III. Releváns bírósági ítéletek az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága részéről a transzneműség jogi elismerésével kapcsolatban

Megfigyelhető, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Európai Unió Bírósága évtizedek óta törekszik a transzszexualitás jogi megalapozására.

1. Christine Goodwin kontra Egyesült Királyság ügy

  • Ez az ügy mérföldkő volt a transzszexualitás jogi elismerésében Európában;
  • az ügy tényállása szerint a kérelmező nemi átalakító műtéten esett át, és szeretett volna az új nemével ellenkező nemű partnerével házasságot kötni.

A brit hatóságok azonban megtagadták új nemének anyakönyvezését, ezért nem tudott házasságot kötni. A STRASBOURGI EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA A KÉRELMEZŐNEK ADOTT IGAZAT, ÉS ELŐÍRTA A NEMÜKET MEGVÁLTOZTATÓ TRANSZSZEXUÁLIS SZEMÉLYEK ÚJ NEMÉNEK ELISMERÉSÉT. A Bíróság szerint „nyilvánvaló és tagadhatatlan bizonyíték" van arra, hogy „töretlen, nemzetközi trend érvényesül nemcsak a transzszexuálisok növekvő társadalmi elfogadottsága, de a nemi átalakító beavatkozáson átesett transzszexuálisok új nemi identitásának jogi elismerése érdekében is." (Figyelem, az ítélet 2002-ben született!)

A Bíróság kimondta, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jogból következik, hogy „védelmet élvez minden egyén személyes szférája, ideértve mindenkinek azt a jogát, hogy meghatározza saját identitásának részleteit".

A testület szerint „többé nem tartható fenn az a nem kielégítő helyzet, amelyben a nemi átalakító műtéten átesett transzszexuálisok egy olyan köztes zónában élnek, ahol sem az egyik, sem a másik nemhez nem tartoznak teljes mértékben".

2. Van Kück kontra Németország ügy

Az ügy lényege az volt, hogy a német kérelmező A NEMÁTALAKÍTÓ MŰTÉTEINEK MEGTÉRÍTÉSÉT KÉRTE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓJÁTÓL, AMELY AZONBAN EZT MEGTAGADTA, MONDVÁN, HOGY ORVOSILAG NEM INDOKOLT BEAVATKOZÁSOKRÓL VAN SZÓ. 

A strasbourgi Bíróság a kérelmezőnek igazat adva megállapította, hogy amennyiben az egészségbiztosítás – akár állami, akár magánbiztosítóról van szó – általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, akkor KI KELL TERJEDNIE A NEMI ÁTALAKÍTÓ BEAVATKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA IS. 

A bíróság szerint a „transzszexualitást nemzetközileg széles körben olyan egészségügyi állapotnak tekintik, amelyre tekintettel kezelést biztosítanak állapotjavítás céljából".

Érdekes kérdést vet fel az ítélet: ugyan ebben az ügyben magánbiztosítóról volt szó, ám ezek szerint az elvi lehetősége fennáll annak is, hogy (az állami egészségbiztosító finanszírozásával) közpénzekből műtesse át magát egy transznemű?

A szabályozás Magyarországon rendkívül szigorú, és ha orvosilag indokolt, a beavatkozás költségének maximum 10 százalékát állja az állami egészségbiztosító, a 90 százalékát a páciensnek kell előteremtenie.

Egyébként a strasbourgi bíróság ebben a 2003-as (!) ügyben 15 ezer euró kártérítést, és 2500 euró költségtérítést ítélt meg a kérelmezőnek.

3. P. kontra S. és Cornwall County Council ügy

Ez az ügy az Európai Unió Bírósága előtt zajlott, és 1996-ban született ítélet. 

Az ügy tényállása az volt, hogy a transzszexuális kérelmező a Cornwall Megyei Tanács által fenntartott egyik oktatási intézmény (!) menedzsereként dolgozott, majd bejelentette az intézmény igazgatójának, hogy nemi átalakító műtétnek kívánja magát alávetni. 
ELEINTE A KÉRELMEZŐ NŐKÉNT ÖLTÖZÖTT ÉS VISELKEDETT, MAJD KÜLÖNBÖZŐ SEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOKON ESETT ÁT, A MUNKÁLTATÓ AZONBAN LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSRE HIVATKOZVA FELMONDTA A KÉRELMEZŐ JOGVISZONYÁT. Az EUB szerint ilyen esetben sérül a diszkrimináció tilalma.

Az EUB kimondta, hogy „Az ilyen megkülönböztetés lényegében, ha nem kizárólagosan, az érintett személy nemi hovatartozásán alapul. Azokban az esetekben, amikor egy személyt azért bocsátanak el, mert nemi átalakító beavatkozásnak kívánja alá vetni magát, vagy vetette alá magát, akkor kedvezőtlenebb elbánásban részesül, mint az a személy, aki ahhoz a nemhez tartozik, mint amelyikhez a nemi átalakító beavatkozásnak magát alávető személy a beavatkozás előtt tartozott."