"Háttal Európának†cÃmmel az Oktatói Hálózat (OHA) nevű grémium (30 tudós, a Népszava szerint független kutatók, egyetemi oktatók, újságÃrók) vitára bocsátotta a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média 2010-2019 közti magyarországi helyzetérÅ'l, ahogy Å'k fogalmaznak: leépÃtésérÅ'l szóló száz oldalas jelentését. Alapos munka, elsÅ' olvasásra nem szabad hanyag legyintéssel elintézni, miután már az elsÅ' mondatban nyilvánvalóvá teszik véleményüket: szerintük a regnáló kormány a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépÃtésén munkálkodott az utosó évtizedben, tehát a téma megjelölése által akár fel is lehetne menteni Å'ket bármi kritika alól, hiszen megmondták elÅ're: Å'k a leépÃtésról Ãrnak. Az OHA azonban szerencsére nem teinti lezártnak a munkát ezzel a jelentéssel, megszólÃtja az olvasót: „hogy tapasztalataitok alapján pontosÃtsátok ha szükséges, illetve bÅ'vÃtsétek a jelentésben foglaltakatâ€, egy késÅ'bb összeálló még nagyobb, számos további területet magában foglaló Társadalmi Jelentés részeként. Ezen felbátorodva Ãrom ezt a néhány sort, egyúttal javasolom ugyanezt másoknak is, hiszen a demokráciában, a plurális politikai rendszerben ez a szólásszabadsághoz tartozik. A dokumentum szerint „egy olyan autokratikus rendszer épült ki és szilárdult meg Magyarországon, amely aggasztó méretű demokratikus deficitet generál és helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra egész területénâ€. Az egymást követÅ' Orbán-kormányok nemcsak a jogállamiság és a politikai, szociális jogok tekintetében, hanem az itt tárgyalt kulturális területeken is szisztematikusan szembemennek az Európai Unió alapelveivel, értékeivel és normáival, azokat tudatosan megszegik. (Kiemelés tÅ'lem.) A mostani jelentést egyidejűleg az Európai Unió központjában, Brüsszelben is bemutatják, ott ezzel a cÃmmel: „Hungary turns its back on Europeâ€. Egyszerű polgárként nem értek valamennyi területhez, ezért három részterülethez szeretnék hozzászólni: a közterekrÅ'l szólóhoz (Jelentés 24-25. old.), amit magam körül látok, másodszor pedig az oktatásügyrÅ'l Ãrtakhoz, mert aktÃv életem során javarészt ott dolgoztam, s végül az ún. nemzeti politikához. A Jelentés leÃrja, hogy „2010 után azonnal az utcák, terek és intézmények átkeresztelésének újabb … hulláma indult el, új névadókként a Trianon elÅ'tti Magyarország és a Horthy-korszak jobboldali prominensei kerültek elÅ'.†„A szimbolikus köztérfoglalás fontos része volt a Kossuth tér újjáépÃtése, megtisztÃtása minden „nem odavaló†intézménytÅ'l (pl. Néprajzi Múzeum)†A Néprajzi Múzeumban többször jártam, s megcsodálva pl. a népművészet olyan remekeit, mint a menyasszonyi ládák, szuszékok, ellentmondásnak éreztem az eklektikus, belsÅ' terében hatalmas aulában induló épületét a belsÅ' tartalommal. Az épület egyébként eredetileg is a Kúriának (ma LegfelsÅ'bb BÃróság) készült. De miért Ãr a jelentés „új névadókrólâ€? Csak a régi nevek, szobrok kerültek elÅ' újra, kivéve azt, hogy az Országház felújÃtásával gyönyörű fehéren ragyog, s a korábban folyamatos karbantartást igénylÅ' kÅ'szobrok tartósabb anyaggal újultak meg. Mindez a munka átÃvelt több kormány idÅ'szakán, azt bizonyÃtva, hogy az alapjaiban hamis az egész korszakolás, miszerint 2010-zel eljött a világvége. Miért nem szól a jelentés â€" ha már BudapestrÅ'l van szó â€" például a Móricz Zsigmond körtérrÅ'l, amely 1945 elÅ'tt Horthy Miklós tér volt, és ahol a Szent Imre herceg szobor mellett a tér 2013-14-es átépÃtése során nagyon jó helyet kapott Móricz Zsigmond szobra is, megmaradt a régi Gomba épülete, s a korábbi közlekedési káosz után pedig rend és biztonság van a villamosok, buszok vonalán is. És a Széll Kálmán tér? Arról sincs szó a jelentésben. Évtizedes problémát sikerült megoldani. De sok ehhez hasonló változás volt a nagyvárosainkban is. Miért teszem ezt szóvá? Azért, mert nyilvánvaló az OHA szerzÅ'inek az elfogultsága, szelektÃv módszere: csak azokat vizsgálja, s emeli be a szövegbe â€" kellÅ' pejoratÃv körÃtéssel â€" ami beleillik az elÅ'feltevésükbe, miszerint itt „leépÃtésâ€, retrográd fordulat történt a habfehér Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai évtized után. Van azonban több olyan mondat is a Jelentésben, amellyel egyetértek, például a következÅ'vel. „A szimbolikus politika centrumába 2010 után az egyesÃtett nemzet mellett az erÅ's állam és a tettrekész karizmatikus vezetÅ' reprezentatÃv megjelenÃtése került. „Nagy lehetÅ'ségek, nagy tettek, nagy elÅ'dök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesÃtÅ' korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felÃvelÅ' és lelkesÃtÅ' nemzeti korszak?†â€" tette fel a kérdést Orbán Viktor 2014-ben a Tisza István-szobor átadásán mondott beszédében, az immár újjáépÃtett és a Nemzet FÅ'terének átkeresztelt Kossuth téren.†A másik témám az oktatásról Ãrtak néhány bekezdése. Az ifjúság államilag szervezett megrontását vÃzionálja a Jelentés, aminek, mármint az oktatásügy leépÃtése vádjában az egyik döntÅ' faktor, hogy mértéktelen központosÃtás, államosÃtás történt. „2010 után újraállamosÃtották az önkormányzati iskolákat, és egy végletesen központosÃtott szervezet irányÃtása alá helyezték Å'ket. A diktátumszerű irányÃtás jegyében számos olyan döntés született, amelyek nyomán sérültek a tanulók, a pedagógusok és a szülÅ'k jogai, megszűntek a szakmai konzultatÃv testületek és egyeztetési fórumok.†Ha visszatekintünk nem egy, hanem két évtized közoktatás-irányÃtás és â€"finanszÃrozás történetére, Medgyessy Péter (MSZP) 100 napos programjára, akkor meglátjuk a probléma gyökerét: „Megrészegült szocialisták, félszÃvvel aggályoskodó szabad demokraták és egy erÅ'tlen, a számokkal is hadilábon álló kormány. Åk voltak a fÅ'szereplÅ'i az úgynevezett jóléti rendszerváltásnak, amely az egyik legfontosabb oka annak, hogy Magyarország gazdasága végzetesen legyengült, a világválságban a csÅ'd szélére jutott, és sokak megélhetése veszélybe került. ( ]]> www.origo.hu/itthon/20090717-igy-tettek-lejtore-magyarorszagot-i-resz-a-... ]]> ) Akkor, 2002 után a közoktatás-irányÃtás és â€"finanszÃrozás problémája elérte a törvényhozás fórumait, Ãgy 2003. októberében tárgyalták a Lezsák Sándor (MDF) és képviselÅ'társai által készÃtett Jelentést az egyre gyakoribb óvoda- és iskolabezárások okairól, amelyek között elsÅ' helyen álltak az önkormányzatok iskolafenntartási gondjai. ( ]]> www.parlament.hu ]]> › irom37) Néhány idézet ebbÅ'l a jelentésbÅ'l. „A 2002. évi 50 %-os bérfejlesztés önkormányzati következményeit a bizottság által felkért szakemberek ellentmondásosan Ãtélik meg . Abban egyetértés alakult ki, hogy a "felzárkóztató" tartalmú béremelés szükséges és indokolt volt, de a finanszÃrozási következmények hatásait eltérÅ'en minÅ'sÃtik . Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a jelentÅ's költségemelkedés felgyorsÃtja az elkerülhetetlen szerkezetátalakulást, kiváltja a gazdaságossági szempontok erÅ'teljesebb érvényesÃtését . Mások azt hangsúlyozzák, hogy a közoktatási ágazat súlyának emelkedése az önkormányzati költségvetésben az önkormányzatok által befolyásolható módon és mértékben felerÅ'sÃtették az önkormányzatok gazdálkodási nehézségeitâ€. „A kedvezÅ'tlen anyagi helyzetű önkormányzatok egy része arra kényszerül, hogy minimalizálja költségeit, aminek egyik eszköze az intézményrendszer racionalizálása . A feltétlenül szükséges mértékűre csökkentik az intézmények számát, nem vállalják olyan iskolák fenntartását, amelyek nem tartoznak a kötelezÅ' feladatok sorába . A középfokú és speciális iskolákat átadják a megyei ónkormányzatnak, figyelve arra, hogy a fenntartói jogról való lemondás ne veszélyeztesse azt, hogy az iskola továbbra is helyben működjön†„Az állam és a fenntartók közötti költségmegosztási garanciák a törvényi szabályozás ellenére működésképtelennek bizonyultak . A normatÃv finanszÃrozás rendszerének "feladatfinanszÃrozási" tartalmú korrekciója nem változtatta meg az állam és a fenntartók között a normatÃva által közvetÃtett költségmegosztási arányokat. Az önkormányzatok jelentÅ's részének az elmúlt években a közoktatás költségeinek egyre növekvÅ' hányadát kellett finanszÃrozniâ€. (Ez magyarán azt jelenti, hogy a Medgyessy kormány csak 2002-ben biztosÃtotta a béremelés fedezetét, a késÅ'bbiekben a fenntartónak kellett azt kigazdálkodnia â€" nyilván az egyéb feladatok rovására.) „Végezetül újra javasoljuk az egész iskola-irányÃtási rendszer felülvizsgálását. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok jelentÅ's része sem gazdasági, sem szakmai tekintetben nincs olyan helyzetben, hogy fenntartói kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni, az irányÃtásban és a felelÅ'sségvállalásban az önkormányzatokkal szemben az államnak kell nagyobb arányban részesülnie. Ezt követi a fmanszÃrozás rendszerének átalakÃtása is, amely minden vizsgálódás szerint alapvetÅ' átalakÃtást igényel.â€. A központosÃtott fenntartói finanszÃrozás az állami oktatási rendszerben nem ördögtÅ'l való szabályozás, amit a fentiek mellett az is bizonyÃt, hogy számos európai államban Ãgy működik a közoktatás. De ezt a magyar irányÃtási rendszert az OECD is elismeri a 2018-as jelentésében: Az OECD Report 2018 Hungary educatio OECD idÅ'szakonként összehasonlÃtó leÃrást nyújt és a nemzetközi trendek elemzését biztosÃtja az egyes országok oktatási helyzetének és kihÃvásainak elemzésével. A centralizáció és az autonómia egyensúlya alcÃmmel a következÅ't tartalmzza: „Az önkormányzatok felelÅ'sek a korai gyermekkori oktatás biztosÃtásáért. 2011-ben a magyar iskoláknak magasabb szintű autonómiája volt, mint más OECD-országok iskoláiban. A magyar alsó középiskolákban minden döntés 67% -át tették ki (az OECD átlagának 41% -át meghaladva). A KLIK 2013 - ban történÅ' megnyitásával megerÅ'sÃtették a központi kormányzatot az állami alap- és középfokú oktatásban. A döntések ma már a központban születtek nagyobb arányban, miközben minden pedagógiai döntést az iskolákon belül hoznak.†(Education GPS - Hungary - Education GPS - OECD.org) 15. old. GOVERNANCE: BALANCING CENTRALISATION AND AUTONOMY cÃm alatt. Az intézmények fenntartói, ill. finanszÃrozási ügyeinek központosÃtását emlékezetem szerint 2010 elÅ'tt már többen javasolták â€" ha megvalósult volna, valószÃnűleg ma nem Klebelsberg Kunó nevét viselné. Mindazonáltal köszönet és elismerés a Jelentés szerzÅ'inek, hogy ezt a nevet magát nem kifogásolják. Harmadik témám sokkal általánosabb, de a Jelentés is olyan mérvű általános kijelentést tartalmaz, amely arra készült, hogy Brüsszelben egyértelműen kiverje a bitosÃtékot azoknál, akik elhiszik. „Az Orbán-rendszer folyamatos válságot, ellenségeket és harcot vizionáló, az „idegent†â€" legyen az egy szÃriai menekült vagy Soros György â€" dehumanizáló propagandájának a kollektÃv mentalitásokra gyakorolt következményei rendkÃvül súlyosak. Mára az Európai Unió országai közül Magyarországon a legerÅ'sebb az idegenellenesség.†38 A parttalan idegenellenesség vádja nagyon súlyos, ezért a 38. számmal jelzett lábjegyzetben a forrást is megjelöli a szerzÅ', mintegy bizonyÃtékul. (Tudjuk: sok lábjegyzet â€" nagy tudomány.) Utánanéztem, mit is tartalmaz a hivatkozás. Ezt találtam, aki nem hiszi, járjon utána: 38 „A magyarok gyűlölik a legjobban a bevándorlókat Európában†hBps://qubit.hu/2018/03/02/aâ€magyarokâ€gyulolnekâ€aâ€legjobbanâ€mindenkiâ€mastâ€europaban, utolsó letöltés: 2019. 10. 31. Looking behind the culture of fear: Crossâ€national analysis of a`tudes towards migration / Vera Messing, Bence Ságvári. †Budapest : Friedrichâ€Ebertâ€Stiftung Regional Project „Flight, Migration, Integration in Europeâ€, [2018]. hBp://library.fes.de/pdfâ€files/bueros/budapest/14181â€20180815.pdf, utolsó letöltés: 2019. 10. 31. A szerzÅ'k Vera Messing, Bence Ságvári a CEU égisze alatt végezték munkájukat, s ezzel nem szeretnék csatlakozni azokhoz, akik szerint ezért eleve nincs igazuk. A CEU-nak sok értékes munkatársa is van, s még emlékszem arra az idÅ're, amikor a magyar Kossuth rádióban déltájt egy ottani közgazdász elemzéseire figyelt az ország. A hivatkozott muka: „Looking behind the culture of fear†a Friedrich-Ebert-AlapÃtvány keretében készült. „A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégibb politikai alapÃtványa. Az alapÃtvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében tevékenykedik.†( ]]> www.fes-budapest.org/hu/ ]]> ) Ugye tudják, hogy ki volt a két Friedrich Ebert? Valóban van idegenellenesség Magyarországon, de hogy a legnagyobb volna? Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára évek óta vizsgálta az egyetemi hallgatók politikai attitűdjét, s a következÅ'ket állÃtja: „Miközben a kormány hangsúlyozza a nemzetállam fontosságát, a nemzetben való gondolkodást, e téren pont a jövÅ' értelmiségének körében mutatkoznak riasztó jelek. A kormányellenes fiatalok esetén fennáll annak a veszélye, hogy a kormány által deklarált nemzeti ideát is elutasÃtják, ami azt eredményezheti, hogy nem lesz magyarságtudatuk.†(demokrata.hu › magyarorszag › totalis-tajekozatlansag-178798) Csak annyit mondok, hogy óvatosan az általánosÃtással! Bevándorlás-ellenesség, a mértéktelen és kezeletlen migráció-ellenesség, idegen-ellenesség, hiányos nemzeti identitás-tudat... Itt van kétféle megállapÃtás. Minimális igény volna, hogy a félelem kultúrája mögé nézve jobban kutatni kéne ezt a témát! Ãrásom nem közelÃti meg a Jelentés szerzÅ'inek mélységét és alaposságát, azonban egy másik nézÅ'pontból tekint rá néhány általuk tárgyalt problémára. Nagyon nehéz, nem is hiszem, hogy lehet ezekrÅ'l harag és elfogultság nélkül véleményt alkotni, bár ebben a reményben elkerültem azokat a fejezeteket, amelyek még inkább megnehezÃthetnék az értelmes párbeszédet, mint pl. a Trianon utáni idÅ'k töréneti áttekintése. Ezzel ajánlom az olvasók figyelmébe. A Jelentés szerzÅ'inek figyelmébe pedig azzal, hogy ha a vélemények pluralitását valóban értéknek tekintik, akkor a jelentéssel kapcsolatos ellenvéleményeket, és a remélhetÅ'leg még készülÅ' hasonló hozzászólásokat is mutassák be Brüsszelben. (Ez az Ãrás a férjemmel közösen készült, mivel évtizedekig szintén az oktatásban dolgozott.) Patakfalvy Katalin
|
