Nem tehetsz közzé bejegyzést, nem írhatsz hozzászólást és nem használhatod a Messengert 7 napra.
Ez azért van, mert korábban már közzétettél a közösségi alapelveinket sértő tartalmat.Ez a bejegyzés sérti a veszélyes személyekkel és szervezetekkel kapcsolatos alapelveinket, ezért senki más számára nem látható.
Legjobb
az egészben, mikor átlag állampolgár szidja a Fideszt, de nem
realizálja hogy a közléseivel a liberális, vadkapitalista, nemzetidegen
érdekköröket szidja. Viszont emellett a szintén cionista gyurcsányban
bízik, akivel EBBEN a kormány sajnos sok mindenben egyetért. :(
Stop sovinizmus, nincs több testvérháború
"de hogy egy teljesen ellentétes művet is említsek Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című kézikönyve, ami ugyebár egy szélsőbaloldali politikai aktivista írása, de az aktivizmusnak nincs ideológiai önértéke. Ha egy eszköz morálisan elfogadható, akkor miért ne alkalmazhatnánk megfelelő világnézeti töltettel ellátva? De, hogy folyóiratot is említsek, járatom a Kommentárt mert kiválóan rávilágít arra, hogy a regnáló rendszernek minden hazafias színezete ellenére milyen mélységű a cionista átitatottsága."
Stop sovinizmus, nincs több testvérháború
"de hogy egy teljesen ellentétes művet is említsek Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című kézikönyve, ami ugyebár egy szélsőbaloldali politikai aktivista írása, de az aktivizmusnak nincs ideológiai önértéke. Ha egy eszköz morálisan elfogadható, akkor miért ne alkalmazhatnánk megfelelő világnézeti töltettel ellátva? De, hogy folyóiratot is említsek, járatom a Kommentárt mert kiválóan rávilágít arra, hogy a regnáló rendszernek minden hazafias színezete ellenére milyen mélységű a cionista átitatottsága."
betyarsereg.hu
január 21, 2020 a Szellemiség
A Légió Hungária vezetőségi tagjával a mozgalom megalakulása után nem sokkal készítettünk interjút
még 2018-ban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a Légió Hungária pedig
egyre csak bővült és mára a szélsőjobb oldal egyik legaktívabb és
legradikálisabb mozgalmává léptek elő. Szereztek sok ellenséget (innen
látszik, hogy valamit jól csinálnak) a balliberális oldalon és értékes
szövetségeseket, a sovinizmus mentes nacionalista Európát hirdetve. 2020
első interjújában Incze Bélával a Légió Hungária vezetőségi tagjával
beszélgettünk.
– A Légió Hungária kicsit több mint egy éve alakult meg, de már sikerült kivernetek a liberális oldalnál a biztosítékot. Minek köszönhető ez az átütő siker?
Ha számukra a rend, a fegyelem és a szervezettség félelemkeltő, akkor valóban azok vagyunk, azonban ezek egy egészséges társadalom alapvető megnyilvánulásaiként kéne, hogy megjelenjenek. Tudathasadásos, és bízunk benne, hogy történelmi viszonylatban pillanatnyi állapot, hogy azok képviselik a hétköznapi álláspontot, akik a fentiek ellenében határozzák meg önmagukat.
– Persze nem csak a liberális
oldalon váltottatok ki kemény reakciókat. Még a magukat radikálisnak
vallók is felkapták a fejüket például az ungvári vonulásotokkal
kapcsolatban, amikor a Kárpáti Szics szervezettel vonultatok.
– Az ungvári látogatásunkat megelőzte egy interjú a KS-el, melynek a Nacionalista Zóna biztosított felületet. Szerencsére rengetegen elolvasták azt a beszélgetést, így tisztában voltak vele, hogy távolról sem igazak azok a vádak, amik magyarellenes sovinizmussal gyanúsították a szervezetet, sőt éppen ellenkezőleg. Természetesen mindig akadnak olyanok, akikre semmilyen tény és érv nem hat, de nem kívánunk mindenkinek megfelelni. Mi jártunk ezeknél a kiváló fiatalembereknél Kárpátalján, mi néztünk a szemükbe, és mi láttuk ugyanazt az őszinte elhivatottságot, ami bennünket is motivál. A kritikusaink nagy részéről sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt, hiszen a kommentszekció nem az a közeg, ahol az őszinte bajtársi kötelékek születnek.
Azt természetesen mi sem állítjuk, hogy a KS-el kialakított kapcsolatunk magától értetődő, és nem szorul magyarázatra. A fentebb említett interjúban minden kényes kérdés tisztázásra került. Aki ezek után azzal vádol minket, hogy számunkra már nem fontos az elszakított területeken élő magyarság, az álljon oda pártiumi, székelyföldi vagy felvidéki bajtársaink elé, és mondja a szemükbe, hogy ők egy ilyen megalkuvó társasághoz szeretnének csatlakozni. Ha ehhez nincs meg a kellő bátorsága, akkor elég, ha azt gondolja végig, hogy egy magyarellenes szervezet miért hív meg egy magyar nacionalista szervezetet a rendezvényére, és ha erre sikerül választ adni, akkor már csak azt kell megfejteni, hogy ezek a magyar nacionalisták miért fogadják el a meghívást…
A leglényegesebb azonban kárpátaljai utunkkal kapcsolatban, hogy az Európa Kardja konferencia, és a Radikális Szövetség felvonulás, melyeken részt vettünk, egy új időszak kezdetét vetítik előre. Közép- és Kelet-Európa nacionalista erőinek élcsapata gyűlt össze az ungvári várban, hogy első lépésként kimondjuk: Véget kell vetni annak a soviniszta gyűlölethullámnak, ami éket ver a térség szervezetei közé. Azok a mozgalmak, melyek világnézetükben és tetteikben egyaránt elkötelezték magukat az összefogás mellett, irányt mutatnak.
Nem elhanyagolható, hogy az összejövetelnek már komoly eredménye volt, ugyanis az úzvölgyi temetőgyalázás után Mozgalmunk nemzetközi közlemény formájában kérte a bajtársi szervezeteket, hogy egyrészt foglaljanak állást, másrészt tekintsenek az események társszervezőjeként fellépő Noua Dreaptă-ra deklaráltan soviniszta szervezetként, akikkel kizárt az együttműködés. Néhány órával közleményünk kiadása után beindultak a folyamatok, napokkal később pedig nemhogy a térségből, de Európa majd’ minden szegletéből egyaránt a mi álláspontunkkal azonosuló nacionalisták biztosították a magyarságot támogatásukról. Ennek azért van jelentősége, mert a temetőgyalázás tényleges elkövetőinek megkezdődött a politikai karanténba zárása. Ez intő példa lesz mindenkinek, hiszen a modernkori nacionalizmus történetében első alkalommal követik tettek az anti-sovinizmus hangzatos fogalmának zászlóra tűzését.
– Tevékenységetekből és az eddig hallottakból elmondható, hogy rendkívül fontosnak tartjátok az európai radikális nemzeti erők összetartását. Az ukránokon kívül kikkel sikerült eddig megtalálni a közös hangot?
– Két nemzetközi szövetségi rendszerben
vállalunk aktív szerepet. Az első a Radikális Szövetség, ami
kifejezetten a közép- és kelet-európai nacionalista mozgalmakat
tömöríti. Elsődleges célja, hogy a fentebb már említett soviniszta
indulatoknak útját állja azáltal, hogy bármely országban történik
problémás esemény, a szervezetek egy információs hálón keresztül
tisztázhatják a történteket. Ez rendkívül fontos, hiszen a közösségi
média gyakran hazugságokkal terhelt, a mainstream sajtóról nem is
beszélve. A hálózatban ukrán, orosz, cseh, lengyel, szerb és általunk
magyar szervezetek képviselői tevékenykednek, de bízunk benne, hogy a
közeljövőben közreműködésünkkel Bulgária is csatlakozik, a szerbeken
keresztül pedig Horvátország.
Az Európa Erőd pedig egy pán-európai szövetségi rendszer, ami tevékenységünk nemzetközi szintű megszervezését tűzte ki célul. Jelen pillanatban német, bolgár, francia, cseh, lengyel és magyar szervezeteket tömörít, de bízunk benne, hogy közreműködésünkkel rövidesen orosz és ukrán bajtársaink is csatlakoznak.
Ezeken túl jó kapcsolatot ápolunk az északi nemzetek fiait egyesítő Nordic Resistance Movement-el, és számos olyan szervezetfüggetlen aktivistával, akik azonosulnak a Nemzetek Európája ideával.
– Az idén nyáron zajlott le a
„Rasszvédők Konferenciája” elnevezésű rendezvény. Mi volt a célotok
ezzel a programmal és lesz-e folytatás 2020-ban?
– Úgy elegáns, ha megemlítem, hogy nem a
mi kezdeményezésünk volt a konferencia. Szerencsére akadnak még olyanok
a hazai szélsőjobb palettáján, akik érzik az igényét annak, hogy
aktualizáljuk üzenetünket. Ilyen többek közt Tyirityán Zsolt és a
Betyársereg, és olyan szervezetfüggetlen fiatalok, akik meghívtak minket
az eseményre.
A rassztudat egy rendkívül fontos kérdés, pláne egy olyan világban, ahol már nemhogy a nemzeti öntudat, de még a nemi identitás kérdésköre is brutális ostrom alatt áll bizonyos deviáns csoportok részéről. Nem is olyan régen a hétköznapi politikai közbeszéd részét képezte a fajvédelem, de manapság a PC ezt a kérdéskört olyan szintig tabusította, hogy a faj szó használata is felér egy közéleti öngyilkossággal. Mi azonban, akik erre a küzdelemre tettük fel az életünket, és a nevünket, arcunkat vállalva ki merünk állni, és beszélni merünk a meggyőződésünkről, úgy rendeztük be a privát szféránkat, hogy semmilyen nyomásgyakorlás ne téríthessen le a kijelölt útról.
Személy szerint én az evolai megközelítést ismertettem a konferencián, mely fontos szempontnak tartja a genetikai származást, de bevezeti a lelki és a szellemi rassz fogalmát is. Erre azért van szükség, mert mindannyian tapasztaljuk, hogy az európai fehér ember általánosságban távolról sem hordoz már semmiféle magasrendűséget, pedig ha csak a vérségi származás lenne döntő, akkor a rasszok közti hierarchiának konstansnak kéne lennie.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor tavasszal kerül sor a következő összejövetelre, és egy a korábbihoz hasonló, tabusított kérdéskört készülünk górcső alá venni.
– Egy egészen aktuális kérdés: Mi történt a budapesti Auróra közösségi háznál?
– Jelen pillanatban is zajlik a
nyomozás. Amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben, addig csak annyit
tudunk mondani, hogy antikommunista szabadságharcunk évfordulóján a
pesti srácok szellemi örökösei szembe kívántak nézni a vörösök szellemi
örököseivel.
Sokkal fontosabbnak tartom az ott történteknél látogatásunk utóéletét. A fentebb már hivatkozott Nacionalista Zónán jelent meg egy elemzés, ami meglehetősen érzékletesen világít rá arra, hogy az LMBTQ távolról sem egy elnyomott társadalmi csoport. Olyan lobbierővel bírnak, hogy percek alatt mozgósították a kerületi rendőrkapitányt és a polgármestert, majd kiállt mellettük USA és Izrael nagykövetsége, de számomra a legelképesztőbb, hogy felszólalt az érdekükben két kongresszusi képviselő az Egyesült Államokban. Az sem elhanyagolható, hogy mint egy kutyát, úgy rángatták pórázon a teljes hazai sajtót, és a budapesti színészvilág meghatározó szereplőit. A baloldali sajtóban fel sem merült, hogy esetleg minket is meg kéne kérdezni a történtekről. Az önmagát jobboldaliként meghatározó orgánumok közül egyetlen olyan akadt, aki interjút kért tőlünk, de a főszerkesztő letiltotta megjelenés előtt, mert úgy érezte, hogy túlzottan pozitív képet festene rólunk. Ez egyébként már a múltban is előfordult egyszer. Körülbelül egy évvel ezelőtt egy konzervatív lap újságírója szeretett volna beszámolni az egyik utcai megemlékezésünkről, de abban az esetben is a főszerkesztő avatkozott közbe, mondván: „
A Légió Hungáriáról sem jót, sem rosszat
nem írunk. Ők nincsenek.” Az Aurórában tett látogatásunkkal, és az esti
vonulással ezt a falat áttörtük. Országos figyelem irányult felénk, és
hiába hazudoznak rólunk, hiába torzítják a valóságot, innentől kezdve
minden leírt sor propaganda a szolgálatunkban. Régi igazság, hogy a
negatív reklám is reklám, „mindössze” rendelkezni kell azzal a
szilárdsággal, ami garantálja, hogy egy karaktergyilkossági kísérlet nem
térít le a helyes útról, illetve a terepasztalt hideg fejjel, felülről
szemlélve kell eldönteni, hogy milyen formában, és milyen irányba
kívánunk élni azokkal a hullámokkal, amiket a negatív hírek generáltak.
– Mintha a hatalom keményebben lépne fel tagságotok ellen az utóbbi hónapokban. Legutóbb házkutatásokról hallhattunk a Légió Hungária tagoknál. Mi történt pontosan és hogyan értékeled ezeket az ellenetek irányuló lépéseket?
– Országszerte kilenc főnél tartottak
házkutatást, és gyanúsították meg őket az Auróránál történtekkel
összefüggésben. Vegyesen mentek vezetőkhöz, tagokhoz, tagjelöltekhez,
sőt még egy vidéki szimpatizánsunkat is belerángatták az ügybe.
Telefonokat, adathordozókat és a Mozgalom szimbólumával ellátott
ruhadarabokat, propagandaanyagokat foglaltak le. A gyanúsításban az
szerepel, hogy ismeretlen elkövetők elégettek egy szivárványzászlót,
illetve graffitiket fújtak a falra. Fontos kiemelni, hogy sem a
gyújtogatáshoz, sem a fújkáláshoz kapcsolható bűnjelet nem foglaltak le
egyetlen emberünktől sem. A nyomozás zajlik, van olyan személy, aki
minden lefoglalt tárgyat visszakapta már, van aki részben, de a többség
egyelőre semmit. Bízom benne, hogy az ügyészség és a bíróság higgadtabb
lesz, mint az a személy, aki utasítást adott rá, hogy egy ilyen ügyben
országosan összehangolt akciót hajtsanak végre hajnali órákban. Ezzel
családok békéjét zavarták meg, embereket rángattak el a munkahelyükről,
abszolút szükségtelenül. Ha a hatóságok bármelyik Légió Hungária taggal
beszélni szeretnének, küldhetnek neki idézést, melynek nyomán meg fog
jelenni. Nem bujkálunk, nem vagyunk terrorszervezet, tehát ennek
fényében, ezzel arányosan viszonyuljanak hozzánk. Ez nem egy
elkeseredett kérés, ez a minimum, ugyanis nem vagyunk másodrendű
állampolgárok, akikkel szemben ilyesmit meg lehet tenni. Kiváló ügyvédek
segítik küzdelmünket, az esetleges túlkapásokból következő kártérítések
pedig az ügyünket fogják szolgálni.
– Az ideológiák tengerében nehéz
megtalálni a helyes utat a nemzeti oldalon. Te személy szerint, mint az
LH vezetőségi tagja, milyen irodalmat ajánlanál azoknak a fiatal
elméknek, akik keresik az útjukat és csak abban biztosak, hogy tenni
akarnak a hazájukért.
Nálam bölcsebb személyek szokták
mondani, hogy mindent érdemes elolvasni, de természetesen rendelkezni
kell egy olyan szilárd világnézeti háttérrel, aminek birtokában
automatizmusként lép életbe a megkülönböztetés bölcsessége. A személyes
könyvtáramban ennek szellemében ugyanúgy helyet kapott a Biblia, a
Harcom, de hogy egy teljesen ellentétes művet is említsek Szrgya
Popovics Útmutató a forradalomhoz című kézikönyve, ami ugyebár egy
szélsőbaloldali politikai aktivista írása, de az aktivizmusnak nincs
ideológiai önértéke. Ha egy eszköz morálisan elfogadható, akkor miért ne
alkalmazhatnánk megfelelő világnézeti töltettel ellátva? De, hogy
folyóiratot is említsek járatom a Kommentárt, mert kiválóan rávilágít
arra, hogy a regnáló rendszernek minden hazafias színezete ellenére
milyen mélységű a cionista átitatottsága.
Természetesen minden ember más irányultságokkal rendelkezik, melyek meg fogják határozni a könyvtára összetételét. Én gyerekként, és fiatal felnőttként rajongtam a hadinaplókért, a regényes formában alakot öltött háborús elbeszélésekért. Ma már kevesebb ilyen jellegű irodalomra jut időm, de alkalmanként kikapcsolódásnak beiktatom. Ezeket azért tartom fontosnak (pláne azelőtt, hogy egy szilárd világnézet kikristályosodna, tehát nagyjából 30 éves kort megelőzően), mert kaphatunk egy leheletet a régi korok kaszárnyáiból, egy repeszszilánkot a frontról, és érezhetjük, amit egy ember, aki emelt fővel sétál a bitó felé, mert tudja, hogy a szellemi és morális igazság az övé. Ezekből a könyvekből a fiatalok úgy szívhatják magukba a hősiesség iránti igényt, a hazafiságot, a tekintélytiszteletet, hogy a későbbiekben a részükké válik. Keresni fogják azokat a határhelyzeteket, amiken keresztül megnyílhat számukra egy magasabb rendű élet, aminek ténylegesen van értelme. Ezt a filozófia úgy fogalmazza meg, hogy „a felfelé élni” elve, latinul sursum vivere. Az esetek döntő többségében természetesen ez nem fogalmazódik meg ilyen kézzelfoghatóan, ”csak” megtörténik, és éppen erre van szükség.
– Mit vársz a 2020-as esztendőtől és milyen programokkal készültök a következő időszakra?
– Fennállásunk első évében az volt a
kijelölt célunk, hogy országos ismertségre tegyünk szert. Ezt a fentebb
kifejtettek alapján teljesítettnek tekintjük. A 2020-as évnek két fő
csapásiránnyal megyünk neki. Egyrészt további divíziókat szervezünk
országszerte, a meglévőket pedig megerősítjük, arculatukat markánsabbá
tesszük. Vezetőségünk nemrég egy fővel bővült, éppen azzal a céllal,
hogy legyen egy ember, akinek kifejezetten az a feladata, hogy a vidéki
terjeszkedést koordinálja. Nem elég persze jelen lenni az ország és a
Kárpát-medence különböző régióiban, ha helyi szinten nem tudunk
meghatározó erővé válni első lépésként önnön közegünkben. Azt az
elvárást támasztjuk jelenlegi és jövendőbeli divízióvezetőink felé, hogy
az országos horderejű ügyek mellett karoljanak fel speciálisan helyi
témákat mind kulturális, mind akciómozgalmi tekintetben. Az a minimum,
hogy a vidéki és fővárosi tagság egyaránt jelen van a kiemelt
eseményeken, ezeket propagálja, aktív szerepet vállal a szervezésben és
lebonyolításban, de a Mozgalom értelemszerűen nem lesz vonzó mondjuk egy
nyíregyházi fiatalnak, ha azt látja, hogy a tevékenység elenyésző
százaléka zajlik a szűk pátriájában. Ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy
a megyei divíziónak mozgalomként kell működnie a mozgalomban, de
természetesen nem a szeparatizmus, hanem az organicitás szellemében.
Budapesten pedig egy hatalmas fába vágjuk a fejszénket, melyre október 23-i rendezvényünkön már utaltam. A szélsőbal (többek közt) azért van lépéselőnyben hozzánk képest, mert pezsgő közösségi élet zajlik az általuk üzemeltetett klubokban, kocsmákban, közösségi terekben. Nekünk is szükségünk van egy olyan helyre, ami speciálisan a szélsőjobb igényeit szolgálja ki. Egy klubházat fogunk létrehozni, mely egyszerre lesz könyvtár, edzőterem és közösségi események helyszíne. Személy szerint nekem ez egy nagyon régi álmom. Először Olaszországban, majd Németországban találkoztam a mozgalmak által üzemeltetett klubház intézményével, és láttam, ahogy ezek az élettel teli helyek önmagukban hajtóerőként képesek fellépni a közösség számára. A klubház nem egy szórakozóhely, ahol havonta koncertet tartanak, és nem is egy edzőterem, ahol heti rendszerességgel súlyokat emelgetnek, de nem is egy könyvtár, ahonnan kölcsönözni lehet a tudást. A klubház mindezek összessége, és még ennél is sokkal több. Itt természetesen van egy nagyon komoly gát, mégpedig az anyagiak, és a hosszú távú fenntarthatóság kérdése. Az elméletünk szerint működtethető a dolog, a gyakorlat pedig majd bizonyítja, hogy túl idealisták voltunk-e.
– Zárásként, egy mondatban, üzenj valamit a nemzeti radikális embereknek!
– Az a szokás, hogy az ilyen záró
kérdésekre egy rövid, de tartalmas üzenetet fogalmazzon meg az ember,
nekem most azonban nem fog menni. Elsősorban azért, mert ahogy többször a
nyilvánosság előtt is kifejtettem – például a legutóbbi nektek adott interjúmban
– sem én, sem a Légió Hungária nem tudja öndefiníciójába beilleszteni a
nemzeti radikalizmust. Ennek oka röviden, hogy ez a keretrendszer
megszolgálta, amit meg kellett, de kifulladt, és képtelen volt
aktualizálni az üzenetét. Aki bővebb magyarázatra vágyik, annak ajánlom
korábbi a témával kapcsolatos írásaim bármelyikét.
Természetesen rendelkezünk
alternatívával is, még ha az nem is szól mindenkinek. Eddig minimálisan
engedtünk betekintést világnézeti műhelyünkbe külső szemlélőknek, és ez a
jövőben sem változik érdemileg, mert ami ott zajlik, az elenyésző
százalékban tartozik a nagyközönségre. Ottani eredményeink a
tevékenységünkbe építve tapasztalhatóak, mert valljuk, hogy csak azon
elméleteknek van létjogosultsága, melyek a gyakorlatban is
működőképesek. Ha minden gondolat, ami „zárt ajtók mögött” megszületik,
napvilágot látna, abból nem a hazafias közeg csodálatos megvilágosodása
következne, hanem vérre menő viták, sokszor partikuláris kérdések
mentén. Ezt sajnos saját kárunkon tapasztaltuk a múltban. Mindenesetre
annyi több alkalommal is nyilvánosan említésre került, hogy militáns
konzervativizmus munkacím alatt egy olyan világnézeti keretrendszer
kidolgozása van folyamatban, ami nem csak a Légió Hungária tagjainak fog
szólni, hanem a szélsőjobb minden olyan szereplőjének, akik hozzánk
hasonlóan hallják az idők szavát, és érzik, hogy a régi elveket
korszerű, aktuális formában kell alakba önteni.
De az eredeti felkérésnek eleget téve
természetesen üzenhetek azoknak, akik 2020-ban is nemzeti radikálisként
hivatkoznak önmagukra: Tegyetek kísérletet arra, hogy elvonatkoztattok
azoktól az intenzív érzésektől, amik az elmúlt évtizedekhez kötnek
bennetek, és tiszta fejjel, objektív módon vizsgáljátok meg a nemzeti
radikalizmus jelenkori, és további létjogosultságát. A választ nem nekem
kell megadni, hanem önmagatoknak.
(Betyársereg)