FB-RSS feed for Kiss Balázs: Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg Nyugtával dicsérd a napothttps://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-miniszterelnok-a

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg Nyugtával dicsérd a napothttps://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-miniszterelnok-altal-bejelentett-valtozasokhttps://www.youtube.com/watch?v=Fj0Lr_Au2yo Wednesday 29 April 2020 11:53 PM UTC+00 Kovács Zoltán hozzátette: az ellenőrzések továbbra is folytatódnak. A mostani hosszú hétvégén pedig a településvezetőknek még lehetőségük lesz arra, hogy akár szigorúbb intézkedéseket is bevezessenek. Azt mondta: május 4. fordulópont lehet, nemcsak azért, mert új szakaszába lép a védekezés, hanem azért is, mert az élet újraindítása "mindannyiunk által vágyott", a magyar gazdaság szempontjából is fontos lépés. A konkrét szabályokat a következő 1-2 napban közlik, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismertet részleteket csütörtökön - tette hozzá Kovács Zoltán. Kiemelte: Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának, a fertőzések mintegy 60 százalékát itt regisztrálták. Ezért is indokolt, hogy a védekezés második szakaszában elválasszák egymástól a leginkább fertőzött területre és a vidéki Magyarországra vonatkozó szabályokat. Kovács Zoltán szólt arról is, hogy az élet újraindításával növekedhet a fertőzöttek száma. Azt mondta: a magyar egészségügyi ellátórendszer mostanra felkészült arra, hogy akár betegek tömegeit is ellássa. Hangsúlyozta: ha a betegek számában, vagy a fertőzés terjedésében bármilyen változás állna be, felülírhatják a szabályokat. Nemcsak kéthetente, hanem naponta, óráról-órára figyelemmel kísérik a számok és a helyzet változását - mondta. Az államtitkár kijelentette: Nyugat-Európa egyes országaiban késve hozták meg a védekező intézkedéseket. A Magyarországon bevezetett korlátozások azért is voltak enyhébbek - tette hozzá -, mert kellő időben hozták meg a szükséges intézkedéseket, így sikerült kontroll alatt tartani a betegség terjedését. Orbán Viktor szerda este jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép. Az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Budapesten és környékén a kijárási korlátozások érvényben maradnak. Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek. Példaként említette, hogy az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedési járatokon kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosa

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosan fogyasztó emberekkel menne csak e dolog, pl ha harmadik világi országokban gyerekmunkásokat foglalkoztató cégtől nem vásárolunk semmit. Wednesday 29 April 2020 10:00 PM UTC+00 Ez a cikk a koronavírus-járvány első szakaszában készült. Az itt leírt konkrétumok a járvány előrehaladtával változhatnak, de a mostanáig – 2020 áprilisig – elérhető információk alapján lehetőség nyílik az eddigi helyzet korrekt elemzésére és következtetések levonására. A koronavírus-járvány egészségügyi hatása mellett egy másik következménnyel is számolhatunk: a már kialakulóban lévő gazdasági világválsággal. A járvány miatt gyárak zárnak be, termelési zavarok és ellátási nehézségek jelentkeznek, szolgáltatások állnak le, szakadoznak a globális értékláncok, csökken a fogyasztás, a beruházások száma és a kereslet, romlik a vállalati stabilitás. A kieső bevételek miatt fizetésképtelenné vált, eladósodott cégek tömegével számolhatunk, melyeknek szembe kell nézniük az akadozó import és az akadozó anyagbeszerzés jelenségeivel is. A válság által eddig legérintettebb szférák: a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar, a személyszállítás, a taxiszolgáltatás és más szolgáltatások, a sport, a szórakoztatás, a média és a kultúra. Ezen ágazatok némelyikében az árbevétel nulla százalékosra csökkent. Négyezer szálloda zárt be április elejéig Magyarországon, a turizmusban és a vendéglátásban ez ideig 130 ezer embert érintett hazánkban a munkanélküliség. Ez a válság nem olyan, mint a 2008-as gazdasági világválság, amelynek pénzügyi jellege volt és a banki, hitelezési szférában jelentkezett. A mostani ennél mélyebb, több szektort érintő, nehezebben kezelhető: a reálgazdaság, a kínálat és a kereslet válsága, melynek végső oka a járvány. Hiszen a kijárási korlátozások és a tilalmak, a munkahelyek működésének ellehetetlenülése, a gazdasági, termelési folyamatok akadozása, illetve maguk a megbetegedések nem teszik lehetővé a járványmentes időszakban természetes gazdasági működést, a termékek és a szolgáltatások kínálatának sokféleségét és elegendő voltát. Ez a gazdasági válság nem oldható meg monetáris eszközökkel. A megoldáshoz a gazdasági gondolkodás alapvető változására, emberközpontúbbá válására van szükség. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II. János Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban, aki azt mondja ki, hogy a munka, a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A gazdasági, állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert szolgálja, minden egyes ember javát, más szóval: a közjót. Ebben a cikkben – a válság kezdeti szakaszában elérhető információk alapján – megkíséreljük áttekinteni, hogy az eddigi globális, regionális és állami intézkedések, valamint a gazdasági válság kezelésének érdekében tett céges és civil viselkedés mutatnak-e valamilyen módon emberközpontú vonásokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a globális növekedés a 2019-es 2,9 százalékról 2020-ban 2,4 százalékra, illetve – a pesszimista forgatókönyv szerint – 1,5 százalékra lassul. Az egész világon visszaesést fog mutatni a termelés és a fogyasztás is. Több országban recesszió alakul ki, főleg a Kínához kapcsolódó országokban, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Az eurózóna bővülése is lassul majd. Olaszország prognózisa a stagnálás. Kína a 2019-es 6,1 százalékos növekedésről az előrejelzések szerint 5 százalék alá esik vissza, fogyasztásának 20 százaléka eltűnt. Az európai és az amerikai kereslet csökkenése miatt a kínai gyárak újraindítása is akadozik. Hazánk a 2020-ra várt 4 százalékos GDP-növekedés helyett inkább recesszióra számíthat. A világ gazdaságának helyreállításában minden attól függ, hogy az egyes kormányok és régiók milyen segítséget nyújtanak a bajba jutott cégeknek, ágazatoknak és embereknek. Az Európai Bizottság és az egyes jegybankok lépéseket tesznek a gazdaság megmentésére. Az Egyesült Államok központi banki rendszere (Federal Reserve System, Fed) nulla százalékban határozta meg a kamatlábat, az Európai Bizottság felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó szigorú szabályait, az európai uniós szervezetek a munkahelyek megtartására tesznek lépéseket. Az állami gazdaságpolitikák többségének legfőbb célja az emberek megsegítése, a nehéz helyzetbe került vállalatok célzott támogatása – tudjuk meg az OECD jelentéseiből. Ez történhet állami megrendelésekkel, célzott hitelpolitikával és pénzügyi támogatással, adócsökkentéssel, a munkavállaló és a munkaadó terheinek csökkentésével, a hiteltörlesztések felfüggesztésével, vállalkozástámogatási programokkal. Az OECD szerint a kormányoknak a következő területeken kellene mielőbb lépniük: az emberek és a vállalkozások megvédése a járvány következményeitől; a kereslet élénkítése a gazdaságban; az alacsony jövedelmű egyének és vállalkozások védelme; a háztartások és a vállalatok pénzügyi támogatása; a kieső termelés felépítése; a bizalom helyreállítása. A szervezet hangsúlyozza, hogy a világ kormányai részéről összehangolt intézkedésekre van szükség, közös fellépésre a válság ellen. Ezek az intézkedések az emberközpontúság felé mutatnak. Ez alapján, úgy tűnik, a járvány és a gazdasági válság megfékezéséért folytatott harcban – az OECD javaslatai alapján – az ember fontos helyet foglal el. A válság elleni lépések a cégek szintjén is szükségesek. Egy javaslat így szól: „elvárható a cégtől, hogy az idén ne vegyen ki profitot a vállalatból, ne bocsásson el embereket, őrizze a munkahelyeket" (Portfólió, 2020. április 3.). Ehhez segítséget ad az állam az adók csökkentésével, illetve elengedésével, a munkáltató és a munkavállaló terheinek lazításával. Egyes gazdasági elemzők szerint a csődbe ment vállalatoknál a probléma ez volt: „az őszinte és egyenes kommunikáció hiánya a cégvezetés és az alkalmazottak között" (Mándó Milán, Mandiner, 2020. április 2.). Ehelyett tárgyalni kell a munkavállalókkal és partnerekkel, újraszervezni a közös munkát; párbeszédre van szükség. Adott esetben megegyezés történhet a munkaadó és a munkavállaló között arról, hogy csökkentett munkaidőben – és így csökkentett munkabérért – történjen a munkavégzés. Magyarországon a kieső munkabér pótlásához hozzájárul az állam, az angol kormány a ki nem fizetett munkabérek 80 százalékát téríti meg a munkavállalóknak, adott feltételekkel. Az iménti idézetekből kiderül, hogy a válság megoldásának kulcsa regionális, állami és céges szinten is a közös fellépésben, az együttműködésben, az összehangolt, közösségi cselekvésben rejlik.  Ez pedig nem más, mint az emberközpontúság egyik legfőbb ismérve. A járvány mintegy kikényszeríti az emberekből és a cégekből az együttműködő és kreatív viselkedést mint a túlélés útját. Az egyes ember szintjén sok jó példát találunk erre. Mindig vannak és lesznek azonban ellenpéldák, önérdeküket követő emberek, intézmények és országok. De a mostani vírusjárványnak talán lesz pozitív hozadéka is. Lehetőségünk nyílik arra, hogy felismerjük: együtt, egymással, a másikra is figyelve a saját túlélésünk esélyeit is erősítjük. A gazdaság jellemzői hazánkban – intézkedések az emberek javára Úgy tűnik, az emberek ma készebbek egymás segítésére, az együttműködésre, mint eddig. A kormány nagy erőfeszítéseket tesz a járvány és a gazdasági válság leküzdésére.  Április elején látott napvilágot a gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek szlogenje ez: „Ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozunk létre." Az elsődleges cél tehát a munkahelyek és a munkavállalók védelme. A gazdaságvédelmi akcióterv három ütemben akarja helyreállítani a gazdaságot. Kiemelt fontosságú intézkezdés a bankhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztése és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá eső vállalkozások adójának elengedése. Ezenkívül más járulék- és adókedvezményeket is ad az állam a munkavállalóknak és a munkáltatóknak. Például járulékfizetési kötelezettség alóli felmentést kapnak a nehéz helyzetben lévő szektorok (vendéglátóipar, turizmus, sport, taxi, kultúra, szórakoztatóipar, médiaipar stb.). Az állam a munkaadó és a munkavállaló megegyezését szorgalmazza, ehhez rugalmasabb munkavállalói szabályokat állapít meg. Emberközpontú intézkedés az is, hogy a járvány alatt lejáró gyed-et és gyes-t meghosszabbítják, hiszen az eddig otthon lévő anyának most alig van esélye újra elhelyezkedni a munka világában. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek pénzben kifejezett nagysága a magyar GDP 18–22 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, hiszen Lengyelországban 16 százalék, Csehországban pedig csupán 2 százalék ez az arány. Az intézkedések a munkahely megőrzésére (az állam a bérköltség egy részét átvállalja a munkaadótól), munkahelyek teremtésére (beruházások) és a kiemelt ágazatok újraindítására, valamint vállalkozásfinanszírozásra irányulnak, ezermilliárd forintos nagyságrendig. Az idősek és a rászorulók, a szegények védelme az önkormányzatok szintjén valósul meg, a kormány pedig biztosítja a 13. havi nyugdíjat. „Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni, elérkezett az összefogás ideje" (Orbán Viktor, 2020. április 2.). A miniszterelnöknek ez a mondata – és az idősek iránti kiemelt figyelem – a kormány szemléletét tükrözi. A járvány és a gazdasági válság emberközpontú megoldása mellett, amely minden egyes ember javára tekintettel van.  Ez a gondolkodásmód elősegítheti az egyes gazdasági szereplők szemléletváltását. A hivatalos állami intézkedéseken túlmenően a gazdaság különböző szereplői is segíthetik a válságból való kilábalást. Szintén az emberközpontú gazdaság logikáját mutatja a közteherviselés elve, a tehetősebb gazdasági szereplők megnyilvánulása a közösség érdekében, a közjó megvalósításáért. Erre is láthatunk példákat: jótékonykodó, a közjóért működő vállalkozásokat, keresztény vállalkozói hálózatokat, egyes nagyobb multinacionális cégek akcióit. Ha a nagyvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalás jegyében tett intézkedéseit (CSR) ellenőrizni lehetne, és ha a cégek komolyan vennék ezt, könnyebben megvalósulna az emberközpontú gazdaság. A gazdasági válság egyik jelensége az ellátási láncok széttöredezése és a hiányos termelési vertikumok megjelenése. Ennek következményeként számos, eddig természetesnek vett végtermék létrejötte ellehetetlenül. Ezért az egyes országokban a „just in time" gondolkodás helyett kívánatos lenne a lokális gazdaság megvalósítása, vagyis egész termelési vertikumok létrehozása és raktározás egy adott helyen. Például, ha a tejfeldolgozás valamennyi fázisát itthon hajtanánk végre, akkor biztosított lenne Magyarország zavartalan tejellátása. A lokális gazdaság ötlete a fenntarthatósági irodalomban gyakran előfordul. Az emberközpontúság, az összefogás a civil szféra szintjén is megjelenni látszik, hiszen számos ember tapasztalata szerint sokan mutatkoznak a járvány idején segítőkésznek, együttműködőnek. Erre utalnak a következő jó példák: Április elejéig néhány nap alatt több mint ezer önkéntes jelentkezett egészségügyi szolgálatra a járványban megbetegedettek segítésére. A taxisok vállalták, hogy ingyen szállítják az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat. Az állástalanná vált színészek számára néhány nap alatt 1,7 millió forintos alap gyűlt össze civil emberektől. Egyre több fiatal segít az idős embereknek a bevásárlásban, az ügyintézésben. Számos példa van arra is, hogyan segítik a járványhelyzet enyhítését az önkormányzati dolgozók. A Hír Tv munkatársai mintegy 500 ezer forintot adományoztak a Szent László Kórháznak, az igazságügyi miniszterünk félmillió forint adományt ad a járvány kárvallottjainak, és biztosan mindenki számos jó példát ismer a saját környezetében is. A szükség tehát rámutat arra, hogy mi lenne a helyes, az ember javát szolgáló megoldás, ami most nem más, mint az összefogás, a közös erőfeszítések, az együttműködés, és elsősorban az ember szem előtt tartása. Úgy tűnik, egyre többen jönnek rá erre az egyes ember szintjén, de a gazdasági és az állami szervezetek szintjén, illetve a nemzetközi színtereken is. Ez arra mutat, hogy a járvány elleni küzdelemben helye lehet egy emberközpontúbb gazdasági és társadalmi gondolkodásnak. A lehetőség itt van: minden egyes ember gondolkodásán, viselkedésén múlik, hogy vajon emberközpontúbb lesz-e a világ és a gazdaság a járvány nyomán. „Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: »Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.«" Ahogyan a négy férfi összefogott a béna megmentéséért, úgy cselekedjünk mi is egymás megmentéséért. Fotó: Lambert Attila Baritz Sarolta Laura/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. április 26-i számában jelent meg.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) "szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket"

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) "szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket" Wednesday 29 April 2020 09:36 PM UTC+00 Svájcban a korábban tervezettnél hamarabb lazítanak több, a koronavírus-járvány elleni korlátozáson, június eleje helyett már május 11-től feloldanak egyes tilalmakat. A svájci kormány szerdán bejelentette, hogy 12 nap múlva kinyithatnak az üzletek, a piacok, az iskolák, csakúgy mint a múzeumok, a könyvtárak és az éttermek. Indoklásként azt hozta fel, hogy csökken az új fertőzöttek száma a korábban hozott korlátozásoknak köszönhetően. Hírdetés A lazítások mindazonáltal nem megkötésektől mentesek. Az éttermekben kezdetben kötelező az asztalok között legalább két méter távolságot hagyni, és az asztaltársaságok legfeljebb négytagúak lehetnek. Az alpesi országban nem tartanak fesztiválokat idén nyáron, és várhatóan szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket. (MTI) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre »

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mostmár lehet lazítani, elment az aszteroida, becsukódott az ózonlyuk, eloltották a pripjatyi erdőtüzet, továbbá hangoltak az 5G frekvenciákon hogy ne okozzanak akkora ele

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mostmár lehet lazítani, elment az aszteroida, becsukódott az ózonlyuk, eloltották a pripjatyi erdőtüzet, továbbá hangoltak az 5G frekvenciákon hogy ne okozzanak akkora elektroszmogot... külön - külön nem vicc, valódi történések, de az ózonlyuk feletti aggodalom sok mindent megmagyarázna, az ipari termelés leállítását is. Wednesday 29 April 2020 09:33 PM UTC+00 A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda este a Facebook-oldalán. /Bővített hír./ A kormányfő emlékeztetett, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet 49. napján vagyunk. A kormányülés után arról tájékoztatott: a védekezés első szakasza lezárult. Egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a "védekezés embert próbáló munkájában". A közös erőfeszítésnek köszönhetően Orbán Viktor úgy látja, a magyar egészségügyi felkészült a tömeges megbetegedések kezelésére is. "Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna" – fogalmazott a kormányfő, idézve korábbi szavait: "a legrosszabbra készülünk, de persze a legjobban reménykedünk". A kormányfő azt mondta: a vírus elleni védekezés új szakaszába lép. Ebben közösen megpróbálhatjuk újraindítani az életet Magyarországon, de fokozatosan és szigorú menetrend szerint kell eljárni – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Emlékeztetett, hogy fertőzések a fővárosban és a környékbeli területeken, településeken összpontosulnak. Ezért az itt élők védelmében, vagyis Budapesten és környékén, a kijárási korlátozások érvényben maradnak – közölte. Hírdetés Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek majd – szögezte le. Az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedésen kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják – fejtette ki Orbán Viktor, aki az időseket továbbra is arra kérte, hogy csak kellő körültekintés mellett hagyják el otthonaikat. A többi részletszabályt csütörtökön ismertetik – tette hozzá. Kiemelte: a kormány folyamatosan konzultál a járványügyi szakemberekkel és kéthetente felülvizsgálják a hatályban lévő védelmi szabályokat. Orbán Viktor bejelentése végén azt is közölte, hogy péntektől a virágüzletek korlátozás nélkül nyitva tarthatnak, hiszen anyák napjára készülünk. "Isten éltesse az édesanyákat! Egyetlen magyar sincs egyedül!" – zárta szavait a kormányfő. (MTI) https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Forbanviktor%2Fvideos%2F521945382020554%2F&show_text=false&width=736&height=412&appId Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre »

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mostmár lehet lazítani, elment az aszteroida, becsukódott az ózonlyuk, eloltották a pripjatyi erdőtüzet, továbbá hangoltak az 5G frekvenciákon hogy ne okozzanak akkora ele

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mostmár lehet lazítani, elment az aszteroida, becsukódott az ózonlyuk, eloltották a pripjatyi erdőtüzet, továbbá hangoltak az 5G frekvenciákon hogy ne okozzanak akkora elektroszmogot... külön - külön nem vicc, valódi történések, de az ózonlyuk feletti aggodalom sok mindent megmagyarázna, az ipari termelés leállítását is. Wednesday 29 April 2020 09:33 PM UTC+00 A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerda este a Facebook-oldalán. /Bővített hír./ A kormányfő emlékeztetett, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet 49. napján vagyunk. A kormányülés után arról tájékoztatott: a védekezés első szakasza lezárult. Egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a "védekezés embert próbáló munkájában". A közös erőfeszítésnek köszönhetően Orbán Viktor úgy látja, a magyar egészségügyi felkészült a tömeges megbetegedések kezelésére is. "Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna" – fogalmazott a kormányfő, idézve korábbi szavait: "a legrosszabbra készülünk, de persze a legjobban reménykedünk". A kormányfő azt mondta: a vírus elleni védekezés új szakaszába lép. Ebben közösen megpróbálhatjuk újraindítani az életet Magyarországon, de fokozatosan és szigorú menetrend szerint kell eljárni – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Emlékeztetett, hogy fertőzések a fővárosban és a környékbeli területeken, településeken összpontosulnak. Ezért az itt élők védelmében, vagyis Budapesten és környékén, a kijárási korlátozások érvényben maradnak – közölte. Hírdetés Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek majd – szögezte le. Az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedésen kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják – fejtette ki Orbán Viktor, aki az időseket továbbra is arra kérte, hogy csak kellő körültekintés mellett hagyják el otthonaikat. A többi részletszabályt csütörtökön ismertetik – tette hozzá. Kiemelte: a kormány folyamatosan konzultál a járványügyi szakemberekkel és kéthetente felülvizsgálják a hatályban lévő védelmi szabályokat. Orbán Viktor bejelentése végén azt is közölte, hogy péntektől a virágüzletek korlátozás nélkül nyitva tarthatnak, hiszen anyák napjára készülünk. "Isten éltesse az édesanyákat! Egyetlen magyar sincs egyedül!" – zárta szavait a kormányfő. (MTI) https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Forbanviktor%2Fvideos%2F521945382020554%2F&show_text=false&width=736&height=412&appId Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre »

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg Nyugtával dicsérd a napothttps://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-miniszterelnok-a

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg Nyugtával dicsérd a napothttps://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-miniszterelnok-altal-bejelentett-valtozasokhttps://www.youtube.com/watch?v=Fj0Lr_Au2yo Wednesday 29 April 2020 11:53 PM UTC+00 Kovács Zoltán hozzátette: az ellenőrzések továbbra is folytatódnak. A mostani hosszú hétvégén pedig a településvezetőknek még lehetőségük lesz arra, hogy akár szigorúbb intézkedéseket is bevezessenek. Azt mondta: május 4. fordulópont lehet, nemcsak azért, mert új szakaszába lép a védekezés, hanem azért is, mert az élet újraindítása "mindannyiunk által vágyott", a magyar gazdaság szempontjából is fontos lépés. A konkrét szabályokat a következő 1-2 napban közlik, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismertet részleteket csütörtökön - tette hozzá Kovács Zoltán. Kiemelte: Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának, a fertőzések mintegy 60 százalékát itt regisztrálták. Ezért is indokolt, hogy a védekezés második szakaszában elválasszák egymástól a leginkább fertőzött területre és a vidéki Magyarországra vonatkozó szabályokat. Kovács Zoltán szólt arról is, hogy az élet újraindításával növekedhet a fertőzöttek száma. Azt mondta: a magyar egészségügyi ellátórendszer mostanra felkészült arra, hogy akár betegek tömegeit is ellássa. Hangsúlyozta: ha a betegek számában, vagy a fertőzés terjedésében bármilyen változás állna be, felülírhatják a szabályokat. Nemcsak kéthetente, hanem naponta, óráról-órára figyelemmel kísérik a számok és a helyzet változását - mondta. Az államtitkár kijelentette: Nyugat-Európa egyes országaiban késve hozták meg a védekező intézkedéseket. A Magyarországon bevezetett korlátozások azért is voltak enyhébbek - tette hozzá -, mert kellő időben hozták meg a szükséges intézkedéseket, így sikerült kontroll alatt tartani a betegség terjedését. Orbán Viktor szerda este jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép. Az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Budapesten és környékén a kijárási korlátozások érvényben maradnak. Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek. Példaként említette, hogy az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedési járatokon kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosa

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosan fogyasztó emberekkel menne csak e dolog, pl ha harmadik világi országokban gyerekmunkásokat foglalkoztató cégtől nem vásárolunk semmit. Wednesday 29 April 2020 10:00 PM UTC+00 Ez a cikk a koronavírus-járvány első szakaszában készült. Az itt leírt konkrétumok a járvány előrehaladtával változhatnak, de a mostanáig – 2020 áprilisig – elérhető információk alapján lehetőség nyílik az eddigi helyzet korrekt elemzésére és következtetések levonására. A koronavírus-járvány egészségügyi hatása mellett egy másik következménnyel is számolhatunk: a már kialakulóban lévő gazdasági világválsággal. A járvány miatt gyárak zárnak be, termelési zavarok és ellátási nehézségek jelentkeznek, szolgáltatások állnak le, szakadoznak a globális értékláncok, csökken a fogyasztás, a beruházások száma és a kereslet, romlik a vállalati stabilitás. A kieső bevételek miatt fizetésképtelenné vált, eladósodott cégek tömegével számolhatunk, melyeknek szembe kell nézniük az akadozó import és az akadozó anyagbeszerzés jelenségeivel is. A válság által eddig legérintettebb szférák: a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar, a személyszállítás, a taxiszolgáltatás és más szolgáltatások, a sport, a szórakoztatás, a média és a kultúra. Ezen ágazatok némelyikében az árbevétel nulla százalékosra csökkent. Négyezer szálloda zárt be április elejéig Magyarországon, a turizmusban és a vendéglátásban ez ideig 130 ezer embert érintett hazánkban a munkanélküliség. Ez a válság nem olyan, mint a 2008-as gazdasági világválság, amelynek pénzügyi jellege volt és a banki, hitelezési szférában jelentkezett. A mostani ennél mélyebb, több szektort érintő, nehezebben kezelhető: a reálgazdaság, a kínálat és a kereslet válsága, melynek végső oka a járvány. Hiszen a kijárási korlátozások és a tilalmak, a munkahelyek működésének ellehetetlenülése, a gazdasági, termelési folyamatok akadozása, illetve maguk a megbetegedések nem teszik lehetővé a járványmentes időszakban természetes gazdasági működést, a termékek és a szolgáltatások kínálatának sokféleségét és elegendő voltát. Ez a gazdasági válság nem oldható meg monetáris eszközökkel. A megoldáshoz a gazdasági gondolkodás alapvető változására, emberközpontúbbá válására van szükség. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II. János Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban, aki azt mondja ki, hogy a munka, a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A gazdasági, állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert szolgálja, minden egyes ember javát, más szóval: a közjót. Ebben a cikkben – a válság kezdeti szakaszában elérhető információk alapján – megkíséreljük áttekinteni, hogy az eddigi globális, regionális és állami intézkedések, valamint a gazdasági válság kezelésének érdekében tett céges és civil viselkedés mutatnak-e valamilyen módon emberközpontú vonásokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a globális növekedés a 2019-es 2,9 százalékról 2020-ban 2,4 százalékra, illetve – a pesszimista forgatókönyv szerint – 1,5 százalékra lassul. Az egész világon visszaesést fog mutatni a termelés és a fogyasztás is. Több országban recesszió alakul ki, főleg a Kínához kapcsolódó országokban, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Az eurózóna bővülése is lassul majd. Olaszország prognózisa a stagnálás. Kína a 2019-es 6,1 százalékos növekedésről az előrejelzések szerint 5 százalék alá esik vissza, fogyasztásának 20 százaléka eltűnt. Az európai és az amerikai kereslet csökkenése miatt a kínai gyárak újraindítása is akadozik. Hazánk a 2020-ra várt 4 százalékos GDP-növekedés helyett inkább recesszióra számíthat. A világ gazdaságának helyreállításában minden attól függ, hogy az egyes kormányok és régiók milyen segítséget nyújtanak a bajba jutott cégeknek, ágazatoknak és embereknek. Az Európai Bizottság és az egyes jegybankok lépéseket tesznek a gazdaság megmentésére. Az Egyesült Államok központi banki rendszere (Federal Reserve System, Fed) nulla százalékban határozta meg a kamatlábat, az Európai Bizottság felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó szigorú szabályait, az európai uniós szervezetek a munkahelyek megtartására tesznek lépéseket. Az állami gazdaságpolitikák többségének legfőbb célja az emberek megsegítése, a nehéz helyzetbe került vállalatok célzott támogatása – tudjuk meg az OECD jelentéseiből. Ez történhet állami megrendelésekkel, célzott hitelpolitikával és pénzügyi támogatással, adócsökkentéssel, a munkavállaló és a munkaadó terheinek csökkentésével, a hiteltörlesztések felfüggesztésével, vállalkozástámogatási programokkal. Az OECD szerint a kormányoknak a következő területeken kellene mielőbb lépniük: az emberek és a vállalkozások megvédése a járvány következményeitől; a kereslet élénkítése a gazdaságban; az alacsony jövedelmű egyének és vállalkozások védelme; a háztartások és a vállalatok pénzügyi támogatása; a kieső termelés felépítése; a bizalom helyreállítása. A szervezet hangsúlyozza, hogy a világ kormányai részéről összehangolt intézkedésekre van szükség, közös fellépésre a válság ellen. Ezek az intézkedések az emberközpontúság felé mutatnak. Ez alapján, úgy tűnik, a járvány és a gazdasági válság megfékezéséért folytatott harcban – az OECD javaslatai alapján – az ember fontos helyet foglal el. A válság elleni lépések a cégek szintjén is szükségesek. Egy javaslat így szól: „elvárható a cégtől, hogy az idén ne vegyen ki profitot a vállalatból, ne bocsásson el embereket, őrizze a munkahelyeket" (Portfólió, 2020. április 3.). Ehhez segítséget ad az állam az adók csökkentésével, illetve elengedésével, a munkáltató és a munkavállaló terheinek lazításával. Egyes gazdasági elemzők szerint a csődbe ment vállalatoknál a probléma ez volt: „az őszinte és egyenes kommunikáció hiánya a cégvezetés és az alkalmazottak között" (Mándó Milán, Mandiner, 2020. április 2.). Ehelyett tárgyalni kell a munkavállalókkal és partnerekkel, újraszervezni a közös munkát; párbeszédre van szükség. Adott esetben megegyezés történhet a munkaadó és a munkavállaló között arról, hogy csökkentett munkaidőben – és így csökkentett munkabérért – történjen a munkavégzés. Magyarországon a kieső munkabér pótlásához hozzájárul az állam, az angol kormány a ki nem fizetett munkabérek 80 százalékát téríti meg a munkavállalóknak, adott feltételekkel. Az iménti idézetekből kiderül, hogy a válság megoldásának kulcsa regionális, állami és céges szinten is a közös fellépésben, az együttműködésben, az összehangolt, közösségi cselekvésben rejlik.  Ez pedig nem más, mint az emberközpontúság egyik legfőbb ismérve. A járvány mintegy kikényszeríti az emberekből és a cégekből az együttműködő és kreatív viselkedést mint a túlélés útját. Az egyes ember szintjén sok jó példát találunk erre. Mindig vannak és lesznek azonban ellenpéldák, önérdeküket követő emberek, intézmények és országok. De a mostani vírusjárványnak talán lesz pozitív hozadéka is. Lehetőségünk nyílik arra, hogy felismerjük: együtt, egymással, a másikra is figyelve a saját túlélésünk esélyeit is erősítjük. A gazdaság jellemzői hazánkban – intézkedések az emberek javára Úgy tűnik, az emberek ma készebbek egymás segítésére, az együttműködésre, mint eddig. A kormány nagy erőfeszítéseket tesz a járvány és a gazdasági válság leküzdésére.  Április elején látott napvilágot a gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek szlogenje ez: „Ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozunk létre." Az elsődleges cél tehát a munkahelyek és a munkavállalók védelme. A gazdaságvédelmi akcióterv három ütemben akarja helyreállítani a gazdaságot. Kiemelt fontosságú intézkezdés a bankhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztése és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá eső vállalkozások adójának elengedése. Ezenkívül más járulék- és adókedvezményeket is ad az állam a munkavállalóknak és a munkáltatóknak. Például járulékfizetési kötelezettség alóli felmentést kapnak a nehéz helyzetben lévő szektorok (vendéglátóipar, turizmus, sport, taxi, kultúra, szórakoztatóipar, médiaipar stb.). Az állam a munkaadó és a munkavállaló megegyezését szorgalmazza, ehhez rugalmasabb munkavállalói szabályokat állapít meg. Emberközpontú intézkedés az is, hogy a járvány alatt lejáró gyed-et és gyes-t meghosszabbítják, hiszen az eddig otthon lévő anyának most alig van esélye újra elhelyezkedni a munka világában. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek pénzben kifejezett nagysága a magyar GDP 18–22 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, hiszen Lengyelországban 16 százalék, Csehországban pedig csupán 2 százalék ez az arány. Az intézkedések a munkahely megőrzésére (az állam a bérköltség egy részét átvállalja a munkaadótól), munkahelyek teremtésére (beruházások) és a kiemelt ágazatok újraindítására, valamint vállalkozásfinanszírozásra irányulnak, ezermilliárd forintos nagyságrendig. Az idősek és a rászorulók, a szegények védelme az önkormányzatok szintjén valósul meg, a kormány pedig biztosítja a 13. havi nyugdíjat. „Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni, elérkezett az összefogás ideje" (Orbán Viktor, 2020. április 2.). A miniszterelnöknek ez a mondata – és az idősek iránti kiemelt figyelem – a kormány szemléletét tükrözi. A járvány és a gazdasági válság emberközpontú megoldása mellett, amely minden egyes ember javára tekintettel van.  Ez a gondolkodásmód elősegítheti az egyes gazdasági szereplők szemléletváltását. A hivatalos állami intézkedéseken túlmenően a gazdaság különböző szereplői is segíthetik a válságból való kilábalást. Szintén az emberközpontú gazdaság logikáját mutatja a közteherviselés elve, a tehetősebb gazdasági szereplők megnyilvánulása a közösség érdekében, a közjó megvalósításáért. Erre is láthatunk példákat: jótékonykodó, a közjóért működő vállalkozásokat, keresztény vállalkozói hálózatokat, egyes nagyobb multinacionális cégek akcióit. Ha a nagyvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalás jegyében tett intézkedéseit (CSR) ellenőrizni lehetne, és ha a cégek komolyan vennék ezt, könnyebben megvalósulna az emberközpontú gazdaság. A gazdasági válság egyik jelensége az ellátási láncok széttöredezése és a hiányos termelési vertikumok megjelenése. Ennek következményeként számos, eddig természetesnek vett végtermék létrejötte ellehetetlenül. Ezért az egyes országokban a „just in time" gondolkodás helyett kívánatos lenne a lokális gazdaság megvalósítása, vagyis egész termelési vertikumok létrehozása és raktározás egy adott helyen. Például, ha a tejfeldolgozás valamennyi fázisát itthon hajtanánk végre, akkor biztosított lenne Magyarország zavartalan tejellátása. A lokális gazdaság ötlete a fenntarthatósági irodalomban gyakran előfordul. Az emberközpontúság, az összefogás a civil szféra szintjén is megjelenni látszik, hiszen számos ember tapasztalata szerint sokan mutatkoznak a járvány idején segítőkésznek, együttműködőnek. Erre utalnak a következő jó példák: Április elejéig néhány nap alatt több mint ezer önkéntes jelentkezett egészségügyi szolgálatra a járványban megbetegedettek segítésére. A taxisok vállalták, hogy ingyen szállítják az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat. Az állástalanná vált színészek számára néhány nap alatt 1,7 millió forintos alap gyűlt össze civil emberektől. Egyre több fiatal segít az idős embereknek a bevásárlásban, az ügyintézésben. Számos példa van arra is, hogyan segítik a járványhelyzet enyhítését az önkormányzati dolgozók. A Hír Tv munkatársai mintegy 500 ezer forintot adományoztak a Szent László Kórháznak, az igazságügyi miniszterünk félmillió forint adományt ad a járvány kárvallottjainak, és biztosan mindenki számos jó példát ismer a saját környezetében is. A szükség tehát rámutat arra, hogy mi lenne a helyes, az ember javát szolgáló megoldás, ami most nem más, mint az összefogás, a közös erőfeszítések, az együttműködés, és elsősorban az ember szem előtt tartása. Úgy tűnik, egyre többen jönnek rá erre az egyes ember szintjén, de a gazdasági és az állami szervezetek szintjén, illetve a nemzetközi színtereken is. Ez arra mutat, hogy a járvány elleni küzdelemben helye lehet egy emberközpontúbb gazdasági és társadalmi gondolkodásnak. A lehetőség itt van: minden egyes ember gondolkodásán, viselkedésén múlik, hogy vajon emberközpontúbb lesz-e a világ és a gazdaság a járvány nyomán. „Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: »Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.«" Ahogyan a négy férfi összefogott a béna megmentéséért, úgy cselekedjünk mi is egymás megmentéséért. Fotó: Lambert Attila Baritz Sarolta Laura/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. április 26-i számában jelent meg.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) "szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket"

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) "szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket" Wednesday 29 April 2020 09:36 PM UTC+00 Svájcban a korábban tervezettnél hamarabb lazítanak több, a koronavírus-járvány elleni korlátozáson, június eleje helyett már május 11-től feloldanak egyes tilalmakat. A svájci kormány szerdán bejelentette, hogy 12 nap múlva kinyithatnak az üzletek, a piacok, az iskolák, csakúgy mint a múzeumok, a könyvtárak és az éttermek. Indoklásként azt hozta fel, hogy csökken az új fertőzöttek száma a korábban hozott korlátozásoknak köszönhetően. Hírdetés A lazítások mindazonáltal nem megkötésektől mentesek. Az éttermekben kezdetben kötelező az asztalok között legalább két méter távolságot hagyni, és az asztaltársaságok legfeljebb négytagúak lehetnek. Az alpesi országban nem tartanak fesztiválokat idén nyáron, és várhatóan szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket. (MTI) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre »

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Milyen rendesek ezek a vadkapitalista világrend részét képező hitelminősítők,, hogy még külön belénk is rúgnak azért mert "feltörekvő országok" vagyunk, hát visszalöknek m

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Milyen rendesek ezek a vadkapitalista világrend részét képező hitelminősítők,, hogy még külön belénk is rúgnak azért mert "feltörekvő országok" vagyunk, hát visszalöknek minket nehogy kimásszunk a szarból. Bréking: rontotta Magyarország kilátását az S&P! Az eddigi pozitívról stabilra rontotta váratlanul a magyar adósosztályzat kilátását kedd este a Standard & Poor's – közölte a hitelminősítő. Az indoklás szerint a koronavírus-járvány miatt volt szükség az azonnali, nem tervezett lépésre. Arra Wednesday 29 April 2020 09:34 AM UTC+00 Milyen rendesek ezek a vadkapitalista világrend részét képező hitelminősítők,, hogy még külön belénk is rúgnak azért mert "feltörekvő országok" vagyunk, hát visszalöknek minket nehogy kimásszunk a szarból. Bréking: rontotta Magyarország kilátását az S&P! Az eddigi pozitívról stabilra rontotta váratlanul a magyar adósosztályzat kilátását kedd este a Standard & Poor's – közölte a hitelminősítő. Az indoklás szerint a koronavírus-járvány miatt volt szükség az azonnali, nem tervezett lépésre. Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság 2020-ban 4% -kal csökken, a koronavírus-járvány káros következményei miatt – olvasható a hitelminősítő közleményében. Az erős makrogazdasági alapoknak és a folyamatos politikai ösztönzőknek lehetővé kell tenniük az ország számára, hogy felszámolja a sokkot, és azt várjuk, hogy a növekedés 2021-ben helyreálljon – teszik hozzá. Számszerűsítve 4,8%-os növekedésre számítanak jövőre. Közben a munkanélküliség megduplázódhat, 7%-ra emelkedhet a ráta a válság következtében. A válság következtében a hitelminősítő arra számít, hogy a magasabb költségvetési hiány miatt a tavalyi 64,5%-ról 70% közelébe emelkedik a magyar államadósság az év végére a GDP arányában. Ez a megugrás azonban csak átmeneti lehet, alapesetben 2021-től visszatérhet csökkenő pályára az adósság. A költségvetési hiány a cég közgazdászai szerint idén a nemzeti össztermék 5%-a körül lehet átmenetileg. Ugyanakkor az S&P szerint nagy a bizonytalanság a világjárvány időtartama és az ebből következő gazdasági és költségvetési követezményekkal kapcsolatban, ezért rontották pozitívról stabilra a kilátást a változatlanul BBB besorolás mellett. Önmagában a stabil kilátás nem katasztrófa, hiszen ezzel sem fenyeget leminősítés, csak azt üzente a hitelminősítő, hogy 2020-ban lemondhatunk a felminősítésről. A meglepetés az időzítés, hiszen a rendkívüli, nem tervezett döntés azt mutatja, hogy azonnali üzenetet akart küldeni a cég Magyarországnak, nem várták meg az augusztusi tervezett felülvizsgálatot. Az S&P kiemeli, hogy a tervezett naptártól csak különleges esetekben lehet eltérniük, jelen helyzetben a magyar növekedés felülvizsgálata, illetve a költségvetési és monetáris politikai válaszok értékelése jelenti ezt a rendkívüli okot. A stabil kilátás alapján a szakemberek arra számítanak, hogy az idei visszaesés után jövőre ismét növekedhet a magyar gazdaság, illetve a költségvetési hiány is kordában lehet ismét a 2020-as megugrást követően. A lefelé mutató kockázat a hitelminősítő szerint éppen az, hogy tartósan magas marad a deficit, amivel az adósságunk is emelkedő pályára áll, illetve a külső likviditásunk elapadása nyomást helyez a fizetési mérlegre. Ha viszont a jelenlegi járvány után a gazdasági növekedés visszatér a korábbi tartományba, akkor a cég nyitott pozitív lépésekre. A negatívumok között az S&P kiemeli, hogy a kormánypártok által elfogadott felhatalmazási törvény ismét csökkentette a fékek és ellensúlyok erejét. Ugyanakkor a hitelminősítő szerint hosszabb távon ez a politikai kockázat sem rontja majd a Magyarországról kialakult befektetői képet, az idei átmeneti visszaesés után folytatódhat a tőkebeáramlás alapesetben. A politikai kockázat inkább abba az irányba mutat, hogy romlik majd Magyarország és az EU kapcsolata, bár konkrét szankcióra az idén nem kell számítani, a 2021-től életbe lépő új uniós költségvetésben viszont valószínűleg kevesebb pénz jut majd nekünk.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosa

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosan fogyasztó emberekkel menne csak e dolog, pl ha harmadik világi országokban gyerekmunkásokat foglalkoztató cégtől nem vásárolunk semmit. Wednesday 29 April 2020 10:00 PM UTC+00 Ez a cikk a koronavírus-járvány első szakaszában készült. Az itt leírt konkrétumok a járvány előrehaladtával változhatnak, de a mostanáig – 2020 áprilisig – elérhető információk alapján lehetőség nyílik az eddigi helyzet korrekt elemzésére és következtetések levonására. A koronavírus-járvány egészségügyi hatása mellett egy másik következménnyel is számolhatunk: a már kialakulóban lévő gazdasági világválsággal. A járvány miatt gyárak zárnak be, termelési zavarok és ellátási nehézségek jelentkeznek, szolgáltatások állnak le, szakadoznak a globális értékláncok, csökken a fogyasztás, a beruházások száma és a kereslet, romlik a vállalati stabilitás. A kieső bevételek miatt fizetésképtelenné vált, eladósodott cégek tömegével számolhatunk, melyeknek szembe kell nézniük az akadozó import és az akadozó anyagbeszerzés jelenségeivel is. A válság által eddig legérintettebb szférák: a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar, a személyszállítás, a taxiszolgáltatás és más szolgáltatások, a sport, a szórakoztatás, a média és a kultúra. Ezen ágazatok némelyikében az árbevétel nulla százalékosra csökkent. Négyezer szálloda zárt be április elejéig Magyarországon, a turizmusban és a vendéglátásban ez ideig 130 ezer embert érintett hazánkban a munkanélküliség. Ez a válság nem olyan, mint a 2008-as gazdasági világválság, amelynek pénzügyi jellege volt és a banki, hitelezési szférában jelentkezett. A mostani ennél mélyebb, több szektort érintő, nehezebben kezelhető: a reálgazdaság, a kínálat és a kereslet válsága, melynek végső oka a járvány. Hiszen a kijárási korlátozások és a tilalmak, a munkahelyek működésének ellehetetlenülése, a gazdasági, termelési folyamatok akadozása, illetve maguk a megbetegedések nem teszik lehetővé a járványmentes időszakban természetes gazdasági működést, a termékek és a szolgáltatások kínálatának sokféleségét és elegendő voltát. Ez a gazdasági válság nem oldható meg monetáris eszközökkel. A megoldáshoz a gazdasági gondolkodás alapvető változására, emberközpontúbbá válására van szükség. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II. János Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban, aki azt mondja ki, hogy a munka, a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A gazdasági, állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert szolgálja, minden egyes ember javát, más szóval: a közjót. Ebben a cikkben – a válság kezdeti szakaszában elérhető információk alapján – megkíséreljük áttekinteni, hogy az eddigi globális, regionális és állami intézkedések, valamint a gazdasági válság kezelésének érdekében tett céges és civil viselkedés mutatnak-e valamilyen módon emberközpontú vonásokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a globális növekedés a 2019-es 2,9 százalékról 2020-ban 2,4 százalékra, illetve – a pesszimista forgatókönyv szerint – 1,5 százalékra lassul. Az egész világon visszaesést fog mutatni a termelés és a fogyasztás is. Több országban recesszió alakul ki, főleg a Kínához kapcsolódó országokban, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Az eurózóna bővülése is lassul majd. Olaszország prognózisa a stagnálás. Kína a 2019-es 6,1 százalékos növekedésről az előrejelzések szerint 5 százalék alá esik vissza, fogyasztásának 20 százaléka eltűnt. Az európai és az amerikai kereslet csökkenése miatt a kínai gyárak újraindítása is akadozik. Hazánk a 2020-ra várt 4 százalékos GDP-növekedés helyett inkább recesszióra számíthat. A világ gazdaságának helyreállításában minden attól függ, hogy az egyes kormányok és régiók milyen segítséget nyújtanak a bajba jutott cégeknek, ágazatoknak és embereknek. Az Európai Bizottság és az egyes jegybankok lépéseket tesznek a gazdaság megmentésére. Az Egyesült Államok központi banki rendszere (Federal Reserve System, Fed) nulla százalékban határozta meg a kamatlábat, az Európai Bizottság felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó szigorú szabályait, az európai uniós szervezetek a munkahelyek megtartására tesznek lépéseket. Az állami gazdaságpolitikák többségének legfőbb célja az emberek megsegítése, a nehéz helyzetbe került vállalatok célzott támogatása – tudjuk meg az OECD jelentéseiből. Ez történhet állami megrendelésekkel, célzott hitelpolitikával és pénzügyi támogatással, adócsökkentéssel, a munkavállaló és a munkaadó terheinek csökkentésével, a hiteltörlesztések felfüggesztésével, vállalkozástámogatási programokkal. Az OECD szerint a kormányoknak a következő területeken kellene mielőbb lépniük: az emberek és a vállalkozások megvédése a járvány következményeitől; a kereslet élénkítése a gazdaságban; az alacsony jövedelmű egyének és vállalkozások védelme; a háztartások és a vállalatok pénzügyi támogatása; a kieső termelés felépítése; a bizalom helyreállítása. A szervezet hangsúlyozza, hogy a világ kormányai részéről összehangolt intézkedésekre van szükség, közös fellépésre a válság ellen. Ezek az intézkedések az emberközpontúság felé mutatnak. Ez alapján, úgy tűnik, a járvány és a gazdasági válság megfékezéséért folytatott harcban – az OECD javaslatai alapján – az ember fontos helyet foglal el. A válság elleni lépések a cégek szintjén is szükségesek. Egy javaslat így szól: „elvárható a cégtől, hogy az idén ne vegyen ki profitot a vállalatból, ne bocsásson el embereket, őrizze a munkahelyeket" (Portfólió, 2020. április 3.). Ehhez segítséget ad az állam az adók csökkentésével, illetve elengedésével, a munkáltató és a munkavállaló terheinek lazításával. Egyes gazdasági elemzők szerint a csődbe ment vállalatoknál a probléma ez volt: „az őszinte és egyenes kommunikáció hiánya a cégvezetés és az alkalmazottak között" (Mándó Milán, Mandiner, 2020. április 2.). Ehelyett tárgyalni kell a munkavállalókkal és partnerekkel, újraszervezni a közös munkát; párbeszédre van szükség. Adott esetben megegyezés történhet a munkaadó és a munkavállaló között arról, hogy csökkentett munkaidőben – és így csökkentett munkabérért – történjen a munkavégzés. Magyarországon a kieső munkabér pótlásához hozzájárul az állam, az angol kormány a ki nem fizetett munkabérek 80 százalékát téríti meg a munkavállalóknak, adott feltételekkel. Az iménti idézetekből kiderül, hogy a válság megoldásának kulcsa regionális, állami és céges szinten is a közös fellépésben, az együttműködésben, az összehangolt, közösségi cselekvésben rejlik.  Ez pedig nem más, mint az emberközpontúság egyik legfőbb ismérve. A járvány mintegy kikényszeríti az emberekből és a cégekből az együttműködő és kreatív viselkedést mint a túlélés útját. Az egyes ember szintjén sok jó példát találunk erre. Mindig vannak és lesznek azonban ellenpéldák, önérdeküket követő emberek, intézmények és országok. De a mostani vírusjárványnak talán lesz pozitív hozadéka is. Lehetőségünk nyílik arra, hogy felismerjük: együtt, egymással, a másikra is figyelve a saját túlélésünk esélyeit is erősítjük. A gazdaság jellemzői hazánkban – intézkedések az emberek javára Úgy tűnik, az emberek ma készebbek egymás segítésére, az együttműködésre, mint eddig. A kormány nagy erőfeszítéseket tesz a járvány és a gazdasági válság leküzdésére.  Április elején látott napvilágot a gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek szlogenje ez: „Ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozunk létre." Az elsődleges cél tehát a munkahelyek és a munkavállalók védelme. A gazdaságvédelmi akcióterv három ütemben akarja helyreállítani a gazdaságot. Kiemelt fontosságú intézkezdés a bankhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztése és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá eső vállalkozások adójának elengedése. Ezenkívül más járulék- és adókedvezményeket is ad az állam a munkavállalóknak és a munkáltatóknak. Például járulékfizetési kötelezettség alóli felmentést kapnak a nehéz helyzetben lévő szektorok (vendéglátóipar, turizmus, sport, taxi, kultúra, szórakoztatóipar, médiaipar stb.). Az állam a munkaadó és a munkavállaló megegyezését szorgalmazza, ehhez rugalmasabb munkavállalói szabályokat állapít meg. Emberközpontú intézkedés az is, hogy a járvány alatt lejáró gyed-et és gyes-t meghosszabbítják, hiszen az eddig otthon lévő anyának most alig van esélye újra elhelyezkedni a munka világában. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek pénzben kifejezett nagysága a magyar GDP 18–22 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, hiszen Lengyelországban 16 százalék, Csehországban pedig csupán 2 százalék ez az arány. Az intézkedések a munkahely megőrzésére (az állam a bérköltség egy részét átvállalja a munkaadótól), munkahelyek teremtésére (beruházások) és a kiemelt ágazatok újraindítására, valamint vállalkozásfinanszírozásra irányulnak, ezermilliárd forintos nagyságrendig. Az idősek és a rászorulók, a szegények védelme az önkormányzatok szintjén valósul meg, a kormány pedig biztosítja a 13. havi nyugdíjat. „Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni, elérkezett az összefogás ideje" (Orbán Viktor, 2020. április 2.). A miniszterelnöknek ez a mondata – és az idősek iránti kiemelt figyelem – a kormány szemléletét tükrözi. A járvány és a gazdasági válság emberközpontú megoldása mellett, amely minden egyes ember javára tekintettel van.  Ez a gondolkodásmód elősegítheti az egyes gazdasági szereplők szemléletváltását. A hivatalos állami intézkedéseken túlmenően a gazdaság különböző szereplői is segíthetik a válságból való kilábalást. Szintén az emberközpontú gazdaság logikáját mutatja a közteherviselés elve, a tehetősebb gazdasági szereplők megnyilvánulása a közösség érdekében, a közjó megvalósításáért. Erre is láthatunk példákat: jótékonykodó, a közjóért működő vállalkozásokat, keresztény vállalkozói hálózatokat, egyes nagyobb multinacionális cégek akcióit. Ha a nagyvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalás jegyében tett intézkedéseit (CSR) ellenőrizni lehetne, és ha a cégek komolyan vennék ezt, könnyebben megvalósulna az emberközpontú gazdaság. A gazdasági válság egyik jelensége az ellátási láncok széttöredezése és a hiányos termelési vertikumok megjelenése. Ennek következményeként számos, eddig természetesnek vett végtermék létrejötte ellehetetlenül. Ezért az egyes országokban a „just in time" gondolkodás helyett kívánatos lenne a lokális gazdaság megvalósítása, vagyis egész termelési vertikumok létrehozása és raktározás egy adott helyen. Például, ha a tejfeldolgozás valamennyi fázisát itthon hajtanánk végre, akkor biztosított lenne Magyarország zavartalan tejellátása. A lokális gazdaság ötlete a fenntarthatósági irodalomban gyakran előfordul. Az emberközpontúság, az összefogás a civil szféra szintjén is megjelenni látszik, hiszen számos ember tapasztalata szerint sokan mutatkoznak a járvány idején segítőkésznek, együttműködőnek. Erre utalnak a következő jó példák: Április elejéig néhány nap alatt több mint ezer önkéntes jelentkezett egészségügyi szolgálatra a járványban megbetegedettek segítésére. A taxisok vállalták, hogy ingyen szállítják az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat. Az állástalanná vált színészek számára néhány nap alatt 1,7 millió forintos alap gyűlt össze civil emberektől. Egyre több fiatal segít az idős embereknek a bevásárlásban, az ügyintézésben. Számos példa van arra is, hogyan segítik a járványhelyzet enyhítését az önkormányzati dolgozók. A Hír Tv munkatársai mintegy 500 ezer forintot adományoztak a Szent László Kórháznak, az igazságügyi miniszterünk félmillió forint adományt ad a járvány kárvallottjainak, és biztosan mindenki számos jó példát ismer a saját környezetében is. A szükség tehát rámutat arra, hogy mi lenne a helyes, az ember javát szolgáló megoldás, ami most nem más, mint az összefogás, a közös erőfeszítések, az együttműködés, és elsősorban az ember szem előtt tartása. Úgy tűnik, egyre többen jönnek rá erre az egyes ember szintjén, de a gazdasági és az állami szervezetek szintjén, illetve a nemzetközi színtereken is. Ez arra mutat, hogy a járvány elleni küzdelemben helye lehet egy emberközpontúbb gazdasági és társadalmi gondolkodásnak. A lehetőség itt van: minden egyes ember gondolkodásán, viselkedésén múlik, hogy vajon emberközpontúbb lesz-e a világ és a gazdaság a járvány nyomán. „Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: »Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.«" Ahogyan a négy férfi összefogott a béna megmentéséért, úgy cselekedjünk mi is egymás megmentéséért. Fotó: Lambert Attila Baritz Sarolta Laura/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. április 26-i számában jelent meg.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) "szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvén

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Mert addigra több és igen hatékony gyógyszere is lesz már. Addig se muszáj azért a nyáron elkapni. ;) <br><br>"szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket" Wednesday 29 April 2020 09:36 PM UTC+00 Svájcban a korábban tervezettnél hamarabb lazítanak több korlátozáson 2020-04-29 20:53 Svájcban a korábban tervezettnél hamarabb lazítanak több, a koronavírus-járvány elleni korlátozáson, június eleje helyett már május 11-től feloldanak egyes tilalmakat. A svájci kormány szerdán bejelentette, hogy 12 nap múlva kinyithatnak az üzletek, a piacok, az iskolák, csakúgy mint a múzeumok, a könyvtárak és az éttermek. Indoklásként azt hozta fel, hogy csökken az új fertőzöttek száma a korábban hozott korlátozásoknak köszönhetően. Hírdetés A lazítások mindazonáltal nem megkötésektől mentesek. Az éttermekben kezdetben kötelező az asztalok között legalább két méter távolságot hagyni, és az asztaltársaságok legfeljebb négytagúak lehetnek. Az alpesi országban nem tartanak fesztiválokat idén nyáron, és várhatóan szeptemberig nem engedélyeznek ezer főnél népesebb rendezvényeket. (MTI) Forrás:kuruc.info Tovább a cikkre » Megosztás Tweet

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg Nyugtával dicsérd a napothttps://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-mini

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Victory lies at the end of the road, Am ende steht der Sieg <br>Nyugtával dicsérd a napot<br><br>https://infostart.hu/belfold/2020/04/29/hetfotol-lesznek-hatalyosak-a-miniszterelnok-altal-bejelentett-valtozasok<br>https://www.youtube.com/watch?v=Fj0Lr_Au2yo Wednesday 29 April 2020 11:53 PM UTC+00 Kovács Zoltán hozzátette: az ellenőrzések továbbra is folytatódnak. A mostani hosszú hétvégén pedig a településvezetőknek még lehetőségük lesz arra, hogy akár szigorúbb intézkedéseket is bevezessenek. Azt mondta: május 4. fordulópont lehet, nemcsak azért, mert új szakaszába lép a védekezés, hanem azért is, mert az élet újraindítása "mindannyiunk által vágyott", a magyar gazdaság szempontjából is fontos lépés. A konkrét szabályokat a következő 1-2 napban közlik, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismertet részleteket csütörtökön - tette hozzá Kovács Zoltán. Kiemelte: Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának, a fertőzések mintegy 60 százalékát itt regisztrálták. Ezért is indokolt, hogy a védekezés második szakaszában elválasszák egymástól a leginkább fertőzött területre és a vidéki Magyarországra vonatkozó szabályokat. Kovács Zoltán szólt arról is, hogy az élet újraindításával növekedhet a fertőzöttek száma. Azt mondta: a magyar egészségügyi ellátórendszer mostanra felkészült arra, hogy akár betegek tömegeit is ellássa. Hangsúlyozta: ha a betegek számában, vagy a fertőzés terjedésében bármilyen változás állna be, felülírhatják a szabályokat. Nemcsak kéthetente, hanem naponta, óráról-órára figyelemmel kísérik a számok és a helyzet változását - mondta. Az államtitkár kijelentette: Nyugat-Európa egyes országaiban késve hozták meg a védekező intézkedéseket. A Magyarországon bevezetett korlátozások azért is voltak enyhébbek - tette hozzá -, mert kellő időben hozták meg a szükséges intézkedéseket, így sikerült kontroll alatt tartani a betegség terjedését. Orbán Viktor szerda este jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép. Az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Budapesten és környékén a kijárási korlátozások érvényben maradnak. Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek. Példaként említette, hogy az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedési járatokon kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.

FB-RSS feed for Kiss Balázs: Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosa

FB-RSS feed for Kiss Balázs FB-RSS feed for Kiss Balázs

Dicséretes lenne a fair gazdaság modellje, de a gátlástalan ember és természet kizsákmányolók mindig is előnyben lesznek velük szemben. Rendszerszinten gondolkodó tudatosan fogyasztó emberekkel menne csak e dolog, pl ha harmadik világi országokban gyerekmunkásokat foglalkoztató cégtől nem vásárolunk semmit. Wednesday 29 April 2020 10:00 PM UTC+00 Ez a cikk a koronavírus-járvány első szakaszában készült. Az itt leírt konkrétumok a járvány előrehaladtával változhatnak, de a mostanáig – 2020 áprilisig – elérhető információk alapján lehetőség nyílik az eddigi helyzet korrekt elemzésére és következtetések levonására. A koronavírus-járvány egészségügyi hatása mellett egy másik következménnyel is számolhatunk: a már kialakulóban lévő gazdasági világválsággal. A járvány miatt gyárak zárnak be, termelési zavarok és ellátási nehézségek jelentkeznek, szolgáltatások állnak le, szakadoznak a globális értékláncok, csökken a fogyasztás, a beruházások száma és a kereslet, romlik a vállalati stabilitás. A kieső bevételek miatt fizetésképtelenné vált, eladósodott cégek tömegével számolhatunk, melyeknek szembe kell nézniük az akadozó import és az akadozó anyagbeszerzés jelenségeivel is. A válság által eddig legérintettebb szférák: a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar, a személyszállítás, a taxiszolgáltatás és más szolgáltatások, a sport, a szórakoztatás, a média és a kultúra. Ezen ágazatok némelyikében az árbevétel nulla százalékosra csökkent. Négyezer szálloda zárt be április elejéig Magyarországon, a turizmusban és a vendéglátásban ez ideig 130 ezer embert érintett hazánkban a munkanélküliség. Ez a válság nem olyan, mint a 2008-as gazdasági világválság, amelynek pénzügyi jellege volt és a banki, hitelezési szférában jelentkezett. A mostani ennél mélyebb, több szektort érintő, nehezebben kezelhető: a reálgazdaság, a kínálat és a kereslet válsága, melynek végső oka a járvány. Hiszen a kijárási korlátozások és a tilalmak, a munkahelyek működésének ellehetetlenülése, a gazdasági, termelési folyamatok akadozása, illetve maguk a megbetegedések nem teszik lehetővé a járványmentes időszakban természetes gazdasági működést, a termékek és a szolgáltatások kínálatának sokféleségét és elegendő voltát. Ez a gazdasági válság nem oldható meg monetáris eszközökkel. A megoldáshoz a gazdasági gondolkodás alapvető változására, emberközpontúbbá válására van szükség. Az emberközpontú gazdaság fogalmát a Katolikus Egyház társadalmi tanításában találjuk meg, legjellemzőbben Szent II. János Pál pápa gazdasági jellegű írásaiban, aki azt mondja ki, hogy a munka, a gazdaság alanya és egyben célja is az ember. A gazdasági, állami, politikai tevékenység arra hivatott, hogy az embert szolgálja, minden egyes ember javát, más szóval: a közjót. Ebben a cikkben – a válság kezdeti szakaszában elérhető információk alapján – megkíséreljük áttekinteni, hogy az eddigi globális, regionális és állami intézkedések, valamint a gazdasági válság kezelésének érdekében tett céges és civil viselkedés mutatnak-e valamilyen módon emberközpontú vonásokat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a globális növekedés a 2019-es 2,9 százalékról 2020-ban 2,4 százalékra, illetve – a pesszimista forgatókönyv szerint – 1,5 százalékra lassul. Az egész világon visszaesést fog mutatni a termelés és a fogyasztás is. Több országban recesszió alakul ki, főleg a Kínához kapcsolódó országokban, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Az eurózóna bővülése is lassul majd. Olaszország prognózisa a stagnálás. Kína a 2019-es 6,1 százalékos növekedésről az előrejelzések szerint 5 százalék alá esik vissza, fogyasztásának 20 százaléka eltűnt. Az európai és az amerikai kereslet csökkenése miatt a kínai gyárak újraindítása is akadozik. Hazánk a 2020-ra várt 4 százalékos GDP-növekedés helyett inkább recesszióra számíthat. A világ gazdaságának helyreállításában minden attól függ, hogy az egyes kormányok és régiók milyen segítséget nyújtanak a bajba jutott cégeknek, ágazatoknak és embereknek. Az Európai Bizottság és az egyes jegybankok lépéseket tesznek a gazdaság megmentésére. Az Egyesült Államok központi banki rendszere (Federal Reserve System, Fed) nulla százalékban határozta meg a kamatlábat, az Európai Bizottság felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó szigorú szabályait, az európai uniós szervezetek a munkahelyek megtartására tesznek lépéseket. Az állami gazdaságpolitikák többségének legfőbb célja az emberek megsegítése, a nehéz helyzetbe került vállalatok célzott támogatása – tudjuk meg az OECD jelentéseiből. Ez történhet állami megrendelésekkel, célzott hitelpolitikával és pénzügyi támogatással, adócsökkentéssel, a munkavállaló és a munkaadó terheinek csökkentésével, a hiteltörlesztések felfüggesztésével, vállalkozástámogatási programokkal. Az OECD szerint a kormányoknak a következő területeken kellene mielőbb lépniük: az emberek és a vállalkozások megvédése a járvány következményeitől; a kereslet élénkítése a gazdaságban; az alacsony jövedelmű egyének és vállalkozások védelme; a háztartások és a vállalatok pénzügyi támogatása; a kieső termelés felépítése; a bizalom helyreállítása. A szervezet hangsúlyozza, hogy a világ kormányai részéről összehangolt intézkedésekre van szükség, közös fellépésre a válság ellen. Ezek az intézkedések az emberközpontúság felé mutatnak. Ez alapján, úgy tűnik, a járvány és a gazdasági válság megfékezéséért folytatott harcban – az OECD javaslatai alapján – az ember fontos helyet foglal el. A válság elleni lépések a cégek szintjén is szükségesek. Egy javaslat így szól: „elvárható a cégtől, hogy az idén ne vegyen ki profitot a vállalatból, ne bocsásson el embereket, őrizze a munkahelyeket" (Portfólió, 2020. április 3.). Ehhez segítséget ad az állam az adók csökkentésével, illetve elengedésével, a munkáltató és a munkavállaló terheinek lazításával. Egyes gazdasági elemzők szerint a csődbe ment vállalatoknál a probléma ez volt: „az őszinte és egyenes kommunikáció hiánya a cégvezetés és az alkalmazottak között" (Mándó Milán, Mandiner, 2020. április 2.). Ehelyett tárgyalni kell a munkavállalókkal és partnerekkel, újraszervezni a közös munkát; párbeszédre van szükség. Adott esetben megegyezés történhet a munkaadó és a munkavállaló között arról, hogy csökkentett munkaidőben – és így csökkentett munkabérért – történjen a munkavégzés. Magyarországon a kieső munkabér pótlásához hozzájárul az állam, az angol kormány a ki nem fizetett munkabérek 80 százalékát téríti meg a munkavállalóknak, adott feltételekkel. Az iménti idézetekből kiderül, hogy a válság megoldásának kulcsa regionális, állami és céges szinten is a közös fellépésben, az együttműködésben, az összehangolt, közösségi cselekvésben rejlik.  Ez pedig nem más, mint az emberközpontúság egyik legfőbb ismérve. A járvány mintegy kikényszeríti az emberekből és a cégekből az együttműködő és kreatív viselkedést mint a túlélés útját. Az egyes ember szintjén sok jó példát találunk erre. Mindig vannak és lesznek azonban ellenpéldák, önérdeküket követő emberek, intézmények és országok. De a mostani vírusjárványnak talán lesz pozitív hozadéka is. Lehetőségünk nyílik arra, hogy felismerjük: együtt, egymással, a másikra is figyelve a saját túlélésünk esélyeit is erősítjük. A gazdaság jellemzői hazánkban – intézkedések az emberek javára Úgy tűnik, az emberek ma készebbek egymás segítésére, az együttműködésre, mint eddig. A kormány nagy erőfeszítéseket tesz a járvány és a gazdasági válság leküzdésére.  Április elején látott napvilágot a gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek szlogenje ez: „Ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozunk létre." Az elsődleges cél tehát a munkahelyek és a munkavállalók védelme. A gazdaságvédelmi akcióterv három ütemben akarja helyreállítani a gazdaságot. Kiemelt fontosságú intézkezdés a bankhitelek törlesztési kötelezettségének felfüggesztése és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá eső vállalkozások adójának elengedése. Ezenkívül más járulék- és adókedvezményeket is ad az állam a munkavállalóknak és a munkáltatóknak. Például járulékfizetési kötelezettség alóli felmentést kapnak a nehéz helyzetben lévő szektorok (vendéglátóipar, turizmus, sport, taxi, kultúra, szórakoztatóipar, médiaipar stb.). Az állam a munkaadó és a munkavállaló megegyezését szorgalmazza, ehhez rugalmasabb munkavállalói szabályokat állapít meg. Emberközpontú intézkedés az is, hogy a járvány alatt lejáró gyed-et és gyes-t meghosszabbítják, hiszen az eddig otthon lévő anyának most alig van esélye újra elhelyezkedni a munka világában. A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek pénzben kifejezett nagysága a magyar GDP 18–22 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, hiszen Lengyelországban 16 százalék, Csehországban pedig csupán 2 százalék ez az arány. Az intézkedések a munkahely megőrzésére (az állam a bérköltség egy részét átvállalja a munkaadótól), munkahelyek teremtésére (beruházások) és a kiemelt ágazatok újraindítására, valamint vállalkozásfinanszírozásra irányulnak, ezermilliárd forintos nagyságrendig. Az idősek és a rászorulók, a szegények védelme az önkormányzatok szintjén valósul meg, a kormány pedig biztosítja a 13. havi nyugdíjat. „Minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni, elérkezett az összefogás ideje" (Orbán Viktor, 2020. április 2.). A miniszterelnöknek ez a mondata – és az idősek iránti kiemelt figyelem – a kormány szemléletét tükrözi. A járvány és a gazdasági válság emberközpontú megoldása mellett, amely minden egyes ember javára tekintettel van.  Ez a gondolkodásmód elősegítheti az egyes gazdasági szereplők szemléletváltását. A hivatalos állami intézkedéseken túlmenően a gazdaság különböző szereplői is segíthetik a válságból való kilábalást. Szintén az emberközpontú gazdaság logikáját mutatja a közteherviselés elve, a tehetősebb gazdasági szereplők megnyilvánulása a közösség érdekében, a közjó megvalósításáért. Erre is láthatunk példákat: jótékonykodó, a közjóért működő vállalkozásokat, keresztény vállalkozói hálózatokat, egyes nagyobb multinacionális cégek akcióit. Ha a nagyvállalatoknak a társadalmi felelősségvállalás jegyében tett intézkedéseit (CSR) ellenőrizni lehetne, és ha a cégek komolyan vennék ezt, könnyebben megvalósulna az emberközpontú gazdaság. A gazdasági válság egyik jelensége az ellátási láncok széttöredezése és a hiányos termelési vertikumok megjelenése. Ennek következményeként számos, eddig természetesnek vett végtermék létrejötte ellehetetlenül. Ezért az egyes országokban a „just in time" gondolkodás helyett kívánatos lenne a lokális gazdaság megvalósítása, vagyis egész termelési vertikumok létrehozása és raktározás egy adott helyen. Például, ha a tejfeldolgozás valamennyi fázisát itthon hajtanánk végre, akkor biztosított lenne Magyarország zavartalan tejellátása. A lokális gazdaság ötlete a fenntarthatósági irodalomban gyakran előfordul. Az emberközpontúság, az összefogás a civil szféra szintjén is megjelenni látszik, hiszen számos ember tapasztalata szerint sokan mutatkoznak a járvány idején segítőkésznek, együttműködőnek. Erre utalnak a következő jó példák: Április elejéig néhány nap alatt több mint ezer önkéntes jelentkezett egészségügyi szolgálatra a járványban megbetegedettek segítésére. A taxisok vállalták, hogy ingyen szállítják az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat. Az állástalanná vált színészek számára néhány nap alatt 1,7 millió forintos alap gyűlt össze civil emberektől. Egyre több fiatal segít az idős embereknek a bevásárlásban, az ügyintézésben. Számos példa van arra is, hogyan segítik a járványhelyzet enyhítését az önkormányzati dolgozók. A Hír Tv munkatársai mintegy 500 ezer forintot adományoztak a Szent László Kórháznak, az igazságügyi miniszterünk félmillió forint adományt ad a járvány kárvallottjainak, és biztosan mindenki számos jó példát ismer a saját környezetében is. A szükség tehát rámutat arra, hogy mi lenne a helyes, az ember javát szolgáló megoldás, ami most nem más, mint az összefogás, a közös erőfeszítések, az együttműködés, és elsősorban az ember szem előtt tartása. Úgy tűnik, egyre többen jönnek rá erre az egyes ember szintjén, de a gazdasági és az állami szervezetek szintjén, illetve a nemzetközi színtereken is. Ez arra mutat, hogy a járvány elleni küzdelemben helye lehet egy emberközpontúbb gazdasági és társadalmi gondolkodásnak. A lehetőség itt van: minden egyes ember gondolkodásán, viselkedésén múlik, hogy vajon emberközpontúbb lesz-e a világ és a gazdaság a járvány nyomán. „Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: »Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.«" Ahogyan a négy férfi összefogott a béna megmentéséért, úgy cselekedjünk mi is egymás megmentéséért. Fotó: Lambert Attila Baritz Sarolta Laura/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. április 26-i számában jelent meg.

You received this email because you set up a subscription at Feedrabbit. This email was sent to you at kreuzfeldildiko@gmail.com. Unsubscribe or change your subscription.