| FB-RSS feed for Kiss Balázs | Veszélyeztetett nemzetbiztonság
2020/02/08
SzerzÅ'
Horváth József, Magyar Nemzet
(...) A múlt évben jelentést kért a belbiztonságért felelÅ's fÅ'igazgatóságtól (DGSI), magyarul a francia elhárÃtástól a no-go zónákról. Nem meglepÅ' módon ez a jelentés is a sajtónál landolt. A kiszivárogtatott dokumentum szerint 2019-ben mintegy százötven kerület, városrész van Franciaországban, ahol a radikális iszlám csoportok átvették az irányÃtást.
A nagyvárosok â€" Párizs, Lyon, Marseille â€" mellett fÅ'leg az északi régió városaira jellemzÅ' ez a jelenség. Az elhárÃtás kiemelte, hogy szélsÅ'séges szalafista imámok hatása alatt álló muszlim csoportok uralják ezeket a területeket. Magyarul, radikális iszlamista csoportok százötven városban, városrészben átvették az irányÃtást, ott már az iszlám törvénykezés, a sarÃa uralja az emberek mindennapi életét.
A francia állam már csak korlátozottan képes a demokrácia szabályai szerint érvényre juttatni a törvények paragrafusait. Ezekre a területekre a tűzoltók, mentÅ'k, rendÅ'rjárÅ'rök csak akkor hajlandók behatolni, intézkedni, ha erÅ's rendÅ'ri, csendÅ'ri támogatást kapnak, különben nem látják biztosÃtva a saját testi épségüket sem.
Ezért nem véletlen, hogy ez a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra került. Persze azért rögzÃtsük, hogy az elhárÃtásnál is működési zavarokat jelez, ha az anyagai kiszivárognak. Nem szerencsés dolog ez, hiszen a szakmai munka szÃnvonalát, a szervezet belsÅ' kohézióját is aláássa az ilyen történet. De az elmúlt évek során láttunk már hasonló eseteket Nyugat-Európában.
Elég, ha a német elhárÃtás szintén a radikális iszlamizmus terjedésével kapcsolatos anyagaira gondolunk. A németeknél még pikánsabbá tette a helyzetet, hogy az elhárÃtás vezetÅ'je, Hans-Georg Maassen maga is több alkalommal fordult a nyilvánossághoz.Aminek szükségszerűen az lett a vége, hogy felmentették a beosztásából. Ha a német és a francia elhárÃtás esetét megvizsgáljuk, akkor nem nehéz a párhuzamokat megtalálni. Egyik esetben sem egy sértett kolléga bosszúja vagy egy beépÃtett ellenséges ügynök akcióÂja volt a kiszivárogtatás.
Sokkal inkább egy segélykiáltás, a társadalom széles rétegeiÂhez fordulás, a valós veszélyhelyzet feltárása a választók elÅ'tt. (...) |   (...) A múlt évben jelentést kért a belbiztonságért felelÅ's fÅ'igazgatóságtól (DGSI), magyarul a francia elhárÃtástól a no-go zónákról. Nem meglepÅ' módon ez a jelentés is a sajtónál landolt. A kiszivárogtatott dokumentum szerint 2019-ben mintegy százötven kerület, városrész van Franciaországban, ahol a radikális iszlám csoportok átvették az irányÃtást.  A nagyvárosok â€" Párizs, Lyon, Marseille â€" mellett fÅ'leg az északi régió városaira jellemzÅ' ez a jelenség. Az elhárÃtás kiemelte, hogy szélsÅ'séges szalafista imámok hatása alatt álló muszlim csoportok uralják ezeket a területeket. Magyarul, radikális iszlamista csoportok százötven városban, városrészben átvették az irányÃtást, ott már az iszlám törvénykezés, a sarÃa uralja az emberek mindennapi életét.  A francia állam már csak korlátozottan képes a demokrácia szabályai szerint érvényre juttatni a törvények paragrafusait. Ezekre a területekre a tűzoltók, mentÅ'k, rendÅ'rjárÅ'rök csak akkor hajlandók behatolni, intézkedni, ha erÅ's rendÅ'ri, csendÅ'ri támogatást kapnak, különben nem látják biztosÃtva a saját testi épségüket sem.  Ezért nem véletlen, hogy ez a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra került. Persze azért rögzÃtsük, hogy az elhárÃtásnál is működési zavarokat jelez, ha az anyagai kiszivárognak. Nem szerencsés dolog ez, hiszen a szakmai munka szÃnvonalát, a szervezet belsÅ' kohézióját is aláássa az ilyen történet. De az elmúlt évek során láttunk már hasonló eseteket Nyugat-Európában.  Elég, ha a német elhárÃtás szintén a radikális iszlamizmus terjedésével kapcsolatos anyagaira gondolunk. A németeknél még pikánsabbá tette a helyzetet, hogy az elhárÃtás vezetÅ'je, Hans-Georg Maassen maga is több alkalommal fordult a nyilvánossághoz.Aminek szükségszerűen az lett a vége, hogy felmentették a beosztásából. Ha a német és a francia elhárÃtás esetét megvizsgáljuk, akkor nem nehéz a párhuzamokat megtalálni. Egyik esetben sem egy sértett kolléga bosszúja vagy egy beépÃtett ellenséges ügynök akcióÂja volt a kiszivárogtatás.  Sokkal inkább egy segélykiáltás, a társadalom széles rétegeiÂhez fordulás, a valós veszélyhelyzet feltárása a választók elÅ'tt. (...)
Tovább a cikkhez                           Â
| | | | |
