Az elektronikai cégek a TOP500-ban Ami a táblázatot illeti, az nemcsak a KSH besorolása szerinti elektronikai cégeket tartalmazza: megjelenik néhány egyéb terület is (amit a táblázat Megjegyzés rovatában jelöltünk is). Ennek a fÅ' oka az, hogy egyes jármű-elektronikai termékeket elÅ'állÃtó cégek autóalkatrész-gyártókként vannak nyilvántartva. Ezen túlmenÅ'en kivételt teszünk az olyan nagy múltú, az elektronikához is kapcsolódó tevékenységet végzÅ' cégek esetében, mint a GE, Siemens, Ericsson. Ãgy az eredetileg mindössze 26 céges lista 40-re bÅ'vült. Ãm amikor az iparág helyét, eredményeit bemutatjuk, mindenkor a szűkebb lista számairól beszélünk. Az árbevételt, az eredményt és annak növekményét milliárd forintban, a változást %-ban közöljük. A KSH 2014-es adatai szerint, miközben a járműipar aránya az ipari termelésen belül 9 százalékkal nÅ'tt, addig a számÃtógép- és elektronikai iparé 3,7 százalékkal csökkent. Ezzel összhangban tavaly a járműiparban az elÅ'zÅ' évhez képest 9,9 százalékkal nÅ'tt a foglalkoztatottak száma. A számÃtógép- és elektronikai iparban viszont 14 százalékos volt a visszaesés. Ezek a számok, tendenciák jól tetten érhetÅ'k a táblázat adataiban is. Többségében romló pozÃciók Az összes, elemzett ágazat közül a 2008-as válság óta (a távközlési szektor 9%-a mellett) az elektronikai ipar forgalma csökkent a legjobban, 8%-kal. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a Nokia „érdemeâ€. Ha a komáromi gyár adataitól lecsupaszÃtjuk a statisztikákat, úgy a maradék vállalatok vonatkozásában óriási meglepetéssel találkozhatunk: a toplistás vállalkozások együttes árbevétele a 6 év alatt 45%-kal nÅ'tt! Ha csak az elÅ'zÅ' egy évrÅ'l beszélünk, azt látjuk: ahhoz viszonyÃtva az elemzett vállalati kör árbevétele stagnált. 2014-ben a termékek ellenértékének 84%-a külföldön realizálódott, ami az elÅ'zÅ' évhez képest 2%-kal kevesebb â€" megint csak a Nokia miatt. Ugyanakkor szinte hihetetlen, hogy a múlt évben 33 pozÃcióval hátrébb került cég még mindig a 35. legnagyobb exportÅ'r volt. Érdekes, hogy a legtöbb dolgozótól a múlt évben nem Å'k, hanem a Jabil Circuit volt kénytelen megválni â€" 2700 fÅ'tÅ'l, ami 39%-os csökkenést jelent. Figyelemre méltó, hogy az igazán nagyok közül (a Nokiát leszámÃtva) a Jabilnak csökkent leginkább az árbevétele. Ez nem véletlen, hiszen a két vállalkozás szoros üzleti kapcsolatban állt: a Jabil egyebek mellett bérgyártott és szervizelt Nokia telefonokat. A Videoton Holding áll a másik oldalon: Å'k 12%-kal növelni tudták a foglalkoztatottjaik számát. Érdekes, hogy mÃg minden egyes Flextronics-dolgozó 88 millió forint értéket termelt, a Jabilé 67 milliót, addig a Videotoné csak 16 milliót. A GE Holding eredményei is nagyon szépek, övék a második legnagyobb nyereség is, azonban emögött az áll, hogy a termelést végzÅ' leányvállalata tavaly 330 milliárd forintnyi pénzeszközt adott át neki véglegesen a saját nyereségébÅ'l [4]. A GE ily módon 14,20 Ft-os nyereségre tesz szert minden 100 Ft árbevételbÅ'l. A PCE Paragon, a tajvani Foxconn bérgyártó vállalkozása 2011-ben még majdnem megduplázta a termelését, ám azóta egyre gyengélkedik, tavaly is 8%-kal visszaestek a bevételei. Ezzel szemben az Ericsson kezd végre újra magára találni. Többéves visszaesést követÅ'en 2014-ben â€" azonos létszám mellett â€" majdnem 11%-os növekedést tudott felmutatni. Volt minek a kontójára javulni: a cégnél az 1 fÅ're jutó személyi jellegű ráfordÃtások átlagban 12,4 M Ft-ot tesznek ki. Abszolút új szereplÅ' a listán a bicskei Vincotech Hungária Kft., amely a Mitsubishi Electric Corporation önállóan gazdálkodó társasága, és prémiumminÅ'ségű, elektronikai modulokat fejleszt és gyárt. A 2013-as listában nem szerepelt, és ezért relatÃve új résztvevÅ' a Kromberg és Schubert, valamint a Balluf Elektronika Kft. is. Ami a nyereségességet [5] illeti, az 500 cégbÅ'l már csak 18 az elektronikai besorolású â€" igaz, van közöttük olyan is, amely a másik listában nem szerepelt: az optoelektronikai eszközök elÅ'állÃtásával foglalkozó GyÅ'r környéki Sick Kft. Megjelenik továbbá az egyetlen műszeripari cég, a Semilab Zrt. Az iparág részesedése a nyereségtömegbÅ'l csak 3,7%, azonban az összérték 72%-kal több mint egy évvel korábban â€" ami viszont nem rossz mutató. Mit kéne tenni?  A magyar gazdasági szerkezet egysÃkúságának veszélyeire már a hazai szakemberek és a nemzetközi elemzÅ'k is hosszabb ideje figyelmeztetnek. Az egysÃkúság lényege a járműipartól való erÅ's függÅ'ség, amely jelentÅ's bizonytalanságforrás. Azt jelenti ugyanis, hogy a fÅ'bb gazdasági mutatóink, a bruttó hazai termék (GDP), az export és ehhez kapcsolódóan a külkereskedelmi mérleg alakulása nem egy kiegyensúlyozott gazdasági szerkezetnek, hanem egy domináló ágazat működésének függvénye. A járműipar növekvÅ' dominanciáját jól méri, hogy mÃg 2006-ban a termelés teljes értékének 17 százalékát adta, 2014-re ez az érték 26 százalékra nÅ'tt. Vagyis 2014-ben már az ipari termelés több mint negyedét a járműipar adta! A növekvÅ' függÅ'ség okozta veszély olyankor válik nyilvánvalóvá, ha ezzel az ágazattal valami történik â€" mint pl. a Volkswagen-botrány. Érdekesség, hogy maga a skandalum három hónappal ezelÅ'tt robbant ki, de a hazai elemzÅ'k még mindig képtelenek bemutatni ennek hatásait a magyar gazdaságra. Varga Mihály gazdasági miniszter ennek kapcsán elmondta, hogy: „A magyar kormány felismerte, diverzifikálni kell a magyar gazdaságot, és olyan iparágakra is nagy hangsúlyt kell helyezni, mint például a gyógyszergyártás, az informatika vagy a feldolgozóipar, mert ezzel csökkenteni lehet az autógyártás súlyát.†[2] A diverzifikáció létszükséglete tehát a magyar gazdaságnak, szlovák szomszédaink már régen megtették. Åk már sok éve rájöttek arra, hogy gazdaságuk egy lábon áll, ezért mindent elkövettek az elektronikai iparuk erÅ'sÃtése érdekében. Ezzel szemben a magyar elektronikai ipar egyre alább száll, a gazdasági miniszternek pedig eszébe sem jut, amikor a diverzifikációról beszél! Az iparág arányának csökkenése versenyhátrány, mivel ez olyan ágazat, amelynek jelentÅ's a tudásigénye, azaz tudásalapú munkahelyeket képes teremteni. Magyarországon az összes munkavállaló 73 százaléka fizikai munkás. Az autógyárakban viszont az átlag magasabb: 77 százalék. Ez az összeszerelés túlsúlyát mutatja, vagyis azt, hogy átlagosan kevesebb tudásalapú munkahelyet teremtenek, mint a többi ágazat. ErÅ'sen függ tehát a magyar gazdaság egy olyan ágazattól, amely jelentÅ's állami támogatásokat kap, és drágán teremt a munkaintenzitáshoz képest rosszul fizetÅ' munkahelyeket. Ezt a függÅ'séget a gazdaság diverzifikáltságának, vagyis több lábon állásának fokozásával lehet és kell ellensúlyozni. Ennek módszere egyrészt a hazai adottságokat és képességeket jobban hasznosÃtó, már emlÃtett ágazatok erÅ'teljesebb fejlesztése, másrészt a gazdasági növekedést hozó új ágazatok meghonosÃtása lehet. Az sem jó jel, hogy mÃg az EU-s célkitűzések szerint 2020-ra a 30â€"34 éves népességen belül 40 százalékra kéne emelni a felsÅ'fokú végzettségűek arányát, a magyar cél ennél sokkal szerényebb, mindössze 30,3 százalék. Vagyis a humántÅ'ke-fejlesztés területén egyre nagyobb deficitet halmozunk fel. Ez pedig már ma is, de hosszabb távon még inkább gátja lesz a valódi, nem az olcsóságra, hanem a tudásra és innovációra támaszkodó versenyképesség-növelésnek. Ha viszont nem lépünk rá erre az útra, maradunk olcsósággal és állami kedvezményekkel versenyzÅ', s ezért a bérek és az életminÅ'ség területén is lemaradó perifériaország. [3] Felhasznált irodalom: [1] HVG 2015. november 7. pp. 49-74 TOP 500 árbevétel
[2] http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/a-magyar-kormany-is-attekinti-a-helyzetet
[3] Csath Magdolna: http://magyarhirlap.hu/cikk/36660/Csokkenteni_kell_a_fuggoseget
[4] HVG 2015. július 25. pp. 39-46. TOP 50
[5] HVG 2015. november 14. pp. 43-66 TOP 500 nyereség
|
