jól tudjuk, hogy szerintük az már 2011-ben megszűnt a médiatörvény elfogadásakor, amikor fehér cÃmlapokkal jelent meg a Népszabadság, és Brüsszelben meg Strasbourgban felállva mutogatták az Európai Parlamentben. Ez persze felvet egy-két problémát: ha már akkor megszűnt, akkor hogy tudott most megszűnni? Vagy volt egy pillanat 2011 és 2016 között, amikor helyreállt? Ha igen, arról mindenesetre elfelejtettek Ãrni. Logikailag tehát van itt egy kis bökkenÅ'. A helyet vizsgálata viszont nem vet jó fényt a kormányra. Ha azt nézi meg, milyen pénzbÅ'l működnek ezek a lapok. Ãllamiból. A teljesÃtmény nem számÃt, biznisznek Ãgy is jó, hiszen az állami reklámköltések a laptulaj zsebében landolva veszÃtik el közpénzjellegüket. A Népszabadságból eközben több fogyott mint az összes többi politikai napilapból együtt de nem kapott állami hirdetést, bele is döglött. Ha a Magyar IdÅ'k nem kapna, holnap nem tudna megjelenni. Ilyen egyszerű ez. Tehát nagyon torz, nem valódi piac ez itt. â€" Mennyi állami hirdetést kaptak Horn idejében a jobboldali lapok? Hát bizony, bizony. Ha azt felveti, hogy Horn idejében miért nem sipákolt Európa; hogy miért Németh Péter volt a vezetÅ'je a Magyar Nemzetet tulajdonló társaságnak is, és miért nem volt önálló ellenzéki sajtó, akkor az teljesen jogos felvetés. De ugye a Horn Gyula-i rendszer nem etalon? â€" De beszélhetünk a Medgyessy-Gyurcsány korszakról is. Amikor a Magyar Nemzetnek egyik napról a másikra kellett más nyomdát keresnie, vagy kiadták a nagy cégeknek, ne hirdessenek e lapban. Csak hogy egy példát emlÃtsek a nagyon sok közül. Igen, ezek mind undorÃtó példák, csakhogy ha ezt Ãgy gondoljuk, aligha mondhatunk mást a mai helyzetrÅ'l. Már ha következetesek szeretnénk maradni. Egyetlen más módja van még ennek: ha azt mondjuk, hogy az is rendben volt, a Horn-idÅ'szakban, meg ez is rendben van, mert a hatalom természete ilyen, aki gyÅ'z a választáson, az rátenyerelhet bármire. Nos, én nem gondolom Ãgy. Politikai szempontból ráadásul nincs is sok értelme állami pénzbÅ'l propagandát összehozni, a teljes sajtópaletta ellenÅ'rzésére törekedni. Gondoljunk csak bele: 1998-ban a Fidesz gyÅ'zött. Nagy sajtóellenszélben. 2010-ben sem tulajdonolta a médiát, aztán kétharmaddal nyert. Vagy nézze meg most Trump példáját. Csaknem totális médiaellenszélben gyÅ'zött. â€" A területileg iszonyatosan nagy Kanada jó részén â€" és most nyilván nem a nagyvárosokról beszélek â€" csak a vérballibeárlis közszolgálati CBC fogható. Amely ugyanazon a „frekvencián†mozog, mint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki Obamával együtt méltatta a most meghalt kubai szörnydiktátort, Fidel Castrót. Kanadában ezek szerint médiaterror van és megengedhetetlenül manipulálják a választókat? Igen. Az, hogy Kanadában a Trudeau-féle liberalizmust, nálunk pedig a Fidesz-politikát nyomják keményen „közszolgálatilagâ€, csak tartalmi különbség. Ma már persze az internet eléggé elterjedt, tehát az információhoz hozzá lehet jutni, de a sokoldalú, pártatlan közszolgálati média éppen azért lenne fontos, hogy ne mindenkinek magának kelljen keresgélni. Meg azért, hogy ne essenek az álhÃrek csapdájába tömegek. Márpedig beleesnek, hiszen nincs mindenki által megbÃzhatónak vélt forrás. Az lenne a közmédia dolga, hogy az legyen. â€" Ha megkérdez az utcán ötven embert, milyen véget ért a MIÉP Pannon Rádiója, mit fog mondani az óriási többség? Szemben az „olvasók által szerkesztett†Wikipédiával, amely egy szóval nem emlÃti a tényt, hogy a HÃrközlési Felügyelet karhatalmi segÃtséggel elszállÃttatta a rádió adóberendezését. 2002 decemberében az akkor még radikálisan jobboldali Jobbik közleményben a demokrácia felszámolásaként és a szólásszabadság lábbal tiprásaként értékelte, hogy kommandósok szállták meg az adót és az adóberendezést elvitték. Akkor a nyugati sajtó egyetlen szóval nem emlÃtette az ügyet. Úgy hallgattak, mint most az emlÃtett EP határozatról. Szabad a nyugati sajtó? Ideológiailag nagyon erÅ'teljesen befolyásolt. És hát igen… Szabad-e? Részben szabad. A tulajdonosának érdekeitÅ'l például természetszerűleg sosem lehet független egyetlen sajtótermék sem. Jeleznie kellene a Freedom House-nak, hogy minÅ'sÃtse le értékelésüket… Hajrá! Tökéletes szabadság tehát itt, a lovasistvan.hu-n van. Azt Ãr ide, amit akar. Ha én csinálok egy stumpfandras.hu-t, akkor ott is tökéletes szabadság lenne, azt Ãrnék, amit csak akarok. Ezt a mi esetünkben elhiszem, de hadd ne higgyem el nagyon sok blog esetében. Hogyne. Egy csomó blog esetében nem tudni, ki van a hátterében. Vagy ha tudni lehet, hát azt is, mire van fenntartva. Ha megnézi mondjuk a Budapest Beacont például, amely Richard Fieldé, remek propagandát talál ott: arra van, hogy a magyar kormányt és az országot üsse-vágja, ahol éri. Field azért fizet. Putyin meg azért, hogy legyen egy kis bizonytalanság Európában, és hogy legyen gyenge a demokrácia. Épp a múlt héten találkoztam egy finn újságÃrónÅ'vel, Jessikka Aróval, akire rászálltak a fizetett putyinista trollok, amit gyönyörűen dokumentált. Szépen szétverték a karakterét a nyilvánosságban, csak azért, mert ruszki ügyekrÅ'l Ãrt. â€" A totálisan Hillary Clinton mellett kampányoló amerikai és a teljes nyugati fÅ'sodratú média azt fújta, hogy Putyin avatkozott be az amerikai választásokba, Trump mellett. Olyannyira, hogy a Washington Post egyik álhÃrében azt állÃtotta, a New-yorki szeptember 11-i megemlékezést rosszulléte miatt otthagyó Clintonnét Putyin mérgezte meg. Most MerkeltÅ'l halljuk félelmét, hogy Putyin a német kancellárválasztásokba, Hollande-tól pedig hogy a francia elnökválasztásba szól majd bele. Határtalan a politikai haszonszerzés, a fegyvergyárosok érdekében az égig növelt irracionális, russzofób paranoia? Önök ebbe bele kÃvánnak állni? Putyin nyilván beavatkozik. Szokása, ha lehetÅ'sége van rá. Lásd: KrÃm. Persze azért némileg fura nekem, amikor Merkel Putyintól fél, miközben az Északi Ãramlattal meg egyéb kétoldalú megállapodásokkal kölcsönösen elÅ'nyös helyzeteket igyekezett teremteni kettejük között. Tehát miközben nyomja a nyugati világban trendi dolgokat, közben azért akkorákat üzletelt Putyinnal, mint senki más. De hogy visszatérjünk az amerikaiakra: abban teljesen igaza van, hogy amit az amerikai fÅ'sodratú média művelt a kampányban, kritikán aluli volt. Ráadásul utólag már el is ismerték: még a New York Times és a Huffington Post is kijött némi bocsikázással, hogy hát igen, nem tudósÃtottunk, hanem azt Ãrtuk, hogy minek kellene lennie. Ahelyett, hogy azt Ãrtuk volna le, ami van. De most Ãgérjük, hogy ezentúl a szakmának megfelelÅ'en fogunk Ãrogatni. â€" A NYT-t olvasva jelentem, a bocsánatkérés után semmiben nem változott az ottani újságÃrás. Egyébként logikus, hogy nem is fog: a legnagyobb ellenzéki lappá válva a New York Times-nak úgy lesz több elÅ'fizetÅ'je, ha a sok demokrata, aki ma Kanadába akar emigrálni, sajátjának érzi, aztán inkább mégis otthon marad és elolvassa a napi anti-Trump cikkét. â€" Mihez kell a mai nyugati sajtóban nagyobb bátorság: azt állÃtani, hogy Magyarországon diktatúra van, vagy India, Izrael, Marokkó â€" a három gyarmattartó â€" vagy Mexikó demokratikus voltát megkérdÅ'jelezni? Ahhoz, hogy mi is az emlÃtett országokhoz hasonlóan tabutémák legyünk az kellene, hogy visszavegyük a Felvidéket, kis népirtást végezzünk ott a szlovákok között, bevezessük a kasztrendszert, vagy, hogy mexikói példára a rendÅ'rség a bűnözÅ'kkel kart-karba öltve működjön, újságÃrókat lÅ've le, diákokat szállÃtó buszokat véve gyilkos tűz alá? Nem javasolnám, hogy ilyen irányba mozduljunk el. Másrészt nem árt ezeknek a helyeknek a földrajzi fekvését is megnézni. Mi itt vagyunk Európában, tagjai vagyunk az Európai Uniónak, a többi emlÃtett ország nem tagjai. Ahhoz egyébként semmilyen bátorság nem kell, hogy egy országról leÃrja bárki: az nem demokrácia. â€" Éppen ezért furcsa, hogy naponta olvashatjuk: a populista, nacionalista és a mantra többi része Magyarország veszélyezteti az EU-t, stb… …De ez logikus, mert nyugodtan belénk törölheti a lábát, aki meg akarja mutatni magáról, hogy Å' maga mekkora rohadt nagy demokrata. Annak nincs jobb célpont, mert Orbánnak tényleg vannak necces húzásai, ráadásul tálcán kÃnálja a lehetÅ'séget, amikor arról beszél, hogy az illiberális demokráciamodellt akarja követni, olyan modelleket, amilyen India meg Oroszország. Putyinba belerúgni ugyanakkor kockázatos, mert lehet, hogy bizniszelni kellene vele. Mégiscsak tényezÅ'. India is. Magyarországba sokkal könnyebb. Egyébként az állÃtólagos öncenzúrán is jókat szoktam mulatni. Már amikor kormányellenes lapok újságÃrói beszélnek ilyesmirÅ'l. Tökéletes abszurd. Ha ellenzéki lapnál Ãrsz és leÃrod, hogy itt diktatúra van, a fÅ'szerkesztÅ' megsimogatja a fejedet. Egy ellenzéki lapnak ugyanis ez az iránya. Azért veszik az olvasói. Hogy üsse a kormányt. Ebben nemhogy kockázatvállalás nincs, de éppen hogy a dolgát végzi a kolléga és dicséretet kaphat érte maximum. â€" Hogyne. Sok mÃtosz veszi körül a balliberális újságÃrókat. Mint az, hogy Å'k szegények szenvednek attól, amit kérdeznek, vagy Ãrnak. Ön szerint mi érne egy balliberális újságÃrót egy együttérzÅ' mosolyon kÃvül, ha Lázár Jánosnak az amerikai külügyminisztérium vagy az Európai Bizottság sajtótájékoztatóit fényévekkel megelÅ'zÅ' nyitottságú heti sajtótájékoztatóján azt kérdené, mondja, miniszter úr, mikor lövik már ki a Holdra az MNB elnökét? -Semmi. Soha senkinek nem lesz egy kérdéstÅ'l baja. Mondjuk a Népszabadság ügy után azért egészen más megvilágÃtásba került a történet. Lehet, hogy nem lesz baja attól, ha kérdez, csak az is lehet, hogy kiéheztetik, felvásárolják a lapját, a kiadót meg azután odaadják a kormány emberének… -De minden mÃtosszal szemben és annak ellenére, hogy ezt soha, senki nem emlÃti, nem nagyon kockázatos egy jobboldali újságÃrónak kÃnos kérdést feltennie? Mi lenne a következménye egy jobboldali újságÃró pályájára, ha ugyanott azt kérdezné, miért az a volt Demszky-rajongó Such György az Országgyűlés Hivatalának fÅ'igazgatója, aki a 2006 Å'szén a magyar polgárokat félig agyonverÅ' rendÅ'röknek és áldozatainak helyt adó Magyar Rádiónak volt akkor az elnöke? Vagy hogy miért még mindig azon Handó Tünde az Országos BÃrói Hivatal elnöke, aki sorra nevezte ki a legvéresebb gyurcsányistákat kulcspozÃcióba, mint Fazekas Sándort, aki a PKKB elnöke volt akkor, amikor a 2006-osok ellen futószalagon indÃtották a gyalázatos rögtönÃtélÅ' eljárásokat, Handó pedig a FÅ'városi Törvényszék elnökévé nevezte ki? Vagy a Galamus.hu ultraballiberális portált indÃtó, a bÃrói magatartási kódexet felrúgva az akkori fennálló hatalom érdekében ÃtélkezÅ' Cserni Jánost, akik és társaik mai vezetÅ' bÃrósági ténykedésük eredÅ'jeként az ország jobboldali többségét és magát a kormányt is felháborÃtó Ãtéletek sora születik? Mi érné az ilyen kérdést feltevÅ' jobboldali újságÃrót? â€"Attól függ, hol dolgozik. Ha a kormány által alapÃtott friss médiumok egyikénél, lehet, hogy azonnal kirúgnák, hiszen nem ezt a feladatot szánják ennek a portfóliónak. Szóval ha van, aki kockáztat valamit egy mégoly jogos, kormánynak kellemetlen kérdéssel, az éppen az a kolléga, aki mondjuk a Magyar IdÅ'k belpolitikai rovatában dolgozik. Persze ez sem ilyen egyszerű: kormánypárton belüli törések, érdekellentétek miatt simán jöhet kÃnos kérdés adott esetben Lázárnak, más esetben Rogánnak például, ebbÅ'l a körbÅ'l is. Amúgy sem rossz egyébként a helyzet: a G-nap után ellenzéki lett a Simicsa-birodalom, ettÅ'l még a régóta ott dolgozók nem lettek kevésbé jobboldaliak. SzeretÅ' Szabolcs, mondjuk. Å például, ha akar, most elmehet a Lázár-infóra és ha érdekli, megkérdezheti ezeket nyugodtan. TÃz éve is azt képviselte, hogy a rendÅ'rterror brutális és elfogadhatatlan volt, biztos vagyok benne, hogy ma is Ãgy gondolja. Miért nem tart a kormány egy balliberális újságÃró kérdésétÅ'l és miért tart nagyon valóban jobbról jövÅ' kritikus kérdésektÅ'l? Mint például attól, hogy az eredményeit tekintve, nem lett volna jobb a holokauszt emlékévre költött összegeket a ferihegyi halálút kibÅ'vÃtésére költeni, fÅ'leg a vizes EB elÅ'tt? Ez mondjuk az én kategóriáim szerint nem jobbos, hanem tipikusan szélsÅ'jobbos felvetés, hiszen miért pont a holokauszt-emlékév pénzeirÅ'l van szó? Ha a halálút felújÃtása a fontos, meg az ahhoz hiányzó pénz, ennyi erÅ'vel emlÃthetnénk az ’56-os emlékévet is, vagy a városligeti projektet, mint lehetséges fedezetet. A lényegi kérdésre meg annyit tudok mondani: a balliberális újságÃró a kormány számára amúgy is ellenséges közeg, s mint ilyen, a helyén van. Úgyis támadni fogja, az a dolga. A jobboldalról jövÅ' kritika már veszélyesebb, hiszen egy a tábor, egy a zászló, ugye. De azért ez sem annyira brutális. Amikor a fideszesnek minÅ'sÃtett Heti Válasznál dolgoztam, simán megizzaszthattam jobboldali politikusokat interjúban â€" és nem rúgtak ki. â€" Nem szélsÅ'jobboldali, csak szokatlan, mert a balliberálisok stadionoznak… Néha érdemes áttörni a mantrát. Végül, nem gondolja, hogy a kormány miután igen helyesen meghirdette a keleti nyitás politikáját, akkor azt ki kellene sürgÅ'sen terjesztenie a közszolgálati médiára is? Vagyis hogy például a Magyar TelevÃzió ne csak a CNN-tÅ'l, a BBC-tÅ'l és a ReutersbÅ'l vegyen át anyagokat, hanem a mondjuk Russia TodaytÅ'l is? Akkor például a magyar nézÅ'k tudnák, milyen tomboló migránserÅ'szakra, a migránsokat vendégül látó olaszok lefasisztázására került sor csütörtöktÅ'l e vasárnapi beszélgetésünk pillanatáig Torinóban. Megvan a lehetÅ'sége mindenkinek, beleértve az MTI-t, hogy a Russia TodaytÅ'l és a Sputnik Newstól vegyen át anyagot. Nem tilos. Nálunk a Mandinernél, ahol elég fiatal gárda van, most éppen nincsen oroszos, de hát ezeket angolul és más nyelveken is lehet olvasni. Azért a Reutersnél viszonylag ritkán fordul elÅ', hogy teljes baromságot adnak le vagy kifejezetten célzott propagandát erÅ'ltetnek, az alapdolgok stimmelni szoktak, tehát hogy mikor, hol, ki kivel mit csinált. Ha valamilyen hÃr csak orosz forrásból érhetÅ' el, azzal azért nem árt óvatosabban eljárni, több helyrÅ'l is megerÅ'sÃttetni. Gondolom, a torinói Å'rjöngés például ott kell, hogy legyen például az olasz lapokban… â€" Hogyne. Ott is van. A La Stampában, a Libero Quotidianóban… Jó. Akkor ez hÃrértékű. Ha megnéztem és tényleg az, be is ajánlom majd a migrációs aloldalunkra… | 
Ezek az ufi reakció mandiner maradtak neokohn banda, rendületlenül hazudnak, cionista oroszfób stumpf nem sváb. Lovas Istvánnak igaza van és rendkÃvül türelmes ezzel a megélhetési tényferdÃtÅ'vel. Ez is fideszes és stumpf, de nem a volt képviselÅ' hanem újságÃró és a mandiner.hu fÅ'szerkesztÅ'je. Még egyet, hadd vuduzzam Å'ket : mandiner.blog.hu seo powa !! :P ;) Az egyrészt - másrészt magyarázkodás, liberális irányba részrehajló sumákolás ami jellemzÅ' volt rájuk mindig is! Minden Jobbik elleni gyalázkodós postot felszavaznak a fideszdsz felszopói a mandineren, ha véletlen megjelenhet ott egy Jobbikos közleménye, azt meg lepontozzák. :3 Csak azt a világpolitikai tényt ismeri be andrás stumpf, amit már lehetetlen lenne tagadni, mert akkor ugyanott állnának a Putyinozással mint fodor gabika, az együtt párt, vagy a déká. De köztük a különbség valóban csak látszólagos, a fideszes liberális se különb liberális. http://lovasistvan.hu/2016/11/29/nagyon-szabadon-a-sajtoszabadsagrol-es-a-propagandarol/ä Nagyon szabadon a sajtószabadságról és a propagandáról Lovas István2016. november 29. ïŒExkluzÃv, Uncategorized ExkluzÃv interjú Stumpf András újságÃróval, a Mandiner.hu fÅ'munkatársával Mottó balliberális forrásból: „Ha tilos hazudni, vége a sajtószabadságnak†(Abe Rosenthal, a New York Times volt fÅ'szerkesztÅ'je a Magyar Narancs cÃmű hetilapnak 1994. augusztus 4-i interjújában) â€" Beszélgetésünk idejére szundikálni engedhetjük a sajtóra kényszerÃtett, közismert tilalomfákat és tabukat? â€" Természetesen, de elÅ're szólok: valószÃnűleg nagyon sok mindenben nem lesz azonos a véleményünk. Mondjuk épp ettÅ'l lehet izgalmas ez a beszélgetés. â€" Az Európai Parlament szerdán kommunikációs stratégiai jelentést szavazott meg „A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda ellenâ€. A jelentés két ilyen „harmadik feletâ€, az orosz és a terrorista Iszlám Ãllam propagandáját veszi célba. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre úgy reagált, hogy e jelentés a „nyugati demokrácia felfogás politikai szétesésének jele. Melyiküknek ad igazat? â€" ElÅ'ször is: ne tegyünk úgy, mintha nem létezne Putyin által tudatosan működtetett orosz propaganda. Létezik befelé is, amit gyönyörűen mutatott nemrég, hogyan emlékezett meg az orosz állami média a magyar 1956-ról. És létezik kifelé is: ma már nyilvános, hogy milyen mértékben szaporodtak el az orosz propagandát, dezinformációkat terjesztÅ' oldalak 2014-tÅ'l Magyarországon is. De hogy ezek ellen az Európai Parlament irányelveivel lehetne küzdeni? Ne szórakozzunk már. Ha eddig e „propagandaelhárÃtáson†dolgozott 11 diplomata, és most fog dolgozni 22, akkor ennek se teteje, se súlya. Nem látom tehát a sajtószabadság végét attól, hogy az EP â€" szokásához hÃven â€" irányelveket fogadgat el, amelyek által megpróbálja saját magát fontosnak és világpolitikai tényezÅ'nek feltüntetni, miközben nem az. Ön szerintem ezt jóval súlyosabb dolognak látja, mint amilyen az valójában. Nyilván kÃnos egyetérteni az orosz elnökkel és az orosz kormánnyal, amely az ügyben az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és a most hallgató nyugati újságÃró szervezetekhez fordult, de a tévedés joga mindenkié. Nyilván azoké is, akiket itt „civil szervezetek†Putyin ügynökeiként feketelistáznak. â€" Kétségtelen, hogy sokakra ráfogják ezt akár ok nélkül is. Hadd mondjak egy saját példát. 2013-ban éppen Washingtonban voltam, amikor a szÃriai balhé új állomásához ért. Attól, hogy úgy láttam és ma is úgy látom, hogy abban a kérdésben Putyinnak volt igaza, Obama meg katasztrofálisan reagált, még nem lettem orosz ügynök vagy Putyin propagandistája. EttÅ'l még ne tagadjuk le, hogy vannak, akik azok. A putyini propagandagépezet nagyon is jól működik. Magyarországon kifejezetten szélsÅ'jobbos, olykor a Jobbikhoz vagy más szélsÅ'jobbhoz köthetÅ' személyek pénzelésével, aktÃv kapcsolattartással… â€" Azért konszenzus van arról, hogy Brüsszelben is a félelem nem a mi hÃrportáljainktól, hanem a 700 milliós nézettségű Russia Todaytól és a 21 nyelven hÃreket közlÅ' Sputnik News hÃrügynökségtÅ'l és rádiótól jön. Felettébb érdekes, hogy ettÅ'l az EP-stratégiai jelentésrÅ'l való hÃradástól a sajtószabadságról naponta többször Ãró nyugati média úgy próbálta távol tartani magát, mint ördög a tömjénfüsttÅ'l. A hazai sajtó is. Miért? â€" Nem logikus azt feltételezni, hogy a hallgatás tudatos volt. Ha tényleg kézi vezérlésrÅ'l lenne szó, nem az lett volna elvárható, hogy fÅ'cÃmmel hozzák ezt? Úgy, hogy az Európai Parlament végre döntést hozott a gonosz oroszok és a gonosz Iszlám Ãllam ellen? Szerintem egészen egyszerűen nem annyira fajsúlyos a dolog, hogy cÃmlapokat érjen. Még egyszer: az EP nem kötelezÅ', ilyen-olyan tartalmú irányelvet fogad el arról, hogy milyen stratégiai kommunikációt kellene követni… Mérsékelt izgalmi állapotba sem kerülök ettÅ'l. â€" Tényleg nem hÃr ez? Hiszen egy olyan hatalomnak az elnöke, mint Oroszország, vette a fáradságot és megszólalt? Ãgy sem ért volna meg két sort? Ön például hozott róla a blogján elég sokat. Ami remek. Ha lesz még ennek olyan folyománya, ami érdekes, akkor egészen biztosan mi is hozunk róla. Csak ugye eddig ez egy állásfoglalás, kinyomtatták egy papÃrra nyilván, amely egyelÅ're esetleg arra lehet jó, hogy valaki kitörölje vele az ülepét. â€" Két kérdés teszek fel, de nyugodtan adhat rá egy választ: az elmúlt hat évben mindaz, amit a nyugati sajtó Ãrt Magyarországról, azt diktatúrának nevezve, ahonnan hiányzik a sajtószabadság, a jogbiztonság, ahol nacionalista idegengyűlölÅ' antiszemiták rohangálnak felé és alá, az igazság vagy propaganda? És az, hogy Orbánt Putyinhoz, Erdoganhoz, Mussolinihez, sÅ't Hitlerhez hasonlÃtják? Ez abszolút propaganda, és ezek azok a dolgok, amelyek ellen egyébként az elmúlt több mint hat évben felemeltem a hangomat. Elég sokat kardoztam miatta nyugati kollégákkal. De ez esetben más a propaganda oka. Nem valamely központi utasÃtás. Azért Ãrnak Ãgy, mert gyakran amolyan papként tekintenek magukra, a demokrácia papjaként, akinek prédikálnia kell a jót és elÃtélnie a rosszat â€" amelynek természetesen birtokában is van â€" ahelyett, hogy tudósÃtana. Úgy érzik, „a történelem jó oldalán†Å'k állnak, a liberális progresszió, aki meg másként gondolkodik, az fasiszta. Szexista. Lényeg, hogy erkölcsi nulla. Az viszont, ha hazudnak Magyarországról, azt fasizmusba sodródó diktatúrának ábrázolják, nem azt jelenti számomra, hogy akkor cserébe szeressük az orosz propagandahazugságokat. Amelyek ráadásul szervezettek. Szentpéterváron konkrétan van egy ház, amelyben putyinista trollok fizetésért Ãrják a kommenteket. â€" Azért egyszer érdemes lenne összehasonlÃtani mondjuk az elmúlt két hét teljesÃtményét egyik oldalon az RT és a Sputnik esetében, másik oldalon a VOA, a Deutsche Welle, a BBC, stb. között. MédiaelemzÅ'k majd biztosan megteszik, vagy az, akinek ilyesmire van ideje, ilyesmihez kedve. Nekem nincs. Egyébként pedig: a magyar kormány is kikérte magának az ellene irányuló hazugságokat. Hányszor mondta el akár Orbán Viktor pénteki rádióinterjúiban, akár más vezetÅ' fideszes politikus, hogy hazudnak rólunk, kikérjük magunknak, mondjuk külügyminiszteri szinten is? Sokszor. Abban tehát továbbra sem látok problémát, ha egy parlament, legyen az akár Brüsszelben, szóvá teszi az ellene folytatott szervezett hazudozást. Az EP konkrétan az orosz propagandát. â€" Akkor emeljük egy szintre a párhuzamot, illetÅ'leg annak hiányát. Ha holnap a magyar parlament úgy döntene, létrehoz egy szervezetet, amely kiszűri az ilyenfajta nyugati propagandát és „civil szervezeteket†bÃzna meg azzal, feketelistázzák az e médiumokat hazugságokkal tápláló, véletlenül kivétel nélkül közpénzen élÅ' hazai balliberálisokat, megjelölve, melyik Merkel kancellár, melyik Hollande francia és melyik Obama amerikai elnök ügynöke, miként reagálna erre „Európaâ€? Miként reagálna Washington és az nyugati média? Hallgatna, mint az Európai Parlament most hozott, szólásszabadságot alapjaiban korlátozó célzó döntésérÅ'l? Oroszország nem tagja az Európai Uniónak és Ãgy az EP-nek semmilyen ráhatása nincs arra, hogy a Russia Today vagy a Sputnik News mit hoz le. Ezt értse meg. Ezért aztán teljesen indokolatlan a sajtószabadság sérelmérÅ'l beszélni ebben az esetben. A megoldás persze nem az EP falain belül van. Sokkal inkább olyan szerkesztÅ'ségekben lenne, amelyek nem fogadják be az álhÃreket â€" jöjjenek azok KeletrÅ'l vagy Nyugatról. A Facebook persze alapprobléma ebbÅ'l a szempontból. Ugyanolyan erÅ'vel hasÃthat rajta egy álhÃr, mint a valódi. â€" Én rossz elÅ'jeleket is látok. Amikor brüsszeli tudósÃtóként mintegy négy évvel ezelÅ'tt megkérdeztem Neelie Kroes, a Klubrádióért reggeltÅ'l estit magát naponta halálra aggódó, mint most kiderült, a velejéig korrupt digitális biztost, vagy Catherine Ashton uniós külügyi fÅ'biztost, miért nem lépnek fel, amikor a britek, a németek, a franciák, a spanyol gyors egymás után tiltják be és vetetik le a műholdakról az iráni Press TV adásait, szóvivÅ'ik azt hebegték, hogy „az nemzeti hatáskörâ€. Ilyen lépések kizártak a jövÅ'ben a Russia Today-jel szemben? Vagy netán megkérnek szállodákat, hogy a CNN, a Bloomberg és a BBC nyújtotta kÃnálatukat ne fokozzák „propaganda†adókkal? Én nem láttam ebben javaslatban semmilyen efféle konkrétumot, egyébként pedig annak a pártján állok, hogy lehessen nézni mindent. Csak az lenne fontos, hogy be tudjuk mutatni, mi az, ami alátámasztható és mi az, ami nem. Utóbbira is volt példa azért a Russia Todayban is. Amikor azt közvetÃtették, hogy Svédországban migránsok erÅ'szakoltak svéd lányokat, aztán kiderült, hogy osztálykirándulás volt. Németországban szintén volt tavaly egy vonatállomáson egy ilyen erÅ'szakoskodós kamutörténet orosz forrásból… Vagy a magyar tankügy. A tiltás viszont nem frankó. Már csak azért sem, mert ha valamit betiltanak, azonnal szexivé válik, és mindenki arra gondol: ott van az igazság, hiszen el akarják titkolni! â€" Mi lenne, ha az Orbán-kormány megvalósÃtaná azt a receptet, hogy „kövess el mindent, amivel vádolnakâ€, és például az Erdoganhoz hasonlóan az Å't bÃráló újságÃrókat bebörtönözné? Az EU migránsszerzÅ'dést kötne velünk vagy, ellenkezÅ'leg, életbe léptetnék a „nukleáris opciót†és megvonnák szavazati jogunkat? Remélem, megvonnák a szavazati jogunkat. Abban talán megállapodhatunk: nem volna jó, ha nálunk is bebörtönöznének újságÃrókat azért, mert nem értenek egyet a hatalommal, meg vernék Å'ket, mint Erdogánéknál. Nyilván nyugatabbra vagyunk és másak a civilizációs normáink. Nálunk pénzzel szokás megoldani a dolgot. Ãllami pénzek csorgatásával a baráti lapokba. Ez némileg civilizáltabb megoldás, a törököknél meg ugyanezt gumibottal intézik el. Ha nálunk történne ilyen, tekintve, hogy az EU tagja vagyunk, teljes joggal és helyesen sipákolna Brüsszel, vagy, ahogy fogalmazott, vetné be a „nukleáris opciótâ€. Megérdemelnénk. De inkább hagyjuk ezt a „mi lenne, haâ€-játékot és egyáltalán ne hasonlÃtsuk magunkat Erdogan Törökországához. â€" 6 éve olvasunk és hallunk a nyugati sajtóban a hazai balliberális sajtó szörnyű helyzetérÅ'l. Itt, ahol, állÃtják, félelmükben öncenzúráznak az amúgy rettenthetetlen balliberális újságÃrók. Ön szerint közép-ázsiai médiadiktatúra az olyan ország, ahol a Népszabadság megszűnése után is a kormányellenes lapok együttes példányszáma jóval meghaladja a kormánypártiakét? A hetilapok terén még óriásibb az ellenzéki lapok fölénye. Elég elmenni egy benzinkúthoz megnézni a politikai hetilapokat. De emlÃthetjük az RTL Klub + ATV + HÃrtévé nézÅ'számarányát a kormánypárti tévékhez. Ha most lapokról beszélünk, egyértelmű baromság olyan túlzásokba esni, ahogyan ezek szoktak regélni a magyarországi sajtószabadság megszűnésérÅ'l. Jól tudjuk, hogy szerintük az már 2011-ben megszűnt a médiatörvény elfogadásakor, amikor fehér cÃmlapokkal jelent meg a Népszabadság, és Brüsszelben meg Strasbourgban felállva mutogatták az Európai Parlamentben. Ez persze felvet egy-két problémát: ha már akkor megszűnt, akkor hogy tudott most megszűnni? Vagy volt egy pillanat 2011 és 2016 között, amikor helyreállt? Ha igen, arról mindenesetre elfelejtettek Ãrni. Logikailag tehát van itt egy kis bökkenÅ'. A helyet vizsgálata viszont nem vet jó fényt a kormányra. Ha azt nézi meg, milyen pénzbÅ'l működnek ezek a lapok. Ãllamiból. A teljesÃtmény nem számÃt, biznisznek Ãgy is jó, hiszen az állami reklámköltések a laptulaj zsebében landolva veszÃtik el közpénzjellegüket. A Népszabadságból eközben több fogyott mint az összes többi politikai napilapból együtt de nem kapott állami hirdetést, bele is döglött. Ha a Magyar IdÅ'k nem kapna, holnap nem tudna megjelenni. Ilyen egyszerű ez. Tehát nagyon torz, nem valódi piac ez itt. â€" Mennyi állami hirdetést kaptak Horn idejében a jobboldali lapok? Hát bizony, bizony. Ha azt felveti, hogy Horn idejében miért nem sipákolt Európa; hogy miért Németh Péter volt a vezetÅ'je a Magyar Nemzetet tulajdonló társaságnak is, és miért nem volt önálló ellenzéki sajtó, akkor az teljesen jogos felvetés. De ugye a Horn Gyula-i rendszer nem etalon? â€" De beszélhetünk a Medgyessy-Gyurcsány korszakról is. Amikor a Magyar Nemzetnek egyik napról a másikra kellett más nyomdát keresnie, vagy kiadták a nagy cégeknek, ne hirdessenek e lapban. Csak hogy egy példát emlÃtsek a nagyon sok közül. Igen, ezek mind undorÃtó példák, csakhogy ha ezt Ãgy gondoljuk, aligha mondhatunk mást a mai helyzetrÅ'l. Már ha következetesek szeretnénk maradni. Egyetlen más módja van még ennek: ha azt mondjuk, hogy az is rendben volt, a Horn-idÅ'szakban, meg ez is rendben van, mert a hatalom természete ilyen, aki gyÅ'z a választáson, az rátenyerelhet bármire. Nos, én nem gondolom Ãgy. Politikai szempontból ráadásul nincs is sok értelme állami pénzbÅ'l propagandát összehozni, a teljes sajtópaletta ellenÅ'rzésére törekedni. Gondoljunk csak bele: 1998-ban a Fidesz gyÅ'zött. Nagy sajtóellenszélben. 2010-ben sem tulajdonolta a médiát, aztán kétharmaddal nyert. Vagy nézze meg most Trump példáját. Csaknem totális médiaellenszélben gyÅ'zött. â€" A területileg iszonyatosan nagy Kanada jó részén â€" és most nyilván nem a nagyvárosokról beszélek â€" csak a vérballibeárlis közszolgálati CBC fogható. Amely ugyanazon a „frekvencián†mozog, mint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki Obamával együtt méltatta a most meghalt kubai szörnydiktátort, Fidel Castrót. Kanadában ezek szerint médiaterror van és megengedhetetlenül manipulálják a választókat? Igen. Az, hogy Kanadában a Trudeau-féle liberalizmust, nálunk pedig a Fidesz-politikát nyomják keményen „közszolgálatilagâ€, csak tartalmi különbség. Ma már persze az internet eléggé elterjedt, tehát az információhoz hozzá lehet jutni, de a sokoldalú, pártatlan közszolgálati média éppen azért lenne fontos, hogy ne mindenkinek magának kelljen keresgélni. Meg azért, hogy ne essenek az álhÃrek csapdájába tömegek. Márpedig beleesnek, hiszen nincs mindenki által megbÃzhatónak vélt forrás. Az lenne a közmédia dolga, hogy az legyen. â€" Ha megkérdez az utcán ötven embert, milyen véget ért a MIÉP Pannon Rádiója, mit fog mondani az óriási többség? Szemben az „olvasók által szerkesztett†Wikipédiával, amely egy szóval nem emlÃti a tényt, hogy a HÃrközlési Felügyelet karhatalmi segÃtséggel elszállÃttatta a rádió adóberendezését. 2002 decemberében az akkor még radikálisan jobboldali Jobbik közleményben a demokrácia felszámolásaként és a szólásszabadság lábbal tiprásaként értékelte, hogy kommandósok szállták meg az adót és az adóberendezést elvitték. Akkor a nyugati sajtó egyetlen szóval nem emlÃtette az ügyet. Úgy hallgattak, mint most az emlÃtett EP határozatról. Szabad a nyugati sajtó? Ideológiailag nagyon erÅ'teljesen befolyásolt. És hát igen… Szabad-e? Részben szabad. A tulajdonosának érdekeitÅ'l például természetszerűleg sosem lehet független egyetlen sajtótermék sem. Jeleznie kellene a Freedom House-nak, hogy minÅ'sÃtse le értékelésüket… Hajrá! Tökéletes szabadság tehát itt, a lovasistvan.hu-n van. Azt Ãr ide, amit akar. Ha én csinálok egy stumpfandras.hu-t, akkor ott is tökéletes szabadság lenne, azt Ãrnék, amit csak akarok. Ezt a mi esetünkben elhiszem, de hadd ne higgyem el nagyon sok blog esetében. Hogyne. Egy csomó blog esetében nem tudni, ki van a hátterében. Vagy ha tudni lehet, hát azt is, mire van fenntartva. Ha megnézi mondjuk a Budapest Beacont például, amely Richard Fieldé, remek propagandát talál ott: arra van, hogy a magyar kormányt és az országot üsse-vágja, ahol éri. Field azért fizet. Putyin meg azért, hogy legyen egy kis bizonytalanság Európában, és hogy legyen gyenge a demokrácia. Épp a múlt héten találkoztam egy finn újságÃrónÅ'vel, Jessikka Aróval, akire rászálltak a fizetett putyinista trollok, amit gyönyörűen dokumentált. Szépen szétverték a karakterét a nyilvánosságban, csak azért, mert ruszki ügyekrÅ'l Ãrt. â€" A totálisan Hillary Clinton mellett kampányoló amerikai és a teljes nyugati fÅ'sodratú média azt fújta, hogy Putyin avatkozott be az amerikai választásokba, Trump mellett. Olyannyira, hogy a Washington Post egyik álhÃrében azt állÃtotta, a New-yorki szeptember 11-i megemlékezést rosszulléte miatt otthagyó Clintonnét Putyin mérgezte meg. Most MerkeltÅ'l halljuk félelmét, hogy Putyin a német kancellárválasztásokba, Hollande-tól pedig hogy a francia elnökválasztásba szól majd bele. Határtalan a politikai haszonszerzés, a fegyvergyárosok érdekében az égig növelt irracionális, russzofób paranoia? Önök ebbe bele kÃvánnak állni? Putyin nyilván beavatkozik. Szokása, ha lehetÅ'sége van rá. Lásd: KrÃm. Persze azért némileg fura nekem, amikor Merkel Putyintól fél, miközben az Északi Ãramlattal meg egyéb kétoldalú megállapodásokkal kölcsönösen elÅ'nyös helyzeteket igyekezett teremteni kettejük között. Tehát miközben nyomja a nyugati világban trendi dolgokat, közben azért akkorákat üzletelt Putyinnal, mint senki más. De hogy visszatérjünk az amerikaiakra: abban teljesen igaza van, hogy amit az amerikai fÅ'sodratú média művelt a kampányban, kritikán aluli volt. Ráadásul utólag már el is ismerték: még a New York Times és a Huffington Post is kijött némi bocsikázással, hogy hát igen, nem tudósÃtottunk, hanem azt Ãrtuk, hogy minek kellene lennie. Ahelyett, hogy azt Ãrtuk volna le, ami van. De most Ãgérjük, hogy ezentúl a szakmának megfelelÅ'en fogunk Ãrogatni. â€" A NYT-t olvasva jelentem, a bocsánatkérés után semmiben nem változott az ottani újságÃrás. Egyébként logikus, hogy nem is fog: a legnagyobb ellenzéki lappá válva a New York Times-nak úgy lesz több elÅ'fizetÅ'je, ha a sok demokrata, aki ma Kanadába akar emigrálni, sajátjának érzi, aztán inkább mégis otthon marad és elolvassa a napi anti-Trump cikkét. â€" Mihez kell a mai nyugati sajtóban nagyobb bátorság: azt állÃtani, hogy Magyarországon diktatúra van, vagy India, Izrael, Marokkó â€" a három gyarmattartó â€" vagy Mexikó demokratikus voltát megkérdÅ'jelezni? Ahhoz, hogy mi is az emlÃtett országokhoz hasonlóan tabutémák legyünk az kellene, hogy visszavegyük a Felvidéket, kis népirtást végezzünk ott a szlovákok között, bevezessük a kasztrendszert, vagy, hogy mexikói példára a rendÅ'rség a bűnözÅ'kkel kart-karba öltve működjön, újságÃrókat lÅ've le, diákokat szállÃtó buszokat véve gyilkos tűz alá? Nem javasolnám, hogy ilyen irányba mozduljunk el. Másrészt nem árt ezeknek a helyeknek a földrajzi fekvését is megnézni. Mi itt vagyunk Európában, tagjai vagyunk az Európai Uniónak, a többi emlÃtett ország nem tagjai. Ahhoz egyébként semmilyen bátorság nem kell, hogy egy országról leÃrja bárki: az nem demokrácia. â€" Éppen ezért furcsa, hogy naponta olvashatjuk: a populista, nacionalista és a mantra többi része Magyarország veszélyezteti az EU-t, stb… …De ez logikus, mert nyugodtan belénk törölheti a lábát, aki meg akarja mutatni magáról, hogy Å' maga mekkora rohadt nagy demokrata. Annak nincs jobb célpont, mert Orbánnak tényleg vannak necces húzásai, ráadásul tálcán kÃnálja a lehetÅ'séget, amikor arról beszél, hogy az illiberális demokráciamodellt akarja követni, olyan modelleket, amilyen India meg Oroszország. Putyinba belerúgni ugyanakkor kockázatos, mert lehet, hogy bizniszelni kellene vele. Mégiscsak tényezÅ'. India is. Magyarországba sokkal könnyebb. Egyébként az állÃtólagos öncenzúrán is jókat szoktam mulatni. Már amikor kormányellenes lapok újságÃrói beszélnek ilyesmirÅ'l. Tökéletes abszurd. Ha ellenzéki lapnál Ãrsz és leÃrod, hogy itt diktatúra van, a fÅ'szerkesztÅ' megsimogatja a fejedet. Egy ellenzéki lapnak ugyanis ez az iránya. Azért veszik az olvasói. Hogy üsse a kormányt. Ebben nemhogy kockázatvállalás nincs, de éppen hogy a dolgát végzi a kolléga és dicséretet kaphat érte maximum. â€" Hogyne. Sok mÃtosz veszi körül a balliberális újságÃrókat. Mint az, hogy Å'k szegények szenvednek attól, amit kérdeznek, vagy Ãrnak. Ön szerint mi érne egy balliberális újságÃrót egy együttérzÅ' mosolyon kÃvül, ha Lázár Jánosnak az amerikai külügyminisztérium vagy az Európai Bizottság sajtótájékoztatóit fényévekkel megelÅ'zÅ' nyitottságú heti sajtótájékoztatóján azt kérdené, mondja, miniszter úr, mikor lövik már ki a Holdra az MNB elnökét? -Semmi. Soha senkinek nem lesz egy kérdéstÅ'l baja. Mondjuk a Népszabadság ügy után azért egészen más megvilágÃtásba került a történet. Lehet, hogy nem lesz baja attól, ha kérdez, csak az is lehet, hogy kiéheztetik, felvásárolják a lapját, a kiadót meg azután odaadják a kormány emberének… -De minden mÃtosszal szemben és annak ellenére, hogy ezt soha, senki nem emlÃti, nem nagyon kockázatos egy jobboldali újságÃrónak kÃnos kérdést feltennie? Mi lenne a következménye egy jobboldali újságÃró pályájára, ha ugyanott azt kérdezné, miért az a volt Demszky-rajongó Such György az Országgyűlés Hivatalának fÅ'igazgatója, aki a 2006 Å'szén a magyar polgárokat félig agyonverÅ' rendÅ'röknek és áldozatainak helyt adó Magyar Rádiónak volt akkor az elnöke? Vagy hogy miért még mindig azon Handó Tünde az Országos BÃrói Hivatal elnöke, aki sorra nevezte ki a legvéresebb gyurcsányistákat kulcspozÃcióba, mint Fazekas Sándort, aki a PKKB elnöke volt akkor, amikor a 2006-osok ellen futószalagon indÃtották a gyalázatos rögtönÃtélÅ' eljárásokat, Handó pedig a FÅ'városi Törvényszék elnökévé nevezte ki? Vagy a Galamus.hu ultraballiberális portált indÃtó, a bÃrói magatartási kódexet felrúgva az akkori fennálló hatalom érdekében ÃtélkezÅ' Cserni Jánost, akik és társaik mai vezetÅ' bÃrósági ténykedésük eredÅ'jeként az ország jobboldali többségét és magát a kormányt is felháborÃtó Ãtéletek sora születik? Mi érné az ilyen kérdést feltevÅ' jobboldali újságÃrót? â€"Attól függ, hol dolgozik. Ha a kormány által alapÃtott friss médiumok egyikénél, lehet, hogy azonnal kirúgnák, hiszen nem ezt a feladatot szánják ennek a portfóliónak. Szóval ha van, aki kockáztat valamit egy mégoly jogos, kormánynak kellemetlen kérdéssel, az éppen az a kolléga, aki mondjuk a Magyar IdÅ'k belpolitikai rovatában dolgozik. Persze ez sem ilyen egyszerű: kormánypárton belüli törések, érdekellentétek miatt simán jöhet kÃnos kérdés adott esetben Lázárnak, más esetben Rogánnak például, ebbÅ'l a körbÅ'l is. Amúgy sem rossz egyébként a helyzet: a G-nap után ellenzéki lett a Simicsa-birodalom, ettÅ'l még a régóta ott dolgozók nem lettek kevésbé jobboldaliak. SzeretÅ' Szabolcs, mondjuk. Å például, ha akar, most elmehet a Lázár-infóra és ha érdekli, megkérdezheti ezeket nyugodtan. TÃz éve is azt képviselte, hogy a rendÅ'rterror brutális és elfogadhatatlan volt, biztos vagyok benne, hogy ma is Ãgy gondolja. Miért nem tart a kormány egy balliberális újságÃró kérdésétÅ'l és miért tart nagyon valóban jobbról jövÅ' kritikus kérdésektÅ'l? Mint például attól, hogy az eredményeit tekintve, nem lett volna jobb a holokauszt emlékévre költött összegeket a ferihegyi halálút kibÅ'vÃtésére költeni, fÅ'leg a vizes EB elÅ'tt? Ez mondjuk az én kategóriáim szerint nem jobbos, hanem tipikusan szélsÅ'jobbos felvetés, hiszen miért pont a holokauszt-emlékév pénzeirÅ'l van szó? Ha a halálút felújÃtása a fontos, meg az ahhoz hiányzó pénz, ennyi erÅ'vel emlÃthetnénk az ’56-os emlékévet is, vagy a városligeti projektet, mint lehetséges fedezetet. A lényegi kérdésre meg annyit tudok mondani: a balliberális újságÃró a kormány számára amúgy is ellenséges közeg, s mint ilyen, a helyén van. Úgyis támadni fogja, az a dolga. A jobboldalról jövÅ' kritika már veszélyesebb, hiszen egy a tábor, egy a zászló, ugye. De azért ez sem annyira brutális. Amikor a fideszesnek minÅ'sÃtett Heti Válasznál dolgoztam, simán megizzaszthattam jobboldali politikusokat interjúban â€" és nem rúgtak ki. â€" Nem szélsÅ'jobboldali, csak szokatlan, mert a balliberálisok stadionoznak… Néha érdemes áttörni a mantrát. Végül, nem gondolja, hogy a kormány miután igen helyesen meghirdette a keleti nyitás politikáját, akkor azt ki kellene sürgÅ'sen terjesztenie a közszolgálati médiára is? Vagyis hogy például a Magyar TelevÃzió ne csak a CNN-tÅ'l, a BBC-tÅ'l és a ReutersbÅ'l vegyen át anyagokat, hanem a mondjuk Russia TodaytÅ'l is? Akkor például a magyar nézÅ'k tudnák, milyen tomboló migránserÅ'szakra, a migránsokat vendégül látó olaszok lefasisztázására került sor csütörtöktÅ'l e vasárnapi beszélgetésünk pillanatáig Torinóban. Megvan a lehetÅ'sége mindenkinek, beleértve az MTI-t, hogy a Russia TodaytÅ'l és a Sputnik Newstól vegyen át anyagot. Nem tilos. Nálunk a Mandinernél, ahol elég fiatal gárda van, most éppen nincsen oroszos, de hát ezeket angolul és más nyelveken is lehet olvasni. Azért a Reutersnél viszonylag ritkán fordul elÅ', hogy teljes baromságot adnak le vagy kifejezetten célzott propagandát erÅ'ltetnek, az alapdolgok stimmelni szoktak, tehát hogy mikor, hol, ki kivel mit csinált. Ha valamilyen hÃr csak orosz forrásból érhetÅ' el, azzal azért nem árt óvatosabban eljárni, több helyrÅ'l is megerÅ'sÃttetni. Gondolom, a torinói Å'rjöngés például ott kell, hogy legyen például az olasz lapokban… â€" Hogyne. Ott is van. A La Stampában, a Libero Quotidianóban… Jó. Akkor ez hÃrértékű. Ha megnéztem és tényleg az, be is ajánlom majd a migrációs aloldalunkra… | | | | |
