Brexit campaingn, astroturfing, ez lesz a két kulcsszó a következÅ'kben, a választási eredménytelenség ügyében. Az úgynevezett jobboldali médiaelit, részben a bukott polgármesterek és egyes politológusok is hatalmas habot vertek az elmúlt napokban. Egyes oldalakon bemutatták, hogy a Fidesz úgy is nyer, ha veszÃt, más oldalak kicsit tényszerűbbek voltak, végül egy konferencián hamut szórtak a fejükre, úgy, hogy közben gyÅ'zelemrÅ'l zengedeztek. Ezalatt felelÅ'sek lettek a közvélemény-kutatók, a Borkai és még sok mindenki. Ez természetes, el kell végezni a gyászmunkát a választási eredmények után, ugyanakkor az a helyzet, hogy az eredmény politika-technikai szempontból semmi meglepÅ't nem mutat. Továbbmegyek: már a választás elÅ'tt fogadtam egy ismert politológussal, hogy számos helyen nagyobb pofon készül (ekkor még nem volt a gyÅ'ri pornó-ügy). A fogadást megnyertem, és állÃtom: a már unalomig ismételgetett Borkai-ügy nélkül is vesztett volna a Fidesz nagyon sok helyen (mondjuk nem ennyi helyen, de sok helyen), Budapesten is, és be is bizonyÃtom, miért, továbbá azt is elmagyarázom, hogyan csinálták. Kedves olvtársaim megnyugtatására, az elemzés végén szó lesz a Borkai ügyrÅ'l is, â€" úgyis mindenki a pornóra kÃváncsi â€" mert az is idÅ'zÃtett volt, és meg is szÃvtuk. Kis bevezetÅ' a kellemetlen igazsághoz, avagy az ingadozó középparaszt A magyarázat borzasztó egyszerű: a Fidesz egész egyszerűen kezdettÅ'l fogva nem is használta a legújabb kampánytechnikákat, aminek az lett a következménye, ami. Valamikor a netes â€" számÃtógépes korszak hajnalán, vagy annak virágba borulása körül a kampány valahogy úgy nézett ki, hogy belÅ'ttünk kartácságyúkkal az erdÅ'be, aztán körülnéztünk, hogy eltaláltuk-e a medvét. Néha eltaláltuk, de ahhoz sok-sok kartács és ágyú is kellett, természetesen az nyert, akinek szerencséje volt, vagy picit jobban ráérzett. Persze bejött a szociálpszichológia â€" végül is nem láttunk bele a polgárok fejébe â€", aztán pedig valaki arra is rájött, hogy fel kell Ãrni a támogatók neveit egy lapra, mert elÅ'fordulhat, hogy elfelejtjük. Ezeket aztán beÃrtuk egy számÃtógépes táblázatba és csináltunk rendszert belÅ'le 
Eddig nagyjából minden párt Ãgy állt, s a helyzet az, hogy kialakult táborok esetén „az ingadozó középparaszt†dönt a kérdésekrÅ'l, ha bináris helyzet áll elÅ'. És itt követte el a 2019 októberi választáson a Fidesz a fÅ' hibát. Ugyanis a rendszert nem bináris vagy duális helyzetre alkalmazta, hanem a korábbi centrális erÅ'tér stratégiát vetette be. És a régi rendszert használta, teszem hozzá. A 2010-ben tesztelt centrális erÅ'tér bevált: az ellenzéknek töredezetten annyi esélye volt, mint a piros sapkás vÃzipólósoknak a narancs sapkás krokodilok ellen. Az eddigiekben a Fidesz kampány-stratégiája pusztán annyi kellett hogy legyen, hogy a nehezen megszerzett szavazóbázisát egyben tartsa, kezelje és épÃtgesse. (Persze politizálni â€" jól politizálni â€", tematizálni kellett, de egy 40 % feletti párt nyilván erÅ'sebb egy versenyben mint egy 15 és egy másik 17% os párt külön-külön.) Ez egészen 2019. májusáig jól is ment. Akkor azonban becsúszott kábé egy hónap alatt egy Momentum, úgy, hogy momentumost élÅ' ember vidéken nem is látott, és természetesen jól elmérték Å'ket a közvélemény-kutatók. Körülbelül annyival, amennyivel most bukott a Fidesz a nagyobb városokban és Budapesten, vagyis 5-10%-kal. A hivatalos fideszes kommunikációs gépezet hatalmas erÅ'kkel próbálkozott azt bebizonyÃtani, hogy számszerűen a legtöbb kormánypárti jelölt több szavazatot kapott, mint a 2014-es választásokkor. Bármilyen furcsa is, de ez tényszerűen igaz. Alakszai Zoltán, a miskolci jelölt számszerűen körülbelül 1000-rel több szavazatot kapott mint elÅ'dje, Kriza Ãkos. SÅ't, Vári Attila, a pécsi jelölt 3500-al volt erÅ'sebb szavazatszámban, mint Páva Zsolt ’14-ben. Amiben csalt a Fidesz kommunikáció, az a részvétel volt, hiszen 2014-ben kevesebben mentek el szavazni, értelemszerűen tehát nem volt elég a tényszerűen több szavazó, arányaiban bizony vesztett a kormánypárt. Ugyanakkor meglepÅ' helyeken, meglepÅ' eredmények születtek, s különösen meglepÅ', hogy miközben minden héten orbitális közvélemény-kutatási gyÅ'zelmeket aratott a Fidesz, hát ez a szavazáson finoman fogalmazva sem mutatkozott meg. Itt fülünkbe cseng Kovács Laci bácsi bölcs mondása, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. De mi volt a sok tényezÅ' mellett a fÅ' hiba? Hogy pontosan tegyük fel a kérdést: miért mentek el többen és miért szavaztak többen ellenünk? Ami logikus, és unalomig ismert, azt nem fogom elismételni. Nem volt értelmezhetÅ' fÅ'üzenet, nem volt tematika, nem volt Ãgéret és nem voltak a jelöltek fölépÃtve. Az egész egy céltalan lejáratókampány volt, valódi töltet nélkül. SÅ't, külön kiemelendÅ', hogy Karácsony Gergely „csetlés-botlása†a megyei sajtóban is különleges helyet kapott, Ãgy aztán a miskolciak és pécsiek is tudhatták, milyen gyenge figura ez a fickó. Kár, hogy Å'k nem rá szavaztak.(Ezen még az se segÃtett, hogy a Facebookon Budapestre optimalizált hirdetésekként jelentek meg, hiszen tartalmilag ugyanarról szóltak, mint a Nemzet cikkei, de a kép épp Karácsonyt reklámozta.) De ez messze vezetne, nem ez a fÅ' téma, mert a baj nagyobb. Az eddigi közvélemény-kutatásokra, egyéb, bevált módszerekre (lista, telefon, SMS) épÃtÅ' kampány utoljára 2018-ban hozta struktúrájában a megfelelÅ' eredményt. Csakhogy beköszöntött a történelem, és az ellenzék â€" fÅ'képp a Momentum â€" 2019 májusában bevetette azt a körülbelül 3 éves eszközt, amit az angolok a vote leave kampányban használtak. A közvélemény-kutatók ott is csÅ'döt mondtak. Pont az utolsó két hétben. Mindig a végén van a vége A jelenség kÃvülrÅ'l a következÅ': Ahogy a vote leave, vagy Trump kampányában is megfigyelhettük: a közvélemény-kutatásokban (mármint az objektÃvebbnek nevezettekben) végig vezet az úgynevezett „favorit†(l. Clintonné, vagy az EU maradás-párti oldal), majd az utolsó héten, akár pár nappal a választás elÅ'tt egyszer csak hirtelen átveszi a vezetést az esélytelenebb, és a favorit pofára esik. 
Most is ez történt. Tarlós, a fideszes polgármesterek elképesztÅ' vezetéseket értek el a közvélemény-kutatásokban, belsÅ' mérésekben, majd a választások napján azt kellett észrevenniük, hogy a szavazók tiszteletteljesen a távozásra kérik Å'ket fel. Ez nem véletlen, ugyanis az ellenzéki netes média, és social campaign erÅ'sebb volt (és ráadásul jelentÅ'sen többet is költöttek rá), mint a fideszé, és használta a legmodernebb technikát, amit a jelek szerint a Fidesz lebecsült. Hogy egy egyszerű példát hozzak: Karácsony Gergelynek körülbelül 128 ezer lájkolója volt a Facebookon, majd a végén ez felment 190 ezer környékére. Tarlós Istvánnak NEM volt Facebook oldala. MÃg a Fidesz netes „kommandója†valahol az Obama girl környékén van lemaradva (2008-as kampány), addig a Momentum és a DK, továbbá Karácsony Gergely bevetette a Trump, brexit kampányokban (2016) megismert fegyvert, a mikrotargetált mozgósÃtást és az astroturfing campaignt. Ez a két eszköz algoritmikus rendszereket használ, és a big data-t elemzi â€" automatikusan. Ráadásul jóval kevésbé költséges, mint az olyan régebbi eszközök, mint a plakát, vagy az irányÃtott kommunikáció a nyomtatott lapokban, továbbá alkalmas arra, hogy tartalékokat szabadÃtson fel, és számos helyzetben hatékonyabb. (Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi eszközöket ki kéne dobni.) A korrupció, az általános rosszlét és a fojtogató levegÅ' Ugye, kedves olvtársak, mindenki azt érezte, hogy ezek itt a NER-ben lopnak? Hogy itten semmi különös nem történik, a kormány hatalmaskodik, miközben egyre rosszabbul érezzük magunkat? SÅ't, azt is éreztük, hogy fojtogat a levegÅ', mindig sorba kell állni, az oktatás romokban, az egészségügy meg, nos hagyjuk. SÅ't azt is éreztük, hogy az amúgy is borzasztó közigazgatás még rosszabb helyzetbe került, valahogy minden elszúródott. Kedves olvtársak van egy jó hÃrem, meg egy rossz! A jó hÃr az, hogy semmi se lett rosszabb az elmúlt háromnegyed évben, minden pontosan ugyanolyan, mint volt. A korrupció ellen szorgosan küzdünk, szintje pont ugyanolyan mint volt, az oktatás nem romlik évrÅ'l évre, és a dokinál is pont ugyanannyit kell várni, mint tavaly. Emellett kifejezetten jó gazdasági-növekedési adataink voltak. SÅ't, a rossz hÃrem is ugyanez: az elmúlt háromnegyed évben semmi sem változott. Illetve egy dolog mégis változott: a dolgokról alkotott percepció. Most rosszabbnak éreztük a helyzetet, s ez szorosan összefügg azzal, hogy kampány volt. Miért? A válasz egészen egyszerű: az ellenzéknek természetesen az az érdeke, hogy ezt érezzük. És nem az a kérdés, hogy mi a tény, hanem az, hogy érzünk. A politikai választás, ugyanúgy, mint a párválasztás érzelmeken alapul. Lehet, hogy objektÃve Jakab egy jóravaló, helyes fiú, aki elvégezte már az egyetemet, s azonnal munkába is állt, s lassan lakást is szeretne de Micinek Jakab egyszerűen „olyan sótlanâ€. Mici Jakab helyett inkább Ödönt választja, mert Ödön, bár nem fejezte be még az egyetemet, otthon lakik, de gitározik, s elmegy vele bulikba, s olyan jókat lehet vele nevetni, mert vicces. Itt is ez történt: azt próbálta a Fidesz sugallni (egyébként rosszul), hogy jobban teljesÃt az ország, jó kezekben vagyunk, alkalmas vezetÅ'ink vannak, épül-szépül országunk. Aláfestésként jött a kormány a propagandájával: államtitkáraink, minisztereink minden helyen siettek elmondani, hogy ez és az az „Uniós†(valakik Brüsszelben messze) „projekt†(ismeretlen szó), „tizenötmilliárd forintból†(fel nem fogható összeg) készült, amelynek az az eredménye, hogy a Simagöröngyösiek innentÅ'l további „pályázati forrásokhoz†(nem értjük, valamit papÃrozni kell) és munkalehetÅ'ségekhez juthatnak (kell találni egy ismerÅ'st az újonnan érkezett öltönyös ürgéhez, akit nem ismerünk, hogy dolgozhassunk a szalagnál). 
A kampány évében viszont ezt a hibát a neten kihasználta az ellenzék. A Fideszes (az egyszerűség kedvéért nevezem Ãgy, ez nem Ãgy igaz) média az úgynevezett összehangolt üzenet stratégiát alkalmazza. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az embernek az a benyomása támad: bármelyik, úgynevezett jobboldali csatornát is olvassa, nézi, egy kamerával, egy diktafonnal és egy cikkel találkozik, csak épp másik logót lát. Ennek Kuncze Gábor a papagájkommandó nevet adta, azonban mára sajnos kiélesedett a helyzet. A két kampány Ãgy kimerÃtette a jobboldali média hitelességi tartalékait, aminek köszönhetÅ'en a jobboldali sajtóban megÃrtak lényegében leperegtek az amúgy (joggal) „lejáratandó†egyes ellenzéki politikusokról. (A Wittinghof ügy egy-két napon belül lecsengett, a Lackner ügy nem ejtett igazi sebet.) Mindezen boldogan élcelÅ'dött az amúgy is jelentÅ'sen olvasottabb baloldali liberális netes sajtó (amelyik pontosan annyira független, mint a jobboldali), Ãgy aztán a hitelességi tartalék tovább gyengült. Ãllandó impulzusok érték a baloldali választókat különbözÅ' civil szervezetektÅ'l is. Az úgynevezett aHang például, folyamatos baloldali topikokkal bombázta már két éve a közvéleményt, amelyeket hol egy-egy ellenzéki képviselÅ' kapott fel, hol egy másik álcivil (vagy épp valódi) szervezet. A hitelesség növeléséhez a mindig jelen levÅ' réseket használták fel: egy valódi probléma felkapása két álvalódi problémát is feldobott. Az ilyen kampánytevékenységet a szakma astroturfingnak, vagy grassroot (fűgyökér) campaign-nak hÃvja. Ez azt jelenti, hogy valódi civil, valódi társadalmi probléma halmaznak tűnÅ' ügyek kerülnek elÅ', amelyeknek körülbelül egyharmada valós, kétharmada gerjesztett. Az astroturfing vagy grassroot campaign továbbra is tart, a legolvasottabb liberális, netes médiában, ahol â€" hiszen mi sem egyszerűbb â€" ezeknek az álcivil kezdeményezéseknek a sajtóanyagait Ãrják meg, szórakoztató módon. Ez összetettebb, mint a jobboldali sajtó, ahol: államtitkár, miniszter elmondja a jót, majd Ãrunk róla egy cikket és egy publit. Ellenvélemény nincs (még ál-ellenvélemény sem), Ãgy aztán minden kiválóan megy. Csak épp a hitelességi olló nÅ', Ãgy az olvasottság is csökken. Frontális például a családvédelmi kampány: csakhogy mindig egy személy mondja el, nem nagyon látunk valódi anyákat a valódi életbÅ'l, Ãgy ott is ki lehet emelni az ellenoldal által gerjesztendÅ' (ál és igazi) problémákat más, hitelesnek tűnÅ' arcokkal. További jelentÅ's olvasottság-csökkentÅ' tényezÅ' a print radikális visszaszorulása. Ha ma körülnézünk egy kávézóban, kocsmában, közösségi térben, újságolvasó embert alig látunk (sÅ't az az egy is jó eséllyel sajtós). Látunk viszont telefonba mélyedÅ' embereket, akik üres perceikben â€" mi mást? â€" szociális médiát, továbbá hÃreket és cikkeket böngésznek. Csakhogy a hÃrek (a Google és a Facebook algoritmusának köszönhetÅ'en) nem arra húznak, amerre a jobboldal szeretné. A Google algoritmusa a kulcsszavas keresések esetén (vagyis amikor valamit hallottunk, de nem tudjuk hol olvasták) 75-80%ban baloldalinak vagy liberálisnak nevezett portálokat dob fel. Mit használunk hÃrkeresésre? A Google-t. A Facebook (és társcsatornái) pedig több százezres lájkolóközösségű balliberális médiumokat segÃt elÅ', akik fizetett hirdetésekkel már rég felnyomták az olvasótáborukat. Ez aztán a liberális-baloldali üzenetet mélyÃtette a fent vázolt astroturfinggal együtt. És ez folyamatosan megy, folyamatos internetes kampány, ami lassan kizárólagossá válik. Ezzel szemben áll a jobboldali tévék nem túl erÅ's nézettsége, és a TV2, amely szintén nem áll túl jól, esetleg az M1, amelyik immár alig nézett. Csakhogy mire az a hÃradó elindul, az olvasók már rég tájékozódtak a világról, legfeljebb egy-két dologra kapják fel a fejüket. A frontális „ellenjelölt elleni alkalmatlanság†kampány pedig azzal a problémával küzdött, hogy â€" a hatalmi pozÃcióban levÅ'k â€" lejárató üzenete visszaüt. Ezt másik módszerrel érdemes a jövÅ'ben csinálni. Röviden ez lett az üzenet a fejekben: miközben ott fent valami furcsa dolgok történnek, nekünk semmi érdemi beleszólásunk nincs az ügyekbe, amiket nem is értünk, pökhendiek, de járulni kell urainkhoz, akik lopnak, miközben minden elromlik. De tényleg, hát semmi lehetÅ'ségünk beleszólni ennek az arrogáns kormánynak a döntéseibe! Take back control! Vegyük vissza az irányÃtást! (Take back control) volt a Vote leave kampány jelszava a ködös Albionban. Hogy-hogy nem Karácsony Gergely jelszava a vegyük vissza Budapestet! volt. Vagyis vegyük vissza az irányÃtást, az önkormányzatot, Budapestet, ami a miénk volt, de elvették. Elvette a Fidesz, meg a diktatúra. (Milyen furcsa, hogy ebben a diktatúrában lehet szavazni, sÅ't, eredménye is van.) Jelezzük: a Brexit take back control kampánya és jelszava végül Boris Johnsont, a fÅ' arcot emelte miniszterelnöki székbe Angliában. 
A helyzet Magyarországon valamikor 2018 végén, 2019 elején változott meg radikálisan. Ez a Momentum elÅ'retörésének idÅ'szaka, amelyet â€" hogy, hogy nem â€" szintén nem észlelt a közvélemény-kutatások jelentÅ's része. Az úgynevezett „független kutatók†sem, a Momentumot ugyanúgy „benéztékâ€, de miért? Azért, mert a közösségi médián keresztül elért (részben új) szavazók a korábbi hagyományos, CATI módszerrel nem elérhetÅ'k. Nincs vonalas telefonjuk (jelen pillanatban is esik a vonalas telefonok bekötöttsége, hiszen alig használják már), nem válaszolnak a (mobil)telefonos kérdésekre (még akkor sem, ha egyébként támogatók), ráadásul szinte csak az interneten kommunikálnak. Ez a csoport meglepÅ'en nagy. Már nem a 30, hanem a 40 év alattiak is könnyen ide sorolhatók. A vegyük vissza az irányÃtást kampány kÃsérteties hasonlóságokat mutat a vegyük vissza Budapestet kampánnyal. Itt is volt facebookon terjedÅ' targetált álhÃroldal: az ezalenyeg.hu és aloldalai. Érdekes megfigyelés, de ahol az Ezalenyeg.hu és aloldalai, pl. Az Ezalanyeg â€" Szombathely, Ezalenyeg-Pécs, Ezalanyeg Kispest stb. működött, ott veszÃtett a jobboldal. A Fidesz Facebookon használt kampánya körülbelül 66 millióba került, ugyanakkor egyedül a Fidesz hivatalos Facebook oldalán reklámozott. A szocialista párt, a momentum, a dk, és a jobbik is meglepÅ'en kevés finanszÃrozott reklámot használt. Ezért az a látszat, hogy a Fidesz költött többet. De a valóság egészen más. Az Ezalenyeg.hu helyi targetált és jelöltekre tartgetált kampánya jelentÅ's összegeket kapott: összesen, aloldalakkal együtt mintegy 68-70 milliót. Ezen túl a helyi jelöltek jelentÅ's része szintén többet költött, mint fideszes ellenfele, és a végsÅ' helyzet az, hogy Karácsony saját Facebook lapjával együtt (+ 29 millió) â€" és a többi jelölt egyenkénti hirdetéseivel â€" az ellenzék jelentÅ'sen több pénzért hirdetett, mint a jobboldal. Példa: Vári Attila 1.7 milliót hirdetett ugyan Pécsett, de az ezalenyeg.hu 4.175 milliót, Péterffy 1.475 milliót, tehát a végöszeg szerint több mint háromszor (!) annyi hirdetés ment online a pécsi baloldali ellenjelölt kampányára. A negatÃv üzeneteket tehát nem a fÅ' párthonlapon vitte át az ellenzék, hanem saját álhÃroldalán, a jobboldalnak szinte észrevétlenül, miközben pont azokhoz a választókhoz, akikhez ennek el kellett jutnia, nos, eljutott. A jobboldalon tartósan elÅ'kerülÅ' állÃtás, hogy a reklámköltéseket nem hagyta jóvá a szociális média óriás Facebook. Ez az állÃtás igaz, ugyanakkor jegyezzük meg: egy üzleti szervezet amellett, hogy deklaráltan szabadelvű, vajon kinek kedvez? A többet fizetÅ' ideológiailag azonos nézetűnek, vagy a keveset fizetÅ' antipatikusnak? A szociális média mellett a Google targetált hirdetésekre is jelentÅ'sen többet áldozott a baloldal. (Erre összegszerű bizonyÃtékom nincs, mert a Google nem hoz nyilvánosságra adatot, de Google hirdetésablakban Tarlóst, fideszest alig, Karácsonyt, egyéb baloldalit viszont annál többet láttam. Emellett árulkodó jel volt az elÅ'választásnál egy utolsó pillanatban kiugró trend, ami megugrott a valódi választásnál is az utolsó két hétben.) Mégis vajon hol volt a két súlypont a Karácsony Brexitszerű kampányában? - Vegyük vissza Budapestet â€" az elÅ'zÅ'ekben vázolt astroturfing utáni megoldás.
- Környezetvédelem.
A baloldal már szÃnében feladta a vörös-kék szÃnvilágot és zöld lett. Erre a Fidesznek válasza nem volt. A topik sokkal erÅ'teljesebb volt, mint a fidesz kifejezetten gyenge válaszai és védekezése. Miért? A környezetvédelem, mint topik az 1980-as évek végétÅ'l (!) bent van a tananyagban. Eleinte „óvjuk, védjük környezetünkâ€, aztán különbözÅ' más akciók által. Valamikor a 90’es évektÅ'l szinte minden elsÅ's kisdiák (!) vagyis a hatévesektÅ'l felfelé tizennyolcig megkapja a tananyagban, hogy környezetünket védeni kell. Teljesen mindegy, mi a realitás, a Fidesz a rossz oldalra állt. Elég lett volna a környezetért kommunikációsan együtt aggódni, ehelyett szembement egy olyan topikkal, amit minden kisgyerek fejébe még a magyar oktatás is gondosan belever, több mint harminc éve. Tehát egy klasszikus baloldali, de zöld szÃnbe öltöztetett Brexit campaign-el van dolgunk Karácsonynál. Nem ugyanolyan hatékony, nem ugyanolyan profi, de tematikájában és metodológiájában hasonlÃt. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. És végül jöjjön a Borkai ügy Miben különbözik a Borkai-ügy a Wittinghof â€" Lackner ügyektÅ'l? Ugyanaz a helyzet, mint a korábbiak: az ellenzék narratÃvát adott a botránynak. Megjelent egy rejtélyes blog, ahol a szerzÅ' kokainozással, bizniszeléssel vádolta a gyÅ'ri polgármestert. Mesét adott a dolog alá: Å' a kipakoló, a dolgokban benne levÅ', beelégelÅ' kiszivárogtató. A rejtélyes blog szerzÅ'je természetesen kitalált személy. Nem mondott az úgynevezett üzleti ügyekrÅ'l semmi újat, sÅ't: a kokainra bizonyÃték sem született (sÅ't, valószÃnű nem is volt), de hitelesnek tűnÅ' narratÃvát adott. A kampányblog folyamatosan csepegtette az információkat â€" jellemzÅ' szám: a blog egy bejegyzését több mint 780 ezren látogatták meg (tehát az egész ország harmada rögtön megtudta mi a helyzet) â€" és arról a balliberális, fÅ'képp az online média folyamatosan hÃrt adott (a fele is megtudta). 
Az, hogy újdonság nem volt az úgynevezett üzleti ügyekben (minden információ eddig is nyilvános volt, sÅ't cikksorozatok születtek), illetve az, hogy kokain még csak szóba se jött. Nnem számÃtott. A nagy kipakoló kipakolt, hitelt szavainak a narratÃva és a pornófelvételek adtak. És mivel az ellenzéki sajtó online fölénye vitathatatlan, továbbá a blogot mindenki megtalálta, akinek csak minimális tudása van az online világról, az üzenet átment. Az üzenet: gyÅ'ri fideszes polgármester „elkurvázza, kokainozza a közpénzt â€" a többi fideszes is ugyanilyenâ€. Hiszen a kampányblog röviden, érthetÅ'en jól megÃrtan ezt mondta el, noha (a szexuális tartalmú felvételeken kÃvül) se nóvum, se kokain. Profi munka, meg kell hagyni. Az ellenkommunikáció pedig gyakorlatilag a nullával egyenlÅ' volt. Az, hogy egyébként a szocialista Lackner pont errÅ'l beszél, illetve Wittinghof polgármester is csinált megkérdÅ'jelezhetÅ' dolgokat, nem számÃtott. Azért nem, mert a jobboldali sajtóban frontális támadás indult ellenük, továbbá nem kapott igazi elmondott narratÃvát az eset. (Mondjuk nem a rejtélyes kihasznált, megalázott nÅ' mesélte el, hogy a polgármester ezt tette, azt tette. A szocialista Lackner ügy pedig, noha valóban „kokainnak látszó tárgy†van a felvételen, továbbá valóban közpénzek lenyúlásáról szól, szintén nem a „nagy kipakolótól†származik. Nem is kapták komolyan fel.) Végkövetkeztetés Az egydimenziós kampány és kommunikáció minden eddiginél erÅ'teljesebb hatást gyakorolt a jobboldali táborra: magasabb számok, jelentÅ'sebb részvétel mellett sokkal több szavazó ment el. Mégsem volt elég, ott, ahol kellett. Azért, mert az ellenzék politikailag egységesen lépett fel, több dimenziós kampányt alkalmazott, régebb óta készÃtette elÅ' és az online térben egyértelmű, sÅ't jelentÅ's fölényben volt. Metodikájában használta a vote leave, illetve Trump kampányában megismert eszközöket, amelynek egyértelmű markere is volt: az utolsó pillanatban egyszer csak vezetni kezd, majd megsemmisÃtÅ' vereséget mér az ellenfelére, úgy, hogy közben ellenfelének â€" normális esetben, amúgy â€" valószÃnűleg több támogatója lett volna. Ezt a metodikát fel lehet ismerni, lehet ellene küzdeni, be lehet vetni, de a jelenlegi eszközök alkalmazása 2022-re nem lesz elég. A balliberális oldalnak ismét 10 év elÅ'nye van a kulcsfontosságú médiaterületen, az online térben. Let's block ads! (Why?)
|
