FB-RSS feed for Kiss Balázs: Sálljdfríí mindenki, és legközelebb* már meg se lesz hova születned. Ez siker. ;) *új test, új élvezet, vagy mégse, de szerintem tény, egyszerűen így megy ez e

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Sálljdfríí mindenki, és legközelebb* már meg se lesz hova születned. Ez siker. ;) <br>*új test, új élvezet, vagy mégse, de szerintem tény, egyszerűen így megy ez <br><br>elkéstetek, már itt vagyok :P<br><br>"Childfree<br><br>Rossz szájízzel követi az ember a kibontakozó budapesti színházi csatát, és nem tud ebben az ügyben teljes mellszélességgel kiállni az elvbarátai mellett. Fél mellszélességgel sem. Aztán belebotlik egy cikkbe, ami a childfree, magyarán önként vállalt gyerektelen életmód irán by fbrss.com on Monday 16 December 2019 09:03 PM UTC+00 Sálljdfríí mindenki, és legközelebb* már meg se lesz hova születned. Ez siker. ;) *új test, új élvezet, vagy mégse, de szerintem tény, egyszerűen így megy ez elkéstetek, már itt vagyok :P "Childfree Rossz szájízzel követi az ember a kibontakozó budapesti színházi csatát, és nem tud ebben az ügyben teljes mellszélességgel kiállni az elvbarátai mellett. Fél mellszélességgel sem. Aztán belebotlik egy cikkbe, ami a childfree, magyarán önként vállalt gyerektelen életmód iránti toleranciáról és elfogadásról szól, és akkor egy pillanat alatt megérti, hogy miről is szól ez az amúgy a jobboldal számára megnyerhetetlen kultúrkampf. Azért megnyerhetetlen, mert bár nekünk van igazunk, ők ebben jobbak. Tehetségesebbek. Nem véletlenül van így, hanem szükségszerűen. A jelenkori európai társadalom immár két évszázada úgy van berendezve, hogy a tehetségesek zömét balra húzza. Néhány erős tehetség persze a jobboldalon is marad, de azok szinte mind magányosak. Szükségszerű ez is: a jobboldali tehetségnek a jobboldali tehetségtelenekhez nem tud köze lenni, és ha megmarad jobboldalinak, a baloldali tehetségesekhez sem tud köze lenni. A baloldalon ott van a tehetségesek színes, eleven, forgatagos köztársasága, a jobboldalon pedig a tehetséges magányosok, akik a baloldali tehetségesek ellen jó ha fél szívvel hajlandók csatába menni, vagy még úgy sem. És akkor pofán vág ez a childfree dolog. És a napnál világosabbá válik, hogy az a baloldali kultúra, ami a ránk köszönő jólétben a szemünk láttára kiteljesedett, és most a színházak szabadságáért indul ütközetbe, a mélyben valójában önfelszámoló, önmagát dekonstruáló kultúra. Szakralitás nélkül, gyerekek nélkül, biztos pontok és kapaszkodók nélkül. Európa mai baloldali kultúrája a semmibe hanyatlás szabadságának kultúrája. És már megindult az a népesség, amely egyáltalán nem childfree, amely a mi tehetséges, színes baloldali kultúránkat leváltja valamire, amiről nem tudjuk még, milyen lesz, csak azt, hogy újra születnek majd gyerekek. Mert az élet nem hagyja magát dekonstruálni. Már megszülettek azok az európaiak, akik megélik ezt a nagy átalakulást. Csak bele ne pusztuljanak, az összes szabad színházaikkal együtt." ÉS egy hozzászólás a mandiner.hu-ról: @repulok "A művészet nem így működik és soha nem is működött így. A színművészet, képzőművészet, zeneművészet, építő- és iparművészet legmagasabb szintjét mindig a politikai és gazdasági elit kezében felgyűlt adóból és profitból finanszírozták. Sok múltban készült és általunk is csodált tárgy és alkotás soha nem jött volna létre 'osztálytársadalom' nélkül, és a ma már sokkal többféle magasművészet sem jönne létre, ha azok finanszíroznák, akik fogyasztani akarják. Nem is nagyon termel ott, ahol szegény a 'demokrácia' vagy műveletlen, iskolázatlan a vagyonos réteg. A ritka művésztehetség oda húzódik, ahol meg tudják fizetni. Egyébként túloz Bencsik Gábor. A baloldali "tehetségesek színes, eleven, forgatagos köztársasága" jórészt közepesekből áll és egyáltalán nem nagy, inkább hangos. A sajtóhatalom fújja fel, amely kétségkívül baloldali már talán kétszáz éve, és a baloldali politikát és egyetemi-szellemi szférát finanszírozó, háttérben maradó globális tőke. A jobboldali közepesek elvesznek, mert messze nem áll mögöttük akkora magántőke. (Izgalmas kérdés, de messze vezet, hogy miért.) Egyébként a politikai oldaliság leginkább az irodalomban és az előadóművészetben értelmezhető, illetve bizonyos mértékig a képzőművészetben. Baloldali vagy jobboldali épület, műtárgy vagy zene nem létezik. A legtehetségesebbeket pedig ez a dolog még meg sem karcolja, mert nem a külső elvárásoknak alkotnak. A színház persze azért jött létre, hogy politizáljon, de az osztálytársadalmakban, aki túl direkt módon csinálta, az nem sokáig húzta, mert agyonütötték. A történet és a katarzis volt a lényege a klasszikus színháznak, minden egyéb újkori találmány. És évezredeken át nem volt könyvkiadás, tehát irodalom, még a zenés színház, az opera is újkori találmány. Aki számított, akinek befolyása volt, az ott ült a színházban. Volt mire, kire hatni. Ehhez képest a mai tömegtársadalomban nevetséges a színházak ambíciója, hogy az esténként betérő max. párszáz embert a színpadról rávegyék arra, hogy kire szavazzanak. A mai politikai színház egy belterjes homokozó, semmi egyéb. Jelentéktelen dolog. Nem érdemes a politikai hatalom figyelmére. Hadd játszadozzanak magukban a belpesti liberálkommunista köztársaság lakói, hadd higgyék, hogy a színházaikban elhangzottak mennyire fontosak. Azért van bennünk rossz szájíz, mert teljesen fölösleges, sőt kifejezetten káros a kormánynak ilyesmivel etetni a baloldali propagandasajtót. Hadd fogdossa G.P. a Katonában a színésznők nemi szervét, ha azok tűrik. Mi közünk hozzá? Nagyon szerettem a Katonát, ameddig klasszikus katarzisszínház volt. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy a színészek (vagy inkább a rendezők) a szavazatommal foglalkoznak - és többé nem mentem oda. Még próbálkoztam itt-ott, de vagy silány volt a produkció vagy ugyanúgy politizáltak, esetleg az értékrendemhez közelálló módon. Az sem érdekel. Színházimádó voltam, de már régóta nem megyek. A zenével nem lehet politikai propagandát művelni. Az sem zavar, ha tudom, hogy egy-egy jó zenésznek mi a politikai álláspontja, de a normálisabbak nem akarják, hogy tudjuk. Azért szóljon, ha valaki tud egy katarzis-színházról." Childfree (+ egy hozzászólás) Rossz szájízzel követi az ember a kibontakozó budapesti színházi csatát, és nem tud ebben az ügyben teljes mellszélességgel kiállni az elvbarátai mellett. Fél

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at partizaninfo@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.