Olvasom a Múlt-kor történelmi magazinban megjelent Ãrást, amelynek cÃme: 100 éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst Persze nem tudok rájönni a szerzÅ' nevére, mert nem szerepel sehol. Ez nagyon is jellemzÅ' a mai publicisztikákra, melyek még véletlenül sem korrektek, mert nem az eddig elhallgatott tényeket tárják fel, hanem a bolsevik kor hagyományát folytatják. Ãr a névtelen szerzÅ' “király nélküli királyságrólâ€, amikor ma már mindenki számára ismert, hogy egyrészt a kormányzói tisztség az esküszegÅ' király helyettesÃtésére jött létre, de ismert az is, hogy 1038 óta hazánknak égi és földi királynÅ'je van a Boldogasszony személyében, Ãgy teljes badarság az, amit leÃrt a szerzÅ', hiszen nem lett az ország uralkodó nélkülivé a két világháború között sem. (Nem szabad tehát felednünk! Az örökös nélkül maradt Szent István a halála elÅ'tti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl, s azóta: Ša Mi királynénk! 1920. március 1-jén már valóban vesztésre álltunk, de nem a háborúban, hanem a világháború elÅ'tti és utáni szabadkÅ'műves (zsidó?) bomlasztás, valamint a magyar hagyományok és erkölcs megroppanása okán, hiszen a padovai fegyverszünet aláÃrása pillanatában egyetlen idegen katona sincs magyar földön, sÅ't a mi katonáink állomásoznak az állÃtólagos gyÅ'ztesek területein. Ugye milyen furcsa, hogy ennek ellenére állandóan a háború elvesztésérÅ'l papolnak a saját (?) történészeink és társadalomtudósaink! Vajon mi készteti Å'ket erre a teljesen nyilvánvaló hazugságra? Persze késÅ'bb sem képes az igazságot Ãrni a „tudományos†szerzÅ', hanem egyre nyÃltabban csúsztat. Megint a 1918 Å'szén bekövetkezÅ' „elsÅ' világháborús katonai vereségrÅ'l†majd az annak következtében széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia helyén létrejött régi-új államalakulatokról kezd mellébeszélésbe. Szerinte „Magyarországon 1918. október 31-én gyÅ'zött a polgári demokratikus forradalom, a kormányt Károlyi Mihály gróf alakÃtotta meg. November 16-án a törvényhozó hatalmat helyettesÃtÅ' Nagy Nemzeti Tanács kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot, de az 1919 januárjában megkezdÅ'dött párizsi békekonferencia nem tárgyalt az új állammal.†(Ennek az államnak a legitimitása valóban megkérdÅ'jelezhetÅ' volt, de elgondolkodtató a forradalom és a polgári jelzÅ' mai használata is, hiszen az elÅ'dök már nagyon lejáratták mind két fogalmat, ráadásul a forradalmakat szinte minden esetben a szabadkÅ'művesek vagy azoknak valamilyen fiók intézményei pl. a bolsevikok csinálták!) Szerintem azonban IV. Károly züllesztette szét a Monarchiát azzal, hogy felszólÃtotta népeit arra: hozzanak létre ún. „nemzeti tanácsokatâ€. Ezzel valójában káoszt, de legalábbis a kettÅ's hatalom bizonytalanságát idézte elÅ', miközben Károlyi Mihály és szabadkÅ'művesei nem Å'szirózsás forradalmat kreáltak, hanem sima puccsot hajtottak végre a Magyar Királyságban azzal, hogy a „vörös gróf†mint kinevezett miniszterelnök és az ellenzék vezetÅ'je, egyszerűen meggyilkoltatta Tisza István grófot, majd mindenféle népszavazás, vagy nemzeti konzultáció nélkül kikiáltatta a népköztársaságot. (Logikus, hogy késÅ'bb Sztálin ügynöke lett Nyugaton.) Hadügyminisztere â€" az alkoholista Linder Béla â€" pedig nemes egyszerűséggel közölte: „Nem akarok többé katonát látni!†Ezek után lefegyvereztek és megaláztak közel 1 millió bátor, frontharcos katonát, majd hazazavarták Å'ket ahelyett, hogy a szintén szabadkÅ'műves Kemál Atatürk mintája alapján visszavonva a hadainkat a történelmi országhatárra, megvédték volna azt a földet, amelyért annyi magyar elÅ'dünk hullatta vérét. (Pedig Atatürk származása zsidó volt, s szabadkÅ'művesként mégis teljesen szembefordult a párizsi és londoni szabadkÅ'műves központokkal a törökök érdekében, és fegyverrel utasÃtotta el a számukra kiÃrt „Trianontâ€!) Károlyi Mihály hazaárulásának egyik jelentÅ's bizonyÃtéka az, hogy nem fogadta el a Monarchia által megkötött padovai fegyverszünetet és Belgrádba utazva felkereste a Franchet d’Esperey balkáni antant-fÅ'parancsnokot és megkötötte a 18 pontból álló belgrádi katonai konvenciót, mely a padovai fegyverszüneti megállapodással szemben â€" mely csak a magyar határra vonatta vissza a hadakat â€" egy új és számunkra igen hátrányos demarkációs vonalat jelölt ki, egyúttal pedig szigorúbb fegyverszüneti feltételeket diktált Magyarország számára. Ezek után nem csoda, hogy a bankárkaszti szabadkÅ'művesség hazai vezetÅ'i (pl. Jakubovics Jászi Oziás) által működtetett ál-állam nem a magyarság érdekeit képviselte még látszatra sem. Ãgy a köröttünk lévÅ' és alaposan felbiztatott kisállamok területszerzÅ' mohósággal vetették rá magukat az Å'si települési földjeinkre: Erdélyre, Bánátra, Felvidékre, Délvidékre, Kárpát-aljára, sÅ't még a háborút kirobbantó Ausztria is kapott volna egy jókora részt Nyugat-Magyarországból, ha késÅ'bb nem lép fel olyan határozottan a népi Rongyos Gárda. November 13-án a csehek, majd a következÅ' hetekben a szerbek és az Erdélybe betörÅ' románok is felrúgták a belgrádi konvenció pontjait. A beözönlÅ' ANTANT-szövetségesek hamarosan megszállták a történelmi országterületünk jelentÅ's részét, s az ott létrejött â€" de legitimitás nélküli â€" vagyis nem a lakosság teljességét lefedÅ' nemzeti tanácsok, sorra kinyilvánÃtották elszakadásukat Magyarországtól. A Károlyi-kormány a sorozatos és súlyos szerzÅ'désszegések láttán â€" tárgyalási pozÃcióit féltve â€" nem mert fegyveres erÅ'vel fellépni, Ãgy a trianoni utódállamok a békekonferencián már egyfajta status quo-ra hivatkozhattak, amikor megcsonkÃtották az országot.  Mindez tehát a belgrádi fegyverszüneti egyezmény egyoldalú megszegésével történhetett meg, viszont a szabadkÅ'művesség érdekeinek mentén, ezért nem is lett neki az utódállamok részére semmiféle negatÃv következménye, hiszen működött a ma már általunk is jól ismert: kettÅ'smérce. 1919. január 11-én a senki által meg nem választott, Ãgy teljesen illegitim Nemzeti Tanács â€" ami gyakorlatilag a beteges Károlyi Mihály gróf szabadkÅ'műves barátaiból állott â€" Károlyit köztársasági elnöki minÅ'ségében ideiglenes államfÅ'i hatáskörrel ruházta fel, a kormány élére viszont Berinkey Dénes (Polgári radikális politikus, miniszterelnök, ügyvéd, jogtudós) került. No megint itt a „polgári†szó, amit a hazai közbeszéd valamilyen pozitÃv jelzÅ'nek gondol! A Magyarország teljes megszüntetését célul kitűzÅ' szabadkÅ'műves háttérhatalom következÅ' húzása a Vix jegyzék volt, s emiatt lemondott a Berinkey-kormány, a hatalmat pedig a Jászi és Károlyi szabadkÅ'műves klikk a kommunista és szociáldemokrata párt egyesülésével létrejött MSZP-nek, vagyis a Magyarországi Szocialista Pártnak játszotta át. (Ez egy újabb puccs volt, hiszen Károlyi beletanult ebbe a műfajba!) A szovjet mintára létrejött Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa élén a szociáldemokrata Garbai Sándor állt â€" mint egyetlen nem zsidó származású népbiztos â€", de tényleges vezetÅ' a kommunista külügyi népbiztos, Kun Béla volt. Az MSZP illetve a vörösterror ügyeit nem tárgyalnám, mert több kötet kellene a bolsevik-vérengzés, fosztogatás elemzésére, a vérengzésre épülÅ' hatalmuk azonban a román elÅ'renyomulás miatt augusztus elején megszűnik. A még májusban megalakult szegedi ellenforradalmi kormány augusztus 19-én lemondott Friedrich javára, de az addigra már megszervezÅ'dött Nemzeti Hadsereg fÅ'vezére, Horthy Miklós â€" az otrantói hÅ's â€" már addigra függetlenÃtette magát minden hazai pártpolitikai erÅ'tÅ'l és elszántan próbálta a román mohóságot megállÃtani. Ennek a hadi erÅ'nek köszönhetÅ' az, hogy az ország nem lett teljesen szétosztva a környezÅ' kisállamok között, hiszen a magyarságnak sok bűne van a bankárkaszt szabadkÅ'műveseinek a szemében, mert pl. egészen 1849-ig nem tudták rátenni a kezüket a magyar termÅ'földekre, mert az Å'siség törvénye â€" vagyis a magyar alkotmányosság â€" megakadályozta Å'ket ebben. (Ez a mai napig veszély a bankárkaszt számára, s ezért is próbálják meg a befeketÃtésünket minden szinten!) A Nemzeti Hadsereg â€" melyben a Székely hadosztály egységei is helyet kaptak â€" kijózanÃtotta a szabadkÅ'műves háttérerÅ't, akik nem akarták, hogy a „szövetséges†utódállamok egymásnak essenek a magyar koncon â€" amit az is bizonyÃt, hogy akár a Bánátban, akár Komárom környékén szórványos összetűzések voltak a román-szerb, illetve a román-cseh csapatok között. Ãgy érkezett 1919 Å'szén George Russell Clerk brit diplomata hazánkba és felszólÃtására Horthy megállÃtotta csapatait a fÅ'város elÅ'tt, a románok pedig november közepén â€" a kÃméletlen fosztogatást megszakÃtva â€" megkezdték végre az ANTANT által már többször is szorgalmazott visszavonulást a demarkációs vonalig. Horthy 1919. november 16-án vonult be csapataival Budapestre, Huszár Károly „koncentrációs†kormánya pedig ezt követÅ'en alakult meg. A közjogi vákuum megszüntetése érdekében kiÃrt, 1920. január 25-26-án megtartott nemzetgyűlési választások után február 16-án összeült nemzetgyűlés. ElsÅ' és legfontosabb feladata az államforma megállapÃtása és az államfÅ'i hatalom gyakorlásának rendezése volt, s erre a javaslatot február 26-án nyújtották be.  Megegyeztek, hogy a forradalmak által törvénytelenül létrehozott köztársaságok helyett vissza kell térni a királysághoz, de a király személyérÅ'l a Habsburg-párti legitimisták és a szabad királyválasztás hÃvei nem tudtak megállapodni, pedig akkor is egyértelmű volt, hogy a káoszt éppen IV. Károly manifesztuma és Svájcba való menekülése okozta! Végül kormányzó választást rendeztek. A hatalmas fölénnyel megválasztott Horthy Miklósra bÃzzák az ideiglenes államfÅ'i teendÅ'ket, mert a hazamentÅ' hadsereg vezetÅ'jében találta meg a Nemzetgyűlés azt az alkalmas személyt, aki a tekintélye révén a káosz felszámolására is képes lesz. Egyébként ezt javasolták a brit és francia diplomaták is, hiszen a Habsburgok visszatérése nemcsak a magyarság számára, hanem az ANTANT-nak is ellenszenves lett volna.  A kormányzói méltóság viszont nem volt idegen a magyar közjogi gondolkodástól, mert ilyen posztot töltött be 1446-1452 között, V. László kiskorúsága idején Hunyadi János, majd Mátyás kiskorúsága okán Szilágyi Mihály, s a Habsburgok 1849-es trónfosztása után pedig maga Kossuth Lajos is. A kormányzóválasztásra 1920. március 1-jén került sor az elÅ'zÅ' nap hatályba lépett 1920.I. törvénycikk alapján. A 141 leadott szavazatból 131 érkezett Horthyra, hét az idÅ'közben visszalépett Apponyira, három voks érvénytelen volt. Az alkotmányosság helyreállÃtásáról és az állami fÅ'hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezésérÅ'l szóló 1920.I. törvénycikk a Népköztársaság és a Tanácsköztársaság rendelkezéseit és határozatait eltörölte. Az államfÅ'i teendÅ'k ideiglenes ellátásával bÃzta meg a kormányzót, akinek jogköre a királyénál sok tekintetben korlátozottabb lett. A végrehajtó hatalmat kizárólag a nemzetgyűlésnek felelÅ's minisztérium által gyakorolhatta, a hadüzenet, békekötés vagy a hadsereg országhatáron kÃvüli alkalmazásának kérdésében csak a nemzetgyűlés elÅ'zetes hozzájárulásával dönthetett, a nemzetgyűlést nem oszlathatta fel és nem is napolhatta el. Å képviselte Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban, követeket küldhetett és fogadhatott, de nemességet nem adományozhatott, fÅ'kegyúri jogot nem gyakorolhatott és általános kegyelmet sem adhatott. Horthy személyét akkoriban általános bizalom övezte minden oldalról, hiszen a vörörterror utáni, s érthetÅ'en törvényen kÃvüli ellenlépéseket is gyorsan megszüntette! Ezért is furcsa, hogy nincs ezen a napon állami ünnep, s a Gellért téren megemlékezÅ' magyaroknak azt kellett hallani a liberál-bolsevikok ellentüntetésén felállÃtott hangszórókból, hogy „Horthy a szemétdombon van!†Az, hogy a megemlékezÅ'k személyiségi jogait is durván sértÅ' „Náci gyilkosok és fasiszták†jelzÅ'ket kellett hallaniuk, a mai kormány és a média hatalmas fellelÅ'ségét is feltárja. Milyen ország az, ahol nem tárgyilagos a történelemoktatás? Ahol nyugodtan lehet a történelmet könyvek, újságok hasábjain, a televÃziókban hamisÃtani? Ahol nem büntetik meg a magyarellenes kiszólásokat tevÅ'ket, ahol olyan bÃrósági Ãtélet is születhet, amelyben a honvisszafoglaló „Ãrpád is büdös migráns†lehet, mert belefér a véleménynyilvánÃtási szabadságba? Mi lenne, ha Izraelbe mondana valaki hasonlót pl. MózesrÅ'l?  Nem kellene a kormánynak, Országgyűlésnek helyre tenni ezeket az anomáliákat? Dr. Bene Gábor Nemzeti InternetFigyelÅ' (NIF) Kérjük, ne csak lájkoljon (Like, Tetszik), ossza is meg a tartalmakat!Kedvelem ezt?Kedvelés Betöltés… Kapcsolódó bejegyzések
|
