FB-RSS feed for Kiss Balázs | #Etanol = burkolt áremelés : többlet fogyasztás, tönkremenÅ' üzemanyagtovábbÃtó alkatrészek, nem is olcsóbb, nem is környezetbarátabb, sÅ't energetikailag nézve is nevetséges a hatékonysága, hiszen elÅ' kell állÃtani, az energiabefektetéssel jár. Monokultúrás nagyüzemi szántóföld veszi körül a városokat, utakat, erre adnak támogatást. Ugyanide tartozik a gabona és cukoripar is, az az embert tönkretevÅ' két pótüzemanyag. | Kell vagy nem kell a bioüzemanyag? Többször is foglalkoztunk már az Autónavigátor.hu hasábjain a bioetanollal, és annak autók hajtására történÅ' felhasználásával. Volt történetét, autóipari felhasználását és ennek hátulütÅ'it és elÅ'nyeit ecsetelÅ' cikkünk, Ãrtunk versenycélú használatáról, volt tévhiteket eloszlató Ãrásunk, legutolsó anyagaink viszont a környezetkÃmélÅ' üzemanyag jövedéki adójának emelésérÅ'l szóltak. Múlt héten bioetanol konferencián jártunk, ahol megkaptuk eddigi ismereteink összefoglalását, és némi kesergést azzal kapcsolatban, miért nem tartja fontosnak a kormány, hogy ennek a sok piaci szereplÅ'nek hasznos terméknek alacsonyan tartsák az árát. Pillanatnyilag nem túl rózsás a bioetanol hazai helyzete. Számtalan márka kÃnál vagy kÃnált kettÅ's üzemanyagú modelleket, a képen látható, már márkájával sem létezÅ' svéd mellett a Ford, az Opel, a Peugeot, a Scania Gyorsan foglaljuk össze, amit tudunk. A több száz hazai kúton is tankolható, 85% bioetanolt (etil-alkohol), 15% benzint tartalmazó E85 üzemanyag, melynek elsÅ' számú jó tulajdonsága, hogy növényi alapú, a benzinnél 27%-kal alacsonyabb CO-, 20%-kal alacsonyabb SO- és 5%-kal alacsonyabb NO-kibocsátása, CO2-mérlege pedig pozitÃv, hiszen az alapanyagául szolgáló növény - például kukorica - növekedése során is folyamatosan habzsolja a légköri szén-dioxidot. Ãzemanyagként használva legnagyobb hátulütÅ'je gyenge hidegindÃtási képessége, 13-15 Celsius fok alatt már csak benzinnel keverve képes beindÃtani az autót, Ãgy például Skandináviában télen E70 formájában, vagyis 30% benzintartalommal kerül a kutakra. Némileg növeli a motor erejét, viszont fogyasztását is, E85-tel nagyjából 20-30%-os növekedéssel lehet számolni, amit nem sokkal ezelÅ'ttig még ellensúlyozott a benzinnél és gázolajnál jóval kedvezÅ'bb vételára. Ez azonban a tavaly Å'szi jövedékiadó-emeléssel megszűnt. A pillanatnyi helyzet szerint a 95-ös benzin átlagára 394 forint, az E85-é 362 forint körül alakul: nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ilyen árszintek mellett az E85 használata úri muri, olyan, mint takarékos vezetés helyett inkább hibridfelárat fizetni. Sokat segÃtene megÃtélésén, ha nem közvetlenül étkezésre is alkalmas növényekbÅ'l, hanem mezÅ'gazdasági, erdészeti hulladékokból állÃtanák elÅ' Ezt követÅ'en nehéz megindokolni használatát, és a mostani konferencia résztvevÅ'i is szemmel láthatóan értetlenül álltak a kérdéssel szemben, hogy vajon mitÅ'l lett mostohagyerek szerencsétlen. Hiszen alkalmazása nemcsak az ezzel spóroló autósoknak, hanem további jelentÅ's piaci szereplÅ'knek is nagy hasznára válna. Többek között a megtépázott állapotú mezÅ'gazdászoknak és állattenyésztÅ'knek is. Hiszen a termelÅ'knek sok gondot okoz, ha nem, vagy csak nyomott áron tudják eladni a kukoricát, mÃg az etanolt gyártó cégek - Hungrana (Szabadegyháza), Pannon Ethanol (Dunaföldvár) - stabil mennyiségeket, stabil áron vásárolnak fel, a gyártás során keletkezÅ' melléktermékek pedig a kukorica teljes fehérje- és tápanyag-tartalmát megÅ'rizve lennének használhatók takarmányként. Ráadásul az etanol elÅ'állÃtása során olyan hÅ'- és elektromos energia is keletkezik, ami kitűnÅ'en felhasználható az állattenyésztésben és üvegházi kertészetekben, tehát mindhárom iparág kölcsönösen támogathatná egymást. Ehhez persze arra lenne szükség, hogy felülrÅ'l se lehetetlenÃtsék el az egészet mozgató végtermék, vagyis a bioüzemanyag alkalmazását. A legtöbb modern befecskendezéses autó átalakÃtható kettÅ's üzemre, alig pár tÃzezer forintért Amit elvileg az EU teljes vállszélességgel támogat, amint azt a bioetanolra és biodÃzelre vonatkozó 2009/28/EK irányelvben le is Ãrták. Ez az uniós tagállamok számára elÅ'Ãrja a megújuló üzemanyagok 10%-os részarányát, amit a hazai E85 használat felfuttatásával könnyen elérhetnénk. Az éves szinten termelt 4,5-9 millió tonna kukoricából bÅ'séggel lehetne fedezni a hazai igényeket. Ez a mennyiségi ingadozás a 4-5 évente rendszeresen bekövetkezÅ' aszályos idÅ'szakoknak köszönhetÅ', de ha a termesztÅ'k tudnának és akarnának az öntözés fejlesztésére áldozni, akkor stabilizálható lenne a 7,5 millió tonna körüli éves termelés. Ha ebbÅ'l az etanolgyártók felvásárolnák a hazai szükséglet kétszeresére elegendÅ' évi 3,5 millió tonnát, akkor sok kérdés megoldódna, mind a termelÅ'k, mind az elÅ'állÃtók, mind az autósok számára, és még az EU is elégedett lehetne a kvóta teljesÃtésével. Bár minden ilyen egyszerű lenne. Nemrég ugyanis az Európai Bizottság módosÃtó javaslatot nyújtott be ehhez az irányelvhez, melynek elfogadása jelentÅ's mértékben megváltoztatná a növényi eredetű üzemanyagok megÃtélését. E szerint a jövÅ'ben a változó földhasználatból eredÅ' szén-dioxid-termelést is beleszámÃtanák a bioüzemanyagok CO2-mérlegébe. Nagyobb súllyal esne latba az ILUC-faktor (indirect land use change - közvetett földhasználat-változás): kétféle helyre vetnek energianövényeket - repce, kukorica, napraforgó - parlagon hagyott területekre, és olyan földekre, ahol korábban élelmiszernövények nÅ'ttek. Tekintettel a Föld folyamatosan növekvÅ' élelmiszerigényére, az utóbbiaknak új helyszÃneket kell találni, ez pedig eddig szűz földek használatba vételével vagy erdÅ'k kiirtásával lehetséges. Ezt veszi számÃtásba az ILUC-mutató. A javaslat szorgalmazza még a második és harmadik generációs bioüzemanyagok elÅ'állÃtásának szükségességét, és javasolja a korábban elÅ'Ãrt 10%-os arány 5%-ra csökkentését. Nyilvánvalóan jelentÅ's gazdasági érdekek és ellentétek is közrejátszanak a bioüzemanyagok kérdéses megÃtéléséhez Eszerint az elsÅ' generációs, azaz közvetlenül a növényekbÅ'l elÅ'állÃtott bioüzemanyagok a mezÅ'gazdasági folyamatok energiaigényének köszönhetÅ'en - gépek használata a termesztés szinte összes fázisában - mégsem annyira környezetbarát tevékenység, mint gondolták, de már erre is vannak megoldások. A második, harmadik generációs eljárások szerint már nem magából a növénybÅ'l, hanem melléktermékekbÅ'l - mezÅ'gazdasági, erdészeti hulladékokból, algákból - állÃtják elÅ' az alkoholt. Ráadásul vannak országok, például Svédország, melyek nem termelik, viszont nagy mennyiségben importálják a bioetanolt, azaz az itthon fennmaradó készletek értékesÃtése sem okozna problémát, hiszen jelenleg rengeteget vásárolnak BrazÃliából: ha onnan megéri Európába szállÃtani, akkor valószÃnűleg a Magyarország-Svédország viszonylat szállÃtási költségeit is elbÃrná a skandináv felvevÅ'piac. A stockholmi bioetanolos buszokkal évente 5000 autó CO2-kibocsátását spórolják meg, ami javÃtja a város levegÅ'jét Ezen felül a jármű-átalakÃtással foglalkozó cégek is kifejlesztettek jó pár, a bioetanolos átalakÃtáshoz szükséges eszközt, amit jelenleg itthon nem, legfeljebb Csehországban vagy Ausztriában tudnak eladni, a hazai kereslet az ár megemelésével szinte megszűnt. Sokan lennének tehát, akik sokfelÅ'l szÃvesen áldoznának, akár befektetnének a bioüzemanyagok vagy az azzal összefüggÅ' egyéb termékek, termények elÅ'állÃtásába, de azt senkitÅ'l sem lehet elvárni, hogy kizárólag környezetvédelmi megfontolásból veszteséget termeljen, veszteségesen működjön. Ezért, ha központilag és viszonylag gyorsan nem változtatnak a bioetanol jelenlegi megÃtélésén - jövedékiadó-csökkentés - az E85 villámgyorsan ki fog kopni a hazai piacról, és ezzel ahelyett, hogy munkahelyeket és új lehetÅ'ségeket teremtene, a korábban felsorolt szereplÅ'knek, szélesebb körben pedig az egész országnak is kárára lesz.
| | | |