FB-RSS feed for Kiss Balázs: Minél később kapjuk el, annál valószínűbb hogy megmenthetnek és meggyógyulunk. Addig is amíg nincs ellene oltás.Koronavírus: szenzációs bejelentést tett a világhírű magy

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Minél később kapjuk el, annál valószínűbb hogy megmenthetnek és meggyógyulunk. Addig is amíg nincs ellene oltás. Koronavírus: szenzációs bejelentést tett a világhírű magyar kutató Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és bostoni laborja fontos bejelentést tett a koronavírus elleni szer keresésének folyamatában. Közzétették ugyanis a hálózatos orvostudomány alapján, hogy mely meglévő szerek lehetnek hatásosak a koronavírus elleni küzdelemben. Áttörés Hetek óta lázas munka folyik Barab Saturday 18 April 2020 11:00 AM UTC+00 Minél később kapjuk el, annál valószínűbb hogy megmenthetnek és meggyógyulunk. Addig is amíg nincs ellene oltás. Koronavírus: szenzációs bejelentést tett a világhírű magyar kutató Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és bostoni laborja fontos bejelentést tett a koronavírus elleni szer keresésének folyamatában. Közzétették ugyanis a hálózatos orvostudomány alapján, hogy mely meglévő szerek lehetnek hatásosak a koronavírus elleni küzdelemben. Áttörés Hetek óta lázas munka folyik Barabási Albert-László bostoni laborjában, a neves magyar kutató elmúlt hetekben posztolt Facebook-bejegyzései és nyilatkozatai alapján legalábbis erre következtethetünk. Azt is tudjuk, hogy min dolgoznak, ugyanis az egész világgal folyamatosan megosztotta saját oldalán legújabb kutatásuknak az eredményeit. Ezek szerint a hálózatkutatás módszerével keresik a COVID-19 vírus ellenszerét. Az emberi fehérjéket és a hozzájuk kötődő vírusfehérjék kapcsolatát vizsgálják, valamint azt, hogy a már meglévő gyógyszerek és kezelések, illetve azok kombinációja hogyan fejtheti ki a hatásukat az új típusú vírus ellen. A cél, hogy megértsék a COVID-19 által kiváltott fenotípus mechanizmusát és azonosítani a lehetséges gyógyszereket. A hálózatkutatás módszertana mellett a mesterséges intelligencia eszközeit is bevetették a kutatás során. 10 nappal a kutatás elindítása után április 1-jén már arról számolt be a labor, hogy rendelkezésükre áll azon gyógyszerek listája, amelyek potenciálisan hatásosak lehetnek a koronavírussal szemben és ezeket a hálózatos orvostudomány eszközeivel azonosították. Akkor azt is írta Barabási, hogy remélhetőleg április elején ezek a készítmény-jelöltek megkezdik az útjukat a kísérleti laboratóriumba, hogy emberi sejtvonalakon teszteljék őket. Csütörtökön pedig már azt közölte Facebook-oldalán a professzor, hogy közzétették hivatalosan is azon már létező gyógyszerek listáját, amelyek a koronavírus ellen jöhetnek szóba (az eredeti tanulmány pdf változata ide kattintva tölthető le https://arxiv.org/pdf/2004.07229.pdf mi most csak Barabási Albert-László friss posztjának főbb üzeneteit foglaljuk össze). A hálózatos orvostudomány megközelítése a vírusfehérje-emberfehérje és a gyógyszer-emberfehérje kölcsönhatásait térképezi fel az emberi interaktómában (molekulák közötti interakciókban). Mindezt annak érdekében, hogy azonosítsák azokat a készítményeket, amelyek megzavarhatják a koronavírust a betegségmodulokban (a betegségekkel összefüggő fehérjék rendszere, Barabási Albert-László az Élet és Tudományban megjelent 2013-as interjújában ennek kapcsán azt mondta, hogy a betegségmodul-koncepció lényegében azt mondja, hogy a sejteken belül vannak nagyon tiszta modulok, mindegyik valamiért felelős. Ezt a funkciót el lehet rontani, nagyon sokféleképpen, és hogy megértsük, hogy egy betegség hogyan jelenik meg, fel kell térképezni a modulokat.). A kutatásuk szerint a koronavírus-modul tüdő-és szív-érrendszeri szövetekben, több agyi régióban, emésztőrendszerben (vastagbél, nyelőcső, hasnyálmirigy) és reproduktív rendszer szöveteiben (hüvely, méh, here, méhnyak, petefészek) jelenik meg koncentráltan és ezáltal több komorbiditást (betegségtársulást) jelez előre - írja posztjában. Kutatásuk során három gyógyszerújrahasználati stratégiát használtak, mindegyikben rangsorolták a szereket annak függvényében, hogy mennyire lehetnek hatásosak a koroanvírus-betegek számára. Míg a három módszertan az előrejelző képességében különböző, ezeket kombinálva megkapjuk a legjobb teljesítményt - fogalmaz Barabási, majd hozzáteszi: a sokat vitatott chloroquine szerepel az ő listájukon is. A kutatásban résztvevő Joseph Loscalzo manuálisan egyesével vizsgálta meg a gyógyszerek közös metszetét és eltávolította a felesleges és mérgező szereket, így a végső listán 86 gyógyszer szerepel. A listából kiderül, hogy a hazai sajtóban sokat szereplő hydroxychloroquine is rajta van a Barabási féle listán.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.