2020. március 17., kedd

FB-RSS feed for Kiss Balázs: https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/03/16/elo-kerdesekkel-kezdodik-az-orszaggyules-aktualis-ulese

FB-RSS feed for Kiss Balázs

FB-RSS feed for Kiss Balázs

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött hétfőn az Országgyűlés ülése. A miniszterelnök bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, éjféltől általánosan betiltják a rendezvényeket, Bezárják a szórakozóhelyeket, mozikat, a kulturális intézményeknél látogatási tilalmat vezetnek be, az éttermek, kávézók, üzletek csak 15 óráig maradhatnak nyitva, kivéve az élelmiszerüzletek, drogériák és patikák.

Cikkünk frissült.

A magyar zászló és címer napja

Az elnöklő Jakab István – a napirendi felszólalások előtt – a magyar zászló és címer napjáról emlékezett meg. Elmondta: a parlament 2014-ben nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848-ban elfogadott törvény emlékére.

Hangsúlyozta: a magyar háromszínű lobogó összeforrt nem csak az önfeláldozó hősök emlékével, hanem az állami függetlenség és a nemzet szabadságának eszményével is.

Orbán: lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, betiltják a rendezvényeket

A koronavírus-járvány miatt lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, az erről szóló nemzetközi egyeztetések zajlanak, így a jövőben csak magyar állampolgárok léphetnek be az ország területére – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt.

Éjféltől a rendezvényeket is általánosan betiltják, sporteseményeket legfeljebb – ha vállalják a szervezők – zártkapuk mögött lehet megtartani, „de legjobb, ha úgy se" – közölte a kormányfő. Bezárják továbbá a szórakozóhelyeket, mozikat, a kulturális intézményeknél pedig látogatási tilalmat vezetnek be.

Az éttermek, kávézók és üzletek csak 15 óráig tarthatnak nyitva,

kivételt képeznek az élelmiszerboltok, patikák, drogériák. Azt javasolják – folytatta –, hogy családi eseményeken kívül minden más összejövetelt halasszanak el. Az időseknek pedig azt üzente: ők különösen is ki vannak téve a járvány veszélyének, ezért arra kéri őket, legyenek rendkívül óvatosak.

„Úgy látom, a kormány nem tilthatja meg, hogy a 70 évnél idősebbek elhagyhassák a lakásukat, de azt mindenképpen kérhetem tőlük, ha megtiltani nem is tudjuk, hogy ne hagyják el otthonukat" – mondta Orbán Viktor.

Az önkormányzatokat kötelezik, hogy az otthon maradó idősek ellátását szervezzék meg, gondoskodjanak róluk – tette hozzá, azt kérve a helyhatóságoktól, hogy elsősorban erre fordítsák erejüket.

A súlyos gazdasági következményekről a miniszterelnök azt mondta, az egész magyar gazdaság bajba kerül, de nem egy időben: vannak olyan ágazatok – például a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások –, ahol a baj már „bekopogtatott".

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert kérte fel, hogy konzultáljon a már bajba jutott ágazatok képviselőivel, hogy gyors intézkedéseket hozhassanak a megsegítésükre.

Orbán Viktor hangsúlyosan szólt a munkahelyek megvédésének szükségességéről, jelezve: komoly munkanélküliségi hullám fenyegeti az országot. Arra kérte a munkaadókat és munkavállalókat, tegyenek személyes erőfeszítéseket a munkahelyek megtartásáért.

A büdzsét minden szinten újra kell tervezni

Elmondta azt is, a járvány a költségvetési és gazdasági terveket is felülírja. A büdzsét minden szinten újra kell tervezni, amelynek koordinálása Varga Mihály pénzügyminiszter feladata. Az intézményi és önkormányzati költségvetések újratervezési támpontjait napokon belül megadják, a magyar gazdaság megsegítését szolgáló intézkedések kidolgozása pedig folyamatban.

Matolcsy György jegybankelnökkel is felvette a kapcsolatot, mert monetáris eszközökre is szükség lesz a válság kezelése érdekében – közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy értékelt: a járvány kezelése hosszadalmas, nehéz folyamat lesz, mindenkitől alkalmazkodást követel majd,

az élet az elkövetkező hónapokban nem olyan lesz, mint amilyennek megszoktuk.

A legfontosabb a következő hónapokban továbbra is az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók munkája, akiknek az eddigi tevékenységükért is köszönetet mondott, és azt kérte az emberektől, segítsék a munkájukat. Általában megköszönte a magyaroknak, hogy fegyelmezetten fogadták a rendkívüli helyzetet, és hogy betartják a szabályokat.

„Az összefogás és a fegyelmezettség a legfontosabb erőtartalékunk" – fogalmazott. A miniszterelnök arra számít, hogy a következő napokban Magyarország az egyediből át fog lépni a csoportos megbetegedések időszakába. Amíg nincs vakcina, az egyetlen esély a vírus terjedésének mérséklése – emelte ki.

Orbán Viktor kifejtette: a kínai koronavírus világjárvánnyá vált, az eddig ismert járványokkal szemben sokkal gyorsabban terjed, nincs ellene vakcina, és ha sikerül is kifejleszteni, a forgalomba hozatalig hosszú hónapok telnek majd el. Közölte, a világszerte zajló kutatásokat a magyar virológusokból álló munkacsoport figyelemmel kíséri, és ahol tud, be is kapcsolódik.

Arról is beszélt, hogy a jelenlegi ismeretek szerint

A járvánnyal szemben globális megoldás sincs, ezért minden ország maga dolgoz ki védekezési stratégiát, de ez nem ismeretlen, így volt ez például a gazdasági és a bevándorlási válságnál és az árvízhelyzetnél – mondta.

A miniszterelnök közölte továbbá: a védekezés során Magyarország mindenkivel konzultál, mindenekelőtt a szomszédos országokkal, de minden EU-tagállammal közvetlen a kapcsolat. Azonban a felelős döntéseket nekünk kell meghoznunk – jelentette ki.

Különösen fontosnak nevezte az együttműködést Ausztriával, mert az szomszédos Olaszországgal is, ezért az osztrák intézkedéseket igyekeznek a leggyorsabban átültetni a magyar gyakorlatba – mondta.

Párbeszéd: Intézkedések kellenek a munkájukat elveszítők érdekében

Szabó Tímea (Párbeszéd) karcsúnak nevezve a miniszterelnöki tájékoztatót és a munkájukat elveszítők érdekében szorgalmazott intézkedéseket: az álláskeresési járadék időtartamát emeljék háromról kilenc hónapra, ugyancsak emeljék meg a 22 800 forintos jövedelempótló támogatást, valamint a közmunkabért.

A gyermeküket egyedül nevelő szülők érdekében javasolta a családi pótlék emelését. Függesszék fel a hiteltörlesztéseket a következő néhány hónapra, a járvány idejére – kezdeményezte. Arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen valamit, mert

sokan nem tartják be az önkéntes karantént.

Kifogásolta a közelmúltban történt több mint 18 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást, mert abból mindössze kétmilliárd forint jutott az egészségügyre.

Szabó Tímea azt is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés költözzön át a felsőházi terembe, mert ott négyszáz szék van és így egy szék kihagyásával ülhetnének a képviselők.

Bírálta Kovács Zoltánt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárát, mert szerinte arrogánsan szólalt meg a operatív törzs vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján.

MSZP: A kormányfőé az összes felelősség a járvány kezelése miatt

Tóth Bertalan (MSZP) a magyar emberek egészségének megőrzését nevezte elsődlegesnek, ezért az MSZP támogatni fogja a kormány azon intézkedéseit, amelyek ezt a célt szolgálják.

Elmondta, az elmúlt tíz évben kormányzati centralizáció volt az egészségügyben, az oktatásban, a rendvédelem, az önkormányzatok területén, ezért a járvány kezelésében minden döntést a kormány hozhat meg, így minden felelősség a miniszterelnöké.

Közölte, az MSZP ötpontos védelmi csomagot terjeszt az Országgyűlés elé a többi között bérgarancialap létrehozását kezdeményezve. Javasolta a családi pótlék megemelését is, illetve azt, hogy tiltsák meg a multinacionális vállalatoknak dolgozóik elbocsátását. Ne csak a hitelfizetést, hanem a végrehajtásokat is függessze fel a kormány, a nyugdíjprémium kifizetését pedig hozzák előre – mondta.

A Magyar Orvosi Kamara javaslatára szorgalmazta, hogy végezzenek több tesztet és növeljék a védőfelszerelések számát. A szocialista politikus is szóvá tette Kovács Zoltán vasárnapi szereplését, „feketeöves arroganciamesternek" nevezte az államtitkárt.

Jobbik: Az ország immunrendszer vizsgázik és nem állunk jól

Jakab Péter (Jobbik) szerint az ország immunrendszere vizsgázik és nem állunk jól, mert a kormány az elmúlt tíz évben ahelyett, hogy rendbe tette volna az egészségügyet, az oktatást vagy a béreket, lényegében csak propagandával foglalkozott.

Jakab Péter, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A jobbikos politikus is kifogásolta a költségvetési átcsoportosításokat, a kevés koronavírustesztet, a kormányfő moldáviai útját. 30 milliárd forinttal támogatta meg a kormány az ottaniakat, miközben a koronavírus elleni küzdelemre 8 milliárd forintot szán – tette hozzá.

Jakab Péter Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének visszahívását követelte, mert szerinte nem alkalmas feladata ellátására.
Javaslataik között említette, a védőfelszerelések biztosítását az egészségügyben, valamint a vírus okozta negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében egy munkahelyvédelmi alap létrehozását.

Hiteltörlesztési és számlafizetési moratóriumot is kezdeményezett, illetve hatósági ár bevezetését javasolta például a maszkokra és a kézfertőtlenítőkre.

Az ellenzéki képviselő szerint három plusz egy lábra kell állítani az anyagi tehervállalást: a költségeket viselni kell az államnak, a multinacionális vállalatoknak és a kormány jóvoltából meggazdagodott oligarcháknak. A plusz egy lábnak az EU-t nevezte.

DK: A kormány túl lassan és túl gyengén reagált

Arató Gergely (DK) szerint az együttes fellépéssel lehet sikeres a koronavírus elleni fellépés. Úgy látta, a járvány első szakaszában a kormány nem bizonyította alkalmasságát, nem volt képes arra, hogy megakadályozza a vírus elterjedését az országban. Túl lassan és túl gyengén reagált – tette hozzá.

Szerinte négy fő feladat van jelenleg: a társadalmi érintkezések leszűkítése. Ebben jelentenek előrelépést a miniszterelnök által bejelentett intézkedések, de félő, hogy ez is kevés lesz – hangoztatta. Elmondta, minél korábban és minél szélesebb körben kezdik el a tesztelést, az annál hatékonyabb, erre példa Dél-Korea esete.

Gondoskodni kell az ez egészségügyben dolgozók védelméről – javasolta. A DK-s képviselő szerint a kormánynak segítenie kell a munkából kiesetteknek. A munkavállalókat táppénzzel vagy egyéb módon kell segítenie, de támogatnia kell adókedvezménnyel a munkaadókat is a távmunka, a részmunka biztosítása érdekében – közölte.

LMP: Nincs olyan szigorú intézkedés, amelyet most ne lenne érdemes meghozni

Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta: nincs olyan szigorú intézkedés, amelyet most ne lenne érdemes meghozni, tanulni kell a nyugati országtól, mert van némi előnyünk, ezért tanulni kell abból, ott hogyan bontakozik ki a vírus. A képviselő köszönetet mondott mindenkinek, aki a magyarok egészségének megőrzéséért dolgozik.

Közölte: ezt a krízishelyzetet valóban széles nemzeti együttműködéssel lehet sikeresen kezelni, ebben a kormánynak kiemelt felelőssége van, mert ő rendelkezik minden eszközzel, hogy megszervezze, tervezze és irányítsa a munkát. Az ellenzéknek pedig kötelessége, hogy konstruktívan részt vegyen ebben – tette hozzá.

Úgy vélte, kiemelkedő szerepe van az együttműködés kialakításában a kormánynak, és ennek fontos eleme a kommunikáció. Azt kérte, állítsák le a politikai irányítású propagandát, a közszolgálati tájékoztatás valóban közszolgálati tájékoztatás legyen, ne engedjenek olyat sajtótájékoztatóra, akik politikát akarnak csinálni a helyzetből.

Keresztes László Lóránt üdvözölte a most bejelentett intézkedéseket és az oktatási intézmények bezárását.

Ugyanakkor azt sürgette, hogy adjanak azonnali béremelést az egészségügyi és a szociális dolgozóknak, hozzanak létre idősellátó szolgálatot, hosszabbítsák meg az álláskeresési támogatást, vezessenek be távolléti díjat azoknak, akik a gyermekeket otthon felügyelik, továbbá adjanak gyorssegélyt a kis- és közepes vállalkozásoknak.

A KDNP üdvözli az intézkedéseket

Harrach Péter (KDNP) kijelentette: pártja üdvözli járvány miatt hozott intézkedéseket. Kifejtette: megcsillant a közös politikai felelősség érzete a felszólalásokban, de a pártpolitikai szempontok is megjelentek, pedig ennek ebben a helyzetben nincs helye, ahogyan a provokációnak sem.

Közölte: a kereszténydemokrata hozzáállás két pilléren nyugszik, egyrészt a felesleges kockázatok kerülésén, másrészt a „ne féljetek" gondolatán, amelyet II. János Pál pápa is sokat említett a rendszerváltás idején.

Most is bátorságra van szüksége az orvosoknak és a képviselőknek is, veszélyhelyzet van a betegek mellett és bizonyos szempontból a parlamentben is, azon emberek miatt, akikhez a képviselők eljutnak – vélte.

Hangsúlyozta: a képviselőknek fontos döntéseket kell hozniuk, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a költségvetések kérdésében. Harrach Péter az iskolabezárásról elmondta: igaz, hogy a szakmai vélemények eltérnek a fertőzésveszélyről, és lehetett volna indoka, hogy tartson még a tanítás, de a gyermek elsőszámú nevelője a szülő, aki megbízást ad az iskolának, hogy oktassa, nevelje a gyermekét.

Ha a szülői társadalom azt kéri, hogy ez most ne történjen meg, távoktatásra van szükség, ez alkalmat ad arra, hogy a tanév befejeződjön – mutatott rá.

Fidesz: A politikai erők összefogására is szükség van

Kocsis Máté (Fidesz) kiemelte: a politikai erők összefogására is szükség van, közös felelősségük, hogy a kormány intézkedéseit valamennyi magyarral betartassák.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A képviselő is köszönetet mondott az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, valamint az operatív törzsnek és a kormánynak az intézkedésekért.

Közölte:

„a neheze még csak most jön"

, de a most felsorolt intézkedések segítenek, hogy a Magyarországot érő károkat minimalizálják.

Úgy fogalmazott, valóban egy a rendszerváltozás óta nem látott állapotban van az ország, soha nem látott kihívással állnak szembe, ami az Országgyűléstől is soha nem látott magatartást kíván meg.

A képviselő megjegyezte: a hétpárti értekezleteken konstruktív volt a légkör. Elmondta: ugyanakkor rossz látni, hogy a személyesedések még mindig nem maradnak el, holott nincs itt ennek a helye, "sunyiságra sincs most mód", egymás politikai alapú hergelése sem megengedett.
Kocsis Máté kijelentette: egy közös célnak van most itt az ideje, a magyar állampolgárok egészségének megóvásának.

Orbán: Az egészségügyi felsőoktatásban hallgatók is bármikor behívhatók

Orbán Viktor viszonválaszában jelezte, hogy hétfőtől az egészségügyi felsőoktatásban hallgatók is egészségügyi dolgozónak minősülnek, így nem hagyhatják el az országot és bármikor behívhatók munkára.

A miniszterelnök elmondta, hogy a lépést már a rendőrök esetében is megtették, a tisztjelöltek most szolgálatba léptek, amit hétfőn az egészségügyre is kiterjesztettek.

A miniszterelnök kijelentette azt is: a védőfelszereléseket is elsősorban az egészségügyi dolgozóknak biztosítják, miután Kínában a betegeket ápolók 4 százaléka, míg Olaszországban 10 százalékuk fertőződött meg.

Hangsúlyozta azt is: a védekezéshez szükséges minden költségvetési forrás azonnal rendelkezésre áll. Felülről nyitott kasszát hoztak létre, így nem kell folyamatosan átcsoportosítani a szükséges összegeket – közölte.

Még mindig vannak, akik nem értik a helyzetet

Orbán Viktor csalódásának adott hangot, amiért még mindig vannak, akik nem értik a helyzetet és nem képesek a pártpolitikai szempontok fölé emelkedni. Szamárságnak minősítette a felvetést, ami szerint a kormány felelőssége lenne, hogy nem akadályozta meg a vírus betörését az országba.

A munkaadóktól és alkalmazottaiktól is személyes erőfeszítést kért a miniszterelnök a munkahelyek megőrzésében, hangsúlyozva, „nem lesz rendkívüli helyzet számunkra", ha megugrik az állástalanok aránya, ami most három százalék, azaz a tíz évvel ezelőtti negyede.

Orbán Viktor szerint pont az ellenkező irányba kell elindulni ahhoz képest, amit az ellenzékiek javasolnak, „a mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni", tehát az állásban tartás, nem a kieső jövedelem pótlása a cél, noha ez utóbbira később szükség lehet.

Hangsúlyozta: ha a munkaadók helyett az állam fizetné ki a kimaradt bért, az végül megszorításokhoz vezetne;

„nem megszorítások lesznek; növekedéstámogatás lesz"

– fogalmazott.

Leszögezte: az iskolák azért nem zártak be, hogy elkülönített, kis csoportos rendszerben befogadják azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem tudnak otthon maradni velük.

A miniszterelnök szerint nem baj, inkább szerencse, hogy az egészségügy és az oktatás ma centralizáltan működik Magyarországon, mert könnyebb így megbirkózni a válsággal, mint decentralizáltan.

Furcsa formája a szétverésnek, ha minden évben 770 milliárd forinttal többet költünk az egészségügyre, mint a megelőző időszakban – jelentette ki az egészségügy állapotával kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva.

Ami a Magyar Orvosi Kamarát illet: a javaslataikat ismerjük, befogadjuk, és amit abból meg tudunk valósítani, meg is valósítjuk – jelentette ki a kormányfő. A koronavírus-szűrések számának emelését elvetve azt közölte: „a szűrés fizikailag nem lehetséges", mert

az antitestek megjelenése előtt csak 50-70 százalékos a vizsgálatok biztonsága.

Nehéz idők jönnek, sokkal nehezebbek, mint amik eddig voltak, nincs sok tudásunk, de ami van, az inkább riasztó – jelentette ki Orbán Viktor, példaként hozva, hogy Ausztriában nyolc nap alatt emelkedett harmincról ötszázra az estek száma.

„A fertőzés terjedésének gyorsuló üteme miatt most jön a neheze, most jön az igazit terhelés, most kell majd helytállni" – tette hozzá. Megjegyezte, ha ilyen válságban az emberek idegesek, akár bizonytalanok is, az ország vezetőinek higgadtságra, nyugalomra és határozottságra van szüksége.

Párbeszéd: Társadalomvédelmi akciótervre van szükség

Tordai Bence (Párbeszéd) közölte: a Párbeszéd határozati javaslatban kezdeményezi, hogy a kormány – a koronavírus elleni védekezés keretében – a gazdaságvédelmi mellett készítsen társadalomvédelmi akciótervet is. Ez azokkal az emberekkel foglalkozna, akik eddig is nehezen éltek vagy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben elveszítik a jövedelmüket.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Javasolta: az érintettek számára függesszék fel törlesztőrészleteket és rezsiköltségeket, illetve biztosítsanak számukra stabil, kiszámítható jövedelmet. Hozzátette, a Párbeszéd az alapjövedelem gondolatával is ezt képviseli évek óta.

A kormány minden társadalmi csoportot és minden gazdasági következményt figyelembe fog venni

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány minden társadalmi csoportot és minden gazdasági következményt figyelembe fog venni, de figyelmeztetett: ebben szakaszban az emberélet védelme az első, utána következnek a gazdasági lépések.

Úgy értékelt: hosszú küzdelemre kell berendezkedni, és ebben a helyeztben „minden magyar felelős minden magyarért", vagyis a védekezés sikere azon is múlik, hogy minden magyar állampolgár betartja-e a szabályokat.

Megerősítette: csökkenteni kell az emberek közötti érintkezések számát, ami természetesen nehéz döntés, hiszen az ember társas létre született, de csak így lehet mérsékelni az egészségügyi rendszer terhelését.

A Párbeszéd képviselőjét arra figyelmeztette: „nem fér bele", hogy az elmúlt napokban polgári engedetlenséget hirdetett, mert ez nem felelősségteljes lépés.

Mi lesz, ha az állampolgárok az önök felhívására nem tartják be a hatóságok utasításait? – tette fel a kérdést az államtitkár, arra kérve a Párbeszédet, hogy ezekben a napokban „vegye fel a felelősség ruháját", mert a vírus „nem ismer pártokat és közömbös a belpolitikái vitákra".

Ilyen időkben az emberélet védelme a fontos

– jelentette ki.

LMP: Újra kell gondolni a kontaktvizsgálatok protokollját

Csárdi Antal (LMP) a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban a kontaktkutatás protokolljának újragondolását vetette fel, arra az esetre hivatkozva, amikor egy budapesti gimnázium egyik tanulójának édesanyjáról derült ki, hogy fertőzött.

Hangsúlyozta: ma csak a kórházi ellátásra szorulókat tekinti betegnek a protokoll, de tudjuk, hogy sokkal több beteg van, ezért a kontaktkutatásnak is sokkal szélesebb kört kellene érintenie.

Azt is kérte a kormányoldaltól, hogy a közbizalom fenntartása érdekében javítsanak a tájékoztatás és a kommunikáció színvonalán. Egyben bírálta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár „arrogáns" fellépését, és azt is, hogy egészségügyi szakember már nem jelenik meg a sajtótájékoztatókon.

Az adott iskola igazgatója haladéktalanul tájékoztatta az iskola diákjait

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a képviselő által említett konkrét eset kapcsán azt mondta: az adott iskola igazgatója haladéktalanul tájékoztatta az iskola diákjait, oktatóit és a szülőket is, valamint felvette a kapcsolatot a tisztiorvosi szolgálattal, hogy senki ne legyenek veszélyben.

Hozzátette: nem sokkal később a kormány általános intézkedést is hozott, hiszen hétfőtől digitális munkarendre álltak át az iskolák. Az államtitkár megköszönte a pedagógusoknak azt, hogy a hétvégén igyekeztek aktívan felkészülni a hétfői átállásra. Mint mondta, ezt jelzi az Oktatási Hivatal és a Kréta rendszer megnövekedett látogatószáma is.

A protokollokról szólva elmondta: ezek jó részét a WHO ajánlásai alapján fogadja el az Nemzeti Népegészségügyi Központ és a tiszti főorvos.

DK: Szükség lesz az emberek fegyelmezett viselkedésére

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a koronavírus miatt kialakult helyzet nem az éles belpolitikai csatározások ideje kell, hogy legyen, mert olyan kihívással nézünk szembe, ahol minden politikai erőnek együtt kell működnie. Visszautasította, hogy az ellenzéki pártok javaslatait sunyiságnak vagy pánikkeltésnek nevezzék.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Mint mondta, a DK az elmúlt hetekben 38 javaslatot tett, amiből sokat megfogadtak, de még van olyan, amit a kormánynak érdemben el kellene bírálnia. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehetünk vakok, amikor a kormány védőfelszerelés, maszk és a kesztyű nélkül küldi a egészségügyi dolgozókat harcba, amikor a kontaktokat sem hajlandó tesztelni.

Szükség lesz az emberek fegyelmezett viselkedésére,

ezért a DK is azt kéri mindenkitől, hogy tartsa be a járványvédelmi tanácsokat – üzente. Dömötör Csaba államtitkár elmondta: minden magyar állampolgár együttműködésére szükség van, mindenkinek fel kell tennie azt kérdést saját magának, hogy mit tehet maga és honfitársai biztonságáért.

Az oktatás digitális átállása kapcsán türelmet kért, és arra figyelmeztetett: sok múlik azon, hogy a diákok kerüljék a csoportos találkozásokat, illetve a szülők a gyermekek felügyeletét ne a nagyszülőkre bízzák.

Kiemelte: a szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a laborkapacitás több ezres mintavételre elegendő, de

további 7 labor kijelölése megtörtént meg és a gyorstesztek hatósági bevizsgálása is folyik.

Rendelkezésre áll 22 millió pár kesztyű, 1,2 millió sebészmaszk, érkezik további egymillió műtéti sebészmaszk, van két-kétezer lélegeztető és altatógép, a háziorvosok pedig az elmúlt hetekben 4 ezer doboz maszkot vehettek át, és további 1700 doboz maszk áll rendelkezésre – ismertette.

A kommunikációval kapcsolatban annak méltánylását kérte a sajtó munkatáraitól és a képviselőktől is, hogy az operatív törzs munkatárainak a sajtótájékoztatók előtt és azt követően is vissza kell térniük felelősségteljes munkájukhoz, saját állomáshelyükre.

Az MSZP ötpontos csomagot terjeszt a Ház elé

Tóth Bertalan (MSZP) közölte: pártja határozati javaslatban ötpontos védelmi csomagot terjeszt a Ház elé. Ebben a koronavírus-tesztek nagyobb számú elvégzését javasolják, és több védőfelszerelés beszerzését is sürgette.

Kijelentette: a kormány egyedül hagyja a munkavállalókat és a munkaadókat, ha a két csoport egyezségére helyezi a hangsúlyt. Szerinte fel kell függeszteni például a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét és bérgarancia-alapot kell létrehozni.

A kabinet tiltsa meg a multiknak az elbocsátásokat

– tette hozzá.

Az időseket, nyugdíjasokat és szociális ellátásban részesülőket is segíteni kell, a tapasztalt árrobbanás miatt. A nyugdíjprémium kifizetését és reális nyugdíjemelést szorgalmazott, valamint a gáz árának csökkentését.

A pedagógusok, diákok védelmében is kell egy csomag, mert szerinte nincs egységes oktatási csomag, de a szülőket is védeni kell rugalmas munkarenddel, a családi pótlék átmeneti emelésével.

A képviselőkre is feladat vár

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára rámutatott: a képviselőkre is feladat vár, mivel a veszélyhelyzetet az Országgyűlésnek kell meghosszabbítania.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Köszönetet mondott azoknak, akik az egyének felelősségét is hangsúlyozták, és hangsúlyosan szólt arról, hogy oda kell figyelni az idősekre.
Azt kérte a pártokról, hogy saját szavazóbázisukat is arra kérjék, vegyék komolyan a járványügyi intézkedéseket, valamint azt, hogy a félremagyarázások ne képezzék a politikai kommunikáció részét.

A megnyilvánulásoknak szerinte növelni kell az ellátórendszerbe vetett bizalmat. Bírálta, hogy azok a szocialisták kérnek gázárcsökkentést, akiknek a kormányzása idején számos alkalommal növelték ezen energiaforrás árát. Hangsúlyozta, hogy a kormány számára a munkahelyek megóvása a prioritás.

Jobbik: Fenyegető helyzet van

Lukács László György (Jobbik) szerint az egész társadalomnak tudomásul kell venni, hogy fenyegető helyzet van. A legfontosabbnak az egészségügyi rendszer működésének fenntartását nevezte.

Örömét fejezte ki a közösségi találkozópontok korlátozása miatt, megjegyezte ugyanakkor: lehet, hogy korábban kellett volna. A közegészségügyi határzárat már a múlt héten kérték, ez ma megvalósulhat – mutatott rá. Vannak még, amit meg kell tenni:

valamennyi olyan kereskedelmi egységet be kell zárni, amely nem a létfenntartást szolgálja.

A Jobbik ötpontos akcióterv megvalósítását javasolja a munkavállalók, a gazdaság kiesésének ellensúlyozására. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára nemzeti érdeknek nevezte a határozott fellépést. Közölte: arra törekednek, hogy minden intézkedést meghozzanak, amely az emberek biztonságát szolgálja.

Ahol az összefogás, az emberek felelősségérzete és önfegyelme erősebb és a tájékoztatás is szélesebb körű, ott a helyzet biztatóbb lehet. „A legtöbbet mi magunk tehetünk, hogy lassítsuk a vírus terjedését" – mondta. Minimalizálni kell az emberek közötti kapcsolatokat – hangsúlyozta és sorolta az ennek érdekében meghozott döntéseket.

Felidézte, hogy az Egészségügyi Világszervezet első, január 24-ei jelzése után megkezdték a felkészülést az illetékesek.

A KDNP a magyar-lengyel barátságról szólt

Latorcai János (KDNP) a magyar-lengyel barátságot éltette felszólalásában egy nappal a magyar nemzeti ünnep után és egy héttel a magyar-lengyel barátság napja előtt. Megemlékezett a 170 évvel ezelőtt a magyar szabadság ügyét támogató lengyelekről, személyesen említve Bem Józsefet, Dembinszky Henriket vagy Visoczky Józsefet.

Hozzátette: a magyarok az első világháború után viszonozhatták ezt, amikor a varsói csatában támogatást nyújtottunk a szabadságukért küzdő lengyeleknek.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára megerősítette: a magyar-lengyel katonai kapcsolatok során mindig valamilyen birodalom ellen kellett közösen küzdeni.

Mint mondta, száz éve a lengyeleknek a szovjetekkel kellett szembenézniük. A varsói csatához a csepeli Weiss Manfréd művekből kaptak lőszereket, amelyek hozzájárultak a győzelemhez.

Kijelentette: Csepelen egyhetes ünnepséggel emlékeztek volna erre, amelyet azonban a koronavírus miatt most „hátra kell hagyni".

Fidesz: A gazdaságot is meg kell óvni

Bánki Erik (Fidesz) a világjárvány alatt a célnak azt tartotta, hogy az embereket és a magyar gazdaságot is megóvják. Mint mondta, a kormány két akciócsoportja foglalkozik ez utóbbi feladattal, azzal, hogy fennmaradjon az Európai Unió átlagánál magasabb gazdasági növekedés.

Úgy fogalmazott: több hónapig tartó járványra kell számítani, az intézkedéseknek hatását pedig már idén meg kell éreznie a gazdaságnak. Továbbra is cél, hogy 2030-ra az ország az unió fejlettségének 85-90 százalékán álljon – mondta. Hozzátette: a költségvetési tartalékból még jelentős összeg áll rendelkezésre a segítségre.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a kormány legfontosabb feladata most azt, hogy megteremtse a védekezés forrásait, amelyeket szükség esetén ki tud egészíteni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az összeg rendelkezésre áll – hangsúlyozta –, ennek a GDP 1 százalékát kitevő költségvetési tartalék az alapja. De ha kell, a kormány más forrásokat is felszabadíthat. A kabinet felkészült a fontos lépések megtételére, hogy a vírus ne állítsa le a gazdaságot.
A Pénzügyminisztérium már megkezdte a munkát – jelentette ki.

Jobbik: Mi lesz a távoktatással?

Brenner Koloman (Jobbik) arról kérdezte a kormányfőt, mit tesz a kormányzat azért, hogy mihamarabb távoktatással képezzék a felsőoktatás hallgatóit a koronavírus-járvány idején, akárcsak arról, milyen támogatást adnak az új rendszer működtetéséhez, és meddig maradhatnak a most méltányosságból a kollégiumokban lakó diákok.

A Jobbik számára az oktatás és a felsőoktatás kiemelt nemzetstratégiai ágazat

– szögezte le az ellenzéki politikus.

Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt közölte: az egyetemre járás tilalma csak a hallgatókra vonatkozik, az előrehozott tavaszi szünettel pedig másfél hét áll az intézmények rendelkezésére, hogy megszervezzék a távolléti oktatást.

Hozzáétette: az alkalmazott oktatási technikában az intézményeknek éppúgy szabadságot adtak, ahogy a rektoroknak is a kollégiumban maradás kérdésében.

MSZP: Hogyan védik meg a koronavírus által legveszélyeztetettebbeket?

Az emberi erőforrások miniszterét kérdezte Korózs Lajos (MSZP), arról, hogyan védi meg a kormány a legveszélyeztetettebbeket a koronavírustól.

Hangsúlyozta: ebből a csoportból 90 ezren kapnak házi segítségnyújtást, kétszer ennyien szociális étkezést, 50-52 ezren nappali ellátást, további 90 ezren pedig tartós ellátást adó intézmények lakói.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: az erre a csoportra odafigyelés fontosságát mutatja, hogy az operatív törzs egyik első intézkedése az ő védelmükről szólt, amikor látogatási tilalmat rendeltek el.

Veszélyhelyzet idején az ilyesfajta megelőzés a legfontosabb – jelentette ki, utalva arra, hogy erre hívják fel a figyelmet a kormányzat „eléggé szerteágazó" tájékoztatási kampányával.

DK: Hogyan enyhítik a koronavírus gazdasági kárait?

Varju László (DK) arról kérdezte a pénzügyminisztert, mit tesz a kormány a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítése érdekében.
Mindannyiunknak az a fontos, hogy a magyar gazdaságot, a magyar embereket megkíméljük, lehetőleg minél jobban megkíméljük a hatásoktól – hangsúlyozta.

Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a kormány és a miniszterelnök tudatában van annak, hogy bajban van, és minden szükséges lépést megtettek a helyzet kezelésére. Mint mondta, készülnek azok az elemzések, amelyek alapján meghozhatja a kormányzat a szükséges döntéseket.

LMP: Támogatja a kormány a tervezett elavulást?

Csárdi Antal (LMP) arról kérdezte az innovációs tárca vezetőjét, miért nem támogatta a Fidesz – a Momentumhoz hasonlóan – az Európai Parlamentben a klímaváltozás kezelését célzó hosszú távú tervet, elutasítva ezzel például az elektronikai eszközök tervezett elavulásának eltörlését.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A Momentum álláspontja csak-csak érthető, hiszen ők európai pártcsaládjuk a multinacionális cégeket védő szempontjait veszik figyelembe, de a Fidesz képviselői ezek szerint nem hallották meg a magyar kormányfő szavait a klímavédelmi akciótervről – mondta.

Válaszában Schanda Tamás kiemelte: a neoliberalizmus olyan messze van a kormányzat politikájától, mint ég a földtől, épp ezért is éri olyan sok támadás a globális érdekek kiszolgálói részéről.

A két éve elfogadott körforgásos gazdaságról szóló uniós irányelvről szólva arról beszélt: ennek alapján a hulladékkezelésről és az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságáról is tervet kell készíteniük a kormányoknak, elősegítve a hulladékképződés csökkentését és az újrafelhasználást támogató technikák terjedését.

Az irányelv-átültetés szakmai előkészítése már zajlik a tárcánknál

– mondta, ez a munka a fogyasztói érdekek hatékony képviseletét is lehetővé teszi.

Párbeszéd: Miért nem cselekszik a kormány és az országgyűlés koronavírus-ügyben?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérte számon az emberi erőforrások miniszterén, miért nem tesz többet a kormány és az Országgyűlés Hivatala azért, hogy megvédje alkalmazottait a koronavírus-járványtól.

Utóbbi, mondta, annyit tett, hogy a turistákat „kitiltotta" épületéből, miközben a képviselők továbbra sem dolgozhatnak a tágas, így nagyobb biztonságot nyújtó felsőházi teremben továbbra is „egymás hegyén-hátán" kell ülniük.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a kormány védekezési intézkedéseit sorolta, ezek között említve, hogy elrendelték a stratégiai ágazatokban dolgozók fokozottabb védelmét, amihez eszközöket is biztosítottak és szükséges tájékoztatást is nyújtottak.

Szintén itt említette, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy az ügyfél és az ügyintéző találkozása nélkül intézzék az ügyeket az évi 15 millió embert, azaz napi 38 ezer ügyfelet fogadó kormányablakoknál.

Fidesz: Mit tesz a kormány a méhészekért?

Gyopáros Alpár (Fidesz) arról kérdezte az agrárminisztert, kompenzálják-e a méhészeti támogatások hazánkban a jövedelmezőség csökkenését, elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához.

Méhészet nélkül nincs élet

– hangsúlyozta.

Válaszában Nagy István szakminiszter azt hangsúlyozta: pusztán gazdasági szempontok alapján nem működhetnek racionálisan a gazdaságok, ezért a Méhészeti Nemzeti Program és más források támogatásának bővítésével, a tevékenységből származó jövedelem adómentessé tételével kívánja ellensúlyozni a negatív gazdasági környezet hatásait.

Emlékeztetett arra: az EU méztermelésének tizede származik Magyarországról, ezzel a harmadik legnagyobb előállító vagyunk.

Jobbik: Tényleg minden diplomához kell nyelvvizsga?

Farkas Gergely (Jobbik) azt firtatta, vajon tényleg minden diplomás munkakör betöltéséhez szükséges legalább egy középfokú nyelvvizsga.

Közölte, a nyelvoktatás a magyar köznevelésben problémákkal küzd: hiány van jól felkészült pedagógusokból és korszerű nyelvoktatási programokból. Emlékeztetett arra, hogy 93 ezer „beragadt– diploma van ma Magyarországon, azaz ennyien nem kapták meg oklevelüket, mert nem volt nyelvvizsgájuk.

Az óvodapedagógusok, a szociális munkások vagy a gyógypedagógusok esetében is szükség van nyelvvizsgára? – kérdezte. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a mai világban szükség van nyelvismeretre, az nélkülözhetetlen a mai fiataloknak.

Felsorolta azokat a programokat, amelyek a nyelvvizsga megszerzését segítik, például a nyelvtanulási hitellehetőséget, a visszaigényelhető nyelvvizsgaköltségeket.

MSZP: Központilag kellene dönteni az óvodák, bölcsődék bezárásáról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt szorgalmazta, hogy a kormány centralizáltan hozzon döntést az óvodák, bölcsődék bezárásáról a koronavírus-járvány miatt.

Szóvá tette, hogy ma egy 500 milliliteres kézfertőtlenítőt 3600 forintos beszerzési áron lehet megvenni.

Mikor avatkozik be a kormány ebbe az árrobbanásba?

– kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az elmúlt időszakban az ellenzék volt a leghangosabb, hogy az óvodák fenntartói továbbra is az önkormányzatok maradjanak. Hozzátette: az önkormányzatok többsége az óvodák, bölcsődék bezárása mellett döntött.

DK: Az emberek nem bíznak a kormányban

Bősz Anett (DK) szerint az emberek nem bíznak a kormányban a koronavírus kezelése miatt. Kevés a szakdolgozó, az elvégzett teszt, hiányzik a védőfelszerelés – sorolta, hogy szerinte melyek a problémák. Szorgalmazta, hogy mihamarabb elegendő számú lélegeztetőgép legyen.

Rétvári Bence válaszában rámutatott, olyan helyzet van, hogy a világ legerősebb és a leggazdagabb országai sem tudják megfékezni a koronavírus terjedését. Minden ország védőfelszerelést és maszkokat venne, de a kínálat korlátos, ezért a magyar kormány a büntetés-végrehajtást „állította át" maszkok gyártására – mondta.

Ismertetése szerint a háziorvosok a múlt hét végéig 3900 doboz maszkot vittek el, de 1700 doboz maszk továbbra is elvihető a megyei mentőállomásokról.

Hétfőtől három darab speciális maszkot is elvihetnek ingyenesen a háziorvosok

– tette hozzá.

LMP: Aggódnak a szociális dolgozók a járvány miatt

Ungár Péter (LMP) szerint aggódnak a szociális szektorban dolgozók a járványügyi biztonságuk miatt. Ők azok, akik a koronavírus miatt legveszélyeztetettebb korosztályt gondozzák – mondta. Az anyagi megbecsültség növelését javasolta ezen szektor dolgozói számára.

Rétvári Bence államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy nem csak a kórházakban, hanem a szociális intézményekben is látogatási tilalmat rendeltek el a koronavírus miatt: csak az ott dolgozók mehetnek be és új beteget nem vesznek fel.

Kitért arra, idén 40 milliárd forinttal több szerepel a költségvetésben a szociális szektorra, amelynek dolgozói 14 százalékos béremelést kapnak.

Párbeszéd: Lépnek-e a környezetrombolás ellen?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, hogy Tiszakóródon árapasztó tárolót építenek, amelyet Mészáros Lőrinc cége nyert el. Közölte, ez a cég 20 helyett 26 milliárd forintért készíti el a tárolót, de még több profitot akar, ezért a számos környező bánya helyett közvetlenül a természetvédelmi terület mellett akar bányát nyitni. Tesznek-e a környezetrombolás ellen? – kérdezte.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Nagy István agrárminiszter közölte, a természet védelme mindnyájunk egyéni egyetemes kötelezettsége. Rögzítette: garantálja, hogy semmilyen bányanyitás nem lesz védett, értéket képviselő területen.

Fidesz: Példanélküli a Magyar Falu Program

Nagy Csaba (Fidesz) a kistelepülések támogatását firtatta, amelynek kapcsán beszélt a Magyar Falu programról, amelyet a rendszerváltás óta példanélkülinek nevezett.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, a program az ország lakosságának egyharmadát érinti, célja az 5000 fő alatti kistelepülésen élők életminőségének javítása.

Ismertetése szerint a programnak 2020-ban három fő pillére van: szolgáltatás-fejlesztés, infrastrukturális és eszközfejlesztés, valamint az identitástudat erősítése. Hozzátette: idén már meghirdettek öt alprogramot 17 milliárd forintnyi értékben.

Jobbik: Miért nincs több CT a kórházakban?

Steimetz Ádám (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy miért nincs több CT a kórházakban? Az ellenzéki politikus arról beszélt, megdöbbentő, hogy Magyarországon egymillió lakosra néhány éve még kilenc ilyen készülék jutott, ami arányaiban a legkevesebb az EU-ban. Ilyen például a marcali kórházban sincs, holott erre már évekkel ezelőtt ígéret hangzott el – jegyezte meg.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte: a CT-ellátás finanszírozása 30 milliárd forintból történik, így már jóval nagyobb mértékben biztosított a magyar betegek számára a hozzájutás. 2010-ben, egy teljes évben 76, 2018-ben pedig 128 vizsgálat jutott ezer lakosra.

Jóval több vizsgálatot végeznek el, nagyobb keretből lehet ezt finanszírozni, és számtalan készülék beszerzése történt az elmúlt években. A marcali kórházhoz tartozóknak a Somogy megyei Kaposi Mór oktatókórházban van mód igénybe venni CT-ellátást.

DK: Fokozottan kell védeni a szépkorúakat

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy az elmúlt napokban több mint harminc javaslatot nyújtottak be a koronavírus járvány kezelése érdekében. Kiemelte a szépkorúak védelmére megfogalmazott javaslataikat, ezek közül azt, hogy a kormány biztosítson külön forrást az önkormányzatoknak, hogy azon nyugdíjasokat is jobban el lehessen látni, akik nem tudnak vagy nem akarnak kimozdulni a járvány idején.

Biztosítsanak a szociális szféra dolgozóinak is megfelelő védelmet, és azt, hogy a nyugdíjasoknak a sárga csekkek befizetésekor ne kelljen sorba állniuk – sorolta.

Rétvári Bence válaszában szóvá tette Vágó István, DK-s politikusnak az idősek és koronavírus ügyében tett kijelentéseit, amelyek miatt elnézéskérést vár. Közölte:

a bentlakásos intézményekben lakók védelmére a tisztiorvos elrendelte a látogatási tilalmat.

Az önkormányzatok számára is számtalan feladat van, ezek közé tartozik a szociális étkeztetés biztosítása, amelynek keretét 29 milliárdról 79 milliárdra emelték fel. Bevezették azt is, hogy a betegek a háziorvost telefonon hívhatják fel, aki digitálisan írhatja fel a vényeket, amit bárki kiválthat a TAJ-szám ismeretében.

LMP: Hogyan kezeli a kormány a Volánbusznál a munkaerőhiányt?

Keresztes László Lóránt (LMP) azt firtatta, hogyan kezeli a kormány a Volánbusz Zrt-nél fennálló munkaerőhiányt? Rámutatott: jelenleg a legfrissebb adatok szerint 300 és 400 közé tehető a cég állományából hiányzó, szakképzett buszsofőrök száma.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A sofőrök elmondása alapján ez azzal a következménnyel jár, hogy már-már bevett szokássá vált náluk a 80 órás munkahét, ami az esetek többségében napi 18 órásműszakokat jelent. Egyértelműen látszik tehát, hogy a jelenleg is dolgozó sofőrök a teljesítőképességük határáig vannak hajszolva – közölte.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár elmondta: 2019 és 2022 között közel négyezer autóbuszt szerez be a Volán, mintegy 20 milliárd forintért, ebből az első 350 jármű már tavaly ősszel megérkezett. Tájékoztatott arról is, hogy megszületetett az idei évre vonatkozó bérmegállapodás, átlagosan 10 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre.

Megvalósul az autóbuszvezetők egységes bérezése is

– tette hozzá.

Jobbik: Milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány az elnéptelenedő régiók további leszakadásának megelőzése érdekében?

Balczó Zoltán (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elvándorlási hullám egyre nagyobb kihívást jelent már nemcsak falvakban, hanem a városi ranggal rendelkező településeken is, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Azt kérdezte: milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány az elnéptelenedő régiók további leszakadásának megelőzése érdekében.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy hosszú távon is fenntartsa a gazdasági növekedést, ami tavaly elérte 4,9 százalékot.

Nőtt az egy lakosra vetített vásárlóerő és a foglalkoztatás is az elmúlt tíz évben, miközben a munkanélküliség csökkent – tette hozzá. Hozzátette:

Borsodban és Hajdú-Biharban is javult a foglalkoztatási ráta az elmúlt időszakban.

MSZP: Milyen konkrét intézkedéseket tesz a MÁV a vasúttal közlekedők és a saját munkavállalói egészségének a védelme érdekében?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban a MÁV vonalain, illetve a vasúti kocsikon történő fokozott takarítást kérte számon a kormányon. Azt is megkérdezte, hol érhetők el azok testhőmérsékletmérők, amelyeket a nagyobb vasútállomásokra ígért elhelyezni a kormány.

Fónagy János államtitkár elmondta: az érintésmentes hőmérők a személyszállítási ügyeletesnél, a személypénztárban, illetve az ügyfélszolgálatosnál vannak, de a nemzetközi jegyvizsgálók részére is adnak ilyen eszközöket.

Közölte: hétfőtől nagynyomású kézi permetezővel teljes fertőtlenítést kezdenek el a vasúti és a HÉV szerelvényeken. Hozzátette: először a legnagyobb forgalmú budapesti elővárosi közlekedésben végzik el a fertőtlenítést, ami kiterjed a HÉV-ekre és fokozatosan az alacsonyabb forgalmú vonalak járműveire is.

Elmondta azt is, hogy hétfőtől a legnagyobb forgalmú budapesti és vidéki pályaudvarokon és megállóhelyeken az utazóközönségnek is biztosít a MÁV kézfertőtlenítő lehetőséget, valamint a pályaudvarokat és az üzemi területeket is vírusellenes takarító szerekkel tisztítják. Közölte:

a MÁV egységcsomagokat osztott ki a dolgozóinak, amelyben szájmaszk gumikesztyű és kézfertőtlenítő van.

LMP: Mire elég a nyugdíjemelés?

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt 10 évben nem emelte megfelelően a nyugdíjakat: 2,8 százalékkal emelkedett csak nyugdíj, miközben 4,4 százalék volt idén az infláció, az élelmiszerárak pedig 7 százalékkal nőttek. A nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt három évben csökkent – tette hozzá.

Azt javasolta, hogy a minimálnyugdíjat emelje a kormány két és félszererésére, 71 ezer forintra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: 10,3 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta, míg a nyugdíjak 33 százalékkal emelkedtek. Emellett – folytatta – a kormány nyugdíjprémiummal, rezsi- és Erzsébet-utalvánnyal is igyekezett a nyugdíjasok bevételét növelni.

Jobbik: Munkahelyvédelmi alap létrehozására van szükség

A Jobbik magyar munkahelyvédelmi alap létrehozását sürgeti, amelynek forrásait a költségvetés és a nagy multinacionális vállalkozások befizetései jelentenék – mondta Z. Kárpát Dániel, a párt képviselője azonnali kérdésében.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, az alapnak azokat a munkavállalókat kell támogatniuk, akik a napokban elvesztik munkahelyüket és családjukkal jövedelem nélkül maradnak.

Nagy István agrárminiszter válaszában kiemelte, a kormánynak az emberi élet védelme az elsődleges, amire felülről nyitott keret áll rendelkezésre. A kabinet emellett teljes erejéből azon dolgozik, hogy olyan gazdaságélénkítő megoldásokat dolgozzon ki, amellyel megóvhatok maradnak a munkahelyek.

A tárcavezető a munkaerőátcsoportosítást is az egyik lehetséges megoldásként említette.

Kormány: Éjféltől a reptérről sem léphetnek be külföldiek az országba

Külföldi személyek hétfő éjféltől a Liszt Ferenc-repülőtérről sem léphetnek az ország területére – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő azonnali kérdésére reagálva.

Az ellenzéki politikus emellett arról is kérdezte a tárcavezetőt, hogy valóban a Jahn Ferenc-kórházban ápolták-e a koronavírus első magyarországi áldozatát, és amennyiben így történt, akkor az őt ellátó egészségügyi személyzetet, illetve kapcsolatait tesztelték-e.

Megismételte továbbá, azt szeretnék, hogy mindenkin elvégezzék a tesztet, aki betegnek érzi magát, ennek érdekében pedig

legalább 100 ezer új teszt beszerzését és további laborok akkreditálását javasolják.

Nagy István erre válaszolva elmondta, az első áldozat valóban az említett intézményben feküdt, a fertőzésével kapcsolatos intézkedések pedig jelenleg is zajlanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokolljai szerint.

DK: Ki vállalja a felelősséget a tesztek egy hónapig történő elmaradásáért?

Arató Gergely, a DK képviselője azonnali kérdésében arra várt választ, ki vállalja a felelősséget azért, hogy egy hónapig nem végeztek „megfelelő mennyiségű" tesztet. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis korábban több olyan embert is elküldtek a Szent László-kórháztól, akik esetében indokolt lett volna a vizsgálat.

Hangsúlyozta, a tesztelésekkel kapcsolatban Olaszország esete is azt mutatja, nem vált be a WHO kezdeti protokollja és azok az országok kezelik sikeresebben a fertőzést, ahol sok tesztet végeznek.

Nagy István agrárminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus elleni fellépésben napról napra változik a helyzet, így mindig a jó szándék és az aznapi tudás számít, mindenki erejét megfeszítve, tudása legjavát adva küzd a járvánnyal.

Arató Gergely ezt követően arról beszélt, tud olyan megyei kórházról, ahol nincs és rendelni sem tudnak védőfelszereléseket. Emellett rákérdezett arra is, ha az egy fertőzöttel kezet fogó Pintér Sándor belügyminiszter esetében miért végeztek tesztet, a betegeket ápoló egészségügyi személyzet körében pedig miért nem.

Nagy István válaszában kijelentette, mindenhol rendelkezésre áll a megfelelő védőfelszerelés: a kórházban és az egészségügyi készletraktárban is. A belügyminiszter tesztjével kapcsolatos kérdésre újra megjegyezte, a vizsgálatok a WHO protokollja szerint történtek Pintér Sándor és az orvosi dolgozók esetében is.

LMP: Átvesszük-e a jó gyakorlatokat?

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte: a világjárvány alatt átvesszük-e Izraelből azt a gyakorlatot, hogy a házi karanténban lévőket a nemzetbiztonsági a szakszolgálat ellenőrzi, amely egy jelzőrendszert is alkalmaz, ha valaki megszegné azt?

Hozzátette: számos önkormányzat vállal pluszköltségeket, például az idősek segítésével. Ezen helyhatóságok számíthatnak-e a kormányra ezek fedezésében?

Nagy István agrárminiszter kijelentette: a szakemberek dolga, hogy megválaszolják, kivitelezhető és kell-e Magyarországon alkalmazni az izraeli gyakorlatot. Megerősítette,

Az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésre úgy felelt: most azt a kérdést kell feltenni, „miben segíthetek?". Ha ezen túl lesz az ország, akkor jöhet az elszámolás, amelynek módjára is akkor lesz válasz – mondta.

Párbeszéd: A kormányoldal kommunikációja nem épít bizalmat

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint rendszeresen hangzanak el "tényellentétes" állítások a kormányzati oldalon, amelyek mellett szerinte nem könnyű megőrizni a bizalmat a politikai vezetésben. A többi közt Orbán Viktor miniszterelnök szavait hozta példaként, aki péntek reggel azt mondta, hogy a pedagógusok fizetés nélküli szabadságra mehetnek.

Azt kérdezte:

várható-e változás a kommunikációban?

Nagy István agrárminiszter megerősítette, hogy fontos a bizalom. Kijelentette: a komoly kihívásban az emberi szavakkal gyakran okozhatunk problémákat, ezért aki beszél, annak igazat kell mondania. Azt kérte, most mindenki tekintsen el a politikai haszonszerzéstől. „Az embereknek tudniuk kell, hogy értük cselekszünk" – hangsúlyozta.

Fidesz: Mit tehetünk még a vírus terjedése ellen?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint a legtöbbet mi magunk tehetjük a koronavírus ellen, ezért mindenkit arra kért, hogy tartsa be az operatív törzs által javasolt előírásokat. Azt kérdezte: milyen további intézkedések várhatók a vírus terjedésének megfékezése érdekében?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: mindenkinek ki kell lépnie a hétköznapi rutinjából. A legfontosabbnak az idős emberek védelmét nevezte. Sorolta a legfontosabb kormányzati intézkedéseket.

El kell kerülni a találkozásokat

– hívta fel a figyelmet.

Jobbik: A kiskunhalasiak válaszokat várnak járványkórház megépülésével kapcsolatban

Farkas Gergely (Jobbik) a választókerületében, Kiskunhalason tervezett járványkórházzal kapcsolatban azt kérdezte: mi alapján jelölték ki helyszínt, illetve nem lett volna logikusabb Budapesten helyet találni ennek az intézménynek?

Azt is tudakolta: honnan érkezik majd Kiskunhalasra az egészségügyi személyzet, hogyan érinti a helyi kórház fertőző osztályának működését az új intézmény, és hogyan veszik elejét a járványveszélynek az eddig fertőzésmentes településen.

Nagy István, agrárminiszter a járványkórház felállítását azzal indokolta: egy hónapon belül az egyedi megbetegedésekről, csoportos fertőzési stádiumba lép át a járvány.

Közölte: most a helyszínt döntötték el, a „hogyan, a mikor és a miként" pedig csak ezután következik, de ezekről a lépésekről is tájékoztatást adnak. Hangsúlyozta: Kiskunhalas minden lakóját meg lehet nyugtatni, hogy az oda szállítandó betegek nem teremtenek veszélyhelyzetet a településen.

Farkas Gergely ismételt kérdései után a miniszter arra hívta fel a figyelmet: „egy hónap múlva dübörögni fog a csoportos fertőzés", amire fel kell készülni. Hozzátette: nem volt más lehetőség, más olyan állami terület az országban, ahol a járványkórházat azonnali kivitelezésben meg tudják valósítani.

KDNP: Hogyan védjük az időseket?

Hollik István (KDNP) azokról a kormányzati intézkedésekről kérdezett, amelyekkel az időseket lehet megvédeni a koronavírus-fertőzés veszélyeitől. Mint mondta, a statisztikák szerint a fertőzés az idősekre, a legyengült immunrendszerű személyekre és a krónikus betegségben szenvedőkre a legveszélyesebb, 65-70 év felett a halálozási arány drasztikusan megnő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kormány múlt héten kampányt indított az idősek védelme érdekében, valamint megteremtette a lehetőségét annak, hogy bizonyos gyógyszereket telefonos konzultáció után is felírhatnak a háziorvosok, és azt bármelyik gyógyszertárban kiválthatják az idősek ismerősei, hozzátartozói is.


Emellett – folytatta – a kormány látogatási tilalmat rendelt el a kórházakban, szociális intézményekben, valamint a további kimozdulások megelőzése érdekében a közgyógyellátási igazolás időtartamát is meghosszabbította a veszélyhelyzet időtartama ideje alatt.

MSZP: Növelni kell a tesztkapacitást

Harangozó Tamás (MSZP) részvétét nyilvánította a koronavírus következtében elhunyt első magyar beteg családjának. Szerinte a haláleset rámutat arra, hogy nem jó a betegség tesztelésével kapcsolatos protokoll. Milyen WHO-protokoll az, ami másként vonatkozik egy miniszterre, mint egy egészségügyi dolgozóra? , vetette fel a képviselő, aki egyben Pintér Sándor koronavírus-tesztjének eredményéről is érdeklődött.

Azt is megkérdezte: naponta hány ember tesztjét tudják elvégezni, mert ha igazak az információik, és ez a szám csak 100-200 között van, akkor ezt radikálisan meg kell növelni. Harangozó Tamás azt is felvetette: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a cégek a munkavállalóiknak adómentesen ajándékozhassanak például vitamint vagy különböző felszereléseket.

Nagy István agrárminiszter szerint nincs anyagi akadálya a tesztelésnek, ugyanakkor ez beszerzési kérdés is. Hangsúlyozta: a vírussal kapcsolatban „járatlan úton haladunk",

folyamatosan zajlik a hazai és külföldi tapasztalatok értékelése.

A miniszter közölte: Pintér Sándor esetében az Operatív Törzs tájékoztat majd. Kijelentette: a vizsgálati mód nem lehet kérdés, annyi teszt lesz, amennyire szükség van.

Fidesz: Milyen járványügyi kockázatot jelent Európa számára az illegális migráció?

Dunai Mónika (Fidesz) arról kérdezett, hogy milyen járványügyi kockázatot jelent Európa számára az illegális migráció. Arra figyelmeztetett, hogy illegális bevándorlók százezrei indulhatnak el Európa irányába.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt mondta: az eddig is fennálló biztonsági kockázat mellett, felmérhetetlen és beláthatatlan egészségügyi kockázatot is jelent a jelenlegi helyzetben az illegális migráció.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Dunai Mónika azt kérte, hogy a szaktárca tegyen meg mindent, hogy Európa többi országa is belássa ezt. Menczer Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes szervezetek a görög szigetekről evakuálni akarják a migránsokat Görögország belsejébe, ahonnan tovább tudnak indulni Európa felé.

Napirend után Simicskó István (KDNP) nemzeti jelképeink fontosságára hívta fel a figyelmet, az 1848-49-ben látotthoz hasonló nemzeti összefogást nevezett szükségesnek, „egy más típusú veszéllyel szemben".

Az elmúlt három évtizedben nem látott nemzeti összefogásra van szükség

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: az elmúlt három évtizedben nem látott nemzeti „összefogásra, összetartozásra, összekapaszkodásra" van szükség a koronavírus elleni küzdelemben, és olyan nemzeti minimumokat kell megfogalmazni, amelyeket minden párt tud vállalni.

Frakciótársa, Varga-Damm Andrea azt hangoztatta: abba a hitbe ringatta magát a társadalom, hogy a technikai fejlődés megmenti az újabb és újabb járványoktól, holott az emberiség éppen azt a környezetet rombolja, amelyik az egészséges életét hivatott biztosítani.

Varga László (MSZP) a helyi adók beszedésének központosított voltát kifogásolta napirend utáni felszólalásában, hangsúlyozva: sem az önkormányzatok, sem az adózók nem tehetnek arról, hogy csak az utolsó pillanatban tudták meg, mennyi közterhet kellene leróniuk.

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, mit tesz a Volán az utasok és a buszvezetők védelmében, a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében?

Tíz év után nem halogatható tovább – meg kell kezdeni a kormányzást – hangoztatta Varga Zoltán (DK), aki a koronavírus-járvány miatti gazdasági problémákra hívta fel a figyelmet, majd gazdasági akciótervet és szociális intézkedéscsomagot szorgalmazott. Az elnöklő Latorczai János ezzel bezárta az ülést, jelezve, hogy a parlament következő tanácskozására várhatóan jövő hétfőn kerül sor.

Az Országgyűlés hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejezte be aktuális ülését.

A címlapfotó illusztráció.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.