FB-RSS feed for Kiss BalázsFB-RSS feed for Kiss Balázs |
Kászim Szulejmáni, az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnoka, Irán kvázi külügyminisztere, a perzsa állam második legnagyobb embere volt. Az összes vád, amit a balliberális oldal a tetemére olvas, egy igazi, jobboldali, a világban zajló folyamatok iránt érzékeny ember számára dicshimnuszok: harcolt a valódi terroristákkal szemben, gátja volt Izrael és az USA közel-keleti térnyerésének, neki volt köszönhető, hogy Palesztinában él még egyáltalán a népirtással szembeni ellenállás, és a legkomolyabb, kereszténybarát siíta szervezetnek, a Hezbollahnak volt nagy barátja, patrónusa. Elvesztésével nemcsak Irán, vagy az iszlám világ, hanem maga a világa is szegényebb lett egy igaz harcossal, aki fékezte a zsidók világuralmi törekvéseit. Az Index cikkét változatlanul közöljük, annyi megjegyzéssel, hogy méltatlan Kászim Szulejmánira nézve, hogy egy olyan senkihez, mint Habony Árpádhoz hasonlítják… (videók tőlünk.)
– állítólag 2015-ben ezt mondta Vlagyimir Putyin az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah egyik küldöttjének, amikor a szír polgárháború ötödik évében megegyeztek, hogy Oroszország és Irán – egymással együttműködve – Bassár el-Aszad szíriai elnök segítségére siet, és beszáll a háborúba. A mondat, amit Putyinnak tulajdonítanak, jól érzékelteti az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnoka, Kászim Szulejmáni befolyását és szerepét. Annak a Szulejmáninak, akit Donald Trump utasítására csütörtökön az iraki fővárosban meggyilkoltak. Szulejmánit az Irán-barát iraki milícia ernyőszervezetének vezetője fogadta, és az autó, ami a repülőtér előtt várta, éppen elhajtott volna vele, amikor a konvojt egy drónról lebombázták. A gyilkosságot az amerikai hadsereg különleges alakulatok egyesített parancsnoksága hajtotta végre – az a „részleg", amelyik a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta jó néhány terroristát végzett így ki. Csakhogy Szulejmáni nem számít terroristának, sokkal inkább Irán valódi és igencsak külügyminiszterének, még ha hivatalosan nem is ez volt a pozíciója. Amolyan nemzeti stratéga ő, aki az al-Kudsz irányítójaként az elmúlt években a legtöbbet tette azért, hogy Irán kiterjessze befolyását a régióban, és kiépítse meglepően erős hálózatát egyebek mellett Szíriában és Irakban is, utóbbiban a síita milíciákon keresztül. JÓL MUTATTA BEFOLYÁSÁT AZ IS, HOGY A 63 ÉVES TÁBORNOK KÖZVETLEN FŐNÖKE A LEGFŐBB VEZETŐ, ALI HAMENEI AJATOLLAH VOLT. Az „iráni Habony Árpád", Szulejmáni életéről keveset lehet tudni, ezért nemcsak befolyásos, hanem legalább annyira misztikus figuraként is élt a köztudatban. Még huszonévesen csatlakozott az iráni haderőhöz, akkor, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor Irán ellen folytatott háborút. De Szulejmáni harcolt afgán kábítószercsempészek ellen, 1998-ban pedig őt nevezték ki a külföldi műveletekért felelős al-Kudsz élére. SZULEJMÁNI VOLT AZ AGYA MINDANNAK, AMIT IRÁN A KÖZEL-KELETEN CSINÁLT, LEGYEN SZÓ EGYEZSÉGEKRŐL, HÁBORÚRÓL, BÉKÉRŐL, BÁRMIRŐL. Például neki tulajdonítják mindazt, amit és ahogy a szír elnök, Bassár el-Aszad csinált a lázadók ellen, ahogy azt is, hogy Irakban megerősödtek az Iránnal szövetkező milíciák. Szulejmáni, miután az al-Kudsz élére került, tehát már 1998-tól kezdve azon fáradozott, hogy Irán befolyását kiterjessze a Közel-Keleten. Rengeteg fedett akciót szervezett ekkortól kezdve az iráni hírszerzés például azért, hogy a szövetségeseinek fegyvereket szállítson, és megerősítse az Iránhoz hű milíciákat külföldön. Kémfőnökként Szulejmáni segítette az Irakban az egykori diktátor, Szaddám Huszein ellen harcoló kurdokat éppúgy, mint a libanoni Hezbollahot vagy éppen a palesztin területeken aktív Hamászt. Miután az amerikaiak 2003-ban megszállták Irakot, Szulejmáni fedett akciói már az amerikai csapatok és bázisok elleni támadásokra fókuszáltak, ezekben a műveletekben több százan életüket vesztették. Irakban a 2003-as amerikai invázió után valóban vallásháborúhoz közeli helyzet alakult ki. A síita többség és szunnita kisebbség kölcsönösen követett el atrocitásokat a másikkal szemben, ebben a konfliktusban is komoly szerepe volt Szulejmáninak. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, Irak 15 éve egyik válságról a másikra bukdácsol, Irán ezzel szemben súlyos gazdasági gondjai ellenére is politikailag stabil és ütőképes hatalom maradt, így azután Bagdad egyre inkább egy iráni klienskormányzattá vált – különösen az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után. Az iráni vallási kormányzat katonai-titkosszolgálati szervének, a Forradalmi Gárdának a vezetői szabad bejárással rendelkeznek a legtöbb bagdadi minisztériumba. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN TÖRTÉNT, HOGY 2019 TAVASZÁN MIKE POMPEO AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER AZ IRÁNI FORRADALMI GÁRDÁT TERRORISTA SZERVEZETNEK MINŐSÍTETTE. Szulejmániból így lett hivatalosan is terrorista – legalábbis az amerikaiak szemében. Ráadásul Szulejmáni az amerikaiak szerint csütörtökön éppen azért érkezett Bagdadba, hogy a Szíriában állomásozó amerikaiak ellen szervezzen támadásokat. Csakhogy az iráni kémfőnök ennyire látványos likvidálása egyelőre beláthatatlan következményekkel járhat Irán és az Egyesült Államok amúgy sem túl felhőtlen kapcsolatában. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban az amúgy misztikus és titokzatos Szulejmáni amolyan nemzeti sztár lett Iránban. Meggyilkolása nagyjából ahhoz hasonlítható, mintha az irániak a CIA vezetőjével végeztek volna. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást a térségben és világszerte. Ali Hamenei pedig azt közölte:
Iránban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő bagdadi svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt. /Index nyomán Patrióta/ |
You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription. |