![]() Fotó: MTI/Balogh Zoltán Elöljáróban három fontos tétel Gyöngyöspata kapcsán. Egy: ez egy takaros, szép fekvésű település a Mátrában, többek között történelmi patinája miatt is visszakapta városi rangját 2013-ban, annak ellenére, hogy csupán 2500 lélek lakja. KettÅ': ami Gyöngyöspatán történik, azt a Demokrata nem tudja megoldani. Keresi az igazságot, de a történet inkább érdekekrÅ'l és politikai akaratokról szól, nem az igazságról. Három: amit a miniszterelnök a gyöngyöspatai szegregációs kártérÃtésrÅ'l mondott, az túlmutat a mátrai kisváros problémáján. Országos ügy. Abból lett az ellenzéki felhördülés, hogy Orbán Viktor félrelökött egy régi tilalomfát. Ha fizetni mer… Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere nem a konfliktusok, hanem a nyugodt épÃtkezés embere. TervekrÅ'l beszél, ötvenfÅ's konferenciateremrÅ'l, művészeti galériáról, de a hÃres helyi szÅ'lÅ'- és bortermelés is a patai turizmus erÅ's ágazata lenne, ezt a pincesor felújÃtásával segÃtenék. És itt áll a város közepén egy csodálatos templom is, benne gótikus elemekkel. A kegyhely épÃtése az 1100-as években kezdÅ'dött, lengyel faragók által készÃtett hÃres Jessze-oltára 1700-ban került a helyére. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata Hevér Lászlóné ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata Horváth László Igen, de ki fogja ezt megnézni, ki jön majd ide konferenciázni vagy azért, hogy belekortyoljon a legjobb helyi borokba? Szemben a templommal, közel az önkormányzathoz egy másutt is jól ismert, uniós támogatásokról szóló, hatalmas műanyag tábla. Csakhogy ezt itt cafatokra verték… â€"  Van, akihez már négyszer is betörtek a romák a közelmúltban â€" mondja egy nyugdÃjas asszony a város agorájának is számÃtó üzletsornál. â€" Sokszor csak apróságokat visznek el egy idÅ's embertÅ'l, mert mi mást vihetnének, de fáj az is, és fáj a megaláztatás is… Az érzés, hogy ezt nyugodtan megtehetik velünk. Másnak sem jobb a véleménye. â€"  Mindennap van betörés. Most is ott áll a rendÅ'rautó a hÃdnál, de sokszor cirkál a városban, a cigányok viszont nem tartanak tÅ'le â€" állÃtja egy szintén nyugdÃjas asszony. â€" Ezeknek akarnak pénzt adni? Végigdolgoztam az életemet, nekik meg az ölükbe esnek a milliók, munka nélkül. Egy idÅ's úr ugyancsak az agora környékén azzal fenyeget, ha fizetni mer az önkormányzat, itt forradalom lesz. A gyöngyöspatai iskolában is ugyanaz történt, mint sok helyütt az országban, ahol a roma lakosság létszáma átlépte azt a szociológiai határt â€" ez 10-11 százalék â€", amikor egy kisebbség már önkéntes szegregációra törekszik, hogy Ãgy erÅ'sebb legyen, és minden külsÅ' hatás ellenére is igyekszik megÅ'rizni és átörökÃteni saját kultúráját és életstratégiáját. ErrÅ'l Fekete Gyula Ãró is értekezett egykor a Demokratában. Patán ma a húsz százalékhoz közelÃt a romák aránya, és ha jól számoljuk, nemrég lépett fiatal felnÅ'tt korba az a generáció, amelyik úgy szocializálódott, hogy a szüleit nem látta dolgozni. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata A gyöngyöspatai általános iskola Sokuk túl gyorsan megadta magát a segélyvárás és a devianciák kultúrájának, és ebben még segÃtették, bátorÃtották is az olyan politikai erÅ'k, mint az SZDSZ. Ez a párt már az 1985-ös monori találkozón olyan záródokumentumot akart elfogadtatni, amelyben az is szerepelt, hogy nem szabad a cigányokat munkára kényszerÃteni. És ha más alakban és jelmezben is, de itt maradt az SZDSZ szelleme a mai magyar közéletben… A helyi Nekcsei Demeter Ãltalános Iskolában sem kerülhették el a feszültségeket. Az intézmény felzárkóztató csoportot hozott létre a magatartási problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdÅ' diákok számára. Ez a 2003â€"2004-es tanévben történt. A szocialista Medgyessy-kormány idején. A romák szerint a felzárkóztató részleg az ötödikâ€"hetedik osztályosokból álló, összevont cigány tanulói csoport volt, amelynek az iskola az épület földszintjén adott helyet. Hosszú a sérelmek sora, azt mondják, hogy a gyerekek nem járhattak föl az emeleten lévÅ' WC-re, nekik saját mellékhelyiségük volt, koszos, „összekent†falakkal. A tábla töredezett volt, nem álltak rendelkezésre megfelelÅ' oktatási eszközök, nem kaptak házi feladatot a diákok, a tanárok felzárkóztatásról beszéltek, de nem folyt rendes oktatás, sok óra elmaradt, és több tantárgyból is felmentették a gyerekeket. Egy cigány asszony, Baranyi Miklósné azt panaszolja, hogy az uszodába és a számÃtógépes terembe sem mehettek be. â€"  Sok rossz gyereket tereltek itt össze, rájuk fogva, hogy alkalmatlanok a tanulásra, de hát hogy is lehetett volna itt tanulni?! â€" kérdi Baranyiné. És a másik oldal? â€"  Ahogy nÅ'tt a romák száma az iskolában, úgy kezdték ütni, csépelni a magyar diákokat. Az én idÅ'mben ez lehetetlen volt, akkor nem tudtak öten-hatan is rámenni valakire, és elvenni tÅ'le az uzsonnáját vagy bármit â€" magyarázza egy középkorú asszony. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata Horváth László, a Fideszâ€"KDNP parlamenti képviselÅ'je szerint a felzárkóztató osztályba utalt gyerekekrÅ'l szakvélemény is készült, amely kimondta, hogy Å'k speciális nevelést igényelnek, azaz SNI-sek. Arról senki sem beszél, mondja a képviselÅ', hogy a rendes osztályokban is maradtak és tanultak roma diákok. A jobb képességűek. A lemaradók jelentÅ's részével magatartásbeli problémák adódtak, agresszivitásuk az iskolában koponyaalapi és gerincsérüléshez, végül rendÅ'rségi vizsgálathoz is vezetett. Voltak, akik odakint hÃdpénzt szedtek az idÅ'sektÅ'l a város közepén, az iskolában pedig WC-pénzt követeltek a többiektÅ'l. Ezért nem járhattak föl az emeleti mellékhelyiségbe. ErÅ'szakosságuk nem csak a magyarok ellen fordult, a cigányâ€"cigány konfliktusok is gyakoriak voltak. Egy cigány férfi arról panaszkodott a Demokratának, hogy elsÅ's gyerekét nemrég úgy megverték a nagyobb cigányok az iskolában, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett… És jön a CFCF Az egykori szocialista kurzus nagy „magyarbálinti†találmánya az integrált oktatás volt, azzal a jelszóval, hogy a jobb képességű többség majd fölemeli magához a szerényebb adottságú osztálytársait. Gyöngyöspatán ennek az ellentéte kezdett kibontakozni. Országos tapasztalatok szerint ez az elv gyakran oda vezet, hogy tizenöt percre zsugorodnak az aktÃv tanórák, és ebben a negyedórában is nagy pedagógusi leleményre van szükség a rend és a figyelem ébren tartásához. Vajon ki tudja, mi a különbség szegregáció és a felzárkóztatás között? Orbán Viktor azt mondta a rádióban, lehet, hogy Gyöngyöspatán egy rosszul sikerült felzárkóztatási kÃsérlet okozott bajt. Egy ötvenes éveiben járó helyi asszony azt magyarázza, hogy nem más az egész bÃrósági per és a kártérÃtés, mint bosszú. Szerinte „a romák kifosztották a város KecskekÅ' nevű, hétvégi házakból álló részétâ€. â€"  Betelt a pohár, ekkor jelentek meg Gyöngyöspatán a szélsÅ'jobbos szabadcsapatok, aztán jöttek a jogvédÅ'k, sÅ't, jött egy amerikai üzletember is (Richard Field â€" a szerk.), hogy látványosan kimenekÃtse a cigányokat. A szabadcsapatok elmentek, de a jogvédÅ'k maradtak. És nem sokkal az események után, 2011-ben, egy ombudsmani jelentés után megkezdÅ'dött a szegregációs per. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata Amikor a kormány 2013-ban átvette az önkormányzatoktól az általános iskolákat, Orbán Viktor szavai szerint Gyöngyöspatán is megszüntette a felzárkóztató osztályt. A bÃrósági eljárás azonban ment tovább a maga útján, és 2014-ben kimondta, hogy szegregált a gyöngyöspatai iskola. A gyöngyöspatai roma önkormányzat saját bevallása szerint több fórumon is járt ezután egy általa méltányosnak tartott kártérÃtés ügyében. De itt is, ott is elutasÃtották. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek AlapÃtvány (CFCF) nevű civil szervezet â€" amelyik egyébként a Soros-féle nagy hálórendszerhez kötÅ'dik â€" a honlapja szerint 2015-ben 28 magyarországi iskola ellen kezdeményezett pert szegregáció miatt. A CFCF illetékese több helyütt is elmondta, eddig húsz pert nyertek. De sehol sem erÅ'ltetik a végrehajtást… Hogy ne növelje a feszültségeket. Többek szerint viszont ez úgy is értelmezhetÅ', hogy csak a politikai lejáratás volt fontos a CFCF-nek, a romák már nem. Hozzá kell tenni, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyben sem született végrehajtási rendelkezés. â€"  Tudják egyáltalán a bÃrók, mirÅ'l döntenek? Persze, ha itt élnének a cigányok között… â€" háborog az elÅ'bb már megszólaló ötvenes asszony. Hozzáteszi, a média is csak a romákat hallgatja meg, nekik ad igazat, ha fel is vesznek itt a magyarral pár mondatot, végül kivágják a riportból. A bÃróság Ãtélete beárazta a szegregációt. A városnak 82 millió forintot kell fizetnie 62 helyi roma család részére. További 18 milliót az iskolát fenntartó hatvani tankerület fizet. A település éves költségvetése 900 millió forint. Negyvenmilliós saját bevétele van. Ha Gyöngyöspatának teljesÃtenie kell a rá kiszabott 82 milliós kártérÃtést, akkor csÅ'dközeli helyzetbe kerül. Jogi értelemben még tisztázatlan, hogy a város fizethet-e a számára megÃtélt pályázati pénzekbÅ'l is, de annyi bizonyos: ha eltűnik a fejlesztésekhez szükséges önerÅ', akkor a fejlesztések terve is kútba esik, pályázatostul, mindenestül. Az integráció kulcsa A miniszterelnök szerint a magyarok igazságérzete nem fogadja el a munka nélkül adott pénzt. Elfogadja viszont a felzárkóztatásra szánt összegeket, a szakképzésre fordÃtott forintokat, az értelmes segÃtséget és a munkára nevelést. Ãm a debreceni ÃtélÅ'tábla határozata épp ezeket veri szét. Vajon tudja-e a miniszterelnök, hogy külsÅ's, fÅ'ként alapÃtványi „szakemberek†érzékenyÃtenek idehaza a magasabb bÃrói szervetekben is? Talán nem véletlen, hogy Horváth László parlamenti képviselÅ' tett néhány megjegyzést a bÃrósági eljárások kapcsán. Csak egy ezek közül: olyan diák is kap kártérÃtést teljes tanévre számÃtva, aki annak idején száz órát hiányzott igazolatlanul az iskolából. Egy szegregációban töltött tanév árát egyébként elÅ'bb 300 ezer, majd 500 ezer forintban állapÃtotta meg a bÃróság. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata Egy bumerángról van szó, tudják az érintett romák is. Hiszen a kártérÃtés a szociális intézmények és szolgáltatások működését is ellehetetlenÃtheti, ami Å'ket is érinti majd. Mégis várják a pénzt. Egy nyolcgyerekes roma asszony azt mondja, Å' közmunkás, 50 ezret keres havonta, beteg a férje, és akkor még ott vannak a gyerekek is. â€"  Hát hogyne kellene a pénz! Baj is lesz belÅ'le, ha nem adják oda! â€" emeli fel a hangját. Egy vékony fiatalember, talán tizennyolc éves lehet, de már családot alapÃtott, tiltakozik. ÃllÃtólag úgy fejezte be a nyolc általánost, hogy Ãrni, olvasni sem tud. És mégis azt kérdezi, „mire mennék a tanulással?†Csendesebb egy ötvenes éveiben járó cigány férfi, Å' csak a családi szűkösségre hivatkozik. Egy másik, hasonló korú roma pedig azt súgja, nem érdemli meg ám mindenki a kártérÃtést. Baranyi Miklósné kivételnek tűnik a megszólalók között. Å azt mondja, nem is rossz ötlet, hogy pénz helyett tanulási lehetÅ'ségeket kapnának. Képezzék ki autószerelÅ'vé a legkisebb fiát, és a dolog el van rendezve. â€"  Az szeretett volna lenni, de a szegregációval elesett ettÅ'l. Most tegyék helyre a dolgot! Csemer Géza, a helyi roma önkormányzat elnöke és a testület nyugalomra intett mindenkit. Azt Ãrták nyilatkozatukban, hogy „az elmúlt idÅ'szakban Gyöngyöspatán érdemi párbeszéd és együttműködés indult meg a város többségi és roma lakói között, az új vezetés pedig gyökeresen más felfogásban irányÃtja az iskolát. Együtt képzeljük el a jövÅ'nket ebben a csodálatos városban.†Sok cigány azt sejti, azért járt nála nemrég Vecsei Miklós, a miniszterelnök romaügyi megbÃzottja, hogy elrendezzék ezt a „képzési kártérÃtéstâ€. A CFCF azonban múlt szombaton gyűlésre hÃvta az érintett családokat. Itt feketén-fehéren kiderült, hogy döntÅ' többségük pénzt akar, és elveti a természetbeni kárpótlást. A helyi roma önkormányzat, amely az elÅ'bb még együttműködést emlegetett, ezúttal már csalódottságának adott hangot. Azt Ãrta nyilatkozatában, hogy várja a pénz megérkezését, méghozzá határidÅ're. Ma nincs szegregáció Gyöngyöspatán az általános iskolában, ahol 80 cigány és 7 magyar diák tanul. A sors különös fintoraként a hét magyar diák együtt tanulhat a cigány diákokkal. Az a régóta tartó folyamat vezetett ide, hogy a magyar szülÅ'k környékbeli települések â€" Pásztó, Gyöngyös, Szűcsi â€" iskoláiba vitték át a gyerekeiket. Elvitte sok cigány szülÅ' is… Van olyan fiatal magyar pár, amelynek szép háza volt itt Gyöngyöspatán, de elköltözött a gyereke után Pásztóra, mert Å' már ott jár iskolába. A Demokrata információi szerint ha a magyar szülÅ'k nem vinnék el a gyerekeiket, akkor fele-fele lenne az iskolában a magyar és a cigány tanulók aránya. De elmentek a régi tanárok is, csupán két pedagógus maradt az egykori csapatból. Akik nemigen bÃrnak a gyerekekkel. Egy törékeny, fiatal roma asszony mondja, hogy a gyereke hazavitt egy telefonnal készült videót az iskolából. â€"  Jaj, amit láttunk! Hát a tanárok most sem bÃrnak velük! Szép és tágas a Nekcsei Demeter Ãltalános Iskola épülete, mellette tornacsarnok és uszoda. Az iskolát tavaly újÃtották fel az óvodával együtt, és immár bölcsÅ'déje is van Gyöngyöspatának. ![]() Fotó: T. Szántó György/Demokrata â€"  Nem tudjuk, mi az oka, de az óvodában még semmi gond nincs a roma gyerekekkel, és a szüleik is nagyon együttműködÅ'ek. Ez az általános iskolában valamiért megváltozik â€" magyarázza a polgármester asszony. Úgy véli, a felzárkóztatási problémát is az okozta, hogy az érintett diákoknál nagyon eltér a pedagógiai és a családi szÃntér nevelési nÃvója. Ma tizenöt közmunkás dolgozik Gyöngyöspatán. Korábban jóval többen voltak, de nagy a munkaerÅ'hiány a térségben, a rátermettebb romák át tudtak kerülni a közmunka világából a valódi munkaerÅ'piacra. Hevér Lászlóné, úgy is, mint polgármester és úgy is, mint a Fideszâ€"KDNP politikusa, tartózkodik a hangzatos jelszavaktól, a nagy kijelentésektÅ'l. A realitások érdeklik. Márpedig Magyarország gazdasági sikere, a munkahelyek számának növekedése realitás. És ez változást hozhat a gyöngyöspatai romák életében is. Felfogásban, mentalitásban, életmódban egyaránt. És éppen itt van jelentÅ'sége a kárpótlásként nyújtható oktatási lehetÅ'ségeknek. Ha a polgármester asszony által vázolt folyamat országossá tudna szélesedni, akkor a romák végre, hatszáz év után teljes mértékben bekapcsolódhatnának a gazdasági élet valós körforgásába. Ez az integráció kulcsa. Csakhogy ehhez fel kellene adniuk egy darabot abból a szabadságból, amit annyira szeretnek. Ma még ez nem látszik, de sorsfordulót sürgetve szólalt meg a miniszterelnök Gyöngyöspata kapcsán. ![]() Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Feljelent a liberális jogvédÅ' Horváth Aladár és egyesülete feljelentést tett a miniszterelnök ellen becsületsértés és hivatali visszaélés vádjával. A cigány jogvédÅ' 1990-ben a Soros AlapÃtvány támogatásával lett népművelÅ' a békeszállói cigánytelepen, illetve 1990â€"1994-ben a Soros Györgyhöz ezer szállal kapcsolódó SZDSZ szÃneiben országgyűlési képviselÅ'. Horváthot 2003-ban az Országos Cigány Önkormányzat elnökének választották, azonban még ebben az évben puccsal leváltották. Horváth késÅ'bb a szociálliberális kormányok szociálpolitikai tanácsadója volt 2002-tÅ'l 2006-ig.
|
